Közigazgatási bírság

Neked kell megkeresned, baloldalt szolgáltatások rovatban: ügyvédi szaknévsor!

Üdvözlök mindenkit a fórumon !
Közigazgatási-Ingatlanos perekben , ügyekben jártas jó ügyvédet keresünk , Budapest - Vecsés - Üllő - Monor térségben . Megköszönném ha tudtok ilyet ajánlani !

Üdvözletem.Autópálya leálósávjában megálltam müszaki hiba miatt. Javítás után tovább indultam,gyorsitás közben a v.é.d.a.bemért 43km/o sebbeséggel.Buntetést kaptam leállósávban való közlekedésért,holott az autópályán alkalmazható legkisebb sebeségre akartam gyorsulni,hogy visszasorolhassak a forgalmi sávba.Azt irták ha ott akartam közlekedni azért és nem áll modukban figyelembe venni,hogy az autónak idő és megtett méterek kellenek ahoz, hogy felgyorsuljon.Kérdésem jogos-e a büntetés és ha nem hová fordulhatok mert a fellebezésem elutasították.

Ha az egyéb személyes adataid alapján egyértelműen azonosítható vagy a bírság alapján, akkor nem valószínű.
Név. szül.hely, idő, anyja neve, akkor te kaptad a bírságot.

Ha csak név és cím, van esélyed.

Tisztelt Fórumozók,

Hibás lakcímet tüntetett fel a hatóság a közigazgatási bírságban, és erre a címre is postázták.(A címen lakó tulajtól véletlenül szereztem erről tudomást).
Kérdésem, hogy érvényteleníthető-e ez alapján a bírság? Hogyan járjak el?

Az a határozat azóta már jogerős. Persze, hogy hatályos. A kérdésed napján még megtámadhattad volna.

Kedves fórumozók!
A jogi segítségüket szeretném kérni. 2018. már. 29-én követtem el szabálysértést azzal, hogy gépkocsival zöldterületen parkoltam. Ezt a vétséget írásban elismertem, majd jún. 25-én állítottak ki határozatot közigazgatási bírságról, melyet a zuglói önkormányzat számlájára kérnek befizetni.
Látható, hogy a bírság kiszabása és a vétség között jóval több, mint 60 nap telt el. Ezen kívül azt tartom még aggályosnak, hogy a határozaton nincsen iratazonosító, aminek segítségével a kozigbirsag.police.hu oldalon lehetne intézkedni. Az lenne a kérdésem, hogy hatályos ilyen formában a bírság?
Köszönöm!

A 2018. január 1. napjától hatályos jogi szabályozás – a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet – alapján a vízjogi létesítési engedély nélkül megépített kutakra (vízilétesítményekre) az építtetőnek vízjogi fennmaradási engedélyt kell kérni.

Az építtető/tulajdonos mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól abban az esetben, ha a
2018. január 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített kutakra legkésőbb 2018. december 31-ig fennmaradási engedélyt kér.

A jogszabály szerint (1995. évi LVII. törvény 29.§ (7) bekezdés: „Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha

1. a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és
2. az engedély megadásának feltételei fennállnak.”

azaz, fennmaradási engedélyt (üzemeltetési) annak kell kérni, aki engedély nélkül épített kutat! Ha nem volt engedélyhez kötve, akkor nem létesíthette engedély nélkül!

60-as,70-es és 80-as (vagy még előbbi) években ásott kutakkal, az akkor hatályos jogszabályok az alábbiak szerint rendelkeztek:

1964. évi IV. TÖRVÉNY a vízügyről
(A végrehajtásáról szóló 32/1964. (XII.13.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben)

„Vt. 28. § Vízjogi engedélyre szükség nincs:

1. az egy ingatlan határán belüli – jogszabályban meghatározott – kisebb vízimunka elvégzéséhez, illetőleg vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához vagy megszüntetéséhez,
2. egyes – jogszabályban meghatározott – kisebb vízhasználatához,
3. az ingatlanról származó talajvíz vagy az arra hullott és ott összegyűjtött csapadékvíz felhasználásához,
4. egyes – jogszabályokban meghatározott – vízilétesítmények használatába vételéhez (üzemeltetéséhez),
5. azokhoz a talajvédelmi beavatkozásokhoz, amelyeknél a vizek levezetése kártétel nélkül történik,

feltéve, hogy ezek a vízimunkák, vízilétesítmények és vízhasználatok a népgazdaság érdekeit vagy mások jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait nem érintik.

Vhr. 61. § (1) A Vt. 28. §-a a) pontjának hatálya alá tartozó kisebb vízimunkák, illetőleg vízilétesítmények a következők:

1. az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának) rendes háztartási szükségleteire
2. az ingatlanról származó talajvíz, illetőleg az arra hullott csapadékvíz összegyűjtésére, elvezetésére, a hasznosítására, valamint a kártételeik elleni védekezésre szolgáló művek, műtárgyak és berendezések létesítése;

Vhr. 62. § A 61. § (1) bekezdésnek a) pontjában említett ásott kúthoz csak az esetben nem szükséges vízjogi létesítési engedély, ha

1. annak mélysége az első vízadó réteget követő záróréteget nem haladja meg;
2. élővízforrás, csatorna vagy állóvíz medrétől legalább húsz méter, a környezetükre szennyező hatású építményektől (pl. istálló, ól), az egyéb kutaktól, épületektől és a telek határaitól pedig az erre vonatkozó építési előírásokban meghatározott távolságban van;
3. a víz kiemelése kézi erővel vagy olyan gépi berendezéssel történik, amelynek teljesítőképessége nem haladja meg a háztartás (háztáji gazdaság) indokolt vízszükségletének kielégítéséhez szükséges mértéket.

Vhr. 64. § (1) A Vt. 28. §-a b) pontjának hatálya alá tartozó kisebb vízhasználatok a következők:

1. a rendes háztartási vízszükséglet (ivás, főzés, tisztálkodás, mosás, házikert öntözése stb.) kielégítése;”

Az 1964. évi IV. törvényt az 1995 évi. LVII. törvény helyezte hatályon kívül!
1992-től a Vhr. előírt egy jegyzői engedélyeztetést!
Előtte a fent idézet jogszabályok voltak hatályosak!

Az illetékes önkormányzat hivatalának képviselőjétől az alábbi tájékoztatást kaptam:

„Amennyiben az ingatlanán lévő kút a létesítés idején (1992.02.15. előtt) nem volt engedélyhez kötött a 34/1960. OVF utasítás szerint, úgy a kútra üzemeltetési engedélyt kell kérni.”
34/1960.OVF.számú utasítás az összes artézi kútfúrással kapcsolatos eljárást, a fúrt kutakra vonatkozó vízjogi engedélyezést, továbbá azok vízhasználati módját szabályozta!

1980-ban ástak kutat a kertemben, a talajszintig 9 gyűrűs és talajvizet gyűjt!
Tisztelettel kérdezem, az 1992 előtti időszakban létesített (ásott, talajvíz) kutak engedéllyel rendelkeznek vagy sem?

Ha ma engedélyeztetni kell azt, amit 40 éve nem, akkor ez visszamenőleges jogszabályalkotás?

aquarius75

Megéri neked ez a cirkusz? Nem lenne sokkal lényegesebb inkább az, hogy a családodnak megbízható családfője legyél?

Én tegnap a rendőrségen, miközben vártam, hogy egy lopási ügyben feljelentést tehessek, tanúja voltam egy kis incidensnek. Egy általam ismert személyt berendeltek kihallgatásra. A portán közölték, hogy töltsön ki a belépéshez egy adatlapot. Erre ő közölte, hogy nem hajlandó megadni a személyes adatait, ezért nem tölt ki semmilyen adatlapot. No ekkor vált érdekessé a történet, mert jött érte egy rendőr, aki vitte volna a kihallgatásra, de a biztonsági őr közölte, hogy amíg adatlap nincs, addig tuti nem megy be a rendőrség területére, meg fogja tagadni vele szemben a belépést. Vele kapcsolatban is ugyanez merült fel bennem: megérte neki? :-)

Végrehajtó behajtja az összeget. Inkasszóza a bankszámládról, letiltat a fizetésedből, lefoglalja az ingóságodat, autódat, lakásodat.

Értem, de miként hajtják végre? A törvény szerint nem is lehetséges a munkával megváltás.

Végrehajtják?

Tisztelt Fórumozók!
Külterületen tompított fényszórót nem használtam, ezért 5000 Ft szabálysértési bírságot kaptam. Úgy gondoltam, inkább közérdekű munkával megváltanám. De ahhoz saját költségemen foglalkozás-egészségügyi vizsgálatot kell végeztetnem, ami több szintén több ezer forint. Akkor 1 napos szabálysértési elzárás jön. Viszont én kiskorút egyedül nevelő szülő vagyok, tehát (ha jól értelmezem a szabálysértési törvényt), sem közérdekű munkára, sem elzárásra nen lehet kötelezni. Ilyen esetben mi fog történni, ha 30 napon belül nem fizetem meg a bírságot? Köszönöm a válaszokat.

Köszönöm gerbera317 és nonolet! Én is a képekre hagyatkoznék mint utolsó esély. Hogy kell ilyenkor eljárnom? Meg kell várni a 30 nap leteltét és nem befizetni a csekket? Vagy a 30 napon belül kell fellebbezni?

Köszönöm előre is a további segítséget! :)

Jó, legyen igazad, neki nem fog sikerülni. Nekem már sikerült: hasonló eset volt, és a feljelentő hatóság a saját fotója alapján ismerte el, hogy nem mozdult el a jármű. Még csak erőlködnöm sem kellett érte.

gerbera317

Szerintem elég nehéz lesz neki bebizonyítani, hogy a két bírság között el sem mozdult onnan az autójával. Simán arra fognak hivatkozni, hogy a következő nap szimplán ugyanoda, ugyanúgy állt le. Profi szakértőre lenne szükség, hogy a "több napig nem jártam az autónál" állítást bizonyítani lehessen, mivel kilométeróra állást a felvétel nem rögzít, csakis külső fotót. És hát valljuk be, az lenne a leghitelesebb bizonyíték.

A feljelentő fotói alapján.

A második bírságot meg kell támadni. Nem parkolni tilos ott, hanem behajtani, azt pedig csak egyszer követted el.
És nem parkolóőr, hanem közterület-felügyelő (vagy rendőr).

Tisztelt Fórumtársak!

Közigazgatási bírságot szabtak ki rám „Mindkét irányból behajtani tilos (Kivéve áruszállítás)” táblával jelzett helyen való parkolás miatt. A döntést nem is vitatnám, viszont mivel több napig nem jártam a járműnél kétszer is megbírságoltak 30000Ft-ra esetenként. A kérdésem hogy ilyen esetben szabályosan jártak-e el, lehet-e ez ellen bármit tenni hogy ne kétszer hanem csak egyszer kelljen befizetni a bírságot? Ha szorgos a parkolóőr akkor minden egyes nap megbüntethet emiatt?

Válaszukat előre is köszönöm!

Értem, köszönöm szépen mindkettőtöknek.

Kedves ius latratus,
nem mintha számítana, de ez így hangzott el.

Kedves nonolet,
a kettes pont nem játszik, egy kasszából menne mindenképpen.
Marad az 1-es.

Köszönöm még egyszer.

Az egy dolog, hogy én sehol nem látom esetedben azt a 60 napot, de ez meg egyenesen fájt:

„a szabálysértési törvényre hivatkozva nem akartam terhelő tanúvallomást tenni az "elkövetőre". Ilyen nincs, valakit "be kell írni". Ha nem mondom meg, ki volt, akkor engem. (...?...) Jó.”

Persze. Tudom én, hogy az előadók nem éppen az eszükről híresek, de ezt itt neked senki nem fogja elhinni. Nem mintha számítana - persze.

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbi kérdésben szeretném a tanácsukat kérni.
2016.07.20-án férjem az én nevemen nyilvántartott autóval balra kanyarodott, ahol ezt tábla tiltotta. Kamera rögzítette, pár napon belül küldte is a közterület felügyelet a távolléti helyszíni bírságot a nevemre (50.000.-). Nem fizettük be, így egy idő után (2016.09.23-án) eljárás indult ellenem, előtte beidéztek a rendőrségre, az ügy tisztázása okán. Ott elmondtam, hogy nem én vezettem a gépjárművet, és a szabálysértési törvényre hivatkozva nem akartam terhelő tanúvallomást tenni az "elkövetőre". Ilyen nincs, valakit "be kell írni". Ha nem mondom meg, ki volt, akkor engem. (...?...) Jó.
2016.09.24.-i keltezéssel meg is kaptam a határozatot. Részletfizetést kértem, kaptam. A kérdésem az lenne, hogy a 60 napos elévülési idő (az elkövetés és a határozathozatal között) esetemben alkalmazható kifogás, és ha igen, tehetek-e még valamit, vagy késő bánat?

Kedves Gerbera,

igen, pontosan ezeket hozták föl. Ahogy Végrehajtónak is írtam, az előzést már 10 m-rel a zebra előtt befejeztem, a duda meg kifejezetten azért kellett, hogy a leblokkolt / rendőröktől sokkolt autó vezetője ébredjen fel a révületből és ne tegyen semmiféle veszélyes mozdulatot, vagy legalább döntse el, hogy mit akar. (Nem használt irányjelzőt, egyenesen haladt és tiporta a félet, kb. megállt, vagy gyalogos tempóban gurult, feltartva a mögöttes forgalmat.)

Kedves Végrehajtó,
a szabálysértés szerintük az volt, hogy rámentem az előzés befejezésekor a zebrára. Pedig nem, és ahol álltak, onnan az a rész nem is látható ha autók közlekednek, tehát alapjaiban inkább "elképzelésen alapuló" volt a feljelentésük. Azt csak akkor lehetne bizonyítani, ha lenne pl. kamerafelvétel, és pont az ellenkező irányba nézett a traffipax, és akkor is annyit láthatnának, hogy 10 méterrel a zebra előtt már a saját sávomban voltam.

Valószínűleg KRESZ 34. § (8) a) pont: Tilos előzni: kijelölt gyalogosátkelőhelyen és közvetlenül a kijelölt gyalogosátkelőhely előtt. Itt majd arról lehet vitatkozni, mit jelent az, hogy "közvetlenül". Itt ugyanis nincs az 5/15 méteres szabály, legfeljebb csak példálózni lehet vele, hogy a KRESZ máshol a konkrét távolságot is nevesíti.
De vitatkozhatnak a KRESZ 30. §-on is: Hangjelzést adni csak balesetveszély esetében, a baleset megelőzése érdekében, valamint - lakott területen kívül - az előzési szándék jelzése céljából szabad. Itt az lehet a nagy kérdés, indokolt volt-e a hangjelzés használata.