Késedelmi kamat kamata?

Én is arra hajlok, amit Lajcsó ír. Amennyiben valaki peresít egy késedelmi kamatkövetelést, akkor - egyezség hiányában - jogerős ítélet állapítja meg a per végén, hogy az alperesnek x ft késedelmi kamat jogcímű követelést kell megfizetnie a hitelezőnek, 15 napon belül. Nem fizeti meg az adós, eljön pl. a 20. nap. a jogerős ítélet adós általi kézhezvételétől számítva. Végrehajtást kér a hitelező, és a 16. naptól a kifizetésig terjedően meg kamatokra is jogosult a hitelező. Szerintem ez a kamatkövetelés önállósulása, és ahogy lajcsó írja, a tőketartozás nő a késedelmi kamattal.

Ellenkező esetben mi lenne a szankciója annak a késedelemnek, ha valaki egy jogerősen megítélt kamatkövetelést nem fizet ki soha? Csak a végrehajtás költségei (és a végrehajtással együtt természetesen az alaptartozást behajtanák) ? Dr. Attika, félre ne érts, nem kötözködni szeretnék, csak teljesen tisztán látni, hogy milyen jogszabályhely írja elő a kamatos kamat tilalmát olyankor, ha önállósul a kamatkövetelés?

"az addig felhalmozott kamattartozást onnantól kvázi tőkeként kezeli?"
Igen. Így lesz x Ft tőketartozásból nx Ft tőketartozás.

Írtam,hogy csak az erre irányuló megállapodáskor jár. 1993-ig magánszemélyek között még megállapodni sem lehetett kamatos kamatban. Ezt felül írta egy AB döntés. Mostmár mindenki megállapodhat ebben.

Az Ok, hogy alapvetően csak ügyleti kamat után járhat késedelmi kamat, és sima késedelmi kamat után "kamatos' kamat nem, de itt van egy alapmegállapodás a háttérben. Ez nem írja felül Attika a kamatos kamat tilalmát?

Kamatos kamat csak erre irányult megállapodás után jár.

Köszönöm a hsz-okat. Különösen lajcsóét:)
Nekem is így tűnik, a közvetetten idegen pénz használata az általános elvek és józan ész alapján is kamatfizetéssel jár, ez logikus. Ez a késedelmi kamat utáni kamat tilalom tehát csak az "alap" késedelmi kamatra történő kamatterhelés tilalmáról szólhat? Pl. arról, ha a hitelező nem követeli a késedelmi kamatot, hanem egyszer csak "megáll", húz egy vonalat és az addig felhalmozott kamattartozást onnantól kvázi tőkeként kezeli?

A késedelmi kamatnak is van fizetési esedékessége.
Ha az esedékességig nem fizetik meg akkor ez is kamatozik.

Tisztelt Fórumozók! Számlák késedelmes fizetése miatt kizárólag késedelmi kamatkövetelésre per indult, majd a régi Ptk. hatálya alatt egyezség jött létre a peres felek között, 2013-ban. Az adós, aki késedelmesen fizette a számlákat, bizonyos összegű vásárlással kompenzálta volna a hitelezőt. Tehát vásárolt volna x ft. értékben 5 évig a hitelező felperestől. Az egyezséget azonban nem tartotta be az adós: vásárlásainak volumene nem érte el az egyezségben kikötött mértéket. Így az egyezséggel a felperest nem kárpótolta az alperes megfelelően a számlák késedelmes fizetése miatt. Felperes követeli a késedelmi kamatokat ismét, ezek nem vitásan járnak felperesnek, hiszen a per ítélettel zárult volna egyezség hiányában, és felperesnek megítélték volna a késedelmi kamat követelését.

A hitelezői (a perben felperesi) késedelmi kamat alapkövetelést adós nem is vitatja. Azt viszont igen, hogy a 2013-as - adós által be nem tartott - megállapodás óta eltelt évekre tekintettel további kamatot kellene adósnak fizetnie hitelező felé.

A Ptk. 232. §-ának (1) bekezdése a gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan nem tartalmaz olyan szabályt, hogy a szerződéses kapcsolatban kamat csak külön kikötés esetén járna, ezért a fizetési késedelem esetén a gazdálkodó szervezetek között a kamat a jogszabály erejénél fogva biztosítja a szerződés teljesítését [Ptk. 301. § (1) bek.]. Az a kérdés, hogy az önállósult kamatkövetelés mint pénzkövetelés után kamat jár-e, nem ütközik-e ez a kamatos kamat érvényesítésének tilalmába.

A bírói gyakorlat a felvetett kérdéssel kapcsolatban igenlő választ adott, vagyis az önállósult - s ezzel önálló pénzköveteléssé alakult - kamatkövetelés után érvényesített kamat jogosságát elismerte a GK 66. sz. állásfoglalásban. Kérdés, hogy a jelen esetre ez hogyan húzható rá, ill. a Ptk. 299. (1) /A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő kárát, kivéve ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható./, ami azért kimentést enged, figyelembe vehető-e a jelen esetben?

Nincs ügyvédkényszer.
Az más kérdés, hogy bogarasak a felszámolási bírók, a gyakorlat nem árt azért.

Nagyon köszönöm a gyors válaszaitokat!
Már ki is számoltam az összeget. Csak még egy kérdés, hogy a levélben miként utalhatok arra, hogy amennyiben nem fizet 15 napon belül, elindítom a felszámolást. Vagy csak jogász által írt levélben lehet ezt közölni? Magánszemélyként is elindíthatom?

Köszi!
Üdv: BL

Ha tőkét is fizetett, akkor a csökkent tőke után, de a teljesítést valóban előbb a költségre, aztán a kamatra, végül a tőkére kell elszámolni.

A teljesítés napja értelemszerűen az, amikor fizet az adós. Ha részteljesítés történt, akkor a Ptk. 293. § szerinti helyes számítás a következő:

1. Kiszámolod a teljes tartozást (tőke+késedelmi kamat) a teljesítés (részteljesítés) napjáig.
2. A teljes tartozásból levonod a részteljesítés összegét.
3. A maradék (a kivonás különbsége) kamatozik tovább a következő teljesítésig.

(Ebből az is következik, hogy tévedés, hogy az adós nem fizette meg a késedelmi kamatot. Éppenséggel a kamatot fizette meg teljes egészében, és a tőketartozás az, amit csak részben egyenlített ki.)

Kedves Fórumozók!

Az alábbi késedelmi kamat számításban szeretném kérni a segítségeteket:

2007. májusban 700.000 ft-t ítélt meg 3 év pereskedés után a bíróság + a késedelmi kamat fizetést 2004 jan 1-től a kifizetés napjáig. 2008 áprilisig fizette ki a tőkét de a késedelmi kamatot azóta sem akarja. Most szeretném kiszámolni, és felszólító levélben elküldeni de nem találtam egyértelmű irányelvet a kiszámoláshoz. A kamatperiódusoknál mindig a kezdeti tőkét kell alapul venni, vagy az időközben csökkent összeg után kell számolni? A Ptk szerint a ha a kifizetett összeg nem fedezi a kamatot akkor a sorrend: költség, kamat, tőke. Ezek alapján 2008 áprilistól milyen összeg után számolhatok kamatot?
A kamatkalkulátor.hu honlapon a számolás az alábbiakat kéri csak be, aminél a teljesítés napja nem egyértelmű számomra:
Követelt összeg
A késedelembe esés napja
A teljesítés napja

Nagyon köszi a segítségeteket!
Üdv: BL

Szia!

750ezer 9.5%-a egy ici picit több :)
a 9.5% az éves kamatláb, tehát a helyes összeget el kell osztani 365-tel és felszorozni azokkal a napokkal amikor ez volt az érvényes kamatláb. Amennyiben a napok és a kamatlábak helyesek akkor a 725000ft után ennyi kamat jár.

Kamatfizetés biztosító részéről:
Most a konkrét számokat írom, már mindegy...
Ez így normális?:

Alapösszeg: 725.000.-

Elszámolási időszak: 2009.11.24-tól
2010.02.17-ig

Kamatperiódusok: 2009.11.24-2009.12.31. 38nap 9,5% időszakikamat 7170,50 Huf
2010.01.01-2010.06.30. 48nap 6,25% időszaki kamat 5958,90 Huf.
Összesen: 13.129.- Huf kamat
lehet hogy én vagyok a hülye, de a 750ezer 9,5%-a már eleve 68875.- Huf...
86napra 725.000 után csak 13129.- huf jár???
Ennyiért szívathatott a biztosító?

Válaszokat előre is köszönöm!

Bocsánat, a 10% nem a tiéd, te nem adtál meg adatot.

A kártérítés a kér bekövetkeztekor nyomban esedékes. Tehát annak napjától a megfizetés napjáig kell számítani a késedelmi kamatot. A mértéke a késedelemmel érintett félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal egyezik meg. (Ez nagyon jogászul van, úgyhogy kommentár: tehát a kamat legfeljebb félévenként változik, január 1-jétől június 30-áig a december 31-én érvényes alapkamattal; július 1-jétől december 31-éig pedig a június 30-án érvényes alapkamattal egyezik meg.)

A neked járó kamat így 10% körül van, ami lehet hogy nevetségesen kicsi - de ennyi jár.

„Ki akarod számolni helyettük?”

A válasz igen is, meg nem is. A helyzet az, hogy kérésemre (!) utaltak egy nevetségesen kevés összeget kamat gyanánt.
Nyílvánvaló, hogy bepróbálkoztak, hátha elfogadom, de szeretném nekik megírni a pontos kamat összeget, és hogy utalhatják a különbözetet... Vagy ha nem is a pontos összeget, akkor legalább annyit, hogy miért nem stimmel az alamizsnájuk... a különbözet szerintem nem egy-két ezer forint, akkor nem érdekelne a dolog...

Üdv: Péter

Ki akarod számolni helyettük?

Üdv!
Kérdésem kapcsolódik az előző és az azelőtti hozzászóláshoz.
Nekem is sokára fizetett a biztosító, mennyi kamatot kell fizetniük? hány százalék? hogyan kell kiszámolni?
Válaszokat előre is köszönöm!!!
Péter

Jól.

2008.szep.végén volt egy autobalesetem de nem én voltam a hibás.Az autó totálkáros lett.A biztositó csak 2009.dec. elején fizette ki a kárt, de nem fizette ki a kamatot ami ilyenkor jár ha jól tudom.
Jól tudom???

A témában ld. GK 66. sz. állásfoglalását. Az önállósult kamatkövetelés után kamat számítható fel. Kimásoltam a vontakozó részt (persze, azóta nem minden jogszabályi hivatkozása hatályos már):
"Gyakran merül fel olyan eset, amikor a kötelezett által fizetett ellenszolgáltatás nem fedezi az ellenszolgáltatás és a járulékos követelések teljes összegét. A Ptk. 293. §-a szerint ilyen esetben a fizetett összeget elsősorban a költségre, ezután a kamatra és végül a főtartozásra kell elszámolni. A hivatkozott rendelkezésnek abból a szabályából, amely szerint a kötelezett eltérő rendelkezése hatálytalan, következik, hogy ettől a diszpozitív szabálytól akár a jogosult egyedül, akár a felek megállapodással eltérhetnek. A Ptk. 232. §-ának (1) bekezdése a gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan nem tartalmaz olyan szabályt, hogy a szerződéses kapcsolatban kamat csak külön kikötés esetén járna, ezért a fizetési késedelem esetén a gazdálkodó szervezetek között a kamat a jogszabály erejénél fogva biztosítja a szerződés teljesítését [Ptk. 301. § (1) bek.]. Ha tehát a jogosult rendelkezése vagy a felek megállapodása szerint a fizetett összeget elsősorban a főkövetelés kiegyenlítésére kell fordítani, a fizetett összeg pedig ezenfelül a késedelmi kamatokat és a költségeket már nem fedezi, felmerül a kérdés, hogy az önállósult kamatkövetelés mint pénzkövetelés után kamat jár-e, nem ütközik-e ez a kamatos kamat érvényesítésének tilalmába.
A Ptk. 301. §-ának (4) bekezdése szerint gazdálkodó szervezetek vonatkozásában a fizetési késedelem jogkövetkezményeiről jogszabály eltérően rendelkezhet. A kamat mértéke tekintetében jelenleg a 86/1990. (XI. 14.) Korm. rendelet tartalmaz a Ptk. 301. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott mértéktől eltérő szabályokat. A gazdálkodó szervezetek vonatkozásában ugyanis a kamat mértékét a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres szorzatában állapítja meg.
Mindezeket figyelembe véve a bírói gyakorlat a felvetett kérdéssel kapcsolatban igenlő választ ad, vagyis az önállósult - s ezzel önálló pénzköveteléssé alakult - kamatkövetelés után érvényesített kamat jogosságát elismeri. Jogszabály ugyanis a késedelmi kamat-fizetési kötelezettség szempontjából nem tesz különbséget a szerződésből eredő pénztartozások között aszerint, hogy ezek főtartozások vagy járulékos eredetű tartozások-e. Adott esetben viszont azzal, hogy a kötelezett az általa kifizetett főkövetelés kamatait nem fizeti meg, a jogosult elől az annak járó pénzösszeget von el, s ezt saját céljára hasznosíthatja (forgathatja). Az idegen pénz használata után viszont "használati díjat" kell fizetnie a kötelezettnek, ez pedig - a Ptk. 232. §-ához fűzött miniszteri indokolás szerint - éppen a kamat."

Ez nem egészen így van. A Ptk. értelmében amennyiben a kifizetett összeg a tőkét, kamatot és a költségeket együtt nem fedezi, akkor a sorrend: költség, kamat, tőke. Tehát hiába marad éppen annyi összeg, amennyi maga a kamat lenne, az valójában tőkeösszeg, ezért kamatozik. Késedelmi kamat után kamat nincs.

amennyiben a tőkét fizeted vissza előbb (ennek kicsi a valószínűsége, hiszen a hitelező érdeke azt diktálja, hogy először a kamatokat szedje be és csak utána a tőkét), egy szó mint száz, ha valamiért a végén már csak késedelmi kamattal tartozol, akkor az a kialakult bírói gyakorlat szerint elkezd majd tőkeként viselkedni, hiszen most már nem járulékos követelés lesz, hanem ez lesz az alapkövetelés, (azaz nem lesz mire felszámítani, hiszen a tőkét már törlesztetted, így járulékos alapon az összege 0,- Ft lenne), és méltánytalan lenne, ha a hitelező ilyen esetben a késedelmi kamatot "kamatmentesen" várná az adóstól, ha azt késedelmesen fizeti meg. Ezekben az esetekben a késedelmi kamat után is lehet késedelmi kamatot felszámítani.