Adósság öröklése

Köszönöm a segítségeteket!
drbjozsef és Kovács-Béla-Sandor

Szép napot!
Apósomtól a feleségem banki tartozást örökölt.
Az após egy éve halt meg, egy évre a halála után írták ki a hagyatéki tárgyalást.
Ez alatt az egy év alatt a feleségem nem tehetett semmit, ugye jogilag még apósomé volt a tartozás. A halálát természetesen egyből jelezték a bank felé. Ennek ellenére a bank az elmúlt évben a halálesettől a hagyatéki tárgyalásig (tényleges öröklés) büntető kamattal terhelte az adósságot.
Kérdésem, hogy mennyire etikus, és szabad ilyent tennie a banknak?
Ugye ebben az időszakban egy halottal szemben követelt befizetést, illetve tudta, hogy sem a halott nem fizetheti be, sem a leendő örökösök ezt a pénzt.
Természetesen a bankot már megkerestük, és nem hajlandó az ez időszak alatt rátett büntetőkamatokat (1,5millió forint) elengedni.
(3-an örököltek 50-25-25% arányban.)
Mit tehetünk?
Megítélésem szerint ez így biztosan sántít és nem lehet jogszerű. Kihez és mivel fordulhatunk?
Köszönöm előre is a válasz(oka)t.

VaZoLa,

Melyik bank ez? Pl. az OTP-nél van erre szabály, a késedelmi kamatokat utólag jóváírja a bank, 22. oldal közepe itt:
https://www.otpbank.hu/…20200827.pdf

osztap,
ez pedig az ERSTE Bank...

Ennyi pénz már megérne egy pert is.

Mennyi az a tartozás aminek másfél milla a kamata 1 év alatt?

Csak azért,mert ha a tartozás és a kamat több mint az örökség értéke,akkor jobban jártok ha visszautasítjátok az örökséget.

VaZoLa,

Amikor még nincs hagyatékátadó végzés, az Ersténél a közeli hozzátartozó kérheti, hogy fizethesse a törlesztőrészleteket. Ha nem teszi, akkor késedelmi kamatot számít fel a bank.
Olvasgasd:
Hogyan fizethetek folyamatban levő hagyatéki eljárás alatt? és
Miről fontos tudnom örökösként?
https://www.erstebank.hu/…tajekoztatas

A feleséged nem volt köteles fizetni az apja halála után, helyette a törlesztőrészleteket, a jogerős hagyatékátadó végzés előtt. De ennek az az ára, hogy örökösként viseli a késedelmi kamatot. És a bank nem titkolta ezt, ott van a weblapjukon. A Ptk. pedig támogatja a bankot, hiszen a banknak van egy érvényes szerződése, arra a másik szerződő fél (és jogutódja) nem teljesített határidőben. A késedelmi kamatot a Ptk. 6:48. § (4) erősen védi: „A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.”

Majordomus:
büntetőkamat. Amikor megérdeklődték egy éve még 7M volt a tartozás.

Osztap:
A feleségem 25%-ot örökölt, de ez akkor még nem volt eldöntött. (Apósal iratott az ápolónője ("lelkitársa") végrendeletet, de csak 2 hónapot ápolta, így aztán ebben egyeztek meg az egy év alatt, hogy 25%-ot örököl a nejem, így tehát ő nem tudta fizetni a tartozást, mert azt sem tudta meg mennyit fog örökölni.)
De gondolom a lényegen ez nem változtat, tehát jogos a halotton követelni a tartozást, aztán pedig az örökösökön is arra az időre, amikor még nem is örököltek.
Ha jól értem örülni kell, hogy nem két évre vagy továbbra írták ki a hagyatékit, mert akkor ingünk-gatyánk fizethetnénk...

Talán félreérthető volt: tehát az ápolónővel megegyezett nejem és testvére, hogy nekik (apósom gyerekeinek) 25-25%-ot ad az örökségéből. (lemondva a végrendeletben rá eső rész egy részéről.), mivel sajnos rövid időn belül elhalálozott a betegségében apósom.

„Ha jól értem örülni kell, hogy nem két évre vagy továbbra írták ki a hagyatékit, mert akkor ingünk-gatyánk fizethetnénk...”

Érdemes meggondolni, amit Majordomus írt: ha több az összes tartozás, mint az összes vagyon, érdemes visszautasítani az örökséget. Ha meg nem, akkor örüljetek, hogy ennyit is örököltetek.

Már ha úgy döntöttetek, nyilván az ügy ismeretében, hogy nem támadjátok meg a végrendeletet.

(Már vissza lehet még utasítani, pl. nincs még jogerős hagyatékátadó végzés.)

A visszautasítás lehetősége általában nem a hagyatékátadó végzéssel szűnik meg, hanem előbb. Itt például akkor, amikor egyezséget kötöttek a rendelt örökössel. [V.ö.: Ptk. 7:90. § (2) ]

KBS - jogos!

Nincs lemondásról szó, nem is lenne racionális döntés, nem is az volt a téma....
Itt most ugye az Erste Bank hozzáállásának etikusságáról van szó.
Ahogy írtátok, pl. az OTP etikus ebből a szempontból.
Minden esetre érdekes, ez kb. olyan a szememben, hogy egy jogi személy (bank) mivel kijelentette (leírta) hogy márpedig etikátlanul fog eljárni, ezért ezt megteheti, és ennek alapja, annyi, hogy ő így találta ki. Az állam meg nem tesz semmit.
Mondom, az OTP eljárását pl. jónak tartom...érdekes, hogy ez nincs szabályozva rendesen (illetve ezek szerint hazánkban minden bank egyedileg azt tesz és ír elő kb. amit akar, az állam meg tohonyán nézi...)

7M-re egy év alatt 1,5M szerintem sok, és nem normális.
Apósom rákos beteg volt, erős fájdalomcsillapítókat szedett. Ennek ellenére az ápolónője elvitte az ügyvéd barátnőjéhez, és aláíratta/megíratta vele a végrendeletét, melyben a gyerekei helyett az ápolónőre hagyja a javait, holott a gyerekek mindenben segítették amiben tudták, bár valóban nem volt egyszerű eset az öreg, mindenkit elmart maga mellől. Tehát titokban meglett a végrendelet, arról nem szóltak a gyerekeknek. Aztán sajnos rövid időn belül az öreget legyűrte a kór, az ápolónő pedig bemutatta a gyerekeknek a végrendeletet...kb. ennyi a sztori. Megtámadni nem lehetett, a gyerekek örülnek hogy végül mégis kapnak valamit (majd ha sikerül végül értékesíteni a házat). Mondanom sem kell, ők teljesen megbíznak az ápolónőben, csak nekem "bűzlik" picit ez is, dehát ugye nekem ebben nincs szavam...

„7M-re egy év alatt 1,5M szerintem sok, és nem normális.”

Ez alig több mint 20%.
A személyi kölcsönök ügyleti kamatának is normális, ott akár 40+% is lehet a késedelmi kamat, de késedelminek a 20% egyáltalán nem sok bármilyen hitelnél.

Azon viszont valóban lehet vitatkozni, hogy ez mennyiben etikus öröklés esetén. Valszeg jogszerű, ha a bank igazolhatóan mindent megtett a figyelem felhívására a késedelem ügyében. Azért 10-ből 9-szer a gyerekek ismerik a szülő helyzetét, de ha nem, a halála után csak átveszik a leveleit, és abból értesülnek, legfeljebb 1 hónappal később. Értem, a ti helyzetetek speciális ezzel a végrendelettel, meg azzal, hogy a viszony nem olyan volt, de hát azért lássuk be : ez nem a bank hibája...

VaZola

„Megítélésem szerint ez így biztosan sántít és nem lehet jogszerű”

Erre azért ne vegyél mérget...

„Ez alatt az egy év alatt a feleségem nem tehetett semmit, ugye jogilag még apósomé volt a tartozás
.....
tehát jogos a halotton követelni a tartozást, aztán pedig az örökösökön is arra az időre, amikor még nem is örököltek”

Az örökösök gyakorlatilag abban a pillanatban váltak örökösökké, amikor az após elhunyt. Főleg hogy a végrendelet kérdésében megegyezés született. A közjegyző csak kihirdette azt, ami már tulajdonképpen már akkor is jogos volt. Így én azt sem vitatnám, hogy az após halálát követően kié volt a tartozás, mert egyértelmű, hogy akár a feleséged az ápolónővel karöltve fizethette volna, ha nem akarják, hogy a tartozás elhatalmasodjon. Hogy vártak a hagyatéki tárgyalás végére, nos annak ez most egyenesági következménye.

drbjozsef
CHF alapú jelzálogkölcsön, 6M felvéve 2008-ban, azóta folyamatosan fizetve a halálig.
(Sokan kimenekültek belőle, illetve ki lettek menekítve, apósomnak fixa ideája az volt, hogy ő majd megmutatja a világnak, őt nem kell kimenteni, fizet ahogy ütemezi a bank...a gyerekeire sem hallgatott, hát sajnos nem jött össze neki...)

VaZola

„Sokan kimenekültek belőle, illetve ki lettek menekítve, apósomnak fixa ideája az volt,
hogy ő majd megmutatja a világnak, őt nem kell kimenteni”
Ezt hívják szimplán pechnek. Sajna a sor most az örökösökre vár!
És továbbra is: fizetni kellett volna azt a fránya törlesztőt az após halála után is.