Médiajog – Dr. Polyák Gábor rovata – cikkek
Mérték blog
tanulmányok
honlapok
blog
tanulmányok
Pápai Zoltán, Urbán Ágnes: Ki fizeti a révészt?
A hálózat-semlegesség vita közgazdasági háttere
2012.04.17.
“A hálózat-semlegességről folytatott vita – bár mindkét oldal képviselői elsősorban az internet szabadságára, és fejlődésére valamint a fogyasztók védelmére hivatkoznak – valójában arról is szól, hogy mi lehet a hatékony megoldás a hálózatikapacitás-problémák kezelésére, s milyen ösztönzőkre van szükség ahhoz, hogy a hálózatok szűkössége a jövőben se legyen akadálya a tartalom és alkalmazások fejlesztésében testet öltő kreatív energiáknak.”
Megjelent az Infokommunikáció és Jog 2009/3. számában.
Polyák Gábor: Hálózatsemlegesség és médiaszabadság
Az FCC szabályozási javaslatának kommentárja
2012.04.01.
Az elmúlt évek legélénkebb médiaszabályozási, kommunikációpolitikai vitája az ún. „hálózatsemlegesség” (net neutrality) kérdéséről folyt. Annak ellenére, hogy a vita a médiarendszer jövőbeli alakulását, illetve a vélemény- és médiaszabadság gyakorlásának kereteit alapvetően befolyásolja, jelentős érvek és ellenérvek jobbára csak amerikai szerzőktől és piaci szereplőktől hangzottak el. Ez nagyrészt indokolható az amerikai és az európai távközlési jog néhány jelentős különbségével. Az Európai Bizottság a közösségi hírközlési keretszabályozás tavaly lezárult felülvizsgálata során lényegében a vita jelenlegi állásának megfelelően alakította ki és rögzítette az európai álláspontot, Magyarországon pedig egy szűk szakmai körön kívül a kérdés gyakorlatilag nem került napirendre.
Megjelent a Fundamentum 2010/3. számában.
Mikola Orsolya: Mit is tanulhatna a magyar közszolgálati média?
Kitekintés az európai közszolgálati televíziózás szabályozására, középpontba helyezve az osztrák ORF-et.
2011.09.23.
A tanulmány a XXX. Országos Tudományos Diákkör informatikai jogi szekciójában bemutatott dolgozat.
“‘A televízió által nem lehet nevelni. A televízió funkciója a szórakoztatás és az informálás, nem a nevelés. De a televíziónak persze van társadalmi hatása’ – nyilatkozta nemrég az egyik kereskedelmi csatorna programigazgatója. Kijelentésében érezhető az ellentmondásosság, melyre tanulmányomat is felfűzöm. Szórakoztatás vs. minőség, értékközvetítés? Valóban összeegyeztethetetlenek?! Miért lennének?!
Valósítsuk meg a minőségi szórakoztatást, mind a közszolgálati, mind a kereskedelmi csatornákon. A saját érdekünkben.Dolgozatomban a magyar televíziózás felelősségére szeretnék rávilágítani, s a változtatás, további szigorítások szükségességére, kitekintve az osztrák rendszerre, érintve a kezdeteket és a jelenlegi változásokat”
Lengyel Márk, Polyák Gábor, Szőke Gergely László: A nemzeti tartalmak előállításával, szerkesztésével és átvitelével összefüggő tartalmi és pénzügyi feltételrendszer kialakítása – A közszolgálati műsorszolgáltatás szabályozási kérdései
2009.03.31.
A tanulmány a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából készült, a Nemzeti Audiovizuális Médiastratégia előkészítése során. Elsődleges tárgya annak meghatározása, hogy milyen determinációk jelölik ki a szabályozó mozgásterét a közszolgálati műsorszolgáltatásra, illetve médiaszolgáltatásra, valamint hírszolgáltatásra vonatkozó szabályozás megalkotása során.
A közösségi jog és az Alkotmány vonatkozó rendelkezései mellett a tanulmány ismerteti és összehasonlító elemzés tárgyává teszi a jelentősebb külföldi jogokban, illetve a fontosabb közép-európai államokban a közszolgálatiság intézményrendszerét és működését meghatározó jogalkotási megoldásokat. E mellett értékeli a hazai szabályozást és a közszolgálati műsorszolgáltatással összefüggésben megfogalmazott lényegesebb javaslatokat.
A tanulmányt Lengyel Márk ügyvéd, Polyák Gábor egyetemi adjunktus és Szőke Gergely László tudományos munkatárs írták.
vitasorozat, több szerzõ: A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 26. § (1) bekezdés értelmezése
2008.12.09.
A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény jelentős mértékben átalakította a műsorterjesztőket terhelő ún. továbbítási kötelezettségek rendszerét. A szabályozás számos pontja aggályos mind alkotmányossági, mind jogharmonizációs szempontból. A szabályozás legkritikusabb eleme a törvény 26. §-a, amely gyakorlatilag megoldhatatlan feladat elé állítja a jogalkalmazót.
Az alábbi tanulmányok egyrészt bemutatják a szabályozás egészével kapcsolatos problémákat, másrészt kísérletet tesznek a 26. § értelmezésére.
A tanulmányok az Országos Rádió és Televízió Testület megbízásából készültek, közzétételük az ORTT engedélyével történik. A tanulmányok szerzői Bayer Judit, a Zsigmond Király Főiskola docense, Koltay András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi adjunktusa, Szekfü András címzetes egyetemi tanár, valamint Polyák Gábor.
A Dtv. 26. § (1) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza:
„A meghatározó műsorterjesztő
- a nemzeti, etnikai kisebbségi, illetve európai kultúra megőrzését, védelmét, illetve továbbfejlesztését, vagy
- a nemzeti, etnikai kisebbségi nyelv ápolását, vagy
- az állampolgárok tájékozódási és tájékoztatási szükségleteinek kielégítését, vagy
- az állampolgárok demokratikus közéletben való részvétele elősegítését, vagy
- a vélemények sokszínűségének megőrzését, vagy
- a média pluralizmust
szolgáló műsorszolgáltató gazdaságilag és műszakilag indokolt szerződéses ajánlata esetén negyven televíziós műsorig köteles szerződést kötni a műsorszolgáltatóval és továbbítani a műsorszolgáltató műsorát az előfizetők felé.”
- Koltay András: A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 26. § (1) bekezdésének értelmezéséről
Füredi Orsolya: Az új nemzeti médiapolitika kialakulása a digitalizáció hatására
2008.05.14.
A digitális televíziózás bevezetése, az analóg műsorszolgáltatásról a digitális műsorszolgáltatásra való átállás okozta mennyiségi és minőségi piaci változások és azok várhatóan magas költségvonzata indokolttá teszi a nemzeti médiapolitika átfogó tanulmányozását. Kijelenthető: a médiaszabályozási reform életbe léptetése nem tűr halasztást. Füredi Orsolya tanulmányában – nemzetközi kitekintést is nyújtva – részletesen elemzi a új nemzeti médiastratégia kialakulásának folyamatát, a digitális televíziózás hazai médiajogi szabályozását, az Új Médiatörvény megalkotásának szükségességét, a formálódó új magyar audiovizuális szabályozás, a Nemzeti Audiovizuális Média Stratégia jelentősségét, valamint az ezekkel kapcsolatos nehézségeket – különös tekintettel a médiahatóság jogállása és intézményi felépítése, a jövő szabályozó hatóságának létrehozása, valamint a közszolgálatiság digitális technológiai környezetben való rendezése kérdéseire -, mindvégig hangsúlyozva a nemzeti médiastratégia kialakulási folyamatának szerves részét képező „folyamatos jogi szempontú diskurzus elengedhetetlenségét”.
A szerző a győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának joghallgatója. Fő kutatási területe a digitalizáció okozta jogi változások. Több ízben gyakornokként dolgozott az Országos Rádióés Televízió Testületnél.
(több szerző): “Fórum – Digitális átállás és alapjogok”
2008.05.14.
Eredetileg megjelent a Fundamentum című folíóirat 2007. évi nyári számában.
“Rovatunkban ezúttal a digitális televíziózásra való átállás alapjogi vonatkozásairól kértük a téma szakértôinek véleményét a következô kérdésekben: A digitális átállás érdekében szükségesnek tartja-e az állami beavatkozást? Ha igen, milyen lépéseket kell tennie a jogalkotónak a médiapluralizmus és a vélemény-sokszínség fenntartása érdekében? A digitális környezetben hogyan értelmezhetô az alkotmánynak a tájékoztatási monopólium megakadályozásával kapcsolatos fordulata? Milyen szerepe lehet az államnak a tartalomkínálat alakításában? támogathat-e az állam közpénzbôl digitális tartalmat, és ha igen, hogyan alakul az így elkészült digitális tartalom sorsa?”
Dr. Polyák Gábor: A médiarendszer kialakítása – Piacra lépés és hozzáférés a német, osztrák és magyar médiaszabályozásban
A Ph.D. értekezés tézisei
2008.05.06.
A dolgozat teljes szövege a szerzõtõl e-mailben beszerezhetõ.
Dr. Nyakas Levente: A közszolgáltai műsorszolgáltatás a közösségi jog kontextusában, avagy az audiovizuális szolgáltatások természetéről folytatott európai vita
2008.04.01.
A tanulmány annak okait kutatja, hogy miért jelentkezik egyre hangsúlyosabb problémaként a közösségi jog szempontjából a közszolgálati műsorszolgáltatás. Vizsgálja az Európai Bizottság részéről az 1990-es évek elejétől a közszolgálti műsorszolgáltatók állami támogatása/finanszírozása ügyében a tagállamokkal szemben megindult és elszaporodott eljárásokat, valamint az ezek hátterében álló, a műsorszolgáltatás (audiovizuális szolgáltatás) jellegével, megítélésével, természetével kapcsolatos eltérő elképzeléseket. Jogtörténeti aspektuból röviden bemutatja a közösségi jogi szempontú vizsgálódás okait, azokat a tényezőket, amelyekre visszavezethető a Bizottság kereskedelmi szektor által előidézett aktivitása.
Eredetileg megjelent a Collega X. évfolyam 2-3. számában.
A szerző a Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola phd hallgatója, valamint az ORTT Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet tudományos munkatársa.
Dr. Koltay András: A sajtószabadság jelentése
2008.02.04.
1989 óta végre szabadon vitatkozhatunk a szólás- és sajtószabadság fogalmainak valós, és a modernkori média technikai fejlettségéhez és társadalomformáló erejéhez adaptált jelentéséről, a viták azonban mégsem tudnak kiszabadulni bizonyos, a gondolkodást szűk keretek közé szorító béklyókból. E fogalmakat a közvitákban legtöbbször a napi érdekek által diktált szempontok alapján használják, holott a jelentésükről való megállapodás vagy éppen annak hiánya döntően befolyásolhatja az egész társadalom jelen és jövőbeni állapotát.
Eredetileg megjelent az Acta Humana 2007/3. számában.
A szerző a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának egyetemi adjunktusa (Polgári Jogi Tanszék), LL.M. (University College London). E-mail: koltay@jak.ppke.hu.
Dr. Koltay András: A magánszféra és a sajtó
Magyar, angol és európai pillanatkép
2008.01.23.
A magánszféra védelme és a szólásszabadság lehetséges konfliktusainak vizsgálata ingoványos talajra vezetik a témában elmélyülni kívánót. A magánszféra védelme ugyanis jelent?s eltérésekkel valósul meg az egyes jogrendszerekben, maga a terület pedig a jog számára szinte behatárolhatatlan tágas, a magánszféra elismeréséb?l fakadó egyes jogosultságok kimerít? jelleggel felsorolhatatlanok.
Koltay András: „A cenzúra éj…” – gondolatmorzsák a sajtó elõzetes korlátozásáról
2007.08.20.
Koltay András egyetemi adjunktus a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Polgári Jogi Tanszékén, LL.M. (University College London).
„A címben szereplõ idézet gazdája, Táncsics Mihály idejében még a cenzúra tûnt a sajtószabadság szinte egyetlen – igaz, gyakran leküzdhetetlennek látszó – jogi akadályának. A cenzúra a modern alkotmányos demokráciákban már a múlté, de a sajtó elõzetes korlátozása, sajátságos ’zárványokban’ továbbra is létezik – és mint ezt reményeim szerint látni fogjuk, mindez nem feltétlenül összeegyeztethetetlen a sajtószabadság modern fogalmával.”
A tanulmány az Infokommunikáció és Jog 2007/3. számában jelent meg.
Vörös Judit: A gyermekek védelme a médiában ábrázolt erõszakkal szemben
2007.08.13.
Vörös Judit a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett 2007-ben.
„Dolgozatomban megvizsgálom, hol ér véget a kommunikációelmélet és honnan veszi át szerepét a jog. A tömegmédiának, azon belül is a televíziónak a társadalomra, az egyes emberre, de elsõsorban a gyermekekre gyakorolt hatására fókuszálok, azokra a negatív (esetenként pozitív) hatásokra, melyek nap mint nap érik õket. Hipotézisem szerint a gyermekeknek a tévétõl sokkal több negatív hatást kell elviselniük, mint az az egészséges pszichikai, szellemi és erkölcsi fejlõdésükhöz kell. Hozzá kell tenni természetesen, hogy elsõsorban a szülõ felelõssége, hogy mit néz a gyermeke, ehhez viszont segítséget kell(ene) nyújtania a médiának azzal, hogy betartja a rá vonatkozó szabályokat. E téren azonban gyakran hiányosságokat észlel még a laikus nézõ is.”
Polyák Gábor: Kétharmados jogalkotási tárgykörök a kereskedelmi televíziózás szabályozásában
2007.08.13.
„[…] sem az engedélyezési klauzula, sem a tájékoztatási monopólium megakadályozásának kötelezettsége alapján nem állítható össze azoknak a szabályozási terülteknek és eszközöknek az a vitathatatlan katalógusa, amelyek egyértelmûen a kétharmados jogalkotási tárgykörök közé sorolhatók. Egyes szabályozási problémák mind az engedélyezési klauzulával, mind a tájékoztatási monopóliumok megakadályozására vonatkozó kötelezettséggel kapcsolatban felmerültek, a digitális médiarendszerben mégsem feltétlenül igényelnek kétharmados ágazati szabályozást. Tartalmilag azonban valamely szabályozási eszköz akkor is alkotmányos lehet és alkalmas az alkotmányos médiaszabályozási célok elérésére, ha formálisan nem kerül a kétharmados tárgykörbe. A hatályos alkotmányszöveg mellett a formai követelmények teljesülésével kapcsolatban minden szabályozási megoldás esetében marad alkotmányos kockázat, és ez szükségszerûen rontja a médiajog-alkotás hatékonyságát, illetve a jogbiztonságot. A kétharmados jogalkotási tárgykörök akadályozzák, hogy a médiaszabályozásról folyó vitában az érintettek arra keressék a választ, hogy mely szabályozási eszközök a legalkalmasabbak az alkotmányos szabályozási célok megvalósítására.”
A tanulmány a Iustum Aequum Salutare 2007/2. számában jelent meg.
Gálik Mihály: A médiakoncentráció közös európai szabályozásáról
2007.08.06.
Gálik Mihály egyetemi tanár, a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézetének igazgatója.
„Az egységes európai médiapiac megteremtése és a média pluralizmusának védelme két olyan cél, amelyet egyszerre kellett volna követni a médiakoncentráció közösségi szabályozása során, de ezt – a közöttük lévõ belsõ ellentmondások miatt – nem sikerült megoldani. Az egységes piac lazább, megengedõbb szabályozást kíván, különös tekintettel az európai médiavállalatok nemzetközi versenyképességére, amelyre a külön ágazatspecifikus médiakoncentráció közösségi szabályozása potenciális fenyegetés. A média sokszínûségének védelme/erõsítése ezzel szemben közösségi szabályozói aktivizmust követel, a kettõ egyszerre nem érvényesülhet.”
A tanulmány az Infokommunikáció és Jog 2007/1. számában jelent meg.
Uri-Kovács Márta: Az illegális internetes zeneletöltés problematikája a világon és Magyarországon
2007.08.06.
Uri-Kovács Márta a Budapesti Gazdasági Fõiskola Külkereskedelmi Fõiskolai Karán 2007 januárjában végzett Médiamenedzsment szakirányon.
„A Budapesti Gazdaság Fõiskola Külkereskedelmi Fõiskolai Karán 2006 novemberében végzett kutatás célja az volt, hogy ismertesse a magyar fiatalok viszonyulását az illegális zeneletöltés problematikájához, valamint egyéb kapcsolódó kérdésekhez, mint internetezés és zenék beszerzése. A kutatás nem reprezentatív, alapsokasága az internetezõ fiatalok csoportja. A mintába kerülõ 150 fõ kiválasztása véletlen kiválasztással történt a fõiskolán, így a válaszadók életkora behatárolódott 18 és 23 év közé, mely az alapsokaságot nem fedi teljes mértékben. A felmérés alapjául szolgáló kérdõíveket személyes megkérdezés során töltötték ki a válaszadók. A kérdõívben 4 fõ kérdéskör szerepelt: demográfiai, internetezési szokásokkal kapcsolatos, zenebeszerzésre vonatkozó és zeneletöltéssel foglalkozó kérdések.”
A tanulmány rövidített változata megjelent az Infokommunikáció és Jog 2007/3. számában.
vitasorozat, több szerzõ: A kábeles mûsorelosztók vételkörzetének korlátozása a médiatörvényben
2007.01.30.
Az Infokommunikáció és jog címû folyóiratban 2004. decemberétõl 2005. augusztusáig egy vitasorozat keretében több szerzõ fejtette ki álláspontját a médiatörvénynek a kábeles mûsorelosztók vételkörzetét korlátozó – módosított, többször hatályon kívül helyezni javasolt, de formálisan ma is hatályban lévõ – rendelkezésével kapcsolatban. Az Országos Rádió és Televízió Testület 1214/2006. (V. 31.) számú határozatában úgy döntött, hogy a rendelkezést, mint a közösségi joggal ütközõt a jövõben nem alkalmazza, az Európai Unió Bizottsága pedig a rendelkezés közösségi jogba ütközése miatt Magyarország ellen eljárást indított az Európai Bíróság elõtt.
A vita hozzászólásai a kábel-szabályozás számos gazdasági, alkotmányjogi, közösségi jogi, stb. szempontját tárják fel, amelyek a jövõbeli szabályozás számára is irányadók lehetnek. A vitában részt vett Dr. Béky Zoltán Balázs, az ORTT szakértõje, Dr. Gálik Mihály egyetemi tanár, Dr. Inotai G. András, az Európai Bizottság Verseny Fõigazgatóságának munkatársa, Dr. Pintér Andrea médiajogász, valamint Dr. Polyák Gábor.
Letöltés:
Dr. Tóth András: A Digitális televíziózás versenyjogi és elektronikus hírközlésjogi vonatkozásai
2007.01.24.
A tanulmány elsõsorban a digitális televíziózás szûk keresztmetszeteinek (feltételes hozzáférési rendszerek, alkalmazási programinterfészek, elektronikus programkalauzok) versenyjogi és hírközlési jogi szabályozásával foglalkozik. Áttekinti a kapcsolódó technikai kérdéseket, illetve részletesen elemzi az Európai Bizottság kapcsolódó esetjogát és – a hazai jogharmonizációs kötelezettség szempontjaira is tekintettel – a közösségi hírközlési jog vonatkozó rendelkezéseit.
A tanulmány az Infokommunikáció és jog 2005/5. számában jelent meg.
Dr. Tóth András a Gazdasági Versenyhivatal Infokommunikációs Irodájának munkatársa, a PPKE JÁK oktatója, az Infokommunikáció és jog szerkesztõbizottságának tagja.
Dr. Polyák Gábor: A médiafelügyeleti szerv jogállásának és hatásköreinek szabályozásával kapcsolatos egyes kérdések
2007.01.24.
A tanulmány az ORTT Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézete Törvényelõkészítõ Szakértõi Bizottsága megbízásából a médiaszabályozó-hatóság jogállásával és hatásköreivel kapcsolatos kérdéseket tekinti át. A tanulmány egy hatósági jogállással mûködõ médiafelügyeleti szervet vázol föl, részletesen vizsgálja a mûsorszolgáltatási jogosultság engedélyezésének kérdéseit, illetve vizsgálja, hogy a hazai jogrendszerben hogyan értelmezhetõ, milyen alkotmányos alapokon áll a „szabályozóhatóság” koncepciója.
Dr. Halmai Gábor: Becsületvédelem és sajtószabadság
2006.03.30.
A tanulmány olyan bírósági ítéleteket elemez, “amelyek a véleményszabadság és az egyéni becsület konfliktusában foglaltak állást, hol az egyik, hol a másik alkotmányos értéket részesítve elõnyben. A súlyos sértéseket megtorlatlanul hagyó ítéleteket követõen a közbeszéd teljes eldurvulásának, sõt olykor a közbéke elvesztésének veszélye merül fel sokakban.”
A tanulmány a becsületvédelem és sajtószabadság viszonyát az Alkotmánybíróság, az Európai Emberi Jogi Bíróság, valamint a hazai büntetõ és polgári bíróságok gyakorlata alapján mutatja be.
Dr. Halmai Gábor egyetemi tanár, a gyõri Széchenyi István Egyetem Jog- Gazdaságtudományi Kara alkotmány és politikatudományi tanszékének vezetõje.
Eredeti megjelenés: Fundamentum 2004/4.
Dr. Koltay András: Sajtó és jog 1848/49-ben
2006.02.07.
A kapcsolódó források igen széles körét feldolgozó sajtójog-történeti tanulmány a sajtószabadság magyarországi megszületésének fontos „pillanatát”, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idõszakát mutatja be, a sajtót érintõ jogalkotást – az elsõ Sajtótörvényt és az ahhoz kapcsolódó rendeleteket –, valamint a jogszabályok gyakorlati érvényesülését, a lappiacra gyakorolt hatásukat elemezve.
A szerzô a PPKE-JÁK Polgári Jogi Tanszékének tanársegédje, a University College London posztgraduális hallgatója.
Eredeti megjelenés: Horváth Attila – Hajdú Gábor (szerk.): Magyar jogtörténeti tanulmányok. Neolife, Budapest [a PPKE-JÁK kiadványa], 2004. pp. 63-72.
Dr. Zachar Balázs: A közszolgálati televíziók állami támogatása az Európai Unióban és Magyarországon
2006.02.07.
“2003-ban a korábbi évekhez képest megnõtt azoknak az eseteknek a száma, amikor az Európai Bizottság (EB) vizsgálatot folytatott közszolgálati televízióknak nyújtott állami támogatások kapcsán. Noha tavaly még csak egy ízben született tagállamot elmarasztaló döntés, a közmûsorszolgáltatókat tömörítõ European Broadcasting Union (EBU) lobbitevékenysége már mozgásba lendült annak érdekében, hogy e mûsorszolgáltatók számára a jövõben is nyitva legyen az új média szolgáltatások nyújtásának lehetõsége. Akkor, amikor Magyarországon is kormányzati ütemterv készül a digitális földi sugárzásra való átállásról, amikor a Magyar Televízió szakosított csatornák indítására készül, és a televíziók web alapú szolgáltatásai egyre gazdagodnak, talán indokolt megvizsgálni, mire kell felkészülnünk, ha a Bizottság közelebbrõl is meg kívánja vizsgálni közmédiumaink finanszírozását.”
A szerzõ a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Audiovizuális Fõosztályának vezetõje.
Dr. Nyakas Levente: Az európai audiovizuális szabályozás kihívásai a konvergencia tükrében
2005.12.05.
A szerzõ az ORTT Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézetének tudományos munkatársa, a Széchenyi István Egyetem doktori iskolájának hallgatója.
„Az 1980-as évekre Nyugat-Európában kialakult az audiovizuális szabályozás hagyományosnak tekinthetõ analóg modellje. (…) Az idõközben egyre felgyorsuló technológiai konvergencia, azonban jelentõs kihívások elé állította ezt a statikus, analóg szabályozási modellt, mely az eddigiektõl lényegesen eltérõ szabályozói megközelítést követel meg. A követezõekben arra teszünk kísérletet, hogy vázlatszerûen bemutassuk az analóg szabályozási modell fõbb jellegzetességeit állam és szabályozás kontextusában, illetve azokat a fõbb változásokat, melyet ebben a rendszerben a digitalizáció elõidézett, néhány jelentõsebb szabályozói válasszal illusztrálva azt.” A tanulmány elsõsorban a médiaszabályozás tárgyának kijelölésével, a frekvenciagazdálkodás kérdéseivel, a közszolgálatiság új szerepének meghatározásával, valamint az állami szabályozást kiegészítõ önszabályozás, társszabályozás lehetõségeivel foglalkozik.
Megjelenés: Collega 2005. április
Dr. Nyakas Levente: A televíziós reklámszabályozás kihívásai a digitalizáció tükrében
2005.12.05.
A tanulmány azt vizsgálja, hogy a televíziós reklámok európai szabályozása hogyan alkalmazható a digitalizáció feltételei között. A tanulmány elemzi a digitális média reklámozással kapcsolatos mûsorszolgáltatói (új reklámozási technikák és eszközök) és fogyasztói (reklámelkerülés) lehetõségeit, illetve az ezekhez kapcsolódó jogalkalmazást. Vizsgálja továbbá, hogy a reklámozással kapcsolatban hatékony megoldást jelenthet-e az önszabályozás és a társszabályozás.
Megjelent: Józsa László, Varsányi Judit (szerk.): Marketingoktatás és kutatás a változó Európai Unióban. Széchenyi István Egyetem, Gyõr, 2005.
Dr. Nyakas Levente: A televíziós mûsorszolgáltatás fogalmának értelmezése
Az Európai Bíróság C-89/04 ítélete
2005.12.05.
“Az Európai Közösségek Bírósága (Bíróság) az EK-szerzõdés 234. cikke alá tartozó elõzetes döntéshozatali eljárás keretében 2005. június 2-án ítéletet hozott, mely a ‘Határok Nélküli Televíziózásról’ szóló uniós irányelvnek televíziós mûsorszolgáltatás fogalmát értelmezte. Az eset azért érdemel figyelmet, mivel Európában az audiovizuális ágazat egy átalakulási periódusban van, mondhatni az analóg és digitális mûsorszórás határán áll. Ennek az idõszaknak a fõ jellemzõje az, hogy a mûsorszolgáltatásra vonatkozó szabályozás még az analóg audiovizuális környezethez és gondolkodásmódhoz kötõdik, ezzel párhuzamosan a digitális alkalmazások, megoldások már jelentõs mértékben elterjedtek. A digitális technológia által kínált új audiovizuális szolgáltatások tehát egyre nehezebben kezelhetõk, foghatók meg a hagyományos médiaszabályozási terminológiákkal, ami egyben azt is jelenti, hogy egyszerre bírnak egyrészt a mûsorszolgáltatások, másrészt az információs társadalmi szolgáltatások jellemzõivel. Az ítélet is ezen a határmezsgyén mozog mindvégig.”
Megjelent: Infokommunikáció és Jog 9. sz. (2005/5.)
Dr. Nagy Krisztina – Dr. Timár János: Alkotmányos fogódzók keresése egy új médiatörvény-koncepció ürügyén
2005.11.18.
A tanulmány a 2003-ben közzétett, Gálik Mihály, Horvát János és Szente Péter által készített médiatörvény-koncepcióval (ld. Gálik, M. – Horvát, J.- Szente, P.: Egy új médiatörvény alapjai, in: Enyedi Nagy, M. – Polyák, G. – Sarkady, I., szerk.: Médiakönyv 2003. ENAMIKÉ, Budapest, 2003. 944-990. o.) kapcsolatban született.
„Tanulmányunk azt a célt tûzte maga elé, hogy az elkészült koncepcionális alapvetés – amely lehetséges alapja egy új médiatörvény megszületésének – ürügyén megkíséreljük végigvenni, hogy egy lehetséges médiatörvény számára milyen alkotmányos fogódzók találhatóak, hogy a korábban adottnak tekintett alkotmányos követelmények mennyiben idõtállóak, illetve, hogy a hatályos szabályozás és az ehhez kapcsolódó gyakorlat milyen kérdéseket hozott felszínre ezen a területen alkotmányossági szempontból. Úgy véljük, egy lehetséges médiatörvény vagy annak koncepciója csak ezen elemek világos végigvezetése mentén elemezhetõ, értékelhetõ.”
Nagy Krisztina az ORTT munkatársa. Timár János az Országos Rádió és Televízió Testület Tagja.
Eredeti megjelenés: Fundamentum 2003/3-4.
Dr. Polyák Gábor: A digitális médiarendszer médiapolitikai és szabályozási kérdései Európában
2005.06.28.
A tanulmány a digitális médiarendszer szabályozási kereteinek felvázolására tesz kísérletet, a felmerülõ médiapolitikai kérdések elemzésével, és az egyes kérdésekre az európai közösségi jogban és tagállami jogrendszerekben adott válaszok összehasonlító elemzésével. A digitális médiarendszer jellemzõinek áttekintése után a digitális televíziózásra történõ átállás sajátos kérdéseit vizsgálja. A tanulmány elemzi a digitális környezetben alkalmazható szabályozási módszereket, kiemelve a médiafelügyeleti szervek növekvõ szerepét és az önszabályozás és társszabályozás európai távlatait. Vizsgálja, hogy a digitális szolgáltatások közül melyek tartozhatnak a médiaszabályozás hatálya alá, és a szolgáltatásoknak ez a köre milyen elhatárolási ismérvekkel határozható meg. Az Európai Unió televíziós irányelvének felülvizsgálatával, illetve egyes európai államok jogalkotási elképzeléseivel kapcsolatban a tanulmány bemutatja a tartalomszabályozásban várható egyes fejlõdési tendenciákat. A digitális médiarendszer sokszínûségét garantáló eszközrendszer áttekintéseként foglalkozik a kiegyensúlyozott tájékoztatás európai szabályozásával, valamint a médiakoncentrációt korlátozó jogi megoldásokkal.
A tanulmány az Országos Rádió és Televízió Testület Stratégiai Kutatások és Elemzések Programja keretében készült, A magyar média jogi szabályozásának jelene és alternatívái európai perspektívákból címû tanulmány átdolgozott változata. Egyes részei megjelentek Ádám Antal (szerk.): PhD Tanulmányok 1., PTE ÁJK Doktori Iskolája, 2004. c. kötetben (Európai médiapolitika és médiaszabályozás a digitális korban címmel).
Dr. Bayer Judit: Az internet tartalomszabályozása (Jogellenes és káros tartalom)
Önszabályozás vs. állami szabályozás
2005.06.27.
A tanulmány az „önszabályozás” általános tartalmának és általános tendenciáinak felvázolása után az Internet hazai önszabályozó szervezeteinek mûködését mutatja be, illetve részletesen elemzi az Országos Rádió és Televízió Testület által készített, Az elektronikus úton végzett nyilvános kommunikációi tartalomszabályozásának alaptételeirõl szóló javaslatot.
Eredeti megjelenés: Enyedi Nagy Mihály, Polyák Gábor, dr. Sarkady Ildikó (szerk.): Médiakönyv 2002. ENAMIKÉ, 2002.
Dr. Bayer Judit: A személyiségi jogsértések kontra szólásszabadság a neten
Eltávolítás vagy válaszadás?
2005.06.27.
A tanulmány az Interneten elkövetett személyiségi jogi jogsértések elleni fellépés lehetõségeit vizsgálja. Elsõ része az Internet-szolgáltatók közösségi jogi szabályozásának hiányosságait, az azzal kapcsolatos alkotmányossági aggályokat tárja fel. A tanulmány másik része az internetes válaszadás lehetõségét járja körül. A Szerzõ szerint „az internet az a médium, amely alkalmas annak az ideának a megvalósítására, hogy a véleményre nem annak elnémítása, hanem az ellenvélemény adja meg a méltó választ. Személyiségi jogsértések esetén ezért a közlés elfojtása helyett az a demokratikus megoldás, ha lehetõvé teszik, hogy a sérelmet szenvedett fél megvédje magát.” A hatályos hazai szabályozás alkalmazhatósága mellett a tanulmány részletesen – és kritikusan – vizsgálja az Európa Tanács vonatkozó ajánlását.
Eredeti megjelenés: Médiakutató 2003/3.
Dr. Cseh Gabriella: A médiaszabályozás története, rendszere
Írott és elektronikus média, Internet
2005.06.27.
A tanulmány a médiaszabályozás általános kérdéseit tárgyalja. Külföldi példák és a magyar Alkotmánybíróság gyakorlata alapján mutatja be a szabályozás kialakulását, kritikusan számba veszi a különbözõ médiumok eltérõ szabályozásának indokául felhozott érveket.
Dr. Gálik Mihály: A médiatulajdon hatása a média függetlenségére és pluralizmusára Magyarországon
2005.06.27.
A médiatulajdon szabadsága olyan alapérték, amelyet – a pártállami évtizedeket feledve, gyakorlatukat már csak hírbõl vagy úgy sem ismerve – lassan nálunk is természetesnek tekintünk. Ugyanakkor a média szabadságának – amely távolról sem olyan egyértelmû fogalom, mint a tulajdon szabadsága – érvényesülése mindig is összefügg azzal a mechanizmussal, ahogyan a médiatartalmakat elõállítják és terjesztik. A magyar média meghatározó részben piaci alapon mûködik, s ennek a piacnak az egyik lényeges, belsõ jellemzõje a nagyfokú koncentráció. Ez a médiakutatók szerint egyáltalán nem kívánatos állapot, mégis létezik. Az alábbi tanulmány bemutatja, hogy az újságkiadásban, valamint a rádiózásban és a televíziózásban milyen is a magyar médiapiac koncentrációja az új évezred elején, s hogy a normatív kellene és a gyakorlati van közötti örök ellentmondás milyen eszközökkel tompítható, feltételezve az ezen célt szolgáló jogi háttér szakszerûségét és az ilyen intézmények rendeltetésszerû mûködését.
Eredeti megjelenés: Médiakutató 2004/3.
Dr. Gálik Mihály: Médiatörvény, jogállam, politikai kultúra
2005.06.27.
Az 1999-ben publikált tanulmány a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény módosításának szükségességével foglalkozik. A szabályozásra visszavezethetõ akkori – és azóta sem megoldott – problémák felvázolása után nyugat-európai példák alapján áttekinti a médiaszabályozás lehetséges megoldásait, illetve a közép- és kelet-európai országok 1990-es években kialakult médiarendszereinek jellemzõit. A hazai helyzetet elemezve a tanulmány a médiafelügyeleti és közszolgálati testületek mûködési zavarainak okait tárja fel. Végül mindmáig érvényes kiindulópontokat jelöl meg a hatályos szabályozás módosításához.
Eredeti megjelenés: Jel-Kép. 1999/4.
Gálik Mihály egyetemi tanár, a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézetének igazgatója, a Médiagazdaságtan (Aula, 2003.) címû tankönyv szerzõje.
Dr. Polyák Gábor: Közérdek és kiegyensúlyozottság a médiaszabályozásban
2005.06.27.
A tanulmány a sokszínû és kiegyensúlyozott tájékoztatás médiajogi követelményének indokaival, szabályozásával és gyakorlatával foglalkozik. A kiegyensúlyozottság alkotmányos alapjainak és a szabályozás néhány külföldi példájának bemutatása után a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit, illetve a Panaszbizottság kapcsolódó gyakorlatát mutatja be.
Eredeti megjelenés: Jura 2002/2.
Dr. Polyák Gábor: Hatalom-leosztás
Nemzetközi önszabályozási kísérletek
2005.06.27.
A tanulmány az önszabályozás szerepének, jelentõségének általános kérdései után az önszabályozás konkrét megvalósulásainak példáit mutatja be. Többek között ismerteti az Internet Society és a World Wide Web Consortium tevékenységét, a domain-szabályozással kapcsolatban részletesen elemzi az ICANN mûködését, a tartalomszabályozás területén pedig – elsõsorban a panaszvonalakkal és a tartalomszûréssel kapcsolatban – a jelentõsebb európai kezdeményezéseket mutatja be.
Eredeti megjelenés: Enyedi Nagy Mihály, Polyák Gábor, dr. Sarkady Ildikó (szerk.): Médiakönyv 2002. ENAMIKÉ, 2002.
Dr. Rozgonyi Krisztina: A hálózati médiumok szabályozásának néhány lehetséges szempontja
2005.06.27.
A tanulmány az Internet szabályozásával kapcsolatos általános megfontolások után a szabályozás lehetõségeit részletesen vizsgálja a kiskorúak védelmével, valamint az online tartalmak sajtójogi helyzetével kapcsolatban. Ez utóbbi témakörben vizsgálja a sajtójogi fogalmaknak az online szolgáltatásokra való alkalmazhatóságát, az impresszum, az archiválás, illetve a sajtó-helyreigazítás szabályainak alkalmazhatóságát. Az elemzés fontos kiindulópontja, hogy az Interneten az egyes tartalomszolgáltatások között a más médiumokat is jellemzõ aszimmetria teremtõdik újra, a nyilvános megjelenés egyenlõ esélye pusztán illúzió. A tanulmány az önszabályozás és állam viszonyát vizsgáló fejezettel zárul.
Eredeti megjelenés: Enyedi Nagy Mihály, Polyák Gábor, dr. Sarkady Ildikó (szerk.): Médiakönyv 2003., ENAMIKÉ, 2003.
Dr. Sarkady Ildikó: A sajtó európai szabályozása
2005.06.27.
A tanulmány az írott sajtó jogi szabályozását tekinti át, az egyes európai országok szabályozásának összehasonlításával. Az elemzést részletes jogtörténeti háttér, illetve a sajtószabadság alkotmányossági kérdéseinek összefoglalása alapozza meg. Az egyes sajtójogi intézmények összehasonlító vizsgálta körében a tanulmány kiemeli a sajtójogi igazgatás szabályozását. Ezt követõen részletesen bemutatja a sajtójog angol, ír, német, osztrák, francia és svéd rendszerét és intézményeit, valamint a kelet-európai országok sajtójogát. A nemzeti szabályozások sajátosságainak összehasonlítása alapján a tanulmány a szabályozás közös jellemzõit határozza meg.
Glatz Ferenc (szerk.): Magyarország az ezredfordulón, Stratégiai tanulmányok a Magyar Tudományos Akadémián “Az információs társadalom és a jog átalakulása” c. kötete, 2002.; Átdolgozott változatban: Gálik Mihály (szerk.): Médiagazdaságtan. Médiaszabályozás. Szöveggyûjtemény, Aula, 2002.
Dr. Sarkady Ildikó: Az önálló sajtótörvény problematikája és a kormányzati irányítás
2005.06.27.
A tanulmány a hatályos sajtótörvény rendelkezéseibõl kiindulva igyekszik feltárni azokat a szabályozási hiányokat és szükségleteket, amelyek a sajtótörvény megalkotása, illetõleg a két átfogó (1990. évi és 1996-os) módosítása óta elsõsorban a gyakorlatban jelentkeztek. Az egyes európai szabályozások összehasonlító elemzése után a tanulmány a hatályos sajtótörvény kialakulásának folyamatát mutatja be, majd részletesen elemzi a sajtójog aktuális problémáit. Kitér a lapcímvédelemmel, az idõszaki lapok nyilvántartásával, a sajtó felelõsségével, valamint az internetes közléssel kapcsolatos kérdésekre. A Szerzõ a gyakorlati tapasztalatokra építõ javaslatokat fogalmaz meg a felmerült problémákra.
Eredeti megjelenés: Infokommunikáció és jog, 2004/4.
Dr. Sarkady Ildikó: Védjegy a médiában
2005.06.27.
A kereskedelmi televíziózás magyarországi térhódításával a különbözõ audiovizuális mûsorszolgáltatók közötti verseny a mûsorszolgáltatók egyedi megjelenítését biztosító ábrás védjegyek (logók) és egyéb megjelölések között is megnyilvánult. A jogi helyzetet bonyolította, hogy a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény nem rendelkezett, és a törvény jogharmonizációs célú 2001.évi XX. törvénnyel történt módosítása sem rendelkezik a különbözõ mûsorokban megjelenõ termékekrõl, szolgáltatásokról, védjegyekrõl, illetõleg márkákról és márkanevekrõl. Mégis mi a védjegy s annak jogszerû használata a mûsorszolgáltatók mûsoraiban? A tanulmány elsõ részében erre a kérdésre keresünk választ. Az írott sajtó sem mentes a védjegy és versenyjogi vitáktól. A sajtóról szóló 1986. évi I. törvény ugyan tartalmaz a lapindításhoz szükséges nyilvántartásba vétel megtagadását eredményezõ kritériumokat, azaz rendelkezik a különbözõ kiadványok címére, grafikai megjelenésére, külalakjára vonatkozó elvárásokról, azonban a védjegyek és földrajzi árujelzõk oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény, valamint az Stv. anyagi és eljárási szabályai között nincs összhang. A tanulmány második része e védjegy- és sajtójogi kollíziót feszegeti.
Eredeti megjelenés: Enyedi Nagy Mihály, Polyák Gábor, dr. Sarkady Ildikó (szerk.): Médiakönyv 2003.; Átdolgozott változatban: Iparjogvédelmi és Szerzõi Jogi Szemle 2004/4.
Cseh Gabriella: A médiaszabályozás története, rendszere
Írott és elektronikus média, internet
2005.06.21.
A tanulmány a médiaszabályozás általános kérdéseit tárgyalja. Külföldi példák és a magyar Alkotmánybíróság gyakorlata alapján mutatja be a szabályozás kialakulását, kritikusan számba veszi a különbözõ médiumok eltérõ szabályozásának indokául felhozott érveket.
Bayer Judit: A filter mint a tartalomszabályozás eszköze
2005.06.21.
Amikor az interneten közzétett tartalom nem jogellenes, csak a gyermekekre nézve lehet káros, a legjobb megoldás, ha a felhasználó filterrel önként kiszûri a nem kívánt tartalmat. A dolgozat áttekinti a filterek lehetõségeit, és utalásszerûen a releváns amerikai és európai joganyagot. A szûrõket nemcsak otthoni számítógépeken, hanem iskolai, könyvtárbeli, munkahelyi számítógépeken is lehet alkalmazni, ami alkotmányos kérdéseket vet fel. Egyes elnyomó országok az országos szerveren keresztül az összes információt megszûrik, ezzel súlyosan korlátozva állampolgáraik információhoz való jogát és kifejezési szabadságát. A dolgozat azt vizsgálja, mik a feltételei annak, hogy a filter ne korlátozza, hanem elõsegítse a szólásszabadság érvényesülését.
A cikket eredetileg a Médiakutató 2002/4. sz. közli.
Dr. Bayer Judit: Javaslat a gyûlöletbeszéd internetes kezelésére
A közlések jogi szabályozásának sajátosságai az interneten
2005.06.21.
A tanulmány a gyûlöletbeszéd internetes megjelenésével szembeni fellépés lehetõségeit vizsgálja. Elsõ részében felvázolja az internetes tartalomszabályozás lehetséges – állami és önszabályozási – megoldásait és az internetes tartalmak blokkolását szolgáló megoldásokat, illetve körüljárja a gyûlöletbeszéd fogalmát. A gyûlöletbeszéd hálózati megjelenésével szembeni jogi fellépés nehézségeit konkrét jogesetek – mint a Yahoo!-ügy vagy a düsseldorfi bíróság rasszista honlapokkal kapcsolatos döntése – alapján mutatja be. A Szerzõ a hagyományos büntetõjogi fellépést nem tartja alkalmasnak a probléma kezelésére, azzal kapcsolatban alkotmányossági aggályokat is megfogalmaz. A gyûlöletbeszéd visszaszorításában a jogi eszközök helyett a határozottabb társadalmi fellépést, a hatékony önszabályozást tartja célravezetõnek.
Eredeti megjelenés: Enyedi Nagy Mihály, Polyák Gábor, dr. Sarkady Ildikó (szerk.): Médiakönyv 2003.
Bayer Judit a Sajtószabadság Központ elnöke, a Zsigmond Király Fõiskolán adjunktusként jogi tárgyakat oktat.
