2023. évi LXXXVIII. törvény

a nemzeti szuverenitás védelméről ^* 

Magyarország szuverenitását egyre gyakrabban éri jogellenes támadás. Évek óta tetten érhető − és sok esetben a nyilvánosság számára is ismert − befolyásszerzési kísérletek történnek, melyek során külföldi szervezetek és személyek a saját érdekeiket igyekeznek érvényesíteni hazánkban, szemben a magyar érdekekkel és szabályokkal.

A 2022. évi országgyűlési választási kampányt már külföldről közvetlenül érkező pénzekkel próbálták befolyásolni, ezt igazolta az egységes baloldali ellenzék támogatásait feltáró nemzetbiztonsági vizsgálat is. Több más eset mellett maga az egységes ellenzék miniszterelnök-jelöltje is úgy nyilatkozott, hogy a választási kampány során több millió amerikai dollár érkezett hozzájuk az Amerikai Egyesült Államokból.

A magyar szabályozás jelenleg is tiltja a pártok számára külföldi támogatás elfogadását, ám ezt a szabályt 2022 tavaszán az egységes ellenzék azzal kerülte meg, hogy politikai tevékenységet végző civil szervezetein és gazdasági társaságokon keresztül használta fel a külföldről érkező összegeket. A hasonló esetek megelőzése érdekében is szükséges a jelenlegi szabályozás szigorítása.

Sérül Magyarország szuverenitása – egyúttal kiemelt nemzetbiztonsági kockázatot hordoz –, ha a politikai hatalom olyan személyek, szervezetek kezébe kerül, akik és amelyek függőségi viszonyban állnak bármely külföldi hatalommal, szervezettel vagy személlyel.

A demokratikus vita, az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok kapcsán támasztott átláthatóság követelményének érvényesülése, a külföldi beavatkozási kísérletek nyilvánosságra hozatala és az említettekhez hasonló beavatkozási kísérletek megakadályozása érdekében szükséges egy ezeket vizsgáló független szerv létrehozása, valamint a választással összefüggésben történő külföldi támogatás felhasználásának büntetőjogi szankcionálása is.

Az Országgyűlés mindezekre tekintettel, a Magyarország szuverenitása ellen irányuló beavatkozási kísérletekkel szembeni fellépés érdekében az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény R) cikk (4) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:

1. A Szuverenitásvédelmi Hivatal jogállása

1. § (1) A Szuverenitásvédelmi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) az alkotmányos önazonosság védelme érdekében az Alaptörvény R) cikk (4) bekezdése alapján létrehozott, az e törvényben meghatározottak szerint működő, elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet folytató autonóm államigazgatási szerv.

(2) A Hivatal független, csak jogszabályoknak van alárendelve, feladatkörében más személy vagy szerv által nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten és minden más intézmény, szerv, politikai párt, társaság, egyesület, jogi vagy természetes személy általi befolyásolástól mentesen látja el. A Hivatal számára feladatot csak törvény írhat elő.

(3) A Hivatal székhelye Budapest.

(4) A Hivatal fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szerv. A Hivatal költségvetése a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezet.

(5) A Hivatal költségvetésére vonatkozó javaslatát és a költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóját maga állítja össze, és azt a Kormány változtatás nélkül terjeszti be a központi költségvetésről, illetve annak végrehajtásról szóló törvényjavaslat részeként az Országgyűlésnek.

(6) A Hivatal költségvetését úgy kell megállapítani, hogy az egyéb működési kiadások és a felhalmozási kiadások előirányzatának együttes összege ne legyen kevesebb ugyanezen előirányzatok előző évi központi költségvetésben megállapított együttes összegénél, ide nem értve a különleges, egyszeri beruházásra igényelt költségvetési támogatás összegét.

(7) A Hivatal tárgyévi költségvetése kizárólag a Hivatal hozzájárulásával csökkenthető.

(8) A Hivatal részére további feladatot törvény csak úgy állapíthat meg, hogy a feladatellátáshoz szükséges pénzügyi fedezetet egyidejűleg biztosítja.

2. A Szuverenitásvédelmi Hivatal feladatai

2. § A Hivatal elemző, értékelő és javaslattevő tevékenységével összefüggésben

a) szuverenitáskockázat-értékelési módszertant alakít ki és alkalmaz,

b) a vizsgálat alá vont szervezetektől, az állami és önkormányzati szervektől, továbbá más, az adott ügyben érintett szervezetektől vagy személyektől beszerzett információk és adatok értékelésével elemzi a nemzeti szuverenitás érvényesülését,

c) javaslatokat dolgoz ki és ajánlásokat fogalmaz meg Magyarország szuverenitásának védelmét célzó intézkedésekre,

d) javaslatot tehet a nemzeti szuverenitást érintő jogszabályok megalkotására, illetve módosítására, valamint véleményezi a jogállását érintő jogszabályok tervezetét,

e) évente nemzeti szuverenitásjelentést készít,

f) kutatási tevékenységet végez és finanszíroz a nemzeti szuverenitás érvényesülésének társadalmi, gazdasági, kulturális, intézményi és jogi feltételrendszere javítása érdekében.

3. § A Hivatal vizsgálati tevékenységével összefüggésben

a) feltárja és vizsgálja a más állam, valamint − jogi státuszától függetlenül − külföldi szerv vagy szervezet és természetes személy érdekében végzett

aa) érdekképviseleti tevékenységeket – ide nem értve a diplomáciai, illetve a külképviseletek, valamint a szakmai érdekképviseleti szervezetek által végzett tevékenységet –,

ab) információk manipulálására irányuló és dezinformációs tevékenységeket,

ac) a demokratikus vita, valamint az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységeket, ideértve az állam közhatalmi feladatait gyakorló személyek döntéshozatali eljárását befolyásoló tevékenységet,

ha azok Magyarország szuverenitását sérthetik vagy veszélyeztethetik;

b) feltérképezi és vizsgálja azon szervezeteket, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával megvalósuló tevékenysége befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére;

c) feltérképezi és vizsgálja azon szervezeteket, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenységet folytatnak, vagy ilyen tevékenységet támogatnak.

4. § A Hivatal a társadalmi döntéshozatali folyamatokban az átláthatóság érvényesülését elősegítő tevékenységet végez, és együttműködik minden állami szervvel a nemzeti szuverenitás védelmének előmozdítása érdekében.

5. § A Hivatal más állami szervekkel és nem állami szervekkel megállapodást köthet a feladatai ellátáshoz szükséges tájékoztatás nyújtása érdekében. A megállapodások kizárólag a személyes, minősített és más adatok védelmére vonatkozó követelmények megtartásával köthetők meg.

6. § (1) A Hivatal a 3. § szerinti feladataival összefüggésben egyedi ügyeket vizsgál, és az általa lefolytatott eseti vizsgálatok eredményét közzéteszi honlapján, amely tartalmazza a vizsgálatok során feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat és következtetéseket.

(2) A Hivatal a 3. § szerinti feladataival összefüggésben évente nemzeti szuverenitásjelentést készít, amely tartalmazza az alábbiakat:

a) a nemzeti szuverenitást érintő jogszabályokat, továbbá ezen jogszabályok alkalmazásának hatékonyságát, a végrehajtás és jogalkalmazás során jelentkező problémákat, valamint a jogalkalmazói és közigazgatási gyakorlat elemzését,

b) a szuverenitáskockázat-értékelési módszertan alapján készített szuverenitáskockázat-értékelést, amely azonosítja a nemzeti szuverenitás tekintetében a kezelendő kockázatokat és problémákat, a kezelésükre rendelkezésre álló eszközöket, az ilyen kockázatok és problémák kezelésében mutatkozó hiányosságokat, valamint az ezekre adható megoldásokat,

c) ajánlásokat a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervek számára,

d) értékelést, hogy a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervek hogyan vették figyelembe a korábbi jelentéseket és ajánlásokat,

e) összefoglalót a Hivatal előző évi tevékenységéről és működéséről.

(3) Az előző naptári évre vonatkozó éves nemzeti szuverenitásjelentést a Hivatal honlapján minden év június 30-ig nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

(4) Az éves szuverenitásjelentést – annak közzétételével egyidejűleg – a Hivatal tájékoztatásul megküldi az Országgyűlés nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottságának és a Kormánynak.

(5) A Kormány az éves nemzeti szuverenitásjelentés közzétételétől számított három hónapon belül a Hivatalnak küldött válaszában ismerteti, hogyan fogja kezelni az éves nemzeti szuverenitásjelentésben foglalt megállapításokat.

(6) A Hivatal (1) és (3) bekezdés szerint nyilvánosságra hozott jelentése nem tartalmazhat – közérdekből nyilvános személyes adatok kivételével – személyes adatot, minősített adatot, törvény által védett titkot és hivatás gyakorlásához kötött titkot.

(7) A Hivatal (1) és (3) bekezdés szerint nyilvánosságra hozott jelentésével szemben jogorvoslatnak nincs helye.

(8) Az (1) és (3) bekezdés szerinti jelentés nyilvánosságra hozatalát megelőzően a Hivatal megküldi a vizsgálati megállapításait azon szervezetek részére, amelyek tevékenysége a lefolytatott vizsgálat alapján megalapozza, hogy a szervezet szerepeljen a Hivatal nyilvános jelentésében. A vizsgált szervezet a Hivatal megállapításaira a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül észrevételt tehet. A Hivatal az észrevételre a beérkezésétől számított harminc napon belül írásban válaszol. A Hivatal köteles megindokolni, hogy a figyelembe nem vett észrevételeket miért nem fogadta el.

3. A Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálati eljárása

7. § (1) A Hivatal a 3. § szerinti vizsgálattal összefüggésben – a 8. §-ban meghatározottak szerint – az általa vizsgált szervezettől tájékoztatást, adatszolgáltatást kérhet.

(2) A Hivatal az általa lefolytatott vizsgálatok során – a 8. §-ban meghatározottak szerint – bármely, az adott ügyben érintett állami vagy önkormányzati szervtől, továbbá bármely más, az adott ügyben érintett szervezettől vagy személytől tájékoztatást, adatszolgáltatást kérhet.

(3) A Hivatal megkeresésének a vizsgált szervezet, valamint a megkeresett állami, önkormányzati szerv, szervezet vagy személy (a továbbiakban együtt: közreműködésre kötelezett) a Hivatal által megállapított határidőn belül köteles eleget tenni. A határidő nem lehet rövidebb a megkereséstől számított tizenöt napnál.

(4) Ha a közreműködésre kötelezett a közreműködéssel kapcsolatos kötelezettségét megalapozott indok nélkül nem vagy késedelmesen teljesíti, a Hivatal e tényt vizsgálata során rögzíti, és azt az éves jelentésében külön kiemeli.

(5) A megkeresés teljesítéséért a megkeresett állami vagy önkormányzati szerv díjat nem számíthat fel.

8. § (1) A Hivatal az ezen alcím szerinti vizsgálati eljárása során bizonyítási jellegű cselekményként – törvényben meghatározottak szerint –

a) a vizsgált szervezet, valamint az adott ügyben érintett állami vagy önkormányzati szerv kezelésében levő, a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható összes adatot megismerheti, arról másolatot készíthet, és az összes ilyen iratba – ideértve az elektronikus adathordozón tárolt iratokat is – betekinthet, illetve azokról másolatot kérhet,

b) a vizsgált szervezettől, a vizsgált szervezet bármely munkatársától, illetve az adott ügyben érintett állami vagy önkormányzati szervtől írásbeli és szóbeli felvilágosítást kérhet,

c) a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható bármely szervezettől vagy személytől írásbeli, illetve szóbeli felvilágosítást, továbbá a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható adatról, iratról – ideértve az elektronikus adathordozón tárolt iratokat is – másolatot kérhet.

(2) A Hivatal ezen alcím szerinti vizsgálati eljárása nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, ezen alcím szerinti tevékenységével kapcsolatban közigazgatási pernek nincs helye.

9. § (1) A Hivatal 7–8. § szerinti tevékenységére az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbtv.) 27. § (1) és (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(2) A Hivatal az 7–8. § szerinti tevékenysége során az Ajbtv. 23. § (1)–(6) bekezdése szerinti iratokba nem tekinthet be, a minősített adatokat az Ajbtv. 27. § (2) bekezdése megfelelő alkalmazásával ismerheti meg.

(3) Ha a minősített adat nyilvánosságra hozatala a Hivatal feladatai ellátása érdekében szükséges, úgy a Hivatal elnöke a minősített adat minősítésének megszüntetését kérheti a minősítőtől. A minősítő a minősítést – ha az feladatának ellátását nem veszélyezteti – a minősített adatok védelméről szóló törvény szerint megszüntetheti.

10. § (1) A 7–8. §-ban meghatározott vizsgálati cselekményeket a Hivatal elnöke, a Hivatal elnökének felhatalmazása alapján a Hivatal elnökhelyettese vagy a Hivatalnál foglalkoztatott végezheti el a Hivatal nevében.

(2) A Hivatal 3. § szerinti vizsgálatában nem vehet részt

a) aki a vizsgálatot megelőző három naptári évben, illetve a vizsgálattal érintett időszakban a vizsgált szervezet vezető tisztségviselője, tagja, vagy a vizsgált szervezettel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy,

b) aki rendszeres vagy tartós megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban állt a vizsgált szervezettel a vizsgálat megkezdését megelőző három naptári évben, illetve a vizsgálattal érintett időszakban,

c) aki a vizsgált szervezetnél bármely egyéb, megengedett tevékenységet végez, vagy a vizsgálattal érintett időszakban ilyen tevékenységet végzett,

d) aki a vizsgált szervezet vezetőjének a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója.

11. § Ha a Hivatal olyan tényt állapít meg, vagy körülményt észlel, amely miatt szabálysértési eljárás, büntetőeljárás, közigazgatási hatósági eljárás vagy más eljárás kezdeményezésének vagy lefolytatásának lehet helye, e célból az eljárás lefolytatására jogosult szervet a tudomására jutott adatokról, tényekről tájékoztatja.

12. § A Hivatal elnöke kezdeményezheti, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottsága tárgyalja meg a 6. § (1) bekezdése szerinti jelentését, valamint hallgassa meg a vizsgált szervezet vezetőjét, ha

a) a vizsgált szervezet a 7. § (3) bekezdése szerinti határidőn belül nem ad tájékoztatást, illetve

b) az adott ügy jellege, súlya egyébként indokolja.

13. § (1) A Szuverenitásvédelmi Hivatal Kutatóintézete (a továbbiakban: Kutatóintézet) a Hivatal önálló szervezeti egysége, amely a Hivatal működését segíti, illetve önálló tudományos tevékenységet végez. Az Kutatóintézet vezetője és tagjai a Hivatal köztisztviselői és munkavállalói.

(2) A Kutatóintézet munkájának felügyeletét a Hivatal elnöke látja el.

(3) A Kutatóintézet feladatai:

a) a Hivatal működésének támogatása kutatási és elemzési feladatok ellátása útján,

b) szakmai kiadványok megjelentetése,

c) szakmai konferenciák szervezése,

d) egyéb, a Hivatal elnöke által a Kutatóintézet számára meghatározott feladat.

(4) A Kutatóintézet megbízással külső szakértőket is igénybe vehet.

4. A Szuverenitásvédelmi Hivatal szervezete

14. § (1) A Hivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. A Hivatal elnöke a megbízatása lejártával újra kinevezhető. A Hivatal elnöke a kinevezését követően a köztársasági elnök előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz.

(2) A Hivatal elnökévé olyan, büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható, magyar állampolgár nevezhető ki, aki felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, és akivel kapcsolatban a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot nem állapítottak meg.

(3) A Hivatal elnökének megbízatása összeegyeztethetetlen minden más állami vagy önkormányzati tisztséggel és megbízatással.

(4) A Hivatal elnöke más keresőfoglalkozást – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony (a továbbiakban együtt: gyakorolható tevékenység) kivételével − nem folytathat és egyéb tevékenységéért − a gyakorolható tevékenység kivételével − díjazást nem fogadhat el.

(5) A Hivatal elnöke nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, továbbá gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett tagja.

(6) A Hivatal elnöke a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti nem átlátható szervezetben tulajdoni részesedéssel nem rendelkezhet.

(7) A Hivatal elnöke nem lehet párt, pártalapítvány tagja, tisztségviselője.

(8) A Hivatal elnöke pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat.

15. § (1) A Hivatal elnöke a kinevezését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – kell megfelelően alkalmazni.

(2) A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén – a vagyonnyilatkozat benyújtásáig – a Hivatal elnöke tisztségét nem gyakorolhatja, javadalmazásban nem részesül.

(3) A Hivatal elnökének vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a miniszterelnöknél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely konkrétan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. Ha a kezdeményezés nem felel meg az e bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, a miniszterelnök az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát a miniszterelnök ellenőrzi.

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a miniszterelnök felhívására a Hivatal elnöke köteles a vagyonnyilatkozatában feltüntetett jövedelem- és gazdasági érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban a miniszterelnök rendelkezésére bocsátani. Az ellenőrzés eredményéről az adatok megküldésével a miniszterelnök tájékoztatja a köztársasági elnököt. Az adatokba csak a miniszterelnök és a köztársasági elnök tekinthet be.

(5) A Hivatal elnökét az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.

(6) A mentelmi joggal kapcsolatos eljárásokra az országgyűlési képviselők mentelmi jogával kapcsolatos eljárási szabályokat kell alkalmazni. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés dönt, a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke teszi meg.

16. § (1) A Hivatal elnökének megbízatása megszűnik:

a) a megbízatási idejének lejártával,

b) lemondásával,

c) halálával,

d) összeférhetetlensége megállapításával,

e) a kinevezéséhez szükséges feltételek hiányának megállapításával,

f) a vagyonnyilatkozat-tételi előírások megsértésének megállapításával.

(2) A Hivatal elnöke a miniszterelnök útján a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat megbízatásáról. A Hivatal elnökének megbízatása a lemondás közlését követő, a lemondásban megjelölt napon, ennek hiányában a lemondás közlését követő napon szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(3) Ha a Hivatal elnöke az összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a köztársasági elnök a miniszterelnök indítványára dönt az összeférhetetlenség megállapításának kérdésében.

(4) A Hivatal elnökének kinevezéséhez szükséges feltételek hiányát a miniszterelnök indítványára a köztársasági elnök állapítja meg. A köztársasági elnök – a miniszterelnök indítványára – megállapítja a vagyonnyilatkozat-tételi szabályok megsértését, ha a Hivatal elnöke vagyonnyilatkozatában szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.

(5) A miniszterelnök a (3) és (4) bekezdés alapján megtett indítványát a köztársasági elnök és a Hivatal elnöke részére egyidejűleg megküldi.

(6) A köztársasági elnöknek a (3) és (4) bekezdésben és a 14. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenysége során hozott döntéséhez és intézkedéséhez ellenjegyzés nem szükséges.

(7) A megbízatás (1) bekezdés a) pontja szerinti megszűnése esetén a Hivatal elnöke a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítésre jogosult.

17. § (1) A Hivatal két elnökhelyettesét az elnök nevezi ki hat évre.

(2) Az elnökhelyettesnek meg kell felelnie a Hivatal elnökének kinevezéséhez szükséges, a 14. § (2) bekezdésében előírt feltételeknek.

(3) Az elnökhelyettes összeférhetetlenségére a 14. § (3)−(8) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(4) Az elnökhelyettes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére és a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásra a 15. § (1)−(4) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók, azzal, hogy a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során a miniszterelnök helyett a Hivatal elnöke jár el, és az ellenőrzés eredményéről nem kell tájékoztatni a köztársasági elnököt.

(5) A Hivatal elnökhelyettesének megbízatása megszűnik

a) a megbízatási idejének lejártával,

b) lemondásával,

c) halálával,

d) a kinevezéséhez szükséges feltételek hiányának megállapításával,

e) összeférhetetlensége megállapításával,

f) felmentésével,

g) a tisztségétől való megfosztással.

(6) A Hivatal elnökhelyettese a Hivatal elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat megbízatásáról. A Hivatal elnökhelyettesének megbízatása a lemondás közlését követő, a lemondásban megjelölt napon, ennek hiányában a lemondás közlésének napján szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(7) Ha a Hivatal elnökhelyettese összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a Hivatal elnöke dönt az összeférhetetlenség megállapításának kérdésében.

(8) A Hivatal elnöke felmenti a Hivatal elnökhelyettesét, ha a Hivatal elnökhelyettese neki fel nem róható okból kilencven napon túlmenően nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak.

(9) A Hivatal elnöke a Hivatal elnökhelyettesét felmentheti.

(10) A Hivatal elnöke megfosztja tisztségétől a Hivatal elnökhelyettesét, ha a Hivatal elnökhelyettese neki felróható okból kilencven napon túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagy vagyonnyilatkozatában szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.

(11) A Hivatal elnökhelyettesének kinevezéséhez szükséges feltételek hiányát a Hivatal elnöke állapítja meg.

(12) A megbízatás (5) bekezdés a) pontja szerinti megszűnése esetén a Hivatal elnökhelyettese a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítésre jogosult.

18. § (1) A Hivatal elnöke

a) vezeti a Hivatalt,

b) akadályoztatása esetére meghatározza helyettesítésének rendjét,

c) kiadja a Hivatal szervezeti és működési szabályzatát,

d) megállapítja a Hivatal által lefolytatott vizsgálatok szakmai szabályait és módszereit,

e) képviseli a Hivatalt.

(2) A Hivatal elnökhelyettese az elnök akadályoztatása esetén az elnök jogkörében eljárva helyettesíti az elnököt, valamint ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a szervezeti és működési szabályzat részére meghatároz, továbbá amelyekkel az elnök megbízza. Ha az elnöki tisztség nincs betöltve, az elnök jogkörét az elnökhelyettes gyakorolja.

19. § (1) A Hivatal elnökének havi illetménye a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 149. § (1) bekezdése szerinti havi bér 80%-ának megfelelő összeg.

(2) A Hivatal elnökhelyettesének havi illetménye a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 149. § (2) bekezdése szerinti havi bér 60%-ának megfelelő összeg.

(3) A Hivatal elnökét a miniszterrel, az elnökhelyettesét a közigazgatási államtitkárral azonos juttatások illetik meg.

(4) A Hivatal elnöke minden naptári évben húsz munkanap, elnökhelyettese minden naptári évben tizenöt munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.

20. § (1) A Hivatal elnöke és elnökhelyettese, valamint a Hivatalnál foglalkoztatottak jogviszonyára a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Hivatal köztisztviselője és munkavállalója pártban, pártalapítványban tisztséget nem viselhet, az országgyűlési, az európai parlamenti, illetve a helyi önkormányzati választásokon jelöltként nem indulhat, pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat.

(3) A Hivatalnál foglalkoztatott személyek tekintetében a munkáltatói jogokat a Hivatal elnöke gyakorolja.

(4) Az elnökhelyettes felett a munkáltatói jogokat a Hivatal elnöke gyakorolja.

(5) A Hivatal elnöke a kiadmányozási jogot a szervezeti és működési szabályzatban az elnökhelyettesre, intézkedést nem tartalmazó irat esetén a Hivatal vezetői álláshelyen foglalkoztatott köztisztviselőjére átruházhatja.

5. Záró rendelkezések

21. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel − a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 26. § (2) bekezdése 2024. március 1-jén lép hatályba.

22. § (1) A Hivatal elnökének személyére a miniszterelnök első alkalommal 2024. január 1-ig tesz javaslatot.

(2) A Hivatal elnökét első alkalommal 2024. február 1-ig nevezi ki a köztársasági elnök.

23. § (1) Az 1–20. § és a 22. § az Alaptörvény R) cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 24. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(3) A 28. § az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(4) A 31. § (2) bekezdése az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.

(5) A 33. § (1)–(5) bekezdése az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(6) A 33. § (6) és (7) bekezdése az Alaptörvény 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(7) A 38. § (1) bekezdése az Alaptörvény 12. cikk (5) bekezdése, 4. cikk (2) és (5) bekezdése, 25. cikk (8) bekezdése, 26. cikk (1) és (2) bekezdése, valamint az R) cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

24–25. § ^* 

26. § (1) ^* 

(2) ^* 

27–38. § ^*