Közalkalmazott, köztisztviselő, közszolgálat


drbjozsef # 2024.06.20. 04:55

Megkérdeztem egy igazgatót, ő se mondott semmi olyat, amit a kérdező munkaügyise. Bármikor felmondhat, és ragaszkodhat is a 90 naphoz. Részben kiadják neki a szabadságát, ahogy a Púétv szerint azt amúgy is júli 1 és aug 31 között kell (bár itt több okból is, például a részmunkaidő miatt is érdekes kérdés az arányosítás), másrészt meg majd a tanker talál neki munkát, ha ki akar baszni vele. Mondjuk egy kis átirányítás valahova, ahol nyáron is van munka...

eulimen # 2024.06.19. 14:17
@drbjozsef a Púétv.
  • a 2022. évi V. törvény 14.§-15.§-ával egyetemben értelmezve -- és a méltányosság nem hiszem, hogy egy lapon említhető...
A tanker persze hogy költséghatékonyan akar eljárni, és már nem akar bért fizetni a nyári szünetre! De ez legyen az ő bajuk, hiszen nincs olyan időszak,a mikor nem lehetne lemondani. Púétv. 54.§ (1) bekezdés teljesen egyértelmű: "A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyról bármikor lemondhat." Onnan indul a 90 nap.
drbjozsef # 2024.06.19. 11:40

Filewalker,

Már a Kjt alatt sem volt olyan egyszerű, most a Púétv. alatt pláne nem hiszem, hogy részleteiben sokan ismerik itt, pláne egy pedagógusra vonatkozó gyakorlatot.
Igen, a Púétv. 54.§(3) szerint 90 nap a lemondási ideje (a Púétv-ben a felmondás más, az a munkáltató felmondását jelenti), de ezt végig le kellene dolgoznia. Szinte biztos vagyok benne, hogy a tanév végén lemondók nem hesszölhetnek szeptemberig tanítás nélkül, elég méltánytalan lenne azzal szemben, aki mondjuk októberben mond le.

Ilyenkor tanárnak azt szoktam tanácsolni, hogy ha egy tájékoztatással nem ért egyet, kérje meg az azt adót, hogy a törvény paragrafus számával és bekezdésének pontos megjelölését is adja a véleménye mellé. Simán lehet, hogy a nyári időszakra más szabály vonatkozik a lemondási időre, de most nem túrom ki. Esetleg tegye meg ő :

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Filewalker # 2024.06.19. 07:22

Sziasztok!

Ismerősömnek szüksége lenne gyors segítségre. 22 éve dolgozik tanárként egy középiskolában. Jelenleg 6 órás részmunkaidőben dolgozik. Szeretne felmondani és az iskola munkaügyise azt mondta neki, közös megegyezéssel tud felmondani, a szabadságát kifizetik, de nem jár neki felmondási idő. Én azt olvastam a neten, hogy 90 nap a felmondási idő, de közös megegyezéssel is felmondhat és akkor ettől eltérő megállapodást is köthetnek a felek (nyilván erre akarják rávenni). A kérdésem az volna, hogy részmunkaidőben is jár neki a felmondási idő?

Előre is köszönöm a segítséget!

drbjozsef # 2024.06.15. 17:09

truth...,

Mit jelent az nálatok, hogy "kivették állományból"?
Megnéztétek ügyfélkapuval, hogy fizettek utána TB-t a kérdéses két hétre?
Ha nem, akkor fel lehet szólítani a munkáltatót a hiba kijavítására, egyben kilátásba helyezve a Kormányhivatal Foglalkoztatási, Munkaügyi és Munkavédelmi Főosztályánál történő bejelentést, és kivizsgálást kérve. Egyben jelezni, hogy a kilépőpapírok elkeveredhettek, nem érkeztek meg, kéred azok újbóli megküldését.

truth... # 2024.06.15. 14:07

Kedves Fórumozó Tagok!

Egy kedves ismerősömnek szeretnék segítséget kérni.
Az érintett hölgy önkormányzati foglalkoztatott volt, határozott idejű (2020. december 31-ig) közalkalmazotti jogviszonyban. Közben kismama lett, a gyermeknek 2021. februárban kellett volna megszületnie, de hamarabb, már 2020. novemberében megszületett. A munkáltató a határozott idő lejárta előtt, 2020. december 15-én – mindenféle értesítés nélkül – szüntette meg a jogviszonyát. Semmilyen dokumentumot nem kapott akkor és nem is írt alá semmit.
Most, 2024. május végén – kérésére – küldtek neki egy hiteles másolatot arról, hogy jogviszonya megszűnik, ezzel a szöveggel:
„Megállapítom, hogy fennálló közalkalmazott jogviszonya a határozott idő lejárta miatt megszűnik. A közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontja:2020. 12. 31.” Ezzel szemben már 2020. december 15-én kivették az állományból, ami csak most, nem régen derült ki. Elszámolási papírokat nem kapott semmit azon kívül, hogy a 2020. decemberi papírt – utólag – sima borítékban átadták a részére. Jelenleg másik munkahelyen dolgozik.
Szabályos ez így? Nyilván nem, de van értelme, hogy foglalkozzon vele? A szabálytalanság talán csak abban áll, hogy két héttel rövidebb ideig volt állományban, illetve hogy a szükséges papírokat nem kapta meg. Jól gondoljuk?

Köszönöm szépen a véleményeket, a segítséget!

kozjoszag # 2024.06.10. 18:16

"Kovács_Béla_Sándor#Jelentem!2024.05.30. 10:38
Ugyan. Bizonyítsd!"

Ugyan miért is bizonyítanék bármit is egy narancstrollnak??

Ma már minden szar narancslekvárnak és egyben bíróságnak is képzeli magát?
(2024. 06. 09-én a változás elkezdődött......jól gondold át hogy megéri-e még a kreténséget fullba nyomni.....2026 mindjárt itt van..)

nanemaaa # 2024.05.31. 08:27

Sírni csak vigadva szeretek. Viszont attól még nem vagyok süket és vak, látok, hallok, sőt képes vagyok fel is fogni egyes dolgokat. Kivéve a felfoghatatlan dolgokat, amiket viszont nem is kívánok felfogni. ;)

drbjozsef # 2024.05.31. 04:22

Nem pont ez, de hasonló, én két tanárt is ismerek, aki felmondott a státusztörvény előtt, és őket a környékbeli tankerületek nem hajlandók más iskolába sem felvenni. Szóval valami lista ott is van...
Persze, érthető ez, egyáltalán nincs tanárhiány, sőt, túl kevés diák esik egy tanárra.

Kovács_Béla_Sándor # 2024.05.30. 13:04

Te is, Fiam... ? Ki bántott, akarsz róla beszélni? Felajánlom a vállam, kisírhatod magad rajta,

nanemaaa # 2024.05.30. 10:59

Szerintem a kérdésed költői, a választ pontosan tudod. A Párt nem felejt és főleg soha nem bocsát meg.
Mivel áruló lettél már nem tartozol a magyar nép táborába. A migráncsok pedig nem vehetik el a magyarok munkáját.
De ezt tudnod kellett már akkor is, amikor felmondtál.

Kovács_Béla_Sándor # 2024.05.30. 10:38

Ugyan. Bizonyítsd!

kozjoszag # 2024.05.30. 10:14

Érdeklődöm, hogy tehető-e valami a Kormányhivatalok által történő negatív listázás tekintetében.

Konkrétabban: azon volt önkormányzati Köztisztviselők, akik még a 2013-as Járási Hivatalokba történő (egyoldalú döntést követő) áthelyezésük után elhagyták a Járási -vagy Kormányhivatalt (egy részüknek "búcsúzóul" fegyelmit is adva), a mai napig nem veszik fel a a kormányhivatali struktúra alá tartozó egyetlen intézménybe sem, mert "a listán szerepelnek".

Megjegyzem, hogy fegyelmi eljárás lefolytatása esetén, a 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről 155. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott büntetés (3 év) már rég letelt, ellenben az ugyanebben a pontban meghatározott „Az időtartam elteltével a fegyelmi büntetést minden nyilvántartásból törölni kell” kritérium a mai napig nem valósult meg a Kormányhivatalokban........vagy "egyéb" (bosszúállási) okokból vannak tiltólistán sokak.

Amennyiben beadják ezen személyek a pályázati anyagukat, egy a "Közszolgállás.hu" állásportálon megjelent álláshirdetésre (100%-ban megfelelve a képzettségi, tapasztalati és és egyéb követelményeknek, előnyöknek), még csak válaszra sem méltatják Őket, interjúra történő behívás pedig szóba sem jöhet.

(A listák tényéről főosztályvezetői szintről van megerősítésem, több vármegyéből is. A listák nem megkerülhetőek, a humánpolitikai osztályoknak kötelezően be kell tartaniuk).

fiztanar # 2022.05.25. 06:21

Érdeklődni szeretnék, hogy ez a megfogalmazás mit jelent? - az értelmezésem szerint taníthatnék műszaki technikumban fizikát főiskolai tanár végzettséggel, mivel nem tesz különbséget műszaki és egyéb technikumok között:
XXII. FEJEZET
A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY OKTATÓI
53. Az Szkt. 47. §-ához
134. § (1) A közismereti oktatásban oktatott tantárgy oktatójának

  1. * technikumban egyetemi szintű vagy - az általános iskolai tanár kivételével - mesterfokozatú,
  2. szakképző iskolában legalább főiskolai szintű,

a közismereti tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséggel kell rendelkeznie.
(2) Az ágazati alapoktatásban és - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a szakirányú oktatásban oktatott tantárgy oktatójának

  1. technikumban szakmai tanárképzésben szerzett mesterfokozattal vagy felsőfokú végzettséggel és az ágazatnak megfelelő szakképzettséggel,
  2. * szakképző iskolában az ágazatnak megfelelő felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel vagy felsőfokú végzettséggel és az ágazatnak megfelelő szakképzettséggel vagy szakképesítéssel

kell rendelkeznie.

(3) * A gyakorlati ismereteket oktató személynek legalább érettségi végzettséggel és az ágazatnak megfelelő szakképzettséggel vagy szakképesítéssel kell rendelkeznie.

bodnarzsolt111 # 2022.05.19. 09:06

Jó Napot! Jubileumi jutalom számításában szeretnék segítséget kérni. Korábban a rendőrségen dolgoztam és ott 2018. októberében megkaptam a 30 éves jubileumi jutalmamat. A rendőrségtől leszereltem és köztisztviselő lettem (közterület-felügyelő). Az új munkáltatóm az önkormányzat nem ismeri el a rendőrség által elismert és számított HSZT szerinti hivatásos időmet. A jogvita abban van, hogy a HSZT életbelépése előtt már rendőr voltam, illetve életben volt még egy 1.2 szorzó is, így a HSZT által elismert hivatásos szolgálati viszonyom 1988-tól lett számítva és rögzítve is. Ténylegesen 1994-ben lettem rendőr, előtte mentőápoló. Az önkormányzati kinevezésemkor közölték, hogy legközelebb a 35 évest kaphatom meg, de az számításuk szerint 2027 lesz. A kérdésem lehetséges-e a jogfolytonosság a köztisztviselői munkakörömben is, így a 35 éves jubileumi jutalmamat megkaphatom-e 2023-ban? Köszönöm a választ!

drbjozsef # 2022.05.04. 08:16

Ez nem megegyezés kérdése a munkavállaló és a munkáltató közös akarata?

Főleg a közszférában, ha VAN megegyezés arról, hogy a munkáltató menti fel a dolgozót, akkor azt időzíthetik úgy, hogy a felmentési idő lejárata a nyugdíjjogosultság előtti napon érjen véget. Közös megegyezéssel. De azzal kb. bármit lehet.

A Kjt. szerint fel kell menteni a munkavállalót a nyugdíjkorhatár elérésekor úgy, hogy a felmentési idő KEZDŐ napja essen a betöltés napjára. Vagyis ez esetben lényegében nem jár külön felmentési idő.
Kivétel az, ha valaki a nők 40 év kedvezményével megy nyugdíjba, őt kifejezetten úgy KELL felmenteni, hogy a felmentési idő VÉGÉRE teljesítse a feltételeket.

Még egyszer : közös megegyezéssel bármit lehet.

Kjt. 30.§(1) "d" pont, ill. 30.§(4).

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

nanemaaa # 2022.05.04. 08:07

pzsofi
Ha 65 éves nyugdíjkorhatárt eléri, akkor már másnap nem kell bemennie dolgozni, itt nem beszélhetünk felmentési időről.
A munkaviszonya a jogszabály erejénél fogva szűnik meg.
Szerintem.

pzsofi # 2022.05.01. 09:13

Tisztelt Hölgyek,Urak!
Következőkben kérném a segítségüket.
Anyukám 2022.07.04-el tölti a nyugdíjkorhatárt. Több mint 15-éve közalkalmazott. A munkahelye a felmentési időt úgy szeretné kiadni, neki, hogyha betölti a 65-évet utána küldenék el az 5 hónap felmentéssel azaz majd csak 2022.12.04-el kapná a nyugdíjat. Megtehetik így?
ő 2022.07.04-el nyugdíjas szeretne lenni.
Arra hivatkoznak, hogy a törvényben az van, hogy miután betöltötte a korhatárt kell adniuk a felmentési időt. Ez nem megegyezés kérdése a munkavállaló és a munkáltató közös akarata?
Édesapám 2022.11.04-el lesz 10 éve hogy meghalt, az ő utána feléledő özvegyi nyugdíjat megkapja anyukám akkor is ha csak 2022.12.04-el kapja saját jogon járó nyugdíjat mert a munkáltató így engedi el?
Mit csináljon, hogy megkaphassa az özvegyi és a saját jogon járónyugdíjat is 2022.07.04-től?

Válaszukat és segítségüket előre is köszönöm.

aranypénzes leopárd # 2022.03.30. 11:37

A jubileumi jutalommal kapcsolatos a kérdésem. 2020 júliusától a szakképzésben oktatók kikerültek a közalkalmazotti törvény hatálya alól. Ez azt is jelenti, hogy a közalkalmazottként teljesített és a jubileumi jutalom szempontjából figyelembe vehető 22 évnyi munkaviszonyom is elveszett ezáltal?

Majordomus # 2022.03.23. 19:55

Ha dolgoztál és járulékot fizetett utánad a "szerv",akkor az mindenképpen nyugdijra jogosító jogviszony.

zante # 2022.03.23. 12:11

Üdvözletem!

Hivatásos állományú rendőrként lenne kérdésem szolgálati idővel kapcsolatban.

1985-től van munkaviszonyom, 1992-ben szereltem fel a rendőrséghez hivatásos állományban.
2004-ben közös megegyezéssel leszereltem, és az 1996. évi XLIII. törvény alapján a leszerelésemkor 19 év szolgálati időt igazoltak, mivel ezen törvény szerint a hivatásos szolgálat előtti munkaidőt is hivatásos szolgálatnak ismerték el. Ennek alapján 2004-ben 19 év szolgálati időt igazolt a megyei rendőr-főkapitányság.
2019-ben visszaszereltem a szintén hivatásos állományba, viszont tájékoztattak, hogy az időközbeni jogi változások miatt a 2015 évi XLII. törvény alapján már nem jár a hivatásos jogviszony előtt munkaidő, tehát már nem számít szolgálati jogviszonynak az 1985 és 1992 közöttii időszak.

Az lenne a kérdésem, hogy ez így igaz-e, illetve a 2015 évi XLII. törvénynek lehet -e visszamenően olyan hatálya a mely kedvezőtlen a munkavállalóra, tehát a 2015-ös hivatásos szolgálati törvény elveheti-e azt a szolgálati időt, amit 2004-ben a 1996-évi törvény alapján a rendőrség részemre leigazolt, és erről igazolást adott ki?

Előre is köszönöm a segítséget.

Szomorú örökös # 2022.03.05. 05:51

a benne szereplő feladatok nem felelnek meg a tényleges munkakörödnek, akkor ezt jelezheted a munkáltatónak

Sok-sok évvel ezelőtt nagyon nem volt munkám és egykori iskolámban felmerült egy udvaros pozíció. Nem volt rossz meló egy ideig, megcsináltam mindig, ami a dolgom volt. Aztán egyik napon egy „magas beosztású elöljáró” érkezése miatt arra akartak rávenni, hogy a folyosón a minimum féléves trutyit takarítsam le a virágok leveleiről. Na akkor földhöz vágtam a rongyot és jeleztem, hogy azért minden vackot ne akarjanak már velem megcsináltatni! Ekkor a legfőbb felettesem behívott az irodába és felolvasta a munkaköri leírásom ezen részét: "...és bármi, amire megkérjük..."

Másnap én kértem időpontot ugyanezen felettesemtől. Mikor beléptem az irodába, közöltem vele, hogy péntek van, háromnegyed 2-kor lejár a munkaidőm, és mivel még próbaidő alatt vagyok, készítsék össze addigra a papírjaimat, majd hétfőtől ismét kiadó az állásom, mert én azonnali hatállyal fel is mondtam nekik (mindez persze a könyvelőjük hatalmas örömére). A nő csak hápogott, levegőt nem kapott, de tudomásul vette. Pár hónappal később már vállalkozóként a mostani munkámat végeztem és összefutottam vele, mert épp ő nyitott nekem ajtót a lánya lakásában. Bevallom, volt meglepetés a számára. :-)

drbjozsef # 2022.03.04. 05:08

ItukdaroV,

A munkaköri leírást egyoldalúan határozhatja meg, és módosíthatja is a munkáltató, nem kell aláírnod, csak közölnie kell veled. Legfeljebb azt kell aláírnod, hogy átvetted - de ha ezt nem teszed, kiküldik postán, és akkor is közöltnek számít, ha nem veszed át a levelet.

Ha nem felel meg az alaki előírásoknak, vagy a benne szereplő feladatok nem felelnek meg a tényleges munkakörödnek, akkor ezt jelezheted a munkáltatónak, végső esetben pedig munkaügyi bírósághoz fordulhatsz.

Pont ezért nem része a munkaköri leírás a munkaszerződésnek : utóbbi csak közös megegyezéssel változtatható. Azt tényleg alá kell írnod, hogy hatályba lépjen. A munkaköri leírást nem kell.

ItukdaroV # 2022.03.04. 02:16

Tisztelt Szakértők!

Évek óta közalkalmazottként dolgozom, határozatlan idejű szerződéssel. Eddig nem volt munkaköri leírásom, vélhetően elfelejtették aláíratni velem, most szeretnék ha aláírnám. Még nem jutott el hozzám, de "nem hivatalosan" korábban láttam egy tervezetet, amiben olyan feladatok is szerepeltetve vannak, amik véleményem szerint nem tartoznak az adott munkakörhöz. Feltételezésem szerint a mostani végleges verzió is ez lesz. Ha ebben a formában nem írom alá milyen jogi lépéseket tehet a munkáltatóm? Úgy gondolom ezt a munkába állásomkor kellett volna aláíratniuk velem.

Chilly # 2022.03.01. 00:27

Tisztelt Szakértők!
Segítséget szeretnék kérni egy olyan kérdésben, ami egy közterület-felügyelői munkavégzéshez kapcsolódik.
Adva van egy vidéki település (X), ahol önálló költségvetési szervként működik egy rendészet.
A rendészethez tartozó közterület-felügyelők, az adott településen (X) végzik a munkájukat.
A szervezet vezetője (a helyi polgármester és egy másik település (Y) polgármesterével) közösen létrehoznak egy "feladatellátási megállapodás"-t, amely alapján a köztereseket átirányítják a másik településre (Y) közterület-felügyelői feladatok ellátására.
Mindezért, a megállapodásban kikötnek egy szolgáltatási óradíjat, amelyet a másik település (Y) önkormányzatának kell kifizetnie, a teljesítés igazolása után a rendészetnek (X).
Az - én olvasatomban - a jogszabály csak társulási formában engedi az ilyen együttműködések megkötését. Ezzel szemben a szervezet vezetője közli, hogy jogszerű így is a feladatellátás a másik településen (Y).
A rendészet (X) szmsz-e, alapító okirata, vagy a település (X) saját szmsz-e, nem rendelkezik arról, hogy egy másik település (Y) közigazgatási határán belül ilyen tevékenységet végezhetne.
Mindezt olyan formában "könyvelik" le, hogy a közterület-felügyelő aláírja a 12 órás munkavégzését a rendészethez tartozó településen (X) és ezen időtartamon belül átmegy a másik településre (Y) 2 - 3 órás időtartamra, amit később igazolnak le és fizetnek ki a rendészetnek (X).
Jogszerű-e így a munkavégzés?