AZ üzemben tartói jog nem szűnik meg eladáskor?

guba: erről van szó. A félreérthető megfogalmazásom ellenére.

„Szóval leptonnak nincs más dolga, mint bejelenteni az üzembentartó személyének változását. Mivel az új tulajnak vélhetően nincs korlátozó nyilatkozata, semmi akadálya, hogy őt jelölje meg üzembentartóként és szabaduljon a jövőben várható kellemetlensé­gektől.”

Az üzembentartó ezt a minőségét esetleg egyoldalúan is megszüntetheti, de nem jelölhet meg más személyt üzembentartóként, mert az már tulajdonosként való rendelkezés lenne. Ebben az esetben az üzembentartó személye és a tulajdonos ugyanaz lesz.
Tehát az üzembentartó adatváltozásának bejelentése a személyének megváltoztatását nem foglalja magában.

Köszönöm a válaszokat! Az eredeti kérdésemnek megfelelően, látom, hogy a tisztelt fórumozók is megosztottak. Már csak arra leszek kíváncsi, mit fog mondani az okmányiroda, amikor bemegyek hogy megváltoztassam az üzemben tartó személyét. Főleg úgy, hogy se a törzskönyv, se a forgalmi nincs nálam, a kocsit kivonták a forgalomból, és persze műszakija sincs. Az is érdekes szituáció, hogy én, mint alítólagos üzemben tartó át akarom adni az üzemben tartás jogát az új tulajdonosnak, vagy senkinek!?
Azt már látom, hogy ez nem egy egyszerű helyzet, sokat fog még fájni a fejem...

TomSecret!: Milyen faramuci, hogy az aláírásoddal azonos nevű szolgáltatóval volt szerződésem a kocsira, amit persze az eladás után nem sokkal lemondtam.

A hatósági eljárásban is elő kell terjeszteni minden bizonyítékot, ami azt mutatja, hogy a járműnyilvántartás nem a valóságnak megfelelő állapotot mutatta:

• adásvételi szerződés,
• igazolás a volt tulajdonos bejelentési kötelezettségének teljesítéséről,
• okmányirodai határozat,
• igazolás az üzemben tartó biztosításának felmondásáról,
• igazolás arról, hogy az üzembentartói jogot az előző tulajdonos jegyeztette be (pl.: másolat a régi forg.eng-ről, adatkérés a nyilvántartásból)

Én még az okmányiroda-vezető vagy a jegyző segítségét is kérném, hátha adnak olyan "állásfoglalást", amit a többi hatóság elfogad.

Szerintem a megoldás pofon egyszerű:

35/2000-es BM rendelet "39.§ (3) Az üzemben tartó - e jogának a jármű tulajdonosa által egyoldalú nyilatkozattal történő visszavonásáig - a jármű forgalomban tartásával, közúton való részvételével kapcsolatos jogokat teljes egészében gyakorolhatja. Ez magában foglalja a jármű időszakos műszaki vizsgáztatását, forgalomból történő ideiglenes kivonását, illetve ismételt forgalomba helyezését, az üzemben tartó adatai változásának bejelentését, valamint a forgalmi engedély, illetve címke, rendszámtábla és regisztrációs matrica pótlását."

Szóval leptonnak nincs más dolga, mint bejelenteni az üzembentartó személyének változását. Mivel az új tulajnak vélhetően nincs korlátozó nyilatkozata, semmi akadálya, hogy őt jelölje meg üzembentartóként és szabaduljon a jövőben várható kellemetlenségektől.

Ami a már megtörtént eseteket illeti:

"Kb két hónap múlva sorban jöttek a büntetések a nevemre (két autópálya, két közterület). Kiderült, hogy az új tulaj nem íratta át még a kocsit."

Szerintem érdemes szétválasztani:

1. Az ÁAK Zrt. nem hatóság, polgári követelése (pótdíj) van, perben a leírtak alapján lepton kimentené magát szerintem, mivel igazolni tudja, hogy bejelentették az adásvételt, ő ezen kívül mást nem tehet, továbbá jogsértő magatartást nem folytatott, ami így értelemszerűen nincs is okozati összefüggésben az ÁAK-ot ért szerződésszegő magatartással.

"Közteresek" nyilván szabsért. bírságot róttak ki, az más tészta, bár elkövetés idejétől függően ugye ott is ki lehet mentenie magát az embernek. Ha mégsem, akkor valóban a bejegyzett üzembentartót bírságolják. Az 1988. évi I. tv. kolosszális módon nem nevesíti az eldegenítést kimentési okként.

Mindkét esetben megoldás: az új tulajtól be kell szépen hajtani a megfiezetett pótdíjat és a bírság összegét.

Nem is most kellene nyilatkoznia. Az eladáskor kellett volna. Most az új tulajdonos nyilatkozhat.

De félreértés ne essék: maga az üzembentartó is jogosult ám megszüntetni ezt a jogát, és bejelenteni is.

Azt még mindig nem értem, hogy a volt tulajdonos milyen jogon nyilatkozna az üzembentartói jogról, ha már nem tulajdonos. A tulajdonjoggal megszűnik ez a joga és az a jog is, amit az ő tulajdonosi nyilatkozatával a tulajdonára vonatkozóan keletkeztetett.

„ akkor ezt a hatóság figyelmbe veszi, ”

Hogyne. Azzal a hatállyal, amellyel kézhez veszi. Visszamenőleg természetesen nem.

KBS: Hát igen, normálisan az ember nem gondol arra, hogy ügyvéd kell egy kb 60eFt értékű autó eladásához. Másrészről kérdezem, hogy ha "van" nyilatkozat az eladó/régi tualjdonos részéről, de az késedelemmel (3-4 hónap) érkezik meg a hatósághoz, akkor ezt a hatóság figyelmbe veszi, vagy nem? (az ÁAK tőlem hatósági igazolást kér, hogy nem én voltam az üzemben tartó)

A korábbi tulajdonos - az eladó - nem tett olyan nyilatkozatot, amely szerint visszavonja az üzemeltetői jogot. Önmagában az elidegenítés nem tekinthető ilyennek. Másképpen fogalmazva: annak a visszavonó nyilatkozatnak kifejezettnek kell lennie.
A vevő szintén nem tett visszavonó nyilatkozatot.

Guba!

Elvileg tényleg nincs akadálya, ha az új tulajdonos nyilatkozik az üzemben tartó személyéről. Ha ez nem történik meg, nincs miről beszélni.

35/2000. (XI. 30.) BM rendelet
a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról
39. § (2) A forgalmi engedélyben és a nyilvántartásban üzemben tartóként azt a természetes személyt ... lehet feltüntetni, aki a jármű jogszerű üzemeltetésére szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján jogosult.
(3) Az üzemben tartó - e jogának a jármű tulajdonosa által egyoldalú nyilatkozattal történő visszavonásáig - a jármű forgalomban tartásával, közúton való részvételével kapcsolatos jogokat teljes egészében gyakorolhatja.

Ha az üzemben tartó bejegyzése a tulajdonos egyoldalú nyilatkozatával történt, nem szűnik meg az üzembentartói jog, ha megszűnik a korábban nyilatkozó tulajdonjoga? Mivel az üzembentartói jog fennállása (néhány esetet kivéve) a tulajdonos akaratától függ, szerintem igen. A probléma az, hogy a hatóságok olyan nyilvántartásból dolgoznak, ami nem az aktuális jogi helyzetet mutatja. Fontos kérdés még, hogy az okmányiroda 30 napon belül járt-e el.

Ládd, olcsóbb lett volna ügyvédet megbízni az iratszerkesztéssel, mint házilag barkácsolni.

Ezek szerint meg kell fizetnem a most már késedelmes pótdíjakat? Még akkor is ha teljesen egyértelmű, hogy semmi felelőségem nincs benne? Pontosan annyi, hogy az adásvételi (okmányiroda által ajánlott, internetről letöltött formanyomtatvány...grat) nem tartalmazta ezt a lemondást.

Elvileg nincsen akadálya, hogy az üzembentartó személyétől függetlenül cseréljen gazdát egy autó. Ha üzembentartói jog van a forgalmiba bejegyezve, akkor érdemes az adásvétali szerződésben ennek a további fennállásáról, vagy megszűnéséről rendelekezni.

Sziasztok!

Az Állami Autópálya Kezelő ZRT. érdekes állásponttal örvendeztetett meg nemrég.
Volt egy öreg kocsink, ami a feleségem tulajdonába volt, de én voltam bejegyezve a forgalmiba, mint üzemben tartó. Az autót tavasszal eladtuk, o. Az adásvételit természetesen a nejem írta alá, én a tanú voltam. Tiszta ügy gondoltuk, már csak a biztosítónak és az ocsmányirodának kell beküldeni egy másolatot. Ezt másnap meg is tettük. Biztosítás lemondva, helyi okmányiroda értesít, hogy illetékesség hiányában az ügyet átrakta a vevő lakhelye szerinti irodába. Minden OK, gondoltuk.
Kb két hónap múlva sorban jöttek a büntetések a nevemre (két autópálya, két közterület). Kiderült, hogy az új tulaj nem íratta át még a kocsit.
A köztereseknek és a ÁAK-nak is megírtam, hogy, nem én vagyok az emberük, és elküldtem az adásvételi másolatát, valamint azt a levelet amiben az okmányiroda áthelyezi az ügyet a másik irodába. A közteresek azt írták vissza, hogy nekik nincs joguk eldönteni, hogy kié is a kocsi ezért az ügyet áthelyezik a rendőrségre és szabálysértési eljárást fognak indítani (vagy valami ilyesmi…).
Az ÁAK viszont egyértelműen kijelentette, hogy nem fogadja el dokumentumokat, mert az „csak” azt bizonyítja, hogy a tulaj eladta a kocsit, és nem azt, hogy az elkövetés napján nem én voltam az üzemben tartó! Ja meg hogy küldjek be valami hatóság által ellenjegyzett iratot bemutatni, ami igazolja, hogy az üzemben tartói jogom megszűnt. Állam leesett…
Azóta kaptam egy levelet a másik okmányirodából, hogy az eladó a bejelnetési kötelezettségnek eleget tett, az új tulaj nem írta át ezért a kocsit a késedelmes átírás miatt kivonták a forgalomból. Sajnos ez a határozat egyértelműen nem írja le, hogy akkor nem én voltam az üzemben tartó.
Szerintetek mit írjak az ÁAK-nak? (családtagjaikra vonatkozó szívéjes jókívánságokon kívül).
Nem vagyok jogász, de úgy gondolom, hogy a tulajdonos „adhat” üzemben tartói jogot, és a tulajdon megszűnésével az is megszűnik. Vagy tévedek? Ha igen az nagyon kemény csalásokra adna lehetőséget. Eladok egy kocsit mint tulaj, átveszem a zsét, majd másnap az üzemben tartó, elviszi a kocsit, messze. Még köröztetni se lehet, mert „joga” van rá!
És még a közteres ügy sincs lezárva… ott meg majd mehet kihallgatásra a rendőrségre? Vagy egyből küldik a végrehajtót?