kárpótlási jegy


kmoni # 2004.06.11. 08:05

A nagyanyámék a 80-as évek végén,90-es évek elején földjük után kárpótlási jegyet kaptak.Ezt a kárpótlási jegyet 1994-ben huszonakárhányezerért eladták.Az illető az összes lehetséges,földekről szóló kárpótlási jegyet felvásárolta azon a címen,hogy semmit nem fog érni.Az illető a kárpótlási jegyekért földet vett.A közelmúltban befejezték akárpótlási jegyek visszavásárlását.Az illető a héten jelentkezett nagyanyámnál,illetve az összes többinél,akiktől felvásárolta a kárpótlási jegyeket,és az a problémája.hogy el akarja adni a kárpótlási jegyeken vett földet.A helyzet nagyon úgy fest,hogy a kárpótlási jegyek eladásakor nem történt meg rendesen a tulajdonjog átírása,mert a kárpótlási jegy és a föld tulajdonosa még mindig a nagyanyám és az összes többi ember,akikkárpótlási jegyet kaptak.A gond,hogy a fazon aláírást akar a nagyanyámtól,de nem tudni,hogy mire akarkilyukadni.Egyelőre azon az állásponton vagyunk,hogy ne írjon alá semmit.A kérdés az lenne,hogy tulajdonjog átírásakor a költségeket ki fizeti?Az átadó vagy az átvevő?Egyáltalán most mit lehet tenni?Köszönöm a választ...ha valaki értette miről van szó.

Stalker # 2004.06.16. 18:19

Számomra eléggé zavaros, de lehet, hogy az én készülékemben van a hiba. :-)
Kárpótlási jegyért termőföldet csak a Kárrendezési Hivatal megyei-regionális irodái által tartott nyilvános árveréseken lehetett szerezni, amíg a kárpótlási árverések le nem zárultak (nagyjából tavaly, tavalyelőtt, de egy-két helyen még a mai napig sem fejeződtek be). Az árverésen bárki részt vehetett, aki az árverésre bocsátott és licitálás útján megvásárolni kívánt földterület AK érték alapján számított ellenértékének megfelelő kárpótlási jeggyel rendelkezett. Tehát nem kellett, hogy valamennyit saját jogon kapja, ahhoz bármennyit vásárolhatott is. Ha a nagyszüleid eladták a kárpótlási jegyeiket ennek a személynek (legyen mondjuk Kalim Pál úr), akkor ő azok birtokában teljes lelki nyugalommal licitálhatott a meghirdetett termőföldekre. Tegyük fel, hogy az árverés sikeres volt, Pali bácsi az összes kárpótlási jegyét felhasználta. Az árverés végeztével a kárrendezési iroda munkatársai elkészítették az árverési jegyzőkönyvet, majd megküldték a földhivatalnak. A földhivatal annak rendje és módja szerint át kellett, hogy vezesse az ingatlan-nyilvántartáson, vagyis be kellett jegyeznie Kalim Pali bácsi tulajdonjogát a megvásárolt földrészletekre.
Azt írod, hogy a közelmúltban befejezték a kárpótlási jegyek visszavásárlását (nem visszavásárlásról van szó, hanem befejeződött a kárpótlás=elfogyott a kiadható földterület). A többi viszont nem teljesen világos. Mit akar tulajdonképpen a nagyszüleidtől ez a fazon? Ne adj isten arról van szó, hogy a kárpótlási jegy még mindig a nagyszüleidnél van??? Azt is írod, hogy szerinted a kárpótlási jegy eladásakor nem történt meg rendesen a tulajdonjog átírása. A kárpótlási jegy célhozkötött forgalomképes értékpapírnak minősül, úgyhogy eladásához nem kell semmiféle külön tulajdonjogi átírás vagy efféle. Egyszerűen írni kell egy pár sort, majd átadni a jegyeket és átvenni a vételárat. Nem világos, hogy annak idején ez megtörtént-e. Ha igen (a nagyszüleid átadták a kárpótlási jegyeket + átvették a vételárat + erről még valamilyen szerződést is készítettek), akkor rájuk nézve semmiféle további kötelezettség nem hárul. Azt viszont nagyon nem értem, hogy lehet a nagymamád a kárpótlási jegy és a termőföld tulajdonosa is egyszerre. Ha a földrészletre tulajdonosként a földhivatal bejegyezte nagymamádat, akkor az csak a kárrendezési iroda árverési jegyzőkönyve alapján történhetett, a kárrendezési iroda azonban az árveréskor szigorúan el kell, hogy számoljon a vételár szerepét betöltő kárpótlási jegyekkel, vagyis azokat az árverési vevőnek mind egy szálig le kell adnia. Ellenkező esetben nem kap tulajdonjogot. Ha mármost a kárpótlási jegy még mindig a nagyszüleidnél van, akkor értelemszerűen azzal senki nem licitálhatott az árverésen. Így viszont tulajdonjogot sem szerezhetett senki. Gyakorlatilag lehetetlennek tartom, hogy a nagyszüleid ilyen körülmények között tulajdonjogot szerezhettek volna bármekkora földterületre is. Nem arról van szó, hogy a kérdéses földterületet valami más jogcímen (pl. részaránykiadás) szerezték???