Hagyaték

„ Egy ilyen jellegű válasznak tudnám hasznát venni, mert én csak egy egyszerű ember vagyok, aki egyszerű szavakból ért.”
Ne gyerekeskedj, szinte minden napra jut egy kihirdetés, akkor hogy lehet 1 hét, 2 hét 3 hét?

De honnan tudjam, hogy mennyivel vannak hátra a megszavazások a kihirdetésektől? Az én szakterületemről én nem úgy beszélek a kívülállóknak, mint egy arrogáns fasz, aki nagyarccal osztja az észt, elvárva tőlük, hogy tudják, amit én, hanem tudom, hogy nincsenek képben, és normális választ adok nekik, hogy képben legyenek, mert csak azzal vagyok segítségükre. De nem vagyunk egyformák. Köszönöm az arrogancia császárának a válaszát!

Az arrogáns fasz az te vagy és még buta is. Megkaptad a válasz csak olyan sötét vagy, hogy egy ilyen egyszerű összefüggést sem vagy képes megérteni!

Az arrogáns fasz az, aki egyszerű, egyértelmű kérdésre nem ad egyszerű, egyértelmű választ, hanem rébuszokban beszél, ezzel is vélt felsőbbrendűségét próbálja mutogatni. Beteg az ilyen!

Normális választ még mindig várok, normális emberektől. Köszönöm!

Tisztelt ugyvéd ur/no

2010 áprilisától külföldön élek és dolgozom a lakásomban maradt a fiam és a volt férjem a lakás közös tulajdon fele fele alapon a volt férjemmel ezzel nem is volt problémám sőt örültem neki hogy a lakás nem marad üresen .De mára annyira lelakták hogy használhatatlan .A benelévő személyes dolgaim szintén el tűntek vagy tönkre mentek
Én levélben meg kértem őket hogy tegyék rendbe az ingatlant de elutasító választ kaptam.
Amikor el jöttem még volt hitel az ingatlanon amit igazságos módon ki szeretem volna fizetni De időközben meg halt a volt férjem És a fiam és a lányom is lemondanának a részükről nem tudom mi tévő legyek el fogadjam vagy sem mert én úgy gondolom a fiam nem csak engem hanem a húgát is meg károsította azzal hogy tönkre tette az ingatlant és a benne lévő ingóságokat. Kérdésem lehet őt kötelezni arra hogy vissza állítsa a lakás állapotát arra az időszakra mikkor elhagytam vagy kifizesse az érték különbözetet
köszönettel Anna

Arion2020,

az elfogadott törvényjavaslat a köztársasági elnök aláírására vár jelenleg, még nem került kihirdetésre.

Az Alaptörvény rendelkezései szerint az Országgyűlés által elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke 5 napon belül aláírja, majd kihirdetés céljából megküldi a köztársasági elnöknek (ez 2020. június 21. napján megtörtént). A köztársasági elnök a törvényt 5 napon belül aláírja és elrendeli annak kihirdetését a Magyar Közlönyben.

Figyeld a Magyar Közlöny oldalát: https://magyarkozlony.hu/, hamarosan kihirdetik a módosító törvényt (ami a "2020. évi .... törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról" címet fogja viselni)

A törvényjavaslatot itt találod: https://www.parlament.hu/…24/10724.pdf

helyettes₀₁₇

Köszönöm! Ez valóban hasznos, értékes információ. Erre voltam kíváncsi.

vasasne

Attól függ. Ha rendeltetésszerű használat mellett lakták le, akkor nem. Ha nem rendeltetésszerű használatukból eredt kár, azt meg kell téríteniük.

helyettes-017

A mai közlöny ki is hirdette. 15 nap múlva lép hatályba. Köszi még egyszer! Akkor holnap már minden probléma nélkül átvehetem a közjegyzőtől a múlt héten feladott levelet hagyaték ügyben. Megspóroltam pár millió forintot.

Nono.
Egyébként felveheted, persze - de a vagyontárgy megszerzése napjának nem a "közjegyző levelének" a kézbesítési ideje számít, hanem az örökhag halála. [Itv. 3. § (1)]

De a tervezetben ez van :

4. §
A Javaslat átmeneti rendelkezésként fogalmazza meg, hogy a testvér vagyonszerzéseivel összefüggésben alkalmazható kedvező illetékszabályt az ún. folyamatban levő ügyekben (amely esetekben az állami adóhatóság még nem hozott végleges döntést) is érvényesíteni kell.

Erre gondolhat.

És valószínűleg ezt a rendelkezést várja:

Az Itv. „Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 99/V. §-sal egészül ki:
„99/V. § A 16. § (1) bekezdés j) pontjának és a 17. § (1) bekezdés w) pontjának az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról szóló 2020. évi LXVI. törvény által megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésük napján az állami adóhatóság által véglegesen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni
kell.”

Arion2020,

szerintem is átveheted.

A testvéred ügyében született hagyatékátadó végzést jogerőre emelkedése után fogja megküldeni a közjegyző az illetékes állami adóhatóságnak, erre a jogerő megállapításától számított 15 nap áll rendelkezésére. (Hetv. 92. § (2) bek.) Ezzel fog indulni az "illetékügy", addigra a törvénymódosítás bőven hatályba lép. (A törvénymódosítás alkalmazására pedig ld. a drbjozsef és oligaliga által leírtakat.)

Alkalmazhatják a folyamatban lévő ügyekben is. Csakhogy a helyes alkalmazás az lesz, hogy kivetik az illetéket azokban az esetekben, amikor az örökhagyó testvér a módosítás hatályba lépése előtt halt meg. Egyszerűen nincs más értelmezése a törvénynek - a módosítás után se.
Lehet, hogy nem így akarták - de így sikerült.

Ahhoz hogy a korábban elhalt örökhagyó utáni örökésre is vonatkozzon a mentesség, rendelkezni kellett volna arról, hogy ezekben az ügyekben a 3. § (1) bekezdése helyett más szabályt kell alkalmazni. Láttok ilyen rendelkezést?

„99/V.§ ... megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésük napján az állami adóhatóság által véglegesen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.”

Ezt hogyan lehet máshogy értelmezni, minthogy a 3.§(1) általános szabály ellenére ezen pontok alá tartozó ügyekben a végleges elbírálás esetén a végleges illeték kiszabását az új szabályok szerint, tehát testvérek között illetékmentesen kell megállapítani?

Hogy nem a halál beállta fog számítani a hatályba lépéstől, hanem minden folyamatban levő ügy, ami a hatályba lépéskor még nem emelkedett jogerőre, az már akkor egyértelmű volt, amikor még csak beszéltek róla, mint lehetséges törvénymódosításról. Hogy ki hogyan értelmezi a konkrét megszövegezést, vagy ki hogyan tartja igazságosnak, az a törvény tekintetében nem mérvadó. Én abból indulok ki, amit a törvény mond. Ma felvettem a levelet, ami "teljes hatályú hagyatékátadó végzés" néven szerepel, és ezt 15 napon belül megfellebbezhetem. Nem fogom, de majd valamikor a 15. nap után lesz jogerős, talán hetekkel utána. A törvény pedig július 8-tól fog hatályba lépni. Úgyhogy mindenki azt gondol, amit akar, én biztosan tudom, hogy egy kanyi fillér illetéket nem fogok fizetni az örökölt ingatlanok és ingóságok után. Csak a közjegyzői díjat kell kifizetni, amit így is, úgy is ki kell.

Köszönöm mindenkinek a segítségét, véleményét. Most már megnyugodtam.

Azért mérget ne vegyél rá, a helyedben én legalábbis nem tenném - hogy kbs szavajárásával éljek : közülünk ő ügyvéd, mi csak okoskodunk. Aztán nehogy mégis koppanj a végén.

drbjozsef

A koppanáshoz az kell, hogy visszavonják a kihirdetett törvénymódosítást a hatályba lépés előtt. Máskülönben KIZÁRT, hogy fizetnem kelljen illetéket. Eddig feszült voltam, mert egyfajta versenyfutás volt, hogy melyik lesz előbb: a hagyatéki végzésem jogerőre emelkedése, vagy a törvénymódosítás hatályba lépése. Most már biztos, hogy a törvénymódosítás hatályba lépése lesz előbb, tehát nincs mitől tartanom, hacsak a fent említett hipotetikus verzió nem következik be.

Beteszem ide a törvénymódosítás szövegét. A dőlt és vastag betűktől eltekintek, mert nincs türelmem bíbelődni.

A 4. joghely értelmezhető-e másként, mint ahogy mondja? "...a hatálybalépésük napján az állami adóhatóság által véglegesen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell."

1. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 16. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Mentes az öröklési illeték alól:)
„j) az örökhagyó testvére által megszerzett örökrész.”

2. § Az Itv. 17. § (1) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:
(Mentes az ajándékozási illeték alól:)
„w) az ajándékozó testvére által megszerzett ajándék;”

3. § Az Itv. 91. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1)–(4) bekezdésben említett bejelentési kötelezettség – a 17. § (1) bekezdés c), k), l), m), p), r), s), w) pontja alá eső ügylet, továbbá a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földhasználat ingyenes megszerzése, valamint a 26. § (1) bekezdés g), h), o) pontja és a 26. § (1a) bekezdés e) pontja alá eső ügylet kivételével – az illetékmentes vagyonszerzésre is vonatkozik.”

4. § Az Itv. „Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 99/V. §-sal egészül ki:
„99/V. § A 16. § (1) bekezdés j) pontjának és a 17. § (1) bekezdés w) pontjának az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról szóló 2020. évi LXVI. törvény által megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésük napján az állami adóhatóság által véglegesen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.”

5. § Az Itv. 102. § (1a) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„c) testvér: az a személy, akinek legalább az egyik szülője (örökbefogadója) azonos az örökhagyó, megajándékozó szülőjével (örökbefogadójával).”

6. § Ez a törvény a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

Áder János s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke

• A törvényt az Országgyűlés a 2020. június 16-i ülésnapján fogadta el.

Ugyanazt az értelmezési hibát követitek el, amelyet valószínűleg a módosítás szövegezője is elkövetett. Még az is lehet, hogy az adóhatóság is el fogja követni.

Oké, én itt kiszállok, és ahogy vége lesz az ügynek, majd beszámolok, hogy kellett-e fizetnem illetéket, vagy sem. Addig feleslegesnek tartom tovább gyúrni a tésztát, mert csak a beteljesült tények fényében beszélhetünk bizonyosságról, addig minden csak spekuláció.

Arion2020,

Majd jelezz vissza, engem is érdekel mis sikerül.

Tisztelt Fórumozók!

Röviden és tömören. 2 testvér örököl 3. testvér után, aki tavaly júniusban elhunyt. Februárban hagyaték átadva jogerősen, majd most a testvérekre vonatkozó törvénymódosítást kihirdetését megelőzően június 15 és 23. napján történt kézbesítéssel az állami adóhatóság megállapítja a testvéreknek fejenként 900.000.- Ft illetékfizetési kötelezettséget. A törvénymódosítás ha jól számoltam július 8.-án lép hatályba.
Kérdésem: Van-e értelme fellebbezni a határozatokat, és fellebbezésenként a 36 ezer forintot befizetni eljárási illetéknek, és így életben tartani a határozatot a hatálybalépést követő ideig, vagy nincs? Mi minősül véglegesen elbírált adóügynek a törvény értelmében? Ha van értelme, akkor a fellebbezésben lehet-e hivatkozni a törvénymódosításra, vagy esetleg másra érdemes-e? Válaszotokat előre is köszönöm.

Véleményes. De a kockázat nem aránytalanul nagy.

boosza

Nem vagyok szakértő, de ha van fellebbezési lehetőség, azzal élni kell, mert a fellebbezés elbírálása után lesz csak VÉGLEGESEN (ez kulcsszó) elbírálva az adóhatóság által, és és a fellebbezés túltolja az ügyet a hatályba lépés utánra. És ezzel, bár jogi analfabétaként, de szinte biztosra mondom, hogy ez esetben addigra már mentes lesz az illeték fizetése alól.

"a hatálybalépésük napján az állami adóhatóság által véglegesen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell"