házasság előtt szerzett vagyon

drbjozsef,

Végül arra a megegyezésre jutottunk, hogy veszünk közösen egy lakást, amit együtt fizetünk fele-fele arányban, én lemondok erről a lakásról, ő pedig az enyémről és, ha menni kell, akkor lesz hová mennie vagy, ha soha nem történik válás, akkor öröklődik és addig is kiadjuk.

Köszönöm szépen mindenkinek a hozzászólásokat!

Az csak elütés : az egy "hát" akart lenni.

„Házvásárlás esetén, ha semmit sem tudok tenni, ügyvéd előtt íratni kellene vele esetleg egy lemondó nyilatkozatot?”
Esetleg. De közös megegyezéssel bármit is lehet.

Így van, ahogy Szomorú örökös írja.
Nekem már az is megynyugvás lenne, ha a jövőre nézve mindketten önálló vagyonszerzők lennénk és a jövedelem mindenkinek a saját vagyonát képezné.
Így tudnék venni házat, lakást, ami tutira saját tulajdon lenne és, ha együtt maradunk, akkor valamelyik gyerek örökölné vagy, ha menni kell, akkor lenne hová.

Házvásárlás esetén, ha semmit sem tudok tenni, ügyvéd előtt íratni kellene vele esetleg egy lemondó nyilatkozatot?

drbjozsef,
Igen egy családi ház.

Csak ház ez sajnos (?) nem kívánságműsor.

KBS

„...addig miért kellene megszüntetni a vagyonközösséget?”
Az első poszt alapján nem jön ki jól az asszonnyal és mivel javarészt a leírás alapján az ő pénzéből van minden, az asszony keveset adott hozzá, ezért nem akarja, hogy többet vigyen váláskor, mint ami „hozzájárulás szerint” járna neki. Nekem kb. ez jött le eddig.

Ha az életközösség megszűnik, azzal megszűnik a vagyonközösség is. Amíg viszont az életközösség fennáll, addig miért kellene megszüntetni a vagyonközösséget?

Kovács_Béla_Sándor,

Igen, mert sajnos nem értek hozzá, ezért kérek itt tanácsot. Már az is jó volna, ha innentől kezdve lépne életbe.

Tipikus laikus hiba: talál egy pontot, ami tetszik neki - és figyelmen kívül hagyja az összes többit.
A Ptk. 4:54. § egy kivételes lehetőség, a törvény komoly feltételekkel engedi csak meg, hogy a bíróság megszüntesse a vagyonközösséget. Messze nem elég az egyik fél kérése. (Nem is beszélve arról, hogy az ilyen megszüntetés hatálya ex nunc - csak a döntés jogerőre emelkedésétől alkalmazandó.)

drbjozsef,

Én erre gondoltam:
"A vagyonközösség bírósági megszüntetése [Ptk. 4:54. §]
A törvény lehetővé teszi, hogy a vagyonközösséget bármelyik házastárs kérelmére a bíróság a házassági életközösség fennállása alatt megszüntesse.
A házassági vagyonközösség bírósági megszüntetése kétféle eljárásban történhet meg. A házastársak közös kérelme esetén nemperes eljárásban, ami bármelyik házastárs lakóhelye szerinti járásbíróság előtt megindítható. Ha csak az egyik fél a kezdeményező, úgy a polgári perrendtartás vagyonjogi perekre vonatkozó szabályai irányadóak az eljárásra.
Ha a házassági vagyonközösség megszüntetése bírósági ítélet eredménye, úgy a házastársak vagyoni viszonyaira az életközösség fennállása alatt - a továbbiakban - a vagyonelkülönítés szabályai lesznek az irányadóak. A bíróság más vagyonjogi rendszert a jövőre nézve a felek között nem hozhat létre."

1. "polgári perrendtartás vagyonjogi perekre vonatkozó szabályai"
Ez lenne az említett perelés és vagyonmegosztás?

2. Ha elismeri, hogy nem volt gazdasági közösség, mert az együttélésünk alatt nem fizetett semmit, a jövedelmét arra költhette, amire akarta és ezt tanúk is alátámasztanák, volna esély arra, hogy egy bírósági ügyben elfogadják?
Ha ezt letagadja, akkor én is letagadhatom, hogy velünk lakott, mert nem is oda volt bejelentkezve, sőt, nem is ismertem házasság előtt :D

Minden esetre megpróbálok vele egyezségre jutni.

3. A ház, amiben élünk elvileg a saját tulajdonom, amit édesanyámtól vásároltam házasság előtt és a felvett hitel összegét nekem is ajándékozta felújításra. Ezzel a házzal esetleges válás esetén én rendelkezhetek, vehetek fel rá jelzálog kölcsönt?

4. Tudom rengeteg kérdés, de azon filózok, hogy, hogy biztosítsam be magam. Ha nem jön össze a szerződés és nem lesz per, vegyek egy lakást, házat és adjam ki, aztán, ha menni kell valakinek, akkor legyen hová menni?
Az lenne a legjobb, ha nem történne semmi és élnénk boldogan, de soha nem lehet tudni...

Majordomus,

"Inkább várd meg"
Ne haragudj, ezt nem értem mire írtad.

Hogy tartalékoljak magamnak pénzt, hogyha nem tudom megszüntetni a vagyonközösséget és a félretett pénz fele is közös? Kész agyrém :D

Nem lesz könnyű.
Ráadásul a gyerekek még elég kicsik lehetnek,itt nem neked áll a zászló.
.
Ha jól állsz anyagilag és nem tudtok megegyezni,inkább magadnak tartalákold azt a pénzt amiből házat vennél nekik.

Gondolj bele: kiraknak a saját házadból mert a gyerekek érdekében az asszony marad ott velük. Ráadásul fizeted a hitelt arra amiből kiraknak. Ráadásul fizeted a gyerektartást.
Már csak 20 évig.
.
Inkább tartalékolj magadnak pénzt hogy legyen hová menned.

Azért ne albérletből fizesd a saját házadnak a hiteltörlesztését!

.
Inkább várd meg

Leginkább sehogy.
Közös akarattal, szerződéssel lehetne.
Egyebekben pedig, ha nincs egyetértés, akkor perelhetsz. Ahogy írtam, a bíróság dönthet.
De ez már persze inkább vagyonmegosztás lenne.

A leírásod alapján egyébként nem bíztatnálak különösebben pereskedésre. Ha előre nem rendeztétek írásos szerződésben, akkor az a hajó elment. Azt bizonyítani, hogy 2017-től a 2021-es házasság ellenére sem volt élettársi életközösség közöttetek, azt igen nehéz lesz.
Például ha ő fizette volna a saját rezsijét, meg lakbért, pont az mutatná, hogy "külön kasszán" voltatok. Így, hogy te fizetted helyette, eléggé egyértelmű a gazdasági közösség is.

Ez a leggennyesebb perek egyike. Egyezzetek meg valahogy.

drbjozsef,

Először is köszönöm a válaszát!
Most ott tartok, hogy hásassági vagyonjogi szerződést szeretnék íratni, de nem igazán hajlik felé.
Hogy tudnám megszüntetni a házastársi vagyonközösséget szerződés, válás és az ő beleegyezése nélkül vagy egyáltalán meg tudnám szüntetni?

ljanos88,

1. Tulajdonjogi igénye nem lehet, de megtérítési igénye a leírásod alapján igen. Ahogy te is írod : a fizetésed is közös vagyon.
2. Válás esetén, különleges esetben, kiskorú gyerekek esetén lehetséges, hogy a felügyeleti jogot megkapó szülő maradhat a közös ingatlanban akkor is, ha az teljes egészében a másik fél külön tulajdona. De itt azért nem csak az számít, hogy ő mit akar, ez a végső eset, ha van más lehetőség, akkor a bíróság természetesen "kényszerítheti", hogy elfogadja.

Tiszteletem!

Feleségemmel 2017-től éltünk a szüleimnél, de nem volt gazdasági életközösség és nem is kellett fizetnie se lakbért, se rezsit, szóval semmit. Házasságunk előtt 2019-ben megvásároltam édesanyám házát 1/1 tulajdonjogban, ami az ő édesapjáé volt. Jelzálog hitelt vettem fel édesanyám és édesapám közös ingatlanára és az összeget nekem adták, hogy újítsam fel a vásárolt nagyapám házát. 2021-ben beköltöztünk és még abban az évben össze is házasodtunk. Ahhoz, hogy befejezzem a felújítást még több hitelt vettem fel és a babavárót már közösen. A hiteleket egyedül fizettem és fizetem a mai napig, a babaváró fizetése még tolódik, mert született két gyermekünk. Egyébként minden házzal kapcsolatos dolgot egyedül fizettem és intéztem. Mindig is külön kasszán voltunk, ahogy most is, csak a megélhetésünk közös. Megegyeztünk egy bizonyos összegben, ha válásra kerülne sor, de sajnos elég viharossá vált a kapcsolatunk és most már többet szeretne. A kérdésem az volna, hogy egy esetleges válás esetén tarthat-e igényt a ház egy bizonyos részére vagy igényelhet-e kifizetést abból a részből, amit a házasságunk alatt fizettem be a hiteltölesztésbe a saját fizetésemből és amit felújításra költöttem, ami sajnos közös kasszának számít, mert nem írtunk házassági vagyonjogi szerződést? Természetesen nem akarom, hogy az utcára kerüljenek és én sem szeretnék oda menni, szóval, ha felajánlok neki egy nagyobb összeget vagy, ha vásárolok nekik egy házat, esetleg fizetek albérletet és, ha nem fogadja el, kirakhat a bíróság a házamból?
Köszönöm szépen!

Tisztelt segítők! ObudaFan-nak van igaza.A törlesztés sajnos "közös"pénzből történt.

Tisztelt segítők! ObudaFan-nak van igaza.A törlesztés sajnos "közös"pénzből történt.

Hát, azért vélelmezni azt kell, hogy közös vagyonból történt, az ellenkezőjét ehhez bizonyítani kellene, hogy ne járjon.

nyugger001

Két eset lehetséges

1.
A férjnek semmi nem jár, mert nem a közös vagyonból történt a törlesztés.
(hanem a lány maradék pénzéből)

2.
A férjnek a törlesztések fele jár, mert az MÁR a közös pénzükből történt.

- -

A tippem az 1. mert úgy látom a lány tudatosan védte a saját ági vagyonát a férjétől.

Nagyon úgy tűnik, hogy az együttélés alatt fizetett törlesztőrészletek - ide nem értve a végtörlesztést - fele fog járni.

Tisztelt válaszadók! Köszönöm a segítségüket ebben a számomra is bonyolult ügyben.Lehet,hogy nem mindíg sikerült érthetően fogalmazni de megpróbálnék utoljára nekifutni.
1-A nagyi a lány (unoka) nevére íratott egy lakást úgy,hogy a haszonélvezeti jogát megtartotta.
2-Ez a lakás 2007 ben el lett adva.Az ár egy részéből lett véve egy másik a nagyinak a lány nevére,de haszonélvezeti joga a nagyinak megmaradt.
3-A lány a maradék pénzből még 2007- ben hitelre vett saját magának is lakást,a törlesztést pontosan fizette.
4-2011-ben oda költözött a későbbi férj.
5-,2012-ben a nagyi elköltözött, lemondott a haszonélvezeti jogáról, így a tulajdon jog a lányé
maradt mivel a nagyi csak haszonélvező volt.

6-2013 elején a lány banki engedéllyel eladta azt a lakást ahol a nagyi lakott,és a pénz egy részéből visszafizette a banki hitelt, amit saját részre felvett.
7-A maradék pénzből vett egy telket saját nevére.
8-2013 szeptember esküvő.
9-2018 válás,emiatt telek eladása,osztozkodás.
A kérdésem változatlan:kinek mi jár?
Remélem , hogy így nem elaprózva talán jobban átlátható
a probléma.Természetesen ha nem sikerül egyértelmű megoldást találni marad az ügyvédi közreműködés.
Köszönöm az eddigi türelmüket és segítségüket.

Ha én jól értem, akkor valami olyasmi történt, hogy az életközösség előtt volt egy lakás, amit eladott a feleség, ennek a vételárából vett egyrészt egy olyan lakást, amire vétellel egyidejűleg keletkezett haszonélvezeti joga a nagyinak, majd erről ingyenesen lemondott, már az életközösség alatt. Ha ez mindenben így volt, akkor ez a lakás a feleség különvagyona.

A másik lakást is az együttélés előtt és részben az eladott ingatlan vételárából vette a feleség, de részben hitelből és a hitelt az együttélés alatt törlesztette. Ha ez így volt, akkor főszabály szerint az együttélés alatt fizetett törlesztőrészletek felére igényt tarthat a férj, kivéve, ha a feleség különvagyonából történt a törlesztés. A végtörlesztés a fenti különvagyoni telek árából már olyan összegnek tűnik, amire nincs jogos követelése a férjnek.

Mindenesetre az ügy van annyira bonyolult is, és a tényállást sem sikerül összehozni, tehát elég kétséges, hogy így, fórumon igazán hasznos választ lehet adni, valószínűleg fel kellene keresni egy ügyvédet.

Ne haragudj, de zöldségeket írsz. Vesznek a "nagyinak" egy lakást, amin egyúttal haszonélvezet is lesz (ami kizárt), aztán amikor lemond a haszonélvezetről, akkor a lemondás miatt az unokájának hirtelen két ingatlana lesz... Tényleg olyan nehéz egy rövid, ám értelmes tényállást közölni?

Tisztelt ObudaFan.A pontos megoldás érdekében akkor
a kályhától kell indulni.A feleség anyai nagyanyja
a gyerek nevére íratott egy budai lakást,amely csak a haszonélvezeti jogával volt terhelve.Családi okból ez a
lakás eladása került.Az eladott lakás árának egy részéből vettek egy angyalföldi lakást a nagyinak,amin a haszonélvezeti joga természetesen megmaradt.
A fennmaradó pénz mint önerő a lánynak
elég volt ahhoz,hogy egy lakást vegyen, természetesen hitellel terhelten.Ez 2007-ben történt.A hitelt mindig
törlesztette, elmaradása nem volt.2011 decemberében
költözött hozzá a későbbi férj.2012-ben a nagyi lemondott a haszonélvezeti jogáról ,így a lànynak már két ingatlana lett amihez a későbbi férjnek nem volt köze.2013-ban banki engedéllyel el lett adva a nagyi lakása.Az érte kapott pénzből lett rendezve a banki hitel és a maradék pénzből lett véve az ominózus telek, természetesen a lány nevére.Mindez után 2013 szept- ben
összeházasodtak.Albérletbe költöztek.2017-ben viszonyuk megromlott,elválnak.2018 októberében a telek is el lett adva,a férj viszont igényt tartana a telekért kapott pénz felére.A kérdésem továbbra is,hogy mi jár a férjnek? Köszönöm az eddigi segítséget.

Ez még mindig nem elég a válaszhoz. Tudni kellene, hogy mikortól éltek együtt pontosan, mikor szerezte a feleség a korábbi ingatlanokat pontosan, a hitelt fizették-e az együttélés alatt, az újabb ingatlan vásárlásába csak az eladott ingatlan vételára ment-e bele.

Köszönöm nonolet véleményt.Amit még meg kellett volna
említenem, hogy az a lakás ami még az esküvő előtt lett
véve hitellel volt terhelve,de a hitelt kivásárolta egy
szintén a tulajdonát képező lakás eladásával.A hitel kifizetése után fennmaradó pénzből vásárolta a
szóban forgó telket.Remélem ezzel a kiegészítő részlettel nem változik az,hogy a telek ára a feleség
magánvagyona marad,és a férjnek nem jár ebből a pénzből.Előre is köszönöm a további segítséget.