Ügyvédek adózása


Kacsa1111 # 2008.12.03. 09:14

Kedves oszpista,

pontosan mire vagy kiváncsi?


Kacsa11

oszpista # 2008.12.02. 23:28

Kerestem az Ügyvédek adózása témában a www.ugyved.hu oldalon valami információt, de nem sokat találtam.

clarissa # 2005.06.10. 14:28

Szia T!
Az átalányadó számítással kapcsolatban igazad van.2005.jan.1-től így kell számítani.
A járulékokat függetelnül attól, hogy kiveszed jövedelmet vagy nem a minimálbér után meg kell fizetni.Szja-t akkor kell fizetni a bér után, ha ténylegesen felvetted, mondjuk a pénztárból.

Tarquinius # 2005.06.09. 18:57

Szia Clarissa!

Köszönöm a hozzászólásodat.

Úgy gondolom, az én átalányadó-táblám a jó. Amivel Te számolsz, az 2005. január 1-je előtt volt hatályos. Január 1-jén módosult az adótábla.

A társasági adózásnál pedig, ha jól tudom, a ’kivett’ pénz után még az Szja. tv. szerint a társas vállalkozás estében fizetendő osztalékadót is fizetni kell, nem?

Nem vagyok benne biztos, ezért kérdezem…
Azt meg már végképp nem tudom, járulékot mi után kell fizetni. Pl. az ügyvédi iroda osztaléka után kell-e? Vagy azután csak osztalékadót kell?

Üdv:

T.

clarissa # 2005.06.09. 15:09

Folytatom:
Az adó 30%, ha az átalányadó alapja
meghaladja a 600.000 ft, de nem több 800.000 Ft-nél
És az adó 35%, a 800.000 Ft felüli rész.
Egy példa: A jövedelem 1.400.000.-
Átalányadó esetén:
1.400.000x0.4= 560.000.-(vélelmezett ktg.)
1.400.000-560.000=840.000(átalányadó alap
840.000x0.35=294.000 az adó
Normál vállalkozó esetén:
Ha semmilyen költséget nem számol el:
1.400.000x0.16=224.000.-az adó
Tehát látható, hogy a normál vállalkozó járt jobban.

clarissa # 2005.06.09. 14:59

Szia Tarquinus!
A járulékokat függetlenül az elért bevételtől, legalább a minimálbér után meg kell fizetni.
2005-ben 57.000.- a minimálbér.
El kell döntened , hogy melyik forma lesz a legkedvezőbb.Az átalányadózás igazából annak jó akinek nagyon nincs költsége.
De sajnos a te átalányadozó levezetésed szerintem nem jó.Az igaz, hogy a jövedelemből 40%, levonható vélelmezett költségként.
De az adó mértéke:
12,5%,ha az átalányadó alapja nem több 200.000 ft-nál,
25%, ha az átalányadó alapja több 200.000 Ft-nél, de nem több 600.000 ft-nél.

Tarquinius # 2005.06.09. 09:05

Sziasztok!

Eddig az ’egyéb témakörök’ topicban szerepelt a kérdésem, de derill javaslatára most felteszem ebben a topicban is, bízva benne, hogy hasznos tanácsokkal szolgáltok majd.

Az érdekelne, hogy adózás, járulékfizetés szempontjából hogy éri meg jobban ügyvédkedni, egyéni ügyvédként vagy egyszemélyes ügyvédi irodaként?
(Nem számítok túl nagy bevételre; éves szinten kb. 1-2 millió forintra csak.)

Amennyire az utóbbi időben meg tudtam nézni, a következőkre jutottam:

Az egyéni ügyvéd vagy átalányadózik, vagy vállalkozói személyi jövedelemadót fizet.

Átalányadózás 8 millió Ft/év jövedelemig lehetséges.
Mértéke:

  • 0-1 500 000 forintig 18 %
  • 1 500 001 forinttól

270 000 forint és az 1 500 000 forinton felüli rész 38 %-a.

Szja. 53. § (1) Az átalányadó alapját a bevételből a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel

  1. az egyéni vállalkozó 40 százalék

költséghányad levonásával állapítja meg.

Vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke:

  • a vállalkozói adóalap után a vállalkozói személyi jövedelemadó 16 %
  • a vállalkozói osztalékalap után az Szja. szerint előírt osztalékadó 25 ill. 35 %.

(„A vállalkozói osztalékalap azon része után, amely nem haladja meg az adóévi vállalkozói jövedelem meghatározásánál költségként elszámolt vállalkozói kivét 30 százalékát, az adó mértéke 25 százalék, a vállalkozói osztalékalap fennmaradó része után az adó mértéke 35 százalék. Az adót a magánszemély bevallásában megállapítja, bevallja, valamint a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti.”)

Ügyvédi iroda adózása:

  • társasági adó: 16 %
  • Társas vállalkozás után fizetendő Szja. Szerinti osztalékadó: 25 ill. 35 %

(„Szja. 66. § (1) A magánszemély osztalékból származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában osztaléknak minősül

  1. a társas vállalkozás adózott eredményéből a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részesedése, ideértve az adózott eredményből a kamatozó részvény utáni kamatot is;

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett osztalék után az adót a következők szerint kell megállapítani:

  1. az osztalékra jogosult magánszemély vagyoni betétje (részvény, üzletrész, vagyonjegy stb.) arányában ki kell számítani a társas vállalkozás saját tőkéjének az értékelési tartalékkal csökkentett részéből ezen magánszemélyre jutó értéket;
  2. ki kell számítani az a) pontban meghatározott összeg 30 százalékát;
  3. a magánszemélynek osztalék címén jóváhagyott összegből a b) pontban meghatározott összeget meg nem haladó rész után 25 százalék, a további rész után 35 százalék az adó mértéke.”)

Persze, lehet, hogy van amiben tévedek.
Ebben az esetben, kérlek, javítsatok ki!

Ami még igazán érdekelne az, hogy hogy alakulnak mindezen jövedelmek után fizetendő tb. (eb, nyugdíj) és egyéb járulékok?

Üdv:

Tarquinius