Juhász Gergely az ELSA (The European Law Students Association) budapesti szervezetének elnöke. Juhász urat egyrészt a szervezet mûködésérõl, céljairól, programjairól kérdeztük, másrészt, mint alapvetõen joghallgatókból álló szervezõdés vezetõjével arról beszélgettónk, hogy milyennek tartják a magyar jogi felsõoktatás helyzetét.
– Elnök úr, kérem mutassa be röviden a szervezetet, történetét! Hány tagországa van, az egyes országokban hogy szervezõdik? Mennyire becsülik a szervezet joghallgató tagjainak számát?
Az Európai Joghallgatók Szövetsége (The European Law Students’ Association, ELSA) joghallgatók és fiatal jogászok nem politikai jellegû nonprofit szervezete. Mindig nagy örömmel mondjuk el, hogy az ELSA joghallgatók és fiatal jogászok legnagyobb független szervezete a világon. Tapasztalataink szerint más, hasonló profilú diákszervezetek közül sokoldalúságával és az általa felkínált széleskörû érvényesülési lehetõségekkel tûnik ki.
Munkában az ELSA Budapest elnökségének tagjai. Résztvevõk (balról jobbra): Cserháti Ákos (ELTE ÁJTK) Bitai Zsófia (PPKE JÁK) Juhász Gergely (PPKE) Szabó Bence (ELTE) Koppány Julianna (PPKE) Czumpf Eszter (ELTE)
Általában négy nagyobb kategóriát szokás említeni az ELSA tevékenységi köreinek bemutatásakor, és ezeket – lehetõségeinkhez mérten – természetesen Budapesten, illetve Pécsett és Szegeden is igyekszünk ellátni. A joghallgatók jobb elméleti képzését segíti a Tudományos Tevékenység (Academic Activities, AA) programcsoport. Ennek egyik, mára az ELSA egyik legfontosabb, sõt különálló tevékenységi körévé vált területe a ELSA WTO Jogi Perbeszédverseny (Elsa Moot Court Competition on WTO Law, EMCC). A versenyben induló egyetemi csapatok írásbeli beadványt és szóbeli érveket prezentálnak, melyeket országos és nemzetközi szinten a jogterület kiemelkedõ szaktekintélyei bírálnak el. A verseny e tanévben immár másodszor kerül megrendezésre, és a magyarországi döntõ gyõztese jövõ áprilisban Genfben, a WTO épületében nemzetközi szinten is bizonyíthatja felkészültségét. Szintén nagy érdeklõdésre tart számot a Gyakornokcsere Program (Student Trainee Exchange Programme, STEP), mely rövid idõtartamú gyakornoki lehetõségeket kínál ügyvédi irodáknál, cégeknél, intézményeknél egész Európában. Alsóbb éves tagjaink számára különösen ajánlottak a – nem mindig kifejezetten szakmai jellegû – Kétoldalú Tanulmányi Látogatások (Bilateral Study Visit, BSV). Ezek lehetõvé teszik, hogy a helyi ELSA csoportok egymást és oktatási intézményeiket jobban megismerjék, ami által a résztvevõk elsõ kézbõl kaphatnak információt egy más kulturális és jogi környezetrõl. Végezetül meg kell említenem, hogy az ELSA minden évben számos konferenciát szervez helyi és nemzetközi szinten egyaránt a Szemináriumok és Konferenciák (Seminars and Conferences, S&C) programcsoport keretében. Nem túlzás állítani, hogy a színvonalas szakmai programokon túl minden esetben remek bulik és egy jó közösség várja tagjainkat, bárhol forduljanak is meg résztvevõként egy-egy ELSA által szervezett eseményen.
Az Európai Joghallgatók Szövetsége (The European Law Students’ Association, ELSA) joghallgatók és fiatal jogászok nem politikai jellegû nonprofit szervezete. Bécsben 1981-ben Magyarország alapító tagként volt jelen a szervezet megalakulásakor. Mindig nagy örömmel mesélem el, amit az ELSA megalakulásáról tudok. Állítólag négy közép-európai hallgató (egy-egy német, osztrák, lengyel és magyar) valahol Bécs felé tartva egy fülkébe került a vonaton még a nyolcvanas évek legelején. Beszélgetésbe elegyedtek és hamar kiderült, hogy mindannyian jogi tanulmányokat folytatnak hazájukban. A közös érdeklõdésen fellelkesedve elhatározták egy egyesület létrehozását. A többi már történelem, hiszen az ELSA ma 38 országban van jelen, ahol a jogi karok mellett mûködõ szervezetek összesen több tízezer hallgató számára teszik lehetõvé az aktív részvételt. Az ELSA mûködését tekintve három szinten szervezõdik: a tagokkal való kapcsolattartást és a rendezvények döntõ részének szervezését a Helyi Csoportok (Local Group, LG) végzik, melyekmunkáját az Országos Vezetõség (National Board, NB) koordinálja. Nemzetközi szinten a brüsszeli székhelyû Elsa International mûködteti a szervezetet, amely szintén diákokból áll, akik minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül látják el feladatukat. Az ELSA Magyarországon megalapítása óta jelen van tehát; e jelenlét azonban sajnos ezidáig nem tekinthetõ egyenletesnek, hiszen egy olyan civil szervezetrõl van szó, amelyet diákok tartanak életben és melyben kiemelkedõ szerepe van a tagok aktív részvételének. Így lehetséges, hogy ma három városban található jól mûködõ helyi csoport, bár hazánkban máshol is folyik színvonalas jogászképzés: Pécsett, Szegeden jelen van az ELSA, a három Budapesten mûködõ jogi kar diákjai pedig az ELSA-Budapest Egyesületet alkotják. Jelenleg zajlik az országos fedõszervezet, az ELSA Hungary megújulási folyamata. Már szervezeti adottságai okán is a budapesti a legnagyobb ELSA csoport hazánkban, jelenleg majdnem kétszáz budapesti hallgató tagunk van. Szegeden és Pécsett együttesen körülbelül szintén százötven-kétszáz fõ jelenti az aktív hallgatói bázist.
– Melyek az ELSA alapvetõ céljai? Hogyan segít, segíthet a szervezet egy joghallgatónak a szakmai fejlõdésben, kapcsolatépítésben?
Az ELSA International alapelvként rögzített célja egy igazságosabb világ elõmozdítása az emberi méltóság és a különbözõ kultúrák egymás mellet élésének tiszteletben tartása által. Ez egyetlen mondatban megfogalmazott tétel arra utal, hogy az ELSA-ban megvalósult az a fajta határokon átnyúló együttmûködés, amely a mai közbeszédben olyannyira jelentõségteljes és sok más területen hiányzik. Mindez nagyon egyszerûen visszavezethetõ: nemzetközi kapcsolatok iránt érdeklõdõ diákok vagyunk, akik komolyan vesszük a tanulmányainkat és szeretünk utazni. Mivel sokan vagyunk ilyenek Európában, felismertük, hogy együtt, intézményesítve céljainkat, többre jutunk, mint külön-külön.
Az ELSA International már több, mint két évdizede kitartóan végzett munkájával eljutott odáig, hogy elméleti és gyakorlati szakemberek által ismert és elismert szervezet. Sõt, ma már komoly, nagy jelentõségû kormányközi szervek biztosítanak konzultatív státust számára. Ilyen például az Európa Tanács vagy az ENSZ is.
– Milyen fontosabb programokat, rendezvényeket szerveznek meg rendszeresen?
Lehetetlen röviden felsorolni azokat az eseményeket, amelyek egyetlen tanévben szerte Európában az ELSA égisze alatt megrendezésre kerülnek. Ha valaki részletesen akarja szemlézni e lehetõségeket, akkor ajánlom, hogy keresse fel az ELSA International weblapját (www.elsa.org). Budapesten is több csereprogramot, kisebb volumenû összejövetelt szervezünk. Nagyobb lélegzetvételû programunk idén az Elsa WTO Jogi Perbeszédverseny hazai fordulójának megrendezése, illetve egy, az Európai Jogakadémiával közösen szervezett konferencia megvalósítása lesz. Ez utóbbi még csak most körvonalazódik, de ígérem, hogy a Jogifórum olvasói elsõk között értesülhetnek a részletekrõl.
– A szervezet nemzetközi jellegébõl miként profitálhatnak a tagok? Bonyolítanak tanulmányi utakat, csereprogramokat, esetleg vannak ösztöndíj vagy pályázati lehetõségeik is?
A tanulmányi és csereprogramok lebonyolítása – mint fentebb elmondtuk – szervesen illeszkedik a szervezet profiljába. Civil szervezetként sajnos nincs olyan anyagi bázisunk, amely megengedné, hogy nagyobb mértékû ösztöndíj és pályázati lehetõségeket nyújtsunk tagjainknak. Mindazonáltal hosszú távú terveink között szerepel, hogy anyagilag is támogassuk tagságunkat, a magyar joghallgatókat így is bátorítsuk például a nemzetközi konferenciákon való részvételre. Ebben más országok példái segíthetenek: Norvégiában például – amely talán a civil kezdeményezések számára a legjobb lehetõségekkel rendelkezõ ország Európában – az ELSA csoportok elõírják tagjaiknak, hogy évente legalább két külföldi konferencián részt kell venniük és ebben számukra anyagi segítséget is nyújtanak. Ezért nehezen képzelhetõ el norvég diák nélkül egy ELSA rendezvény bárhol a kontinensen.
– Mint egy jurátusszervezet vezetõje, Ön hogyan értékel a jogászképzés mai helyzetét? Ön szerint milyen lehetõségekkel vág neki egy diplomás ma a munkaerõpiacnak? Melyek azok a tényezõk, amelyek javíthatják az esélyeit?
Az ELSA tagjaként és aktív tisztviselõjeként a magyar jogi felsõoktatás helyzetét más alapállásból szemlélhetjük, mint egyébként a hazai joghallgatók. A külföldi rendezvények látogatása során egyrészt kitekintést nyerhetünk más országok jogászképzésének kérdéseire, másrészt pedig a hazai ELSA csoportok között biztosított együttmûködés szükségszerû volta segíti egy tágabb kép kialakítását. Mindazonáltal számunkra is világos, hogy nincs könnyû helyzetben a magyar jogászképzés, véleményünk szerint nem is a nagyszámú hallgatók miatt, hanem különösen azért, mert ennek során igen kevés tapasztalatszerzési lehetõség kínálkozik a diákok számára. Az idegen szaknyelv, a jogászi munka gyakorlati megközelítése és a nemzetközi kapcsolatok intézményesítése olyan területek, melyek az ELSA-ban történõ aktív szerepvállalás esetén jobban elsajátíthatók, mint az iskolapadban ülve.
Szerény tapasztalataim alapján úgy gondolom, hogy a magyar diákok képességeiket és tárgyi tudásukat tekintve nem maradnak el nyugat-európai társaiktól. Bár a idegennyelv-tudás szintje még fejleszthetõ lenne, azt a magyar diákok kevésbé, nehezen tudják javítani – jórészt azért, mert kisebb anyagi lehetõségekkel rendelkeznek és az intézményesített nemzetközi kapcsolatok nálunk jóval szerényebbek, mint más példaként számításba vehetõ állított országban. Úgylátom, hogy kevésbe a szakmai képzés, illetve a diákok “hibája” az, hogy manapság “túl sok” fiatal jogászról beszélünk. Véleményem szerint sokkal inkább az átgondolatlan oktatáspolitika és a – nyugat-európaival összevetve – még mindig fejletlen társadalmi-gazdasági élet az, ami a fiatal jogászok munkába állását megnehezíti. Ezeken kellene átgondoltan változtatni annak érdekében, hogy a magyar fiatalok kiemelkedõen sikeresek legyenek Európában és a világon. Én személy szerint bizakodó vagyok és úgy érzem, hogy hazánk európai uniós csatlakozásával és ezzel egyidejûleg a lehetõségek bõvülésével kitágul a diákok jövõképe és megtalálják számításaikat az életben.
Amennyiben valakinek felkeltettük az érdeklõdését és szeretne többet megtudni szervezetünkrõl, netán tagként vagy támogatóként aktívan segíteni bennünket, kérjük, hogy bizalommal forduljon az egyesület tisztviselõihez.
ELSA Hungary: Perlaki András – pelisz@elsabudapest.hu
ELSA Pécs: Klotz Péter – klotzp@freemail.hu
ELSA Szeged: Szögi András – unio@vnet.hu
ELSA Budapest : Juhász Gergely – gergely.juhasz@elsabudapest.hu
