Probléma a kötelező bizt. rendelettel

arra van lehetőséged hogy a bíróság megkeresésétől függetlenül te is beadsz egy beadványt amiben bővebben kifejtheted a véleményed akkor tuti hogy egyesítik őket és így bírálják el
végül is a fő probléma az hogy olyan személyt tesznek felelőssé egyetemlegesen a megtérítésre aki egyrészt nem okozott kárt, ráadásul nem volt biztoístás kötésre kötelezve
kvázi mondhatom, hogy a rendelet egyfajta készfizető kezesi felelősséget alapít a vezető és a tulajdonos részére
végig gondolva ez még talán meg állhat
de mi van a biztosítással nem rendelkező üzembentartóval ha közben neki már megszűnt a biztosítási kötelezettsége csak még nem törölték a nyilvántartásból
nem tudom mit lehetne tenni mert ez így tényleg aggályos

Az akkor hatályos kötelező bizt. rendelet szintén az üzemben tartáshoz fűzte a biztosítás megkötésének kötelezettségét is. Továbbá azt is kimondta, hogy nem lehet anélkül a forgalmi engedélybe üzemben tartót bejegyezni, hogy a kötelezőt az illető rendezné. Ezek mellett a szabályok mellett inkább azt mondanám, hogy a rendelet üzemben tartó-fogalma nem koherens a forgalmi engedélyre vonatkozó szabályozással.

Konkrétan azt látom, hogy a bírónak nem nagyon lesz kedve azon agyalni, milyen alkotmányos szabályt sért ez a rendelkezés, viszont elképzelhetőnek látom, hogy elfogadja azt az érvelésemet, hogy az AB véleménye kikérése nélkül próbálja úgy értelmezni a jogszabályt, hogy az alapjogot se sértsen. Ugyanakkor ha mégis az AB-hez fordul, akkor a testület kizárólag azokban a kérdésekben fogja megvizsgálni az alkotmányellenesség kérdését, amiket én a kérelmemben megjelölök, mert a bíró nem fog semmit hozzátenni. Ezek után viszont ha ezeket a kockázatos dolgokat írom a kérelembe, és az AB úgy találja, hogy ezektől még nem Alkotmány-ellenes, legfeljebb célszerűtlen a jogszabály, akkor a bíró úgy értékelheti, hogy az AB-határozat legitimál egy, a keresetnek helyt adó ítéletet.

nem igazán ismerem a kötelező biztosítási szabályozást
de nem a rendelet rendelkezik arról hogy nem köteles a felelősség biztosítás kötésére
azonban ezen rendelet kvázi számon kéri rajta hogy miért nem kötött biztosítás
ha ez így van az nem koherens
szerentim a bíróság a legtöbbször örül ha nem kell csinálnia semmit a múlt héten beszéltem egy bíróval és arról győzködött hogy vonjam vissza a pervezető végzés elleni fellebezésemet mert akkor nem kell felterjesztenie a táblára és hű dejó lenne ha akkor még talán 1,5 év után még talán hamarosan a tárgyalás kitűzését is megfontolja...
érdemes a bíróság fejével is gondolkozni
én nagyon gondos, alapos érveléssel tamasztanám alá a kérelmet
mit értesz azon hogy sokat rontasz a helyzeten /a kamatokat/?

Ez a 93-as indokolás nagyon jó lenne, csakhogy az AB ezt csak az azonos jogszabályban található két eltérő törvényi rendelkezésre alkalmazta, az általános-speciális viszonyban levő jogszabályokra meg már nem (ld. pl. 8/2004). Szerintem ez hatalmas baromság, de ez van. Ettől függetlenül valószínűleg fogom kérni a felfüggesztést, csak ugye az elutasító határozatot indokolni sem kell. Ha pedig az AB azt mondaná ki, hogy nem alkotmány-ellenes a jogszabály, akkor sokat rontottam a helyzeten. Nem egyszerű, ha az embernek a jogalkotó hülyeségeit kell helyrehoznia.

hogy ne csak a levegőbe beszéljek
21/1993. (IV. 2.) AB határozat

1. „Az Alkotmánybíróság a 35/1991. (VI. 20.) AB határozatában ugyan elvi éllel arra mutatott rá, hogy meghatározott életviszonyok, illetőleg tényállások ellentétes törvényi rendezése önmagában nem jelent alkotmányellenességet. Az ilyen rendezés alkotmányellenessé csak akkor válik, ha a szabályozás alapjogi jogsértéshez vezet. A 11/1992. (III. 5.) AB határozatában viszont az Alkotmánybíróság leszögezte, hogy az Alkotmánybíróság felfogásában a jogbiztonság szorosan a jogállamiság alkotmányjogi elvéhez kapcsolódik. A jogbiztonság pedig - az Alkotmánybíróság értelmezésében - az államtól és a jogalkotótól azt várja el, hogy a jog egésze, egyes részterületei és egyes szabályai is világosak, egyértelműek és a norma címzettjei számára is értelmezhetőek és követhetőek legyenek. A jogbiztonság e szempontjainak súlyos megsértése egyben az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság sérelmét is jelenti.
Az ugyanazon törvényen belüli ellentétes szabályozás - különösen ha az a címzettek, az érintettek, a kötelezettek eltérő körére vonatkozik - már olyan fokú jogbizonytalanságot jelent, amely alkotmányellenes. Az anyagi alkotmánysértés, az alapjogi jogsértés itt ugyanis önmagában annak következtében megállapítható, hogy az az érintett állampolgároknál olyan fokú jogbizonytalanságot eredményezhet, amely kötelezettségeik teljesítését kiszámíthatatlanná, félreérthetővé és bizonytalanná teszi.”
11/1992. (III. 5.) AB határozatban „az államtól és elsősorban a jogalkotótól azt várja el, hogy a jog egésze, egyes részterületei és egyes szabályai is világosak, egyértelműek, hatásukat tekintve kiszámíthatóak és a norma címzettjei számára ... előre láthatóak legyenek.”
lásd még 41/2001. (X. 19.) AB határozat

ez nem így van bár most az egyik határozatban ezt habrattyolták össze de korábban kimondták hogy azonos jogszabályon belüli ellentétes szabályozás sérti a jogállamiságból következő jogbiztonság elvét
véleményem szerint ha inditványozod a perben tárgyalás felfüggesztését és jól megindoklod akkor van esélyed hogy az ab-hez fordulnak hisz akkor a t. bíróságnak sem kell dolgoznia az üggyel egy jódarabig

Nem úgy nézem, hogy a bíróság hajlandó lenne az AB-hez fordulni. Az AB gyakorlata szerint az egymásnak ellentmondó, de azonos szintű jogszabályok alkotmányt csak akkor sértenek, ha az ellentmondás folytán konkrét alapjog sérül, és ebben az esetben is inkább csak a mulasztásos alkotmánysértés állapítják meg.

szerintem a jogállamiságra rá lehetne húzni /egymásnak ellentmondó szabályozás/
kijelölték már az előadó alkotmánybírót?

Én felvetettem, hogy felvet, aztán majd eldönti a bíróság, hogy szerinte is felvet-e. Egyébként a tulajdonhoz való joggal kapcsolatban megnéztem emiatt pár AB-határozatot, de ehhez hasonló ügyet nem találtam.

ez nem vet fel alkotmányos aggályokat?

Szerintem igen, mert jelenleg éppen az a probléma, hogy olyan személyt is perelhet kártalanításra a MABISZ, akinek semmi köze a MABISZ kárához.

tehát biztosítás kötésére kötelezettről kellene szabályozni?

Szerintem az lenne a legpontodsabb megfogalmazás, hogy kötelezettsége lett volna biztosítást kötni és nem tette meg. A jelen helyzetben nagyon kreatív jogértelmezéssel lehet csak értelmes eredményre jutni:)

a rra gondolsz hogy nem elég hogy be van jegyezve az üzemben tartó hanem követeljék meg hogy ő a közhiteles nyílvántartással szemben ténylegesen üzemben tartó legyen???

A gépjármű-felelősségbiztosítás részletes szabályait a 190/2004. (VI.
8. ) Korm. r. szabályozza, korábban pedig a 171/2000. (X. 13.) sz.
Korm. r. szabályozta.
Tekintettel arra, hogy biztosítással nem rendelkező gépjármű által
okozott kárt a Kártalanítási Számla téríti meg, a Számlát kezelő MABISZ
számára a jogszabály lehetőséget biztosít arra is, hogy megtérítési
igényt érvényesítsen bizonyos személyekkel szemben. A felsorolt
személyek közül a MABISZ választja meg azt a személyt, akivel
szemben pert indíthat. A 2000-es Korm. r. 10. § (7) bek. értelmében az
üzemben tartótól lehetett megtérítést követelni, az 1. § b) szerint
pedig a tulajdonos, vagy a forgalmi engedélybe bejegyzett üzemben
tartó minősül üzemben tartónak.
Az új rendelet 15. § (7) értelmében a megtérítést követelheti a
biztosítással nem rendelkezô üzemben tartótól, illetve egyetemlegesen
a forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjármû
tulajdonosától és vezetôjétôl. Az 1.§ b) szerint üzemben tartó: a
gépjármû tulajdonosa, vagy a telephely szerinti ország hatóságai által
kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartója.

Megállapítható, hogy a forgalmi engedélybe bejegyzett üzemben
tartótól a MABISZ mind a korábbi, mind a jelenlegi rendelet szerint
megtérítést követelhet.

A fentiekkel kapcsolatos probléma a következő. A jogszabályt a legtöbb bíróság egyszerű nyelvtani értelmezéssel fogja értelmezni, ez viszont akár abszurd eredményhez is vezethet. Ebben az esetben olyan
személlyel szemben is elképzelhető a megtérítési követelés
érvényesítése, akinek nem volt kötelezettsége biztosítási szerződést
kötni. Extrém esetben akár a hamis okirat, vagy adminisztratív hiba
miatt bejegyzett üzemben tartó is kötelezhető lenne megtérítésre.
Előfordulhat az is, hogy a használt gépkocsira vonatkozóan a gépjármű-
kereskedés nem rendezi a biztosítást, a gépkocsit pedig anélkül eladja.
Ebben az esetben a korábbi tulajdonos jogszerűen mondja fel a
korábbi szerződést, hiszen amíg a gépjármű a kereskedésben van,
nem szükséges biztosítási szerződést kötni rá. Amennyiben azonban a
kereskedés a forgalmi engedélyt sem rendezi megfelelően, a korábbi
üzemben tartóval szemben megtérítési igény támasztható.

Véleményem szerint üdvös lenne a jogszabály szövegében egy kis pontosítás.