@zkiss811
„A telken áthaldó csatorna szemek sem” - késő bánat, eb gondolat, de mégis mit mondott a csatornaszemekről az eladó, amikor körbenéztetek az ingatlanon?
Víziközmű tv. 80.§
(1) Ha az ingatlan-nyilvántartásban az idegen ingatlanon lévő víziközmű vonatkozásában vízvezetési szolgalmi jog jogosultjaként nem települési önkormányzat, vagy az állam van bejegyezve, vagy a szolgalom bejegyzése korábban elmaradt, az ellátásért felelős 2020. december 31-ig igazgatási szolgáltatási díj megfizetése nélkül kérheti a vízvezetési szolgalmi jog részére történő megállapítását és a vízvezetési szolgalmi jog bejegyzésére alkalmas határozat kiadását a vízügyi hatóságtól. A vízügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 32. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmi követelmények mellett a vízvezetési szolgalmi jog fennállását és keletkezésének időpontját is megállapítja azzal, hogy a határozatnak az ingatlan-nyilvántartásban már szereplő, bejegyzett jogosultra vonatkozó adatokat nem kell tartalmaznia. A vízvezetési szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a vízügyi hatóság véglegessé vált határozata alapján kerül sor.
(2) A vízügyi hatóság a véglegessé vált határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vízvezetési szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Ha a vízvezetési szolgalmi jog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is.
(3) A vízvezetési szolgalmi jog utólagos bejegyzése az ingatlannal kapcsolatban többletjogokat és -kötelezettségeket nem keletkeztethet, így nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére sem.
[...]
81. § (1) A 80. § (1) bekezdésében meghatározott kérelemben meg kell jelölni a vízvezetési szolgalmi jog célját.
(2) A kérelemhez mellékelni kell:
a) meglévő víziközmű üzemeltetésével összefüggésben gyakorolt használati korlátozások tartalmát;
b) ha a vízvezetési szolgalmat az ingatlan természetben vagy területi mértékben meghatározott részén gyakorolják, az ingatlan korlátozással érintett részét bemutató, ingatlanügyi hatóság hatályos záradékával ellátott vázrajzot
ugyanakkor Ptk.
6:519. § Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.
6:520. § Minden károkozás jogellenes, „kivéve”, ha a károkozó a kárt
„a) a károsult beleegyezésével okozta;”
- a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta, ha az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl;
„c) szükséghelyzetben okozta,” azzal arányos mértékben; vagy
- jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi.
