csatlakozó víziközmü hálózat; ki a felelös?

ezt esetleg megnézné valaki?

Pardon:#
"hogy a jelenleg folyó két per mellé indítok-e egy harmadikat is a vezeték tulajdonjogának megállapítására."

Kedves Forumozók,

ezt a topicot két évvel ezelött nyitottam. Az ügy azóta végtelen sok hatóságot, bíróságot és szélhámos ügyvédet megjárt, de meg mindmáig nem oldódott.
Cserébe viszont a saját farkába harapott. Ezért szeretném megkérni az erös idegzetüeket közületek, hogy térjünk vissza a topic eredeti kérdéséhez, és segítsetek megfejteni a rejtvényt, hogy ez a vezeték hivatalosan minek minösül,mert ezen múlik, hogy a jelenleg folyó kettö mellé indítok-e egy harmadikat is a vezeték tulajdonjogának megállapítására.
Álláspontom szerint ez a vezeték ugyanis víziközmü, mert víziközmü társulat hozta létre egy olyan konstrukcióban (láncszerüen vonult végig nyolc telken) amit magánkezdeményezésben az életben nem engedélyeztek volna sem akkor, sem ma. Ilymódon az magántulajdonban nem lehet; az önkormányzat köteles (lett volna) tulajdonába venni, a szolgáltató meg szolgáltatni.
Ellenfeleim véménye szerint ehhez képest a mütárgy magánvezeték, a meghibásodott rész pedig ún. csatlakozó hálózat, VKTV 2011/CCIX 2.§ 3.pont, mely ílymódon az ingatlanok közös tulajdonát képezi, vagyis magánvezeték.
Ezen a ponton tehát visszatértünk a topic eredeti kérdésföltevéséhez: minek minösül ez a vezeték?

Mielött ezt tanácsolnátok: a pert elkerülendö megpróbáltam már kérdésemmel a MEKH-ez, valamint az illetékes kormányhivatal törvényességi osztályához is fordulni, mindenhol leráztak, állítólag illetékesség hiányában, -na ez megérne egy küklön topicot.

T. Jogi Fórum!

Tanácsot szeretnék kérni ha a társasház területén csőtörés volt amit a társasház szakemberrel kijavítatott/számla van / kérhet e a vízművek zrt-től illetve a csatornázási művektől valamilyen jellegű kedvezményt?
Mivel a lakásokban egyéni vízóra is van ezért tulajdonképpen két víz és csatorna díjat fizetünk.
A csőtörés következtében elfolyt vizet nem használtuk fel ezért a csatornát sem vettük igénybe mivel a földbe folyt el a víz.
Közös képviselőnk azt mondta nem érdemes utána járni, mert a vízművek jogásza szerint semmi fajta kedvezményt nem kaphatunk.
Kérdésem lenne mivel az összeg jelentős mértékű a víz majd nem 800.000.- a csatorna pedig 3,5 millió és erre 36 lakó van akik közül többen nyugdíjasok és rokkantak ilyen esetben miért utasítja el a kérést a közműszolgáltató.
A tisztánlátás végett itt családi ház jellegű sorházakról van szó nincs közös gázóránk és villanyóránk sem csak az építkezéskor itt marad vízórát közösítették. A 36 lakásnál semmi fajta közös tevékenység nincsen mivel ezeket annak idején sorházi öröklakásként vettük. A társasházba csak bele kényszerítettek annak címén, hogy a tulajdonjogot rendezni tudják. A leírtakkal kapcsolatban szeretnék tanácsot kapni mivel a közös képviselő úgy érezzük nem szakértő módon képvisel bennünket.
Előre is köszönöm válaszukat.

utolsó utáni kísérlet.
Az ügy egyre drámaibb fordulatokat vesz, és egyre inkább kicsúszika a kezemböl. Minthogy itt senki se vállalkozott, föltettem egy nagyon részletes leírást az "Ügyvédbroker" nevü portálra, mert úgy gondoltam, jobb, ha az ügyvédek elöbb elolvassák, és akkor jelentkeznek rá, ha úgy érzik tudnak azonosulni az üggyel és kompetensnek érzik magukat a szakterületen. De sajnos senki se jelentkezett. ezért itt mégegyszer a kérés, ha bármelyikötök mégis elvállalná az ügyet ill. tud ajánlani valakit, privát üzenetben jelezze; az idö nagyon szorít.

Közben a DRV után az összes hatóság is elutasította az ügyet. Az önkormanyzat elöbb egy bizarr fordulattal határozatban "engedélyezte", hogy a tulajdonosok saját költségükre (sic!) gerincvezetéket létesítsenek a közút alatt, holott ez senki sem kérvényezte, majd egy bravúros fordulattal áthelyezte az ügyet a járási kormányhivatalhoz, hogy ök alapítsanak szolgalmi jogot. A kormányhivatal elutasította a kérelmet azzal, hogy a 38/1995 ide vágó paragrafusa csak új vezeték létesítésére vonatkozik, nem egy régóta meglevö állapotra.

eközben próbálnék a DRV-vel tárgyalni, de úgy csúsznak ki az ember kezéböl, hogy Kafka "Per"-e elszégyellhetné magát.
Itt tartok most és egy csodatévö ügyvéd segítségében reménykedek.

Jó, tehát úgy látszik boykott alatt állok.
az idö rohan, és a tulajdonosi közösség most tölem várja a megoldást, mert megígértem nekik, hogy az ügy jogi vonatkozását kézbe veszem, ezzel azonban mostanra minden eröfeszítésem ellenére teljesen zsákutcába jutottam.
Az ügyet itt elég részletesen ismertettem, és arra kérlek benneteket, ha van köztetek jogász, aki ennek ismeretében hajlandó volna elvállalni a képviseletemet, vagy ismer ilyet, privát mailben jelentkezzék.
Köszönöm
szivas

Hallo, számíthatok még segítségre?
Üdv

Utolsó kísérlet.
Bár már a legutóbbi fejleményekre sem igen érkezett válasz, nagyon örülnék, ha segítenétek, mert az ügy végképp zsákutcába látszik torkollni.
Mekerestem Bélát aki egyébként veletek és az Önkormányzat saját ügyvédjével konszenzusban egyértelmüen úgy látja, hogy a DRV a hunyó, de a képviseletet nem vállalta. Erre a múlt héten fölkerestem egy Budapesti ügyvédet, aki viszont kb. mindent megkérdöjelezett, amire eddigi stratégiámat alapoztam, így alapos kétségeim merültek föl, hogy megbízást adjak-e neki.
Természetesen tisztában vagyok vele, hogy nem az a jó ügyvéd, aki áltatja ügyfelét, annak szájíze szerint nyilatkozik, aztán hagyja hogy rajtaveszítsen. Persze fontos, hogy leendö ügyvédem józan, körültekintö és óvatos legyen, viszont gondolom egy megbízáshoz mégiscsak szükség volna rá, hogy alapvatöen higgyen az ügyemben, és reményt lásson a sikerre, ha azt garantálni természetesen nem is tudja.
Nézete szerint:

1. Nem az a kérdés, hogy a 38/1995 fölülírja-e az eredeti megállapodás érvényességét, hanem az, hogy az egyáltalán VALAHA érvényben volt-e
2. Az is kérdés, hogy a szolgalmi jog (50 év gyakorlás után!) egyáltalán megillet-e minket, vagy csak visszavonható szívességröl van szó.

A jegyzö alapíthat ugyan szolgalmat, de nem kötelezö.
3. Az OVH állásfoglalását is elsösorben úgy kell értelmezni, hogy magánvezeték nem lehet a szolgáltató tulajdonában, nem pedig úgy, hogy aki ezen változtatni akar, forduljon a jegyzöhöz, addig pedig amrad az erdeti szerzödés érvényessége.

Elnézést, hogy egy nyilvános forumban ilyen részletekkel untatlak benneteket, de a thread elsö részében amiatt kaptam szemrehányást, hogy fontos részleteket nem közöltem, ami pedig a releváns tanácsadáshoz szükséges lett volna.

Nem tudom vannak-e közöttetek jogászok vagy ügyvédek, de ha igen szeretném kérni, hogy ezen ismeretek alapján válaszolja meg, hogy ebben a helyzetben mit tegyek, ill. ha esetleg van olyan, aki mindezek tükrében úgy érzi, sikeresen meg tudná oldani ügyünket és képviseletünket vállalná, kérem privát üzenetben sürgösen jelezze.
Üdv
szivas

„Írtam Bélának, de még nem válaszolt, úgy látszik nincs szolgálatban.”
Vagy nincs hozzátennivalója. Dixi.

@wers
Köszönöm, ez jó ötlet; a Közép-dunántúli igazgatósághoz tartoznak. Írtam Bélának, de még nem válaszolt, úgy látszik nincs szolgálatban.
Addig is érdekelne a véleményetek:
szerintem ez a 2.§ csakugyan elég ingatag.
Számomra inkább az a kérdés, hogy ennek a törvénynek a keletkezése utólag fölülírhatja-e, automatikusan érvénytelenné teheti-e a korábban kötött szerzödést.
Köszönöm a válaszokat!

KBS fölhomályosított anno, neki hihetsz, és fogadd meg MajorDomus tanácsát, keress ügyvédet.
A DRV-nek van felügyeleti szerve, nem tudom hova tartozik, Székesfehérvárhoz a Közép-Dunántúli igazgatósághoz, vagy Pécshez. Ha Fehérvár, Bélát keresheted.

úgy látod, saját eröböl ez már nem megy?
Rendben.
De azért mégis fölhomályosíthatnátok

a tavasz még csak egy szép álom. nézz ki az ablakon

addig keress egy ügyvédet

ugye nem fogtok cserben hagyni?:-)

Nos, kedves segítöim, a dráma folytatódik; sikerült a szolgáltatóból végre állásfoglalást csiholni.
Bátorításotokra fölszólítottam, hogy végezze el a megállapodásban rögzített kötelességét, amit egész pontosan úgy, ahogy megjósoltam, a 38/1995 2.§ -ára, (mely pontosan rögzíti a szolgáltatás hatáskörét) hivatkozva elutasított.
Kérdésem az, mi ezzel a jogi helyzet:

1. Helyes-e egyáltalán az értelmezésük; módot ad-e ez a paragrafus az elutasításra? (KBS szerint ugye, nem.)
2. ha igen, FÖLÜLÍRJA-e ez az utólag keletkezett törvény az 1968-as megállapodás érvényességét?

(Minthogy a DRV-vel már régen is kb. folyamatos volt a veszekedés, birtokomban van egy valamikor a 80-as években kelt levél az Országos Vízügyi Igazgatóságtól, melyben a megállapodás fölmondásának föltételeit közlik.
Itt az áll, hogy a DRV fölmondhatja ugyan a szerzödést, de ezesetben a jegyzötöl kell kérni az új helyzet ill. a vezeték tulajdonjogának tisztázását. Nos, ilyen nem történt. A megállapodás hivatalos fölmondása, ill. a jegyzö fölszólítása soha nem következett be, és gondolom úgy nem is nagyon lehetséges, hogy épp, amikor föllépett egy helyzet, amikor a szolgáltatónak teljesíteni kellene a kötelezettségét, hirtelen inkább fölmond.)

3. Szerintetek mi jelenleg a teendöm? víz nincs, a tavasz meg vészesen közeledik.

„Még egy kérdésem volna; van-e jogi akadálya annak, hogy a vezetéket a fölszínen (tehát nem leásva) vezessük?”
Nincs. Van rá sok példa. De ezeket télen leengedik, mert szétfagy a vezeték. Tehát vízvezetésre nem alkalmas.

Bocs, csak nagyon csöndesen emlékeztetnék, hogy a kérdés ez volt:
"van-e JOGI akadálya annak, hogy a vezetéket a fölszínen vezessük?"
csak mert azt hittem, hogy a JOGI forumban vagyunk...

meg erröl a csatlakozó vezeték- ügyröl is szivesen hallanék valamit, hogy hogyan tévedhettem ekkorát?

:)
Ja.
Nyáron meg 40 fok árnyékban, a cső felszínén meg vagy 81 fok Celsius.
Igaz, akkor nem kell meleg víz.

télen -20fok Celzius

Köszönöm a segítségeket; ha valaki még fölvilágosítana a csatlakozó vezeték jogi fogalmáról, illetve arról, hogy a mienk miért az, vagy nem az, azt meghálálnám.

Még egy kérdésem volna; van-e jogi akadálya annak, hogy a vezetéket a fölszínen (tehát nem leásva) vezessük?
Jelenleg ugyanis ideiglenesen így volt, de most valakitöl azt hallottam, hogy ennek valami egészségügyi vag yjárványügyi vonzata van. Igaz ez?

„Hogyne lehetne! A hivatkozott jogszabályhely éppenséggel a szolgáltatóval szemben hozható fel érvéként - nem az ő védelmében.
Nem.”

Három napja.

Én azért nem értelek, ennyi ide-oda hozzászólás és virtuális szemforgatás helyett egyszerüen elmagyarázhatnád, amiröl úgy gondolod, hogy nem értem. De eddig egész világosan csak annyit mondtál, hogy perbe kell fogni a szomszédot, minek következtében lesz róla pecsétes papírom, hogy jogom van a döglött vezetékemhez.
Víz attól még nem lesz. Viszont sem az önkormányzattal, sem a szolgáltatóval szembeni jogaimról nem mondtál konkrét véleményt, és a csatlakozó vezetékröl is csak néhány rejtvényt fogalmaztál meg.

Már nincs benne anyag. Érteni meg úgyse érti.

Miért, ez egy nagyon érdekes ügy.

[facepalm] Tényleg feladtam.