késedelmi kamat

„mennyi kamatot kell fizetni a hagyatéki tárgyalásig”

Ennek nincs köze a hagyatéki tárgyaláshoz. Sokszor az már nincs is, csak végzés.

A szerződés szerint.

Feltételezem, vagy úgy van fogalmazva a szerződés, hogy az egyösszegű megfizetés napjáig jár az abban kikötött kamat, vagy a lejárat és a megfizetés közötti időre van kikötve késedelmi kamat.

Ha egyik se, akkor az egy rossz szerződés, és a kötelezett akár hivatkozhatna is arra, hogy legfeljebb a jegybanki alapkamat jár erre az időre.

Értem és köszönöm a válaszokat. Nektek ez természetes, hogy tudjátok, de én, mint egyszerű ember, aki nem jártas a jogi ügyekben nem tudja ezeket.
A szerződésben, amiről beszélek, a hitel visszafizetésének határideje az élettársi kapcsolat megszűnése, ekkor kell az adósnak egy összegben visszafizetnie a tőkét és a kamatot. Az élettársi kapcsolat az adós halálával megszűnt, itt van egy összeg, ami kiszámítható, és amit ki kell fizetni. Innentől kérdeztem, hogy mennyi kamatot kell fizetni a hagyatéki tárgyalásig? A hitel futamideje lejárt a halálesettel.

Sokan hiszik, hogy az örökhagyó halála és a hagyatékátadó végzés véglegessé válása közötti idő valamiféle kegyelmi állapot, szünet. Nos, nem az. A magyar jogban nincs függő hagyaték - az örökös az örökhagyó halálával nyomban jogosultja és kötelezettje az örökhagyótól rászállt jogoknak és kötelességeknek.
A szerződések többsége nem szűnik meg az egyik vagy másik természetes személy halálával. Az elhunyt jogutódja lép a helyébe, és a természetes személynek mindig van jogutódja.

Nem "felé", hanem "vele szemben". (Vissza ne merj szólni!)
Az örökös a szerződésben az elhunyt helyére lép, és ugyanazok a szerződés szerinti kötelezettségek terhelik, mint az elhunytat még életében.

Sziasztok.

Szeretném megkérdezni, hogy két magánszemély között kötött hitelszerződés esetében, ha haláleset miatt megszűnik a szerződés, akkor az örökösnek milyen fizetési kötelezettsége van az adós felé? Tőke+kamat, ezt tudom, de a haláleset és a hagyatéki tárgyalás közötti időre milyen fizetési kötelezettség van ilyen esetben? A szerződésben foglalt kamat, vagy a jegybanki alapkamat?

Egy az összeesküvés-elméletek közül.

Az mi?

A chemtrail-ről is...

"Egyébként pedig mi volna az üzlet a banki tevékenységben, ha tilos lenne kamat? Miért kellene a bankárnak vagy az alkalmazottjának, miután ledolgozta napi 8 órát a banknak nevezett szalmakunyhójában, (szigorúan gyalog!) elmenni dolgozni további 8 órát, hogy enni tudjon adni a családjának?"

A bankok már régen nem a betéteket hitelezik ki. És nem a kamatmarzsból élnek. Un. saját maguk által kreált számlapénzt pénzt hiteleznek ki. A valódi pénz a beszedett tőke, kamat és költségtérítés, abból van a haszon. Remek oktatófilmeket lehet találni erről a neten.

Zsike,

az 1.1millió tartozásod nem a tőkéből+kamatból áll, legalábbis ez erősen valószínűsíthető a 2009-es dátumból és az otp faktoring cégből.

Ha 5% kamatra vesz fel valaki hitelt, de nem fizeti, már akkor egy csomó plusz költséget számolnak fel, de ha faktorálják is a tartozását, akkor arra nagyon kövér összegek mennek még rá. És biztos lehetsz benne, hogy teljesen törvényesen.

8 évig nem fizetett hitel simán megháromszorozódhat minden költséggel és egyéb kamatokkal együtt. Sőt.

Igaz, most rendesen utánaszámoltam, így kb. 23 százalékra jött ki.

Ez csak 14,5 % kamat. Csak akkor fordulj a kínoddal bárhová is, ha jól viseled, hogy szemközt röhögnek.

Nem erősséged a matek, ugye?

Évi 50%-os kamattal kb. 350 ezer forint tőke teljes tartozása nyolc év alatt 1 750 000,- Ft-ra nő. Évi 130%-os kamattal a teljes tartozás több, mint 3,5 millió lenne. Az 1,1 millió kb. 25%-os kamattal jön ki.

Az lenne a kérdésem, hogy 2009ben felvett 348000 ft kölcsön felvett kölcsönből kamattal együtt 1068 000 lett, 130 százalékos kamattal dolgozott az otp faktoring.
Ez jóval meghaladja a piaci kamatot
Ez ügyben lehet fogyasztóvédelmet megkeresni? milyen tanácsot tudnak ez ügyben adni

A profik észjárásával ritkán szokott gond lenni.

„A kamatot a zsidó pénzügyi kultúra honosította meg a magyar pénzügyi jogban.”

Szerintem nem kéne itt uszítani. Téveszmékre hivatkozva pláne nem. A kamat és az uzsora ősrégi intézmény, már a zsidók előtt is ismert volt. Az ókornak nem a zsidók voltak a nagybani kereskedői, pénzügyi hitelezői. Ők ezt legfeljebb csak átvették.
Mózes ezt parancsolja (3.Móz.25.35-36.): Ha a te atyádfia elszegényedik, és keze erőtlenné lesz melletted, segítsd meg őt, akár jövevény, akár zsellér, hogy megélhessen melletted. Ne végy ő tőle kamatot vagy uzsorát (...). Pénzedet ne add néki kamatra, se uzsoráért ne add a te eleségedet.
Aztán 5.Móz.23:19-20.: A te atyádfiától ne végy kamatot: se pénznek kamatját, se eleségnek kamatját, se semmi egyébnek kamatját, a mit kamatra szokás adni. Az idegentől vehetsz kamatot, de a te atyádfiától ne végy kamatot (...) (a (...) az indoklás). Tehát hittárstól (uszító szóhasználattal: fajtárstól), szegénytől és menekülttől eleve tilos ilyet szedni. Külföldi kereskedőtől, bankártól vagy hitelkérelmezőtől viszont lehet ilyet szedni.

Egyébként pedig mi volna az üzlet a banki tevékenységben, ha tilos lenne kamat? Miért kellene a bankárnak vagy az alkalmazottjának, miután ledolgozta napi 8 órát a banknak nevezett szalmakunyhójában, (szigorúan gyalog!) elmenni dolgozni további 8 órát, hogy enni tudjon adni a családjának?

Néha nem tudom követni az itt felszólaló profik észjárását.

„Tudni kell ugyanis, hogy a keresztény pénzügyi kultúrának nem része a kamat felszámolása.”

„"Az Iszlám lényege a társadalmi és a gazdasági igazságosság. A moszlimok kötelesek segíteni az elesetteken. " - indokolta a kamat tilalmát az [origo]-nak Iszlám Egyház Dár-asz-Szalam mecsetének egyik imámja. "ha valaki kamatot szed a szükséget szenvedõnek kölcsön adott pénzért, az egyik legfõbb bûnt követi el" - mondta az imám. A vallási vezetõ elmondta: a Koránban, és a Szunnában írták le a kamatszedés tilalmát.”

Behajtó cég megkeresett, hogy tartozok nekik X összegel, nem tudtunk megegyezni mert olyan a szabályzatuk,(nagyon magas az első részlet) de elkezdtem visszafizetni a tartozást mert szeretném visszafizetni. Az eddig befizetett összeget visszakérhetem e? mivel a befizetések mögött nincs szerződés vagy számla...tehát jogtalanul van náluk(téves befizetés) illetve számolható e fel kamat a befizettet összegre?

"Tudni kell ugyanis, hogy a keresztény pénzügyi kultúrának nem része a kamat felszámolása."

Majd perben felvetem, hogy ha kamatot ítélnek meg, akkor az AB úgyis megsemmisíti az ítéletet, mert álláspontom szerint a történeti alkotmány vívmányai körébe tartozik ez a rendelkezés is, hogy nincs kamat.

Tudni kell ugyanis, hogy a keresztény pénzügyi kultúrának nem része a kamat felszámolása. A kamat mögött nincs értékteremtés.A kamatot a zsidó pénzügyi kultúra honosította meg a magyar pénzügyi jogban.
Ismert a vicc:
Zsidó gyerek hazamegy az iskolából. "Apa! Azt mondta a tanító az iskolában, hogy a pénz nem boldogít. Itthon nem ezt hallottam." Apa válasza: A pénz valóban nem boldogít, csak a kamat.

Ne fizessen késedelmi kamatot,amíg a közös képviselő le nem vezeti, hogy az Ön által késedelmes befizetése folytán harmadik személy részére a társasháznak mennyi késedelmi kamatot kellett kifizetnie.

Nyilván az szmsz-ben van.

Tisztelt Fórumozók,

gyors kérdés: vettem egy lakás tavaly áprilisban. a Közös költségeket 3 havonta, utólag fizettem, a képviselet nem szólt semmit. Most év végén gondoltak egyet, és kiszámláztak kamatot. Nem nagy összeg, pár ezer forint, de annál meglepőbb az, hogy 15%-kal számolnak. Van a késedelmi kamatláb mértékére vonatkozó bármiféle előirányzat? Vagy hasráütésszerűen lehet alkalmazni (szerződés nincs a közös képviselettel)

A válaszokat előre is köszönöm!

üdv.

FDToth

Azt állítja, hogy sem a szerződésben, sem hirdetményben nincs ilyen kikötve. És közben sérelmezi, hogy mi miért nem tudjuk...

Olyan nincs, hogy banki szerződésben (leginkább az üzletszabályzatban) ne legyen meghatározva a késedelmi kamat.