Ikerház hogyan kaphat külön helyrajzi számot?

Ezt nem értem én sem,hogy mit akar beköttetni ha már van villanyóra?

nanemaaa

„ha az épületen már két külön villanyóra és két külön vízóra van, akkor a kérdező milyen további villanyórát akar felszereltetni?”

Még az sem biztos, hogy villanyóra felszerelésről van szó - nem egyértelmű a kérdés ugyebár - hanem szimplán villanyszerelésről az óra mögött, azaz mért területen. És pont az lehet a gond, amit te is írsz:

„Valószínűleg az elektromos vezetékek (mért és méretlen szakaszok is) össze-vissza kolbászolnak a két telek között, hiszen az épület sem lett a valóságban a telekhatárnak megfelelően szétválasztva.”

A két épület gyakorlatilag teljesen egyben van, nem lehet teljesen függetlenül egymástól szerelni. Egyébként is általában a nulla és a védőföldelés ilyen házaknál közös pontról indul, kizárólag a fázis van kétfelé szétválasztva.

Két helyrajzi szám, az két önálló telek, amiken a kérdező által adott információ szerint egy darab, egységes szerkezetű épület áll. Valószínűleg az elektromos vezetékek (mért és méretlen szakaszok is) össze-vissza kolbászolnak a két telek között, hiszen az épület sem lett a valóságban a telekhatárnak megfelelően szétválasztva.
Megkockáztatom, hogy a szaki jobban látta a helyszínen a valós helyzetet, mint mi itt a monitorok előtt ülve. Azt már csak a magam értetlensége diktálja, hogy ha az épületen már két külön villanyóra és két külön vízóra van, akkor a kérdező milyen további villanyórát akar felszereltetni?

Laci95

„a szerelő erőltette hogy nem és hogy màrpedig ha egyiket meg csinàlja akkor a màsik felét is muszàj”

Ha a te ingatlanrészed villanyóráját leszerelték és elvitték bármilyen okból, akkor azt csakis új bekötéssel lehet újraszerelni teljes újratervezéssel és engedélyeztetéssel. De ha az udvaron belül közös villanyóraszekrény volt, akkor az lehet a probléma, mivel úgy tudom, hogy jelenleg már csakis az utcafrontra szerelnek fel új órát - legalábbis nálunk ez így működött volna a régi lakhelyemen - viszont úgy nem csinálják meg, hogy a másik aktívan működő óra bent marad a tiéd pedit kívül kerül az utcafrontra. Mindkettőt ki kell vinni vadonat új vágási szekrénybe. Szerintem a villanyszerelő ezt próbálta meg elmagyarázni, hogy változott a szabvány és már nem lehet udvaron belül szerelni. Ráadásul ezt csak a szolgáltató szerződött partnere végezheti el, neked kell választani közülük egyet.

„730/1 730/2 így külön szàmon van a 2 épület?”
A két telek.

Ha már van villanyórád akkor mit akarsz beköttetni?

Hello!
Nekem is ikerhàz problémàm van, 2 külön víz és villany óra van, az eggyik felébe rokon lakik a màsik fele az csalàdi házunk és a villanyt szerettem volna be köttetni de a szerelő azt mondta hogy akkor a másik felét is meg kell ujra csinàlni... a helyrajzi szàm szerint 730/1 730/2 így külön szàmon van a 2 épület? Mert a szerelő erőltette hogy nem és hogy màrpedig ha eggyiket meg csinàlja akkor a màsik felét is muszàj.

Sün
Ez így ebben a formában nem igaz. A lakásszám változás bejelentés köteles. Ennek elmulasztása fennmaradási engedélyezési eljárást, s végén építésügyi bírságot von maga után (már ha szabályos, mert különben visszaállítás).

kbs
A kérdés se... de szintén ő tudja. ;)

Hát, nem éppen ez volt a válasz, de te tudod...

Kedves Sünvadász,

Köszönöm szépen a hozzászólást! megnyugtató :) igazából akkor fölösleges bonyolítani a saját helyzetünket azzal hogy társasházzá nyílvánítjuk.

Keke888

Azért mert nincs ajtó még nem fog megbüntetni Téged senki. az csak akor lenne érdekes, ha valami olyan átalakítás történne, ami építési engedély köteles.

A jogszabály szerint társasház alapítható legalább két albetétre. Nincs megkötés arra vonatkozóan, hogy ezeknek lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségeknek kell-e lenniük, és arra sem, hogy egy épületben kell lenniük.

Az Ingatlan-nyilvántartási törvény végrehajtási utasítása (109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról) 52§ (2) bekezdés szerint „A társasházat akkor is egy társasház törzslapon kell nyilvántartani, ha a földrészleten több épület áll és a társasháztulajdon létesítését egy alapító okiratba foglalták.”

A költségek az alapító okirat elkészítését, ingatlan-nyilvántartási eljárás költségeit foglalják magukba.
A jsz nem teszi kötelezővé a társasházi jogszabály alkalmazását 6 albetét alatti társasházaknál, tehát a szervezet felállítása sem kötelező.
S miért veszítene az értékéből?

Sziasztok,

Hasonló problémával állunk szemben mi is, ezért fordultam én is a jogiforum-hoz....
a mi esetünkben már tudjuk hogy egy olyan házat szeretnénk megvásárolni amiről kiderült hogy kis telek miatt nem ikerház hanem két generációs ház (végül is fizikailag tükör ikerház, amit egy ajtóval egybe kellene nyitni.), ami ajtóval egybe is volt nyitva egészen addig amíg a lakhatást meg nem kapták..tulajdonviszonyok le vannak paprizova tehát külön-külön kirzárólagos használatra jogosít, a szomszéd ikerházfélre hitelt is vettek fel de ők valószínű tervrajzot nem kértek ki...
a lényeg hogy nem szeretnénk ha egyszer kijönne az önkormányzatból valaki és megbüntetne mindket mert nincs ajtó...ezért mi is gondoltunk arra hogy társasházzá nyílvánitsuk (3 lakásról van szó ebből 2 lakást iker a 3. külön ház)
kérdésem: lehet-e ebből társasház? ha igen milyen költségekkel és kötelezettségekkel jár? kell közös képviselő..stb...veszít az értékéből így a ház?
kicsit sok a kérdés tudom :) de a segítsért nagyon hálás lennék.....pláne hogy már leelőlegeztük a házat :(

A társasházzá alakítás akkor is lehetséges. Mondd már, hogy a telek közös marad.

A kérdés tárgytalan, a földhivatal szerint 1000 nm alatti telek nem bontható két külön helyrajzi számra.
Azért nagyon köszönöm a segítséget! :)

Pardon? Észre se vettem, és coming outoltam? :)

KBS!
Gratula az előlépéshez! :)

Igaz. Bocs, ez valahogy kiment a fejemből. Az önálló helyrajzi szám alatt egyből az önálló telek ugrott be.

Társasházzá lehet alakítani.

Az ikerházat nem kell külön helyrajzi számra venni, mert már eleve ott van.
Ikerház fogalma az OTÉK szerint:
43. Ikerház: két szomszédos építési telek közös oldalhatárán álló, egymástól független épületszerkezetekkel és vezetékekkel megvalósított, nyílás nélküli tűzfalakkal csatlakozó két olyan önálló épület, amely külsőleg egy épület képét mutatja.

Amiről te beszélsz, az lényegében egy kétlakásos épület. A megosztásra gyaníthatóan kevés az esély, mivel a telekalakítási szabályok szerint osztóvonal épületet, épületszerkezetet nem metszhet. Egy kétlakásos épületnek a lakáselválasztó fala és az alapja biztosan közös. A többiről (épületgépészeti hálózat, közműbekötések...stb.) nem is beszélve.

A területileg illetékes földhivatal tud felvilágosítást adni,de arra készülj,hogy nem lesz olcsó.

Ikerház-fél vásárlása előtt állunk.
A két házrész egy helyrajzi számon szerepel, 50-50%-os tulajdoni arányban (nincs külön házszám sem). Fizikailag szimmetrikusan el van választva kerítéssel.
Azt szeretném megtudni, hogy ilyen állapotban mik a jogai, illetve kötelezettségei a tulajdonosoknak, illetve azt, hogy mi a feltétele annak, hogy külön helyrajzi számra kerüljön a két házfél?
Előre is köszönöm a segítséget!