Zrt - mit jelent?

A problémám a következő. Egy autósiskola a csőd szélén áll és nem tesznek semmit a diákok érdekében. Nincsenek oktatók és vizsgára sem jelentenek be senkit. A pénzt előre kellett befizetni. Zrt-ként működnek. Ha csődbe mennek, lehet kártérítést igényelni? felelősségre vonhatóak? Egyáltalán meg lehet valahogy őket fogni? mert nekem olybá tűnik mintha szabadon azt csinálhatnák amit csak akarnak.
Érdemes ebben az ügyben a közlekedési hatósághoz vagy a fogyasztóvédelmisdekhez fordulni és bepanaszolni a céget? Ők tudnak tenni valamit?

A segítséget nagyon köszönöm!

?

1/ Milyen jogai, kötelességei vannak a közvetlen irányítást gyakorló részvényesnek?
2/ Milyen jogai kötelességei vannak a többségi tulajnak?
3/ Mi a különbség az igazgatóság elnöke és a vezérigazgató között? (Csányi pl. elnökvezérig.)
4/ A cégvezető egy kisebb egység vezetője?
5/ A tulajok összehívását, az összezördülés levezetőjét, főnökét hogy nevezik?
6/ Kinek adhatja át a részvénykönyveket, és mennyi ideig lehet nálam?
7/ Mit tartalmaz a részvénykönyv és hogy néz ki?

Az igazgatóság elnöke/vezérigazgató nem feltétlenül részvényes, a cégvezető meg pláne nem feltétlenül. Mégis a részvénykönyvet ők tudják a rendelkezésedre bocsátani.

Közvetlen irányítást biztosító befolyás 75 % felett van.

Mi a különbség a közvetlen és a többségi között?

ja igen csak sok estben ő vezeti a részvénykönyvet stb.
51 feletti töbségi
3/4 felett közvetlen
de nem értem miért nem halmoz el iratokal az eladó

1/ Az 51% felettire mit írnak? Legjelentősebb?
2/ Miért a vezérigazgatóval vegyem fel a kapcsolatot? Én a törzsrészvényessel szeretném felvenni, vagy a kettő ugyanaz a Zrt-ben?
(Én vhogy úgy képzelem, hogy a részvényesek igazgatót választanak, aki ennek fejében fizetést kap. A részvényesek meg az osztalékból gyarapodnak. Ez alapján nincs beleszólása a részvényesek adok-kapok műveleteibe.)

ha megállapodsz 51 százalék szavazti joggal rendelkező részvényessel az átruházásról akkor többségben leszel

részvénykönyvből derülnek ki a dolgok de kérhetsz részvényestől banki tualjdonosi igazolást ha demat stb
jelentős 50százalék alatti de 25 százaléknál több részesedés
mindenképpen át kell tanulmányoznod az alpító okiratot hogy van e átruházási megkötés
csak azt nem értem az eladóval és vezér ig-vel miért nem veszed fel aktívabban a kapcsolatot ha ők ezeket nem adják oda neked akkor komolytalan az átruházási szándék

A cégformától függő adatoknál azt olvashatom, hogy a tagok befolyása: jelentős. (Azaz nem derül ki, hogy mekkora tőkével van bent a cégben.)
Tehát a cégkivonat sem mondja meg pontosan, hogy a tagok az alaptőke hányad részével rendelkeznek. Ez pedig fontos lenne a cég megvételekor, mert csak így tudom meg, hogy hány főt kell meggyőznöm az 51% eléréséhez. Ez direkt van így? A tagok védelme miatt, vagy van olyan irat amelyből ez egyértelműen kiderül?

annyiban pontosítanám obudafant hogy ha demat részvényt veszel akkor kell nyitnod egy értékpapír számlát egy bankban /a gyorsaság kedvért érdemes annál a pénzintézetnél nyitni ahol az eladó vezeti a számláját/ és a jóváírás akként történik hogy az eladó beballag a bankba és ott ad egy átutalási megbízást aminek a kedvezményezettje a te számlaszámod a bank meg úgy mint a pénzátutalásoknál terheli az eladó számláját és jóváírja a te számládon a részvényeket attól a pillanattól vagy tulajdonos mikortól jóváírták a számládon a részvényt
a kelert külön nem kell megkeresni gy ilyen esetben

obudafan: egyébként pont múltkor vettem fel a kelerben hogy az új gt szerint dematot is vissza lehet alakítani papír alkúvá és montdam hogy sztem ennek gyakorlati haszna nincsen hisz mindenki épp az ellenkező irányba tart
és ekkor megdöbenntem szembesültem azzal hogy egyes cégek -különösen a németek- megvannak veszve a papír alapú részvényekért egyszerűen biztonságban érzik magukat attól hogy ott porosodik lenn a pincében elképesztő

Cégirat=cégkivonat?

1. Cégbíróságon a cégiratok között.
2. Alapító okiratból derül ki, hogy az igazgatóság emelhet-e alaptőkét. Az, hogy kik a tulajdonosok szintén kiderülhet a cégiratokból, mert a közgyűlési jegyzőkönyvek, meghívók ott vannak, de hivatalosan a részvénykönyvből.
3. Meg kell venni ennyi részvényt, be kell jelenteni a részvénytársaságnak, közleményt kell közzétenni (júl 1-ig) a többségi befolyásszerzésről.
4. Nagy valószínűséggel demat részvények vannak, ezért az átírás a KELER Rt. megkeresésével történik, ez a KELER Rt. fogja átvezetni az értékpapírszámlán.
5. A forgatmány nem a részvény, hanem a papíralapú részvény átruházásának módja, amely a részvényre való felírással történik. Mivel azonban a papíralapú részvények viharos gyorsasággal kopnak ki a gyakorlatból, valószínűleg nem találkozol vele.
6. 51%-kal igen.

Egyre több kérdésem van (ZRT-ről):

1/ Az alapító okirathoz hogy lehet hozzáférni?
2/ Milyen a cég struktúrája? (Kik a tulajok, és egy ig. miért szólhat bele az alaptőke emelésbe? Mert ő is tulaj a zrt-ben?)
3/ Hogyan lehetek abszolut de tulaj? 51%kal?
4/ Névre szóló részvények esetében, hogy történik az átírás? (A gyakorlatias választ megköszönném: Odamegyek a tulajhoz kp-vel és felírja a nevem a papírra?)
5/ A forgatmány=részvény, vagy vmi más?
6/ Jelzálogot vehetek-e fel a cég vagyonára, ha most alakult át?

nem szükséges ügyvédi ellnjegyzés egy részvényadásvételi szerződéshez és nincs illeték sem
fontos a részvényt csak akkor szerzed meg ha a részvényen, forgatmányon átvezetik a nevedre vagy a dematrészvényt jóváírják az értékpapírszámládon

ha az alapító okiratban bele van foglalva hogy az ig is emelhet alaptőkét akkor elég ha az ig dönt az alaptőke emelésről

Mondjuk ha vásárolnék, akkor csak ügyvéddel tenném. Mennyi ilyenkor az ügyvéd tarifája? Milyen szolgáltatást tartalmazna az adás-vétel elejétől a végéig? Milyen egyéb illetékkel, adóval, vagy a jó ég tudja mivel kellene számolni?

Vagy vásárolni kell, vagy meg kell győzni a közgyűlést az alaptőke emelésére, a tagokat arra, hogy ne jegyezzenek részvényt, és jegyezni részvényt.

Cives draconi ovem dabant.

Hogy lehetek én a Zrt többségi tulaja? Megveszem a törzsrészvényesek papírjainak 51%-át, vagy meggyőzök egy pár törzsrészvényest, hogy bocsássanak ki több részvényt a részemre?

Zrt. esetén nincs elővásárlási joga a tagoknak, nem kell nekik felajánlani először. Jegyzési eljárás nem lehet, vagyis nem lehet úgy részvényt kibocsátani, hogy arra ne lenne meg a vevő.

Gondolom, úgy mint kft-üzLetrészt. A részvények adásvétele nem tilos.

Ez rendben vóna, de hogy lehet akkor zrt-t venni?

Arra gondolok, hogy a jegyzés nyilvánosan nem hirdethető (tehát nem gyűjthetők a részvényesek), és nem vezethetők be a részvények a tőzsdére.