A kiállítók kedvükre válogathattak a jól képzett rátermett érdeklődőből. Külön örömömre szolgál az, hogy sikerült sok fiatal számára távlatot teremtenünk, megcsillant számukra a lehetőség, hogy a jogásztúlképzés viharaiban is van értéke a diplomájuknak.
A zsűrinek igen nehéz dolga volt – szokták mondani mindenhol, ahol ez a típusú testület valamilyen formában működik. Kiüresedett, közhellyé vált mondat ez, azonban nagyon szemléletes. Ugyan ilyen nehéz dolga volt azoknak a lelkes egyetemistáknak is, akik a fejükbe vették, hogy az I. Egyetem Téri Rendezvény alkalmával újra állásbörzét szerveznek 2005. április 28-ra, az ELTE Állam- és Jogtudományi karán Jogerő VIII. néven. Az ötlet könnyen jött: színesítsük a kari napok programját valami olyasmivel, amivel nem csak magunkat szórakoztatjuk, nem csak saját magunknak jó, hanem szélesebb közönséget is el tudunk vele érni. „Hol lehet itt a nehézség?” hiszen tett, akarat, lendület, erő és lelemény volt bőven. A problémát mindössze az jelenthetett, hogy a jogi munkaerő piac szűk, mint egy borosüveg nyaka. Sok az eszkimó, kevés a fóka, és ráadásul a szervezőknek sok fókát kellett volna összeterelniük egy helyre, ami ilyen körülmények között igen nagy kihívást jelentett mindannyiunk számára.
Probléma lehetett még a hagyomány, a gyökerek és a tapasztalat hiánya is, hiszen egyetemünkön utoljára 2000-ben volt ehhez hasonló rendezvény, így a legtöbben közülünk azt sem tudták hogyan kezdjünk hozzá. Persze láttunk már állásbörzét a Műszakin, vagy a Közgázon, de itt nálunk, házon belül még soha. Itt valami mást kell csinálnunk, ami kisebb ugyan, de legalább olyan színvonalas, mint a többiek.
Nehézséget jelentett még a kínálati oldal érdeklődésének hiánya is, hiszen a piac fókái lustán mozognak, főleg ha épp arról van szó, hogy vásárra vigyék a bőrüket. Nem honosodott meg még a jogász munkatársakat foglalkoztató cégekben, irodákban, hivatalokban és állami szervekben az a felfogás, hogy egy állásbörze nem csak arra ideális, hogy megtalálják a legmegfelelőbb munkaerőt, hanem arra is jó, hogy erősítsék marketingjük érvényesülését, és megjelenésükkel segítsék piaci boldogulásukat. Tehát nem csak fejvadászatról szól mindez, hanem arculatról, presztízsről, reklámról. Sajnos még nem jutottunk el oda, hogy rangot jelent az, ha valaki egy ilyen fórumon mutatkozik, de reméljük, hogy ez még a közeljövőben pozitívan változik majd. A legtöbb esetben az érdeklődés hiánya a visszajelzés hiányával párosult és a legtöbben még csak válaszra sem méltatták a töretlen lelkesedésű szervezőket, de természetesen ez sem vette el a kedvünket.
A szervező hallgatókat magába tömörítő Jogász Instruktori Kör megértő társra és segítő kézre talált karunk Hallgatói Önkormányzatában. Mindamellett, hogy ők biztosították számunkra az infrastrukturális háttér nagy részét, tagjai tevékenyen kivették részüket az operatív munkából is. Szerencsére sikerült megnyernünk az ügy számára médiapartnerünknek a jogiforum.hu internetes oldalt, így képesek voltunk elérni azt az igen nagyszámú közönséget is, akik napi kapcsolatban állnak a világhálóval. Ezúton szeretném odaadó támogatásukat megköszönni.
Bár maga a rendezvény a mongol elnök karunkon tett látogatása miatt két órát csúszott, végül igen eredményesnek bizonyult. Az a nyolc kiállító, akik megtiszteltek minket bizalmukkal és megjelentek ezen az eseményen, bátran állíthatom, hogy elégedetten távozott a nap végén, mivel a pályakezdő fiatalok és álláskereső idősebbek nagy számban vettek részt programunkon, amit többek között az Andrássy Németnyelvű Egyetem előadása is színesített. Nagy örömmel töltött el minket az, hogy sikerült összehoznunk a munkaerő piac két oldalát egy olyan kötetlen fórumra, ahol lehetőségük volt megismerni egymás képességeit, lehetőségeit. A kiállítók kedvükre válogathattak a jól képzett rátermett érdeklődőből. Külön örömömre szolgál az, hogy sikerült sok fiatal számára távlatot teremtenünk, megcsillant számukra a lehetőség, hogy a jogásztúlképzés viharaiban is van értéke a diplomájuknak. Érezhették ezt azok az alsóbbéves hallgatók is, akiket a puszta kíváncsiság vezérelt az Egyetem téri épület aulájába. Láthatták érdemes tanulniuk, érdemes küzdeniük, mert ennek a szakmának nem csak patinás múltja és fényes jelene van, de ígéretes jövője is.
Köszönet illeti az Ernst & Young, a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda, a Habes Corpus Munkacsoport, a Dr. Asbóth – Dr. Biczi és Társa Ügyvédi és Szabadalmi Iroda, az Udvari és Buzády Ügyvédi Iroda, a Kalas Ügyvédi Iroda, az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, valamint az ELSA megjelent képviselőit, hogy személyükkel rangot adtak rendezvényünknek.
Stelzel Viktor
Szervező
ELTE ÁJK Jogász Instruktori Kör
