osztatlan közös tulajdon

Nem.

T. szakértő,
Még egy kérdésem lenne. Osztatlan közös tulajdon esetén kiadhatom-e a lakásom albérletbe a többi tulajdonostárs megkérdezése nélkül?
Üdv: nemethti

Hát, ha a bank aszongya, hogy neki kell, akkor kell. Teccik tudni: aki fizet, az petyegtet...

Nem :) Hitelfelvételhez készült használati megosztás, mert a ház közös tulajdonban van. A hitelt nyújtó bank szerint ennek tartalmaznia kell valami új (?) előírás szerint a mérőórákat. Amit azért nem értek, mert mindenkinek a saját nevén van (tulajdona) a mérőórája. Válaszát előre is köszönöm.

Pardon? A tulajdonostársak használni szeretnék a villanyórádat, vagy mi van?

Használati megosztásnak tartalmaznia kell-e közüzemi mérőórákat (jogszabály szerint?), ha azok magántulajdonban vannak a lakásokon belül? SOS választ kérnék. Köszönettel: nemethti

Körti!
Ha a telek méreténél fogva nem osztható meg, akkor nem kapnak sem építési engedélyt és önnálló helyrajzi számot sem SzvSZ. Bár manapság a bélelt borítékok csodára képesek.

Szerény véleményem szerint

Sziasztok!

Némiképp hasonlít az eset a mi problámánkhoz is. Mi Újonnan épülő ikerházat vásárolnánk, ahol a telek méreténél fogva szintén nem osztható meg.
Mi vesszük meg az üres telek felét, és egy vállakozóval építési szerződést kötünk, ő húzza rá fel a házat.
Használati szerződést nekünk mikor kell kötni? A telek megvásárlásakor, vagy a ház elkészültekor?

Kbs írta: „Még érdemesebb lenne azonban társasházzá átalakulni, mert így nemcsak a "használatodban" lenne egy konkrátan körülhatárolt ingatlanrész, hanem a tulajdonodban is!”

Ha mi társasházzá alakulunk, akkor csak a lakások lesznek albetétesítve külön tulajdoni lappal, és a telek úgyanúgy a társasház tulajdonába kerül (azaz közös lesz), nem?!!

Ezt tényleg pontosítani kellene, mert én például nem így olvastam, hanem úgy, hogy az ingatlan - házastul, mindenestül - osztatlan közös tulajdon.

Szvsz osztatlan közös tulajdon eszmei hányadának elbirtoklása tulajdonostárs által fogalmilag kizárt. [Egyébként pedig Ptk. 121. § (4) - a legelején elhangzott, hogy a telek nem osztható meg.]

Azért kellene pontosítani valamit. Ha jól értem van két szomszédos ház külün külön tulajdonban és van egy közös telek osztatlan tulajdonban 4/10 ill. 6/10 tulajdoni illetőséggel. Te a 4/10-hez tartozó házat kívánod megvásárolni. Akitől veszed a házat és a 4/10 telket, az húsz éve ennél 40 négyzetméterrel többet használ, úgy hogy beton kerítéssel el van választva a két telek. Ha így van a többletet 15 év után elbirtokolta az eladód. Igy nem kell semmit egyezkedni az eladód jelentse be az elbírtoklást és jegyeztesse be az ingatlannyilvántartásba. Pénteken kérdezz rá, hog a szomszéd nyilatkozott-e elővásárlási jogával kapcsolatban, mert ebből is galiba lehet.

Szvsz ha írásba fektetnék, akkor sem lenne joghatályos a későbbi vevővel szemben, hacsak bele nem foglalják az adásvételi szerződésbe - de úgy, hogy a tulajdonostárs is aláírja. Amennyire azt itt olvasottakból tudni lehet, ő ettől mereven elzárkózik. Az meg, hogy az eladó beleírja az adásvételibe, hogy eddig hogyan osztoztak a használaton - megint csak szvsz - pipafüst.

(Dehogy vagyok én jó a gyakorlatban. Csak igyekszem magabiztosnak látszani. :))

Mennem kell, bocs!Holnap megnézem a választ!

Ezért kellene írásba fektetni, nem?Akkor a tulajtárs nem gondolhatná meg magát hirtelen, mi is tartozik az ő tulajdoni hányadába, és mi nem!:)
Írtam az "ingatlanfedezet"-be is, megnéznéd?Hátha rájössz a megoldásra, úgy látom, te már "jó vagy a gyakorlatban"

A jelenlegi tulajdonostársak között fennáll egy egyezség a használat megosztását illetően. (Igaz, nem fektették írásba - viszont a kerítés, hogy úgy mondjam, "betonkemény" ráutaló magatartás.) Csakhogy szerintem a tulajdonhányad vevőjét ez az egyezség már nem kötelezi és nem jogosítja. Így gondolja ezt egyébként a tulajdonostárs is, aki a - számára kedvezőtlen - egyezséget az új vevővel szemben nem kívánja fenntartani.

Szisztok!
Osztatlan közös tulajdonnál érdemes megkérni az eladót, hogy mielőtt megveszed, készítsenek a tulajdonostársakkal ügyvéd előtt használati megosztást.Ebben azt tisztázzák, melyik részét ki használja a közös tulajdonnak.Ennek költsége, úgy hallottam kb 20 000- 40 000 Ft-ig terjed (attól füg, az ügyvéd mennyit kér.)Ennek hiányában tényleg a tulajdonostársak közös használatában van az egész ingatlan, csak eszmei hányaduk van az egyes tulajdonostársaknak.(+banki jelzáloghitelt is csak használati megosztás megléte esetén adnak általában az egyes tulajdoni hányadokra külön.)Osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetén az ingatlan értéke is együtt növekszik illetve csökken az egyes részek esetleges felújításával illetve amortizálásával.Ezt érdemes a szomszédnak is elmondani, hogy majdan te számodra is előnyös lesz, ha ő felújítja a "részét".Ha ezt a megosztást megcsináltatná az eladó (vagy te, ha már megvetted az ingatlant), nem lenne a továbbiakban vita arról, kinek meddig terjed a használati joga.Még érdemesebb lenne azonban társasházzá átalakulni, mert így nemcsak a "használatodban" lenne egy konkrátan körülhatárolt ingatlanrész, hanem a tulajdonodban is!

Mondjuk úgy hogy úton vagyok az ügyvédség felé. :) Az ötödik évet kezdtem el éppen az egyetemen. De ez egyúttal azt jelenti, hogy a polgári jogot, büntetőjogot, eljárásjogokat már teljes egészében abszolváltam. Hogy milyen eredménnyel, azt másoknak kell megítélni.

(A fórumban az is jó, hogy itt általában gyorsan kijavítják, ha valaki téved. Ami, sajnos, velem is megesik.)

Kedves Kovács Béla Sándor!
Köszönöm a gyors válaszod, szerződés pénteken lenne, én a fórumba teljesen új vagyok, szeretném megkérdezni, hogy Te egy nagyon sokat tudó, sokmindenhez hozzászoló okos férfi vagy, vagy ügyvédként praktizáló? Remélem nem sértő a kérdésem. Kleopátra

Az osztatlan közös tulajdonból a tulajdonostársak eszmei hányadokkal rendelkeznek. De egyetemlegesen joguk van az egész dolog használatára, hacsak a használatot, hasznosítást illetően másképp nem állapodtak meg. Jelen esetben a társak - elmondásod szerint - a tulajdoni hányaduktól eltérő arányú hasznáaltban egyeztek meg. Azonban ez az egyezség rád már nem érvényes. Te a 4/10 arányú eszmei tulajdonrészt akarod megvenni - és a tulajdonostársnak még arra is elővásárlási joga van.
Ha megveszed ezt a 4/10-et, és nem tudtok megegyezni a használat megosztását illetően, bíróságnak kell döntenie. Ennek költségét is számold hozzá a vételárhoz, amikor azt vizsgálod megéri-e.

(Érdekes adásvételi szerződés lehet az, amely egy eszmei hányadra méreteket ad meg.)

SOS!!!
Szeretnék vásárolni egy családi házat, itt kicsi telkek vannak, nem megoszthatóak. Az eladó 20 évvel ezelött 256 nm-ert vásárolt meg, az eladónak a tulajdoni lapon 4/10-e van, a szomszédnak 6/10-e és ő vásárolta később az ingatlant . Én a 4/10-det szeretném megvenni, ami a kialakult használat szerint 40 nm-errel több. A leendő szomszéd szeretné megkapni a szerinte neki járó részt. Megkaphatja-e? Itt az elbirtoklás életbe lép-e ,vagy a kialakult használat maradhat-e?.A telek több mint húsz évvel ezelött beton kerítéssel, egyértelmüen le lett választva. Az adásvételi szerződés tartalmazza az utcafronti és a telket leválasztó kerítések konkrét méretét, maradhat-e ez a terület az enyém ha megvásárolom? SOS Kleopátra / előre is köszönöm a segítségt/