Tagi kölcsön - apport

Nekem semmi. Béla és ObudaFan ragaszkodik az apportáláshoz.

Kacsa, Attika doktornak nem az apporttal van baja, hanem véleménye szerint ezzel a konstrukcióval lehet kikerülni a Gt. 118.§ ban foglalt tilalmat. Tehát a kölcsönvisszafizetés elengedésével a saját tőke rovására emeli a társaság a törzstőkét. Egyébként "apportról" szerintem eleve sem lehetne szó, mert pénzbeli hozzájárulásról van szó, ha jól értem.

Kedves Dr.Attika,

just for the record:
ObudaFan pont ellene szólt...

én is az apportot preferálom. a kérdésem arra vonatkozott, hogy te miért nem?

Kedves guba,

ha szerinte nincs baj az apporttal, akkor miért akarná kikerülni a Gt. 118-at?

nem pénzbeli hozzájárulás. a követelés nem pénz.

Guba, azt hiszem itt némi kavar van:

A törzstőke (jegyzett tőke+tőketartalék számvitelileg) része a saját tőkének, tehát fogalmilag kizárt a "saját tőke terhére" való emelés

csak hogy érthetőbb legyen a dolog:

1. Kölcsön elengedést mint rendkívüli bevételt kell könyvelni, ami a mérleg szerinti eredmény (majd az eredménytartalék) rész lesz, így növelve a saját tőkét
2. Kölcsön apportot tőketartalékként és jegyzett tőkeként kell könyvelni, így növekszik a saját tőke is
3. A kölcsön apport nem pénzbeli hozzájárulás (A Gt szerint: A nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog - ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is - lehet.)

Guba, azt hiszem itt némi kavar van:

A törzstőke (jegyzett tőke+tőketartalék számvitelileg) része a saját tőkének, tehát fogalmilag kizárt a "saját tőke terhére" való emelés

csak hogy érthetőbb legyen a dolog:

1. Kölcsön elengedést mint rendkívüli bevételt kell könyvelni, ami a mérleg szerinti eredmény (majd az eredménytartalék) rész lesz, így növelve a saját tőkét
2. Kölcsön apportot tőketartalékként és jegyzett tőkeként kell könyvelni, így növekszik a saját tőke is
3. A kölcsön apport nem pénzbeli hozzájárulás (A Gt szerint: A nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog - ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is - lehet.)

A törzstőkén felüli vagyon terhére történő (Gt.154.§ (1)) tőkeemelésre gondoltam, elnézést, ha pontatlanul fogalmaztam. Ez nem apport a véleményem szerint, az ugyanis nem pénzbeli hozzájárulás kellene, hogy legyen. Ez szintén nem tartozhat az elismert követelés, mint vagyoni értékű jog kategóriájába, az ugyanis véleményem szerint csak harmadik személyekkel szemben fennálló követelés lehetne, ellenkező esetben beleütközne a Gt. 118.§-ban foglalt beszámítási tilalomba. Ha jól értettem Attika doktor elgondolását, akkor ő pontosan ezt a szakaszt próbálta ha úgy tetszik megkerülni azáltal, hogy a kölcsön elengedésével a törzstőkén felüli vagyon megnő, ezzel lehetővé válik a törzstőke megemelése.
Ezért nem értem, hogy miért „apport”-ról beszél mindenki következetesen. Persze lehet, hogy én értek félre valamit.

„Kölcsön apportot tőketartalékként és jegyzett tőkeként kell könyvelni, így növekszik a saját tőke is”

Még egy kérdés: ha a törzstőke emelésével szükségszerűen nő a saját tőke is – ami valóban logikus – akkor hogyan fordulhat elő az alábbi tényállásbeli szituáció?

158. § (1) A taggyűlés a törzstőkét a társaság törzstőkén felüli vagyonával vagy annak egy részével felemelheti, ha a számviteli törvény szerinti, az előző üzleti évre vonatkozó számviteli törvény szerinti beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege alapján a tőkeemelés fedezete biztosított, és a társaság törzstőkéje a tőkeemelést követően sem haladja meg a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőke összegét.

Kedves Guba,

Javaslom, hogy a Gt. mellett kicsit a számviteli törvénybe is mélyedj el, mert önmagában néha nehéz értelmezni a Gt-t.

A tagi kölcsönt kötelezettségként kell lekönyvelni, a "törzstőkén felüli vagyon" az, ha pl. az eredménytartalakékban vagy a lekötött tartalékban van olyan összeg, amit át lehet vezetni jegyzett tőkébe és tőketartalékba.

Ha te viszont már tudod értelmezni a Gt-t, meg a számviteli törvényt is vele együtt, akkor nem válaszolnál a kérdésemre is, ha tudsz?

Tehát konkrétan: milyen esetben fordulhat elő, hogy a tőkeemelés következtében a törzstőke meghaladja a saját tőke értékét?

A tőke emelésekor a saját tőke az emelt tőke lesz.

Guba: bár nem nagyon értem, hogy a felvetésednek mi köze van a követelésapporthoz, de egy egyszerű példával szemléltetve:

Vegyük azt, hogy a saját tőke így néz ki:

jegyzett tőke: 500
eredménytartalék: -200
mérleg szerinti eredmény: 200
Lekötötött tartalék:300

Saját tőke összege tehát: 800

Lekötött tartalékból 300-al megnövelem a jegyzett tőkét, így a jegyzett tőke 800 lesz (a saját tőke ugyanannyi), tehát megfeleltünk a törvénynek.

Példa a másikra, amikor a törzstőke meghaladja az emelést követően a saját tőkét:

törzstőke: 500
eredménytartalék:-400
lekötött tartalék: 200

saját tőke: 300 (tehát a törzstőke meghaladja a saját tőkét)

ha a lekötött tartalékot átteszük a törzstőkébe, akkor igy fog kinézni a dolog:

törzstőke: 700
eredménytartalék:-400
saját tőke: 300

tehát a törzstőke meghaladja a saját tőkét.

Kedves Mindenki,

min vitatkozunk?
azon, hogy szoktak-e tagi kölcsön követelést apportálni és cserébe részesedést szerezni abból a cégből, amibe apportáltak???
igen, szoktak!

pl. a mezzanine finanszírozás így müködik! (bár pl. kishazánkban nem nagyon telepedett meg ez a finanszírozási forma...valszeg a számviteli szabályok miatt, mivel - ha jól tévedek - itthon nem lehet saját tőkeként könyvelni az ilyet...)

de ettől eltekintve kishazánbak sem kevésszer fordul elő, hogy apportálás útján részesedéssé konvertálják a tagi kölcsönt.

vagy azon vitatkozunk, hogy Gt.-be ütközik-e?...

Kedves guba,

mire alapítod azt, hogy „csak harmadik személyekkel szemben fennálló követelés lehetne,”
pusztán arra, hogy „ellenkező esetben beleütközne a Gt. 118.§-ban foglalt beszámítási tilalomba”
?
ezáltal felteszed, hogy a Gt. 118 egy gazdaságilag indokolható szabály.
meg tudnád mondani, hogy mégis mi célja lehet ezen tilalom létezésének?

Kedves Kacsa,

A mezzanine finanszírozást nem nagyon keverném ide, mert ezt a magyar szabályok tényleg nem ismerik (tehát mint a saját tőke és az idegen tőke között levő finanszírozási formát). A magyar szabályok szerint valami vagy saját tőke vagy "idegen" tőke (pl. kölcsön), átmenet nincs.

„Guba: bár nem nagyon értem, hogy a felvetésednek mi köze van a követelésapporthoz, de egy egyszerű példával szemléltetve:”

A kérdésemnek ehhez a korábbi hozzászólásodhoz volt köze:

„A törzstőke (jegyzett tőke+tőketartalék számvitelileg) része a saját tőkének, tehát fogalmilag kizárt a „saját tőke terhére“ való emelés”

Köszönöm a válaszodat, tovább nem boncolgatnám a törzstőke és a saját tőke változását a tőkeemelés viszonylatában.

Kedves Rexor,

csak példaként hoztam fel, hogy kölcsönért cserébe részesedést szerezni nem egy eretnek gondolat...

de írtam is, hogy nem terjedt el idehaza...

ha jól olvasok soraid között („ezt a magyar szabályok tényleg nem ismerik” mármint a számviteliek?) szerinted is a számviteli szabályok lehetetlenítik el...

Kedves Rexor,

csak példaként hoztam fel, hogy kölcsönért cserébe részesedést szerezni nem egy eretnek gondolat...

de írtam is, hogy nem terjedt el idehaza...

ha jól olvasok soraid között („ezt a magyar szabályok tényleg nem ismerik” mármint a számviteliek?) szerinted is a számviteli szabályok lehetetlenítik el...

Ez nem az elméleti jogászok elméletei kifejtésének helye. Élő jogi kérdésre élő jogi választ kért valaki. Igaz a valaki "goodman"a kérdése feltevése után eltünt, mint szürkeszamár a ködben. Szerintem itt hagyjuk is abba az okoskodást. Főleg, hogy KBS is "visszavonult".

Kedves Dr.Attika,

és ki itt az elméleti jogász?
hol van itt az elmélet???

amiről eddig beszéltünk, az mind "élő jogi kérdés"...

Nem mintha fontos volna, de az "elméleti jogász", itt gondolom, abwertend kifejezés.

A köszönés lemaradt: 5 4 U.

Legislator!
Nem kívántam leértékelni, tehát nem abwerten kifejezés. Elméleti jogász ez esetben a tett halála az okoskodás.

# e-mail 2010.01.27. 09:23

„Nem mintha fontos volna, de az „elméleti jogász“, itt gondolom, abwertend kifejezés.”

Egy korábbi kérdésedre válaszolva: Na ettől a szóhasználattól áll fel a szőr a hátamon. Legalább ne tömnéd tele az irreleváns hozzászólásaidat feleslegesen, angol, német és egyéb idegen szavakkal. Egy-két latin kifejezésnek lehet helye a jogi fejtegetésekben, de nem ezeknek. Tudjuk, hogy csak Boborján tud több nyelvül tőled, de tiszteld a magyar nyelvet, légyszíves!

Szerintem "tömje csak tele" hozzászólásaival a fórumot Legislator. Hasznosak és tanulságosak. Azt meg ne feledd guba, hogy ő már akkor is ezen a fórumon osztotta meg jogi érveit- cca 8 év- amikor még talán Te csak pisipogácsát készítettél a homokozóban.