késedelmi kamatszámítás

Na ja.

Igaz, hogyha valaki valamit szeretne akkor azt nagyon ki kell mutatni, nagyon ki kell számolni, hogy nehogy azért hajtsanak el, mert nem érti vagy nem akar szarozni vele a tekintetes hatóság.

„Lehet ám számtalan oka”

Persze, hogy lehet. A kérdésem igazából csak költői kérdés volt. Merthogy ez a kérdező nem taktikázott, hanem egyszerűen csak feledékeny volt.

„Ha pl havonta jár egy fix összeg egy jogalapból, akkor nem indítható havonta a lejárt összegekre egy-egy fmh?”
Tartásdíj esetében lehet ilyen, mivel annál a végrehajtási lapot a jövőben lejáró tartásdíjrészletekre nézve is ki lehet állítani. De nem szoktak ilyet, ráadásul a végrehajtó ügyviteli programja nem tud automatikusan ilyet is számolni, olyan végrehajtó pedig nincs, aki havonta belenyúlna kézzel a nyilvántartásba, csak hogy a vh-kérő 0,9 százalékos xara naprakészen nyilván legyen tartva. Utólag, egyszeri alkalommal, egyösszegű teljesítéskor megcsinálja, de egyébként... Nehogymá'.
Ez itt más: A kérdező 2 éven át nem kapott meg valamit, és azt fizették ki visszamenőlegesen. Késedelem szempontjából ez 24 darab esedékesség. Ha a kérdező ki tudja ezt számolni forint-fillérre, vagy úgy seggen csókol valakit, hogy az hajlandó lesz kiszámolni helyette, akkor rendben van. De ha csak beadja a keresetét, hogy "kérem a késedelmi kamatokat is", úgy fogják vele elhajtani, hogy többé még ingyen sem akar a dologról hallani.

Ha pl havonta jár egy fix összeg egy jogalapból, akkor nem indítható havonta a lejárt összegekre egy-egy fmh?

Nem dönthet úgy valaki, hogy egy jogalapból járó követelésének először csak egy x hányadát követeli jogi úton (arra van pénze, idege, stb), akár próbaperként?

Lehet ám számtalan oka, a túlbonyolításon kívül is, hogy csak egy részlet kerül a közjegyző/bíróság elé.

Igaz. És az jó taktika, ahányszor eszébe jut valami érvényesíthető követelésrész ugyanabból a jogból kifolyólag, külön-külön egyenként indít irántuk pert?

Ha kérte a kamatot és nem ítélték meg neki, akkor az ítélt dolog.

Viszont ha nem kérte akkor miért lenne az?

És ki állította, hogy itt a jegybanki kétszerese az irányadó? Én a törvényesen követelhetőt számszerűsítettem. De legyen a kétszeres, üsse kő. Akkor meg 1,8%. Hát nem édesmindegy?

„tehát a keresetben nem is lehet kamatot megadni. ”
Nem megadni, kérni. Már hogyne lehetne!

Jegybanki alapkamat kétszerese, az bizony nem 0,9 %. Nem sok, de évekig használták a pénzem, én meg nélkülöztem. Tehát, igenis utánajárok a kamatnak!

gerbera317

De abban sincs gátolva, hogy utólag kérje...
Az ítélettő függetlenül.

Más kérdés, hogy van-e értelme is.

Mivel a rokkant nyugdíjhoz képest jelentős összegről van szó vélhetően.

Miért ne kérné?

2 év csak 30 eFt/hó estén is 720 eFt
0,9% kamattal 15 eFt körüli az összeg

Egy fél havi nyugdíj...
Van ahol ez is sok pénz.

Gerbera 317
A rokkant ellátásokkal kapcsolatos ítélet nem fix összeget határoz meg, hanem adott időponttól járó ellátást, tehát a keresetben nem is lehet kamatot megadni. Egy bizonyos határozatot támadunk meg.

Köszönöm szépen a gyors válaszokat! Nonolet javaslatát fogom követni.
Közben utánanéztem:
2011. évi CXCI. törvény
20. §72 (1) A jogosulatlanul felvett rehabilitációs pénzbeli ellátás és rokkantsági ellátás visszafizetésére, a megtérítési kötelezettségre, az ellátások késedelmes kifizetésére, a követelés érvényesítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és a részletfizetés engedélyezésére - ha e törvény vagy jogszabály másként nem rendelkezik - az Ebtv. VIII. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Ebtv. VIII. fejezete
Az ellátások késedelmes kifizetése
69. §576 Ha az egészségbiztosító, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely a pénzbeli ellátási, valamint baleseti táppénz iránti igény érvényesítéséről az előírt határidőn belül nem gondoskodik, az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot köteles fizetni a jogosult részére. Nem kell megfizetni a kamatot ha a kamat összege nem haladja meg az 1000 forintot.
Én ezt úgy értelmezem, hogy nem kell külön pert índítani, a törvény szerint jár a kamat. Csak abban az esetben kell külön pert indítani, ha nem fizetnek.
Még egyszer köszönöm a segítségeteket!

Rokkantellátás 0,9 százalékos késedelmi kamatára külön pert indítani, tényleg nagy ötlet. Még ha valami államtitkári fizetésről lenne szó... :-)
Ez nem ítélt dolog? Ítélelet szól arról, hogy ennyi jár, nem több. Ja, hogy kimaradt az eredeti keresetből? Na és? Késedelmi kamat akkor is létezett, és a felperes nem volt akadályoztatva, hogy az igényét az eredeti perben előadja.

ezsuzsa

Kérni lehet, sőt követelni is!
Nem tiltja semmi.

Első lépésként egy felszólító levélben.
HA fizet OKÉ!

Ha nem fizet, akkor lehet küldeni egy "Fizetési meghagyás"-t
A kiszámolt összegről és a költségekről.
Ennek a díja 3% de legalább 5000 Ft lesz.
HA fizet OKÉ!
HA nem fizet és csak lapít végrehajtható lesz.

Ha nem fizet és ellentmond, akkor el kell dönteni,
hogy perré alakítod-e a követelésed...

Szóval, te döntesz.

Új perben követelhető valószínűleg.

Ha az ítélet nem rendelkezik róla, utólag már nem kérheted.

Kedves Fórumozók!
Kérdésem, hogy meddig követelhető a késedelmi kamat? 2017-ben bírósági ítéletre kifizették 2 évre visszamenőleg a rokkant ellátásom, de késedelmi kamatot nem kaptam rá. Kérhetem most? A választ előre is köszönöm!

Tisztelt Kovács Béla Sándor,
köszönöm válaszait, nagyban elősegítette munkámat.

Tehát, kérdéseimre 2015.01.28 13:14 hozzászólásom a válasz kedves joghallgató, de minden bizonnyal tudatlanságomnak tudható be, hogy konkrét válasszal tudtam szolgálni Önmagamnak. Ennyit a joghallgató társadalomról, természetesen nagy tiszteletem a kivételnek, és remélem ezen kivételek többségben vannak. :) további kellemes napot kívánok :)

KözIGAZGATÁSI És IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM n
IGAZSAGUGYI ES MAGANJoGI JOGALKOTASERT FELELOS
HELYETTES ALLAMTITKAR írt állásfoglalása MÜK részére is felettéb érdekes.

Sherlock, segítek értelmezni a leírtakat, ha gondolod. Abba pedig, hogy ki mit tud,,,,, ne menjünk bele, majd ha értelmes és feltételezhetően ,,intelligens,, ember módjára tudsz érvelni akkor szólalj meg,hozzáteszem, mindenki tud olyat, amit a másik nem, és mint joghallgató,,,,, addig is. Köszönöm. Amúgy Kovács Béla Sándor véleményére vagyok kíváncsi, hogy mi az Ő tapasztalata a gyakorlatban.

Nem nagyon érted, hogy mit jelent az átalány - meg hogy mi az a diszpozitivitás. Meg mintha azt gondolnád, hogy szerződés nélkül lehet magasabb összegűt kérni.

T. Kovács Béla Sándor, ne értsen félre, nem vitázni szeretnék, csak nem tudom, hogy mit fogadjak el, használjak a gyakorlatban? Természetesen ha valaki nem ért egyet az átalány nagy összegével kérheti annak tételes kimutatását, elszámolását, azonban, ha arra hivatkozik, hogy a ptk-ban meghatározott átalány összegét, azaz 40 Eur-t hajlandó csak kifizetni, az akkor szintén nem fogadható el, mivel nem az összeg nagyságrendjét vitatja, hanem hogy a törvényben meghatározott pontos összeget téríti csak meg.

Szíves olvasatra ajánlom,,,,

röviden:

A behajtási költségátalány jellemzője, hogy

annak összege a késedelembe esés napjától esedékesen külön erre vonatkozó fizetési felszólítás hiányában is megilleti a hitelezőt;

annak összege független attól, hogy a kötelezettnek milyen mértékű pénztartozás késedelmes megfizetése után kell azt megfizetnie és attól is, hogy a késedelembe esés mikor történt, illetve mekkora időtartamot jelent (egy, harminc vagy ötven napot, stb.);

késedelmenként, és nem számlánként – bár optimális esetben e kettő egybeesik – követelhető az adóstól; ha pedig egy szerződésben a felek részletfizetésben állapodtak meg, akkor a költségátalány annyi részlet után érvényesíthető, amennyi részlet megfizetésével az adós késedelembe esett;

abban az esetben is követelhető, ha a jogosultnak tételesen kimutatható behajtási költsége nem keletkezett;

attól is függetlenül érvényesíthető, hogy a kötelezett felróhatóan esett-e késedelembe, illetve a késedelmét kimentette-e, vagy sem;

a szerződésben – a késedelmes fizetést megelőzően – elengedni, kizárni nem lehet;

40 eurónál magasabb összegben is érvényesen meghatározható;

a késedelmi kamat összegén felül érvényesíthető.

NAV állásfoglalás bővebben:

http://www.nav.gov.hu/…0140807.html

Ami a 40 eurón túl van, az már bizonyításra szorul. Tehát az már nem átalány.

Írhatsz 3 milliósat is, attól még 40 eurót köteles megfizetni, ha szerződésben nem állapodtok meg másról.