Ügyvédi letét visszakövetelése

Akkor is jár, ha ezek után újabb, ésszerű határidőt tűz és azt sem teljesíted.

Csak akkor állhat el, ha kikötötte, hogy a két hónap lejártával, ha nem fizetsz elállhat a szerződéstől és akkor jár neki a foglaló.
Ha a szerződésben nem kötötte ki, csak akkor állhat el, ha érdekmúlást igazol.

köszi a választ.
a kérdés még az, hogy ha az én késedelmem miatt eláll az eladástól, akkor jár neki a foglaló?

A foglaló szerződésbiztosíték, de nem mindenfajta szerződésszegés esetén jár, hanem csak a szerződés meghiúsulása esetén. Tehát a késedelmes, vagy hibás telj. esetén a foglalót nem bukod el. Ha semmiben nem állapodtatok meg, a törvényes kamat jár neki, ami nem tudom most mennyi.

az a problémám, hogy kötöttem egy előszerződést és foglalót is adtam. A szerződésben azt kötöttük ki, hogy 2 hónapon belül fizetem a fennmaradó részt (azért 2 hónap, mert a hitelügyintéző azt ígérte, hogy egy hónap alatt megkaphatom a pénzt).
most fog letelni a második hónap és a bank még mindig ül a hitelkérelmemen.

mit lehet ilyenkor tenni?
gondolom elkezdek könyörögni az eladónak, hogy adjon még haladékot. Az eladó pedig:

1. eláll az eladástól (ebben az esetben elbukom a foglalót? ugyanis szerintem nem az én hibám, hogy nem kaptam meg a hitelt időben, hiszen minden iratot beadtam, amit a bank kért ráadásul nem utasítottak el - még)
2. ad haladékot és felszámol késedelmi kamatot (ez mekkora összeg lehet?)

Hm. Az, hogy nem kapsz hitelt _lehet_ a Te hibád is. Pl. ha cseszel időben beadni a hiteligénylést. De lehet az eladó hibája is, pl. ha a bank által kiküldött értékbecslőt nem engedi be az ingatlanra!

Kösz, erre gondoltam... Vagyis az, hogy nem kapok hitelt, adott esetben természetesen nem az én "hibám", és még csak fel sem róható nekm, nem vagyok érte (köznapi értelemben sem) felelős. Mégis az én érdekkörömről van szó, tehát a Ptk. felelősséget telepít rám ebben az esetben is. Ha az eladó belemegy, és tudja vállalni annak a kockázatát, hogy esetleg 2-3 hónapos szerződési folyamat végén nézhet új vevő után, és ott van, ahol elindult, a foglalóra vonatkozó kikötést lehet egyediesíteni.

Viszont a szerződés lehetetlenülése esetére szóló felelősségi szabályokban van. Vagyis azok a szabályok a felelősséget attól függően állapítják meg, hogy a lehetetlenüléshez vezető ok kinek az érdekkörében merült fel. A foglalónál a "felelős" tulajdonképpen visszautal erre a szabályra.

Nézdd meg légyszíves a Ptk. foglalóra vonatkozó rendelkezését! Van ott szó érdekkörről?! Nincs. Hát akkor?!

Ezekben a esetekben a kijegecesedett (by Varga Csaba Tanár Úr:)) megoldás, hogy konkrétan nevesíteni kell pár esetet, amikor a foglaló visszajár akkor is, ha a szerződés olyan okból hiúsul meg, amely a vevő érdekkörébe tartozik. Jelen esetben pl. ilyen lehet egy kedvezőtlen hitelbírálat... Ha belemegy az eladó, szerintem nincs akadálya további kiterjesztéseket/megszorításokat építeni a szerződésbe. (Szerződési szabadság.)

Az interneten találtam egy előszerződés foglalóval biztosítva ajánlott szerződés mintát. Az alábbi szerződési ponttal:

Szerződő Felek a foglaló jogi természetével, illetve minősítésével tisztában vannak. Tudomással bírnak arról, hogy amennyiben az adásvételi szerződés megkötése Eladó érdekkörébe tartozó okból marad el, a foglaló kétszeres összegét köteles Vevő részére megfizetni. Ha a szerződés megkötése Vevő érdekkörében felmerült okból marad el, Vevő a foglalót elveszíti. Visszajár Vevőnek a foglaló, ha az adásvételi szerződés megkötése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik Szerződő Fél sem felelős, vagy mindketten felelősek.

Átvették a BH-ban szerplő "érdekkört" és vegyítik a felelősséggel. Ezám a zavar. Mi van akkor, ha valamelyik fél érdekkörében felmerülő az ok, de azért ő nem felelős? Pl. időközben bevezetett építési tilalom. Viszont a foglaló jogi természetéből az következik, hogy a Ptk. 245.§ (1) bek. szerint a teljesítés meghiusulásáért felelős személy veszti el a foglalót, ill. köteles annak kétszeresét megfizetni. Tehát az aki érdekkörében felmerülő okból marad el a szerződés kötés, de azért nem felelős az elbukja e az adott foglalót, vagy 2x-est fizet? e a fenti szerződési kitétel szerint

Átolvastam a BH-at. El is fogadom, hogy amennyiben az előszerződéskor átadják a pénzt vag más dolgotfoglalóként szerepel. De továbbra is az az álláspontom, hogy nem tudja a foglaló funkcióját.betölteni Ugyanis az előszerződés nem teljesítése felróhatóan nem következhet be. És a felróhatóság szankcionál nem pedig az érdekkör, ahogy az egyik BH. fogalmazott. Ha ugyanis az egyik fél nem akar szerződni csak úgy, akkor a másik fél kérelmére a bíróság megköti a szerződést, tehát a foglalót adó nem veszti el a foglalót, mert a szerződés létrejött. Ha clausula rebus sic... miatt nem kerül megkötésre, illetve a nemzetgazdasági érdek.....miatt, akkor nincs felróhatóság, tehát megint nem bukik.

Dr. Attika,

a vonatkozó BHk alapján előszerződés megkötésekor is adható foglaló (explicite BH1997. 491. I. Az előszerződés is biztosítható mellékkötelezettségként kikötött foglalóval, de ha ez nem szimpatikus, ua. követezik pl. BH 2005.137, itt pl. kifejezetten már az előszerződés megkötésekor átadták a foglalót, az mégis foglaló maradt; vagy BH 2004.501, BH 2003.410 alapján)

az előszerződés is szerződés, avagy a veréb is madár :)

Szvsz ez nem ilyen tiszta képlet. Dogmatikailag az előszerződés is szerződés, amelyben a felek egy másik szerződés későbbi megkötésére kötelezik magukat. Nincs akadálya, hogy a teljesítést - tehát a majdani szerződés létrejöttét - foglaló biztosítsa.

A foglaló és előszerződés részhez annyit szertnék hozzáfűzni, hogy foglalót a Ptk. 243.§ alapján csak a szerződés megkötésekor lehet adni. Se előtte se utána. Az előszerződés nem szerződéskötés. Ha előszerződéskor adták a foglalót annak nincs foglaló funkciója. Azt bármikor vissza lehet venni. Okos ügyvéd ilyet át sem vesz letétbe.

„Kérdés, hogy ebbe a beruházó beleegyezik-e. Ugyanis ők jellemzően a foglalóként, előlegként felvett összegek felhasználásval finanszírozzák magát az építkezést. (Vagy abból fizetik az általuk felvett kölcsön részleteit.)”

:)

Hát igen, amíg keresleti a piac, meg is tehetik, hogy eszerint válogassák a vevőket. Aztán ha majd kínálati lesz, akkor tudni fogják, mi a helyes válasz a leendő vevő kérdésére: "És az átadott előlegre/foglalóra milyen biztosítékot tud nekem adni a kedves eladó?"

„Mi kell ehhez feltétlenül szerepelnie egy beruházóval kötött előszerződésben”

Hát az, hogy a vevő nem veszíti el a foglalót, ha a szerződés azért nem jön létre, mert hitelkérelmét a bank kedvezőtlenül bírálja el.
A foglaló esetlges visszatérítésére valóban garancia, ha ügyvédi letétbe teljesítitek. Kérdés, hogy ebbe a beruházó beleegyezik-e. Ugyanis ők jellemzően a foglalóként, előlegként felvett összegek felhasználásval finanszírozzák magát az építkezést. (Vagy abból fizetik az általuk felvett kölcsön részleteit.)

Sziasztok.A következőkben kérnék segítséget:
Új lakást szeretnék vásárolni, melyhez hitelt kell felvennem. Azonban a hitelkérelemhez megkötött előszerződésre van szükség, melyet a beruházók általában 10% foglaló befizetéséhez kötnek. Mindannyian tudjuk, hogy a foglalót elveszíti az a fél, aki miatt meghiúsult az adás-vétel. A kérdésem az lenne, hogy mit tehetek annak érdekében, hogy a hitelem esetleges negatív elbírálása esetén - ebben az esetben miattam nem jön létre az adás-vétel - a foglalót visszakaphassam. Mi kell ehhez feltétlenül szerepelnie egy beruházóval kötött előszerződésben. Olvastam arról, hogy a foglaló ügyvédi letétbe helyezéssel védhető. Olvastam a Tünde esetét is. Látom vannak itt olyanok akik járatosak a témában. Ezért ha valaki erről többet tud, kérem tájékoztasson.
Üdv, Edgár

nincs mit.

Ok, köszi szépen a segítséget!

nem, ezek általános szabályok a Ptk-ból, amitől a felek egyező akarattal jell. eltérhetnek (itt pl. igen); a konkrét letéti szerződés a mérvadó, az tükrözi a felek akaratát. Te Magad arra vállaltál kötelezettséget, hogy a pénzt csak ilyen feltételek mellett követeled vissza, szűkítve a törvény biztosította jogaid.

javaslom a lentiek szerinti levél megejtését, ha volt szerződésszegés a másik oldalon. érdemes ügyvéddel együtt megfogalmazni, aki előtte áttanulmányozta az iratokat.

A letéti szerződés szerint akkor utalják nekem vissza az összeget, ha az ügyvédnek küldök egy levelet, amiben hivatkozom a másik fél szerződésszegésére, határidőt adok a szerződés aláírására és a határidő már letelt. Viszont máshol azt olvastam, hogy:

"Egyrészt a letevő a dolgot bármikor visszakövetelheti, a letéteményes ebben az esetben haladéktalanul köteles a dolgot visszaadni."

(Forrás: http://www.gov.hu/…z/letetszerz )

Ezek szerint ha én visszakövetelem, akkor nem kell megindokolnom, határidőt szabnom stb?

és mit rögzítettek a letéti szerződésben? mikor köteles/jogosult az ügyvéd kifizetni az összeget? sokszor úgy szabályozzák ilyenkor, hogy a letevő írásbeli felszólítására/hozzájárulására stb. adhatja csak ki.

a 4/1999. (III. 1.) MÜK szabályzat 4.1. pontja az ügyvédek letét- és pénzkezeléséről akkor teszi lehetővé, hogy Neked adja vissza az ügyvéd a pénzt, ha

a. a rendelkezési jogod fenntartottad és
b. a kifizetési feltétel még nem következett be.

hát itt nem következett be. de a konkrét letéti szerződés és az előAVi ismerete nélkül szerintem nem lehet megállapítani, hogy milyen jogaid maradtak/ esetleg mikről mondtál le.

ha ügyvédi letétből közvetlenül esetleg nem is tudod visszaszedni a pénzt, az eladót perelve ez a kérdés is megoldást nyer.

Szia Vadalma,

köszönöm a segítséget. A lakás vételárának 10%-ét fizettem ki adásvételi előszerződés megkötésekor (nem volt még akkor építései eng.), amit a szerződésben foglalóként rögzítettünk, ami ügyvédi letétbe megy (átutalással..., szóval nem is igazi foglaló) a végleges adásvételi szerződés megkötéséig. Vita van arról az eladó és köztem, hogy kinek róható fel a végleges adásvételi meghiúsulása, így nem tudom, hogy milyen felszólítással lehetne az ügyvédi letétből visszakövetelni a pénzt.

de az az igazság hogy amellett, hogy miért akarod visszakapni a foglalót, az sem egészen tiszta, hogy miért előszerződés, és miért foglaló, kérlek, egy kicsit fejtsd ki a körülményeket részletesebben.