2020. évi XC. törvény

Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről ^* 

Az Országgyűlés az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG ÉRTÉKE

1. Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege és főösszegei

1. § ^*  (1) Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2021. évi

a) kiadási főösszegét 25 052 196,8 millió forintban,

b) bevételi főösszegét 22 764 468,1 millió forintban,

c) hiányát 2 287 728,7 millió forintban

állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés a hazai működési költségvetés 2021. évi

a) kiadási főösszegét 20 195 347,1 millió forintban,

b) bevételi főösszegét 20 195 347,1 millió forintban,

c) egyenlegét 0,0 millió forintban

állapítja meg.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés a hazai felhalmozási költségvetés 2021. évi

a) kiadási főösszegét 2 341 491,1 millió forintban,

b) bevételi főösszegét 535 591,9 millió forintban,

c) hiányát 1 805 899,2 millió forintban

állapítja meg.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés az európai uniós fejlesztési költségvetés 2021. évi

a) kiadási főösszegét 2 515 358,6 millió forintban,

b) bevételi főösszegét 2 033 529,1 millió forintban,

c) hiányát 481 829,5 millió forintban

állapítja meg.

1/A. § ^*  Az Országgyűlés megállapítja, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 2009. május 25-ei 479/2009/EK tanácsi rendelet szerint benyújtott jelentésben (a továbbiakban: EDP jelentés) szereplő hiány (a továbbiakban: ESA-hiány) 2021. évre várható értéke GDP 7,5%-a.

2. § Az 1. §-ban meghatározott bevételi és kiadási főösszegeknek a fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek szerinti részletezését az 1. melléklet tartalmazza.

2. Az államadósság értéke

3. § ^*  (1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 4. § (1) bekezdése alapján, a Gst. 2. §-a szerint számított államadósság-mutató 2021. december 31-ére tervezett mértéke 79,9%.

(2) Az Országgyűlés megállapítja, hogy az államadósság-mutató (1) bekezdés szerinti mértéke a 2020. év utolsó napján fennálló 80,4%-hoz képest az Alaptörvény 36. cikk (5) bekezdésében meghatározott államadósság-mutató csökkenése követelményének eleget tesz.

II. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

3. A központi alrendszer tartalék-előirányzatai

4. § (1) Céltartalék szolgál a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoporton

a) a költségvetési szerveknél és a nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet önmaga, vagy intézménye útján ellátó bevett egyháznál, illetve belső egyházi jogi személynél foglalkoztatottak bérkompenzációjára 2021. évben – jogszabály alapján – járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére,

b) az álláshely-gazdálkodásból eredő többlet kifizetésekre,

c) a központi költségvetési szerveknél a feladatok változásával, a szervezetek, szervezetrendszerek korszerűsítésével, a feladatellátás ésszerűsítésével megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatás-megtakarítást eredményező létszámcsökkentésekhez kötődő személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetéseire, valamint

d) a jogszabály vagy kormányhatározat alapján járó – többlet személyi juttatásoknak és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékoknak és szociális hozzájárulási adónak a költségvetési szerveknél, a helyi önkormányzatoknál, a nem állami, nem helyi önkormányzati szociális, kulturális, köznevelési, felsőoktatási és egészségügyi intézményt fenntartóknál, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató akkreditált munkáltatóknál felmerülő kifizetésekre.

(2) A költségvetési szerveknél és a nevelési-oktatási, szakképzési, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet önmaga vagy intézménye útján ellátó bevett egyháznál, illetve belső egyházi jogi személyénél foglalkoztatott természetes személy és annak e körben foglalkoztatott házas- vagy élettársa a 2021. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésének megállapításához a saját és házas- vagy élettársa munkáltatója részére is nyilatkozik – a kompenzáció összegének megállapítása érdekében – a családi kedvezményre való jogosultságáról, az annak igénylése során figyelembe vehető kedvezményezett eltartottak számáról, adóazonosító jeléről, illetményéről és a jogviszonya keletkezésének időpontjáról. A nyilatkozatra vonatkozó további rendelkezéseket a Kormány rendeletben állapítja meg.

(3) ^*  Központi tartalék szolgál a XLVII. Gazdaság-újraindítási Alap fejezet, 1. cím, 1. alcím, 2. Beruházás Előkészítési Alap jogcímcsoporton a központi költségvetési források felhasználásával megvalósuló egyes beruházások előkészítési folyamata fedezetének biztosítására. A Beruházás Előkészítési Alap felhasználásának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(4) ^*  A LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 2. cím, 1. Járvány Elleni Védekezés Központi Tartaléka alcím előirányzatának felhasználásáról a Kormány dönt. Az előirányzatról az Operatív Törzs által, annak működése ideje alatt meghozott javaslat alapján az államháztartásért felelős miniszter is átcsoportosíthat. ^* 

(5) ^*  Központi tartalék szolgál a XLVII. Gazdaság-újraindítási Alap fejezet, 1. cím, 1. alcím, 1. Gazdaság-újraindítási programok jogcímcsoporton a gazdaság újraindítása, a gazdaság védelme és egyéb fejlesztések érdekében szükséges feladatok fedezetének biztosítására. A felhasználásáról a Kormány dönt.

4. Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések

5. § (1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kiadásai terhére történő, 1000,0 millió forint összeget elérő mértékű kötelezettségvállalásokat és – a központi alrendszer likviditási helyzetére figyelemmel – a kifizetések ütemezését az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a rábízott vagyon vagyonkezelési tervének keretében hagyja jóvá.

(2) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény

a) 33. § (2) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2021. évben 100,0 millió forint,

b) 35. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott egyedi bruttó forgalmi érték a 2021. évben 25,0 millió forint,

c) 36. § (4) bekezdésében meghatározott ingyenesen átruházható vagyontárgyak 2021. évi összesített bruttó forgalmi értéke 20 000,0 millió forint

lehet.

(3) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény

a) 11. § (16) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2021. évben a hasznosítással érintett rész tekintetében 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték,

b) 13. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2021. évben 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték

képezi.

(4) A Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv feladatellátására feleslegessé nyilvánított nem elhelyezési vagy nem rekreációs célú, értékesítésre kijelölt állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó – a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó – bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege a 2021. évben a központi költségvetési szerv költségvetését tartalmazó költségvetési fejezet által finanszírozható felhalmozási kiadások teljesítésére használható fel. Az államháztartásért felelős miniszter ennek érdekében – legfeljebb a 2021. évben pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig – új kiadási előirányzat létrehozatalát és meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti e költségvetési fejezetben.

(5) A Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv feladatellátására feleslegessé nyilvánított elhelyezési vagy rekreációs célú, értékesítésre kijelölt, állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege a 2021. évben az ilyen célú ingatlanok körét vagy értékét növelő, a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó felhalmozási kiadások teljesítésére használható fel. Az államháztartásért felelős miniszter ennek érdekében – legfeljebb a 2021. évben pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig – új kiadási előirányzat létrehozatalát és meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti e költségvetési fejezetben.

(6) A honvédelmi célra feleslegessé vált hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és anyagok értékesítéséből származó bevételt a honvédelemért felelős miniszter a 2021. évben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, a technikai eszközök fenntartására és javítására, képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre, az értékesítési eljárások során felmerült kiadások fedezetére, valamint a honvédelmi szervezeteknél keletkezett hulladékok kezelésének, ártalmatlanításának kiadásainak fedezetére használhatja fel. A 2021. évben pénzforgalmilag teljesülő bevételt a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 2. Magyar Honvédség cím bevételeként kell elszámolni.

(7) ^*  Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 19. § (3) bekezdése szerinti kijelölt tulajdonosi joggyakorló az általa e minőségében a 2021. év során beszedett bevételeket előirányzat-módosítás nélkül is elszámolhatja, erről a fejezetet irányító szervet és az államháztartásért felelős minisztert írásban tájékoztatni kell. A fejezetet irányító szerv e tulajdonosi joggyakorlói minőségben végrehajtandó, valamint az Áht. 19. § (3) bekezdése szerint az irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt tulajdonosi kiadások teljesítése érdekében – a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet és a XLVII. Gazdaság-újraindítási Alap fejezet kivételével – a fejezeten belül átcsoportosíthat és új központi kezelésű kiadási előirányzatot hozhat létre az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével.

(8) ^*  A XLVII. Gazdaság-újraindítási Alap, 2. cím, 6. alcím, 4. Felsőoktatási vagyongazdálkodási feladatok jogcímcsoport előirányzat a Kormány engedélyével 2021. szeptember 30. után túlléphető azzal, hogy ezen túllépés összegének figyelembevételével sem haladhatja meg az EDP jelentésben szereplő 2021. évre várható ESA-hiány a GDP 7,5%-át.

6. § (1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 7. Fejezeti tartalék címén szereplő kiadási előirányzat kizárólag az e költségvetési fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 7. Fejezeti tartalék cím kiadási előirányzatának felhasználásáról az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen dönt.

(2) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén e költségvetési fejezet kiadási előirányzata az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter kezdeményezése alapján különösen indokolt esetben, az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyásával – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével – túlléphető, ha e költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás.

(3) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kiadási előirányzatai között – a keletkező megtakarítások terhére vagy közfeladatok változása miatt – az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett átcsoportosíthat. Az átcsoportosítás mértéke az egyes kiadási előirányzatokat érintően egyedileg és együttesen sem haladhatja meg az 5000,0 millió forintot és nem történhet olyan előirányzat terhére, amelynek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól.

(4) A korábbi években teljesített tulajdonosi ügyletek költségvetési kiadásainak a 2021. évben történő visszatérülését bevételként a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. alcím, 3. jogcímcsoport, 2. Vegyes bevételek jogcímen kell elszámolni.

(5) A frekvenciahasználati jogosultság értékesítéséből származó bevételt a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 6. címen belül önálló alcímen kell elszámolni.

7. § (1) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat kizárólag az e költségvetési fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcím kiadási előirányzatának felhasználásáról az agrárpolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen dönt.

(2) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén e költségvetési fejezet kiadási előirányzata az agrárpolitikáért felelős miniszter kezdeményezése alapján, különösen indokolt esetben az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyásával – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével – túlléphető, ha e költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás.

8. § (1) ^*  Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ámbtv.) 10. § (5) bekezdésében foglaltaktól eltérően a Beruházási Ügynökség állam nevében végzett feladatainak költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait a 2021. évben a XLVII. Gazdaság-újraindítási Alap fejezet 3. Gazdaság-újraindítási Alap – Kiemelt Kormányzati Magasépítési Beruházások címe tartalmazza.

(2) ^*  A XLVII. Gazdaság-újraindítási Alap fejezet 3. Gazdaság-újraindítási Alap – Kiemelt Kormányzati Magasépítési Beruházások címre vonatkozóan az Ámbtv.-nek a Beruházási Ügynökség által ellátott feladatok költségvetésével kapcsolatos rendelkezéseit kell alkalmazni.

5. Egyes költségvetési szervek befizetési kötelezettségei

9. § (1) A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat 272,0 millió forintot, az Innovációs és Technológiai Minisztérium igazgatása 22 111,7 millió forintot köteles a 2021. évben befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.

(2) Az Országos Atomenergia Hivatal 368,8 millió forintot köteles a 2021. évben befizetni a bevételeiből – az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott ütemezési terv szerint – a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.

(3) A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2397,4 millió forintot köteles fizetni a bevételeiből a 2021. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(4) A fővárosi és a megyei kormányhivatalok 837,4 millió forintot kötelesek befizetni a bevételeikből a 2021. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(5) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 371,9 millió forintot köteles fizetni a bevételeiből a 2021. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(6) Ha az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési szervek befizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a hiányzó összegre fejezeti tartalékot kell képezni, és a befizetést legkésőbb 2021. december 27-éig kell teljesíteni.

(7) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban állók jogviszonyának megszüntetéséből eredő kiadási megtakarításaikat – a 2021. évi költségvetésbe már beépült megtakarítások kivételével – kötelesek befizetni a Magyar Államkincstár „A zárolt álláshelyekhez kapcsolódó megtakarítások befizetései” megnevezésű, 10032000-01034286-00000000 számú számlájára, a központi költségvetés javára.

6. Az elkülönített állami pénzalapokkal összefüggő rendelkezések

10. § (1) ^*  A XLVII. Gazdaság-újraindítási Alap fejezet, 4. cím, 6. Start-munkaprogram alcímen rendelkezésre álló előirányzat biztosít fedezetet a 2020. évben, illetve azt megelőző években az e címen keletkezett, 2021. évre áthúzódó kötelezettségvállalásokra is.

(2) Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program működtetésével kapcsolatos feladatokra a feladatot ellátó MTA Könyvtár és Információs Központ részére a LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap fejezet, 1. Kutatási Alaprész cím terhére 2021. évben 1950,0 millió forint támogatást kell biztosítani.

(3) A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap a 2021. évben a központi költségvetés javára összesen 21 177,8 millió forintot ad át a kutatás-fejlesztési tevékenység Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapon kívüli finanszírozásához. A befizetési kötelezettséget negyedévente, az éves előirányzat 25%-ával kell teljesíteni.

(4) Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2021. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 26 230,5 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles átutalni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap fizetési számlájára.

7. A Nyugdíjbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések

11. § (1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a 2. cím, 1. Nyugellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 200,0 millió forint, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 800,0 millió forint, egyszeri segélyre 600,0 millió forint használható fel.

(2) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) kezelőjének javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosíthat.

8. Az Egészségbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések

12. § (1) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. Egészségbiztosítási Alap címben kizárólag

a) a 2. alcím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, a 10. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport és a 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport között és ^* 

b) a 2. alcím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, 12. Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék jogcímről a jogcímcsoport 1–10. jogcímére ^* 

csoportosíthat át.

(2) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 2. alcím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport 1–10. jogcímei, 10. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. jogcíme, valamint 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport jogcímei előirányzatait megemelheti. ^* 

(3) A Kormány a 15. § (2) bekezdésében meghatározott keretösszeget módosíthatja a (2) bekezdés szerinti előirányzat-emeléssel. ^* 

13. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 2. alcím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoporton belül az 1–10. jogcímek között, valamint a 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoporton belül a jogcímek között az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 2. alcím, 14. Természetbeni ellátások céltartaléka jogcímcsoport előirányzatból a 2. alcím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás, a 10. Gyógyszertámogatás, a 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoportok jogcímeire és a 13. jogcímcsoport, 2. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcímre az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.

(3) Az egészségbiztosításért felelős miniszter a LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 1. alcím, 8. jogcímcsoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím, valamint 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 2. alcím, 10. jogcímcsoport, 2. Gyógyszertámogatási céltartalék jogcímről az 1. cím, 2. alcím, 10. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. jogcímre átcsoportosíthat.

(4) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 2. alcím, 10. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát év közben megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 1. alcím, 8. jogcímcsoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével.

(5) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 2. alcím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, 14. Nagyértékű gyógyszerfinanszírozás jogcím előirányzatát év közben megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 1. alcím, 8. jogcímcsoport, 3. Nagyértékű gyógyszerfinanszírozást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével.

(6) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az egészségügyi ágazat fejlesztésével összefüggő, az ellátórendszer hatékonyságának növelését és a finanszírozási rendszer fenntarthatóságának javítását célzó feladatok támogatása érdekében a LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 2. alcím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, 13. Finanszírozási rendszer átalakítása jogcímről a jogcímcsoport 1–10. jogcímeire átcsoportosíthat.

14. § A LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai alcímen belül az időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést a 7. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, a 10. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport, a 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport, továbbá a 13. jogcímcsoport, 2. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcím esetében az államháztartásért felelős miniszter engedélyezheti.

15. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 2. alcím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport tartalmazza az Egészségbiztosítási Alapból (a továbbiakban: E. Alap) finanszírozott térítésmentesen vagy részleges térítés ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók szerződésben meghatározott feladataira tárgyévben folyósítandó összeget.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 2. alcím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport jogcímeinek előirányzatai együttesen 5000,0 millió forintot tartalmaznak az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény és végrehajtási rendelete szerinti többletkapacitás-befogadások várható éves teljesítményének finanszírozására. A befogadásoktól eltérő, a jogcímcsoporton belüli jogcímek szerinti célra történő felhasználását a tényleges kiadások függvényében az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével engedélyezheti. ^* 

(3) A LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 2. alcím, 10. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza az 1200,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.

(4) A LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 2. alcím, 7. jogcímcsoport, 10. Összevont szakellátás jogcím előirányzata tartalmazza a 2000,0 millió forint működési költségelőlegre fordítható összeget.

(5) A LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 2. alcím, 11. jogcímcsoport, 2. Egyéb gyógyászati segédeszköz támogatás és kölcsönzés támogatása jogcím előirányzata tartalmazza a 2100,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.

16. § A LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj megállapítására együttesen 200,0 millió forint, rokkantsági, rehabilitációs ellátás megállapítására 150,0 millió forint, gyógyító-megelőző ellátásra 3911,3 millió forint, gyógyszertámogatásra 18 000,0 millió forint, gyógyászati segédeszköz támogatásra 2500,0 millió forint használható fel.

9. A központi alrendszer előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

17. § Az 1. mellékletben meghatározott kiadási előirányzatok közül a 4. mellékletben meghatározott esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól. ^* 

10. Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

18. § (1) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot

a) az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása cím és

b) az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím

előirányzatainak év közbeni megváltoztatására.

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I. Országgyűlés fejezet, 24. Nemzeti Választási Iroda cím előirányzatainak csökkentésére.

(3) Az Országgyűlés – az Áht. 30. § (3) bekezdése és 40. § (4) bekezdése szerinti esetek, valamint a fejezetet irányító szervek vezetőinek a költségvetési fejezetek között együttesen kezdeményezett előirányzat-átcsoportosítása kivételével – magának tartja fenn a jogot

a) az I. Országgyűlés fejezet, a II. Köztársasági Elnökség fejezet, a III. Alkotmánybíróság fejezet, a IV. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala fejezet, az V. Állami Számvevőszék fejezet, a VI. Bíróságok fejezet, a VIII. Ügyészség fejezet, a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, a XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia fejezet, a XXXIV. Magyar Művészeti Akadémia fejezet és a XXXVI. Eötvös Loránd Kutatási Hálózat fejezet kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének,

b) a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 30. Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások jogcímcsoport előirányzatai közül a 2. Egyházi alapintézmény-működés, SZJA rendelkezés és kiegészítése jogcím, a 3. Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék jogcím, valamint az 1. Egyházi közfeladatellátáshoz kapcsolódó céltámogatások és karitatív feladatok támogatása jogcím előirányzatai

csökkentésére.

11. A Kormány, az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szervek vezetőjének különleges jogosítványai

19. § (1) Az önkormányzati és az állami feladatellátásban év közben bekövetkező változásokkal összefüggő, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek között előirányzat-átcsoportosításra

a) a központi alrendszerbe tartozó szervek és a helyi önkormányzatok közötti feladat-, és intézményátadás-átvétel esetén a Kormány jogosult,

b) a helyi önkormányzatok és a helyi önkormányzati körön kívüli közszolgáltatók – így különösen az egyházi jogi személy, a civil szervezet, az alapítvány, a közalapítvány, a nemzetiségi önkormányzat, a gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó – közötti, a 2. melléklet és a 3. melléklet 2.1.7. Megyei önkormányzatok feladatainak támogatása jogcím, 2.2.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím, 2.2.3. Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása jogcím és 2.3.2. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak kiegészítő támogatása jogcím szerint támogatott feladat átadás-átvétele esetén – ideértve a költségvetési évet megelőző évben történt átadások, átvételek tárgyévi rendezését is – az államháztartásért felelős miniszter jogosult.

(2) A Kormány a kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyi önkormányzat általi ellátásának támogatása érdekében határozatban dönt a XIV. Belügyminisztérium fejezet és a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet közötti átcsoportosításról. ^* 

20. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter a 4. § (1) bekezdése szerinti előirányzatból más fejezetre, címre, alcímre, jogcímcsoportra, jogcímre, előirányzat-csoportra, kiemelt előirányzatra – felmérés alapján – átcsoportosíthat.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 2. Nemzeti Adó- és Vámhivatal cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzatát legfeljebb 5000,0 millió forinttal, a 9. Egyéb működési kiadások kiemelt előirányzatát legfeljebb 775,0 millió forinttal negyedévente megemelheti, ha az általa a negyedévet megelőzően – az első negyedév tekintetében január hónapban – meghatározott adónemek vonatkozásában teljesülnek az általa ezzel egyidőben meghatározott negyedéves bevételi tervek, valamint az adóstratégiai célok megvalósításához szükséges, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által teljesítendő adott negyedévi feladatok. A negyedik negyedévben ezen előirányzatok akkor is megemelhetőek, ha december 20-áig befolyt bevételek alapján megállapítható, hogy várhatóan teljesülni fog a negyedik negyedéves bevételi terv.

(3) A kincstár a pénzügyi tranzakciós illeték megfizetése céljából az eredeti előirányzaton felüli, a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény 7. § (4) bekezdés alapján keletkezett többletbevételeivel az államháztartásért felelős miniszter engedélye nélkül, saját hatáskörben megnövelheti a bevételi és kiadási előirányzatait.

21. § (1) A Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója

a) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 1. Állami kitüntetések jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára,

b) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára,

c) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az államfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges,

d) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az államfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges.

(2) Az (1) bekezdés c)–d) pontja szerint átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet, valamint a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.

(3) Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a VI. Bíróságok fejezet, 3. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím terhére átcsoportosíthat a VI. Bíróságok fejezet, 1. Bíróságok és 2. Kúria cím javára.

(4) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 2. cím, 1. OECD ROK alcím terhére átcsoportosíthat a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 1. Gazdasági Versenyhivatal igazgatása cím javára.

22. § (1) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 1. Kormányfői protokoll jogcímcsoport terhére a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az a kormányfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges. Az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.

(2) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 2. Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok jogcímcsoport terhére a XIV. Belügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat. Az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.

(3) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 1. Kormányfői protokoll jogcímcsoport, a 20. cím, 1. alcím, 2. Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok jogcímcsoport, a 20. cím, 1. alcím, 12. Közösségépítő kezdeményezések támogatása jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 1. Miniszterelnöki Kabinetiroda cím javára.

(4) A XXII. Miniszterelnöki Kormányiroda fejezet, 19. cím, 1. alcím, 1. Felelős játékszervezési tevékenység támogatása jogcímcsoport kiadási előirányzata biztosítja a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 35. § (4) bekezdésében meghatározott célok teljesítését.

23. § ^*  A XLVII. Gazdaság-újraindítási Alap fejezet, 2. cím, 3. Nemzeti agrártámogatások alcím kiadási előirányzatáról kell teljesíteni a folyó költségként elszámolható, megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi években vállalt és 2021. évet terhelő áthúzódó fizetési kötelezettségeit.

24. § A XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 19. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerének támogatása alcím terhére a fejezeten belül és más fejezetek javára átcsoportosíthat, továbbá a személyi juttatások költségvetési kiadásai előirányzatát a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 19. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerének támogatása alcím más kiemelt előirányzatai terhére megnövelheti. A más fejezetek javára átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre annak a fejezetnek az irányító szerve jogosult, amely javára az átcsoportosítás történt.

25. § (1) ^*  A szakképzésért felelős miniszter a XLVII. Gazdaság-újraindítási Alap fejezet, 2. cím, 6. alcím, 5. Állami szakképző intézmények szakképzésről szóló törvény szerinti ingyenes képzéseinek kiegészítő finanszírozása jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XVII. Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezet, 8. Szakképzési Centrumok cím javára.

(2) ^*  A XLVII. Gazdaság-újraindítási Alap fejezet, 2. cím, 6. alcím, 3. Energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer jogcímcsoport előirányzatát az energiapolitikáért felelős miniszter az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) által létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek 2021. évi értékesítéséből az e törvényben megtervezetten felül pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ával, továbbá az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2021. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 50%-ával növelheti meg.

(3) A XVII. Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. alcím, 7. Zöld Beruházási Rendszer végrehajtásának feladatai jogcímcsoport előirányzatát az energiapolitikáért felelős miniszter az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ával, továbbá az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó ESD-egységek értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ával növelheti meg.

(4) Az energiapolitikáért felelős miniszter az Éhvt. alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából és az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó ESD-egységek értékesítéséből befolyó bevételek elszámolására a XVII. Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezet, 21. cím, 3. alcím, 3. Kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételek jogcímcsoporton belül új jogcímeket hozhat létre.

(5) A fejlődő országok részére nyújtandó klímafinanszírozás kiadásait a (2) bekezdésben meghatározott – az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2021. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevételhez kötött mértékű – kiadási előirányzat terhére kell teljesíteni.

26. § (1) ^*  A XLVII. Gazdaság-újraindítási Alap fejezet, 2. cím, 9. alcím, 1. Turisztikai fejlesztési célelőirányzat jogcímcsoport tartalmazza a turizmusfejlesztési hozzájárulásból származó bevétel mértékének megfelelő támogatást. Amennyiben e hozzájárulás 2021. évben várható pénzforgalmilag teljesülő bevétele – az 1–8. havi teljesítési adatok alapján – meghaladja a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 2. cím, 7. Turizmusfejlesztési hozzájárulás alcím eredeti költségvetési bevételi előirányzatát, akkor a 2021. évben várhatóan pénzforgalmilag teljesülő bevétel és az eredeti bevételi előirányzat különbségének megfelelő összeggel a Kormány határozatával engedélyezheti a XLVII. Gazdaság-újraindítási Alap fejezet, 2. cím, 9. alcím, 1. Turisztikai fejlesztési célelőirányzat jogcímcsoport kiadási előirányzatának növelését.

(2) ^*  Amennyiben a turizmusfejlesztési hozzájárulásból származó bevétel 2021. december 17-ig pénzforgalmilag teljesült mértéke meghaladja a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 2. cím, 7. Turizmusfejlesztési hozzájárulás alcím eredeti költségvetési bevételi előirányzatának az (1) bekezdés szerinti jogcímen rendelkezésre bocsátott összeggel növelt mértékét, az államháztartásért felelős miniszter legkésőbb 2021. december 23-ig megnövelheti a XLVII. Gazdaság-újraindítási Alap fejezet, 2. cím, 9. alcím, 1. Turisztikai fejlesztési célelőirányzat jogcímcsoport kiadási előirányzatát a pénzforgalmilag teljesült bevétel és a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 2. cím, 7. Turizmusfejlesztési hozzájárulás alcím eredeti költségvetési bevételi előirányzatának az (1) bekezdés szerinti jogcímen rendelkezésre bocsátott összeggel növelt mértéke különbségének megfelelő összeggel.

27. § A honvédelemért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével a védelmi tevékenység, a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések, és az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között – ideértve címen belül a kiemelt előirányzatokat is – indokolt esetben átcsoportosíthat.

28. § (1) ^*  A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. Sporttevékenység támogatása alcímhez tartozó jogcímcsoportok, valamint a XLVII. Gazdaság-újraindítási Alap fejezet, 2. cím, 8. Gazdaság újraindítást szolgáló emberi erőforrások fejezeti kezelésű előirányzatok alcím, 3. Sportlétesítmény fejlesztések támogatása jogcímcsoport költségvetési kiadási előirányzatai – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – tartalmazzák a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sport tv.) 56. § (2) bekezdése szerinti bevételek mértékének megfelelő támogatást.

(2) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. alcím, 5. A Magyar Labdarúgó Szövetség feladatainak támogatása jogcímcsoport költségvetési kiadási előirányzata tartalmazza a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékából, a távszerencsejáték játékadójából, valamint a sportfogadások játékadójából származó bevétel mértékének megfelelő támogatást. Amennyiben e három játékadó 2021. évben pénzforgalmilag teljesült bevétele együttesen meghaladja a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. alcím, 5. A Magyar Labdarúgó Szövetség feladatainak támogatása jogcímcsoport eredeti költségvetési kiadási előirányzatát, akkor az eredeti kiadási előirányzat és a teljesült bevétel különbségének biztosítására a Kormány határozatával a Sport tv. 56. § (2) bekezdésében meghatározott célra új kiadási előirányzatot hozhat létre a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetben, vagy engedélyezheti a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. alcím, 5. A Magyar Labdarúgó Szövetség feladatainak támogatása jogcímcsoport előirányzat kiadási előirányzatának növelését.

(3) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 25/B. §-a szerint befizetésre kerülő igazgatási szolgáltatási díj és fenntartási díj (a továbbiakban e § alkalmazásában: díj) 67,14%-át a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 22. alcím, 24. Egészségügyi intézmények fejlesztése és rendkívüli támogatása jogcímcsoport javára kell bevételként elszámolni, azzal, hogy ha a díj miniszteri rendelet alapján több szerv között oszlik meg, ezen elszámolási kötelezettséget csak a gyógyszerészeti államigazgatási szervet megillető díjrész tekintetében kell alkalmazni.

(4) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 2. cím, 3. Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményei alcím, valamint a 20. cím, 19. alcím, 1. Szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatása jogcímcsoport között – a közfeladatok változására tekintettel – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) szerinti 63. §, 65/A–65/F. § szerinti szolgáltatások biztosítása érdekében átcsoportosíthat.

12. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos szabályok

29. § (1) Az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus kereteiből finanszírozott programokra, az 5. mellékletben meghatározott és kötelezettségvállalással még nem terhelt kötelezettségvállalási keretelőirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható a 2014–2021-es időszak tekintetében tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(2) A Svájci–Magyar Együttműködési Program II. által támogatott programokra, az 5. mellékletben meghatározott és kötelezettségvállalással még nem terhelt kötelezettség-vállalási keretelőirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható a 2020–2024-es időszak tekintetében tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(3) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az (1)–(2) bekezdésben meghatározott mértéken túl is vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

30. § (1) Az Európai Bizottság által a 2014–2020-as programozási időszakban az európai strukturális és beruházási alapokból, illetve a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból finanszírozott programok esetén az 5. mellékletben meghatározott indikatív európai uniós kötelezettségvállalási keretelőirányzat kötelezettségvállalással nem terhelt keretének és az ahhoz kapcsolódó – az Európai Bizottság által elismert önerőn felüli –, minimálisan szükséges központi költségvetési finanszírozás operatív program szintű együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(2) Az Európai Bizottság által a 2014–2020-as programozási időszakra létrehozott Belső Biztonsági Alap és Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap által finanszírozott projektek esetén az 5. mellékletben meghatározott és kötelezettségvállalással még nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keretelőirányzat és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(3) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az (1) bekezdésben meghatározott mértéken túl a Kormány rendeletében meghatározottak szerint, míg a (2) bekezdésben meghatározott mértéken túl az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

31. § A Gazdaságfejlesztés Operatív Program 4. prioritásából, valamint a Közép-magyarországi Operatív Program 1.3 intézkedéséből nyújtott pénzügyi eszközök első kihelyezése után a program részére visszajuttatott eszközöket a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 25. cím, 4. A 2007–2013. évek közötti operatív programok visszaforgó pénzeszközeinek felhasználása és kezelése alcím előirányzatán kell kimutatni. A források újbóli kihelyezése kizárólag vonatkozó hazai és uniós jogszabályokban meghatározott célok mentén történhet.

32. § (1) Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap által támogatott programok és intézkedések finanszírozásával összefüggő kockázatok kezelésére képzett céltartalék a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet 38. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások cím előirányzatán kizárólag jogszabályban meghatározott célokra használható fel.

(2) A XII. Agrárminisztérium fejezet, 21. cím, 2. Uniós programok kiegészítő támogatása alcím előirányzata esetében a tárgyévet követő évre szóló központi költségvetési törvény kihirdetéséig a tárgyévi törvényi előirányzat 60%-áig vállalható éven túli fizetési kötelezettség.

33. § (1) Az Európai Bizottság által a 2021–2027-es programozási időszakban az európai strukturális és beruházási alapok programjai esetében a 6. mellékletben meghatározott indikatív kötelezettségvállalási keretének és az ahhoz kapcsolódó – az Európai Bizottság által elismert önerőn felüli –, minimálisan szükséges központi költségvetési finanszírozás operatív program szintű együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(2) Az Európai Bizottság által a 2021–2027-es programozási időszakra létrehozott Belügyi Alapok gyűjtőnév alá tartozó programjai esetén az 6. mellékletben meghatározott indikatív kötelezettségvállalási keretének és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(3) A 2021. évben az (1) és (2) bekezdésben meghatározott mértéken túl a Kormány engedélyével, az operatív programok Európai Bizottság általi elfogadását követően az azokban meghatározott kötelezettségvállalási keretelőirányzatok és az azokhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(4) ^*  Az Európai Bizottság által létrehozott Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz esetében az Európai Bizottsággal kötött megállapodásban foglalt, kötelezettségvállalással még nem terhelt összeg és az ahhoz kapcsolódó, vissza nem igényelhető általános forgalmi adó erejéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(5) ^*  A Brexit Alkalmazkodási Tartalék esetében az Európai Bizottság vonatkozó jogszabályában meghatározott, kötelezettségvállalással még nem terhelt összeg erejéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(6) ^*  A fejezetet irányító szerv saját hatáskörben az általa irányított fejezetbe sorolt (4)–(5) bekezdésben nevesített előirányzatok terhére, fejezetek közötti átcsoportosítást hajthat végre.

33/A. § ^*  A fejezetet irányító szerv saját hatáskörben az általa irányított fejezetbe sorolt uniós támogatások előirányzatai között előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre.

III. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZEREN BELÜLI ELSZÁMOLÁSOK, KAPCSOLATOK

34. § (1) A szociális hozzájárulási adó 2021-ben megfizetett összegének 71,63%-a az Ny. Alapot, 28,37%-a az E. Alapot illeti meg. A szociális hozzájárulási adó megfizetett összegéből az Ny. Alapot és az E. Alapot megillető részt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állapítja meg és naponta utalja át a jogosult számlájára.

(2) Amennyiben az Ny. Alap pénzforgalmi egyenlege a tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után többletet mutat, a kincstár intézkedik a többlet összegének visszautalásáról, amely a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 1. alcím, 5. Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás jogcímcsoport szerinti kiadást csökkenti.

(3) Amennyiben az E. Alap pénzforgalmi egyenlege a tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után többletet mutat, a kincstár intézkedik a többlet összegének visszautalásáról, amely a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 2. alcím, 9. Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás jogcímcsoport szerinti kiadást csökkenti.

(4) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a 2021. évi központi költségvetés január–november havi előzetes tényadatai alapján az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. cím, 7. Nyugdíjbiztosítási Alap befizetése alcím javára történő befizetési kötelezettséget határozhat meg a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 4. Egyéb befizetések cím, 1. Költségvetési befizetések alcím terhére.

IV. FEJEZET

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ALRENDSZER KAPCSOLATA

13. A helyi önkormányzatok központi alrendszerből származó forrásai

35. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 117. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint nyújtandó támogatások jogcímeit a 2. melléklet és a 3. melléklet 2.1.7. Megyei önkormányzatok feladatainak támogatása jogcím, 2.2.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím, 2.2.3. Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása jogcím és 2.3.2. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak kiegészítő támogatása jogcím szerint állapítja meg.

(2) Az Országgyűlés működési és felhalmozási támogatást állapít meg a helyi önkormányzatok által ellátandó 3. melléklet szerinti feladatokra.

36. § (1) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben 2020. évben év közben létrehozott új címek, illetve alcímek 2020. december 31-ei pozitív egyenlege esetén az államháztartásért felelős miniszter gondoskodhat e címek és alcímek 2021. évi címrendbe történő felvételéről és a 2020. december 31-én fennálló pozitív egyenlegnek megfelelő összeg biztosításáról.

(2) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben – az 1. mellékletben szereplő címek, valamint a 2. és 3. mellékletben szereplő, önkormányzatok által igényelhető jogcímek között és azokon belül – átcsoportosíthat.

37. § Az átalakult nemzetiségi önkormányzatot települési önkormányzatként a 2. melléklet és a 3. melléklet szerinti támogatások illetik meg.

14. A települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételek

38. § (1) A települési önkormányzatot illeti meg a települési önkormányzat önkormányzati adóhatósága által megállapított gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből származó bevétel 100%-a.

(2) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni – a települési önkormányzat által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

39. § (1) A települési önkormányzatot illeti meg

a) a települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság 100%-a,

b) a fővárosi és megyei kormányhivatal által a települési önkormányzat területén – a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével – kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a,

c) a közúti közlekedésről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott jogsértésre (a továbbiakban: közlekedési szabályszegés) tekintettel kiszabott – a bírságot kiszabó szervre tekintet nélkül – közigazgatási bírság behajtásából, illetve végrehajtásából származó bevétel 40%-a, ha a behajtást, illetve a végrehajtást a települési önkormányzat jegyzője önkormányzati adóhatósági jogkörében eljárva foganatosította és

d) a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések után a közterület-felügyelő által kiszabott közigazgatási bírság behajtott összegének 100%-a.

(2) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint a közigazgatási bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésére nem köteles.

15. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai

40. § (1) ^*  A 2. melléklet, a 3. melléklet 2.1.7. Megyei önkormányzatok feladatainak támogatása jogcím, 2.2.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím, 2.2.3. Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása jogcím, 2.3.2. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak kiegészítő támogatása jogcím és a 6.3. pont e) és k) alpontja szerinti támogatás folyósítása nettó finanszírozás keretében történik.

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. § (1a) bekezdése szerinti pénzbeli ellátás esetében a települési önkormányzat januárban teljesített kifizetéseit követően, az őt megillető összeget január hónapban igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel. A Szoctv. alapján nyújtott, a 3. melléklet 6.3. pont h) alpontjában meghatározott ellátások esetében, ha

a) a települési önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében igénylést nyújtott be, a január hónapban járó előleg folyósítása – jogszabályban meghatározott módon – igénylés nélkül történik,

b) a települési önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében nem nyújtott be igénylést, első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

(3) ^*  A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak ellátásához járó támogatás jogosulatlan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából a 2. melléklet 1.1.2. Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítása jogcím, 1.2.1. Óvodaműködtetési támogatás jogcím, 1.2.2. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím, 1.2.4. Nemzetiségi pótlék jogcím, 1.2.5. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők átlagbéralapú támogatása jogcím, 1.2.6. Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása jogcím, 1.2.7. Diabétesz ellátási pótlék jogcím, 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím, valamint az 1.4. A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása jogcím szerinti támogatások együttes összegét kell figyelembe venni.

(4) Az önkormányzattól a 2. melléklet 56. pontja szerinti szolidaritási hozzájárulás elvonása a települési önkormányzat számára folyósítandó támogatás havi összegéből a nettó finanszírozás keretében történik. Ennek összegét a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. cím, 5. Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás alcímen kell elszámolni.

(5) Ha a települési önkormányzatot az (1) bekezdés alapján a nettó finanszírozás keretében megillető adott havi források a (4) bekezdés szerint levonandó összegekre nem nyújtanak fedezetet, a kincstár az Áht. 83. § (3) bekezdése alapján havonta beszedési megbízást nyújt be a települési önkormányzattal szemben. Ha a települési önkormányzatnak 2021. december 16-án bármilyen elmaradása van a (4) bekezdés szerinti befizetési kötelezettsége tekintetében, a kincstár a meg nem fizetett összegre a kötelezett fizetési számlájára beszedési megbízást nyújt be.

(6) A különleges gazdasági övezettel érintett megyei önkormányzat adatot szolgáltat a tárgyévet megelőző évben realizált helyi adók összegéről a Magyar Államkincstáron keresztül a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium és az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium számára a teljes adatkörre vonatkozóan, a helyi adóbevételből a megyei önkormányzat támogatásával érintett települési önkormányzatok számára pedig az adott önkormányzatot érintő adatkörre vonatkozóan 2021. április 20-áig.

V. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

16. Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok, a magán intézmények fenntartói és egyéb szervezetek közcélú és egyéb tevékenységének támogatása

41. § (1) Az Országgyűlés a köznevelési és szakképzési feladat ellátására

a) ^*  átlagbéralapú támogatást állapít meg a nevelési-oktatási, szakképző, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, az egyházi és magán köznevelési és szakképző intézmény fenntartója részére az általuk fenntartott nevelési-oktatási és szakképző intézményben, továbbá pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus, oktató és – a (3) bekezdés kivételével – a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után a 8. melléklet 1.1. Átlagbéralapú támogatás jogcímen, az 1.2. Kiegészítő támogatás a pedagógusok minősítéséből adódó többletkiadásaihoz jogcímen, az 1.3. Kiegészítő támogatás a differenciált nemzetiségi pótlékhoz jogcímen, az 1.4. Pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének támogatása jogcímen, az 1.4.3. Diabétesz ellátási pótlék jogcímen meghatározott jogosultak után, az őket ott megillető mértékek szerint,

b) működési támogatást állapít meg a nemzetiségi önkormányzat vagy a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye által fenntartott nevelési-oktatási, szakképzési intézményekben ellátott, továbbá a pedagógiai szakszolgálati intézményekben gyógypedagógiai tanácsadásban, korai fejlesztésben és gondozásban részt vevő gyermekekre, tanulókra tekintettel a nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye részére a 8. melléklet 1.5. A nemzetiségi önkormányzat, a bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye által fenntartott köznevelési és szakképző intézmények működésének támogatása jogcím szerint,

c) a hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódóan

ca) tankönyvtámogatást és

cb) átlagbéralapú támogatást

állapít meg a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye által az állam és a nemzetiségi önkormányzat fenntartásában működő iskolában szervezett oktatáshoz a 8. melléklet 1.6. Bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye által az állami iskolában szervezett hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó támogatás jogcím szerint,

d) a gyermek-, tanulói étkeztetéshez az óvodai, általános iskolai, középfokú iskolai, kollégiumi étkeztetés támogatására a köznevelési és szakképző intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, továbbá az egyházi és magán köznevelési és szakképző intézmény fenntartója részére az általa biztosított gyermek-, tanulóétkeztetéshez a 8. melléklet 1.7. Intézményi gyermekétkeztetési támogatás jogcím szerint támogatást állapít meg.

(2) Az oktatásért felelős miniszter a kis létszámú csoportokban szervezhető hit- és erkölcstanoktatáshoz az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetébe tartozó előirányzat terhére további támogatást nyújthat.

(3) A Magyarország területén külföldi állam vagy nemzetközi szervezet oktatási programja szerint az oktatásért felelős miniszter engedélye alapján működő nevelési-oktatási intézmény Magyarországon nyilvántartásba vett fenntartója a 8. melléklet szerint jogosult

a) a pedagógus- és oktató-munkakörben foglalkoztatottak után átlagbéralapú támogatásra,

b) a gyermek-, tanulói étkeztetés Gyvt. szerinti megszervezése esetén gyermekétkeztetési támogatásra.

(4) A Kormány – jogszabályban meghatározott illetménynövekedésre tekintettel – rendeletben az (1) bekezdésben meghatározott támogatásokon túl további hozzájárulást állapíthat meg.

42. § (1) Az Országgyűlés a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó egyházi jogi személy, civil szervezet, közalapítvány, országos nemzetiségi önkormányzat, települési vagy területi nemzetiségi önkormányzat, gazdasági társaság, és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, az Szja tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, a köztestület (a továbbiakban együtt: nem állami szociális fenntartó) részére támogatást állapít meg a következők szerint:

a) a támogatás a nem állami szociális fenntartót a települési önkormányzatok 2. melléklet I. rész 1.3.2.3.1. Szociális étkeztetés – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.4.1. Szociális segítés jogcímmel, 1.3.2.4.2. Személyi gondozás – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.5. Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás összesen jogcímmel, 1.3.2.6.1. Időskorúak nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.6.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.7.1. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.7.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.8.1. Demens személyek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.8.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.9.1. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.9.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.10.1. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.10.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.11.1. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.11.3. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény jogcímmel, 1.3.2.12.1 Családi bölcsőde – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.12.3 Gyvt. 145. § (2c) bekezdés b) pontja alapján befogadást nyert napközbeni gyermekfelügyelet jogcímmel, 1.3.2.13.1. Hajléktalanok átmeneti szállása – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.13.2. Hajléktalanok átmeneti szállása időszakos férőhely – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.13.3. Hajléktalanok éjjeli menedékhelye – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.13.4. Hajléktalanok éjjeli menedékhelye időszakos férőhely – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.13.9. Kizárólag lakhatási szolgáltatás jogcímmel, 1.3.2.14. Támogató szolgáltatás jogcímmel, 1.3.2.15. Közösségi ellátások jogcímmel, 1.3.3.1. Bölcsődei bértámogatás jogcímmel, 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés – bértámogatás jogcímmel, valamint a bölcsődei, mini bölcsődei ellátás tekintetében az 1.2.3. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógusok szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásokhoz jogcímmel azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett illeti meg,

b) – a hajléktalanok átmeneti intézményei kivételével – a nem állami szociális fenntartó, ha a Szoctv. 57. § (2) bekezdése, valamint a Gyvt. 15. § (2) bekezdés c) pontja és (3) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti feladatot lát el, a 9. melléklet I. rész 1. A nem állami szociális fenntartó részére központi költségvetésből biztosított támogatás jogcím szerinti támogatásra jogosult,

c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó gazdasági társaságot – ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot – és egyéni vállalkozót az a) és b) pont szerinti támogatás 30%-ának megfelelő támogatás illeti meg,

d) a nem állami szociális fenntartó a 9. melléklet I. rész 2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím, 3. A bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkeztetése jogcím, 4. A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás, az utcai szociális munka, a krízisközpont, a félutas ház és a titkos menedékház fenntartóját megillető költségvetési támogatás jogcím, valamint 5. Biztos Kezdet Gyerekházak jogcím szerinti támogatásra jogosult.

(2) A bevett egyházat és annak belső egyházi jogi személyét az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény szerinti kiegészítő támogatás illeti meg a Szoctv. 4. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontja, illetve a Gyvt. 5. § s) pont sb) alpontja szerinti fenntartóként, ha szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt tart fenn. E kiegészítő támogatás mértéke

a) – a b) pontban foglaltak kivételével – az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti támogatás 68,5%-a,

b) a 2. melléklet I. rész 1.3.2.14. Támogató szolgáltatás és 1.3.2.15. Közösségi ellátások jogcímek szerinti szolgáltatások után a fenntartó által ezen szolgáltatásokra tekintettel igénybe vett támogatás 13%-a.

(3) A nem állami szociális fenntartó az (1) bekezdés alapján megállapított támogatás teljes összegét a folyósítást követő 15 napon belül köteles annak az intézménynek átadni, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került.

(4) Az egyházi jogi személy a (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást köteles elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a humánszolgáltatást ellátó intézményei, illetve azok humánszolgáltatásai támogatására fordítani.

(5) Az (1) bekezdés szerinti támogatás és a (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás elszámolása a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet terhére, illetve javára történik.

(6) ^*  A Gyvt. 44. §-a szerinti munkahelyi bölcsőde fenntartóját – az (1)–(2) bekezdéstől eltérően – a 2. melléklet I. rész 1.3.2.12. Családi bölcsőde jogcím szabályai szerint, azzal azonos mértékű támogatás illeti meg.

(7) A nem állami szociális fenntartó részére a Kormány rendeletben az (1)–(2) bekezdésben meghatározott támogatáson túl további hozzájárulást állapíthat meg.

43. § (1) Az Országgyűlés az országos, valamint a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok részére nyújtandó támogatásokat és keretösszegeket a 10. melléklet szerint állapítja meg.

(2) A XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 31. jogcímcsoport, 1. Nemzetiségi szakmai támogatások jogcím szerinti pályázati támogatások, illetve a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 1. Roma nemzetiségi szakmai és beruházási támogatások jogcímcsoport szerinti pályázati támogatások tekintetében a nemzetiségpolitikáért megosztott hatáskörben felelős miniszterek a Nemzetiségi Támogatási Bizottság támogatási összeg felosztására tett javaslata alapján döntenek.

(3) A (2) bekezdés szerinti bizottság legfeljebb kilenc főből áll, amelybe

a) az Országgyűlés nemzetiségeket képviselő bizottsága 3 főt,

b) az országos nemzetiségi önkormányzatok 3 főt,

c) a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter 2 főt és

d) a nemzetiségpolitikáért a roma nemzetiség vonatkozásában felelős miniszter 1 főt

delegálnak.

(4) Az országos nemzetiségi önkormányzat delegáltja a saját országos nemzetiségi önkormányzatának pályázati ügyének elbírálásában nem vehet részt.

44. § Az Országgyűlés a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 30. jogcímcsoport, 1. Egyházi közfeladatellátáshoz kapcsolódó céltámogatások és karitatív feladatok támogatása jogcím terhére az egyházi jogi személyek és a Karitatív Tanács számára nyújtandó támogatások keretösszegeit a 11. melléklet szerint állapítja meg.

45. § Az önkormányzati tűzoltóság a fenntartásához, működéséhez és fejlesztéséhez az átvállalt feladattal arányos költségvetési támogatást a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 34. § (1) és (3) bekezdése és 41. § (5) bekezdése alapján a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 10. Önkormányzati tűzoltóságok normatív támogatása alcím előirányzatából a következő feltételek és normatívák szerint veheti igénybe:

a) valamennyi önkormányzati tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos összegű, 25,0 millió forint alaptámogatásra jogosult,

b) az a) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzatból minden önkormányzati tűzoltóság az általa ellátott vonulási terület veszélyeztetettsége mértékét kifejező, jogszabályban rögzített elvek alapján meghatározott pontszámok arányában részesül,

c) a tárgyévet megelőző év normatív támogatás elszámolásából bevételként visszatérülő összeg a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter egyedi döntése alapján az önkormányzati tűzoltóságok működési kiadásainak finanszírozására használható fel.

46. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2021. évi személyi jövedelemadó-rendelkezéseknél a Nemzeti Tehetség Program. Felhasználása a 2022. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre.

17. A pártok és a működésüket segítő alapítványok támogatása

47. § (1) Az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása címben meghatározott pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) alapján részesülnek támogatásban.

(2) Az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím terhére a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok a Ptv. rendelkezései szerint részesülnek támogatásban.

VI. FEJEZET

ÁLLAMI KEZESSÉG- ÉS GARANCIAVÁLLALÁS, VISZONTGARANCIA-VÁLLALÁS ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS

48. § (1) A Kormány a 2021. évben együttesen 100 000,0 millió forint összegű új egyedi állami kezesség és állami garancia vállalására adhat felhatalmazást.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretösszeg – a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozás miatt bekövetkező emelkedést kivéve – kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.

(3) Az Európai Beruházási Banktól, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól, a Nemzetközi Beruházási Banktól, valamint az Európa Tanács Fejlesztési Banktól felveendő hitelekhez vállalható egyedi állami kezességek és állami garanciák nem terhelik az (1) bekezdés szerinti keretösszeget.

49. § (1) ^*  A 2021. évben vállalt kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák együttes, a vállalás időpontjában forintra átszámított állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg az 1 300 000,0 millió forintot.

(2) A Kormány a 2021. évben a közvetett vagy közvetlen többségi állami tulajdonú vasúti társaságoknak vagy e társaságok többségi befolyása alatt álló vasúti társaságoknak a vasúti gördülőállományuk fejlesztésére, felújítására vagy új vasúti gördülőállomány beszerzésére együttesen 70 000 millió forint összegű, az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság által nyújtott forrásbevonásra adhat felhatalmazást állami kezesség mellett.

50. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 5. § (3) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2021. évben 1 900 000,0 millió forint.

(2) ^*  Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés b) pontja szerinti felső határ a 2021. évben 1 700 000,0 millió forint.

(3) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés c) pontja szerinti felső határ a 2021. évben 2 000 000,0 millió forint.

(4) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a (2) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó állami kezesség után az állam javára felszámítandó kezességvállalási díj mértékét a Kormány határozatban állapítja meg. ^* 

51. § (1) ^*  A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2021. évben 1 500 000,0 millió forint.

(2) Az Etv. 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felső határ a 2021. évben 100 000,0 millió forint.

(3) ^*  Az Etv. 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti felső határ a 2021. évben 1 200 000,0 millió forint.

52. § (1) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség mögött – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)–(9) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az állami viszontgarancia mértéke – a (6) bekezdés kivételével – a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség 85%-a.

(3) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a (2) bekezdés szerinti viszontgaranciával

a) a kis- és középvállalkozások, valamint a Munkavállalói Résztulajdonosi Program megvalósítására – a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény alapján – létrejövő szervezetek legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, garancia-szerződésből és termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat,

b) készfizető kezességet vállalhat gyógyszerész vállalkozási célú, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 74. § (1) bekezdésében és 83/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése érdekében történő tulajdoni hányad megszerzését szolgáló – a közforgalmú gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonarány növelésének elősegítéséről szóló kormányrendelet szerinti Patika Hitelprogram keretében – 2013. július 1-je és 2021. december 31-e között létrejött hitel- vagy kölcsönszerződéséhez, valamint

c) jogszabályban meghatározott feltételek szerint készfizető kezességet vállalhat pénzügyi intézménynek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelőnek, biztosítónak nem minősülő gazdasági társaságok által kibocsátott kötvényekből eredő, továbbá az ilyen társaságokkal szembeni kitettségek értékpapírosításával létrejött értékpapírokból eredő kötelezettségekhez.

(4) A (2) bekezdés szerinti viszontgarancia kiterjed a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nek a tőkepiacról szóló törvény alapján működő kockázati tőkealapnak gazdasági társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességére is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.

(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet

a) pénzügyi intézmény,

b) kockázati tőkealap,

c) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén,

d) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési tevékenység esetén,

e) a (3) bekezdés c) pontja esetében a kötvény- és értékpapír-tulajdonos.

(6) Az állami viszontgarancia mértéke a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az Európai Bizottság „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című közleménye (a továbbiakban: Közlemény) alapján az Európai Bizottság határozatában jóváhagyott feltételek szerinti Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség 90%-a.

(7) ^*  A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya – a (8) bekezdés szerinti kezességek kivételével – 2021. december 31-én nem haladhatja meg a 2 500 000,0 millió forintot.

(8) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által a (3) bekezdés c) pontja szerinti állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2021. december 31-én nem haladhatja meg a 200 000,0 millió forintot.

(9) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti ügyletek bevételeit, és az ezen ügyletekhez kapcsolódó költségeket és ráfordításokat elkülönítetten köteles nyilvántartani, és az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) alapján készült éves Pénzügyi kimutatásaiban bemutatni.

53. § (1) Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (e § alkalmazásában a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség mögött – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)–(7) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség 85%-a.

(3) Az (1) bekezdésben vállalt állami viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.

(4) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, garancia-szerződésből, termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat.

(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet

a) pénzügyi intézmény,

b) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén,

c) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítvány mikrohitelezési tevékenység esetén.

(6) Az állami viszontgarancia mértéke az Alapítvány által a Közlemény alapján az Európai Bizottság határozatában jóváhagyott feltételek szerinti Krízis Agrárgarancia Program keretében vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség 90%-a.

(7) ^*  Az Alapítvány által állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2021. december 31-én nem haladhatja meg az 550 000,0 millió forintot.

53/A. § ^*  (1) A Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. által vállalt, az alapul szolgáló pénzügyi kötelezettség 80%-át meg nem haladó mértékű kezesség mögött – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)–(7) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn. ^* 

(2) ^*  Az állami viszontgarancia mértéke a Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. által – befektetési és beruházási célú finanszírozáshoz kapcsolódóan – vállalt kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség

a) hitel- és kölcsönügyletekhez kapcsolódó kezességvállalás esetében 85%-a,

b) kötvényügyletekhez kapcsolódó kezességvállalás esetében 100%-a.

(3) ^*  A Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. (2) bekezdés szerinti viszontgaranciával vállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, továbbá az általuk kibocsátott legfeljebb 25 év lejáratú kötvényekből eredő kötelezettségéért vállalhat kezességet.

(4) ^*  A Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. (2) bekezdés szerinti viszontgaranciával alternatív befektetési alapok által kibocsátott legfeljebb 25 év lejáratú kötvényekből eredő kötelezettségéért vállalhat kezességet.

(5) ^*  A kezesi szerződés jogosultja lehet

a) pénzügyi intézmény,

b) kötvény-tulajdonos.

(6) ^*  A Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. által állami viszontgarancia mellett vállalt kezesség állománya 2021. december 31-én nem haladhatja meg a 3 000 000,0 millió forintot.

(7) A Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. az (1) bekezdés szerinti ügyletek bevételeit, és az ezen ügyletekhez kapcsolódó költségeket és ráfordításokat elkülönítetten köteles nyilvántartani, és az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) alapján készült éves Pénzügyi kimutatásaiban bemutatni.

54. § (1) Az állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, jogszabályban meghatározott feladatának érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból erednek.

(2) A Diákhitel Központ Zrt. az (1) bekezdés szerinti kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles.

(3) Az állami kezességvállalásért a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.

(4) A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét az államháztartásért felelős miniszter hagyja jóvá.

55. § (1) Ha az államnak szerződéssel, illetve jogszabállyal vállalt kezesség- vagy viszontgarancia érvényesítéséből – ide nem értve az 56. § és az 57. § szerinti térítési kötelezettséget – olyan fizetési kötelezettsége keletkezik, amely nem szerepel az 1. mellékletben, azt a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 33. Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése cím terhére kell teljesíteni.

(2) Az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek az állami kezesség, garancia melletti forrásbevonással kapcsolatos feladatokban történő közreműködésért fizetendő díjat a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 32. cím, 1. Vegyes kiadások alcím terhére kell teljesíteni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kiadások összegével a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet tervezett kiadása túlléphető.

56. § (1) Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (a továbbiakban: MFB Zrt.) által a Gazdaságfejlesztési Operatív Program „Pénzügyi eszközök” prioritási tengelyében, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program „A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése” prioritási tengelyében vállalt készfizető kezesség, illetve garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100%-ára az állam térítési kötelezettséget vállal.

(2) ^*  Az (1) bekezdés szerinti állami térítési kötelezettség érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettséget a XIX. Gazdaság-újraindítási Alap uniós fejlesztései fejezet, 2. cím, 7. alcím, 2. Fejezeti általános tartalék jogcímcsoport előirányzat terhére kell teljesíteni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kezesség, illetve térítési kötelezettség érvényesítéséből származó, az MFB Zrt. által behajtott követelés összege a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 25. cím, 4. A 2007–2013. évek közötti operatív programok visszaforgó pénzeszközeinek felhasználása és kezelése alcím előirányzatát illeti.

(4) ^*  Az (1) bekezdés szerinti állami térítési kötelezettség érvényesítéséből származó, az MFB Zrt. által behajtott követelés összege a XIX. Gazdaság-újraindítási Alap uniós fejlesztései fejezet, 2. cím, 7. alcím, 2. Fejezeti általános tartalék jogcímcsoport előirányzatát illeti.

57. § (1) Az MFB Zrt. által a Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Program „Pénzügyi eszközök” prioritási tengelyében vállalt garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100%-ára a (2)–(6) bekezdésben meghatározottak szerint az állam térítési kötelezettséget vállal.

(2) Az MFB Zrt. az (1) bekezdés szerinti térítési kötelezettség mellett a mikro-, kis- és középvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitelszerződésein alapuló kötelezettségek legfeljebb 100%-áig vállalhat garanciát.

(3) Az MFB Zrt. által a Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Program „Pénzügyi eszközök” prioritási tengelyében a garanciaeszközökre vállalt garancia állománya 2021. december 31-én nem haladhatja meg a 100.000,0 millió forintot.

(4) ^*  Az (1) bekezdés szerinti térítési kötelezettség érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettséget a forrást biztosító azonos előirányzatból a XIX. Gazdaság-újraindítási Alap uniós fejlesztései fejezet, 3. cím, 1. alcím, 1. Gazdaságfejlesztés és Innovációs OP (GINOP) jogcímcsoport terhére kell teljesíteni.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott előirányzat a térítési kötelezettség érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettség teljesítéséhez nem elegendő, a további kifizetések forrásának biztosítása során is fenn kell tartani az Európai Unió költségvetéséből származó támogatás és az ahhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozás eredeti előirányzatnak megfelelő arányát.

(6) Az (1)–(3) bekezdés szerinti térítési kötelezettség érvényesítéséből származó, az MFB Zrt. által behajtott követelés összege a Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Program forrását növeli.

58. § (1) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által a Svájci–Magyar Együttműködési Program II. időszakának „Mikrovállalkozások és KKV-k külső finanszírozáshoz való hozzáférése” című alterülete keretében vállalt garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100%-a mögött a (2)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint az állam térítési kötelezettséget vállal.

(2) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti térítési kötelezettség mellett a mikro-, kis- és középvállalkozások legfeljebb 5 év lejáratú hitelszerződésein alapuló kötelezettségek legfeljebb 80%-áig vállalhat garanciát.

(3) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által a Svájci–Magyar Együttműködési Program II. időszakának „Mikrovállalkozások és KKV-k külső finanszírozáshoz való hozzáférése” című alterülete keretében vállalt garancia állománya 2021. december 31-én nem haladhatja meg a 10 000,0 millió forintot.

(4) ^*  Az (1) bekezdés szerinti térítési kötelezettség érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettséget a XIX. Gazdaság-újraindítási Alap uniós fejlesztései fejezet, 3. cím, 5. Svájci–Magyar Együttműködési Program II. alcím terhére kell teljesíteni.

(5) Az (1)–(3) bekezdés szerinti garancia érvényesítéséből származó, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által behajtott követelés összege a Svájci–Magyar Együttműködési Program II. előirányzatát illeti.

VII. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS VEGYES RENDELKEZÉSEK

18. A nyugdíjemelés, egyes illetmények és meghatározott díjak, támogatások és járadékok alapjának mértéke

59. § A 2021 januárjában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1) és (2) bekezdése alapján esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál 3,0%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.

60. § (1) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés d) pontja alapján az MFB Zrt. által saját kockázatára nyújtott azon hitelek állománya, amelyekhez a Kormány határozatában forrás- és eszközoldali kamattámogatást biztosít, a 2021. év folyamán legfeljebb 600 000,0 millió forint lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretet a tényleges állomány az év egyetlen napján sem haladhatja meg.

61. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. §-a szerinti illetményalap 2021. évben 38 650 forint.

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 159. §-a szerinti rendvédelmi illetményalap 2021. évben 38 650 forint.

(3) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 2. § 12a. pontja szerinti honvédelmi illetményalap 2021. január 1-jétől 44 600 forint.

(4) A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának kerete, illetve cafetéria-juttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten adott – az Szja tv. 71. § (1) bekezdésében meghatározott – juttatások összege, törvény eltérő rendelkezése hiányában, 2021. évben nem haladhatja meg a nettó 400 000 forintot.

(5) A fizetési számlához kapcsolódóan törvény alapján az egy foglalkoztatottnak havonta adható bankszámla-hozzájárulás mértéke a 2021. évben legfeljebb 1000 forint.

(6) A helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben a 2021. évben – az önkormányzat saját forrásai terhére – a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalánál, közterület-felügyeleténél, illetve a közös önkormányzati hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben foglaltaktól eltérően – az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb összegben állapíthatja meg az illetményalapot. A magasabb illetményalap szerint megállapított havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. Személyi illetmény esetén e bekezdés szabályai akként alkalmazandók, hogy pótlék ez esetben sem fizethető.

62. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)

a) 66. § (1) bekezdése szerinti, a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, és a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó – az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő – legkisebb szorzószámokat a 2021. évre a 7. melléklet tartalmazza,

b) 69. §-a szerinti illetménypótlék számítási alapja a 2021. évben 20 000 forint.

(2) A Kjt. 77. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén nyújtott keresetkiegészítés a 2021. évben a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatának 2%-a. Fel nem használt előirányzata kizárólag a keresetbe tartozó juttatások emelésére fordítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az állami felsőoktatási intézményekre, a központi költségvetési szervként vagy köztestületi költségvetési szervként működő kutatóközpontra, kutatóintézetre, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által irányított, kutatást kiegészítő köztestületi költségvetési szervre és az olyan költségvetési szervre, amelynek felügyeletét a Magyar Tudományos Akadémia elnöke látja el.

63. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 65. § (1) bekezdése szerinti illetményalap számításának vetítési alapja 101 500 forint.

(2) Az Nkt. 46. § (5) bekezdése szerinti térítésmentes tankönyvellátás biztosítása érdekében a 2021/2022. tanévre leadott iskolai tankönyvrendeléseknél figyelembe vehető tanulónkénti tankönyvtámogatás összege

a) a nappali rendszerű iskola, a nappali rendszerű nemzetiségi és gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai feladatot ellátó iskola

aa) első–negyedik évfolyamán 9000 forint/fő/év,

ab) ötödik (beleértve a nyelvi előkészítő és nemzetiségi nyelvi előkészítő), hatodik és nyolcadik évfolyamán, továbbá tizedik–tizenhatodik évfolyamán 12 000 forint/fő/év,

ac) hetedik (beleértve a nyelvi előkészítő és nemzetiségi nyelvi előkészítő, továbbá a Köznevelési és Szakképzési Hídprogramok) évfolyamán 15 000 forint/fő/év,

ad) kilencedik (beleértve a nyelvi előkészítő és nemzetiségi nyelvi előkészítő, az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégiumi Program, az enyhe értelmi fogyatékos tanulók előkészítő) évfolyamán 20 000 forint/fő/év,

b) nemzetiségi nevelést-oktatást ellátó iskolával tanulói jogviszonyban álló nappali rendszerű iskolai oktatásban részesülő tanulók esetén 5000 forint/fő/év,

c) a fejlesztő nevelés-oktatásban részesülő tanulók esetén 12 000 forint/fő/év.

64. § (1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 308 000 forint/fő/év.

(2) A Kjt. 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 2021. január 1-jétől 554 400 forint.

(3) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 124 500 forint.

(4) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott, a szakorvos jelöltek képzésével összefüggően felmerülő dologi költségek megtérítésére szolgáló támogatás összege 100 000 forint/év.

(5) A központi költségvetési szervként működő – köznevelési és szakképzési közfeladatot ellátó intézményt fenntartó – felsőoktatási intézményt az általa ellátott köznevelési és szakképzési feladatok tekintetében a 41. § (1) bekezdés d) pontjában megállapított támogatások azonos jogcímen és feltételekkel illetik meg.

65. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 169. § (2) bekezdése szerinti bírói illetményalap a 2021. évben 507 730 forint.

(2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 59. § (3) bekezdése szerinti ügyészi illetményalap a 2021. évben 507 730 forint.

(3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. § (3) bekezdése szerinti jogi segítői óradíj a 2021. évben 6000 forint.

(4) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 36. § (8) bekezdése szerinti kirendelt ügyvédi óradíj a 2021. évben 6000 forint.

66. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 23. § (7) bekezdése szerinti deviza-illetményalap összege 2021. évben 425 000 forint, a 25. § (4) bekezdése szerinti lakhatási és vegyes költségtérítés-alap 300 000 forint, a gyermeknevelési költségtérítés-alap 250 000 forint.

67. § (1) A Gyvt.

a) 20/A. § (1) bekezdése szerinti alapösszegű támogatás esetenkénti összege a 2021. évben gyermekenként 6000 forint,

b) 20/A. § (2) bekezdése szerinti emelt összegű támogatás esetenkénti összege a 2021. évben gyermekenként 6500 forint,

c) 20/B. § (5) bekezdése szerinti pótlék esetenkénti összege a 2021. évben gyermekenként 8400 forint,

d) 66/L. §-a szerinti helyettes szülői díj legalacsonyabb összege – gyermekenként, fiatal felnőttenként – a 2021. évben 15 000 forint/hó.

(2) A Szoctv.

a) 38. §-a szerinti gyermekek otthongondozási díjának a Szoctv. 39/A. §-a szerinti havi összege a 2021. évben a 2021. évre megállapított kötelező legkisebb munkabér 88%-a,

b) 39/C. § (2) bekezdésében, 41. § (5) bekezdésében és 43/A. § (4) bekezdésében meghatározott szakértői díj összege a 2021. évben esetenként 23 000 forint,

c) 44. § (1) bekezdése szerinti ápolási díj havi alapösszege a 2021. évben 41 335 forint.

(3) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 4. § (2) bekezdés a) pontja szerinti első utalási összeg 42 500 forint, a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti második és harmadik utalási összeg 44 600-44 600 forint, ha a gyermek a 2021. évben született.

(4) A 2021. évben a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 107. § (2) bekezdése szerinti

a) önköltség összege 1 200 000 forint/fő/év,

b) alapnormatíva összege 650 000 forint/fő/év.

68. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 7. § (1) bekezdése és a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megszerzésének ötödik üteméről szóló 259/2009. (XI. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TéR.) alapján az életjáradék összege 2021. március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

(2) Az Éltv. és a TéR. alapján a 2021. március 1-je után az életjáradék összegét az Éltv. és a TéR. mellékletében meghatározott összeg (1) bekezdés szerinti növekménye figyelembevételével kell megállapítani.

(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. § (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 2021. március 1-jétől – 2021. január 1-jei visszamenőleges hatállyal – az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

69. § A Szoctv.

a) 50/A. § (8) bekezdése szerinti egyéni gyógyszerkeret havi összege a 2021. évben 12 000 forint,

b) 50/A. § (9) bekezdése szerinti eseti keret éves összege a 2021. évben 6000 forint.

70. § Az Éhvt. 13. §-a szerinti felügyeleti díj mértéke a projekt jogszabály alapján jóváhagyott Tervdokumentumában létrehozni tervezett minden egyes kibocsátás-csökkentési egység után 38 forint.

71. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 25. § (4) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatási járulék összeg 7950 forint/fő/hó.

19. A kis összegű követelés értékhatára, a filmalkotásokhoz kapcsolódó gyártási értékhatár és a közbeszerzési értékhatárok

72. § Az Áht. 97. § (3) bekezdésének alkalmazása során a kis összegű követelés értékhatára 100 000 forint.

73. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 13. § (5) bekezdésében meghatározott gyártási költségvetési értékhatár a 2021. évben magyar filmalkotás esetén 359,8 millió forint, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén 628,0 millió forint.

74. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár – kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2021. január 1-jétől 2021. december 31-éig

a) árubeszerzés esetében 15,0 millió forint,

b) építési beruházás esetében 50,0 millió forint,

c) építési koncesszió esetében 100,0 millió forint,

d) szolgáltatás megrendelése esetében 15,0 millió forint,

e) szolgáltatási koncesszió esetében 30,0 millió forint.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatár 2021. január 1-jétől 2021. december 31-éig

a) árubeszerzés esetében 50,0 millió forint,

b) építési beruházás esetében 100,0 millió forint,

c) szolgáltatás megrendelése esetében 50,0 millió forint,

d) építési koncesszió esetében 200,0 millió forint,

e) szolgáltatási koncesszió esetében 100,0 millió forint.

20. A nemzetközi pénzügyi intézményekben való részvétellel kapcsolatos felhatalmazások

75. § (1) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az államháztartásért felelős miniszter az állam nevében feltételes kötelezettséget vállaljon a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank általános és szelektív tőkeemelésében, melynek mértéke 2021–2023 között 171 099 033,2 amerikai dollár.

(2) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az államháztartásért felelős miniszter az állam nevében kötelezettséget vállaljon a Nemzetközi Pénzügyi Társaság általános és szelektív tőkeemelésében, melynek mértéke 2021–2025 között 39 136 000,0 amerikai dollár.

(3) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az államháztartásért felelős miniszter az állam nevében kötelezettséget vállaljon a Nemzetközi Fejlesztési Társulás 19. alapfelöltéséről szóló határozatában szereplő 13,99 millió SDR magyar hozzájárulás kifizetésére. Az alapfeltöltést 2021–2029. között, nemzeti valutában kell teljesíteni.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. Felhatalmazó rendelkezések

76. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott többlettámogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának, a többlettámogatás folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének, valamint a 4. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozat szabályait, ^* 

b) a 41. § (4) bekezdése és a 8. melléklet 1.2. Kiegészítő támogatás a pedagógusok minősítéséből adódó többletkiadásaihoz jogcím szerinti támogatás folyósításának, lemondásának, pótigénylésének, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait,

c) a 42. § (7) bekezdésben meghatározott támogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának, a többlettámogatás folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének részletes szabályait,

d) a 4. § (3) bekezdésében meghatározott központi tartalék felhasználási szabályait,

e) a 44. §-ban és a 11. mellékletben meghatározott támogatások igénylésének, felhasználásának és elszámolásának részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 21. cím, 3. Gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlása és értékesítése alcím kiadásának felhasználásával kapcsolatos szabályokat.

(3) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletében

a) az 5. § (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott forgalmi értéktől kisebb értékhatárt,

b) az 61. § (6) bekezdésben foglaltak szerint az 61. § (1) bekezdéstől eltérően magasabb összegű illetményalapot határozzon meg.

(4) Felhatalmazást kapnak a nemzetiségpolitikáért megosztott hatáskörben felelős miniszterek, hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével rendeletben állapítsák meg a 10. melléklet szerint nyújtott nemzetiségi célú támogatások e törvényben és más jogszabályban nem szabályozott igénybevételének, felhasználásának és elszámolásának részletszabályait.

22. Hatályba léptető rendelkezések

77. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2020. október 1-jén lép hatályba, és 2024. december 31-én hatályát veszti.

(2) Az 1–34. §, a 36–76. §, az 1. melléklet és a 4–11. melléklet 2021. január 1-jén lép hatályba.

23. ^*  Egyéb rendelkezések

78. § ^*  A XLVII. Gazdaság-újraindítási Alap fejezet 4. Gazdaság-újraindítási Foglalkoztatási Alap címben a 15. Munkahely-megtartási program alcím előirányzat terhére előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül az eredeti előirányzaton felül kiadás teljesíthető.

1. melléklet a 2020. évi XC. törvényhez ^* 

I. ORSZÁGGYŰLÉS

																	millió forintban
Cím szám	Al- cím szám	Jog- cím- csop.	Jog- cím szám	Elő- ír. csop.	Kie- melt előír.	Cím név	Al- cím név	Jog- cím- csop.	Jog- cím név	Elő- ir. csop.	I. FEJEZET	2021. évi előirányzat
		szám		szám	szám			név		név	Kiemelt előirányzat neve	Működési kiadás	Működési bevétel		Felhalmozási kiadás		Felhalmozási bevétel
1						Országgyűlés Hivatala
	1						Országgyűlés hivatali szervei						1 100,0		5 423,3
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	24 665,7
					9						Egyéb működési kiadások	11 215,0
2						Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára							5,0		274,3
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	909,3
					9						Egyéb működési kiadások	425,4
3						Országgyűlési Őrség
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	3 897,3
					9						Egyéb működési kiadások	604,2
4						Fejezeti kezelésű előirányzatok
	3						Az Országgyűlés elnökének közcélú felajánlásai, adományai					73,0
	4						A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma
		2						Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseletéért Alapítvány támogatása				80,0
	8						Volt köztársasági elnökök közcélú felajánlásai, adományai
		1						Schmitt Pál közcélú felajánlásai, adományai				73,0
		2						Sólyom László közcélú felajánlásai, adományai				73,0
	14						Steindl Imre program támogatása					1 128,1			3 317,9
	15						Rendvédelmi szolgálati juttatás tartalék					600,0
						1–4. cím összesen:						43 744,0	1 105,0		9 015,5
5						Közbeszerzési Hatóság
	1						Közbeszerzési Hatóság						2 769,0		180,2
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	1 818,3
					9						Egyéb működési kiadások	1 289,7
						5. cím összesen:						3 108,0	2 769,0		180,2
8						Pártok támogatása
	1						Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása
		1						FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség				967,8
		2						Magyar Szocialista Párt				305,5
		3						Jobbik Magyarországért Mozgalom – Párt				510,3
		4						Lehet Más a Politika				217,9
		5						Kereszténydemokrata Néppárt				180,4
		7						Demokratikus Koalíció				207,1
		8						Párbeszéd Magyarországért Párt				91,0
	2						Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása
		1						Momentum Mozgalom				44,3
		2						Magyar Kétfarkú Kutyapárt				24,6
9						Pártalapítványok támogatása
	1						Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány					1 468,9
	2						Táncsics Mihály Alapítvány					359,3
	3						Gyarapodó Magyarországért Alapítvány					702,4
	4						Ökopolisz Alapítvány					212,6
	5						Barankovics István Alapítvány					149,7
	9						Megújuló Magyarországért Alapítvány					27,5
	11						Új Köztársaságért Alapítvány					194,5
	13						Savköpő Menyét Alapítvány					41,3
	14						Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány					74,2
11						Közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása
	1						Közszolgálati hozzájárulás					97 187,9
21						Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
	1						Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság								25,1
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	976,3
					9						Egyéb működési kiadások	602,8
						21. cím összesen:						1 579,1			25,1
22						Egyenlő Bánásmód Hatóság
	1						Egyenlő Bánásmód Hatóság						1,0		3,4
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	252,5
					9						Egyéb működési kiadások	207,1
						22. cím összesen:						459,6	1,0		3,4
23						Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
	1						Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal						7 682,7		147,0
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	3 662,2
					9						Egyéb működési kiadások	3 873,5
						23. cím összesen:						7 535,7	7 682,7		147,0
24						Nemzeti Választási Iroda
	1						Nemzeti Választási Iroda								50,0
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	842,5
					9						Egyéb működési kiadások	572,9
	2						Fejezeti kezelésű előirányzatok
		1						Időközi és nemzetiségi választások lebonyolítása				458,0
		2						A választási rendszerek működtetése				1 200,0			300,0
		5						2022. évi országgyűlési képviselőválasztás előkészítése				500,0
						24. cím összesen:						3 573,4			350,0
25						Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala
	1						Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala								21,0
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	848,4
					9						Egyéb működési kiadások	454,7
						25. cím összesen:						1 303,1			21,0
26 *						Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága
	1						Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága
I. ORSZÁGGYŰLÉS												Kiadás		Bevétel		Egyenleg
						Hazai működési költségvetés						164 270,1		11 557,7		–152 712,4
						Hazai felhalmozási költségvetés						9 742,2		0,0		–9 742,2
						Európai uniós fejlesztési költségvetés						0,0		0,0		0,0
						I. fejezet összesen						174 012,3		11 557,7		–162 454,6

II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG

millió forintban

Cím szám

Al- cím szám

Jog- cím- csop.

Jog- cím szám

Elő- ír. csop.

Kie- melt előír.

Cím név

Al- cím név

Jog- cím- csop.

Jog- cím név

Elő- ir. csop.

II. FEJEZET

2021. évi előirányzat

szám

szám

szám

név

név

Kiemelt előirányzat neve

Működési kiadás

Működési bevétel

Felhalmozási kiadás

Felhalmozási bevétel

1

Köztársasági Elnöki Hivatal

56,6

1

Működési költségvetés

1

Személyi juttatások

1 067,8

9

Egyéb működési kiadások

602,3

2

Fejezeti kezelésű előirányzatok

2

Célelőirányzatok

1

Állami kitüntetések

466,8

2

Köztársasági elnök közcélú felajánlásai, adományai

73,0

3

Államfői Protokoll kiadásai

1

Államfői Protokoll kiadásai

449,3

4

Fejezeti tartalék

26,3

II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG

Kiadás

Bevétel

Egyenleg

Hazai működési költségvetés

2 685,5

0,0

–2 685,5

Hazai felhalmozási költségvetés

56,6

0,0

–56,6

Európai uniós fejlesztési költségvetés

0,0

0,0

0,0

II. fejezet összesen

2 742,1

0,0

–2 742,1

III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

millió forintban

Cím szám

Al- cím szám

Jog- cím- csop.

Jog- cím szám

Elő- ír. csop.

Kie- melt előír.

Cím név

Al- cím név

Jog- cím- csop.

Jog- cím név

Elő- ir. csop.

III. FEJEZET

2021. évi előirányzat

szám

szám

szám

név

név

Kiemelt előirányzat neve

Működési kiadás

Működési bevétel

Felhalmozási kiadás

Felhalmozási bevétel

1

Alkotmánybíróság

70,0

1

Működési költségvetés

1

Személyi juttatások

1 844,2

9

Egyéb működési kiadások

824,1

III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

Kiadás

Bevétel

Egyenleg

Hazai működési költségvetés

2 668,3

0,0

–2 668,3

Hazai felhalmozási költségvetés

70,0

0,0

–70,0

Európai uniós fejlesztési költségvetés

0,0

0,0

0,0

III. fejezet összesen

2 738,3

0,0

–2 738,3

IV. ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA

millió forintban

Cím szám

Al- cím szám

Jog- cím- csop.

Jog- cím szám

Elő- ír. csop.

Kie- melt előír.

Cím név

Al- cím név

Jog- cím- csop.

Jog- cím név

Elő- ir. csop.

IV. FEJEZET

2021. évi előirányzat

szám

szám

szám

név

név

Kiemelt előirányzat neve

Működési kiadás

Működési bevétel

Felhalmozási kiadás

Felhalmozási bevétel

1

Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

96,9

1

Működési költségvetés

1

Személyi juttatások

1 396,0

9

Egyéb működési kiadások

641,3

IV. ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA

Kiadás

Bevétel

Egyenleg

Hazai működési költségvetés

2 037,3

0,0

–2 037,3

Hazai felhalmozási költségvetés

96,9

0,0

–96,9

Európai uniós fejlesztési költségvetés

0,0

0,0

0,0

IV. fejezet összesen

2 134,2

0,0

–2 134,2

V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

millió forintban

Cím szám

Al- cím szám

Jog- cím- csop.

Jog- cím szám

Elő- ír. csop.

Kie- melt előír.

Cím név

Al- cím név

Jog- cím- csop.

Jog- cím név

Elő- ir. csop.

V. FEJEZET

2021. évi előirányzat

szám

szám

szám

név

név

Kiemelt előirányzat neve

Működési kiadás

Működési bevétel

Felhalmozási kiadás

Felhalmozási bevétel

1

Állami Számvevőszék

17,0

574,0

3,0

1

Működési költségvetés

1

Személyi juttatások

8 570,8

9

Egyéb működési kiadások

2 783,9

V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

Kiadás

Bevétel

Egyenleg

Hazai működési költségvetés

11 354,7

17,0

–11 337,7

Hazai felhalmozási költségvetés

574,0

3,0

–571,0

Európai uniós fejlesztési költségvetés

0,0

0,0

0,0

V. fejezet összesen

11 928,7

20,0

–11 908,7

VI. BÍRÓSÁGOK

millió forintban

Cím szám

Al- cím szám

Jog- cím- csop.

Jog- cím szám

Elő- ír. csop.

Kie- melt előír.

Cím név

Al- cím név

Jog- cím- csop.

Jog- cím név

Elő- ir. csop.

VI. FEJEZET

2021. évi előirányzat

szám

szám

szám

név

név

Kiemelt előirányzat neve

Működési kiadás

Működési bevétel

Felhalmozási kiadás

Felhalmozási bevétel

1

Bíróságok

3 066,1

5 881,4

1

Működési költségvetés

1

Személyi juttatások

88 267,4

9

Egyéb működési kiadások

34 968,5

2

Kúria

192,0

46,0

1

Működési költségvetés

1

Személyi juttatások

3 900,8

9

Egyéb működési kiadások

955,5

3

Fejezeti kezelésű előirányzatok

1

Beruházás

2

Igazságszolgáltatás beruházásai

6 383,0

3

Igazságszolgáltatás működtetése

1 561,9

VI. BÍRÓSÁGOK

Kiadás

Bevétel

Egyenleg

Hazai működési költségvetés

129 654,1

3 258,1

–126 396,0

Hazai felhalmozási költségvetés

12 310,4

0,0

–12 310,4

Európai uniós fejlesztési költségvetés

0,0

0,0

0,0

VI. fejezet összesen

141 964,5

3 258,1

–138 706,4

VIII. ÜGYÉSZSÉG

millió forintban

Cím szám

Al- cím szám

Jog- cím- csop.

Jog- cím szám

Elő- ír. csop.

Kie- melt előír.

Cím név

Al- cím név

Jog- cím- csop.

Jog- cím név

Elő- ir. csop.

VIII. FEJEZET

2021. évi előirányzat

szám

szám

szám

név

név

Kiemelt előirányzat neve

Működési kiadás

Működési bevétel

Felhalmozási kiadás

Felhalmozási bevétel

1

Ügyészségek

37,0

2 799,6

65,0

1

Működési költségvetés

1

Személyi juttatások

42 981,7

9

Egyéb működési kiadások

11 193,3

3

Fejezeti kezelésű előirányzatok

4

Jogerősen megállapított kártérítések célelőirányzata

30,0

VIII. ÜGYÉSZSÉG

Kiadás

Bevétel

Egyenleg

Hazai működési költségvetés

54 205,0

37,0

–54 168,0

Hazai felhalmozási költségvetés

2 799,6

65,0

–2 734,6

Európai uniós fejlesztési költségvetés

0,0

0,0

0,0

VIII. fejezet összesen

57 004,6

102,0

–56 902,6

IX. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI

millió forintban

Cím szám

Al- cím szám

Jog- cím- csop.

Jog- cím szám

Elő- ír. csop.

Kie- melt előír.

Cím név

Al- cím név

Jog- cím- csop.

Jog- cím név

Elő- ir. csop.

IX. FEJEZET

2021. évi előirányzat

szám

szám

szám

név

név

Kiemelt előirányzat neve

Működési kiadás

Működési bevétel

Felhalmozási kiadás

Felhalmozási bevétel

1

A települési önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása

1 *

A települési önkormányzatok működésének általános támogatása

265 705,3

2 *

A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása

216 567,6

3 *

A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása

179 935,9

4 *

A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása

87 024,9

5 *

A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása

22 630,8

2

A helyi önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatásai

1 *

A helyi önkormányzatok általános feladatainak működési célú támogatása

66 368,1

2

A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak működési célú támogatása

35 260,6

3

A települési önkormányzatok kulturális feladatainak működési célú támogatása

12 608,2

3

A helyi önkormányzatok felhalmozási célú kiegészítő támogatásai

22 753,0

IX. *  HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI

Kiadás

Bevétel

Egyenleg

Hazai működési költségvetés

886 101,4

0,0

–886 101,4

Hazai felhalmozási költségvetés

22 753,0

0,0

–22 753,0

Európai uniós fejlesztési költségvetés

0,0

0,0

0,0

IX. fejezet összesen:

908 854,4

0,0

–908 854,4

X. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM

																	millió forintban
Cím szám	Al- cím szám	Jog- cím- csop.	Jog- cím szám	Elő- ír. csop.	Kie- melt előír.	Cím név	Al- cím név	Jog- cím- csop.	Jog- cím név	Elő- ir. csop.	X. FEJEZET	2021. évi előirányzat
		szám		szám	szám			név		név	Kiemelt előirányzat neve	Működési kiadás	Működési bevétel		Felhalmozási kiadás		Felhalmozási bevétel
1						Igazságügyi Minisztérium igazgatása							380,2		43,8
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	5 131,1
					9						Egyéb működési kiadások	3 971,5
2						Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet									6,5
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	517,6
					9						Egyéb működési kiadások	181,3
3						Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének igazgatása									58,1
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	4 402,6
					9						Egyéb működési kiadások	1 650,3
20						Fejezeti kezelésű előirányzatok
	2						IM szakmai programok és egyéb kötelezettségek támogatása					780,9
	5						Igazságügyi miniszter feladatkörébe tartozó jogszabályok alapján teljesítendő fizetési kötelezettségek					6 469,0
X. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM												Kiadás		Bevétel		Egyenleg
						Hazai működési költségvetés						23 104,3		380,2		–22 724,1
						Hazai felhalmozási költségvetés						108,4		0,0		–108,4
						Európai uniós fejlesztési költségvetés						0,0		0,0		0,0
						X. fejezet összesen						23 212,7		380,2		–22 832,5

XI. MINISZTERELNÖKSÉG

																	millió forintban
Cím szám	Al- cím szám	Jog- cím- csop.	Jog- cím szám	Elő- ír. csop.	Kie- melt előír.	Cím név	Al- cím név	Jog- cím- csop.	Jog- cím név	Elő- ir. csop.	XI. FEJEZET	2021. évi előirányzat
		szám		szám	szám			név		név	Kiemelt előirányzat neve	Működési kiadás	Működési bevétel		Felhalmozási kiadás		Felhalmozási bevétel
1						Miniszterelnökség igazgatása							25,0		1 643,8		1,4
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	12 698,3
					9						Egyéb működési kiadások	8 564,7
3						Nemzetstratégiai Kutatóintézet									32,3
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	814,7
					9						Egyéb működési kiadások	455,8
7						Nemzeti Örökség Intézete							140,0		79,5
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	641,7
					9						Egyéb működési kiadások	1 341,6
12 *						Fővárosi, megyei kormányhivatalok és járási kormányhivatalok							42 356,2		5 081,8		8,0
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	187 774,6
					9						Egyéb működési kiadások	61 761,0
14						Nemzeti Közszolgálati Egyetem							3 110,0		238,8
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	7 655,4
					9						Egyéb működési kiadások	7 692,5
18						Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete							65,4
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	417,8
					9						Egyéb működési kiadások	232,1
30						Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1						Célelőirányzatok
		10						BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. működésének és szakmai feladatainak támogatása				3 826,0
		14						Építésügyi, településügyi és területrendezési feladatok				783,1			56,0
		15						Kulturális örökségvédelmi, világörökségi törvényből adódó és nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos feladatok				146,5			66,4
		16						Nonprofit, társadalmi, civil szervezetek és köztestületek támogatása				8 398,5			12 733,5
		28						Hungary Helps Programhoz kapcsolódó támogatások				3 800,0
		29						Nemzeti Együttműködési Alap				9 287,6
		30						Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások
			1						Egyházi közfeladatellátáshoz kapcsolódó céltámogatások és karitatív feladatok támogatása			14 275,8
			2						Egyházi alapintézmény-működés, SZJA rendelkezés és kiegészítése			16 400,0
			3						Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék			20 150,0
		31						Nemzetiségi célú költségvetési támogatások
			1						Nemzetiségi szakmai támogatások			2 786,7			2 450,0
			2						Országos nemzetiségi önkormányzatok támogatása			2 864,6
		50						Határontúli műemlék-felújítási program				36,7			463,3
		52						Kiemelt nemzeti emlékhely településkép-védelmi környezetében álló ingatlanokhoz kapcsolódó örökségvédelmi célú beruházások							569,4
		57						Kulturális fejlesztési, örökségvédelmi és egyéb feladatok ellátásának támogatása gazdasági társaságok részére				8 927,8			1 167,3
		58						HAYDNEUM – Magyar Régizenei Központ támogatása				990,0
		88						Nemzeti Kastélyprogram							188,2
	2						Fejezeti általános tartalék					1 700,0
	3						Nemzetpolitikai tevékenységek és határon túli magyarok támogatása					4 820,6			200,0
	5						Fővárosi és megyei kormányhivatalok peres ügyei					10,0
32						Központi kezelésű előirányzatok
	4						Települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása					2 169,4
XI. *  MINISZTERELNÖKSÉG												Kiadás		Bevétel		Egyenleg
						Hazai működési költségvetés						391 423,5		45 696,6		–345 726,9
						Hazai felhalmozási költségvetés						24 970,3		9,4		–24 960,9
						Európai uniós fejlesztési költségvetés						0,0		0,0		0,0
						XI. fejezet összesen:						416 393,8		45 706,0		–370 687,8

XII. AGRÁRMINISZTÉRIUM

																	millió forintban
Cím szám	Al- cím szám	Jog- cím- csop.	Jog- cím szám	Elő- ír. csop.	Kie- melt előír.	Cím név	Al- cím név	Jog- cím- csop.	Jog- cím név	Elő- ir. csop.	XII. FEJEZET	2021. évi előirányzat
		szám		szám	szám			név		név	Kiemelt előirányzat neve	Működési kiadás	Működési bevétel		Felhalmozási kiadás		Felhalmozási bevétel
1						Agrárminisztérium igazgatása							124,0		48,4		10,0
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	6 304,4
					9						Egyéb működési kiadások	2 412,2
2						Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal							10 437,6		1 089,8
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	6 223,5
					9						Egyéb működési kiadások	8 657,7
4						Ménesgazdaságok							2 996,3		241,2		33,3
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	693,7
					9						Egyéb működési kiadások	2 934,7
6						Mezőgazdasági középfokú szakoktatás intézményei							5 081,5		112,6		3,7
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	18 207,6
					9						Egyéb működési kiadások	7 284,5
7						Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár							155,0		0,5
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	464,4
					9						Egyéb működési kiadások	231,5
8						Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ							2 116,6		55,3		6,0
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	2 630,6
					9						Egyéb működési kiadások	2 030,9
10						Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ							185,3		204,0
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	776,0
					9						Egyéb működési kiadások	664,6
12						Országos Meteorológiai Szolgálat							199,7		47,9		3,0
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	1 076,7
					9						Egyéb működési kiadások	693,2
14						Nemzeti park igazgatóságok							6 047,8		497,9		23,3
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	7 344,9
					9						Egyéb működési kiadások	5 618,9
17						Nemzeti Földügyi Központ							31,6		148,0
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	2 215,6
					9						Egyéb működési kiadások	1 167,4
20						Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1						Környezet- és természetvédelmi feladatok					4 641,8			277,3
	2						Földügyi, öntözési és erdészeti feladatok
		1						Földügyi feladatok				11 564,5			3,9
		3						Erdő-, vad- és halgazdálkodási feladatok				1 714,3			113,5
	3						Mezőgazdasági feladatok
		2						Mezőgazdasági szakmai feladatok				5 351,7			459,7
	4						Élelmiszergazdasági és élelmiszerlánc-felügyeleti feladatok					1 055,6
	5						Ágazati szakmai és társadalmi szervezetek támogatása					7 238,2
	6						Állat, növény- és GMO-kártalanítás					3 500,0
	7						Nemzeti agrárkár-enyhítés					8 600,0	4 300,0
	8						Peres ügyek					95,6
	9						Fejezeti általános tartalék					130,4
21						Központi kezelésű előirányzatok
	2						Uniós programok kiegészítő támogatása					12 916,1
XII. AGRÁRMINISZTÉRIUM												Kiadás		Bevétel		Egyenleg
						Hazai működési költségvetés						121 525,1		31 675,4		–89 849,7
						Hazai felhalmozási költségvetés						3 300,0		79,3		–3 220,7
						Európai uniós fejlesztési költségvetés						12 916,1		0,0		–12 916,1
						XII. fejezet összesen						137 741,2		31 754,7		–105 986,5

XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM

																	millió forintban
Cím szám	Al- cím szám	Jog- cím- csop.	Jog- cím szám	Elő- ír. csop.	Kie- melt előír.	Cím név	Al- cím név	Jog- cím- csop.	Jog- cím név	Elő- ir. csop.	XIII. FEJEZET	2021. évi előirányzat
		szám		szám	szám			név		név	Kiemelt előirányzat neve	Működési kiadás	Működési bevétel		Felhalmozási kiadás		Felhalmozási bevétel
1						Honvédelmi Minisztérium
	1						Honvédelmi Minisztérium igazgatása								124,0
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	5 265,3
					9						Egyéb működési kiadások	1 344,4
	2						Egyéb HM szervezetek						2 156,7		81 030,1		1 608,6
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	9 685,4
					9						Egyéb működési kiadások	105 595,8
2						Magyar Honvédség							5 640,0		140 790,3		145,0
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	158 166,6
					9						Egyéb működési kiadások	133 375,6
3						Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat							200,0		106,7		11,7
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	15 132,3
					9						Egyéb működési kiadások	17 212,8
6						MH Egészségügyi Központ							31 569,8		958,7
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	29 931,7
					9						Egyéb működési kiadások	17 308,6
7						Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	343,0
					9						Egyéb működési kiadások	55,3
8						Fejezeti kezelésű előirányzatok
	2						Ágazati célelőirányzatok
		1						NATO és EU felajánlás alapján kialakításra kerülő készenléti alegységek alkalmazásának kiadásai (NRF, Battle Group, DCM és NFIU)				100,0
		3						Civil, érdekképviseleti szervek és alapítványok támogatása				760,6
		5						Nonprofit korlátolt felelősségű társaságok támogatása				3 251,0
		6						Honvédelmi Sportszövetség támogatása
			1						Honvédelmi Sportszövetség működésének támogatása			1 286,0
		25						Hozzájárulás a NATO Biztonsági Beruházási Programjához							10 355,1
		39						Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz				17 000,0
		40						Nemzetközi tagdíjak, tagdíj jellegű befizetések				6 841,1
		43						Tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadások				1 000,0
		47						Honvédelmi szolgálati juttatás tartalék				19 300,0
		48						Védelmi felkészítés előirányzatai
			1						Honvédelmi- és gazdasági felkészülés központi kiadásai			497,0
			2						Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működési feltételeinek biztosítása			1 200,0
XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM												Kiadás		Bevétel		Egyenleg
						Hazai működési költségvetés						544 652,5		39 566,5		–505 086,0
						Hazai felhalmozási költségvetés						233 364,9		1 765,3		–231 599,6
						Európai uniós fejlesztési költségvetés						0,0		0,0		0,0
						XIII. fejezet összesen						778 017,4		41 331,8		–736 685,6

XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM

																	millió forintban
Cím szám	Al- cím szám	Jog- cím- csop.	Jog- cím szám	Elő- ír. csop.	Kie- melt előír.	Cím név	Al- cím név	Jog- cím- csop.	Jog- cím név	Elő- ir. csop.	XIV. FEJEZET	2021. évi előirányzat
		szám		szám	szám			név		név	Kiemelt előirányzat neve	Működési kiadás	Működési bevétel		Felhalmozási kiadás		Felhalmozási bevétel
1						Belügyminisztérium igazgatása							10 954,8		28,7
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	9 779,2
					9						Egyéb működési kiadások	14 272,4
2						Nemzeti Védelmi Szolgálat									32,3
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	5 475,7
					9						Egyéb működési kiadások	1 561,8
4						Terrorelhárítási Központ							150,0		2 602,0
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	14 888,1
					9						Egyéb működési kiadások	4 860,2
5						Büntetés-végrehajtás							3 715,6		314,7
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	58 310,6
					9						Egyéb működési kiadások	31 961,5
7						Rendőrség							6 134,4		7 245,9
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	267 578,1
					9						Egyéb működési kiadások	85 351,3
8						Alkotmányvédelmi Hivatal							27,4		107,5		20,0
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	9 658,1
					9						Egyéb működési kiadások	2 701,2
9						Nemzetbiztonsági Szakszolgálat							280,0		2 336,5		23,0
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	16 240,1
					9						Egyéb működési kiadások	6 823,5
10						Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ									67,7
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	1 780,5
					9						Egyéb működési kiadások	1 412,7
12						BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság							3 183,2		3 681,5
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	66 275,8
					9						Egyéb működési kiadások	19 318,1
13						Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság							454,4		175,8
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	6 437,6
					9						Egyéb működési kiadások	4 162,1
16						Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	1 398,6
					9						Egyéb működési kiadások	1 429,7
17						Vízügyi Igazgatóságok							3 280,7		1 254,0
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	18 055,3
					9						Egyéb működési kiadások	14 317,3
20						Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1						Ágazati célfeladatok
		3						A légimentéssel összefüggő kiadások				2 127,5
		50						Víz-, környezeti és természeti katasztrófa kárelhárítás				1 200,0
		56						Kormányzati infokommunikációs szolgáltatások				69 054,3
		63						Központi közigazgatási irattárazással kapcsolatos szakmai feladatok ellátása				403,2
	2						Alapítványok és társadalmi önszerveződések támogatása
		2						Társadalmi önszerveződések támogatása
			3						Országos Polgárőr Szövetség			1 050,0
			11						Társadalmi szervezetek, alapítványok támogatása			1 086,2			225,0
	5						Társadalmi felzárkózást segítő programok
		1						Roma nemzetiségi szakmai és beruházási támogatások				1 456,7			363,2
		2						Tanoda program				2 416,2
		3						Felzárkózást elősegítő szakmapolitikai programok támogatása				384,6			15,0
		5						Útravaló és felzárkózást segítő ösztöndíj programok				2 641,8
		8						Biztos Kezdet Gyerekházak				842,3
		10						Országos Roma Önkormányzat támogatása				616,4
	10						Önkormányzati tűzoltóságok normatív támogatása					1 963,0
	11						A hivatásos életpályával, valamint a hivatásos állomány lakhatásával kapcsolatos kiadások					17 181,2
	19						A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerének támogatása					825,7
	21						Tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadások					1 000,0
	22						A terrorellenes intézkedések megvalósításához kapcsolódó kiadások					500,0
	26						Rendvédelmi szolgálati juttatás tartalék					53 300,0
21						Központi kezelésű előirányzatok
	3						Roma települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása					1 733,6
	4						Európai Uniós és nemzetközi projektek/programok megvalósításához kapcsolódó kiadások					494,0	200,0		477,0
	5						Belügyi Alapok 2014–2020					2 410,1			5 235,9
	6						Belügyi Alapok 2021–2027					1 836,4			7 070,0
XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM												Kiadás		Bevétel		Egyenleg
						Hazai működési költségvetés						823 832,2		28 180,5		–795 651,7
						Hazai felhalmozási költségvetés						18 449,8		43,0		–18 406,8
						Európai uniós fejlesztési költségvetés						17 523,4		200,0		–17 323,4
						XIV. fejezet összesen						859 805,4		28 423,5		–831 381,9

XV. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM

																	millió forintban
Cím szám	Al- cím szám	Jog- cím- csop.	Jog- cím szám	Elő- ír. csop.	Kie- melt előír.	Cím név	Al- cím név	Jog- cím- csop.	Jog- cím név	Elő- ir. csop.	XV. FEJEZET	2021. évi előirányzat
		szám		szám	szám			név		név	Kiemelt előirányzat neve	Működési kiadás	Működési bevétel		Felhalmozási kiadás		Felhalmozási bevétel
1						Pénzügyminisztérium igazgatása							1 059,7		306,3		28,3
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	12 151,2
					9						Egyéb működési kiadások	4 207,0
2						Nemzeti Adó- és Vámhivatal							5 750,9		8 780,8		244,9
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	117 238,8
					9						Egyéb működési kiadások	55 943,0
5						Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság							6 105,4		3 911,7
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	5 039,3
					9						Egyéb működési kiadások	46 337,5
8						Magyar Államkincstár							14 600,3		6 869,8
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	35 899,5
					9						Egyéb működési kiadások	18 411,0
16						Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság							116,9
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	523,6
					9						Egyéb működési kiadások	163,7
25						Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1						Kárrendezési célelőirányzat és egyéb kártalanítási feladatok					3 550,1
	4						A 2007–2013. évek közötti operatív programok visszaforgó pénzeszközeinek felhasználása és kezelése								23 131,6		23 131,6
	6						Nemzetközi és egyéb kötelezettségek					160,4			1,0
26						Központi kezelésű előirányzatok
	2						Központi tartalékok
		3						Céltartalékok				184 594,1
	3						Európai Területi Együttműködés (2014–2020)					692,2	254,1		15,0
	4						Európai Területi Együttműködés (2021–2027)					100,0
XV. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM												Kiadás		Bevétel		Egyenleg
						Hazai működési költségvetés						484 219,2		27 633,2		–456 586,0
						Hazai felhalmozási költségvetés						43 001,2		23 404,8		–19 596,4
						Európai uniós fejlesztési költségvetés						807,2		254,1		–553,1
						XV. fejezet összesen						528 027,6		51 292,1		–476 735,5

XVII. INNOVÁCIÓS ÉS TECHNOLÓGIAI MINISZTÉRIUM

																	millió forintban
Cím szám	Al- cím szám	Jog- cím- csop.	Jog- cím szám	Elő- ír. csop.	Kie- melt előír.	Cím név	Al- cím név	Jog- cím- csop.	Jog- cím név	Elő- ir. csop.	XVII. FEJEZET	2021. évi előirányzat
		szám		szám	szám			név		név	Kiemelt előirányzat neve	Működési kiadás	Működési bevétel		Felhalmozási kiadás		Felhalmozási bevétel
1 *						Innovációs és Technológiai Minisztérium igazgatása							30 048,0		278,7		41,0
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	18 851,8
					9						Egyéb működési kiadások	38 558,6
4						Országos Atomenergia Hivatal							2 654,9		123,3
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	2 059,9
					9						Egyéb működési kiadások	2 701,2
5						Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat							1 726,3		21,6
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	1 085,5
					9						Egyéb működési kiadások	1 108,4
6						Nemzeti Akkreditáló Hatóság							271,0		4,9
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	289,6
					9						Egyéb működési kiadások	199,8
7						Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal							311,0		78,3
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	1 399,8
					9						Egyéb működési kiadások	811,7
8						Szakképzési Centrumok							2 592,4		342,7		140,8
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	103 902,1
					9						Egyéb működési kiadások	40 434,6
9						Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala							3 993,3		224,6		2,9
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	1 692,3
					9						Egyéb működési kiadások	2 079,3
11						Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség							870,6		8,2
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	1 489,7
					9						Egyéb működési kiadások	11 743,5
14 *						Egyetemek, főiskolák							322 055,3		25 677,7		5 522,6
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	225 651,1
					9						Egyéb működési kiadások	238 464,6
20 *						Fejezeti kezelésű előirányzatok
	32						Közlekedési ágazati programok					138 178,2	5 740,0		30 140,8
	34						Infokommunikációs ágazati feladatok					3 845,8
	35						Energetikai és fenntarthatósági ágazati feladatok
		1						Energia, bányászati és klímapolitikai feladatok				2 528,2			126,1
		3						Fenntarthatósági feladatok és közmű-szolgáltatások				27 001,2
	36						Ágazati szakmai és társadalmi szervezetek feladatai
		1						Szakmai és társadalmi szervezetek támogatása				1 980,6			8,0
		2						Nemzetközi vadászati, természeti és lovas rendezvények támogatása				6 872,0
		3						Kormányzati szakpolitikák				6 291,8
		4						Kilátó Piarista Pályaorientációs és Munkaerőpiaci Fejlesztő, Módszertani Központ működtetése				332,0
	67						Felsőoktatási feladatok
		1						Nem állami felsőoktatási intézmények támogatása				59 100,9
		2						Felsőoktatás speciális feladatai				8 851,6
		7						Nemzetközi, európai uniós és határon túli felsőoktatási feladatok, programok támogatása				1 564,0
		12						Mórahalmi Komplex Fejlesztő Centrum létrehozása				117,5
21						Központi kezelésű előirányzatok
	1						Közlekedési közszolgáltatások költségtérítése
		1						A vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítése				127 000,0
		2						Vasúti személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése				193 500,0
		3						Autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése				98 400,0
		5						Elővárosi közösségi közlekedés költségtérítése				14 900,0
	3						Tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos bevételek és kiadások
		2						Bányakoncessziós díj					500,0
		3						Kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételek
			1						Ipari tevékenységekhez kapcsolódó kibocsátási egységek								70 000,0
			2						Légiközlekedési kibocsátási egységek								300,0
	5						Mecseki uránbányászok baleseti járadékainak és egyéb kártérítési kötelezettségeinek átvállalása					200,0
XVII. *  INNOVÁCIÓS ÉS TECHNOLÓGIAI MINISZTÉRIUM												Kiadás		Bevétel		Egyenleg
						Hazai működési költségvetés						1 383 187,3		370 762,8		–1 012 424,5
						Hazai felhalmozási költségvetés						57 034,9		76 007,3		18 972,4
						Európai uniós fejlesztési költségvetés						0,0		0,0		0,0
						XVII. fejezet összesen:						1 440 222,2		446 770,1		–993 452,1

XVIII. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM

																	millió forintban
Cím szám	Al- cím szám	Jog- cím- csop.	Jog- cím szám	Elő- ír. csop.	Kie- melt előír.	Cím név	Al- cím név	Jog- cím- csop.	Jog- cím név	Elő- ir. csop.	XVIII. FEJEZET	2021. évi előirányzat
		szám		szám	szám			név		név	Kiemelt előirányzat neve	Működési kiadás	Működési bevétel		Felhalmozási kiadás		Felhalmozási bevétel
1						Külgazdasági és Külügyminisztérium központi igazgatása							188,6		450,8		16,0
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	12 074,6
					9						Egyéb működési kiadások	12 727,2
2						Külképviseletek igazgatása							7 537,6		5 769,4		110,0
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	58 276,8
					9						Egyéb működési kiadások	20 245,9
4						Információs Hivatal							180,0		2 532,1		46,2
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	7 985,9
					9						Egyéb működési kiadások	7 062,1
7						Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1						Célelőirányzatok
		6						Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá tartozó szervezetek és szakmai programok támogatása				1 158,7
		16						Protokoll kiadások				651,0
		25						Csángó-Magyar Együttműködési Program Támogatása				1 500,0
		33						Stipendium Hungaricum és diaszpóra ösztöndíjak támogatása				33 548,6
	2						Külgazdasági fejlesztési célú szervezeti támogatások					9 019,5			55,1
	3						Nemzetközi tagdíjak és európai uniós befizetések					17 416,3
	5						Peres ügyek					9,0
	8						Kulturális diplomáciai projektek támogatása					1 190,7			41,4
	9						Rendvédelmi szolgálati juttatás tartalék					1 200,0
8 *						Központi kezelésű előirányzatok
	3						Brexit Alkalmazkodási Tartalék (BAR)					3 850,0
XVIII. *  KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM												Kiadás		Bevétel		Egyenleg
						Hazai működési költségvetés						184 066,3		7 906,2		–176 160,1
						Hazai felhalmozási költségvetés						8 848,8		172,2		–8 676,6
						Európai uniós fejlesztési költségvetés						3 850,0		0,0		–3 850,0
						XVIII. fejezet összesen:						196 765,1		8 078,4		–188 686,7

XIX. GAZDASÁG-ÚJRAINDÍTÁSI ALAP UNIÓS FEJLESZTÉSEI ^* 

																	millió forintban
Cím szám	Al- cím szám	Jog- cím- csop.	Jog- cím szám	Elő- ír. csop.	Kie- melt előír.	Cím név	Al- cím név	Jog- cím- csop.	Jog- cím név	Elő- ir. csop.	XIX. FEJEZET	2021. évi előirányzat
		szám		szám	szám			név		név	Kiemelt előirányzat neve	Működési kiadás	Működési bevétel		Felhalmozási kiadás		Felhalmozási bevétel
2						Fejezeti kezelésű előirányzatok
	7						Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok
		1						EU támogatások felhasználásához szükséges technikai segítségnyújtás				9 573,0			1 876,6
		2 *						Európai uniós programokhoz kapcsolódó tartalék				5 026,4
		4						Közvetlen uniós programok támogatása				600,0			2 400,0
3 *						Központi kezelésű előirányzatok
	1						Kohéziós politikai operatív programok 2014–2020
		1						Gazdaságfejlesztés és Innovációs OP (GINOP)				276 893,9			185 513,1
		2						Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP)				21 819,8			8 420,8
		3						Terület- és Településfejlesztési OP (TOP)				12 103,1			50 711,9
		4						Integrált Közlekedésfejlesztési OP (IKOP)				147,2			230 880,0
		5						Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP)				53 560,2			61 586,5
		6						Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP)				118 051,0			48 369,2
		7						Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési OP (KÖFOP)				26 122,7			635,7
		8						Rászoruló Személyeket Támogató OP (RSZTOP)				1 481,8
	2						Európai Területi Együttműködés (2014–2020)					4 865,3	6 974,4		10 257,7		5 401,4
	4						EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2014–2021					15 704,0			4 174,6
	5						Svájci-Magyar Együttműködési Program II.					7 370,7
	6						Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) projektek 2014–2020					3 372,8			78 975,9
	7						Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) projektek 2021–2027								1 000,0
	8						Vidékfejlesztési és halászati programok 2014–2020
		1						Vidékfejlesztési Program				87 156,4			112 843,6
		2						Magyar Halgazdálkodási Operatív Program				1 857,2			1 342,8
	9						Kohéziós politikai operatív programok 2021–2027
		1						Gazdaságfejlesztés és Innovációs OP Plusz (GINOP Plusz)				110 876,7			74 123,3
		2						Integrált Közlekedésfejlesztés OP Plusz (IKOP Plusz)				51,4			79 948,6
		4						Terület- és Településfejlesztési OP Plusz (TOP Plusz)				53 817,0			216 183,0
		6						Környezeti és Energiahatékonysági OP Plusz (KEHOP Plusz)				16 280,2			18 719,8
		7						Digitális Megújulás OP Plusz (DIMOP Plusz)				19 881,2			10 118,8
		8						Végrehajtás OP Plusz (VOP Plusz)				4 892,0			152,0
	10 *						Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)					75 000,0			375 000,0
XIX. *  GAZDASÁG-ÚJRAINDÍTÁSI ALAP UNIÓS FEJLESZTÉSEI												Kiadás		Bevétel		Egyenleg
						Hazai működési költségvetés						15 199,4		0,0		–15 199,4
						Hazai felhalmozási költségvetés						4 276,6		0,0		–4 276,6
						Európai uniós fejlesztési költségvetés						2 480 261,9		12 375,8		–2 467 886,1
						XIX. fejezet összesen						2 499 737,9		12 375,8		–2 487 362,1

XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

																	millió forintban
Cím szám	Al- cím szám	Jog- cím- csop.	Jog- cím szám	Elő- ír. csop.	Kie- melt előír.	Cím név	Al- cím név	Jog- cím- csop.	Jog- cím név	Elő- ir. csop.	XX. FEJEZET	2021. évi előirányzat
		szám		szám	szám			név		név	Kiemelt előirányzat neve	Működési kiadás	Működési bevétel		Felhalmozási kiadás		Felhalmozási bevétel
1						Emberi Erőforrások Minisztériuma igazgatása							922,9		89,5
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	15 884,4
					9						Egyéb működési kiadások	6 026,9
2						Szociális és gyermekvédelmi intézményrendszer
	3						Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményei						25 146,3		693,9		0,3
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	103 060,3
					9						Egyéb működési kiadások	44 610,8
3						Nemzeti Sportközpontok							3 747,0		1 707,3		153,0
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	3 988,2
					9						Egyéb működési kiadások	10 784,4
4						Egyéb kulturális intézmények							389,8		120,0
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	1 359,4
					9						Egyéb működési kiadások	1 069,5
6						Egyéb oktatási intézmények
	1						Oktatási Hivatal						800,0		219,8
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	6 952,9
					9						Egyéb működési kiadások	2 917,4
7						Egészségügyi és gyógyszerészeti hatósági feladatokat ellátó intézmények
	1						Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet						3 821,2		171,0
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	3 032,4
					9						Egyéb működési kiadások	1 527,0
8						Egyéb történetkutató intézetek
	1						Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum								4,2
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	177,9
					9						Egyéb működési kiadások	108,4
	2						VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár						15,4
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	370,4
					9						Egyéb működési kiadások	378,2
9						Petőfi Irodalmi Múzeum							405,5		126,3
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	2 922,9
					9						Egyéb működési kiadások	4 029,9
10						Gyógyító-megelőző ellátás szakintézetei
	1						Állami Egészségügyi Ellátó Központ						2 139,1		201,0
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	25 063,1
					9						Egyéb működési kiadások	6 051,6
	2						Gyógyító-megelőző ellátás intézetei						728 818,9		7 456,3		24,0
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	399 540,6
					9						Egyéb működési kiadások	322 690,1
	3						Országos Sportegészségügyi Intézet						1 374,1		58,6
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	1 076,2
					9						Egyéb működési kiadások	526,1
11						Közgyűjtemények							4 143,5		2 342,9		5,5
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	11 548,3
					9						Egyéb működési kiadások	9 069,1
12						Művészeti intézmények							4 468,0		531,6
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	12 328,5
					9						Egyéb működési kiadások	8 279,2
13						Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért									57,0
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	450,0
					9						Egyéb működési kiadások	488,4
14						Országos Mentőszolgálat							52 036,2		7 170,0
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	38 332,6
					9						Egyéb működési kiadások	14 421,4
15						Magyarságkutató Intézet									30,6
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	523,8
					9						Egyéb működési kiadások	760,5
16						Nemzeti Népegészségügyi Központ							2 321,4		862,2
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	4 416,1
					9						Egyéb működési kiadások	16 814,4
17						Országos Vérellátó Szolgálat							18 197,2		550,0
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	8 700,8
					9						Egyéb működési kiadások	10 834,3
18						Klebelsberg Központ							8 087,2		9 564,0
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	440 839,0
					9						Egyéb működési kiadások	139 697,8
19						Emberi Erőforrás Támogatáskezelő							1 306,8		164,1		40,5
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	1 048,2
					9						Egyéb működési kiadások	819,3
20 *						Fejezeti kezelésű előirányzatok
	2						Normatív finanszírozás
		3						Köznevelési célú humánszolgáltatás és működési támogatás				282 266,9
		4						Hit- és erkölcstanoktatás és tankönyvtámogatás				6 580,1
	4						Köznevelési feladatok támogatása
		4						Köznevelés speciális feladatainak támogatása				5 656,8			1 005,0
		5						Nemzeti Tehetség Program				3 407,5			190,0
		11						Kis létszámú hit- és erkölcstanoktatás kiegészítő támogatása				990,0
		12						Erzsébet gyermek- és ifjúsági táborok támogatása				4 375,6
		15						Ingyenes tankönyvellátás támogatása				13 421,7
		16						Oktatási társadalmi szervezetek támogatása				180,8
	8						Nemzetközi kapcsolatok programjai
		1						Nemzetközi és Európai Uniós oktatási és egyéb programok				69,1
		2						Határon túli és nemzetközi kulturális feladatok támogatása				121,4
		3						Waclaw Felczak Alap				356,6
	11						Kulturális feladatok és szervezetek támogatása
		3						Emlékparkok, emlékpontok támogatása				250,8
		5						Közgyűjteményi, közművelődési szakmai feladatok				1 861,1			146,0
		6						Csoóri Sándor Alap				2 996,6
		7						Kulturális társadalmi, civil és nonprofit szervezetek támogatása				4 424,1
		8						Makovecz Imre Alap							1 400,0
	13						Művészeti tevékenységek
		1						Művészeti tevékenységek és egyéb feladatok támogatása				45 009,5			290,1
		9						Közkönyvtári jogdíjak és művészeti nyugdíjsegélyek támogatása				1 598,6
		11						A Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Budapesti Őszi Fesztivál megrendezésének támogatása				1 950,0
		15						Lázár Ervin Program				5 377,3			150,0
	15						Családpolitikai és ifjúsági ágazati szakmai feladatok
		2						Gyermek, ifjúsági és családpolitikai programok				5 856,9			78,1
		3						Ifjúságpolitikai feladatok támogatása
			4						Gyermek és Ifjúsági Alapprogram támogatása			80,0
			6						Fiatalok első sikeres nyelvvizsgájának támogatása			1 983,3
			7						Fiatalok vezetői engedélyének megszerzésével összefüggő hozzájárulás			1 137,2
		4						Nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatása				624,4			14 368,8
	19						Szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti és fogyatékos személyek esélyegyenlőségét elősegítő célelőirányzatok
		1						Szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatása				140 740,6
		2						Egyéb szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások sajátos finanszírozása				3 151,9
		8						Szociális humánszolgáltatók, köztestületi szociális intézmények részére biztosított szociális- és gyermekvédelmi ágazati pótlék, és egyéb ágazati bérrendezéssel összefüggő támogatások				16 088,2
		12						Egyes szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti és fogyatékos személyek esélyegyenlőségét elősegítő ágazati szakmai programok támogatása				3 943,1			661,6
		13						Gyermekvédelmi Lakás Alap				1 190,0
		14						GYES-en és GYED-en lévők hallgatói hitelének célzott támogatása				440,0
		15						Fejlesztő foglalkoztatás támogatása				2 748,9
		16						Egyes szociális és fogyatékossággal élők társadalmi szervezeteinek támogatása				1 928,1
	20						Egyes családügyi és önkéntes programok, szervezetek támogatása
		1						Esélyteremtési, önkéntes és kírziskezelő programok, valamint feladatok támogatás				375,7			4,0
		2						Család- és ifjúságügyi társadalmi, civil és egyéb szervezetek továbbá közösségi és tehetségsegítő programok, feladatok támogatása				605,0			20,0
	22						Egészségügyi ágazati előirányzatok
		1						Egészségügyi ellátási és fejlesztési feladatok				6 620,4			399,1
		24						Egészségügyi intézmények fejlesztése és rendkívüli támogatása				6 493,5	5 510,2		2 991,3
		28						Nemzeti Népegészségügyi Stratégiával összefüggő feladatok				6 750,0
		32						Egészségügyi társadalmi, civil és non-profit szervezetek működési támogatása				326,4
	23						Sporttevékenység támogatása
		4						Versenysport és szakmai feladatok támogatása				17 835,6			166,2
		5						A Magyar Labdarúgó Szövetség feladatainak támogatása				8 497,0
		6						Sporteredmények, sportszakmai tevékenységek, sportteljesítmények elismerése				9 821,4
		8						Sportegészségügy, sporttudomány támogatása				886,0			26,0
		23						Sport népszerűsítésével, diák- és szabadidősporttal kapcsolatos támogatások				1 481,2			900,0
		29						Sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatása				12 639,1			7 742,9
		30						Kiemelt sportegyesületek támogatása				6 788,6			1 930,9
	28						Gazdasági társaságok által ellátott feladatok támogatása					20 676,4
	49						Peres ügyek					1 422,0
	51						Fejezeti általános tartalék					1 200,0
21						Központi kezelésű előirányzatok
	1						Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap
		1						Családi támogatások
			1						Családi pótlék			305 169,2
			2						Anyasági támogatás			6 509,7
			3						Gyermekgondozást segítő ellátás			60 266,5
			4						Gyermeknevelési támogatás			11 085,0
			5						Gyermekek születésével kapcsolatos szabadság megtérítése			3 523,0
			6						Életkezdési támogatás			8 047,1
			7						Pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi támogatások			3 184,8
			8						Gyermektartásdíjak megelőlegezése			862,2
		2						Korhatár alatti ellátások				92 669,1
		3						Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások
			1						Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő ellátások			64 610,5
			2						Járási szociális feladatok ellátása			91 374,7
		4						Különféle jogcímen adott térítések
			1						Közgyógyellátás			17 349,9
			2						Egyéb térítések			7 374,8
	3						Gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlása és értékesítése								250,0		1,0
XX. *  EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA												Kiadás		Bevétel		Egyenleg
						Hazai működési költségvetés						3 018 772,6		863 650,7		–2 155 121,9
						Hazai felhalmozási költségvetés						64 840,3		224,3		–64 616,0
						Európai uniós fejlesztési költségvetés						0,0		0,0		0,0
						XX. fejezet összesen:						3 083 612,9		863 875,0		–2 219 737,9

XXI. MINISZTERELNÖKI KABINETIRODA

																	millió forintban
Cím szám	Al- cím szám	Jog- cím- csop.	Jog- cím szám	Elő- ír. csop.	Kie- melt előír.	Cím név	Al- cím név	Jog- cím- csop.	Jog- cím név	Elő- ir. csop.	XXI. FEJEZET	2021. évi előirányzat
		szám		szám	szám			név		név	Kiemelt előirányzat neve	Működési kiadás	Működési bevétel		Felhalmozási kiadás		Felhalmozási bevétel
1						Miniszterelnöki Kabinetiroda							380,0		195,3
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	4 915,4
					9						Egyéb működési kiadások	1 972,6
2						Nemzeti Kommunikációs Hivatal							125,0		24,0
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	418,9
					9						Egyéb működési kiadások	295,7
20						Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1						Célelőirányzatok
		1						Kormányfői protokoll				350,0
		2						Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok				23 910,0
		6						Fejezeti általános tartalék				45,7
		12						Közösségépítő kezdeményezések támogatása				800,0
		21						Nemzetközi tagdíjak				55,5
		23						Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság				1 138,1			65,0
		24						Kiemelt társadalmi kapcsolatok				11 000,0
		27						Alapítványok, köztestületek támogatása				4 966,0			400,0
XXI. MINISZTERELNÖKI KABINETIRODA												Kiadás		Bevétel		Egyenleg
						Hazai működési költségvetés						49 867,9		505,0		–49 362,9
						Hazai felhalmozási költségvetés						684,3		0,0		–684,3
						Európai uniós fejlesztési költségvetés						0,0		0,0		0,0
						XXI. fejezet összesen						50 552,2		505,0		–50 047,2

XXII. MINISZTERELNÖKI KORMÁNYIRODA

																	millió forintban
Cím szám	Al- cím szám	Jog- cím- csop.	Jog- cím szám	Elő- ír. csop.	Kie- melt előír.	Cím név	Al- cím név	Jog- cím- csop.	Jog- cím név	Elő- ir. csop.	XXII. FEJEZET	2021. évi előirányzat
		szám		szám	szám			név		név	Kiemelt előirányzat neve	Működési kiadás	Működési bevétel		Felhalmozási kiadás		Felhalmozási bevétel
1						Miniszterelnöki Kormányiroda							351,3		216,1
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	3 501,7
					9						Egyéb működési kiadások	1 170,9
2						Szerencsejáték Felügyelet									5,0
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	1 151,4
					9						Egyéb működési kiadások	340,6
19						Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1						Célelőirányzatok
		1						Felelős játékszervezési tevékenység támogatása				81,3			65,7
		3						Autópálya rendelkezésre állási díj				134 900,0
		4						Hozzájárulás a Művészetek Palotájának működtetéséhez				12 184,6
		5						Hozzájárulás a sportlétesítmények PPP bérleti díjához				62,2
		6						A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. törvényben részletezett közfeladatainak ellentételezése				1 100,0
		7						Nemzetközi tagdíjak				74,4
		9						Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. működési támogatása				5 694,2
		10						Az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. működtetése				244,1
		13						MNV Üzletviteli és Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság (VBÜ)				0,6			1 169,4
		14						Fejezeti általános tartalék				37,6
						1–19. cím összesen:						160 543,6	351,3		1 456,2
20						Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
	1						Kormányzati Ellenőrzési Hivatal						0,8		2,0		2,4
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	991,2
					9						Egyéb működési kiadások	324,8
						20. cím összesen:						1 316,0	0,8		2,0		2,4
21						Központi kezelésű előirányzatok
	2						Peres ügyek					2 000,0
	3						Egyetemes postai szolgáltató méltánytalan többletterhének megtérítése					5 349,0
	4						Központi tartalékok
		1						Rendkívüli kormányzati intézkedések				118 000,0
XXII. MINISZTERELNÖKI KORMÁNYIRODA												Kiadás		Bevétel		Egyenleg
						Hazai működési költségvetés						287 208,6		352,1		–286 856,5
						Hazai felhalmozási költségvetés						1 458,2		2,4		–1 455,8
						Európai uniós fejlesztési költségvetés						0,0		0,0		0,0
						XXII. fejezet összesen						288 666,8		354,5		–288 312,3

XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL

millió forintban

Cím szám

Al- cím szám

Jog- cím- csop.

Jog- cím szám

Elő- ír. csop.

Kie- melt előír.

Cím név

Al- cím név

Jog- cím- csop.

Jog- cím név

Elő- ir. csop.

XXX. FEJEZET

2021. évi előirányzat

szám

szám

szám

név

név

Kiemelt előirányzat neve

Működési kiadás

Működési bevétel

Felhalmozási kiadás

Felhalmozási bevétel

1

Gazdasági Versenyhivatal igazgatása

25,0

95,0

1

Működési költségvetés

1

Személyi juttatások

1 817,1

9

Egyéb működési kiadások

1 170,9

2

Fejezeti kezelésű előirányzatok

1

OECD ROK

168,6

10,0

2

Fejezeti tartalék

45,8

XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL

Kiadás

Bevétel

Egyenleg

Hazai működési költségvetés

3 202,4

35,0

–3 167,4

Hazai felhalmozási költségvetés

95,0

0,0

–95,0

Európai uniós fejlesztési költségvetés

0,0

0,0

0,0

XXX. fejezet összesen

3 297,4

35,0

–3 262,4

XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

																	millió forintban
Cím szám	Al- cím szám	Jog- cím- csop.	Jog- cím szám	Elő- ír. csop.	Kie- melt előír.	Cím név	Al- cím név	Jog- cím- csop.	Jog- cím név	Elő- ir. csop.	XXXI. FEJEZET	2021. évi előirányzat
		szám		szám	szám			név		név	Kiemelt előirányzat neve	Működési kiadás	Működési bevétel		Felhalmozási kiadás		Felhalmozási bevétel
1						Központi Statisztikai Hivatal							787,8		477,4		27,9
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	17 362,7
					9						Egyéb működési kiadások	6 084,9
4						KSH Könyvtár							5,0		2,0
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	175,2
					9						Egyéb működési kiadások	68,5
5						KSH Népességtudományi Kutató Intézet							213,0
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	178,4
					9						Egyéb működési kiadások	161,6
6						Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1						Statisztikai Elemző Központ Korlátolt Felelősségű Társaság támogatása					1 050,0
XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL												Kiadás		Bevétel		Egyenleg
						Hazai működési költségvetés						25 081,3		1 005,8		–24 075,5
						Hazai felhalmozási költségvetés						479,4		27,9		–451,5
						Európai uniós fejlesztési költségvetés						0,0		0,0		0,0
						XXXI. fejezet összesen						25 560,7		1 033,7		–24 527,0

XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

																	millió forintban
Cím szám	Al- cím szám	Jog- cím- csop.	Jog- cím szám	Elő- ír. csop.	Kie- melt előír.	Cím név	Al- cím név	Jog- cím- csop.	Jog- cím név	Elő- ir. csop.	XXXIII. FEJEZET	2021. évi előirányzat
		szám		szám	szám			név		név	Kiemelt előirányzat neve	Működési kiadás	Működési bevétel		Felhalmozási kiadás		Felhalmozási bevétel
1						MTA Titkárság Igazgatása, tiszteletdíjak							27,2		29,9		15,0
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	6 502,7
					9						Egyéb működési kiadások	1 165,7
2						MTA Könyvtár és Információs Központ							5 556,5		18,0
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	644,9
					9						Egyéb működési kiadások	5 461,3
5						MTA egyéb intézmények
	1						MTA Létesítménygazdálkodási Központ						918,4		25,8
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	522,8
					9						Egyéb működési kiadások	904,0
	2						MTA Jóléti intézmények						316,9		1,0
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	371,3
					9						Egyéb működési kiadások	301,1
	3						MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkársága						64,1
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	156,0
					9						Egyéb működési kiadások	107,0
	4						Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Titkársága						0,5
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	11,3
					9						Egyéb működési kiadások	8,7
6						Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1						Társadalmi szervezetek és alapítványok támogatása (tudományos társaságok, Nagy Imre Alapítvány, Bolyai Műhely Alapítvány)					80,9
	2						Nemzetközi, európai uniós és határon túli feladatok, programok támogatása					320,3
	3						Szakmai feladatok támogatása					501,7
XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA												Kiadás		Bevétel		Egyenleg
						Hazai működési költségvetés						17 059,7		6 883,6		–10 176,1
						Hazai felhalmozási költségvetés						74,7		15,0		–59,7
						Európai uniós fejlesztési költségvetés						0,0		0,0		0,0
						XXXIII. fejezet összesen						17 134,4		6 898,6		–10 235,8

XXXIV. MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA

																	millió forintban
Cím szám	Al- cím szám	Jog- cím- csop.	Jog- cím szám	Elő- ír. csop.	Kie- melt előír.	Cím név	Al- cím név	Jog- cím- csop.	Jog- cím név	Elő- ir. csop.	XXXIV. FEJEZET	2021. évi előirányzat
		szám		szám	szám			név		név	Kiemelt előirányzat neve	Működési kiadás	Működési bevétel		Felhalmozási kiadás		Felhalmozási bevétel
1						MMA Titkársága
	1						MMA Titkárság Igazgatása, köztestületi feladatok								136,6
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	6 144,4
					9						Egyéb működési kiadások	1 551,9
2						Magyar Építészeti Múzeum									132,3
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	389,8
					9						Egyéb működési kiadások	378,6
3						MMA Kutatóintézet									23,0
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	160,8
					9						Egyéb működési kiadások	89,3
4						Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1						Országos művészeti társaságok, szövetségek támogatása					105,0
	2						Művészeti programok és gazdasági társaságok kulturális feladatainak támogatása					1 848,6			16,0
	3						Nemzetközi programok, konferenciák, nemzetközi tagdíjak					14,9
	7						Pályázati alapok					200,0
	14						MMA műemlékvédelmi beruházásai								30,0
	20						Makovecz Emlékközpont					88,0			17,7
XXXIV. MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA												Kiadás		Bevétel		Egyenleg
						Hazai működési költségvetés						10 971,3		0,0		–10 971,3
						Hazai felhalmozási költségvetés						355,6		0,0		–355,6
						Európai uniós fejlesztési költségvetés						0,0		0,0		0,0
						XXXIV. fejezet összesen						11 326,9		0,0		–11 326,9

XXXV. NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS HIVATAL

millió forintban

Cím szám

Al- cím szám

Jog- cím- csop.

Jog- cím szám

Elő- ír. csop.

Kie- melt előír.

Cím név

Al- cím név

Jog- cím- csop.

Jog- cím név

Elő- ir. csop.

XXXV. FEJEZET

2021. évi előirányzat

szám

szám

szám

név

név

Kiemelt előirányzat neve

Működési kiadás

Működési bevétel

Felhalmozási kiadás

Felhalmozási bevétel

1

NKFI Hivatal

1 962,8

30,0

1

Működési költségvetés

1

Személyi juttatások

2 022,2

9

Egyéb működési kiadások

1 316,8

2

Fejezeti kezelésű előirányzatok

1

Nemzetközi tagdíjak

4 694,9

5

Nemzeti Laboratóriumok

12 850,6

2 273,2

XXXV. NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS HIVATAL

Kiadás

Bevétel

Egyenleg

Hazai működési költségvetés

20 884,5

1 962,8

–18 921,7

Hazai felhalmozási költségvetés

2 303,2

0,0

–2 303,2

Európai uniós fejlesztési költségvetés

0,0

0,0

0,0

XXXV. fejezet összesen

23 187,7

1 962,8

–21 224,9

XXXVI. EÖTVÖS LORÁND KUTATÁSI HÁLÓZAT

																	millió forintban
Cím szám	Al- cím szám	Jog- cím- csop.	Jog- cím szám	Elő- ír. csop.	Kie- melt előír.	Cím név	Al- cím név	Jog- cím- csop.	Jog- cím név	Elő- ir. csop.	XXXVI. FEJEZET	2021. évi előirányzat
		szám		szám	szám			név		név	Kiemelt előirányzat neve	Működési kiadás	Működési bevétel		Felhalmozási kiadás		Felhalmozási bevétel
1						ELKH Titkársága									89,9
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	8 227,7
					9						Egyéb működési kiadások	1 552,9
2						ELKH Kutatóközpontok, kutatóintézetek							17 308,1		1 719,1		533,4
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	20 192,0
					9						Egyéb működési kiadások	14 929,0
3						ELKH Támogatott kutatóhelyek							76,7		3,1
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	2 520,4
					9						Egyéb működési kiadások	509,2
4						Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1						Infrastruktúra fejlesztés és központi kezelésű felújítások								1 900,0
	2						Kiválósági ösztöndíjak					5 623,1
	4						Struktúraváltási Alap					12 500,0			900,0
XXXVI. EÖTVÖS LORÁND KUTATÁSI HÁLÓZAT												Kiadás		Bevétel		Egyenleg
						Hazai működési költségvetés						66 054,3		17 384,8		–48 669,5
						Hazai felhalmozási költségvetés						4 612,1		533,4		–4 078,7
						Európai uniós fejlesztési költségvetés						0,0		0,0		0,0
						XXXVI. fejezet összesen						70 666,4		17 918,2		–52 748,2

XLI. ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK

																	millió forintban
Cím szám	Al- cím szám	Jog- cím- csop.	Jog- cím szám	Elő- ír. csop.	Kie- melt előír.	Cím név	Al- cím név	Jog- cím- csop.	Jog- cím név	Elő- ir. csop.	XLI. FEJEZET	2021. évi előirányzat
		szám		szám	szám			név		név	Kiemelt előirányzat neve	Működési kiadás	Működési bevétel		Felhalmozási kiadás		Felhalmozási bevétel
1						Devizában fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai
	1						Devizahitelek kamatelszámolásai
		1						Nemzetközi pénzügyi szervezetektől felvett devizahitelek kamata				23 017,4
		2						Egyéb devizahitelek kamata				4 239,0
	2						Devizakötvények kamatelszámolásai
		1						Nemzetközi devizakötvények				118 866,5
		2						Belföldi devizakötvények				3 919,4	217,7
	3						Egyéb devizaműveletek kamatelszámolásai						17,7
2						A forintban fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai
	1						Forinthitelek kamatelszámolásai
		1						Nemzetközi pénzügyi szervezetektől felvett forinthitelek kamata				25 168,5
	2						Államkötvények kamatelszámolása
		1						Piaci értékesítésű államkötvények kamatelszámolásai
			1						Hiányt finanszírozó és adósságmegújító államkötvények kamatelszámolásai			522 118,4	87 134,8
			2						Lakossági kötvények			296 620,4	5 787,9
		2						Nem piaci értékesítésű államkötvények kamatelszámolása				293,8
	3						Kincstárjegyek kamatelszámolásai
		1						Diszkont kincstárjegyek kamatelszámolása				10 866,2
		2						Lakossági kincstárjegyek kamatelszámolása				24 002,2
	4						Repóügyletek kamatelszámolásai					1 307,8	329,9
3						Adósság és követeléskezelés egyéb kiadásai
	1						Jutalékok és egyéb költségek					29 955,9
	2						Állampapírok értékesítését támogató kommunikációs kiadások					2 500,0
	3						Adósságkezelés költségei					1 404,8
XLI. ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK												Kiadás		Bevétel		Egyenleg
						Hazai működési költségvetés						1 064 280,3		93 488,0		–970 792,3
						Hazai felhalmozási költségvetés						0,0		0,0		0,0
						Európai uniós fejlesztési költségvetés						0,0		0,0		0,0
						XLI. fejezet összesen						1 064 280,3		93 488,0		–970 792,3

XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI

																	millió forintban
Cím szám	Al- cím szám	Jog- cím- csop.	Jog- cím szám	Elő- ír. csop.	Kie- melt előír.	Cím név	Al- cím név	Jog- cím- csop.	Jog- cím név	Elő- ir. csop.	XLII. FEJEZET	2021. évi előirányzat
		szám		szám	szám			név		név	Kiemelt előirányzat neve	Működési kiadás	Működési bevétel		Felhalmozási kiadás		Felhalmozási bevétel
1 *						Vállalkozások költségvetési befizetései
	1						Társasági adó						446 700,0
	4						Pénzügyi szervezetek különadója						61 400,0
	5						Cégautóadó						37 500,0
	7						Bányajáradék						44 000,0
	8						Játékadó						34 600,0
	9						Ökoadó
		2						Környezetterhelési díj					5 200,0
	10						Egyéb befizetések						15 000,0
	11						Energiaellátók jövedelemadója						60 600,0
	12						Rehabilitációs hozzájárulás						103 600,0
	14						Kisadózók tételes adója						237 400,0
	15						Kisvállalati adó						97 400,0
	16						Közműadó						53 400,0
2 *						Fogyasztáshoz kapcsolt adók
	1						Általános forgalmi adó						4 642 380,5				393 127,5
	2						Jövedéki adó						1 248 600,0
	3						Regisztrációs adó						20 000,0
	4						Távközlési adó						53 000,0
	5						Pénzügyi tranzakciós illeték						218 800,0
	6						Biztosítási adó						105 900,0
	7						Turizmusfejlesztési hozzájárulás						7 600,0
3 *						Lakosság költségvetési befizetései
	1						Személyi jövedelemadó						2 717 800,0
	2						Egyéb lakossági adók						7 900,0
	4						Lakossági illetékek						194 100,0
4 *						Egyéb költségvetési bevételek
	1						Vegyes bevételek						18 622,6
	2						Központosított bevételek
		1						Bírságbevételek					40 000,0
		2						Környezetvédelmi termékdíjak					86 000,0
		3						Egyéb központosított bevételek					24 900,0
		4						Megtett úttal arányos útdíj					225 000,0
		5						Hulladéklerakási járulékból származó bevétel					18 164,4
		6						Időalapú útdíj					71 000,0
5						Költségvetési befizetések
	1						Központi költségvetési szervek						26 359,2
	4						Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap befizetése						21 177,8
	5						Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás						165 452,5
6 *						Uniós programok bevételei
	1						Kohéziós Operatív Programok
		1						Tárgyévet megelőző években teljesített kiadások uniós bevétele (KOP)					414 572,1				967 334,1
	10						Vidékfejlesztési Program (VP)
		1						Tárgyévet megelőző években teljesített kiadások uniós bevétele (VP)					51 678,0				7 722,0
		2						Tárgyévi kiadások uniós bevétele (VP)					89 992,8				13 447,2
	11						Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP)
		1						Tárgyévet megelőző években teljesített kiadások uniós bevétele (MAHOP)					342,9				1 028,7
	12						Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) projektek
		1						Tárgyévet megelőző években teljesített kiadások uniós bevétele (CEF)					1 616,9				79 228,0
	13						Egyéb programok
		1						Tárgyévet megelőző években teljesített kiadások uniós bevétele (egyéb programok)					1 808,9				3 359,3
		2						Tárgyévi kiadások uniós bevétele (egyéb programok)					3 573,7				3 573,7
	18						Egyéb programok 2021–2027						3 477,9				13 911,5
	19						Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)						55 000,0				271 000,0
	20						Kohéziós Operatív Programok 2021–2027						11 409,4				26 622,1
7						Egyéb uniós bevételek
	2						Vámbeszedési költség megtérítése						16 200,0
24						Babaváró támogatások						67 665,0
25						Diákhitel konstrukciók támogatása						3 690,0
31						Szociálpolitikai menetdíj támogatás						137 700,0
32						Egyéb költségvetési kiadások
	1						Vegyes kiadások
		4						Felszámolásokkal és szanálással kapcsolatos kiadások				2 000,0
		6						Magán- és egyéb jogi személyek kártérítése				200,0
		11						Egyéb vegyes kiadások				7 800,0
		12						1% SZJA közcélú felhasználása				9 800,0
		19						Mehib és Eximbank behajtási jutaléka				35,0
		22						Gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés				2 200,0
33						Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése
	3						Eximbank Zrt. által vállalt garanciaügyletekből eredő fizetési kötelezettség					500,0
	4						MEHIB Zrt. általi biztosítási tevékenységből eredő fizetési kötelezettség					3 000,0
	5						Garantiqa Hitelgarancia Zrt. garanciaügyleteiből eredő fizetési kötelezettség					30 000,0
	7						Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány garanciaügyleteiből eredő fizetési kötelezettség					3 500,0
	9						Lakáshitelekhez vállalt kezességből eredő fizetési kötelezettség					120,0
	15						MFB Zrt. által nyújtott hitelekből és vállalt garanciaügyletekből eredő fizetési kötelezettség					800,0
34						Pénzbeli kárpótlás						1 987,6
35 *						Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz
	1						Nyugdíjbiztosítási Alap támogatása
		5						Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás				424 775,0
	2						Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap támogatása
		4						Járulék címen átadott pénzeszköz				477 322,4
		9						Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás				261 044,9
36						Nemzetközi pénzügyi intézmények felé vállalt kötelezettségek kiadásai
	1						IBRD alaptőkeemelés								2 423,3
	2						IFC tőkeemelés								3 037,0
	3						CEB tagdíj					4,3
	4						Bruegel tagdíj					36,4
	5						AIIB alaptőke hozzájárulás								1 313,6
	6						NBB tőkeemelés								2 943,4
	7						IDA alaptőke-hozzájárulás								1 761,7
	9						A nemzetközi pénzügyi intézményekkel kapcsolatos egyéb kiadások					1 386,4
37 *						Hozzájárulás az EU költségvetéséhez						615 302,5
38						Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások						690,0
41						Követeléskezelés költségei						1,7
42						Alapok támogatása
	2						Bethlen Gábor Alap támogatása					26 212,2			7 431,3
	3						Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatása					2 888,6
	5						Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatása					31 186,7			3 235,7
XLII. *  A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI												Kiadás		Bevétel		Egyenleg
						Hazai működési költségvetés						2 111 848,7		11 125 757,0		9 013 908,3
						Hazai felhalmozási költségvetés						22 146,0		393 127,5		370 981,5
						Európai uniós fejlesztési költségvetés						0,0		2 020 699,2		2 020 699,2
						XLII. fejezet összesen:						2 133 994,7		13 539 583,7		11 405 589,0

XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK

																	millió forintban
Cím szám	Al- cím szám	Jog- cím- csop.	Jog- cím szám	Elő- ír. csop.	Kie- melt előír.	Cím név	Al- cím név	Jog- cím- csop.	Jog- cím név	Elő- ir. csop.	XVIII. FEJEZET	2021. évi előirányzat
		szám		szám	szám			név		név	Kiemelt előirányzat neve	Működési kiadás	Működési bevétel		Felhalmozási kiadás		Felhalmozási bevétel
1						Az MNV Zrt. rábízott vagyonával kapcsolatos bevételek és kiadások
	1						Az MNV Zrt. rábízott vagyonával kapcsolatos bevételek
		1						Ingatlanokkal és ingóságokkal kapcsolatos bevételek
			1						Ingatlan értékesítésből származó bevételek								9 000,0
			3						Egyéb eszközök értékesítésből származó bevételek								1 300,0
			4						Bérleti díjak				2 160,0
			6						Vagyonkezelői díj				2 464,0
		2						Társaságokkal kapcsolatos bevételek
			1						Tulajdoni részesedések értékesítéséből származó bevétel								10,0
			2						Osztalékbevételek				1 366,0
		3						Egyéb bevételek
			1						Az Európai Uniós finanszírozású projektek megelőlegezéseinek visszatérülése								5 900,0
			2						Vegyes bevételek				1 600,0
			4						Állami örökléssel kapcsolatos értékesítési bevételek elszámolása				3 000,0
	2						Az MNV Zrt. rábízott vagyonával kapcsolatos kiadások
		1						Ingatlanokkal és ingóságokkal kapcsolatos kiadások
			1						Ingatlan beruházások, ingatlan és egyéb eszközök vásárlása						7 950,0
			7						Ingatlanok fenntartása és őrzése			11 400,0
		2						Társaságokkal kapcsolatos kiadások
			1						Az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlásába tartozó társaságok forrásjuttatásai						6 200,0
			3						Az MNV Zrt. működésének támogatása			7 900,0
		3						A vagyongazdálkodás egyéb kiadásai
			1						Az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatok finanszírozása			7 000,0
			3						Az államot korábbi tulajdonosi döntéseihez kapcsolódóan terhelő egyéb kiadások			1 770,0
			7						ÁFA elszámolás			1 000,0
			8						Európai Uniós pályázatokhoz forrás biztosítása			5 900,0
			9						Egyéb vagyonkezelési kiadások			4 830,0			300,0
			10						Állami örökléssel kapcsolatos kiadások elszámolása			3 000,0
2						Az NVTNM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások
	1						Az NVTNM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek
		1						Koncessziós díjak					7 139,9
		2						Osztalékbevétel					22 700,0
		3						Egyéb bevételek					10,0
	2						Az NVTNM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások
		1						Az NHKV Zrt. támogatása				50 000,0
		2						A regionális víziközmű társaságok támogatása				23 000,0
		3						Az NVTNM tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó egyéb társaságok forrásjuttatásai				6 000,0			4 000,0
		4						Az MFB Zrt. működésének támogatása				25,0
		5						Egyéb kiadások				400,0
3						A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások						5 000,0
6						A frekvenciahasznosítással kapcsolatos bevételek
	1						Távközlési koncessziókból származó díj						333,6
7						Fejezeti tartalék						6 500,0
XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK												Kiadás		Bevétel		Egyenleg
						Hazai működési költségvetés						133 725,0		40 773,5		–92 951,5
						Hazai felhalmozási költségvetés						18 450,0		16 210,0		–2 240,0
						Európai uniós fejlesztési költségvetés						0,0		0,0		0,0
						XLIII. fejezet összesen						152 175,0		56 983,5		–95 191,5

XLIV. A NEMZETI FÖLDALAPPAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK

																	millió forintban
Cím szám	Al- cím szám	Jog- cím- csop.	Jog- cím szám	Elő- ír. csop.	Kie- melt előír.	Cím név	Al- cím név	Jog- cím- csop.	Jog- cím név	Elő- ir. csop.	XLIV. FEJEZET	2021. évi előirányzat
		szám		szám	szám			név		név	Kiemelt előirányzat neve	Működési kiadás	Működési bevétel		Felhalmozási kiadás		Felhalmozási bevétel
1						A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek
	1						Ingatlan értékesítéséből származó bevételek										12 230,0
	2						Haszonbérleti díj						2 550,0
	3						Vagyonkezelői díj						120,0
	4						Egyéb bevételek						100,0
2						A Nemzeti Földalappal kapcsolatos kiadások
	1						Termőföld vásárlás								3 400,0
	2						Életjáradék termőföldért					8 100,0
	3						Ingatlanok fenntartásával járó kiadások					500,0
	4						A vagyongazdálkodás egyéb kiadásai
		4						Állami tulajdonú ingatlanvagyon felmérése és jogi rendezése				870,0
		5						Bírósági döntésből eredő kiadások				30,0
		6						Egyéb vagyonkezelési kiadások				1 760,0
		7						Értéknövelő beruházások megtérítése							1 640,0
	5						Fejezeti tartalék					500,0
XLIV. A NEMZETI FÖLDALAPPAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK												Kiadás		Bevétel		Egyenleg
						Hazai működési költségvetés						11 760,0		2 770,0		–8 990,0
						Hazai felhalmozási költségvetés						5 040,0		12 230,0		7 190,0
						Európai uniós fejlesztési költségvetés						0,0		0,0		0,0
						XLIV. fejezet összesen						16 800,0		15 000,0		–1 800,0

XLVII. GAZDASÁG-ÚJRAINDÍTÁSI ALAP ^* 

																	millió forintban
Cím szám	Al- cím szám	Jog- cím- csop.	Jog- cím szám	Elő- ír. csop.	Kie- melt előír.	Cím név	Al- cím név	Jog- cím- csop.	Jog- cím név	Elő- ir. csop.	XLVII. FEJEZET	2021. évi előirányzat
		szám		szám	szám			név		név	Kiemelt előirányzat neve	Működési kiadás	Működési bevétel		Felhalmozási kiadás		Felhalmozási bevétel
1 *						Központi kezelésű előirányzatok
	1						Központi tartalékok
		1						Gazdaság-újraindítási programok				108 000,0
		2						Beruházás Előkészítési Alap							10 000,0
	2						A Közép-Duna menti térségfejlesztés gazdaság-újraindítási központi kezelésű előirányzatai
		1						Paks II. Atomerőmű Zrt. tőkeemelése							115 902,7
		2						PTNM tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó egyéb gazdasági társaságok forrásjuttatásai							4 000,0
	3						Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítése					25 000,0
	4						Az állami vagyongazdálkodás gazdaság-újraindítási központi kezelésű előirányzatai					15 501,1			76 767,9
	5						Filmszakmai közvetett támogatások mozgókép törvény szerinti kiegészítő finanszírozása					27 000,0
	6						Gazdaság újraindítását szolgáló társadalompolitikai célok
		1						Tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítésének támogatása				77 000,0
		2						Nyugdíjprémium céltartalék támogatása				53 438,0
	7						Lakástámogatások					25 769,0			343 785,0
2 *						Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1						Gazdaság újraindítását szolgáló miniszterelnökségi fejezeti kezelésű előirányzatok
		1						Magyar Falu Program				50 000,0			142 000,0
		2						Modern Városok Program							50 000,0
		3						Egyházi működési, program és fejlesztési támogatások				1 059,4			30 956,3
		4						Kulturális értékmegőrző beruházások				5 120,3			21 611,8
		5						Fővárosi fejlesztések				1 635,2			17 426,7
		6						Kiemelt Nemzetközi Sportesemény Stratégia és sportesemény pályázatok, valamint kiemelt hazai rendezésű sportesemények támogatása				13 359,4
		7						Nemzetiségi intézmények támogatása beruházásra, felújításra, pályázati önrészre				294,7			1 524,0
	2						Közép-Duna menti térségfejlesztési feladatok								2 964,6
	3						Nemzeti agrártámogatások					77 893,5			581,5
	4						Öntözésfejlesztés
		1						Öntözési alap-infrastruktúra fejlesztése				9 741,9
		2						Öntözés-igénybevétel fejlesztése				489,4			5 040,6
	5						Gazdaság újraindítását szolgáló pénzügyi fejezeti kezelésű előirányzatok
		1						Nagyvállalati beruházási támogatások							25 000,0
		2						Területfejlesztési feladatok				298,2			10 071,4
		3						Szentháromság téri ingatlanberuházás				350,0			10 335,8
	6						Gazdaság újraindítását szolgáló innovációs és technológiai fejezeti kezelésű előirányzatok
		1						Közlekedési fejlesztések
			1						Közúti fejlesztések			101,9			223 748,6
			2						Vasúti fejlesztések			5 074,5			182 960,9
			3						Kerékpáros fejlesztések			4,3			8 676,6
		2						Gazdaságfejlesztési feladatok
			1						Autó-motorsport támogatása			17 031,9			19 000,0
			2						Gazdaságfejlesztési programok			56 797,5			5 513,2
			3						Térségi fejlesztési feladatok			8,5			16 933,5
		3						Energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer				975,2			34 324,8
		4						Felsőoktatási vagyongazdálkodási feladatok							50 000,0
		5						Állami szakképző intézmények szakképzésről szóló törvény szerinti ingyenes képzéseinek kiegészítő finanszírozása				5 823,3
	7						Gazdaság újraindítását szolgáló külügyi fejezeti kezelésű előirányzatok
		1						Beruházás ösztönzési célelőirányzat				204,3			79 795,7
		2						Regionális határon túli és egyéb nemzetközi fejlesztési és kutatási programok				6 880,0			15 820,7
		3						Kötött segélyhitelezés				12 000,0
	8						Gazdaság újraindítását szolgáló emberi erőforrások fejezeti kezelésű előirányzatok
		1						Egészséges Budapest Program				4 814,3			25 135,7
		2						2019–2027 közötti idegen nyelvi stratégia megvalósítása				34 960,7
		3						Sportlétesítmény fejlesztések támogatása				467,8			2 175,4
		4						Kulturális beruházások és fejlesztések támogatása				376,2			9 910,8
		5						Egyes társadalompolitikai célok
			1						Hazai bölcsőde-, családi bölcsődefejlesztési program nem állami fenntartók részére			31,8			1 367,8
			4						Megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatása			45 648,8
		6						Köznevelési intézmények felújítása, beruházása							1 900,0
	9						Gazdaság újraindítását szolgáló miniszterelnöki kabineti fejezeti kezelésű előirányzatok
		1						Turisztikai fejlesztési célelőirányzat				44 393,1			45 606,9
		2						Aktív kikapcsolódást szolgáló feladatok, programok, beruházások				1 258,0			2 242,4
		3						Róheim-villa rekonstrukciója				2,1			4 237,3
	10						Agrártudományi Kutatóközpont fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások támogatása								2 000,0
						1–2. cím összesen:						728 804,3			1 599 318,6
3 *						Gazdaság-újraindítási Alap – Kiemelt Kormányzati Magasépítési Beruházások
	1						Egyedi magasépítési beruházások								92 070,1
	2						Programszerű magasépítési beruházások								11 600,8
	3						A Beruházási Ügynökség működésének támogatása					5 500,0
	4						A Beruházási Ügynökség tevékenységéhez kapcsolódó egyéb kiadások					100,0
	5						Beruházási tartalék								20 000,0
						3. cím összesen:						5 600,0			123 670,9
4 *						Gazdaság-újraindítási Foglalkoztatási Alap
	1						Foglalkoztatási és képzési támogatások					11 947,0			6 053,0
	2						Szakképzési és felnőttképzési támogatások					29 490,6			909,4
	3						Passzív kiadások, álláskeresési támogatások					108 500,0
	4						Bérgarancia kifizetések					4 000,0
	5						Működtetési célú kifizetések					1 200,0
	6						Start-munkaprogram					150 210,5			14 789,5
	7						EU-s elő- és társfinanszírozás					84 980,0			20,0
	8						Előfinanszírozott uniós programok kiadásainak visszatérülése						69 600,0				400,0
	9						Egyéb bevétel						2 644,9				355,1
	10						Szakképzési hozzájárulás						105 900,0
	11						Bérgarancia támogatás törlesztése						400,0
	12						Társadalombiztosítási járulék Gazdaság-újraindítási Foglalkoztatási Alapot megillető része						249 600,0
						4. cím összesen:						390 328,1	428 144,9		21 771,9		755,1
XLVII. *  GAZDASÁG-ÚJRAINDÍTÁSI ALAP												Kiadás		Bevétel		Egyenleg
						Hazai működési költségvetés						1 124 732,4		428 144,9		–696 587,5
						Hazai felhalmozási költségvetés						1 744 761,4		755,1		–1 744 006,3
						Európai uniós fejlesztési költségvetés						0,0		0,0		0,0
						XLVII. fejezet összesen:						2 869 493,8		428 900,0		–2 440 593,8

XLVIII. EURÓPAI UNIÓBÓL ÉRKEZŐ JÁRVÁNY ELLENI TÁMOGATÁSOK ALAPJA

millió forintban

Cím szám

Al- cím szám

Jog- cím- csop.

Jog- cím szám

Elő- ír. csop.

Kie- melt előír.

Cím név

Al- cím név

Jog- cím- csop.

Jog- cím név

Elő- ir. csop.

XLVIII. FEJEZET

2021. évi előirányzat

szám

szám

szám

név

név

Kiemelt előirányzat neve

Működési kiadás

Működési bevétel

Felhalmozási kiadás

Felhalmozási bevétel

1

Európai Unióból érkező járvány elleni támogatásokkal kapcsolatos bevételek

2

Európai Unióból érkező járvány elleni támogatásokkal kapcsolatos kiadások

XLVIII. EURÓPAI UNIÓBÓL ÉRKEZŐ JÁRVÁNY ELLENI TÁMOGATÁSOK ALAPJA

Kiadás

Bevétel

Egyenleg

Hazai működési költségvetés

0,0

0,0

0,0

Hazai felhalmozási költségvetés

0,0

0,0

0,0

Európai uniós fejlesztési költségvetés

0,0

0,0

0,0

XLVIII. fejezet összesen

0,0

0,0

0,0

LXII. NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS ALAP

millió forintban

Cím szám

Al- cím szám

Jog- cím- csop.

Jog- cím szám

Elő- ír. csop.

Kie- melt előír.

Cím név

Al- cím név

Jog- cím- csop.

Jog- cím név

Elő- ir. csop.

LXII. FEJEZET

2021. évi előirányzat

szám

szám

szám

név

név

Kiemelt előirányzat neve

Működési kiadás

Működési bevétel

Felhalmozási kiadás

Felhalmozási bevétel

1

Kutatási Alaprész

44 880,2

4 642,2

2

Innovációs Alaprész

55 385,3

9 773,9

3

Befizetés a központi költségvetésbe

21 177,8

4

Alapkezelőnek átadott pénzeszköz

1 952,8

19

Innovációs járulék

85 200,0

20

Egyéb bevételek

750,0

250,0

23

Költségvetési támogatás

31 186,7

3 235,7

LXII. NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS ALAP

Kiadás

Bevétel

Egyenleg

Hazai működési költségvetés

123 396,1

117 136,7

–6 259,4

Hazai felhalmozási költségvetés

14 416,1

3 485,7

–10 930,4

Európai uniós fejlesztési költségvetés

0,0

0,0

0,0

LXII. fejezet összesen

137 812,2

120 622,4

–17 189,8

LXV. BETHLEN GÁBOR ALAP

																	millió forintban
Cím szám	Al- cím szám	Jog- cím- csop.	Jog- cím szám	Elő- ír. csop.	Kie- melt előír.	Cím név	Al- cím név	Jog- cím- csop.	Jog- cím név	Elő- ir. csop.	LXV. FEJEZET	2021. évi előirányzat
		szám		szám	szám			név		név	Kiemelt előirányzat neve	Működési kiadás	Működési bevétel		Felhalmozási kiadás		Felhalmozási bevétel
2						Költségvetési támogatás
	3						Eseti támogatás						26 212,2				7 431,3
4						Nemzetpolitikai célú támogatások						17 568,7			7 431,3
5						Működtetési célú kifizetések						2 119,2
6						Rákóczi Szövetség támogatása						1 050,0
8						Magyarság Háza program támogatása						223,8
9						Határtalanul! program támogatása						5 250,5
LXV. BETHLEN GÁBOR ALAP												Kiadás		Bevétel		Egyenleg
						Hazai működési költségvetés						26 212,2		26 212,2		0,0
						Hazai felhalmozási költségvetés						7 431,3		7 431,3		0,0
						Európai uniós fejlesztési költségvetés						0,0		0,0		0,0
						LXV. fejezet összesen						33 643,5		33 643,5		0,0

LXVI. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP

																	millió forintban
Cím szám	Al- cím szám	Jog- cím- csop.	Jog- cím szám	Elő- ír. csop.	Kie- melt előír.	Cím név	Al- cím név	Jog- cím- csop.	Jog- cím név	Elő- ir. csop.	LXVI. FEJEZET	2021. évi előirányzat
		szám		szám	szám			név		név	Kiemelt előirányzat neve	Működési kiadás	Működési bevétel		Felhalmozási kiadás		Felhalmozási bevétel
1						Kis- és közepes aktivitású radioaktívhulladék-tárolók beruházása fejlesztése									2 173,7
2						Nagy aktivitású radioaktívhulladék-tároló telephely kiválasztása									400,0
3						Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának bővítése, felújítása									9 589,2
4						Nukleáris létesítmények leszerelésének előkészítése									156,5
5						RHK Kft. működése, radioaktívhulladék-tárolók és a KKÁT üzemeltetési kiadásai						5 300,0
6						Ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulások támogatása						1 231,6
7						Alapkezelőnek működési célra						83,5
9						Nukleáris üzemanyag-ciklus lezárása						65,1
15						Nukleáris létesítmények befizetései							26 230,5
16						Radioaktív hulladékok végleges, eseti elhelyezése							7,1
18						Költségvetési támogatás							2 888,6
LXVI. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP												Kiadás		Bevétel		Egyenleg
						Hazai működési költségvetés						6 680,2		29 126,2		22 446,0
						Hazai felhalmozási költségvetés						12 319,4		0,0		–12 319,4
						Európai uniós fejlesztési költségvetés						0,0		0,0		0,0
						LXVI. fejezet összesen						18 999,6		29 126,2		10 126,6

LXVII. NEMZETI KULTURÁLIS ALAP

millió forintban

Cím szám

Al- cím szám

Jog- cím- csop.

Jog- cím szám

Elő- ír. csop.

Kie- melt előír.

Cím név

Al- cím név

Jog- cím- csop.

Jog- cím név

Elő- ir. csop.

LXVII. FEJEZET

2021. évi előirányzat

szám

szám

szám

név

név

Kiemelt előirányzat neve

Működési kiadás

Működési bevétel

Felhalmozási kiadás

Felhalmozási bevétel

1

Alapból nyújtott támogatások

8 712,1

2

Működési kiadások

1 104,7

40,5

4

Kulturális célú központi költségvetési szervek működési kiadásainak támogatása

245,0

6

Egyéb bevételek

300,0

7

Játékadó NKA-t megillető része

12 700,0

9

Szerzői jogi törvény alapján a közös jogkezelőktől származó befizetések

900,0

LXVII. NEMZETI KULTURÁLIS ALAP

Kiadás

Bevétel

Egyenleg

Hazai működési költségvetés

10 061,8

13 900,0

3 838,2

Hazai felhalmozási költségvetés

40,5

0,0

–40,5

Európai uniós fejlesztési költségvetés

0,0

0,0

0,0

LXVII. fejezet összesen

10 102,3

13 900,0

3 797,7

LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP

																	millió forintban
Cím szám	Al- cím szám	Jog- cím- csop.	Jog- cím szám	Elő- ír. csop.	Kie- melt előír.	Cím név	Al- cím név	Jog- cím- csop.	Jog- cím név	Elő- ir. csop.	LXXI. FEJEZET	2021. évi előirányzat
		szám		szám	szám			név		név	Kiemelt előirányzat neve	Működési kiadás	Működési bevétel		Felhalmozási kiadás		Felhalmozási bevétel
1 *						Nyugdíjbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek
	1						Szociális hozzájárulási adó Ny. Alapot megillető része						1 662 500,0
	2						Társadalombiztosítási járulék Ny. Alapot megillető része és nyugdíjjárulék						1 662 100,0
	3						Egyéb járulékok és hozzájárulások
		2						Megállapodás alapján fizetők járulékai					600,0
		5						Egyszerűsített foglalkoztatás utáni közteher					22 400,0
	5						Késedelmi pótlék, bírság						5 800,0
	6						Költségvetési hozzájárulások
		7						Kiadások támogatására tervezett pénzeszköz-átvétel					424 775,0
		8						Tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítésének támogatása					77 000,0
		9						Nyugdíjprémium céltartalék támogatása					53 438,0
	7						Nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek
		3						Kifizetések visszatérülése és egyéb bevételek					6 703,0
2						Nyugdíjbiztosítási ellátásokhoz kapcsolódó kiadások
	1						Nyugellátások
		1						Öregségi nyugdíj
			1						Korhatár felettiek öregségi nyugdíja			3 081 271,0
			2						Nők korhatár alatti nyugellátása			302 009,0
		3						Hozzátartozói nyugellátás
			1						Árvaellátás			28 503,0
			2						Özvegyi nyugellátás			364 364,0
		4						Egyösszegű méltányossági kifizetések
			2						Egyszeri segély			600,0
		5						Nyugdíjprémium céltartalék				53 438,0
		6						Tizenharmadik havi nyugdíj				77 000,0
	4						Nyugdíjbiztosítás egyéb kiadásai
		4						Egyéb, ellátáshoz kapcsolódó kiadások
			2						Postaköltség			6 491,0
			3						Egyéb kiadások			1 646,0
3						Vagyongazdálkodás						3,0	9,0
LXXI. *  NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP												Kiadás		Bevétel		Egyenleg
						Hazai működési költségvetés						3 915 325,0		3 915 325,0		0,0
						Hazai felhalmozási költségvetés						0,0		0,0		0,0
						Európai uniós fejlesztési költségvetés						0,0		0,0		0,0
						LXXI. fejezet összesen:						3 915 325,0		3 915 325,0		0,0

LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ÉS JÁRVÁNY ELLENI VÉDEKEZÉSI ALAP

																	millió forintban
Cím szám	Al- cím szám	Jog- cím- csop.	Jog- cím szám	Elő- ír. csop.	Kie- melt előír.	Cím név	Al- cím név	Jog- cím- csop.	Jog- cím név	Elő- ir. csop.	LXXII. FEJEZET	2021. évi előirányzat
		szám		szám	szám			név		név	Kiemelt előirányzat neve	Működési kiadás	Működési bevétel		Felhalmozási kiadás		Felhalmozási bevétel
1 *						Egészségbiztosítási Alap
	1						Egészségbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek
		1						Szociális hozzájárulási adó E. Alapot megillető része					658 500,0
		2						Társadalombiztosítási járulék E. Alapot megillető része és egészségbiztosítási járulék					1 134 500,0
		3						Egyéb járulékok és hozzájárulások					77 411,9
		5						Késedelmi pótlék, bírság					3 300,0
		6						Költségvetési hozzájárulások
			6						Járulék címen átvett pénzeszköz				477 322,4
			10						Kiadások támogatására tervezett pénzeszköz-átvétel, egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos költségvetési hozzájárulás				266 444,9
		7						Baleseti és egyéb kártérítési megtérítések, kifizetések visszatérítése és egyéb térítési díj bevétel					9 692,3
		8						Gyógyszergyártók és forgalmazók befizetései
			1						Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések				30 000,0
			2						Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek				68 590,5
			3						Nagyértékű gyógyszerfinanszírozást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések				1,0
		9						Nemzetközi egyezményből eredő ellátások megtérítése					6 920,9
		10						Egészségügyi szolgáltatók visszafizetése					450,0
		12						Népegészségügyi termékadó					58 900,0
	2						Egészségbiztosítási ellátások kiadásai
		1						Csecsemőgondozási díj				93 098,9
		2						Táppénz				160 582,0
		3						Egyszeri segély				450,0
		4						Kártérítési és baleseti járadék				8 888,3
		5						Gyermekgondozási díj és örökbefogadói díj				233 396,3
		6						Rokkantsági, rehabilitációs ellátások				283 660,8
		7						Gyógyító-megelőző ellátás
			1						Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás			139 547,5
			2						Védőnői szolgáltatás, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem			27 028,2
			3						Fogászati ellátás			42 494,1
			4						Otthoni szakápolás			5 596,8
			5						Betegszállítás és orvosi rendelvényű halottszállítás			9 796,9
			6						Művesekezelés			27 771,1
			7						Célelőirányzatok			192 731,1
			8						Mentés			44 972,7
			9						Laboratóriumi ellátás			24 266,1
			10						Összevont szakellátás			873 089,0
			12						Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék			15 000,0
			13						Finanszírozási rendszer átalakítása			45 000,0
			14						Nagyértékű gyógyszerfinanszírozás			119 659,8
		8						Gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátás támogatása				4 200,0
		9						Anyatej-ellátás				200,0
		10						Gyógyszertámogatás
			1						Gyógyszertámogatás kiadásai			333 141,6
			2						Gyógyszertámogatási céltartalék			98 591,5
		11						Gyógyászati segédeszköz támogatás
			2						Egyéb gyógyászati segédeszköz támogatás és kölcsönzés támogatása			59 406,5
			3						Egyedi készítésű gyógyászati segédeszköz támogatás			20 600,0
		12						Utazási költségtérítés				5 176,5
		13						Nemzetközi egyezményből eredő és külföldön történő, tervezett ellátások kiadásai
			1						Sürgősségi ellátás			21 092,4
			2						Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése			100,0
			3						Külföldön történt speciális egészségügyi ellátások, igénybevett egészségügyi szolgáltatások			2 869,6
		14						Természetbeni ellátások céltartaléka				4 000,0
		15						Egyéb, ellátásokhoz kapcsolódó kiadások
			1						Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés			3 099,6
			2						Postaköltség			3 275,4
			3						Egyéb kiadások			896,9
			5						Gyógyszertárak juttatása és szolgáltatási díja			8 600,0
	3						Vagyongazdálkodás					8,0	8,9
	5						Egészségbiztosítási költségvetési szervek
		1						Központi hivatali szerv					419,8		226,0
				1						Működési költségvetés
					1						Személyi juttatások	4 332,0
					9						Egyéb működési kiadások	2 417,0
						1. cím összesen:						2 919 036,6	2 792 462,6		226,0
2 *						Járvány elleni védekezési alap
	1						Járvány Elleni Védekezés Központi Tartaléka					25 000,0
	2						Kiskereskedelmi adó						64 800,0
	3						Gépjárműadó						87 000,0
						2. cím összesen:						25 000,0	151 800,0
LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ÉS JÁRVÁNY ELLENI VÉDEKEZÉSI ALAP												Kiadás		Bevétel		Egyenleg
						Hazai működési költségvetés						2 944 036,6		2 944 262,6		226,0
						Hazai felhalmozási költségvetés						226,0		0,0		–226,0
						Európai uniós fejlesztési költségvetés						0,0		0,0		0,0
						LXXII. fejezet összesen						2 944 262,6		2 944 262,6		0,0
Központi alrendszer *												Kiadás		Bevétel		Egyenleg
						Hazai működési költségvetés						20 195 347,1		20 195 347,1		0,0
						Hazai felhalmozási költségvetés						2 341 491,1		535 591,9		–1 805 899,2
						Európai uniós fejlesztési költségvetés						2 515 358,6		2 033 529,1		–481 829,5
						Központi alrendszer összesen						25 052 196,8		22 764 468,1		–2 287 728,7

2. melléklet a 2020. évi XC. törvényhez

A települési önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása

I. Előirányzatok és támogatások

	Jogcímszám	Támogatási jogcím	Előirányzat (millió forintban)	Fajlagos összeg
1	1.	A települési önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása
2 *	1.1.	A települési önkormányzatok működésének általános támogatása	265 705,3
3	1.1.1.	A települési önkormányzatok működésének támogatása
4 *	1.1.1.1.	Önkormányzati hivatal működésének támogatása		5 492 000 forint/fő
5	1.1.1.2.	Településüzemeltetés – zöldterület-gazdálkodás támogatása		25 200 forint/hektár
6	1.1.1.3.	Településüzemeltetés – közvilágítás támogatása		5.2. pontban meghatározott összeg
7	1.1.1.4.	Településüzemeltetés – köztemető támogatása		6.2. és 6.4–6.5. pontokban meghatározott összeg
8	1.1.1.5.	Településüzemeltetés – közutak támogatása		7.2. pontban meghatározott összeg
9	1.1.1.6.	Egyéb önkormányzati feladatok támogatása		2 700 forint/fő, de legalább a 9.2. pontban meghatározott összeg
10	1.1.1.7.	Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok támogatása		2 550 forint/külterületi lakos
11	1.1.2.	Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítása		100 forint/m3
12	1.1.3.	Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása		2 forint/ki- és belépési adatok
13 *	1.2.	A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása	216 567,6
14	1.2.1.	Óvodaműködtetési támogatás
15	1.2.1.1.	Óvodaműködtetési támogatás – óvoda napi nyitvatartási ideje eléri a nyolc órát		97 400 forint/fő/év
16	1.2.1.2.	Óvodaműködtetési támogatás – óvoda napi nyitvatartási idejenem éri el a nyolc órát, de eléri a hat órát		48 700 forint/fő/év
17	1.2.2.	Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása
18	1.2.2.1.	Napi nyolc órát elérő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása		4 861 500 forint/számított létszám/év
19	1.2.2.2.	Napi hat órát elérő, nyolc órát el nem érő nyitvatartással rendelkező óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása		2 430 750 forint/számított létszám/év
20	1.2.3.	Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásokhoz
21	1.2.3.1.	Minősítést 2020. január 1-jéig történő átsorolással megszerző
22	1.2.3.1.1.	Napi nyolc órát elérő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott
23	1.2.3.1.1.1.	Alapfokozatú végzettségű
24	1.2.3.1.1.1.1.	Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása		432 000 forint/fő/év
25	1.2.3.1.1.1.2.	Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása		1 611 000 forint/fő/év
26	1.2.3.1.1.2.	Mesterfokozatú végzettségű
27	1.2.3.1.1.2.1.	Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus		520 000 forint/fő/év
		szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása
28	1.2.3.1.1.2.2.	Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása		1 820 000 forint/fő/év
29	1.2.3.1.2.	Napi hat órát elérő, nyolc órát el nem érő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott
30	1.2.3.1.2.1.	Alapfokozatú végzettségű
31	1.2.3.1.2.1.1.	Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása		216 000 forint/fő/év
32	1.2.3.1.2.1.2.	Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása		805 500 forint/fő/év
33	1.2.3.1.2.2.	Mesterfokozatú végzettségű
34	1.2.3.1.2.2.1.	Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása		260 000 forint/fő/év
35	1.2.3.1.2.2.2.	Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása		910 000 forint/fő/év
36	1.2.3.2.	Minősítést 2021. január 1-jéig történő átsorolással megszerző
37	1.2.3.2.1.	Napi nyolc órát elérő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott
38	1.2.3.2.1.1.	Alapfokozatú végzettségű
39	1.2.3.2.1.1.1.	Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása		396 000 forint/fő/év
40	1.2.3.2.1.1.2.	Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása		1 476 750 forint/fő/év
41	1.2.3.2.1.2.	Mesterfokozatú végzettségű
42	1.2.3.2.1.2.1.	Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása		476 667 forint/fő/év
43	1.2.3.2.1.2.2.	Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása		1 668 333 forint/fő/év
44	1.2.3.2.2.	Napi hat órát elérő, nyolc órát el nem érő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott
45	1.2.3.2.2.1.	Alapfokozatú végzettségű
46	1.2.3.2.2.1.1.	Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása		198 000 forint/fő/év
47	1.2.3.2.2.1.2.	Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása		738 375 forint/fő/év
48	1.2.3.2.2.2.	Mesterfokozatú végzettségű
49	1.2.3.2.2.2.1.	Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása		238 334 forint/fő/év
50	1.2.3.2.2.2.2.	Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása		834 167 forint/fő/év
51	1.2.4.	Nemzetiségi pótlék
52	1.2.4.1.	Napi nyolc órát elérő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott
53	1.2.4.1.1.	A köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdés a) pont ac) alpontja és b) pontja alapján nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus		811 600 forint/fő/év
54	1.2.4.1.2.	A köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontja alapján nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus		622 000 forint/fő/év
55 *	1.2.4.1.3.	A köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus		249 000 forint/fő/év
56	1.2.4.2.	Napi hat órát elérő, nyolc órát el nem érő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott
57	1.2.4.2.1.	A köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdés a) pont ac) alpontja és b) pontja alapján nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus		405 800 forint/fő/év
58	1.2.4.2.2.	A köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontja alapján nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus		311 000 forint/fő/év
59 *	1.2.4.2.3.	A köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus		124 500 forint/fő/év
		alpontja alapján nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus
60	1.2.5.	Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők átlagbéralapú támogatása
61	1.2.5.1.	Napi nyolc órát elérő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott
62 *	1.2.5.1.1.	Pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező segítők átlagbéralapú támogatása		3 318 000 forint/létszám/év
63	1.2.5.1.2.	Pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők átlagbéralapú támogatása		4 861 500 forint/létszám/év
64	1.2.5.2.	Napi hat órát elérő, nyolc órát el nem érő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott
65 *	1.2.5.2.1.	Pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező segítők átlagbéralapú támogatása		1 659 000 forint/létszám/év
66	1.2.5.2.2.	Pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők átlagbéralapú támogatása		2 430 750 forint/létszám/év
67	1.2.6.	Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása		189 000 forint/fő/év
67a *	1.2.7.	Diabétesz ellátási pótlék		120 000 forint/fő/három hó
68 *	1.3.	A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása	179 935,9
69	1.3.1.	A települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak egyéb támogatása
70	1.3.2.	Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása
71 *	1.3.2.1.	Család- és gyermekjóléti szolgálat		4 256 200 forint/számított létszám/év
72 *	1.3.2.2.	Család- és gyermekjóléti szolgálat		3 828 555 forint/számított létszám/év
73	1.3.2.3.	Szociális étkeztetés
74 *	1.3.2.3.1.	Szociális étkeztetés – önálló feladatellátás		67 570 forint/fő
75 *	1.3.2.3.2.	Szociális étkeztetés – társulás által történő feladatellátás		74 328 forint/fő
76	1.3.2.4.	Házi segítségnyújtás
77	1.3.2.4.1.	Szociális segítés		25 000 forint/fő
78 *	1.3.2.4.2.	Személyi gondozás – önálló feladatellátás		378 110 forint/fő
79 *	1.3.2.4.3.	Személyi gondozás – társulás által történő feladatellátás		491 550 forint/fő
80	1.3.2.5.	Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás összesen
81 *	1.3.2.5.1.	Falugondnoki szolgáltatás		4 572 000 forint/szolgálat
82 *	1.3.2.5.2.	Tanyagondnoki szolgáltatás		4 572 000 forint/szolgálat
83	1.3.2.6.	Időskorúak nappali intézményi ellátása
84 *	1.3.2.6.1.	Időskorúak nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás		224 190 forint/fő
85 *	1.3.2.6.2.	Időskorúak nappali intézményi ellátása – társulás által történő feladatellátás		336 285 forint/fő
86 *	1.3.2.6.3.	Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás		134 500 forint/fő
87 *	1.3.2.6.4.	Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak – társulás által történő feladatellátás		201 750 forint/fő
88	1.3.2.7.	Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása
89 *	1.3.2.7.1.	Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás		755 880 forint/fő
90 *	1.3.2.7.2.	Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása – társulás által történő feladatellátás		831 468 forint/fő
91 *	1.3.2.7.3.	Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás		453 528 forint/fő
92 *	1.3.2.7.4.	Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak – társulás által történő feladatellátás		498 880 forint/fő
93	1.3.2.8.	Demens személyek nappali intézményi ellátása
94 *	1.3.2.8.1.	Demens személyek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás		746 546 forint/fő
95 *	1.3.2.8.2.	Demens személyek nappali intézményi ellátása – társulás által történő feladatellátás		821 200 forint/fő
96 *	1.3.2.8.3.	Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás		447 928 forint/fő
97 *	1.3.2.8.4.	Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak – társulás által történő feladatellátás		492 720 forint/fő
98	1.3.2.9.	Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása
99 *	1.3.2.9.1.	Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás		382 150 forint/fő
100 *	1.3.2.9.2.	Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása – társulás által történő feladatellátás		458 580 forint/fő
101 *	1.3.2.9.3.	Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek – önálló feladatellátás		229 290 forint/fő
102 *	1.3.2.9.4.	Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek – társulás által történő feladatellátás		275 148 forint/fő
103	1.3.2.10.	Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása
104 *	1.3.2.10.1.	Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás		382 150 forint/fő
105 *	1.3.2.10.2.	Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása – társulás által történő feladatellátás		458 580 forint/fő
106 *	1.3.2.10.3.	Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek – önálló feladatellátás		229 290 forint/fő
107 *	1.3.2.10.4.	Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek – társulás által történő feladatellátás		275 148 forint/fő
108	1.3.2.11.	Hajléktalanok nappali intézményi ellátása
109 *	1.3.2.11.1.	Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás		258 300 forint/fő
110 *	1.3.2.11.2.	Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – társulás által történő feladatellátás		309 960 forint/fő
111	1.3.2.11.3.	Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény		10 065 900 forint/engedélyes
112	1.3.2.12.	Családi bölcsőde
113 *	1.3.2.12.1.	Családi bölcsőde – önálló feladatellátás		859 540 forint/fő
114 *	1.3.2.12.2.	Családi bölcsőde – társulás által történő feladatellátás		1 117 400 forint/fő
115	1.3.2.12.3.	Gyvt. 145. § (2c) bekezdés b) pontja alapján befogadást nyert napközbeni gyermekfelügyelet		379 000 forint/fő
116	1.3.2.13.	Hajléktalanok átmeneti intézményei
117 *	1.3.2.13.1.	Hajléktalanok átmeneti szállása – önálló feladatellátás		618 280 forint/férőhely
118 *	1.3.2.13.2.	Hajléktalanok átmeneti szállása időszakos férőhely – önálló feladatellátás		618 280 forint/férőhely
119 *	1.3.2.13.3.	Hajléktalanok éjjeli menedékhelye – önálló feladatellátás		618 280 forint/férőhely
120 *	1.3.2.13.4.	Hajléktalanok éjjeli menedékhelye időszakos férőhely – önálló feladatellátás		618 280 forint/férőhely
121 *	1.3.2.13.5.	Hajléktalanok átmeneti szállása – társulás által történő feladatellátás		680 108 forint/férőhely
122 *	1.3.2.13.6.	Hajléktalanok átmeneti szállása időszakos férőhely – társulás által történő feladatellátás		680 108 forint/férőhely
123 *	1.3.2.13.7.	Hajléktalanok éjjeli menedékhelye – társulás által történő feladatellátás		680 108 forint/férőhely
124 *	1.3.2.13.8.	Hajléktalanok éjjeli menedékhelye időszakos férőhely – társulás által történő feladatellátás		680 108 forint/férőhely
125 *	1.3.2.13.9.	Kizárólag lakhatási szolgáltatás		309 140 forint/férőhely
126	1.3.2.14.	Támogató szolgáltatás
127	1.3.2.14.1.	Alaptámogatás		3 000 000 forint/év/szolgálat
128 *	1.3.2.14.2.	Teljesítménytámogatás		2 888 forint/feladategység
129	1.3.2.15.	Közösségi ellátások
130	1.3.2.15.1.	Pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás
131	1.3.2.15.1.1.	Alaptámogatás		2 000 000 forint/év/szolgálat
132 *	1.3.2.15.1.2.	Teljesítménytámogatás		217 116 forint/feladategység
133	1.3.2.15.2.	Szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás
134	1.3.2.15.2.1.	Alaptámogatás		2 000 000 forint/év/szolgálat
135 *	1.3.2.15.2.2.	Teljesítménytámogatás		217 116 forint/feladategység
136	1.3.3.	Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása
137	1.3.3.1.	Bölcsődei bértámogatás
138	1.3.3.1.1.	Felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása		5 100 000 forint/számított létszám
139	1.3.3.1.2.	Bölcsődei dajkák, középfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása		4 260 000 forint/számított létszám
140	1.3.3.2.	Bölcsődei üzemeltetési támogatás
141	1.3.4.	A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása
142 *	1.3.4.1.	Bértámogatás		4 442 000 forint/számított létszám
143	1.3.4.2.	Intézményüzemeltetési támogatás
144 *	1.4.	A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása	87 024,9
145	1.4.1.	Intézményi gyermekétkeztetés támogatása
146 *	1.4.1.1.	Intézményi gyermekétkeztetés – bértámogatás		2 430 000 forint/számított létszám
147	1.4.1.2.	Intézményi gyermekétkeztetés – üzemeltetési támogatás
148	1.4.2.	Szünidei étkeztetés támogatása		49.2. pontban meghatározott összeg
149 *	1.5.	A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása	22 630,8
150 *	1.5.1.	Megyeszékhely megyei jogú városok és Szentendre Város Önkormányzata közművelődési feladatainak támogatása		961 forint/fő
151 *	1.5.2.	Települési önkormányzatok nyilvános könyvtári és a közművelődési feladatainak támogatása		2 206 forint/fő, de legalább 2 270 000 forint
152 *	1.5.3.	Budapest Főváros Önkormányzata múzeumi, könyvtári és közművelődési feladatainak támogatása		1 185 000 000 forint
153 *	1.5.4.	Fővárosi kerületi önkormányzatok közművelődési feladatainak támogatása		567 forint/fő
154	1.5.5.	Megyei hatókörű városi könyvtár kistelepülési könyvtári célú kiegészítő támogatása
155	1.5.5.1.	1 000 fő lakosságszámú vagy az alatti település		668 300 forint/település
156	1.5.5.2.	1 001–1 500 fő lakosságszám közötti település		1 060 760 forint/település
157	1.5.5.3.	1501–5500 fő lakosságszám közötti település		1 002 460 forint/település
158	42.5.5.	Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás

II. Támogatások megállapításának, felhasználásának és elszámolásának szabályai

1. 1. A települési önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása jogcím alá tartozó jogcímekre vonatkozó közös szabályok

1.1. Az e melléklet szerinti jogcímeken nyújtott támogatások 2021. december 31-ig használhatók fel és elsősorban működési célokat szolgálnak. A támogatások felhalmozási bevételként eredeti előirányzatként akkor sem tervezhetők, ha e melléklet szerint valamely támogatás esetében az elszámolási szabályok lehetővé teszik a felhalmozási kiadások elszámolását, és a felhalmozási kiadások nem veszélyeztethetik a feladatokhoz kapcsolódó működtetési tevékenységeket, a feladat jogszabályokban rögzített paramétereknek megfelelő ellátásához szükséges működési kiadások teljesítését. Az e melléklet szerinti támogatások megalapozottságának államháztartásról szóló jogszabályok szerinti ellenőrzése a támogatást megalapozó valamennyi kritérium vizsgálatát magában foglalja.

1.2. A települési önkormányzatok (a továbbiakban: önkormányzat) közigazgatási státuszát a 2020. november 1-jei állapotnak megfelelő, a lakosságszámra és korcsoportba tartozók esetében pedig a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium – 2020. január 1-jei állapotnak megfelelő – adatait kell figyelembe venni.

1.3. Az e melléklet szerinti iparűzési adóerő-képesség figyelembevétele a következők szerint történik:

1.3.1. Az önkormányzatok 2020. évben adatot szolgáltatnak az iparűzési adóerő-képesség alapjául szolgáló helyi iparűzési adóalapról (a továbbiakban: iparűzési adóerő-képességet meghatározó adóalap) és az annak 1,4%-át jelentő iparűzési adóerő-képességről (a továbbiakban: iparűzési adóerő-képesség).

1.3.2. A 2019. július 1-jén hatályos iparűzési adórendelettel rendelkező önkormányzat 2020. október 30-áig szolgáltat adatot az iparűzési adóerő-képességet meghatározó adóalap összegéről. A 2019. július 1-jén hatályos iparűzési adórendelettel nem rendelkező önkormányzat esetében egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességként 22 000 forintot kell figyelembe venni, ezen érték és a lakosságszám szorzata az érintett önkormányzat iparűzési adóerő-képességét meghatározó adóalapja.

1.3.3. Az iparűzési adóerő-képességet meghatározó adóalap a fővárosi és a kerületi önkormányzatok között a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény 2020. január 1-jén hatályos 3. §-a, illetve annak melléklete szerint kerül megosztásra. Budapest Főváros lakosságszámaként az egy lakosra jutó adóerő-képesség számításakor a fővárosi kerületek együttes lakosságszámát kell figyelembe venni.

1.4. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az általa üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül 2021. január 6-áig az önkormányzatok számára elérhetővé teszi az e melléklet szerinti jogcímeken az önkormányzatokat megillető összegeket.

1.5. Az e mellékletben szereplő jogcímek szerinti támogatások igénylési és döntési eljárására nem kell alkalmazni az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait.

1.6. Az e mellékletben szereplő jogcímek szerinti támogatások igénylése és év közbeni módosítása az államháztartásért felelős miniszter által az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) alapján kiadott tájékoztató és értesítő alapján történik.

1.7. Társult feladatellátás esetén a társulási megállapodás szerinti székhely önkormányzat igényelhet támogatást.

2. 1.1.1. A települési önkormányzatok működésének támogatása jogcím

2.1. A jogcím szerinti támogatás elszámolásának államháztartásról szóló jogszabályok szerinti felülvizsgálata során, ahhoz kapcsolódóan a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) betekinthet az önkormányzatnál rendelkezésre álló, adótitkot is tartalmazó okiratokba, dokumentumokba, az iparűzési adó bevallásokba.

2.2. A támogatások felhasználásával kapcsolatos szabályok:

2.2.1. A támogatások a 2.2.2. pont szerinti támogatáskiegészítéssel növelt együttes összege kizárólag az igazgatással, településüzemeltetéssel és egyéb önkormányzati feladatokkal kapcsolatos kiadásokra használható fel.

2.2.2. A támogatásokra az alábbiak szerint emelt mértékben jogosultak a legfeljebb 13 300 forint egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességgel rendelkező települési önkormányzatok.

2.2.2.1. A kiegészítés mértékének számításakor alkalmazandó paramétertábla:

	A	B	C	D
	Kategóriák az önkormányzat egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége szerint (forint)		Támogatáskiegészítés mértéke (%)
	alsó határ	felső határ	maximum	minimum
1	1	10 000	50	45
2	10 001	13 300	30	20

2.2.2.2. A kiegészítés összege a kiegészítés alapja és a kiegészítés százalékos mértékének szorzata, ahol a kiegészítés mértéke az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség növekedésével arányosan csökken és az alábbi képlet alapján határozható meg:

KM = C + (AE – A)/(B – A) * (D – C)

ahol:

KM = támogatáskiegészítés százalékos mértéke,

AE = az önkormányzat egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége, ami alapján a kiegészítés mértékének számítása szerinti paramétertábla megfelelő sora alkalmazandó,

A–D = a kiegészítés mértékének számításakor alkalmazandó paramétertábla oszlopai szerinti értékek.

3. 1.1.1.1. Önkormányzati hivatal működésének támogatása jogcím

3.1. A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzati hivatal működési kiadásaihoz a Mötv. szerint 2020. november 1-jén működő, illetve a Mötv. 85. § (3a) bekezdése alapján történő kijelölés szerinti hivatali struktúrának megfelelően. Amennyiben év közben változik a közös hivatali struktúra, vagy 2021. január 1-jéhez képest megváltozik a közös hivatal székhelye, azt az érintett önkormányzatok egymás között pénzeszközátadással rendezik.

3.2. A támogatás meghatározása az elismert hivatali létszám alapján a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével történik. Közös önkormányzati hivatal esetében a támogatásra a székhely önkormányzat jogosult.

3.3. Az elismert hivatali létszám a számított alaplétszám korrekciós tényezőkkel korrigált összege. Önálló polgármesteri hivatal esetében az elismert hivatali létszám megegyezik a számított alaplétszámmal. Budapest Főváros Önkormányzata esetében az elismert hivatali létszám 470 fő.

3.4. A számított alaplétszám számításakor a település típusára, a lakosságszám-kategóriákra és az elismert köztisztviselői létszámra vonatkozó adatokat az alábbi táblázat szerint kell figyelembe venni:

	A	B	C	D
	Lakosságszám		Elismert köztisztviselői létszám
	alsó határa	felső határa	minimum	maximum
1	Községek
2	2 000	3 000	6	8
3	3 001	5 000	8	14
4	5 001	11 277	14	23
5	Városok
6	1 084	5 000	10	19
7	5 001	10 000	19	26
8	10 001	20 000	26	40
9	20 001	34 900	40	58
10	34 901	43 813	58	85
11	Megyei jogú városok
12	32 488	60 000	76	135
13	60 001	100 000	135	200
14	100 001	202 402	200	282
15	Fővárosi kerületek
16	22 449	60 000	64	112
17	60 001	100 000	112	131
18	100 001	132 825	131	157

3.5. A számított alaplétszám az alábbi képlet alapján határozható meg:

SZAL = C + (ÖL – A)/(B – A) * (D – C) két tizedesre kerekítve

ahol:

SZAL = számított alaplétszám,

ÖL = az önkormányzat(ok) lakosságszáma, amennyiben a közös hivatalt fenntartó önkormányzatok együttes lakosságszáma nem éri el a 2 000 főt, úgy 2 000 főként kell a számításkor figyelembe venni,

A–D = az elismert hivatali létszám számításakor alkalmazandó 3.4. pont szerinti paramétertábla oszlopai szerinti érték.

3.6. A közös hivatal esetében az elismert hivatali létszám a korrekciós tényezők figyelembevételével a következő képlet alapján határozható meg:

EHL = SZAL * (1 + Ka + Kb + Kc), két tizedesre kerekítve ahol:

EHL = elismert hivatali létszám,

SZAL = számított alaplétszám,

Ka = közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok száma és együttes lakosságszámától függő korrekciós tényező (3.7. pont szerint),

Kb = közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok területén működő nemzetségi önkormányzatok – 2019. december 1-jei állapotnak megfelelő – számától függő korrekciós tényező. Értéke 0–1 nemzetiségi önkormányzat esetén 0, 2–3 nemzetiségi önkormányzat esetén 0,04, 4–8 nemzetiségi önkormányzat esetén 0,07, 9 vagy több nemzetiségi önkormányzat esetén 0,1,

Kc = amennyiben a közös hivatal székhelye járási székhely önkormányzat, úgy az értéke 0,04, egyébként 0.

3.7. A 3.6. pont szerinti a közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok számától és együttes lakosságszámától függő Ka korrekciós tényezőt az alábbi táblázat tartalmazza:

	A	B	C
	Közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok		Ka korrekciós tényező
	száma	együttes lakosságszáma
1	2–5	3 000 fő alatt	0,13
2	6–7		0,15
3	8–9		0,17
4	10 vagy több		0,19
5	3–5	3 000–5 000 fő között	0,12
6	6–7		0,14
7	8–9		0,16
8	10 vagy több		0,18
9	3–5	5 000 fő felett	0,06
10	6–7		0,08
11	8–9		0,10
12	10 vagy több önkormányzat		0,12

3.8. A közös hivatal esetében a közös hivatalt alkotó hetedik és minden további település után az elismert hivatali létszám településenként 1 fővel nő. A járási székhely önkormányzat, illetve az 5 000 fő lakosságszám feletti község, nagyközség önkormányzata esetében az elismert hivatali létszám 2 fővel emelkedik függetlenül attól, hogy önállóan vagy közös hivatal útján gondoskodik a hivatali feladatok ellátásáról.

3.9. Az 1.1.1.1. Önkormányzati hivatal működésének támogatása jogcímen megállapított támogatást közös önkormányzati hivatal esetében

a) a nem székhely szerinti önkormányzat esetében az önkormányzat lakosságszámának a közös hivatalt fenntartó önkormányzatok együttes lakosságszámához viszonyított arányában,

b) a székhely szerinti önkormányzat esetében a megállapított támogatásnak a nem székhely önkormányzatokra jutó részével csökkentett összege szerint

kell a kiegészítés meghatározásánál figyelembe venni. Az 1.1.1.1. Önkormányzati hivatal működésének támogatása jogcímen elvégzett kiegészítést követően megállapított támogatás – közös hivatalt fenntartó önkormányzatoknál megállapított – együttes összege a közös hivatal székhelye szerinti önkormányzatot illeti meg.

4. 1.1.1.2. Településüzemeltetés – zöldterület-gazdálkodás támogatása jogcím

4.1. A támogatás az önkormányzatokat a zöldterületek, és az azokhoz kapcsolódó építmények kialakításához, fenntartásához kapcsolódóan a belterület nagysága alapján illeti meg. Budapest Főváros Önkormányzata e jogcímen 550 millió forint támogatásra jogosult.

4.2. A belterületre vonatkozóan a Budapest Főváros Kormányhivatala által az ingatlan-nyilvántartási adatbázisból ingyenesen rendelkezésre bocsátott 2019. december 31-én hatályos területi összesítőben szereplő adatokat kell figyelembe venni.

5. 1.1.1.3. Településüzemeltetés – közvilágítás támogatása jogcím

5.1. A támogatás az önkormányzatokat a településen történő közvilágítás biztosításához kapcsolódóan illeti meg. A támogatás meghatározása a településen kiépített kisfeszültségű hálózat kilométerben meghatározott hossza alapján történik, a 2019. évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban szereplő „Közvilágítás” kormányzati funkció alapján településkategóriánként számított átlagos, egy kilométerre jutó nettó működési kiadások figyelembevételével.

5.2. A támogatás fajlagos összege

a) Főváros, megyei jogú város, 40 000 fő lakosságszám feletti város esetében: 415 000 forint/km,

b) 10 001 – 40 000 fő lakosságszám közötti település esetében: 400 000 forint/km,

c) 10 001 fő lakosságszám alatti település esetében: 320 000 forint/km.

5.3. A településen kiépített kisfeszültségű hálózat hossza tekintetében a Központi Statisztikai Hivatal 2019. december 31-ei állapotnak megfelelően elkészített Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (a továbbiakban: OSAP-jelentés) „Jelentés a települések villamosenergia-ellátásáról” adatgyűjtés szerinti adatokat kell figyelembe venni azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata tekintetében a kiépített kisfeszültségű hálózat hossza megegyezik a budapesti kerületeknél rögzített adatok összegével.

6. 1.1.1.4. Településüzemeltetés – köztemető támogatása jogcím

6.1. A támogatás az önkormányzatot a köztemető fenntartásával kapcsolatos feladataihoz kapcsolódóan illeti meg, a 2019. évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban szereplő „Köztemető-fenntartás, és -működtetés” kormányzati funkció településkategóriánként számított egy négyzetméterre eső nettó működési kiadások figyelembevételével.

6.2. 100 000 forint támogatás illeti meg azon önkormányzatokat, amelyeknek a 6.1. pont szerinti kormányzati funkción mutatkozó nettó kiadása nem haladja meg a 100 000 forintot, illetve az OSAP-jelentés alapján naturális mutatóval rendelkeznek, de a 6.1. pont szerinti kormányzati funkción nettó kiadásuk nem mutatkozott. Nem részesülnek támogatásban azon önkormányzatok, amelyek az OSAP-jelentésben nem szerepeltettek temetőt. Azon önkormányzatok, amelyek temetővel nem rendelkeznek, de megállapodás alapján köztemető fenntartásához hozzájárulnak vagy a feladatot ellátják, és a fenti kormányzati funkción nettó működési kiadásuk a Kincstár által ellenőrzött és igazolt módon meghaladja a 100 000 forintot, a nettó kiadásuk 90%-ának megfelelő összegű támogatásra, de legalább 100 000 forintra jogosultak.

6.3. E támogatásban a fővárosi kerületek nem részesülnek.

6.4. Budapest Főváros Önkormányzata esetében a támogatás összege 18,3 millió forint.

6.5. A támogatás fajlagos összege

a) megyei jogú város, 40 000 fő lakosságszám feletti település esetében: 70 forint/m2,

b) 10 001 – 40 000 fő lakosságszám közötti település esetében: 104 forint/m2,

c) 10 001 fő lakosságszám alatti település esetében: 69 forint/m2.

6.6. A településen lévő köztemető nagyságát az OSAP-jelentés „Jelentés az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyonról „T” adatlap 01–04. sorok” adatai alapján kell figyelembe venni.

7. 1.1.1.5. Településüzemeltetés – közutak támogatása jogcím

7.1. A támogatás az önkormányzatot a közutak fenntartásával kapcsolatos feladataihoz kapcsolódóan illeti meg, a 2019. évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban szereplő „Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása” és „Parkoló, garázs üzemeltetése, fenntartása” kormányzati funkciók alapján településkategóriánként számított nettó működési kiadások figyelembevételével.

7.2. A támogatás fajlagos összege

a) ^*  Főváros, fővárosi kerületek, megyei jogú város, 40 000 fő lakosságszám feletti város esetében: 480 000 forint/km,

b) ^*  10 001–40 000 fő lakosságszám közötti település esetében: 304 000 forint/km,

c) ^*  10 001 fő lakosságszám alatti település esetében: 235 000 forint/km.

7.3. A településen lévő belterületi út hosszát az OSAP-jelentés „Helyi közutak és hidak adatai” alapján kell figyelembe venni.

8. Az 1.1.1.2. Településüzemeltetés – zöldterület-gazdálkodás támogatása jogcímre, az 1.1.1.3. Településüzemeltetés – közvilágítás támogatása jogcímre és az 1.1.1.5. Településüzemeltetés – közutak támogatása jogcímre vonatkozó közös szabályok:

8.1. A kiválással érintett önkormányzatnak az 1.1.1.2. Településüzemeltetés – zöldterület-gazdálkodás támogatása jogcím, az 1.1.1.3. Településüzemeltetés – közvilágítás támogatása jogcím és az 1.1.1.5. Településüzemeltetés – közutak támogatása jogcímet meghatározó alapadatokat lakosságarányosan meg kell osztani a 2014. évben megalakult önkormányzattal. Amennyiben a 2014. évben megalakult önkormányzat és az az önkormányzat, amelyből kivált, megállapodik az érintett jogcímek szerinti támogatást megalapozó adatok két település közötti megbontásáról, úgy e támogatásokat az önkormányzatok egymás között pénzeszközátadással rendezik.

8.2. Amennyiben az OSAP-jelentés 1.1.1.3. Településüzemeltetés – közvilágítás támogatása jogcím és 1.1.1.5. Településüzemeltetés – közutak támogatása jogcímet meghatározó megalapozó adatai eltérnek az ezen időpont szerinti tényleges adatoktól, úgy az OSAP-jelentés 2021. június 30-áig történő javítása alapján az érintett jogcímek szerinti támogatásokban történő változások finanszírozása augusztus hónaptól történik.

9. 1.1.1.6. Egyéb önkormányzati feladatok támogatása jogcím

9.1. A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzatok számára a Mötv. 13. §-ában meghatározott egyes kötelező feladatok ellátásához és a polgármesteri illetmény, tiszteletdíj kifizetéséhez.

9.2. A támogatás minimális összege

a) az 1 000 fő lakosságszámot meg nem haladó azon települések esetében, ahol az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség nem haladja meg a 32 000 forintot: 6,0 millió forint,

b) az 1 000 fő lakosságszám feletti azon települések esetében, ahol az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség nem haladja meg a 32 000 forintot: 8,0 millió forint,

c) az egyéb települések esetében: 4,5 millió forint.

10. 1.1.1.7. Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok támogatása jogcím

10.1. A központi költségvetés támogatást biztosít a lakott külterülettel rendelkező önkormányzatoknak a 2020. január 1-jei külterületi lakosok száma alapján.

11. 1.1.2. Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítása jogcím

11.1. A támogatás az összegyűjtött és a hatóságilag kijelölt lerakóhelyeken igazoltan elhelyezett, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyisége (m3) után illeti meg azon önkormányzatokat, amelyek

a) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény alapján szervezett közszolgáltatás ellátásáról közszolgáltatóval kötött, hatályos szerződés útján,

b) a környezet és a vízbázisok védelme érdekében a közműves csatornahálózattal el nem látott településrészein keletkezett nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtéséről ártalmatlanítás céljából

gondoskodnak.

11.2. Az összeg a fajlagos lakossági ráfordítások (díjak) csökkentéséhez járul hozzá.

11.3. A támogatást az önkormányzatok a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz becsült évi mennyisége (m3) alapján igénylik és annak tényleges, közszolgáltatási szerződés szerint összegyűjtött mennyisége alapján számolnak el.

11.4. A támogatás kizárólag a támogatás céljának megfelelően, a lakossági ráfordítások (díjak) csökkentésére fordítható. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a „Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése”, valamint

b) a „Szennyvíziszap kezelése, ártalmatlanítása”

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

12. 1.1.3. Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása jogcím

12.1. Az előirányzat a 2015. december 31-ei schengeni külső (a magyar-ukrán, a magyar-román, a magyar-szerb és a magyar-horvát) határszakaszokon közúti határátkelőhelyet fenntartó önkormányzatok támogatását szolgálja. A támogatás a 2019. évi közúti ki- és belépési (személyi- és járműforgalmi) adatok alapján kerül megállapításra. A támogatás felhasználása érdekében az önkormányzat és az illetékes határrendészeti kirendeltség vezetője együttműködési megállapodást köt.

12.2. A támogatás a határátkelőhely tisztántartása, megközelíthetősége érdekében felmerülő működési célú kiadásokra használható fel, a személyi jellegű kiadások kivételével. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a „Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása”, valamint

b) a „Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások”

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

13. 1.2. A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása jogcím

13.1. Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számának meghatározása (beleértve a sajátos nevelési igényű gyermekeket is)

13.1.1. Az óvoda 2020/2021. és 2021/2022. nevelési év október 1-jei köznevelési statisztikai adata, az óvodai ellátást 2020. október 2-a és december 31-e vagy 2021. október 2-a és december 31-e között első alkalommal ténylegesen igénybevevők száma és a létszámadatokat megalapozó nyomtatványok, nyilvántartások alapján történik.

13.1.2. ^*  Számításba kell venni azt a gyermeket, aki az óvodakötelezettségét Magyarországon teljesíti, akit nem mentettek fel az óvodai foglakozásokon való részvétel alól, aki a felvételétől számított hat hónapon belül betölti a harmadik életévét, aki krízisközpontban vagy a titkos menedékházban elhelyezett ellátásra tekintettel ideiglenes óvodai jogviszonyt létesített. Ha a szakértői bizottság a nevelési év alatt állapítja meg, hogy a gyermek sajátos nevelési igényű, a gyermeket az adott nevelési évben egy gyermekként kell figyelembe venni.

13.1.3. Az óvodai nevelésben részesülő integráltan nevelt sajátos nevelési igényű gyermekek számát a pedagógusok számított létszámának megállapításakor az Nkt. 47. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint kell figyelembe venni.

13.2. Az Nkt. szerint létrehozott óvoda-bölcsőde többcélú intézmény esetében az 1.2.1. Óvodaműködtetési támogatás jogcím, az 1.2.2. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím, az 1.2.4. Nemzetiségi pótlék jogcím, az 1.2.5. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők átlagbéralapú támogatása jogcím és az 1.2.6. Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása jogcím szerinti támogatásokat kizárólag az óvoda intézményegységre vonatkozó létszámadatok alapján kell megállapítani.

13.3. A támogatások felhasználásával kapcsolatos szabályok:

13.3.1. Az 1.2. A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása jogcím szerinti támogatások kizárólag a támogatással érintett óvodaintézmények működési és felhalmozási kiadásaira, valamint az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek étkeztetési kiadásaira használhatók fel. A támogatás szempontjából kizárólag

a) az „Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai”,

b) a „Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai”,

c) a „Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai”,

d) az „Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai”, valamint

e) a „Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben”

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

13.3.2. Az 1.2.3. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásokhoz jogcím szerinti támogatás szempontjából a 13.3.1. pontban foglalt kormányzati funkciókon túl a „Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása” kormányzati funkción elszámolt kiadás is figyelembe vehető.

14. 1.2.1. Óvodaműködtetési támogatás jogcím

14.1. A támogatás az önkormányzatot az óvoda működésével és feladatellátásával összefüggő kiadásaihoz kapcsolódóan illeti meg az általa fenntartott óvodában nevelt, a

13.1. pontban figyelembe vett gyermeklétszám után, azzal, hogy minden gyermeket egy főként kell figyelembe venni.

15. 1.2.2. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím

15.1. A központi költségvetés a Kjt., az Nkt., valamint a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: köznevelési Kjtvhr.), továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbéralapú támogatást biztosít az óvodát fenntartó önkormányzat részére az általa fenntartott óvodában foglalkoztatott pedagógusok béréhez és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz.

15.2. A támogatás az önkormányzatot az általa fenntartott óvodákban foglalkoztatott, az Nkt. nevelés-szervezési paraméterei szerint számított pedagógus létszám után illeti meg. Egy intézménynek kell tekinteni az egy OM azonosítóval és alapító okirattal rendelkező óvodát, beleértve az óvoda valamennyi feladatellátási helyét (székhely, tagintézmény, telephely) akkor is, ha az alapító okiratban a tagintézményként vagy telephelyként nevesített feladatellátási hely a fenntartótól eltérő településen van.

15.3. A számított pedagógus létszám meghatározása

15.3.1. A számított pedagóguslétszám meghatározása a következő képlettel történik:

Psz = [(L1 / Cs) * Feh1 + Vk1 + Op1]*8/12 + [(L2 /Cs) * Feh2 + Vk2 + Op2]

*4/12 ahol:

Psz = a 2021. évre számított pedagógusok létszáma, egy tizedesre kerekítve,

L1; L2 = a 2020/2021., illetve a 2021/2022. nevelési évben szervezett csoport(ok)ban a 13.1. pont szerinti összes gyermeklétszám,

Cs = csoport átlaglétszám 20 fő,

Feh1; Feh2 = foglalkozási együttható az 50 órában egységesen meghatározott, óvodai foglalkoztatási időkeret, az Nkt. szerinti pedagógus heti kötelező óraszám, illetve kötött munkaidő figyelembevételével: 1,62,

Vk1; Vk2 = a 15.3.2. pont szerint számított vezetői órakedvezmény miatti pedagógus-többletlétszám a 2020/2021., illetve a 2021/2022. nevelési évben (egy tizedesre kerekítve),

Op1; Op2 = az Nkt. 61. § (3) bekezdése alapján az intézmény alapító okirata szerint

500 fő férőhelyet elérő vagy azt meghaladó intézménynél kötelezően alkalmazandó óvodapszichológusok létszáma a 2020/2021., illetve a 2021/2022. nevelési évben (egy tizedesre kerekítve).

15.3.2. A vezetői órakedvezmény miatti pedagógus-többletlétszám számítása

2020/2021. nevelési évre:

2021/2022. nevelési évre:

ahol:

Vk1; Vk2 = a 2020/2021., illetve a 2021/2022. nevelési évben a vezetői órakedvezményből adódó létszámtöbblet,

V1; V2 = az Nkt. 1. melléklete szerinti vezetők kötelező és a többcélú intézmény óvodai intézményegység-vezető létszáma, de legfeljebb

a) 2021. év első 8 hónapjában a 2020/2021. nevelési évi nyitó (októberi 1-jei) köznevelési statisztika szerint ténylegesen foglalkoztatott,

b) 2021. év utolsó 4 hónapjában a 2021/2022. nevelési évi nyitó (októberi 1-jei) köznevelési statisztikai állapotra becsült

vezetői létszám.

Az év végi elszámolás mindkét nevelési év tekintetében a köznevelési statisztikában szerepeltetett vezetői létszám alapján történik.

Vi1; Vi2 = a V1 és V2 vezetői létszámra – az Nkt. 5. mellékletében – megállapított kötelező nevelési óraszámának, óvodai foglalkozásai számának összege.

15.3.3. Többcélú intézmény óvodai intézményegység-vezető intézményenként legfeljebb 1 fő létszámként vehető figyelembe, feltéve, hogy az intézménynek nem magasabb vezetője, vagy más az Nkt. 1. melléklet szerinti vezetője.

15.3.4. ^*  A magasabb vezetői, illetve vezetői feladatokat ellátó személy több vezetői beosztás esetén intézményen belül egy fő vezetőként vagy magasabb vezetőként vehető figyelembe.

15.4. A támogatás felhasználható a 2020. december havi bérek 2021. januárban történő kifizetésére is.

16. 1.2.3. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásokhoz jogcím

16.1. ^*  A központi költségvetés kiegészítő támogatást biztosít az Nkt. 64. §-a szerinti előmeneteli rendszer keretén belül lebonyolított minősítési eljárás során 2021. január 1-jén Pedagógus II., Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatú besorolással rendelkező pedagógusok, a bölcsődében és mini bölcsődében foglalkoztatott felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők (a továbbiakban: felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők), valamint Pedagógus II. fokozatba átsorolt, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők béréhez. A támogatás az önkormányzatot az általa fenntartott óvodai, bölcsődei és mini bölcsődei intézményben 2021. évben ténylegesen foglalkoztatott pedagógusok, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők és pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők teljes munkaidőre átszámított, időarányosan figyelembe vett, egy tizedesre kerekített száma alapján illeti meg.

16.2. A támogatás felhasználható a 2020. december havi bérek 2021. januárban történő kifizetésére is.

16.3. A minősítést elnyert pedagógusok, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők és pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők fenntartónkénti adatait a köznevelési információs rendszer adatkezelőjének adatszolgáltatása alapozza meg. Ha a támogatást megalapozó adatok az önkormányzat által fenntartott intézményben ténylegesen foglalkoztatott, minősítést elnyert és átsorolt pedagógusok, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők és pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők számával nem egyeznek meg, azok önkormányzat általi módosítására az Ávr. szerinti értesítőben meghatározott módon és határnapig kerülhet sor.

17. 1.2.4. Nemzetiségi pótlék jogcím

17.1. A központi költségvetés kiegészítő támogatást biztosít az önkormányzatok által fenntartott óvodában foglalkoztatott, a köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdése alapján nemzetiségi pótlékra jogosult pedagógusok nemzetiségi pótlékához és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz. A támogatás az önkormányzatot az óvodában 2021. évben ténylegesen foglalkoztatott és nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógusok átlagos száma alapján illeti meg.

17.2. A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy az óvoda

a) alapító okiratában szerepel a nemzetiségi óvodai nevelés és

b) ^*  a nemzetiségi óvodai nevelést a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben leírtakra figyelemmel szervezi meg.

17.3. A támogatás felhasználható a 2020. december havi nemzetiségi pótlék 2021. januárban történő kifizetésére is.

18. 1.2.5. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők átlagbéralapú támogatása jogcím

18.1. A támogatás igénylése szempontjából a segítői létszám – beleértve a pedagógus szakképzettséggel, szakképesítéssel rendelkező segítőket is – az Nkt. 2. melléklete szerint elismerhető és pedagógusok nevelőmunkáját segítő munkakörben foglalkoztatotti létszám, de legfeljebb a 2021. évben a ténylegesen foglalkoztatott segítők, teljes munkaidőre átszámított átlagos száma, egy tizedesre kerekítve.

18.2. A segítői létszám meghatározásakor az Nkt. 2. melléklete szerinti pedagógiai asszisztens csak azon intézménynél vehető figyelembe, ahol legalább 3 csoport működik.

18.3. Az év végi elszámolás a havonta, az Nkt. 2. melléklete szerint elismerhető és a Kjt. alapján ténylegesen foglalkoztatott segítők – teljes munkaidőre átszámított – egy tizedesre kerekített átlagos száma alapján történik.

18.4. A pszichopedagógus a segítői létszámban nem vehető figyelembe.

18.5. A támogatás felhasználható a 2020. december havi bérek 2021. januárban történő kifizetésére is.

19. 1.2.6. Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása jogcím

19.1. A támogatás a Mötv. alapján létrehozott társulás által fenntartott óvodákba járó gyermeklétszámból azon gyermekek után igényelhető, akik a lakóhelyüktől, ennek hiányában tartózkodási helyüktől eltérő településen veszik igénybe az óvodai ellátást és utaztatásuk autóbusz működtetésével, iskolabusz-szolgáltatás vagy különcélú menetrend szerinti autóbusz-szolgáltatás vásárlásával biztosított.

19.2. A támogatás szempontjából iskolabusz-szolgáltatás vásárlásnak minősül a menetrendtől függetlenül kizárólag e célból indított járat(ok) igénybevétele. A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy az utaztatott gyermekek mellett kísérő utazzon.

19.3. A támogatás szempontjából az adott napon figyelembe vehető egy főként az a gyermek, akinek az utazását mind az oda-, mind a visszaúton a 19.1.–19.2. pontok szerint biztosították. Az utaztatott gyermekek számának meghatározása: tervezéskor az éves becsült létszám, elszámolásnál az utaztatás kapcsán készített nyilvántartás alapján naponta összesített ellátottak száma osztva 220-szal.

19a. ^*  1.2.7. Diabétesz ellátási pótlék jogcím

19a.1. A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzatok által fenntartott óvodában az Nkt. 62. § (1b) bekezdése szerinti feladatot ellátó foglalkoztatottak 2021. szeptember – 2021. november hónapokra fizetendő diabétesz ellátási pótlékához és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz.

19a.2. A támogatás igénylése szempontjából a támogatással érintett foglalkoztatottak száma óvodai feladatellátási helyenként az ellátott 1-es típusú diabétesszel élő gyermekek számától függő számított foglalkoztatotti létszám, de legfeljebb a 2021. évben a feladatot ellátó ténylegesen foglalkoztatottak teljes munkaidőre átszámított átlagos száma, egy tizedesre kerekítve.

19a.3. A számított foglalkoztatotti létszám meghatározása

Fl = D/5

ahol:

Fl = adott évre számított, támogatással érintett foglalkoztatottak száma egész számra felfelé kerekítve,

D = feladatellátási helyenként az ellátott 1-es típusú diabétesszel élő gyermekek létszáma.

19a.4. Az év végi elszámolás a havonta a 19a.3. pont alapján számított létszám és a feladatot ellátó ténylegesen foglalkoztatottak – teljes munkaidőre átszámított – egy tizedesre kerekített átlagos száma alapján történik.

20. 1.3. A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása jogcím

20.1. Az e jogcím alá tartozó támogatásokra vonatkozó közös szabályok:

20.1.1. Az e jogcím szerinti feladatokra támogatás kizárólag

a) a Szoctv., illetve a Szoctv. 132. § (1) és (2) bekezdései szerinti felhatalmazások alapján kiadott jogszabályokban, továbbá

b) a Gyvt., illetve a Gyvt. 162. § (1) és (2) bekezdései szerinti felhatalmazások alapján kiadott jogszabályokban

foglalt szakmai feltételeknek megfelelően biztosított ellátás esetén vehetők igénybe.

20.1.2. Az önkormányzatok kötelező feladatainak a Szoctv. 120–122. §-a, illetve a Gyvt. 97. §-a szerinti ellátási szerződés, illetve az önkormányzatok egymás közötti, a Mötv. 41. § (6) bekezdése alapján kötött szerződés keretében történő ellátása esetén a támogatás igénylésére a szolgáltatás, illetve az intézmény szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett fenntartója jogosult. E szabály alól kivételt képez az

1.3.2.1. Család- és gyermekjóléti szolgálat jogcím, az 1.3.2.2. Család- és gyermekjóléti központ jogcím és az 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés – bértámogatás jogcím, amelyek esetében az adott feladatra nem állami fenntartóval kötött ellátási szerződés esetén is az az önkormányzat jogosult a támogatás igénylésére, amely számára szerződés alapján a nem állami fenntartó biztosítja az ellátást.

20.1.3. A 20.1.2. pontban szereplő kivétellel az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím szerinti támogatásokat azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek

a) az adott szociális szolgáltatás, illetve gyermekjóléti szolgáltató tevékenység tekintetében a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzésre kerültek, és

b) a Szoctv. 58/A. §-a, illetve a Gyvt. 145. §-a alapján az adott szociális, gyermekjóléti szolgáltatóra, intézményre, hálózatra, ellátotti létszámra, férőhelyszámra, feladatmutatóra befogadást nyertek, vagy a támogatásra befogadás nélkül is jogosultak.

20.1.4. Az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím szerinti feladatok esetében a társulásoknak járó magasabb támogatást a társulás székhelye szerinti önkormányzat akkor igényelheti, ha

a) a feladat ellátásáról a Mötv. szerinti önkormányzati társulás saját fenntartású intézménye, szolgáltatója útján gondoskodik, a feladat ellátásában részt vevő önkormányzatok önállóan az adott feladat ellátását nem biztosítják, az adott feladat tekintetében nincs szolgáltatójuk, intézményük bejegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba, valamint

b) a társult és ellátott önkormányzatok lakosságszáma az 1.3.2.3. Szociális étkeztetés jogcím, az 1.3.2.4.2. Személyi gondozás – önálló feladatellátás jogcím, az 1.3.2.4.3. Személyi gondozás – társulás által történő feladatellátás jogcím, az 1.3.2.6. Időskorúak nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.7. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.8. Demens személyek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.9. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.10. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.11. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása jogcím szerinti feladatok esetében együttesen legalább 3 000 fő, az 1.3.2.12. Családi bölcsőde jogcím és az 1.3.2.13. Hajléktalanok átmeneti intézményei jogcím szerinti feladatok esetében együttesen legalább 5 000 fő, és

c) az adott feladathoz járó alaptámogatás igénylésére az önkormányzat jogosult.

20.1.5. Egy önkormányzat ugyanazon feladat ellátása tekintetében a támogatás szempontjából kizárólag egy társulásban vehető figyelembe.

20.1.6. Amennyiben az önkormányzat egyes szociális és gyermekjóléti feladatok ellátásáról a 20.1.4.–20.1.5. pontok szerinti társulás útján gondoskodik, úgy az önkormányzat az ellátottak után a társulás által történő feladatellátásnak megfelelő, magasabb fajlagos összegű támogatásra jogosult.

20.1.7. ^*  Az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím szerinti támogatások igénybevételének feltétele az ellátott adatainak – a Szoctv. 20/C. § (1)–(4) bekezdése, illetve a Gyvt. 139. § (2) és (3) bekezdése szerinti – nyilvántartásba vétele, valamint az időszakos jelentési kötelezettség teljesítése. A támogatás igénybevételére a fenntartó attól az időponttól jogosult, amikor a nyilvántartásba vett ellátást az időszakos jelentés szerint ténylegesen megkezdte.

20.1.8. Ha az önkormányzatok egymás közötti és önkormányzati körön kívüli feladat-, illetve intézmény átadása-átvétele következtében az érintett felek a finanszírozást pénzeszközátadással, -átvétellel egymás közötti megállapodás útján rendezik, úgy a nyilvántartásba vétel és az időszakos jelentési kötelezettség teljesítése az átvevő fenntartó tekintetében vizsgálandó.

20.1.9. Az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím szerinti támogatások teljes összege abban az esetben jár, ha a szolgáltatás, intézmény a tárgyév egészében szerepel a szolgáltatói nyilvántartásban.

20.1.10. Amennyiben az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím szerinti szolgáltatás, intézmény nem egész évben működik, a támogatás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár. Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés adott hónap első napjától érvényes, és a szolgáltatás, intézmény ezen időponttól jogszerűen működik, e hónapra a támogatás igénybe vehető.

20.1.11. A nappali, illetve a bentlakásos intézményi ellátást nyújtó intézményekben – kivéve a hajléktalanok nappali intézményét – a Szoctv. 92/K. § (5)–(6) bekezdései alapján az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg:

a) nappali intézmény esetén – a nappali melegedő kivételével – a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott férőhelyszám 110%-át,

b) bentlakásos intézmény esetén a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott férőhelyszám 105%-át,

c) mindkét intézménytípus esetében éves átlagban pedig a férőhelyszám 100%-át.

20.1.12. Demens személyek nappali ellátása, valamint időskorúak bentlakásos ellátása esetében a támogatás igénybevételéhez a 2019. január 1-je előtt kiállított demenciakórképet igazoló szakvélemények is elfogadhatók.

20.1.13. Gondozási nap: egy ellátott egynapi intézményi ellátása (idős és hajléktalan személyeket ellátó tartós és átmeneti szociális intézményben, valamint gyermekek átmeneti gondozását biztosító intézményben), amely az intézménybe történő felvétel napjával kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. A gondozási napok számításánál az ideiglenesen – egészségügyi vagy egyéb okból – távollévőket is figyelembe kell venni. Az intézményi jogviszony egy év folyamatos távollét esetén megszűnik.

20.2. A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások egyidejű igénybevételére vonatkozó szabályok:

20.2.1. Ha az ellátott ugyanazon a napon több szolgáltatótól, intézménytől, hálózattól, illetve székhelytől, telephelytől (a továbbiakban együtt: engedélyes) is ugyanabban – az 1.3.2.3. Szociális étkeztetés jogcím, az 1.3.2.4. Házi segítségnyújtás jogcím, az 1.3.2.6. Időskorúak nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.7. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.8. Demens személyek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.9. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.10. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.11. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.12. Családi bölcsőde jogcím, az 1.3.2.13. Hajléktalanok átmeneti intézményei jogcím és az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím szerint támogatott és a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó (a továbbiakban: adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott) – a szociális szolgáltatásban vagy gyermekek napközbeni ellátásában részesül, a támogatás szempontjából az adott napon ellátottként csak annál az engedélyesnél vehető figyelembe, amelyik az ellátottról előbb teljesítette a 20.1.7. pont szerinti időszakos jelentést.

20.2.2. A 20.2.1. pont szerinti rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha az ellátott ugyanazon a napon több, adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott gyermekek átmeneti gondozásába tartozó ellátásban részesül.

20.2.3. Ha az ellátott ugyanazon a napon több engedélyestől részesül hajléktalan személyek nappali ellátásában, a támogatás szempontjából az ellátott valamennyi engedélyesnél figyelembe vehető.

20.2.4. Szociális étkeztetés esetén – a népkonyha kivételével – a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen

a) a demens személy időskorúak nappali ellátásában,

b) fogyatékos személyek nappali ellátásában,

c) pszichiátriai betegek nappali ellátásában,

d) szenvedélybetegek nappali ellátásában vagy

e) hajléktalan személyek nappali ellátásában

is részesül.

20.2.5. ^*  Házi segítségnyújtás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen nappali ellátásban is részesül, ide nem értve a demens betegek nappali ellátását.

20.2.6. Adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális alapszolgáltatás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott gyermekjóléti alapellátásban, gyermekvédelmi szakellátásban vagy szociális szakosított ellátásban is részesül, a 20.2.7.–20.2.12. pontokban meghatározott kivételekkel.

20.2.7. Szociális étkeztetés esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon éjjeli menedékhelyen vagy hajléktalan személyek átmeneti szállásán bentlakásos szociális intézményi ellátásban, családok átmeneti otthonában átmeneti gondozásban, utógondozói ellátásban vagy támogatott lakhatásban is részesül.

20.2.8. Hajléktalan személyek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon éjjeli menedékhelyen vagy hajléktalan személyek átmeneti szállásán bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül.

20.2.9. Időskorúak nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül.

20.2.10. Fogyatékos személyek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthonában, fogyatékos személyek támogatott lakhatásában vagy éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban, továbbá ha nevelőszülői ellátásban vagy utógondozói ellátásban is részesül.

20.2.11. Pszichiátriai betegek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthonában, pszichiátriai betegek támogatott lakhatásában vagy éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban, továbbá ha utógondozói ellátásban is részesül.

20.2.12. Szenvedélybetegek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthonában vagy éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban, továbbá ha utógondozói ellátásban is részesül.

20.2.13. Bölcsődei ellátás keretén belül biztosított intézményi vagy szolgáltatási forma igénybevétele (bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde) esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen a bölcsődei ellátás egy másik intézményi vagy szolgáltatási forma igénybevétele során is (bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde) ellátásban részesül.

20.2.14. Adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott gyermekjóléti alapellátás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális szakosított ellátásban vagy a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó gyermekvédelmi szakellátásban is részesül, a 20.2.15. pontban foglalt kivétellel.

20.2.15. Bölcsődei ellátás igénybevétele esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon otthont nyújtó ellátásban is részesül.

20.2.16. Ugyanarra a napra ugyanazon ellátott a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe több, adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális szakosított ellátás és gyermekvédelmi szakellátás esetén, kivéve az utógondozói ellátás és az éjjeli menedékhely legfeljebb három egymást követő napig történő egyidejű igénybevételét.

20.2.17. ^*  A teljesített feladategység meghatározása során nem vehető figyelembe támogató szolgáltatás esetén az adott napon az azzal az ellátottal teljesített feladategység, aki ugyanazon a napon a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó

a) szociális szakellátásban – az éjjeli menedékhely, hajléktalanok átmeneti szállása, fogyatékos személyek gondozóháza, időskorúak gondozóháza, idősek otthona, hajléktalanok otthona, fogyatékos személyek otthona, hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye, fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye, fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthona vagy fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona támogatott lakhatás kivételével –

b) gyermekvédelmi szakellátásban – otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás, utógondozás kivételével – vagy

c) gyermekjóléti alapellátásban – a bölcsődei ellátás keretén belül biztosított intézményi vagy szolgáltatási forma kivételével –

is részesül.

20.2.18. A teljesített feladategység meghatározása során nem vehető figyelembe pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén az a BNO 10 kódkönyv F 20–29 vagy F 31–33 diagnóziskódba nem besorolható ellátottakkal teljesített feladategység, amely éves szinten meghaladja az összes figyelembe vehető feladategység 10%-át.

20.2.19. A teljesített feladategység meghatározása során nem vehető figyelembe szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén az a BNO 10 kódkönyv F 10–19 és F 6300 diagnóziskódba nem besorolható ellátottakkal teljesített feladategység, amely éves szinten meghaladja az összes figyelembe vehető feladategység 30%-át.

20.2.20. A teljesített feladategység meghatározása során nem vehető figyelembe közösségi alapellátás esetén az adott napon az azzal az ellátottal teljesített feladategység, aki ugyanazon a napon a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó

a) gyermekjóléti alapellátásban – a gyermekjóléti szolgáltatás, családok átmeneti otthona, családok átmeneti otthona külső férőhelye kivételével –,

b) szociális szakellátásban – az éjjeli menedékhely, hajléktalanok átmeneti szállása, hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye, hajléktalanok otthona, pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthona, a szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthona és a támogatott lakhatás kivételével – vagy

c) gyermekvédelmi szakellátásban – utógondozói ellátás kivételével –

is részesül.

20.2.21. Ha az ellátott ugyanazon a napon több engedélyestől is igénybe vesz pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátást vagy szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátást, az adott napon a vele teljesített feladategységet annál az engedélyesnél kell figyelembe venni, amely az ellátott után – a szolgáltatások igénybe vevőinek a Szoctv. 20/C. §-ában, illetve a Gyvt. 139. § (2) bekezdésében meghatározott adatairól vezetett központi elektronikus nyilvántartási rendszerben – az időszakos jelentési kötelezettségét előbb teljesítette.

21. 1.3.1. A települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak egyéb támogatása jogcím

21.1. A támogatás a 35 000 forint egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességet meg nem haladó önkormányzatok egyes szociális jellegű feladataihoz járul hozzá.

21.2. A támogatás számított összegét a

a) 30%-a a Gyvt. 20/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti pénzbeli támogatásban részesülők 2019. augusztus és 2019. november havi együttes létszámadataiból számított átlaga,

b) 30%-a a Szoctv. 33. § (1) bekezdése szerinti aktív korúak ellátásában részesülők 2019. évi átlagos száma,

c) 10%-a a 18–59 éves korcsoportba tartozó, személyi jövedelemadót nem fizetők számának a 2019. évi adóbevallások összesítése alapján számított 18–59 éves korcsoporton belüli lakosságszámon belüli részaránya,

d) 30%-a a településen élő 60 év feletti lakosoknak az állandó lakosokon belüli részaránya

elismert mértéke szerint kell meghatározni.

21.3. ^*  A támogatás számított összege esetében a támogatási mérték számításakor alkalmazandó paramétertábla:

	A	B	C	D
	Kategóriák az önkormányzat egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége szerint (forint)		Támogatási mérték (%)
	alsó határ	felső határ	maximuma	minimuma
1	1	18 000	100	95
2	18 001	24 000	95	60
3	24 001	32 000	60	30
4	32 001	35 000	30	10

21.4. A támogatás számított összege esetében alkalmazandó támogatási mérték az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség növekedésével arányosan csökken, és az alábbi képlet alapján határozható meg:

TM = C + (AE – A)/(B – A) * (D – C)

ahol:

TM = támogatási mérték,

AE = az önkormányzat egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége, ami alapján a támogatás mértékének számításakor alkalmazandó paramétertábla megfelelő sora alkalmazandó,

A–D = a támogatás mértékének számításakor alkalmazandó paramétertábla szerinti értékek.

21.5. A támogatás meghatározása a támogatás számított összegét figyelembe véve az alábbi képlet szerint történik:

T = ha SZT < [SZT + ha (SZF2020>0; akkor K2019*1,6, egyébként K2019)]/2, akkor SZT, egyébként [SZT + ha (SZF2020>0; akkor K2019*1,6, egyébként K2019)]/2

ahol:

T = támogatás,

SZT = támogatás számított összege,

SZF2020 = a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: 2020. évi költségvetési törvény) 2. melléklet, Kiegészítő szabályok 1.d) pontja alapján visszamutatott, az önkormányzatot a III.2.-III.5. pontok szerint megillető támogatás összege,

K2019 = az önkormányzat által a 2019. évi költségvetési beszámolóban a „Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése”, a „Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások”, „Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások” kormányzati funkciókon teljesített költségvetési kiadások csökkentve az önkormányzatok előző évi elszámolásából származó kiadások és az ellátottak pénzbeli juttatásai rovatok összegével, továbbá a „Támogatási célú finanszírozási műveletek” kivételével valamennyi kormányzati funkción az ellátottak pénzbeli juttatásai rovaton teljesített kiadások együttes összege.

21.6. A támogatás felhasználásával kapcsolatos szabály:

21.6.1. ^*  A támogatás elsősorban az önkormányzati helyi hatáskörű pénzbeli és természetbeni ellátások nyújtására, valamint az állampolgárok lakáshoz jutásának önkormányzatok általi, szociális alapon történő támogatására, valamint a 3. melléklet 6.3. pont h) alpontja szerinti ellátások önrészére, az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.4.1. Intézményi gyermekétkeztetés támogatása jogcím és az 1.4.2. Szünidei étkeztetés támogatása jogcím szerinti, az önkormányzat vagy társulása által ellátott és támogatott feladatokra használható.

21.6.2. A támogatás szempontjából kizárólag

a) az „Ellátottak pénzbeli juttatásai” megfelelő rovatain,

b) a „Lakáshoz jutást segítő támogatások”,

c) a „Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése”,

d) a „Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások”,

e) az „Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások”, valamint

f) ^*  az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.4.1. Intézményi gyermekétkeztetés támogatása jogcím és az 1.4.2. Szünidei étkeztetés támogatása jogcím szerinti támogatásoknál az e melléklet szerint alkalmazható kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

Amennyiben az önkormányzat az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.4.1. Intézményi gyermekétkeztetés támogatása jogcím és az 1.4.2. Szünidei étkeztetés támogatása jogcím szerinti feladatokra támogatásban nem részesül, de e feladatok ellátásához társulás vagy másik önkormányzat felé a „Támogatási célú finanszírozási műveletek” kormányzati funkción teljesített kiadással hozzájárul, úgy ennek összege a támogatás elszámolása szempontjából figyelembe vehető.

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

22. 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím

22.1. A támogatás felhasználásával kapcsolatos közös szabályok:

22.1.1. Az 1.3.2.1. Család- és gyermekjóléti szolgálat jogcím, az 1.3.2.2. Család- és gyermekjóléti központ jogcím és a 3. melléklet 2.2.3. Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása jogcím között átcsoportosítás hajtható végre. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a „Család és gyermekjóléti szolgáltatások” és

b) a „Család és gyermekjóléti központ”

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

22.1.2. Az 1.3.2.3. Szociális étkeztetés jogcímtől az 1.3.2.15. Közösségi ellátások jogcímig a támogatások között átcsoportosítás hajtható végre. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a „Család és gyermekjóléti szolgáltatások”,

b) a „Család és gyermekjóléti központ”,

c) a „Szociális étkeztetés népkonyhán”,

d) a „Szociális étkeztetés szociális konyhán”,

e) a „Házi segítségnyújtás”,

f) a „Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás”,

g) az „Idősek nappali ellátása”,

h) a „Demens betegek nappali ellátása”,

i) a „Fogyatékossággal élők nappali ellátása”,

j) a „Pszichiátriai betegek nappali ellátása”,

k) a „Szenvedélybetegek nappali ellátása”,

l) a „Hajléktalanok nappali ellátása”,

m) a „Gyermekek napközbeni ellátása családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet vagy alternatív napközbeni ellátás útján”,

n) a „Hajléktalanok átmeneti ellátása”,

o) a „Támogató szolgáltatás fogyatékos személyek részére”,

p) a „Pszichiátriai betegek közösségi alapellátása” és

q) a „Szenvedélybetegek közösségi alapellátása (kivéve: alacsonyküszöbű ellátás)”

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

23. 1.3.2.1. Család- és gyermekjóléti szolgálat jogcím

23.1. A központi költségvetés a számított szakmai létszám alapján támogatást biztosít a család- és gyermekjóléti szolgálatot biztosító önkormányzatok részére, a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével.

23.2. A támogatásra a feladat ellátására kötelezett önkormányzat, azaz az önálló polgármesteri hivatalt működtető, illetve a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti önkormányzat jogosult. Ez utóbbi esetben a támogatás igénylője a támogatásból a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó valamennyi település feladatellátását biztosítja.

23.3. Támogatás nyújtható a feladat ellátására kötelezett önkormányzatoknak a Gyvt. szerinti ellátási területen kívüli települések ellátásához is, figyelembe véve azon jogszabályi rendelkezést, hogy – közös hivatalhoz tartozó település esetén – a közös hivatalhoz tartozó valamennyi települést ugyanannak a szolgálatnak kell ellátnia. Ebben az esetben a támogatás megállapítása az ellátott

a) önálló polgármesteri hivatallal rendelkező önkormányzatonként és

b) közös hivatalonként

külön-külön történik, a támogatás igénylője ezek együttes összegére jogosult. Ebben az esetben az ellátást nem saját maga biztosító önkormányzat a támogatásra nem jogosult.

23.4. Társult feladatellátás csak abban az esetben támogatható, ha annak székhelye, így a támogatás igénylője a feladat ellátására kötelezett önkormányzat.

23.5. A támogatásra nem jogosult az az önkormányzat, amelynek a lakosságszáma nulla.

23.6. Valamennyi, a támogatásra jogosult önkormányzatot támogatás illeti meg a számított szakmai létszám alapján. E szakmai létszám meghatározása számított alap- és kiegészítő létszám, illetve korrekciós szorzó alapján történik a következő képlet szerint:

T = [(ALsz*SZk) + KLsz] * FÖ

ahol:

T = a támogatás összege,

ALsz = a település, fővárosi kerület lakosságszáma, közös önkormányzati hivatal esetén a hivatalhoz tartozó önkormányzatok együttes lakosságszám (L) alapján az adott évre elismert foglalkoztatottak számított alaplétszáma, egy tizedesjegyre kerekítve,

ALsz értéke: járásszékhely önkormányzatok esetében: L/8 000, fővárosi kerületi önkormányzatok esetében: L/12 000, egyéb önkormányzatok esetében: L/5 000, de minimum 1 fő,

SZk = a számított alaplétszám korrekciós szorzója (SZk) azon fővárosi kerületi önkormányzatok esetében, amelyeknél a kerület teljes lakosságszámához viszonyítva – tárgyévet megelőző év május 31-én – a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek aránya meghaladja a 2,5%-ot: 1,5, minden más önkormányzat esetében: 1,

KLsz = adott évre elismert foglalkoztatottak számított kiegészítő létszáma, egy tizedesjegyre kerekítve. KLsz értéke a közös hivatalt alkotó települések számától és együttes lakosságszámától függ; 5–8 település esetén L/10 000, de legalább 0,5 fő, 8 település felett 2*L/10 000, de legalább 1 fő,

FÖ = 1.3.2.1. Család- és gyermekjóléti szolgálat jogcím szerinti fajlagos összeg.

24. 1.3.2.2. Család- és gyermekjóléti központ jogcím

24.1. A központi költségvetés a számított szakmai létszám alapján támogatást biztosít a járásszékhely önkormányzatoknak és a fővárosi kerületi önkormányzatoknak a család- és gyermekjóléti központ fenntartásához, a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével.

24.2. A támogatásra jogosult önkormányzat e támogatásból a járáshoz tartozó összes településen biztosítja a feladatellátást. Társult feladatellátás csak abban az esetben támogatható, ha annak székhelye, így a támogatás igénylője a feladat ellátására kötelezett önkormányzat.

24.3. Valamennyi, a támogatásra jogosult önkormányzatot támogatás illeti meg a számított szakmai létszám alapján. A számított szakmai létszám meghatározása számított alap- és kiegészítő létszám, illetve korrekciós szorzó alapján történik a következő képlet szerint:

JAT = [(JALsz * SZk) + JKLsz + EM] * JFÖ

ahol:

JAT = a támogatás összege,

JALsz = a járáshoz tartozó önkormányzatok együttes, illetve a kerületi önkormányzat lakosságszáma (Lj) és a járáshoz tartozó önkormányzatok száma (TELsz) alapján az adott évre elismert foglalkoztatottak számított alaplétszáma, egy tizedesre kerekítve, JALsz értéke: járásszékhely önkormányzatok esetében: Lj/9 000*(1+TELsz/84), de minimum 3 fő, kerületi önkormányzatok esetében: Lj/12 000,

SZk = a számított alaplétszám korrekciós szorzója (SZk) azon kerületi önkormányzatok esetében, amelyeknél a kerület teljes lakosságszámához viszonyítva – tárgyévet megelőző év május 31-én – a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek aránya meghaladja a 2,5%-ot: 1,5, minden más esetben: 1,

JKLsz = adott évre elismert foglalkoztatottak számított kiegészítő létszáma, egy tizedesjegyre kerekítve. Értéke a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet szerinti kedvezményezett, fejlesztendő és komplex programmal fejlesztendő járások tekintetében a következő paramétertáblázat alapján számolandó:

	A	B	C	D
	Járás besorolása	Lj < 20 000	20 000 <= Lj <= 35 000	Lj > 35 000
1	Kedvezményezett járás	0,5	1	1 + [(Lj–35 000)/35 000]
2	Fejlesztendő járás	1	2	2 + [(Lj–35 000)/35 000]
3	Komplex programmal fejlesztendő járás	1,5	3	3 + [(Lj–35 000)/35 000]

EM = család- és gyermekjóléti központonként 1 fő szociális diagnózis felvételét végző esetmenedzser,

JFÖ = 1.3.2.2. Család- és gyermekjóléti központ jogcím szerinti fajlagos összeg.

25. 1.3.2.3. Szociális étkeztetés jogcím

25.1. A támogatás az önkormányzatoknak a szociális étkeztetés feladataihoz kapcsolódik.

25.2. A támogatás az önkormányzatot a szociális étkeztetésben ellátottak száma szerint illeti meg. Ezen a jogcímen igényelhető támogatás a népkonyhai étkeztetésben részesülők után is.

25.3. A támogatás nem vehető igénybe az 1.4. A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása jogcím szerinti gyermekétkeztetésben részesülők után.

25.4. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor – a heti 6, illetve 7 napon nyújtott szolgáltatásoknál a 6, illetve 7 nap alapulvételével – az ellátottak éves becsült száma, elszámoláskor az étkeztetésben részesülők étkeztetésre vonatkozó igénybevételi naplója alapján naponta összesített ellátottak száma osztva 249-cel. Egy ellátott naponta csak egyszer vehető figyelembe.

26. 1.3.2.4. Házi segítségnyújtás jogcím

26.1. A támogatásra az az önkormányzat jogosult, amely a házi segítségnyújtást működteti.

26.2. A támogatás az önkormányzatot a házi segítségnyújtás szociális segítés keretében ellátott személyek száma, személyi gondozás esetén a számított ellátotti létszám szerint illeti meg.

26.3. Az ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásba véglegessé vált döntéssel bejegyzett ellátotti létszám 100%-át.

27. 1.3.2.4.1. Szociális segítés jogcím

27.1. A támogatás a szociális segítés keretében kizárólag szociális segítésre megállapodást kötött ellátottak után jár. A feladat ellátható közfoglalkoztatottak alkalmazásával, de ez esetben a támogatás kizárólag a feladat ellátásával összefüggő kiadások közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb állami támogatással nem fedezett részére használható fel.

27.2. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor a szociális segítés keretében ellátottak éves becsült száma, elszámoláskor a szociális segítésben részesülők tevékenységnaplója alapján naponta összesített ellátottak száma osztva 249-cel.

28. 1.3.2.4.2. Személyi gondozás – önálló feladatellátás jogcím és 1.3.2.4.3. Személyi gondozás – társulás által történő feladatellátás jogcím

28.1. A támogatás a személyi gondozás keretében kizárólag személyi gondozásra megállapodást kötött ellátottak után jár. 2016. évben kötött megállapodások esetén azon ellátottak után is jár a támogatás, akikkel személyi gondozásra és szociális segítésre kötöttek megállapodást. A támogatásnál nem vehető figyelembe a társadalmi gondozók alkalmazásával, a közérdekű önkéntes tevékenység keretében, a közfoglalkoztatotti jogviszonyban álló személyek, vagy szociális szövetkezet igénybevételével nyújtott ellátás.

28.2. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor a személyi gondozásra megállapodással rendelkező ellátottak részére nyújtott tevékenység éves becsült óraszáma alapján kalkulált ellátotti létszám. Elszámoláskor az ellátotti létszámot a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet (a továbbiakban: 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet) 6. § (4a) bekezdés d) pontja alapján kell meghatározni. Amennyiben a gondozást nem heti 40 órában foglalkoztatott szociális gondozó végzi, úgy a gondozásra fordított havi 147 órás órakeret arányosan csökkentve vehető figyelembe. Az ellátottak száma igényléskor és elszámoláskor sem haladhatja meg a befogadott ellátotti létszámot.

28.3. Egy ellátott naponta az 1.3.2.4.1. Szociális segítés jogcím, az 1.3.2.4.2. Személyi gondozás – önálló feladatellátás jogcím és az 1.3.2.4.3. Személyi gondozás – társulás által történő feladatellátás jogcím közül csak egy jogcímen vehető figyelembe.

29. 1.3.2.5. Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás összesen jogcím

29.1. A támogatásra az az önkormányzat jogosult, amely falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatást tart fenn.

29.2. A támogatás az önkormányzatot az ellátást biztosító szolgálat száma alapján illeti meg.

30. 1.3.2.6. Időskorúak nappali intézményi ellátása jogcím

30.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek időskorúak nappali ellátását biztosító intézményt tartanak fenn. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg.

30.2. Azon ellátott után, akire vonatkozóan a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást vagy fejlesztő foglalkoztatás működési támogatását, vagy a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet) alapján az akkreditált munkáltatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra az 1.3.2.6.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcím vagy az 1.3.2.6.4. Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak – társulás által történő feladatellátás jogcím szerinti támogatást igényelheti.

30.3. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napon nyújtott szolgáltatásoknál a 6, illetve 7 nap alapulvételével – osztva 249-cel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkeztetésben részesülők.

31. 1.3.2.7. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása jogcím

31.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek fogyatékosok nappali ellátását biztosító intézményt tartanak fenn.

31.2. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után, akikre vonatkozóan a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást vagy fejlesztő foglalkoztatás működési támogatását, vagy a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet alapján az akkreditált munkáltatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak az 1.3.2.7.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcím jogcím és az 1.3.2.7.4. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak - társulás által történő feladatellátás jogcím szerinti támogatást igényelheti.

31.3. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapulvételével – osztva 249-cel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkeztetésben részesülők.

32. 1.3.2.8. Demens személyek nappali intézményi ellátása jogcím

32.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek demens ellátást biztosító intézményt tartanak fenn.

32.2. A támogatás igénybevételének feltétele, hogy az ellátásban részesülő személy rendelkezzen pszichiáter, neurológus, vagy geriáter szakorvos demenciakórképet igazoló szakvéleményével.

32.3. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után, akikre vonatkozóan a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást vagy fejlesztő foglalkoztatás működési támogatását, vagy a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet alapján az akkreditált munkáltatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak az 1.3.2.8.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcím vagy az 1.3.2.8.4. Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak – társulás által történő feladatellátás jogcím szerinti támogatást igényelheti.

32.4. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapulvételével – osztva 249-cel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkeztetésben részesülők.

33. 1.3.2.9. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása jogcím

33.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek pszichiátriai betegek számára nappali ellátást biztosító intézményt tartanak fenn.

33.2. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után, akikre vonatkozóan a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást vagy fejlesztő foglalkoztatás működési támogatását, vagy a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet alapján az akkreditált munkáltatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak az 1.3.2.9.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek – önálló feladatellátás jogcím vagy az 1.3.2.9.4. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek – társulás által történő feladatellátás jogcím szerinti támogatást igényelheti.

33.3. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál az ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített, a Szoctv. szerint az intézménnyel megállapodást kötött ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapulvételével – osztva 249-cel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkeztetésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók.

34. 1.3.2.10. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása jogcím

34.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek szenvedélybetegek számára nappali ellátást biztosító intézményt tartanak fenn.

34.2. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után, akikre vonatkozóan a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást vagy fejlesztő foglalkoztatás működési támogatását, vagy a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet alapján az akkreditált munkáltatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak az 1.3.2.10.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek – önálló feladatellátás jogcím vagy az 1.3.2.10.4. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek – társulás által történő feladatellátás jogcím szerint támogatást igényelheti.

34.3. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál az ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített, a Szoctv. szerint az intézménnyel megállapodást kötött ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapulvételével – osztva 249-cel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkeztetésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók.

35. 1.3.2.11. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása jogcím

35.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek hajléktalanok számára nappali ellátást biztosító intézményt tartanak fenn.

35.2. A támogatás a számított férőhelyek után igényelhető.

35.3. A számított férőhelyek számának meghatározása:

Fh = L/249

ahol:

Fh = a számított férőhelyszám, egész számra kerekítve,

L = az eseménynapló alapján összesített éves létszám, a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapulvételével.

35.4. Elszámolásnál a napi átlagos ellátotti létszám nem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett férőhelyek 120%-át.

36. 1.3.2.12. Családi bölcsőde jogcím

36.1. A támogatás az önkormányzat által fenntartott családi bölcsődébe beíratott és ellátott gyermekek után vehető igénybe.

36.2. ^*  Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 230-cal, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 230-cal. A veszélyhelyzettel érintett napokon a támogatás szempontjából figyelembe vehető beíratott gyermekek száma a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet alapján a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett férőhelyszám 80%-a vagy az igénybevevői nyilvántartás alapján ellátott gyermekek száma közül a kedvezőbb.

36.3. Az ellátottak között

a) 2-szeres szorzóval kell figyelembe venni a sajátos nevelési igényű, valamint korai fejlesztésre, gondozásra jogosult gyermekeket,

b) 1,1-szeres szorzóval kell figyelembe venni a hátrányos helyzetű gyermekeket, és

c) 1,2-szeres szorzóval kell figyelembe venni a halmozottan hátrányos gyermekeket.

36.4. Az 1.3.2.12.3. Gyvt. 145. § (2c) bekezdés b) pontja alapján befogadást nyert napközbeni gyermekfelügyelet jogcím szerinti támogatás a Gyvt. 145. § (2c) bekezdés b) pontja alapján 2017. január 1. előtt befogadást nyert és 2017. január 1-jétől az átalakult napközbeni gyermekfelügyeletet fenntartó önkormányzatokat illeti meg.

37. 1.3.2.13. Hajléktalanok átmeneti intézményei jogcím

37.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére.

37.2. A támogatás az önkormányzatot a hajléktalanok átmeneti szállásán a ténylegesen betöltött, éjjeli menedékhelyén a működő férőhelyek száma, továbbá a hajléktalanok kórházi ellátás előtti és utáni gondozását szolgáló olyan férőhelyek alapján illeti meg, amelyeket az Egészségbiztosítási Alap is finanszíroz.

37.3. A kizárólag lakhatási szolgáltatás biztosítása esetén az 1.3.2.13.9. Kizárólag lakhatási szolgáltatás jogcím szerinti támogatás vehető igénybe.

37.4. A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek éves becsült összege osztva 365-tel, elszámolásnál az átmeneti szállás esetében a gondozási napokon ténylegesen betöltött férőhelyek, éjjeli menedékhely esetében a rendelkezésre álló férőhelyek éves összege osztva 365-tel.

38. 1.3.2.14. Támogató szolgáltatás jogcím

38.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek támogató szolgáltatást tartanak fenn.

38.2. A támogatásra jogosult önkormányzatot alaptámogatás illeti meg a szolgálatok száma, és teljesítménytámogatás a szolgálat által biztosított feladategységek alapján a következők szerint:

T = AT+ (Fe*Tt)

ahol:

AT = 1.3.2.14.1. Alaptámogatás jogcím szerinti fajlagos összeg,

Fe = feladategység: a halmozott fogyatékossága vagy autizmusa miatt szociálisan rászorult személyek segítésével töltött 40 perc, más szociálisan rászorult személyek segítésével töltött 1 óra, illetve a szociálisan rászorult személyek szállítása közben megtett 5 kilométer,

Tt = 1.3.2.14.2. Teljesítménytámogatás jogcím szerinti fajlagos összeg.

38.3. Feladategységek számának meghatározása: tervezéskor a feladategységek tervezett száma, de legfeljebb a Szoctv. alapján befogadott feladategység, elszámolásnál a teljesített feladategység, de legfeljebb a befogadott feladategység.

38.4. Támogató szolgáltatás esetén évente legalább 1 200 feladategységet, nem egész évben történő támogatás esetén ennek időarányos részét személyi segítéssel kell teljesíteni. Ahány feladategységgel a szolgáltató ennél kevesebbet teljesít, annyi szállítási szolgáltatással teljesített feladategység nem vehető figyelembe a teljesített feladategység meghatározása során. A szállításhoz kapcsolódó személyi segítés aránya a személyi segítésen belül az elszámolható feladategység legfeljebb 50%-a lehet.

38.5. Ha a kötelezően teljesítendő feladatmutató – évi 3 000 feladategység, nem egész évben történő támogatás esetén ezek időarányos része – nem teljesül, elszámoláskor a tárgyévi alaptámogatás arányos részét vissza kell fizetni.

39. 1.3.2.15. Közösségi ellátások jogcím

39.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátást vagy szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátást biztosító szolgálatot tartanak fenn.

39.2. A támogatásra jogosult önkormányzatot alaptámogatás illeti meg a szolgálatok száma és teljesítménytámogatás a szolgálat által biztosított feladategységek alapján a következők szerint:

T = AT+ (Fe*Tt)

ahol:

AT = 1.3.2.15.1.1. Alaptámogatás jogcím vagy 1.3.2.15.2.1. Alaptámogatás jogcím szerinti fajlagos összeg,

Fe = feladategység

a) pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén az egész évben szolgáltatásban részesülő, a BNO 10 kódkönyv F 00–09 vagy F 20–99 diagnóziskódba tartozó ellátott,

b) szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén az egész évben szolgáltatásban részesülő, a BNO 10 kódkönyv F 10–19 diagnóziskódba sorolható, vagy egyéb kóros függőség által okozott mentális és viselkedési zavarokban – különösen játék- vagy munkaszenvedélyben, társfüggőségben – szenvedő ellátott,

Tt = 1.3.2.15.1.2. Teljesítménytámogatás jogcím vagy 1.3.2.15.2.2. Teljesítménytámogatás jogcím szerinti fajlagos összeg.

39.3. Feladategységek számának meghatározása: tervezéskor a feladategységek tervezett száma, de legfeljebb a Szoctv. alapján befogadott feladategység, elszámolásnál a teljesített feladategység, de legfeljebb a befogadott feladategység. Ha a kötelezően teljesítendő feladatmutató – éves átlagban 40 fő, nem egész évben történő támogatás esetén ezek időarányos része – nem teljesül, elszámoláskor a tárgyévi alaptámogatás arányos részét vissza kell fizetni.

40. 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím

40.1. Az önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk fenntartott bölcsődék, mini bölcsődék kiadásaihoz.

40.2. ^*  Az ellátottak száma a tárgyév január 31-én beíratott gyermekek száma, vagy a bölcsőde szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszám 80%-a közül a kedvezőbb. Amennyiben a bölcsőde, mini bölcsőde nem egész évben működik, a férőhelyszámot a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan kell megállapítani. Amennyiben a beíratott gyermekek száma nem éri el az engedélyezett férőhelyszám legalább 50%-át, úgy a támogatással figyelembe vehető ellátottak száma a bölcsőde szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszám 50%-a.

40.2.1. A beíratott és a támogatás szempontjából figyelembe vett gyermekek létszáma egyetlen alkalommal és összesen sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszámot.

40.2.2. A bölcsődébe, mini bölcsődébe beíratottnak az a gyermek minősül, akit az intézménybe felvettek, beírattak és megjelenik a napi nyilvántartási rendszerben.

40.2.3. A nevelés nélküli munkanapon, valamint a nyári zárva tartás idején az ügyeletet biztosító intézményben kell jelenteni az áthelyezett, beíratott gyermeket. Az ügyeletet biztosító intézményben a gyermekek létszáma egyetlen napon sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszám 120%-át.

40.2.4. A sajátos nevelési igényű, valamint a korai fejlesztésre, gondozásra jogosult gyermekeket az ellátottak számában két főként kell figyelembe venni.

40.3. A támogatás felhasználásával kapcsolatos szabályok:

40.3.1. A támogatás kizárólag a támogatással érintett intézmények működési és felhalmozási kiadására fordítható, azzal, hogy az 1.3.3.1. Bölcsődei bértámogatás jogcím, az 1.3.3.1.1. Felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása jogcím, az 1.3.3.1.2. Bölcsődei dajkák, középfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása jogcím és az 1.3.3.2. Bölcsődei üzemeltetési támogatás jogcím szerinti támogatások egymás között átcsoportosíthatók.

40.3.2. A támogatás szempontjából kizárólag a „Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása” kormányzati funkción elszámolt kiadás vehető figyelembe.

41. 1.3.3.1. Bölcsődei bértámogatás jogcím

41.1. A központi költségvetés a Kjt., valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjtvhr.), továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbéralapú támogatást biztosít a bölcsődét, mini bölcsődét fenntartó önkormányzatok részére, az általuk foglalkoztatott kisgyermeknevelők, szaktanácsadók és bölcsődei dajkák (a továbbiakban együtt: szakmai dolgozók) béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez. A szakmai dolgozók körébe tartozik a szakmai feladatokat ellátó bölcsődevezető, intézményvezető is. A bértámogatás szolgál a bölcsődei pótlék és az arra tekintettel fizetendő szociális hozzájárulási adó kifizetésére is.

41.2. A szakmai dolgozók számított létszámának meghatározása

a) mini bölcsődében:

MBsz = [Le / 7, lefelé kerekítve 0 tizedesre) *2,5 fő] + {ha [Le – (Le / 7, lefelé kerekítve 0 tizedesre) * 7] >=3, akkor 2,5 fő, ha értéke 0-nál nagyobb és 3-nál kisebb, akkor 1,5 fő}

b) bölcsődében:

BBsz = [Le / 12 *2, de legalább 2 fő kisgyermeknevelő] + Le / 24, de legalább 1 fő bölcsődei dajka] + [Let* 2 fő kisgyermeknevelő] + egyesített bölcsőde, bölcsődei igazgatóság esetén 1 fő szaktanácsadó + egycsoportos bölcsőde esetén 1 fő helyettesítő ahol:

MBsz = mini bölcsődében a szakmai dolgozók számított létszáma,

BBsz = bölcsődében a szakmai dolgozók számított létszáma,

Le = a bölcsődei ellátottak 40.2. pont szerinti elismert létszáma,

Let = azon telephelyek száma, ahol a bölcsődei ellátottak 40.2. pont szerinti elismert létszáma meghaladja a 60 főt.

41.3. Amennyiben a mini bölcsődében az ellátottak száma meghaladja a 14 főt, úgy a szakmai dolgozók számított létszámát a bölcsődére irányadó képlet szerint kell meghatározni.

41.4. A támogatás igénylése szempontjából a szakmai dolgozók finanszírozott létszáma a 41.2. pont szerinti képlet alapján meghatározott létszám, de legfeljebb a 2021. évben a ténylegesen foglalkoztatott szakmai dolgozók – teljes munkaidőre átszámított – átlagos száma, egy tizedesre kerekítve, azaz:

Bfk + Bff <= MBsz vagy BBsz ahol:

Bfk = a finanszírozás szempontjából elismert bölcsődei dajkák és középfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelők, szaktanácsadók száma, egy tizedesre kerekítve,

Bff = a finanszírozás szempontjából elismert felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelők, szaktanácsadók száma, egy tizedesre kerekítve,

41.5. A szakmai dolgozók finanszírozott létszámra jutó bértámogatás meghatározása:

Tf = Bfk * BTk + Bff * BTf

ahol:

Tf = a szakmai dolgozók finanszírozás szempontjából elismert létszámának átlagbéralapú támogatása,

BTk = 1.3.3.1.2. Bölcsődei dajkák, középfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása jogcím szerinti fajlagos összeg,

BTf = 1.3.3.1.1. Felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása jogcím szerinti fajlagos összeg.

41.6. A támogatás felhasználható a 2020. december havi bérek 2021. januárban történő kifizetésére is.

42. 1.3.3.2. Bölcsődei üzemeltetési támogatás jogcím

42.1. A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzatoknak az általuk biztosított bölcsődei, mini bölcsődei feladattal összefüggésben felmerülő kiadásokhoz a személyi térítési díjból származó elvárt bevételek figyelembevételével.

42.2. Az üzemeltetési támogatás összege nem haladhatja meg a bölcsődei, mini bölcsődei feladatellátás teljes éves kiadásának a gondozási díjakból származó bevétellel és az 1.3.3.1. Bölcsődei bértámogatás jogcím szerinti támogatással csökkentett összegét. Az ezzel kapcsolatos önkormányzati adatszolgáltatást a Kincstár ellenőrzi.

42.3. A bölcsődei üzemeltetési támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.

42.4. A bölcsődei üzemeltetési támogatás önkormányzatonkénti meghatározásáról és annak összegéről – az önkormányzatok által nyújtott adatszolgáltatás alapján, a települések típusát és az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességét is figyelembe véve – az államháztartásért felelős miniszter 2020. december 15-éig dönt. Az önkormányzatok által az 1.6. pont szerinti tájékoztató és értesítő alapján kezdeményezett évközi előirányzatmódosítások alapján az államháztartásért felelős miniszter a döntését módosíthatja.

43. 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím

43.1. Az önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk fenntartott

a) időskorúak átmeneti és tartós bentlakásos ellátását,

b) a hajléktalan személyek tartós bentlakásos ellátását, illetve c) a gyermekek és családok átmeneti gondozását

biztosító intézmények, illetve a fogyatékos, valamint a pszichiátriai és szenvedélybeteg személyek részére nyújtott támogatott lakhatás egyes kiadásaihoz.

43.2. A támogatás a támogatással érintett intézmények működési és felhalmozási kiadásaira fordítható azzal, hogy az 1.3.4.1. Bértámogatás jogcím és az 1.3.4.2. Intézményüzemeltetési támogatás jogcím szerinti támogatások között átcsoportosítás hajtható végre.

43.3. E támogatást az önkormányzat a családok átmeneti otthonából év közben kikerülők otthontalanságának megszüntetéséhez is felhasználhatja.

43.4. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a „Gyermekek átmeneti ellátása”,

b) az „Időskorúak átmeneti ellátása”,

c) a „Demens betegek átmeneti ellátása”,

d) az „Időskorúak tartós bentlakásos ellátása”,

e) a „Demens betegek tartós bentlakásos ellátása”,

f) a „Hajléktalanok tartós bentlakásos ellátása”,

g) a „Támogatott lakhatás pszichiátriai betegek részére”,

h) a „Támogatott lakhatás szenvedélybetegek részére” és

i) a „Támogatott lakhatás fogyatékos személyek részére”

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

44. 1.3.4.1. Bértámogatás jogcím

44.1. A központi költségvetés a Kjt., valamint a Kjtvhr., továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbéralapú támogatást biztosít az időskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalan személyek tartós bentlakást nyújtó szociális intézményeit fenntartó, a gyermekek és családok átmeneti gondozását, illetve a fogyatékos, valamint a pszichiátriai és szenvedélybeteg személyek részére nyújtott támogatott lakhatást biztosító önkormányzatok részére, az általuk foglalkoztatott szakmai dolgozók béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez.

44.2. A támogatás az önkormányzatot a számított segítői létszám után illeti meg.

44.2.1. E jogcím szempontjából segítő:

a) időskorúak átmeneti és tartós, hajléktalan személyek tartós bentlakásos ellátása, illetve támogatott lakhatás esetén: az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2. számú melléklete szerint az adott ellátásra vonatkozó, kötelező létszámnormában szereplő munkakörök (intézményvezető kivételével),

b) gyermekek átmeneti gondozása esetén: a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 1. számú melléklete szerint az adott ellátásra vonatkozó, kötelező létszámnormában szereplő munkakörök (intézményvezető/szakmai vezető kivételével).

44.2.2. Finanszírozás szempontjából elismert létszám négy ellátottra egy fő segítő.

44.3. Az átlagbéralapú támogatás azon önkormányzatokat is megilleti, amelyek a gyermekek átmeneti gondozásának biztosítására a Gyvt.-ben szabályozott módon helyettes szülői jogviszonyt létrehozó írásbeli megállapodást kötöttek, és a helyettes szülői tevékenység folytatására a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés alapján jogosultak, illetve az önálló helyettes szülői ellátást biztosítanak írásbeli megállapodás alapján. A támogatás ebben az esetben a helyettes szülői ellátással kapcsolatos költségekre fordítható.

44.4. Az ellátottak számának meghatározása:

a) tervezéskor az intézményben ellátottak éves becsült gondozási napjainak száma osztva 365-tel,

b) elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel,

amely éves szinten nem lehet több a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő létszám 100%-nál.

44.5. A számított segítői munkatárs létszám meghatározása:

Gsz = L/4*Kszl

ahol:

Gsz = adott évre számított, elismert segítő munkatársak szolgáltatásonkénti együttes létszáma, szolgáltatásonként egész számra felfelé, illetve helyettes szülői ellátás esetén két tizedesre kerekítve,

L = adott évre elismert 44.4. pont szerinti összes ellátotti létszám,

Kszl = az alábbi táblázat szerinti szolgáltatásbiztosításához kapcsolódó korrekciós szorzószám, szolgáltatásonként.

	A	B
	Altípus	Szorzószám (Ksz1)
1	idősek otthona	1,00
2	időskorúak gondozóháza	0,93
3	idősek otthonában, időskorúak gondozóházában elhelyezett, pszichiáter, neurológus, vagy geriáter szakorvos demenciakórkép súlyos vagy középsúlyos fokozatát megállapító szakvéleményével rendelkező ellátottak	1,19
4	hajléktalanok otthona	1,05
5	hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye	0,8
6	támogatott lakhatás fogyatékos személyek részére	1,19
7	fokozott gondozási szükséglettel rendelkező fogyatékos személyek részére támogatott lakhatás: a Szociális Ágazati Portálon közzétett Komplex támogatási szükségletmérő eszköz Összegző adatlap II. pont I. Személyi higiéné, II. Személyi függetlenség, III. Mobilitás kategóriák közül legalább két kategóriában teljes támogatást igénylő ellátott	1,5
8	magas gondozási szükséglettel rendelkező fogyatékos személyek részére támogatott lakhatás: a Szociális Ágazati Portálon közzétett Komplex támogatási szükségletmérő eszköz Összegző adatlap II. pont I. Személyi higiéné, II. Személyi függetlenség, III. Mobilitás kategóriák közül legalább egy kategóriában teljes támogatást igénylő ellátott	1,43
9	támogatott lakhatás pszichiátriai betegek részére	0,77
10	támogatott lakhatás szenvedélybetegek részére	0,74
11	helyettes szülőnél biztosított átmeneti ellátás	0,8
12	gyermekek átmeneti otthonában biztosított átmeneti ellátás	0,94
13	családok átmeneti otthonában biztosított átmeneti ellátás	0,83
14	családok átmeneti otthonában külső férőhelyén biztosított átmeneti ellátás	0,7

44.6. A szakmai dolgozók bértámogatásának meghatározása:

Tsz = Gsz * Ábsz

ahol:

Tsz = a finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók átlagbéralapú támogatása,

Ábsz = 1.3.4.1. Bértámogatás jogcím szerinti fajlagos összeg.

44.7. A támogatás felhasználható a 2020. december havi bérek 2021. januárban történő kifizetésére is.

45. 1.3.4.2. Intézményüzemeltetési támogatás jogcím

45.1. A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzatoknak az általuk fenntartott időskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalan személyek tartós bentlakását, valamint a gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító intézményeiben – ide nem értve a helyettes szülői ellátást és a családok átmeneti otthonának külső férőhelyeit – az intézményvezető és a nem a közvetlen szakmai feladatellátásban dolgozók béréhez, az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz, a szakmai dologi kiadásokhoz, valamint a feladatellátásra szolgáló épület és annak infrastruktúrája folyamatos működtetéséhez szükséges kiadásokhoz, az intézményi térítési bevételek figyelembevételével.

45.2. Amennyiben a szociális szakosított ellátást, gyermekek átmeneti gondozását biztosító intézmény egyéb ellátotti csoportokról – például fogyatékos személyekről, pszichiátriai és szenvedélybetegségben szenvedőkről, gyermekvédelmi szakellátásban részesülőkről – is gondoskodik, úgy az intézményüzemeltetési támogatáshoz az intézményüzemeltetési kiadást meg kell osztani, és az adatszolgáltatás során kizárólag az időskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalan személyek tartós bentlakásos ellátásának, illetve a gyermekek átmeneti gondozásának adatait lehet szerepeltetni.

45.3. A támogatás összege (a továbbiakban: T) – a Kincstár által ellenőrzött önkormányzati adatszolgáltatás alapján – legfeljebb az alábbiak szerint meghatározott mérték lehet:

T <= Ösz + (Iv * Ábsz) – Szt

ahol:

Ösz = éves összes várható intézményüzemeltetési kiadás,

Iv = intézményvezetők száma, a finanszírozás szempontjából intézményenként egy fő intézményvezető ismerhető el,

Szt = személyi térítési díjakból származó bevétel várható éves összege.

45.4. Az intézményüzemeltetési támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.

45.5. Az intézményüzemeltetési támogatás önkormányzatonkénti meghatározásáról és annak összegéről – az önkormányzatok által nyújtott adatszolgáltatás alapján – az államháztartásért felelős miniszter 2020. december 15-éig dönt. Az önkormányzatok által az 1.6. pont szerinti tájékoztató és értesítő alapján kezdeményezett évközi előirányzatmódosítások alapján az államháztartásért felelős miniszter a döntését módosíthatja.

46. 1.4.1. Intézményi gyermekétkeztetés támogatása jogcím

46.1. Az önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk a bölcsődében, mini bölcsődében, a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek számára biztosított, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi gyermekétkeztetés (a továbbiakban: intézményi gyermekétkeztetés) egyes kiadásaihoz. A támogatás igénylésének feltétele, hogy az önkormányzat saját fenntartásában lévő költségvetési szerv útján, társult feladatellátás esetén a társulás által fenntartott költségvetési szerv útján, vagy gazdasági társaságtól, egyéni vállalkozótól, központi költségvetési szervtől vagy nemzetiségi önkormányzattól (a továbbiakban: külső szolgáltató) vásárolt szolgáltatással biztosítsa az étkeztetést.

46.2. Az önkormányzat az általa fenntartott bölcsődében, mini bölcsődében és óvodában, vagy a közigazgatási területén a tankerületi központ, valamint az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által fenntartott nem bentlakásos nevelési-oktatási intézményben biztosított intézményi gyermekétkeztetés esetében egyházi fenntartótól is vásárolhatja a szolgáltatást. Ebben az esetben az egyházi fenntartó külső szolgáltatónak minősül.

46.3. A külső szolgáltatótól vásárolt szolgáltatás esetén a támogatás igénylésének további feltételei

46.3.1. A szolgáltatási díjban a külső szolgáltatónak ki kell mutatnia az étkeztetés nyersanyagköltségét, ami megállapodás szerint arányosan is történhet.

46.3.2. Amennyiben a külső szolgáltató a gyermekétkeztetési feladatot az önkormányzat nevében végzi, a külső szolgáltató az önkormányzat részére az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 13. §-a szerinti szolgáltatást nyújt, a részére fizetett kompenzáció pedig ennek megfelelően a szolgáltatás ellenértékeként értelmezendő. Ebben az esetben az étkeztetési díj tekintetében a számla külső szolgáltató által történő kibocsátására az önkormányzat nevében kerülhet sor, a bevétel az önkormányzatot illeti.

46.3.3. Amennyiben az önkormányzat a külső szolgáltatóval közszolgáltatási szerződést köt, úgy abban szabályozni szükséges, hogy a külső szolgáltató által beszedett térítési díjakból származó bevétel nem a külső szolgáltató bevétele, hanem az önkormányzaté, amit a könyvelésében a „Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben” vagy a „Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében” kormányzati funkciókon bevételként szerepeltet. A közszolgáltatási szerződés szerinti kompenzáció vagy támogatás az intézményi gyermekétkeztetés külső szolgáltató által kimutatott teljes költségre jár, aminek pénzforgalom nélkül része a gazdasági társaság által beszedett térítési díjbevételnek megfelelő összeg.

46.4. A támogatás felhasználásával kapcsolatos szabályok:

46.4.1. A támogatás kizárólag az étkeztetés teljes önköltségére (annak megszervezésével összefüggő valamennyi költségre, ideértve a felhalmozási jellegű kiadásokat is) számolható el, azzal, hogy az 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés – bértámogatás jogcím és az 1.4.1.2. Intézményi gyermekétkeztetés – üzemeltetési támogatás jogcím szerinti támogatások egymás között átcsoportosíthatók.

46.4.2. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a „Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben”, valamint

b) a „Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében”

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

47. 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés – bértámogatás jogcím

47.1. A központi költségvetés a Kjt., a köznevelési Kjtvhr., a Kjtvhr., továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbéralapú támogatást biztosít a gyermekétkeztetést biztosító önkormányzatok részére, az önkormányzat által foglalkoztatottak béréhez és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz.

47.2. A számított dolgozói létszám alapján megállapított bértámogatás megilleti azon önkormányzatokat is, amelyek a feladatot vásárolt szolgáltatás útján látják el, ekkor e támogatás a szerződés szerinti szolgáltatási díj ellentételezése, továbbá a gyermekétkeztetéssel összefüggő valamennyi kiadás fedezetéül szolgál.

47.3. Az önkormányzat az általa étkeztetett, bölcsődében, mini bölcsődében, óvodában, iskolában, továbbá a kollégiumi ellátásban részesülő gyermekek, tanulók, fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek esetén az ellátottak számának meghatározása

47.3.1. Az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi étkeztetést igénybe vevő gyermekek, tanulók 2021. évi becsült átlaglétszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhető, illetve igényelhető a támogatás.

47.3.2. Az intézményi étkeztetésben részt vevők számának megállapításánál egy fő – függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz – csak egy létszámként szerepelhet.

47.3.3. Ugyanazon gyermek, tanuló csak egy feladatellátási helyen biztosított étkeztetésnél vehető figyelembe.

47.3.4. Az igényjogosultság szempontjából egy fő létszámnak az a gyermek, tanuló számít, akinek naponta legalább a déli, többfogásos, meleg főétkezés biztosított.

47.3.5. Az elszámolás dokumentuma az élelmezési nyilvántartás, illetve térítési díjkedvezményre való jogosultság esetén az azt alátámasztó irat is.

47.3.6. Az étkezésben részt vevők naptári évre, naponként összesített éves létszámát el kell osztani óvodai étkeztetés esetén 220 nappal, kollégiumi, externátusi étkeztetés esetén 200 nappal, iskolai étkeztetés esetén 185 nappal. A szünidőben szervezett napközi ellátás (ideértve az üdültetés, táboroztatás, egyéb szabadidős program, illetve egyéb szünidei étkeztetéseket is) résztvevőinek létszáma az előbbi számításokban nem vehető figyelembe.

47.3.7. A Gyvt. alapján szervezett, az önkormányzat által fenntartott bölcsődében, mini bölcsődében elhelyezett gyermekek esetében az intézményi gyermekétkeztetésben ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 230-cal, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 230-cal.

47.3.8. Az önkormányzat által fenntartott fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek intézményi étkeztetése esetén az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények a 6, illetve 7 nap alapulvételével – osztva 249-cel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkeztetésben részesülők.

47.4. A számított dolgozói létszám – a kollégiumi, externátusi étkeztetettek számán kívüli – az ellátottak számától függően az alábbi ellátotti kategóriák szerint határozható meg

ha L értéke 1–100 közötti:

Dsz = (L/25 + Lk/25)*F

ha L értéke 101–500 közötti:

Dsz = (100/25 + (L – 100)/60 + Lk/25)*F

ha L értéke 501–1 000 közötti:

Dsz = (100/25 + (500 – 100)/60 + (L – 500)/70 + Lk/25)*F

ha L értéke 1 001–1 500 közötti:

Dsz = (100/25 + (500–100)/60 + (1 000–500)/70 + (L – 1 000)/75 + Lk/25)*F

ha L értéke 1 500 feletti:

Dsz = (100/25 + (500 – 100)/60 + (1 000 – 500)/70 + (1 500 – 1 000)/75 + (L – 1 500)/80 + Lk/25)*F

ahol:

Dsz = adott évre számított dolgozók létszáma, két tizedesre kerekítve,

L = adott évre elismert – kollégiumi, externátusi étkeztetettek kivételével – ellátotti létszám,

Lk = az adott évre elismert kollégiumi, externátusi létszám,

F = a gyermekétkeztetési feladatellátási helyek számától függő tényező, amelynek értéke:

1 feladatellátási hely esetén 1,0; 2–3 feladatellátási hely esetén 1,1; 4–6 feladatellátási hely esetén: 1,2; 6 feladatellátási hely felett: 1,3. Bölcsőde, mini bölcsőde, fogyatékos személyek nappali intézménye esetén feladatellátási helyként az engedélyesek számát kell figyelembe venni.

47.5. A dolgozók bértámogatásának meghatározása:

Tsz = Dsz * Ábd

ahol:

Tsz = a finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók átlagbéralapú támogatása,

Ábd = 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés – bértámogatás jogcím szerinti fajlagos összeg.

47.6. A támogatás felhasználható a 2020. december havi bérek 2021. januárban történő kifizetésére is.

48. 1.4.1.2. Intézményi gyermekétkeztetés – üzemeltetési támogatás jogcím

48.1. A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzatoknak az általuk biztosított intézményi gyermekétkeztetési feladattal összefüggésben felmerülő nyersanyag- és dologi kiadásokhoz a személyi térítési díjból származó elvárt bevételek figyelembevételével.

48.2. A támogatás összege – a Kincstár által ellenőrzött önkormányzati adatszolgáltatás alapján – legfeljebb az alábbiak szerint meghatározott mérték lehet:

T <= Kgy – Szt

ahol:

Kgy = az intézményi gyermekétkeztetés várható éves nyersanyag- és dologi kiadása (vásárolt szolgáltatás esetében a vásárolt szolgáltatás útján ellátottakra számított az 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés – bértámogatás jogcím szerinti támogatással csökkentett éves nyersanyag- és dologi kiadás összege),

Szt = személyi térítési díjakból származó bevétel elvárt éves összege.

48.3. Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának összege nem haladhatja meg az önkormányzat által jelzett nettó kiadások bértámogatással csökkentett összegét.

48.4. Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának megállapításához szükséges adatszolgáltatás tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.

48.5. Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának önkormányzatonkénti meghatározásáról és annak összegéről – az önkormányzatok által nyújtott adatszolgáltatás alapján, a települések típusát és az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességét is figyelembe véve – az államháztartásért felelős miniszter 2020. december 15-éig dönt. Az önkormányzatok által az 1.6. pont szerinti tájékoztató és értesítő alapján kezdeményezett évközi előirányzatmódosítások alapján az államháztartásért felelős miniszter a döntését módosíthatja.

49. 1.4.2. Szünidei étkeztetés támogatása jogcím

49.1. A támogatás a rászoruló gyermekek Gyvt. 21/C. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő gyermekek szünidei étkeztetését biztosító önkormányzatokat illeti meg, az étkezési adagok száma alapján. Az étkezési adagok számába beleértendő a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 13/A. § (1)–(2) bekezdése szerint biztosított szünidei étkeztetés is.

49.2. A támogatás összege az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességtől függő fajlagos összegek figyelembevételével kerül meghatározásra az alábbiak szerint.

	A	B
	Egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség (forint)	Fajlagos összeg korrigált értéke (forint/étkezési adag)
1	0–18 000	570
2	18 001–21 000	542
3	21 001–24 000	513
4	24 001–27 000	485
5	27 001–30 000	456
6	30 001–35 000	399
7	35 001–40 000	342
8	40 001-	285

49.3. A támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.

49.4. A támogatás felhasználásával kapcsolatos szabály:

A támogatás szempontjából kizárólag az „Intézményen kívüli gyermekétkeztetés” kormányzati funkción elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

50. 1.5. A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása jogcím

50.1. ^*  A támogatások a kulturális alapellátás biztosításához, a muzeális intézmények fenntartásához, a nyilvános könyvtári feladatok ellátásához és a közművelődési alapszolgáltatások biztosításához, valamint a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXII. törvény alapján tett továbbfoglalkoztatási ajánlatot elfogadók számára biztosított differenciált béremeléshez járulnak hozzá. A támogatások szolgálnak a kulturális tevékenységet végző közalkalmazottak kulturális illetménypótléka, és az arra tekintettel fizetendő szociális hozzájárulási adó kifizetésére is.

51. 1.5.1. Megyeszékhely megyei jogú városok és Szentendre Város Önkormányzata közművelődési feladatainak támogatása jogcím

51.1. ^*  A támogatás a megyeszékhely megyei jogú városok és Szentendre Város Önkormányzatát lakosságszám alapján illeti meg a Mötv., valamint a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Kult. tv.) meghatározott nyilvános könyvtári és muzeális intézményi feladatainak ellátásához és a közművelődési alapszolgáltatások biztosításához.

51.2. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a „Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése”,

b) a „Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása”,

c) ^*  a „Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek”,

d) ^*  a „Közművelődés – kulturális alapú gazdaságfejlesztés”,

e) ^*  a „Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása”,

f) ^*  a „Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme”,

g) ^*  a „Könyvtári szolgáltatások”,

h) ^*  a „Múzeumi gyűjteményi tevékenység”,

i) ^*  a „Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység”,

j) ^*  a „Múzeumi kiállítási tevékenység”, valamint

k) ^*  „Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység”

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

52. 1.5.2. Települési önkormányzatok nyilvános könyvtári és a közművelődési feladatainak támogatása jogcím

52.1. A támogatás az önkormányzatokat lakosságszám alapján illeti meg a Mötv.-ben, valamint a Kult. tv.-ben meghatározott nyilvános könyvtári feladatainak ellátásához és a közművelődési alapszolgáltatások biztosításához.

52.2. A támogatásból a megyeszékhely megyei jogú városok önkormányzata, Szentendre Város Önkormányzata, Budapest Főváros Önkormányzata, és a fővárosi kerületek önkormányzatai nem részesülhetnek.

52.3. A támogatás felhasználásáról az önkormányzat 2022. március 31-éig adatszolgáltatást köteles teljesíteni, amelynek formáját, tartalmát és rendjét a kultúráért felelős miniszter által kiadott Útmutató rögzíti.

52.4. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a „Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása”,

b) a „Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme”,

c) a „Könyvtári szolgáltatások”,

d) a „Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése”,

e) a „Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása”,

f) a „Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek”, valamint

g) a „Közművelődés – kulturális alapú gazdaságfejlesztés”

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

52.5. Amennyiben az önkormányzat a támogatás legalább 10%-át nem a Kult. tv. 76. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt közművelődési alapszolgáltatáshoz kapcsolódó kiadásokra fordítja, úgy a támogatás 20%-ának megfelelő összegre nem jogosult.

52.6. Amennyiben a Kult. tv. 64. § (2) bekezdés a) pontja alapján a nyilvános könyvtárat fenntartó önkormányzat a támogatás legalább 10%-át nem könyvtári dokumentum vásárlására fordítja, úgy a támogatás 20%-ának megfelelő összegre nem jogosult.

52.7. A Kult. tv. 64. § (2) bekezdés b) pontja alapján az illetékes megyei hatókörű városi könyvtárral szolgáltatási szerződést kötött önkormányzatnak a támogatás legalább 25%-át a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működéséről szóló 39/2013. (V. 31.) EMMI rendeletben előírt könyvtári szolgáltatások infrastrukturális feltételeit biztosító tevékenységre és a Kult. tv. 76. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt közművelődési alapszolgáltatáshoz kapcsolódó kiadásokra kell felhasználnia.

53. 1.5.3. Budapest Főváros Önkormányzata múzeumi, könyvtári és közművelődési feladatainak támogatása jogcím

53.1. A támogatás Budapest Főváros Önkormányzatát illeti meg a Mötv.-ben, valamint a Kult. tv.-ben meghatározott könyvtári, múzeumi és közművelődési feladatainak ellátásához.

53.2. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a „Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása”,

b) a „Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme”,

c) a „Könyvtári szolgáltatások”,

d) a „Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése”,

e) a „Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása”,

f) ^*  a „Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek”,

g) ^*  a „Közművelődés – kulturális alapú gazdaságfejlesztés”,

h) ^*  a „Múzeumi gyűjteményi tevékenység”,

i) ^*  a „Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység”,

j) ^*  a „Múzeumi kiállítási tevékenység”, valamint

k) ^*  a „Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység”

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

53.3. Budapest Főváros Önkormányzatának a támogatást a Budapesti Művelődési Központ, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a Budapesti Történeti Múzeum működésének és feladatellátásának biztosításához kapcsolódó működési és felhalmozási kiadásokra kell felhasználnia.

53.4. Amennyiben Budapest Főváros Önkormányzata a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárra jutó támogatás legalább 10%-át nem könyvtári dokumentum vásárlására fordítja, úgy a támogatás 20%-ának megfelelő összegre nem jogosult.

54. 1.5.4. Fővárosi kerületi önkormányzatok közművelődési feladatainak támogatása jogcím

54.1. A támogatás a fővárosi kerületek önkormányzatait lakosságszám alapján illeti meg a Mötv.-ben, valamint Kult. tv. alapján meghatározott közművelődési alapszolgáltatások biztosításához.

54.2. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a „Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése”,

b) a „Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása”,

c) ^*  a „Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek”,

d) ^*  a „Közművelődés – kulturális alapú gazdaságfejlesztés”,

e) ^*  a „Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása”,

f) ^*  a „Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme”,

g) ^*  a „Könyvtári szolgáltatások”,

h) ^*  a „Múzeumi gyűjteményi tevékenység”,

i) ^*  a „Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység”,

j) ^*  a „Múzeumi kiállítási tevékenység”, valamint

k) ^*  a „Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység”

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

55. 1.5.5. Megyei hatókörű városi könyvtár kistelepülési könyvtári célú kiegészítő támogatása jogcím

55.1. A támogatást a megyei hatókörű városi könyvtárat fenntartó megyeszékhely megyei jogú város és Szentendre Város Önkormányzata igényelheti a könyvtár által az 5 500 főnél kisebb lakosságszámú – könyvtári szolgáltató helyet működtető – településsel 2020. október 15-éig kötött megállapodások alapján.

55.2. A támogatás felhasználásáról az önkormányzat 2022. február 28-áig adatszolgáltatást köteles teljesíteni, amelynek formáját, tartalmát és rendjét a kultúráért felelős miniszter által kiadott Útmutató rögzíti.

55.3. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a „Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása”,

b) a „Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme”, valamint

c) a „Könyvtári szolgáltatások”

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

55.4. A támogatást a megyei hatókörű városi könyvtár a Könyvtári Szolgáltató Rendszer (a továbbiakban: KSZR) működtetésére használhatja fel.

55.5. Ha a megyei hatókörű városi könyvtár a KSZR működtetésére megállapodást köt a városi könyvtárral, a városi könyvtár által ellátott feladatok költségeinek fedezetéről e támogatás keretei között a megyei hatókörű városi könyvtár gondoskodik.

56. 42.5.5. Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás jogcím

56.1. A 22 000 forint feletti egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességgel rendelkező önkormányzat az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességétől függő mértékű szolidaritási hozzájárulást teljesít a központi költségvetésnek. A szolidaritási hozzájárulás alapja az önkormányzat 1.3. pont szerinti iparűzési adóerő-képességet meghatározó adóalapja (a továbbiakban: a szolidaritási hozzájárulás alapja). A szolidaritási hozzájárulás teljesítése a nettó finanszírozás keretében történik.

56.2. A szolidaritási hozzájárulás számításakor alkalmazandó paramétertábla:

	A	B	C	D
	Kategóriák az önkormányzat egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége szerint (forint)		Hozzájárulás mértéke a szolidaritási hozzájárulás alapjának százalékában
	alsó határ	felső határ	minimum	maximum
1	0	22 000	0	0
2	22 001	50 000	0,11	0,36
3	50 001	68 000	0,36	0,45
4	68 001	90 000	0,45	0,52
5	90 001	120 000	0,52	0,57
6	120 001	950 000	0,57	0,65

56.3. A szolidaritási hozzájárulás az alábbi képlet alapján határozható meg:

SZH = SZHA * [C + (AE – A)/(B – A) * (D – C)] / 100, egész számra kerekítve – KT, de értéke legalább 0

ahol:

SZH = szolidaritási hozzájárulás fizetendő összege,

SZHA = szolidaritási hozzájárulás alapja,

AE = az önkormányzat egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége, ami alapján a szolidaritási hozzájárulás mértékének számításakor alkalmazandó paramétertábla megfelelő sora alkalmazandó,

A–D = a szolidaritási hozzájárulás számításakor alkalmazandó paramétertábla oszlopai szerinti érték,

KT = 600 fő lakosságszám alatti települések esetében alkalmazandó korrekciós tényező, amelynek összege 12 millió forint.

56.4. Amennyiben a település közös hivatal székhelye, a táblázat 2–6. sorai szerinti kategóriákban a rá irányadó %-os mérték 0,05 százalékponttal kisebb.

56.5. Az államháztartásért felelős miniszter az 1.3. pont szerinti iparűzési adóerő-képességet meghatározó adóalap és az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség ismeretében az 56.2. pont szerinti táblában szereplő kategóriahatárokat és hozzájárulási mértékeket módosíthatja. A módosítás nem érintheti hátrányosan egyetlen kategóriát sem.

3. melléklet a 2020. évi XC. törvényhez

A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai

I. Előirányzatok és támogatások

	Jogcímszám	Támogatási jogcím	Előirányzat (millió forintban)
1	2.	A helyi önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatásai
2	2.1.	A helyi önkormányzatok általános feladatainak működési célú támogatása
3	2.1.1.	Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása	4 500,0
4	2.1.2.	A kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyi önkormányzat általi ellátásának támogatása	100,0
5	2.1.3.	A kötelezően ellátandó helyi közösségi közlekedési feladat támogatása	12 000,0
6	2.1.4.	A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ideiglenes begyűjtésére kijelölt közérdekű közszolgáltató meg nem térülő költségeinek támogatása	280,0
7	2.1.5.	Önkormányzatok rendkívüli támogatása	6 000,0
8 *	2.1.6.	Önkormányzati elszámolások	38 000,0
9	2.1.7.	Megyei önkormányzatok feladatainak támogatása	5 488,1
10	2.2.	A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak működési célú támogatása
11	2.2.1.	A települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárlásához kapcsolódó támogatása	5 000,0
12	2.2.2.	Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék	24 741,1
13	2.2.3.	Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása	5 519,5
14	2.3.	A települési önkormányzatok kulturális feladatainak működési célú támogatása
15	2.3.1.	Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat kulturális feladatainak támogatása	1 770,0
16	2.3.2.	Települési önkormányzatok kulturális feladatainak kiegészítő támogatása
17	2.3.2.1.	Megyei hatókörű városi múzeumok feladatainak támogatása	2 751,2
18	2.3.2.2.	Megyei hatókörű városi könyvtárak feladatainak támogatása	3 282,5
19	2.3.2.3.	A települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatása	1 238,1
20	2.3.2.4.	A települési önkormányzatok könyvtári célú érdekeltségnövelő támogatása	300,0
21	2.3.2.5.	Táncművészeti szervezetek támogatása	286,4
22	2.3.2.6.	Zeneművészeti szervezetek támogatása	2 980,0
23	3.	A helyi önkormányzatok felhalmozási célú kiegészítő támogatásai
24	3.1.	Vis maior támogatás	5 000,0
25	3.2.	Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása	390,0
26	3.3.	Kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása	2 000,0
27	3.4.	Óvodai, iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztés, felújítás	500,0
28	3.5.	Belterületi utak, járdák, hidak felújítása	3 500,0
29	3.6.	Önkormányzati étkeztetési fejlesztések támogatása	1 500,0
30	3.7.	Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása	300,0
31	3.8.	Pannon Park beruházási projekt támogatása	3 143,0
32	3.9.	Normafa Park program támogatása	620,0
33	3.10.	Kisbér Város városközpontja megújításának támogatása	800,0
34	3.11.	Budapesti kerületi útfejlesztések	5 000,0

II. Támogatások megállapításának, felhasználásának és elszámolásának szabályai

1. 2.1.1. Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása jogcím

1.1. A jogcím azon önkormányzat támogatására szolgál, amelynek az önkormányzati, az állami és egyéb szolgáltatók által végzett lakossági közműves ivóvízellátás és szennyvízszolgáltatás, valamint a más víziközmű-társaságtól vásárolt, illetve átvett lakossági célú ivóvíz ráfordításai magasak.

1.2. A támogatást az önkormányzatok pályázati úton igényelhetik. A pályázatot a vízgazdálkodásért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter és a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter egyetértésével írja ki.

1.3. A támogatás elosztása a pályázók között a tárgyévet megelőző egyéves időszak lakossági fogyasztásának mennyisége, az ebben várható változások és a szolgáltatás tényleges, illetve várható ráfordításai figyelembevételével történik. A támogatás településenkénti összegének megállapítása során figyelembe kell venni az adott település lakosainak szociális helyzetét is.

1.4. Az előirányzat szolgál részbeni fedezetül az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatai ráfordításainak támogatására is azon önkormányzatok esetén, amelyek az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat határozata alapján kötelesek a településen élők részére az egészséges ivóvizet zacskós vagy palackos kiszerelésben, illetve tartálykocsis szállítással biztosítani.

1.5. A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a vízgazdálkodásért felelős miniszter dönt. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, felhasználásának határideje tárgyév december 31-e.

2. 2.1.2. A kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyi önkormányzat általi ellátásának támogatása jogcím

2.1. A jogcím azon önkormányzat támogatására szolgál, amely a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 10. § (1) bekezdés a) pontja szerint a közszolgáltatási szerződés lejártáig a közszolgáltatást biztosítja.

2.2. A támogatást az önkormányzat pályázati úton igényelheti a közszolgáltatás 2015. július 1-jei állapot szerinti közszolgáltatási díjának megtérítésére. A pályázatot a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével írja ki.

2.3. Az igényelhető összeget a közszolgáltatási díjból befolyó bevétel csökkenti, továbbá az előző évi támogatás elszámolását követően az előző évi tényadatok alapján meg nem igényelt összeg növeli.

2.4. A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, a kéményseprő-ipari közszolgáltatás tárgyévi térítésmentes ellátásához szükséges becsült adat alapján egy összegben történik.

2.5. Amennyiben a szolgáltató közszolgáltatói szerződése a tárgyévet megelőző évben megszűnt, és beszámolójának ellenőrzését követően többlettámogatás illeti meg, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt az elfogadott többletköltség támogatásáról, és az ellátásért felelős önkormányzatokon keresztül gondoskodik a támogatási előleggel nem fedezett résznek támogatásként történő biztosításáról.

2.6. A támogatás felhasználásának határideje tárgyév december 31-e. ^* 

3. 2.1.3. A kötelezően ellátandó helyi közösségi közlekedési feladat támogatása jogcím

3.1. A jogcím a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 4. § (4) bekezdés c) pontja szerinti, a Budapest Főváros Önkormányzata által kötelezően ellátandó feladatok támogatására szolgál.

3.2. A támogatás nem haladhatja meg a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján megállapított, a fővárosi helyi közlekedési közszolgáltatás ellátása során felmerülő veszteséget.

3.3. A közlekedésért felelős miniszter – mint támogató – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével Budapest Főváros Önkormányzatával a támogatás felhasználásának szabályairól támogatási szerződést köt. Az Áht. szerinti támogató a közlekedésért felelős miniszter.

3.4. A támogatás a fővárosi helyi közösségi közlekedés tárgyévi működésének támogatására fordítható. A támogatás folyósítása részletekben, időarányosan történik, felhasználásának határideje tárgyév december 31-e.

4. 2.1.4. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ideiglenes begyűjtésére kijelölt közérdekű közszolgáltató meg nem térülő költségeinek támogatása jogcím

4.1. A jogcím szolgál a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó nem rendszeres közszolgáltatásról szóló 378/2015. (XII. 8.) Korm. rendelet alapján a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ideiglenes begyűjtésére kijelölt közérdekű szolgáltatónak az ideiglenes begyűjtési ellátásért fizetendő közszolgáltatási díjból meg nem térülő, indokolt költségei megtérítésére a közérdekű közszolgáltató kijelölése megszűnéséig vagy az új közszolgáltatási szerződés alapján történő közszolgáltatás megkezdéséig tartó időszakra vonatkozóan az ellátásért felelős települési önkormányzatokon keresztül.

4.2. A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH) támogatási javaslatát követően dönt.

4.3. A tárgyévre megállapított támogatás folyósítása támogatási előlegként egy összegben történik, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter döntését követő 15 napon belül. A folyósítás feltétele, hogy az ellátásért felelős önkormányzat az előző évre vonatkozó elszámolást az éves költségvetési beszámolójában teljesítse. Amennyiben ez nem történt meg a miniszteri döntést megelőzően, akkor az elszámolást követő 15 napon belül kerülhet sor a folyósításra. Amennyiben a közérdekű szolgáltatót a tárgyévet megelőző évi beszámolójának ellenőrzését követően a MEKH tájékoztatása alapján többlettámogatás illeti meg, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt a többlettámogatásról, és az ellátásért felelős önkormányzatokon keresztül gondoskodik a támogatási előleggel nem fedezett résznek támogatásként történő biztosításáról.

4.4. Ha a közérdekű szolgáltató az igénylésben megadott időszakra vonatkozóan nem részesült támogatási előlegben, és a beszámolójának ellenőrzését követően a MEKH tájékoztatása alapján támogatás illeti meg, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a MEKH támogatási javaslatát követően dönt a támogatásról, és az ellátásért felelős önkormányzatokon keresztül gondoskodik a támogatás biztosításáról.

4.5. A támogatás felhasználásának határideje tárgyév december 31-e.

5. 2.1.5. Önkormányzatok rendkívüli támogatása jogcím

5.1. A jogcím szolgál

a) az önkormányzatok működőképességének megőrzése vagy egyéb, a feladataik ellátását veszélyeztető helyzet elhárítása érdekében nyújtott pályázati úton történő támogatására, továbbá

b) a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására és a pénzügyi gondnok díjára.

5.2. Az 5.1. pont a) alpontja szerinti támogatást az önkormányzatok pályázati úton igényelhetik. A pályázatot a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel közösen írja ki.

5.3. Az 5.1. pont a) alpontja szerinti támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter a beérkező támogatási igények elbírálását követően folyamatosan, de legkésőbb tárgyév december 10-éig együttesen dönt.

5.4. Az 5.1. pont a) alpontja szerinti támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, formája lehet

a) vissza nem térítendő támogatás,

b) visszatérítendő támogatás.

5.5. Az 5.1. pont b) alpontja szerinti visszterhes kamattámogatást igényelhet az a helyi önkormányzat, amely a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvényben szabályozott eljárás keretében az egyezséget pénzügyi intézménytől felvett hitellel teremtette meg. Ha a kamattámogatás alapjául szolgáló hitel forinttól eltérő devizanemű, a kamattámogatást a Magyar Nemzeti Bank által a kamattámogatás esedékességét megelőző második munkanappal közzétett, az adott devizára vonatkozó középárfolyam figyelembevételével kell kiszámítani. A kamattámogatás feltételeit a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és a helyi önkormányzat megállapodásban rögzíti.

5.6. Az 5.1. pont b) alpontja szerinti, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közreműködő pénzügyi gondnok díjához – az általános forgalmi adóval együtt – legalább 0,8 millió forint, legfeljebb 3,0 millió forint támogatás igényelhető. A pénzügyi gondnok díjának folyósításáról – a bíróság díjmegállapító végzésének jogerőre emelkedését követően – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter intézkedik.

5.7. Az 5.4. pont a) alpontja szerint biztosított vissza nem térítendő támogatás felhasználási határideje a folyósítást követő harmadik hónap utolsó napja, kivéve azoknál a támogatásoknál, amelyeknek célja és nagyságrendje megköveteli, hogy a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a támogatási döntést követően a támogatás felhasználásának és elszámolásának feltételeiről támogatási szerződést kössön a kedvezményezettel.

5.8. Az 5.4. pont b) alpontja szerint biztosított visszatérítendő támogatás visszafizetési határideje a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter döntése szerinti határidő, de legfeljebb a tárgyévet követő év december 31-e.

6. 2.1.6. Önkormányzati elszámolások jogcím

6.1. A jogcím előirányzatát növeli

a) a költségvetési évet megelőző évi elszámolás alapján a helyi önkormányzatok által költségvetési évben november 30-áig visszafizetett támogatások összege, ideértve a költségvetési évet megelőző év decemberében teljesített visszafizetéseket is,

b) az önellenőrzés, a kincstári felülvizsgálat, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján a helyi önkormányzatok által jogtalanul igénybe vett támogatások költségvetési évben visszafizetett összege,

c) a helyi önkormányzatok által költségvetési évben megfizetett ügyleti és késedelmi kamat összege,

d) a települési önkormányzatok által igényelt támogatások – a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével – lemondott előirányzatának összege,

e) az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely nem illeti meg az átvevőt,

f) a helyi önkormányzatok által az Áht. 83. § (6a) bekezdésében foglalt kötelezettség költségvetési év december 5-éig történő elmulasztása miatt a költségvetési évben felfüggesztett támogatások összege,

g) az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter együttes intézkedése esetén a 2020. évi költségvetési törvény 3. melléklet I.10. Önkormányzati elszámolások jogcímének tárgyévet megelőző év december 31-ei pozitív egyenlegének összege.

6.2. A jogcím előirányzatát csökkenti a települési önkormányzatok által igényelt támogatásoknak az államháztartásról szóló jogszabályokban meghatározott időpontokban és esetekben – a nem települési önkormányzattól történő feladatátvétellel összefüggő előirányzat-növelés kivételével – pótigényelt előirányzatának az összege.

6.3. A jogcím terhére a következő kifizetések teljesíthetők: ^* 

a) a támogatások költségvetési évet megelőző évi elszámolása alapján a helyi önkormányzatok részéről a költségvetési évben keletkező pótigény összege,

b) az önellenőrzés, a kincstári felülvizsgálat, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján a helyi önkormányzatokat pótlólagosan megillető támogatások költségvetési évben kifizetett összege,

c) az államháztartásról szóló jogszabályok alapján költségvetési évben a helyi önkormányzatokat megillető ügyleti és késedelmi kamat összege,

d) a helyi önkormányzatok által az Áht. 83. § (6a) bekezdésében foglaltak szerint a költségvetési évet megelőző éveket terhelő kötelezettségek költségvetési évben történő teljesítése esetén a költségvetési évet megelőző években felfüggesztett támogatások összege,

e) az önellenőrzés és a kincstári felülvizsgálat során a helyi önkormányzat javára megállapított visszatérítés összege,

f) a 2020. évi költségvetési törvény 3. melléklet II. pontjában szereplő azon költségvetési támogatások le nem hívott része, amelyek esetében a tárgyévet megelőző évben csak az előleg kifizetése történt meg. A tárgyévet megelőző évben le nem hívott, de tárgyévben esedékessé váló támogatások vonatkozásában a támogató jogosult a tárgyévet megelőző évi támogatási szerződés, illetve kiadott támogatói okirat módosítására. E támogatások tárgyévi folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat a tárgyévet megelőző évben kapott támogatással (előleggel) legkésőbb tárgyév november 15-éig elszámol,

g) a jogosult magánszemély részére a közműfejlesztési hozzájárulás megfizetett összegének meghatározott hányada közműfejlesztési támogatásként a települési önkormányzatokon keresztül biztosítható. A támogatást a helyi önkormányzat jegyzője kérelem útján igényli a magánszemély jogosultaktól beérkezett, a feltételeknek megfelelő igények közműfajtánként és igénylők számának megjelölésével történő összesítésével minden negyedévet követő hónap 20-áig a Magyar Államkincstár illetékes területi szervén (a továbbiakban: Igazgatóság) keresztül. Az Igazgatóság a beérkezéstől számított húsz napon belül továbbítja az összesített kérelmeket a helyi önkormányzatokért felelős miniszter részére. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben a kérelmek beérkezését követő hónapban történik,

h) a „Sikeres Magyarországért Panel Plusz” Hitelprogram keretében lakásszövetkezet, illetve társasház által felvett kölcsönhöz kapcsolódó támogatás nyújtásáról szóló 156/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet alapján kamattámogatásra jogosultak számára kifizetett összeg, továbbá az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint a korábbi nyugdíjcsökkentés megszüntetéséről, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet alapján a személyes szabadság korlátozása miatti kárpótlás címén kifizetett összegek 100%-a igénylésének fedezetéül,

i) az előirányzat szolgál fedezetül a helyi önkormányzat és társulása számára a Svájci-Magyar Együttműködési Program fejlesztési célú pályázataihoz szükséges saját forrás kiegészítésére a korábbi években megítélt és támogatási szerződésben rögzített központi költségvetési támogatásból adódó fizetési kötelezettségek teljesítésére,

j) ^*  az előirányzatból 1 500,0 millió forint a bölcsődei fejlesztési program célját szolgálja,

k) ^*  a huszonötezer főnél nem nagyobb lakosságszámú települési önkormányzat részére a mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozók számára biztosított adómérték-kedvezmény miatt a 2021. évben – a Magyar Államkincstár által az ASP Adó szakrendszerben található, vagy interfészen keresztül az ASP adattárházba átadott adatok alapján szolgáltatott, a 2021. május 17-ei napra vonatkozó adatok szerint – kieső iparűzési adóbevételének összegével megegyező összegű támogatás. A támogatás folyósítása két egyenlő részletben, június és október hónapban a nettó finanszírozás keretében történik. A támogatást az adózó által a 2021. évben végződő – a tevékenységét 2021. január 1-jét követően kezdő, naptári évtől eltérő üzleti évet választó mikro-, kis- és középvállalkozás esetében a 2021. évben kezdődő – adóévről benyújtott bevallás alapján, a 2022. október 17-ei napra vonatkozó adatok szerint kell elszámolni. Ha az elszámolt támogatás települési önkormányzatra összesített összege meghaladja a tárgyévben igénybe vett támogatás összegét, a települési önkormányzat a 2022. évben a két összeg különbözetének megfelelő kiegészítő támogatásra jogosult, ellenkező esetben a települési önkormányzatnak a két összeg különbözetének megfelelő összeget a központi költségvetés javára vissza kell fizetnie. A visszafizetési kötelezettséget az önkormányzat 2022. október 31-éig teljesíti. A megfizetendő összeget kamatfizetési kötelezettség nem terheli.

6.4. A 6.3. pont f) alpontja szerint biztosított támogatás felhasználási határideje tárgyévet követő év december 31.

6.5. A 6.3. pont h) alpontja szerint biztosított támogatás szempontjából kizárólag az egységes rovatrend „Ellátottak pénzbeli juttatásai” megfelelő rovatain elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

6.6. A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben első ízben 2018. évben létrehozott Bölcsődei fejlesztési program cím terhére biztosított támogatás felhasználási határideje a támogatás folyósításának évét követő második év december 31-e.

7. 2.1.7. Megyei önkormányzatok feladatainak támogatása jogcím

7.1. A jogcím a megyei önkormányzatok feladataihoz kapcsolódó kiadások támogatását szolgálja.

7.2. A megyei önkormányzatokat megillető támogatás összegét az alábbi táblázat tartalmazza:

	A	B
	Megyei önkormányzatok	Támogatás millió forintban
1	Baranya Megyei Önkormányzat	280,5
2	Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat	307,0
3	Békés Megyei Önkormányzat	270,4
4	Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat	352,0
5	Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzat	281,2
6	Fejér Megyei Önkormányzat	289,0
7	Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat	295,6
8	Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat	311,1
9	Heves Megyei Önkormányzat	263,1
10	Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat	275,2
11	Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat	256,3
12	Nógrád Megyei Önkormányzat	239,2
13	Pest Megyei Önkormányzat	488,1
14	Somogy Megyei Önkormányzat	257,8
15	Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat	322,6
16	Tolna Megyei Önkormányzat	235,3
17	Vas Megyei Önkormányzat	249,5
18	Veszprém Megyei Önkormányzat	269,8
19	Zala Megyei Önkormányzat	244,4
	Összesen:	5 488,1

7.3. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.

8. 2.2.1. A települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárlásához kapcsolódó támogatása jogcím

8.1. A jogcím az 5 000 fő lakosságszámot meg nem haladó önkormányzat szociális célú tüzelőanyag – tűzifa vagy barnakőszén – vásárlásának támogatására szolgál.

8.2. A támogatást az önkormányzatok pályázati úton igényelhetik. A pályázatot a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével írja ki.

8.3. A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt.

8.4. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.

8.5. A támogatás felhasználásának határideje tárgyévet követő év március 31-e.

9. 2.2.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím

9.1. A jogcímből a központi költségvetés támogatást biztosít a Kjtvhr. 15/A. §-a és 15/C. §-a szerinti, 2021. január-december havi foglalkoztatásra tekintettel kifizetendő szociális ágazati összevont pótlékhoz, egészségügyi kiegészítő pótlékhoz és azok szociális hozzájárulási adójához.

9.2. Az önkormányzat a támogatásra akkor jogosult, ha a Kjtvhr. 15/A. §-a és 15/C. §-a szerinti szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék teljes összege tényleges bérnövekedésként jelenik meg a foglalkoztatott számára. Nem nyújtható támogatás a szociális ágazati összevont pótléknak és az egészségügyi kiegészítő pótléknak a Kjtvhr. 5. és 7. számú mellékleteiben meghatározott összegén felül nyújtott összege és az arra tekintettel fizetendő szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez.

9.3. A támogatás havi összege az önkormányzati költségvetési szervek foglalkoztatottjaira vonatkozó, előző hónapra számfejtett, tárgyhónapban kifizetendő havi pótlékok szociális hozzájárulási adóval növelt bruttó összege. A támogatás folyósítása – a Kincstár tárgyhónap 5-éig a támogatás önkormányzatokat megillető összegével kapcsolatosan teljesített adatszolgáltatása alapján – havonta történik.

9.4. A támogatást az önkormányzat kizárólag a 2021. évi január-december hónapokban kifizetendő szociális ágazati összevont pótlékra, egészségügyi kiegészítő pótlékra és azokhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adóra használhatja fel. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.

10. 2.2.3. Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása jogcím

10.1. A támogatásra az a járásszékhely önkormányzat jogosult, amely az általa fenntartott család- és gyermekjóléti központ útján ellátja a Gyvt. szerinti óvodai és iskolai szociális segítő tevékenységet.

10.2. Az önkormányzatokat megillető támogatás éves összegét a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter 2020. november 30-áig állapítja meg.

10.3. A 2. melléklet 1.3.2.1. Család- és gyermekjóléti szolgálat jogcímen és 1.3.2.2. Család- és gyermekjóléti központ jogcímen, valamint e jogcímen kapott támogatás között átcsoportosítás hajtható végre. A támogatás szempontjából kizárólag a „Család- és gyermekjóléti szolgáltatás” és a „Család- és gyermekjóléti központ” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.

11. 2.3.1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat kulturális feladatainak támogatása jogcím

11.1. A jogcím Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata kulturális feladatainak, elsősorban a Zsolnay Kulturális Negyed, a Kodály Központ és a Pannon Filharmonikusok működésének támogatására szolgál. A támogatás felhasználásának részletes szabályairól a kultúráért felelős miniszter – mint támogató – Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzattal a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel egyetértésben köt támogatási szerződést. Az Áht. szerinti támogató a kultúráért felelős miniszter.

11.2. A támogatás teljes összegének folyósítása a szerződéskötést követő 30 napon belül történik, felhasználási határideje tárgyév december 31-e.

12. 2.3.2.1. Megyei hatókörű városi múzeumok feladatainak támogatása jogcím

12.1. A jogcím a megyeszékhely megyei jogú városok önkormányzatát (Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának kivételével), Szentendre Város Önkormányzatát és Tata Város Önkormányzatát illeti meg a megyei hatókörű városi múzeumok fenntartására és állami feladatainak ellátására.

12.2. Az önkormányzatokat megillető, jogcímenként és szervezetenként megállapított támogatás éves összegét a kultúráért felelős miniszter 2020. december 20-áig állapítja meg.

12.3. A támogatás 12%-ának folyósítása január hónap utolsó munkanapját megelőző második munkanapon, majd ezt követően az Ávr-ben meghatározottak szerint történik.

12.4. A támogatás szempontjából kizárólag a „Múzeumi gyűjteményi tevékenység”, a

„Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység”, a „Múzeumi kiállítási tevékenység”, valamint a „Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. A támogatás felhasználását a Kult. tv. 45. § (5) bekezdése, illetve 68. § (3) bekezdése szerinti beszámolókban is szerepeltetni szükséges. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.

13. 2.3.2.2. Megyei hatókörű városi könyvtárak feladatainak támogatása jogcím

13.1. A támogatás a megyeszékhely megyei jogú városok önkormányzatát és Szentendre Város Önkormányzatát illeti meg a megyei hatókörű városi könyvtárak fenntartására és állami feladatainak ellátására.

13.2. Az önkormányzatokat megillető, jogcímenként és szervezetenként megállapított támogatás éves összegét a kultúráért felelős miniszter 2020. december 20-áig állapítja meg.

13.3. A támogatás 12%-ának folyósítása január hónap utolsó munkanapját megelőző második munkanapon, majd ezt követően az Ávr-ben meghatározottak szerint történik.

13.4. A támogatás a Kult. tv. 66. §-ában foglalt feladatok megvalósításához kapcsolódó személyi juttatások és azok járulékai, dologi kiadások és felhalmozási kiadások finanszírozására használható fel. A támogatás terhére elszámolhatóak a könyvtári szakpolitikai programok területi szintű koordinációjának és megvalósításának kiadásai is.

13.5. A támogatás szempontjából kizárólag a „Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása”, a „Könyvtári állomány feltárása, megőrzése és védelme”, valamint a „Könyvtári szolgáltatások” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

13.6. Amennyiben az önkormányzat a támogatás legalább 10%-át nem könyvtári dokumentum vásárlásra fordítja, ideértve a nemzetiségi nyelvű könyvtári dokumentumok beszerzését is, úgy a támogatás 20%-ának megfelelő összegre nem jogosult.

13.7. A támogatás felhasználását a Kult. tv. 45. § (5) bekezdése, illetve 68. § (3) bekezdése szerinti beszámolókban is szerepeltetni szükséges. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.

14. 2.3.2.3. A települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatása jogcím

14.1. A támogatás a muzeális intézményeket fenntartó települési önkormányzatokat illeti meg a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény 30. § (3) bekezdése alapján önkormányzati fenntartásba került muzeális intézmények fenntartásához.

14.2. Az egyes önkormányzatokat megillető támogatás összegét a kultúráért felelős miniszter 2020. december 20-áig határozza meg, az alábbi szempontok figyelembevételével:

a) a 2013–2017. évek közötti időszak átlagos látogatószáma, illetve a két utolsó lezárt év változása,

b) a leltározott gyűjtemény aránya a teljes gyűjteményhez képest,

c) a szakmai besorolás,

d) az önkormányzat által fenntartott muzeális intézmények száma,

e) az önkormányzat területi elhelyezkedése.

14.3. A támogatásból a 2.3.2.1. Megyei hatókörű városi múzeumok feladatainak támogatása jogcímen támogatásban részesülő önkormányzatok, Budapest Főváros Önkormányzata és a fővárosi kerületek önkormányzatai nem részesülhetnek.

14.4. A támogatás 12%-ának folyósítása január hónap utolsó munkanapját megelőző második munkanapon, majd ezt követően az Ávr-ben meghatározottak szerint történik.

14.5. A támogatás szempontjából kizárólag a „Múzeumi gyűjteményi tevékenység”, a „Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység”, a „Múzeumi kiállítási tevékenység”, valamint a „Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.

15. 2.3.2.4. A települési önkormányzatok könyvtári célú érdekeltségnövelő támogatása jogcím

15.1. A Kult. tv. 64. § (2) bekezdés a) pontja alapján az önkormányzatot a települési nyilvános könyvtár állománygyarapítására és a nyilvános könyvtár technikai, informatikai, műszaki eszközeinek, berendezési tárgyainak gyarapítására támogatás illeti meg.

15.2. A támogatás összegét a települési nyilvános könyvtárat, illetve megyei hatókörű városi könyvtárat fenntartó önkormányzatok által a 2020. évben a saját bevételeik terhére biztosított állománygyarapításra fordított összegek (a továbbiakban: 2020. évi önkormányzati hozzájárulás) arányában kell megállapítani.

15.3. A 2020. évi önkormányzati hozzájárulás megállapításakor nem vehetők figyelembe az állami támogatások sem a pályázati forrásból sem az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer támogatásából származó összeg.

15.4. A támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a kultúráért felelős miniszter állapítja meg. A támogatás az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

T = Ki*(Ei/ΣK)

ahol:

T = az önkormányzatot megillető támogatás összege,

Ki= a 2020. évi önkormányzati hozzájárulás összege,

Ei = az előirányzat összege,

ΣK= a Ki országosan összesített összege.

15.5. Egy önkormányzatot ezen a jogcímen legfeljebb 30,0 millió forint támogatás illet meg.

15.6. Nem részesülhet támogatásban az az önkormányzat, amelynél a fenti képlet szerint a támogatás számított összege nem éri el a 15 000 forintot. Ezen önkormányzatok kiadásait a végső támogatás meghatározásánál nem kell figyelembe venni, a fennmaradó összeget a támogatásban részesülő önkormányzatok között kell felosztani.

15.7. Az önkormányzatokat megillető támogatás éves összegét a kultúráért felelős miniszter 2021. április 30-áig állapítja meg.

15.8. A támogatás folyósítása egy összegben május hónapban történik.

15.9. A támogatás szempontjából kizárólag a „Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása” kormányzati funkción elszámolt kiadások vehetők figyelembe, a nyilvános könyvtár technikai, informatikai, műszaki eszközeinek, berendezési tárgyainak gyarapítására fordított összeg a támogatás 30%-át nem haladhatja meg. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.

15.10. A támogatás felhasználásáról az önkormányzat 2022. március 31-éig adatszolgáltatást köteles teljesíteni, amelynek formáját, tartalmát és rendjét a kultúráért felelős miniszter által kiadott Útmutató rögzíti.

16. 2.3.2.5. Táncművészeti szervezetek támogatása jogcím

16.1. A jogcím a nemzeti és kiemelt minősítésű táncművészeti szervezetek művészeti és létesítménygazdálkodási célú működési támogatását szolgálja.

16.2. Az önkormányzatokat megillető, jogcímenként és szervezetenként megállapított támogatás éves összegét az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) 5/B. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott módon, az előadó-művészeti bizottságok, a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács által véleményezett, javaslata alapján a kultúráért felelős miniszter 2020. december 20-áig állapítja meg.

16.3. A támogatás 12%-ának folyósítása január hónap utolsó munkanapját megelőző második munkanapon, majd ezt követően az Ávr-ben meghatározottak szerint történik.

16.4. A támogatás szempontjából kizárólag a „Művészeti tevékenységek (kivéve: színház)” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.

17. 2.3.2.6. Zeneművészeti szervezetek támogatása jogcím

17.1. A jogcím a nemzeti és kiemelt minősítésű zenekarok és énekkarok működési támogatását szolgálja.

17.2. Az önkormányzatokat megillető, jogcímenként és szervezetenként megállapított támogatás éves összegét az Emtv. 5/B. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott módon, az előadó-művészeti bizottságok, a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács által véleményezett, javaslata alapján a kultúráért felelős miniszter 2020. december 20-áig állapítja meg.

17.3. A támogatás 12%-ának folyósítása január hónap utolsó munkanapját megelőző második munkanapon, majd ezt követően az Ávr-ben meghatározottak szerint történik.

17.4. A támogatás szempontjából kizárólag a „Művészeti tevékenységek (kivéve: színház)” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.

18. 3.1. Vis maior támogatás jogcím

18.1. A jogcím szolgál a vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vis maior rendelet) alapján a helyi önkormányzatok egyes természeti károkból adódó, indokolt és szükséges védekezéssel összefüggő kiadások részbeni vagy teljes megtérítése, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő építményben vagy az állam tulajdonában és a helyi önkormányzat vagyonkezelésében lévő, kötelező feladatellátást szolgáló épületben a vis maior események okozta károk helyreállításának és a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéssel összefüggő kiadások részbeni támogatásának forrásául.

18.2. A támogatás felhasználásával, annak határidejével kapcsolatban alkalmazandó szabályokat a vis maior rendelet rögzíti.

19. 3.2. Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása jogcím

19.1. Az önkormányzatok pályázati úton támogatást igényelhetnek a meglévő közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartására, felújítására és fejlesztésére, valamint kivételes esetben új eszköz beszerzésére.

19.2. A pályázatot a közlekedésért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével írja ki.

19.3. Méltányolandó kistérségi foglalkoztatáspolitikai szempontok esetén lehetőség van a működtetés támogatására is.

19.4. A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a közlekedésért felelős miniszter dönt. Az Áht. szerinti támogató a közlekedésért felelős miniszter. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.

19.5. A támogatásból a működtetésre szolgáló támogatás felhasználásának határideje a tárgyév december 31-e, a fenntartásra, felújításra, fejlesztésre és beszerzésre szolgáló támogatás felhasználásának határideje a tárgyévet követő év december 31-e.

20. 3.3. Kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása jogcím

20.1. Az önkormányzat pályázati úton igényelhet támogatást az önkormányzati tulajdonban lévő, az önkormányzat, továbbá társulás által fenntartott, kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmény fejlesztésére, felújítására.

20.2. A pályázatot a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével írja ki.

20.3. Az igényelhető maximális támogatás mértéke 40,0 millió forint.

20.4. Nem nyújtható támogatás olyan pályázathoz, amely a megjelölt műszaki tartalomra uniós vagy egyéb nemzeti támogatásban részesül.

20.5. A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt.

20.6. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.

20.7. A támogatásból létrehozott ingatlanvagyon a beruházás megvalósításától számított tíz évig nem idegeníthető el, kivéve, ha az elidegenítést műszaki vagy szakmai okok teszik szükségessé, és az abból származó ellenértéket a kedvezményezett a támogatási cél szerinti további feladatokra fordítja. Az elidegenítés egyedi kérelem alapján a helyi önkormányzatokért felelős miniszter engedélyével történhet.

21. 3.4. Óvodai, iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztés, felújítás jogcím

21.1 Az önkormányzat pályázati úton igényelhet támogatást a tulajdonában lévő, sportlétesítményként üzemelő létesítmény fejlesztésére, felújítására, illetve új sportlétesítmény létrehozására.

21.2. A pályázatot a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével írja ki.

21.3. Az igényelhető maximális támogatás mértéke 20,0 millió forint.

21.4. Nem nyújtható támogatás olyan pályázathoz, amely a megjelölt műszaki tartalomra uniós vagy egyéb nemzeti támogatásban részesül.

21.5. A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt.

21.6. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.

21.7. A támogatásból létrehozott ingatlanvagyon a beruházás megvalósításától számított tíz évig nem idegeníthető el, kivéve, ha az elidegenítést műszaki vagy szakmai okok teszik szükségessé, és az abból származó ellenértéket a kedvezményezett a támogatási cél szerinti további feladatokra fordítja. Az elidegenítés egyedi kérelem alapján a helyi önkormányzatokért felelős miniszter engedélyével történhet.

22. 3.5. Belterületi utak, járdák, hidak felújítása jogcím

22.1. Az önkormányzat – Budapest Főváros Önkormányzata kivételével – pályázati úton igényelhet támogatást a közigazgatási területén, tulajdonában lévő út, híd és járda felújítására, karbantartására.

22.2. A pályázatot a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével írja ki.

22.3. Az igényelhető támogatás maximális mértéke:

a) fővárosi kerületi önkormányzatok esetében 60,0 millió forint,

b) megyei jogú városok esetében 50,0 millió forint,

c) 10 000 fő vagy azt meghaladó lakosságszámú települések esetében 40,0 millió forint,

d) 10 000 fő lakosságszám alatti települések esetében 20,0 millió forint.

22.4. Nem nyújtható támogatás olyan pályázathoz, amely a megjelölt műszaki tartalomra uniós vagy egyéb nemzeti támogatásban részesül.

22.5. A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt.

22.6. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.

22.7. A támogatásból létrehozott ingatlanvagyon a beruházás megvalósításától számított tíz évig nem idegeníthető el.

23. Egy önkormányzat a 20–22. pontok szerinti támogatási előirányzat közül csak az egyikre nyújthat be pályázatot.

24. 3.6. Önkormányzati étkeztetési fejlesztések támogatása jogcím

24.1. Az önkormányzat pályázati úton igényelhet támogatást az általa fenntartott és működtetett, a bölcsődei vagy óvodai gyermekétkeztetést kiszolgáló

a) új főzőkonyhák létrehozására,

b) az önkormányzat tulajdonában álló főzőkonyhák kapacitásbővítésére, fejlesztésére, valamint

c) melegítőkonyhák felújítására.

24.2. A pályázatot az államháztartásért felelős miniszter írja ki.

24.3. Konyhai eszközök beszerzése valamennyi cél esetében támogatható, azonban kizárólag eszközbeszerzésre támogatás nem igényelhető. Egy pályázat keretében kizárólag egy célra igényelhető támogatás.

24.4. Az igényelhető maximális támogatás mértéke

a) a 24.1 pont a) és b) alpontja szerinti célok esetében 100,0 millió forint, azzal, hogy az egy bölcsődés vagy óvodás ellátottra jutó támogatási igény nem haladhatja meg a 800 000 forintot

b) a 24.1 pont c) alpontja szerinti cél esetében 10,0 millió forint.

24.5. Az önkormányzat nem igényelhet a 24.1 pont b) alpontja szerinti célra támogatást a 2015–2020. években központi költségvetési támogatásban vagy európai uniós támogatásban részesült konyhája után.

24.6. A támogatásról az államháztartásért felelős miniszter dönt.

24.7. Az Áht. szerinti támogató az államháztartásért felelős miniszter.

24.8. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.

24.9. A támogatásból megvalósuló beruházást a beruházás megvalósításától számított 10 évig az eredeti rendeltetésének megfelelően saját (ideértve a pályázó részvételével működő társulást is) fenntartásban kell működtetni.

24.10. A támogatás felhasználási határideje 2023. december 31-e.

25. 3.7. Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása jogcím

25.1. A jogcím szolgál az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről szóló 40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet alapján támogatásra jogosult magánszemély részére – az önkormányzatokon keresztül – biztosítandó támogatás fedezetéül.

25.2. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kezdeményezésének sorrendjében, egy összegben történik.

26. 3.8. Pannon Park beruházási projekt támogatása jogcím

26.1. A támogatás felhasználásának részletes szabályairól a kultúráért felelős miniszter – mint támogató – Budapest Főváros Önkormányzatával a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel egyetértésben köt támogatási szerződést.

26.2. Az Áht. szerinti támogató a kultúráért felelős miniszter.

26.3. A támogatás 50%-ának (a továbbiakban: előleg) folyósítása a szerződéskötést követő 30 napon belül történik és a további részletek tárgyévi – szerződés szerinti – folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat az előleget felhasználja és azzal legkésőbb tárgyév november 15-éig elszámol.

26.4. A támogatás felhasználási határideje – ideértve a tárgyév november 15-éig el nem számolt előleget is – tárgyévet követő év december 31-e.

27. 3.9. Normafa Park program támogatása jogcím

27.1. A jogcím szolgál a Normafa Park kiemelt beruházás koncepciójáról és az azzal összefüggő feladatokról szóló 1443/2013. (VII. 16.) Korm. határozat 8. pontja alapján a Normafa Park program tárgyévi munkálatainak megvalósítására.

27.2. A támogatás felhasználásának részletes szabályairól a helyi önkormányzatokért felelős miniszter támogatói okiratot ad ki Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzata számára oly módon, hogy

a) a támogatás 50%-ának megfelelő előleg folyósítása a támogatói okirat kiadását követő 30 napon belül történik és

b) a további részletek tárgyévi – támogatói okirat szerinti – folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat az előleget felhasználja és azzal legkésőbb tárgyév november 15-éig elszámol.

27.3. A támogatás felhasználási határideje – ideértve a tárgyév november 15-éig el nem számolt előleget is – tárgyévet követő év december 31-e.

28. 3.10. Kisbér Város városközpontja megújításának támogatása jogcím

28.1. A jogcím szolgál Kisbér Város városközpontja megújítására.

28.2. A támogatás felhasználásának részletes szabályairól a helyi önkormányzatokért felelős miniszter támogatói okiratot ad ki Kisbér Város Önkormányzata számára oly módon, hogy

a) a támogatás 50%-ának megfelelő előleg folyósítása a támogatói okirat kiadását követő 30 napon belül történik és

b) a további részletek tárgyévi – támogatói okirat szerinti – folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat az előleget felhasználja és azzal legkésőbb tárgyév november 15-éig elszámol.

28.3. A támogatás felhasználási határideje – ideértve a tárgyév november 15-éig el nem számolt előleget is – tárgyévet követő év december 31-e.

29. 3.11. Budapesti kerületi útfejlesztések jogcím

29.1. A Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős miniszter a budapesti kerületi önkormányzatok részére útfejlesztések és utak aszfaltozása céljából kérelem nélkül támogatást nyújt.

29.2. A támogatás felhasználásának részletes szabályairól a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős miniszter támogatói okiratot ad ki a támogatásban részesített önkormányzat számára oly módon, hogy

a) a támogatás 50%-ának megfelelő előleg folyósítása a támogatói okirat kiadását követő 30 napon belül történik és

b) a további részletek tárgyévi – támogatói okirat szerinti – folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat az előleget felhasználja és azzal legkésőbb tárgyév november 15-éig elszámol.

29.3. Az Áht. szerinti támogató a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős miniszter.

29.4. A támogatás felhasználásának határideje – ideértve a tárgyév november 15-éig el nem számolt előleget is – tárgyévet követő év december 31-e.

30. Az e melléklet szerinti támogatások igénylési és döntési eljárására nem kell alkalmazni az Ákr. szabályait.

31. Ahol e melléklet a támogatás felhasználási határidejét nem rögzíti, ott az Áht. szerinti szabályozás alkalmazandó.

32. Ahol e melléklet nem rögzíti, hogy a támogató a kedvezményezettel a támogatás felhasználásának részletes szabályairól támogatási szerződést köt, azon jogcímek esetében a támogató támogatói okiratot bocsát ki.

4. melléklet a 2020. évi XC. törvényhez ^* 

A központi alrendszer azon előirányzatai, melyek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól

	A	B	C	D
1	1.	A teljesülés külön szabályozás nélkül is eltérhet az előirányzattól:
2			X. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM fejezetben
3				Igazságügyi miniszter feladatkörébe tartozó jogszabályok alapján teljesítendő fizetési kötelezettségek (20. cím, 5. alcím)
4			XI. MINISZTERELNÖKSÉG fejezetben
5				Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék (30. cím, 1. alcím, 30. jogcímcsoport, 3. jogcím)
6			XII. AGRÁRMINISZTÉRIUM fejezetben
7				Állat, növény- és GMO-kártalanítás (20. cím, 6. alcím)
8			XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM fejezetben
9				Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz (8. cím, 2. alcím, 39. jogcímcsoport)
10			XV. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben
11				Kárrendezési célelőirányzat és egyéb kártalanítási feladatok (25. cím, 1. alcím)
12				Céltartalékok (26. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport)
13			XVII. INNOVÁCIÓS ÉS TECHNOLÓGIAI MINISZTÉRIUM fejezetben
14				Mecseki uránbányászok baleseti járadékainak és egyéb kártérítési kötelezettségeinek átvállalása (21. cím, 5. alcím)
15			XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben
16				Fiatalok első sikeres nyelvvizsgájának támogatása (20. cím, 15. alcím, 3. jogcímcsoport, 6. jogcím)
17				Fiatalok vezetői engedélyének megszerzésével összefüggő hozzájárulás (20. cím, 15. alcím, 3. jogcímcsoport, 7. jogcím)
18				Nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatása (20. cím, 15. alcím, 4. jogcímcsoport)
19				Gyermekvédelmi Lakás Alap (20. cím, 19. alcím, 13. jogcímcsoport)
20				GYES-en és GYED-en lévők hallgatói hitelének célzott támogatása (20. cím, 19. alcím, 14. jogcímcsoport)
21				Családi támogatások (21. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport)
22				Korhatár alatti ellátások (21. cím, 1. alcím, 2. jogcímcsoport)
23				Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások (21. cím, 1. alcím, 3. jogcímcsoport)
24				Közgyógyellátás (21. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. jogcím)
25			XXII. MINISZTERELNÖKI KORMÁNYIRODA fejezetben
26				Peres ügyek (21. cím, 2. alcím)
27			XLI. ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK fejezetben
28				Devizában fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai (1. cím)
29				A forintban fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai (2. cím)
30				Jutalékok és egyéb költségek (3. cím, 1. alcím)
31				Állampapírok értékesítését támogató kommunikációs kiadások (3. cím, 2. alcím)
32			XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI fejezetben
33				Babaváró támogatások (24. cím)
34				Diákhitel konstrukciók támogatása (25. cím)
35				Szociálpolitikai menetdíj támogatás (31. cím)
36				Felszámolásokkal és szanálással kapcsolatos kiadások (32. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport)
37				Magán- és egyéb jogi személyek kártérítése (32. cím, 1. alcím, 6. jogcímcsoport)
38				Egyéb vegyes kiadások (32. cím, 1. alcím, 11. jogcímcsoport)
39				1% SZJA közcélú felhasználása (32. cím, 1. alcím, 12. jogcímcsoport)
40				Mehib és Eximbank behajtási jutaléka (32. cím, 1. alcím, 19. jogcímcsoport)
41				Gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés (32. cím, 1. alcím, 22. jogcímcsoport)
42				Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése (33. cím)
43				Pénzbeli kárpótlás (34. cím)
44				Nemzetközi pénzügyi intézmények felé vállalt kötelezettségek kiadásai (36. cím)
45				Hozzájárulás az EU költségvetéséhez (37. cím)
46				Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások (38. cím)
47				Követeléskezelés költségei (41. cím)
48				Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatása (42. cím, 3. alcím)
49			XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK fejezetben
50				Az államot korábbi tulajdonosi döntéseihez kapcsolódóan terhelő egyéb kiadások (1. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 3. jogcím)
51				ÁFA elszámolás (1. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 7. jogcím)
52			XLIV. A NEMZETI FÖLDALAPPAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK fejezetben
53				Bírósági döntésből eredő kiadások (2. cím, 4. alcím, 5. jogcímcsoport)
54 *			XLVII. GAZDASÁG-ÚJRAINDÍTÁSI ALAP fejezetben
55				Filmszakmai közvetett támogatások mozgókép törvény szerinti kiegészítő finanszírozása (1. cím, 5. alcím)
56				Tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítésének támogatása (1. cím, 6. alcím, 1. jogcímcsoport)
57				Nyugdíjprémium céltartalék támogatása (1. cím, 6. alcím, 2. jogcímcsoport)
58				Lakástámogatások (1. cím, 7. alcím)
59				Passzív kiadások, álláskeresési támogatások (4. cím, 3. alcím)
60				Bérgarancia kifizetések (4. cím, 4. alcím)
60a *				EU-s elő- és társfinanszírozás (4. cím, 7. alcím)
61			LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP fejezetben
62				Öregségi nyugdíj (2. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport)
63				Hozzátartozói nyugellátás (2. cím, 1. alcím, 3. jogcímcsoport)
64				Nyugdíjprémium céltartalék (2. cím, 1. alcím, 5. jogcímcsoport)
65				Tizenharmadik havi nyugdíj (2. cím, 1. alcím, 6. jogcímcsoport)
66				Nyugdíjbiztosítás egyéb kiadásai (2. cím, 4. alcím)
67				Vagyongazdálkodás (3. cím)
68			LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ÉS JÁRVÁNY ELLENI VÉDEKEZÉSI ALAP fejezetben
69				Csecsemőgondozási díj (1. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport)
70				Táppénz (1. cím, 2. alcím, 2. jogcímcsoport)
71				Kártérítési és baleseti járadék (1. cím, 2. alcím, 4. jogcímcsoport)
72				Gyermekgondozási díj és örökbefogadói díj (1. cím, 2. alcím, 5. jogcímcsoport)
73				Rokkantsági, rehabilitációs ellátások (1. cím, 2. alcím, 6. jogcímcsoport)
74				Gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátás támogatása (1. cím, 2. alcím, 8. jogcímcsoport)
75				Anyatej-ellátás (1. cím, 2. alcím, 9. jogcímcsoport)
76				Utazási költségtérítés (1. cím, 2. alcím, 12. jogcímcsoport)
77				Sürgősségi ellátás (1. cím, 2. alcím, 13. jogcímcsoport, 1. jogcím)
78				Külföldön történt speciális egészségügyi ellátások, igénybevett egészségügyi szolgáltatások (1. cím, 2. alcím, 13. jogcímcsoport, 3. jogcím)
79				Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés (1. cím, 2. alcím, 15. jogcímcsoport, 1. jogcím)
80				Postaköltség (1. cím, 2. alcím, 15. jogcímcsoport, 2. jogcím)
81				Egyéb kiadások (1. cím, 2. alcím, 15. jogcímcsoport, 3. jogcím)
82				Vagyongazdálkodás (1. cím, 3. alcím)
82a *				Járvány Elleni Védekezés Központi Tartaléka (2. cím, 1. alcím)
83	2.	Az előirányzat a Kormány jóváhagyásával túlléphető:
84			VIII. ÜGYÉSZSÉG fejezetben
85				Jogerősen megállapított kártérítések célelőirányzata (3. cím, 4. alcím)
86			XI. MINISZTERELNÖKSÉG fejezetben
87				Fővárosi és megyei kormányhivatalok peres ügyei (30. cím, 5. alcím)
88			XII. AGRÁRMINISZTÉRIUM fejezetben
89				Peres ügyek (20. cím, 8. alcím)
90			XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM fejezetben
91				NATO és EU felajánlás alapján kialakításra kerülő készenléti alegységek alkalmazásának kiadásai (NRF, Battle Group, DCM és NFIU) (8. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport)
92				Tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadások (8. cím, 2. alcím, 43. jogcímcsoport)
93			XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben
94				Víz-, környezeti és természeti katasztrófa kárelhárítás (20. cím, 1. alcím, 50. jogcímcsoport)
95				Tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadások (20. cím, 21. alcím)
96				A terrorellenes intézkedések megvalósításához kapcsolódó kiadások (20. cím, 22. alcím)
97			XVIII. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben
98				Peres ügyek (7. cím, 5. alcím)
99			XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben
100				Köznevelési célú humánszolgáltatás és működési támogatás (20. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport)
101				Hit- és erkölcstanoktatás és tankönyvtámogatás (20. cím, 2. alcím, 4. jogcímcsoport)
102				Szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatása (20. cím, 19. alcím, 1. jogcímcsoport)
103				Peres ügyek (20. cím, 49. alcím)
104			XXII. MINISZTERELNÖKI KORMÁNYIRODA fejezetben
105				Autópálya rendelkezésre állási díj (19. cím, 1. alcím, 3. jogcímcsoport)
106				Egyetemes postai szolgáltató méltánytalan többletterhének megtérítése (21. cím, 3. alcím)
107 *			XLVII. GAZDASÁG-ÚJRAINDÍTÁSI ALAP fejezetben
108				Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítése (1. cím, 3. alcím)
109				Állami szakképző intézmények szakképzésről szóló törvény szerinti ingyenes képzéseinek kiegészítő finanszírozása (2. cím, 6. alcím, 5. jogcímcsoport)
110				Kötött segélyhitelezés (2. cím, 7. alcím, 3. jogcímcsoport)
111				Start-munkaprogram (4. cím, 6. alcím)
112 *	3.	Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások felhasználása érdekében, illetve ha az átcsoportosítási szabályokban foglalt lehetőségek kimerültek, az együttes eredeti kiadási előirányzat 30%-ig az államháztartásért felelős miniszter engedélye, e fölött a Kormány döntése alapján túlléphető:
113			XII. AGRÁRMINISZTÉRIUM fejezetben
114				Uniós programok kiegészítő támogatása (21. cím, 2. alcím)
115			XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben
116				Európai Uniós és nemzetközi projektek/programok megvalósításához kapcsolódó kiadások (21. cím, 4. alcím)
117				Belügyi Alapok 2014–2020 (21. cím, 5. alcím)
118				Belügyi Alapok 2021–2027 (21. cím, 6. alcím)
119			XV. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben
120				Európai Területi Együttműködés (2014–2020) (26. cím, 3. alcím)
121				Európai Területi Együttműködés (2021–2027) (26. cím, 4. alcím)
121a *			XVIII. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben
121b *			Brexit Alkalmazkodási Tartalék (BAR) (8. cím, 3. alcím)
122 *			XIX. GAZDASÁG-ÚJRAINDÍTÁSI ALAP UNIÓS FEJLESZTÉSEI fejezetben
123				Gazdaságfejlesztés és Innovációs OP (GINOP) (3. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport)
124				Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) (3. cím, 1. alcím, 2. jogcímcsoport)
125				Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) (3. cím, 1. alcím, 3. jogcímcsoport)
126				Integrált Közlekedésfejlesztési OP (IKOP) (3. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport)
127				Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) (3. cím, 1. alcím, 5. jogcímcsoport)
128				Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) (3. cím, 1. alcím, 6. jogcímcsoport)
129				Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési OP (KÖFOP) (3. cím, 1. alcím, 7. jogcímcsoport)
130				Rászoruló Személyeket Támogató OP (RSZTOP) (3. cím, 1. alcím, 8. jogcímcsoport)
131				Európai Területi Együttműködés (2014–2020) (3. cím, 2. alcím)
132				EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2014–2021 (3. cím, 4. alcím)
133				Svájci-Magyar Együttműködési Program II. (3. cím, 5. alcím)
134				Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) projektek 2014–2020 (3. cím, 6. alcím)
135				Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) projektek 2021–2027 (3. cím, 7. alcím)
136				Vidékfejlesztési Program (3. cím, 8. alcím, 1. jogcímcsoport)
137				Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (3. cím, 8. alcím, 2. jogcímcsoport)
138 *				Gazdaságfejlesztés és Innovációs OP Plusz (GINOP Plusz) (3. cím, 9. alcím, 1. jogcímcsoport)
139 *				Integrált Közlekedésfejlesztés OP Plusz (IKOP Plusz) (3. cím, 9. alcím, 2. jogcímcsoport)
140 *
141 *				Terület- és Településfejlesztési OP Plusz (TOP Plusz) (3. cím, 9. alcím, 4. jogcímcsoport)
142 *				Környezeti és Energiahatékonysági OP Plusz (KEHOP Plusz) (3. cím, 9. alcím, 6. jogcímcsoport)
143 *				Digitális Megújulás OP Plusz (DIMOP Plusz) (3. cím, 9. alcím, 7. jogcímcsoport)
143a *				Végrehajtás OP Plusz (VOP Plusz) (3. cím, 9. alcím, 8. jogcímcsoport)
143b *				Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) (3. cím, 10. alcím)
144-146 *
147	5.	A gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlásával összefüggésben az egészségbiztosításért felelős miniszter engedélyével, az államháztartásért felelős miniszter egyetértése mellett túlléphető:
148			XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben
149				Gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlása és értékesítése (21. cím, 3. alcím)
150	6.	A nyugdíjszerű ellátásban részesülő személyek évközi ellátás-emelése végrehajtásával összefüggésben tételes elszámolás alapján a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter engedélyével túlléphető:
151			XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben
152				Egyéb térítések (21. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. jogcím)
153 *	7.	Amennyiben e túllépéssel együtt is teljesül az államadósság-mutató csökkenése a 2021. évben, az előirányzat a Kormány jóváhagyásával túlléphető:
154 *			XLVII. GAZDASÁG-ÚJRAINDÍTÁSI ALAP fejezetben
155 *				Gazdaság-újraindítási programok (1. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport)

5. melléklet a 2020. évi XC. törvényhez

Uniós kötelezettségvállalási keretelőirányzatok 2014–2020

Megnevezés	Indikatív forráskeret a 2014–2020-as időszakban adatok euróban
Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Program	7 733 969 530
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program	463 703 439
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program	3 389 963 001
Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program	3 331 808 225
Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program	3 217 105 883
Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program	2 612 789 000
Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program	794 773 905
Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program	93 882 921
Vidékfejlesztési Program	3 430 664 493
Magyar Halgazdálkodási Operatív Program	39 096 293
Operatív Programok összesen	25 107 756 690
Belső Biztonsági Alap	75 827 831
Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap	34 455 028
Belügyi Alapok összesen	110 282 859
Megnevezés	Indikatív forráskeret adatok
Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus, Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2014–2021 (€)	212 142 765
Svájci – Magyar Együttműködési Program II (CHF)	87 620 000

6. melléklet 2020. évi XC. törvényhez ^* 

Uniós kötelezettségvállalási keretelőirányzatok 2021–2027

Megnevezés	Indikatív forráskeret a 2021–2027-es időszakban a 2021. évre vonatkozóan adatok euróban
Gazdaságfejlesztés és Innovációs OP Plusz (GINOP Plusz)	1 104 000 000
Integrált Közlekedésfejlesztés OP Plusz (IKOP Plusz)	526 000 000
Emberi Erőforrás Fejlesztési OP Plusz (EFOP Plusz)	484 000 000
Terület- és Településfejlesztési OP Plusz (TOP Plusz)	1 200 000 000
Környezeti és Energiahatékonysági OP Plusz (KEHOP Plusz)	373 000 000
Digitális Megújulás OP Plusz (DIMOP Plusz)	290 000 000
Végrehajtás OP Plusz (VOP Plusz)	70 000 000
Vidékfejlesztési Program	490 000 000
Magyar Halgazdálkodási OP Plusz (MAHOP Plusz)	5 000 000
Operatív Programok összesen	4 542 000 000
Belügyi Alapok összesen	15 000 000

7. melléklet a 2020. évi XC. törvényhez

A közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege forintban, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok
2021. évben

Fizetési	Fizetési osztályok
fokozatok	A	B	C	D	E	F	G	H	I	J
1.	69 000	77 000	78 000	79 000	89 000	122 000	127 000	129 500	142 000	154 500
2.	1,0175	1,0175	1,0200	1,0250	1,0275	1,0350	1,0350	1,0500	1,0450	1,0600
3.	1,0350	1,0350	1,0400	1,0500	1,0550	1,0725	1,0725	1,1000	1,1025	1,1350
4.	1,0525	1,0525	1,0650	1,0750	1,0900	1,1100	1,1100	1,1500	1,1675	1,2100
5.	1,0700	1,0700	1,0900	1,1000	1,1250	1,1475	1,1475	1,2000	1,2425	1,2850
6.	1,0875	1,0875	1,1125	1,1250	1,1600	1,1850	1,1850	1,2600	1,3175	1,3600
7.	1,1075	1,1075	1,1375	1,1525	1,1975	1,2225	1,2225	1,3350	1,3925	1,4200
8.	1,1275	1,1400	1,1625	1,1875	1,2350	1,2650	1,2725	1,4100	1,4675	1,4825
9.	1,1500	1,1725	1,1950	1,2250	1,2725	1,3075	1,3325	1,4850	1,5275	1,5450
10.	1,1725	1,2075	1,2300	1,2625	1,3100	1,3675	1,3950	1,5600	1,5875	1,6075
11.	1,1950	1,2425	1,2675	1,3000	1,3475	1,4275	1,4575	1,6250	1,6475	1,6700
12.	1,2175	1,2775	1,3050	1,3375	1,3775	1,4875	1,5200	1,6900	1,7075	1,7325
13.	1,2400	1,3125	1,3425	1,3750	1,4075	1,5475	1,5825	1,7550	1,7775	1,8025
14.	1,2625	1,3500	1,3800	1,4125	1,4425	1,6075	1,6450	1,8200	1,8475	1,8725
15.	1,2850	1,3875	1,4175	1,4500	1,4775	1,6675	1,7075	1,8850	1,9175	1,9425
16.	1,3075	1,4250	1,4550	1,4875	1,5125	1,7275	1,7700	1,9500	1,9875	2,0125
17.	1,3300	1,4625	1,4925	1,5250	1,5475	1,7875	1,8325	2,0150	2,0575	2,0825

8. melléklet a 2020. évi XC. törvényhez

Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magán köznevelési és szakképző intézmények fenntartói köznevelési, szakképzési feladatainak és a bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye hit- és erkölcstanoktatás után járó támogatása

I. Előirányzatok és támogatások

	Jogcímszám	Támogatási jogcím	Előirányzat	Fajlagos összeg
1	1.	Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magán köznevelési és szakképző intézmények fenntartói egyes köznevelési, szakképzési feladatainak támogatása
2	1.1.	Átlagbéralapú támogatás
3	1.1.1.	Óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása		2. melléklet 1.2.2. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím szerint
4	1.1.2.	Általános iskolában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása		5 074 000 forint/számított létszám/év
5	1.1.3.	Gimnáziumban, szakgimnáziumban, szakiskolában, készségfejlesztő iskolában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása		5 390 000 forint/számított létszám/év
6	1.1.4.	Technikumban, szakképző iskolában foglalkoztatott oktatók átlagbéralapú támogatása		6 000 000 forint/számított létszám/év
7	1.1.5.	Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben és köznevelési intézményben működő utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatnál foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása		5 390 000 forint/számított létszám/év
8	1.1.6.	Alapfokú művészeti iskolában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása		4 970 000 forint/számított létszám/év
9	1.1.7.	Kollégiumban foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása		5 003 000 forint/számított létszám/év
10	1.1.8.	Pedagógiai szakszolgálati intézményben foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása		4 843 000 forint/számított létszám/év
11	1.2.	Kiegészítő támogatás a pedagógusok minősítéséből adódó többletkiadásaihoz
12	1.2.1.	Óvodában foglalkoztatott pedagógusok kiegészítő támogatása		2. melléklet 1.2.3. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásokhoz jogcím szerint
13	1.2.2.	Pedagógus II. fokozatba sorolt középfokú vagy alapfokozatú végzettséggel rendelkező pedagógus kiegészítő támogatása		432 000 forint/fő/év
14	1.2.3.	Pedagógus II. fokozatba sorolt mesterfokozatú végzettséggel rendelkező pedagógus kiegészítő támogatása		520 000 forint/fő/év
15	1.2.4.	Mesterpedagógus, kutatótanár fokozatú középfokú vagy alapfokozatú végzettséggel rendelkező pedagógus kiegészítő támogatása		1 611 000 forint/fő/év
16	1.2.5.	Mesterpedagógus, kutatótanár fokozatú mesterfokozatú végzettséggel rendelkező pedagógus kiegészítő támogatása		1 820 000 forint/fő/év
17	1.3.	Kiegészítő támogatás a differenciált nemzetiségi pótlékhoz
18	1.3.1.	Kiegészítő támogatás a köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján nemzetiségi pótlékra jogosult pedagógus esetén		249 000
19	1.3.2.	Kiegészítő támogatás a köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontja alapján nemzetiségi pótlékra jogosult pedagógus esetén		622 000 forint/fő/év
20	1.3.3.	Kiegészítő támogatás a köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdés a) pont ac) alpontja és b) pontja alapján nemzetiségi pótlékra jogosult pedagógus esetén		811 600 forint/fő/év
21	1.4.	Pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének támogatása
22	1.4.1.	Óvodában foglalkoztatott pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők átlagbéralapú támogatása		2. melléklet 1.2.5. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők átlagbéralapú támogatása jogcím szerint
23 *	1.4.2.	Iskolában, kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének támogatása		3 318 000 forint/ számított létszám/év
23a *	1.4.3.	Diabétesz ellátási pótlék		160 000 forint/ számított létszám/ négy hó
24	1.5.	A nemzetiségi önkormányzat, a bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye által fenntartott köznevelési és szakképző intézmények működésének támogatása		200 000 forint/fő/év
25	1.6.	Bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye által az állami iskolában szervezett hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó támogatás
26	1.6.1.	Hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó tankönyvtámogatás
27	1.6.1.1.	Hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó tankönyvtámogatás 1-4. évfolyamon		980 forint/tanuló
28	1.6.1.2.	Hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó tankönyvtámogatás 5-8. évfolyamon		1 270 forint/tanuló
29	1.6.1.3.	Hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó tankönyvtámogatás hat évfolyammal működő gimnáziumokban a 7–8. évfolyamon		1 580 forint/tanuló
30	1.6.2.	Hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó átlagbéralapú támogatás		377 000 forint/hó/fő
31	1.7.	Intézményi gyermekétkeztetési támogatás
32	1.7.1.	Intézményi gyermekétkeztetés – bértámogatás		2. melléklet 1.4.1.1 Intézményi gyermekétkeztetés - bértámogatás jogcím szerint
33	1.7.2.	Kiegészítő gyermekétkeztetés támogatás az óvodai ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkeztetéséhez		28 400 forint/fő/év

II. Támogatások megállapításának, felhasználásának és elszámolásának szabályai

1. Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magán köznevelési és szakképző intézmények fenntartói köznevelési és szakképzési feladatainak és a bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye hit- és erkölcstanoktatás után járó támogatásaira vonatkozó általános szabályok

1.1. Az e melléklet szerinti támogatásokat, a működési támogatás kivételével, 2021. december 31-éig, a folyósítás évében kell felhasználni. A fel nem használt – illetve 2022. január 31-éig pénzügyileg nem teljesült –, vagy nem jogszerű kifizetésre fordított összeget vissza kell fizetni.

1.2. A támogatások igénybevétele és elszámolása az október 1-jei köznevelési és szakképzési statisztikai adatokra és az azt megalapozó tanügyi okmányokra, vagy a támogatást megalapozó egyéb okmányokra, analitikus nyilvántartásokra épül. Az igénylésnél és annak elbírálása során figyelembe kell venni az Nkt., a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.), valamint ezek végrehajtási rendeleteiben foglalt előírásokat. Nem korlátozzák az igénybevételt az Nkt.-nak a maximális csoport- vagy osztálylétszám betartására vonatkozó követelményei.

1.3. A támogatás igénylésénél a gyermek, tanuló akkor vehető figyelembe sajátos nevelési igényű gyermekként, tanulóként, ha a köznevelési vagy szakképző intézmény jogerős működési engedélye meghatározza az Nkt. 4. § 25. pontja, illetve a Szkt. 7. § 5. pontja szerinti fogyatékosság típusát is, és a szakértői vélemény szerint kerül sor a gyermek, tanuló nevelésére, oktatására. Továbbá október 1-jén jogviszonyban álló gyermek, tanuló közül figyelembe vehető az a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló is, akiről a tárgyévet megelőző évben október 1-je és december 31-e között került kiállításra a szakvélemény, és az e pontban foglalt további feltételek megvalósulnak.

1.4. Nem igényelhető támogatás olyan gyermek, tanuló után, aki

a) tandíjfizetésre kötelezett,

b) szülői vagy saját kérésre a tankötelezettségét egyéni munkarendben teljesíti,

c) a felnőttoktatásban más sajátos munkarend szerint tanul,

d) felnőttképzésben vesz részt,

e) az Szkt 3. §-a alapján a szakképzésben való ingyenes részvételre nem jogosult,

f) vendégtanulói jogviszonyban áll, kivéve, ha e törvény másképp nem rendelkezik,

g) az óvodai, a tanulói jogviszonyát szünetelteti,

h) externátusi ellátásban részesül az externátusi ellátásra tekintettel,

i) nem magyar állampolgár és nem tartozik az Nkt. 92. § (1)–(6) bekezdés hatálya alá.

1.5. Ha a tanulónak térítési díjat kell fizetnie, az átlagbéralapú támogatás és a működési támogatás megállapításánál és az arról történő elszámolásnál a tanuló akkor vehető figyelembe, ha az iskola, a kollégium előírta és beszedte azt, függetlenül attól, hogy az adott köznevelési, szakképző intézmény, valamint fenntartója az állami feladatellátásban részt vesz vagy sem. A térítési díj nem lehet kevesebb, mint a jogszabályban meghatározott alsó határ. Ha a tanuló a térítésidíj-fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető oktatást jogszabály rendelkezése alapján ingyenesen veheti igénybe, ezt a tényt fel kell tüntetni a törzslapján, megjelölve a döntés alapjául szolgáló jogszabályt, továbbá nyilván kell tartania a nevelési-oktatási, illetve szakképző intézménynek az ehhez és egyéb kedvezmények igazolásához szükséges dokumentumokat. Ebben az esetben az átlagbéralapú támogatás megállapításakor a tanulót figyelembe lehet venni. Az igénylési létszámba nem számítható be az a gyermek, tanuló, akinek a nevelési-oktatási, szakképző intézmény a jogszabályban meghatározott térítési díj maximális mértékénél magasabb fizetési kötelezettséget ír elő.

1.6. Ha az óvoda a fenntartó engedélye alapján hat óránál rövidebb napi nyitvatartási idővel működik, a fenntartásához a központi költségvetésből támogatás nem igényelhető.

1.7. Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény óvodája esetén nem igényelhető támogatás olyan gyermek után, akinek fővárosi (megyei) kormányhivatal járási hivatala felmentést adott a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól.

1.8. Ha az alapfokú művészeti iskola nem vesz részt a kötelező feladatellátásban, a tanuló a támogatás megállapításánál akkor vehető figyelembe, ha a szolgáltatás igénybevételét fizetési kötelezettséghez kötötték, azt beszedték, valamint a fizetés mértéke eléri legalább az állami alapfokú művészeti iskolára vonatkozó jogszabályban meghatározott térítési díj összegének alsó határát. Ezen szabályt a 2017/2018. tanévtől felmenő rendszerben kell alkalmazni. A Waldorf-iskolák 13. évfolyamos tanulói után nem igényelhető átlagbéralapú és működési támogatás.

1.9. A gyermek, tanuló akkor vehető figyelembe a nemzetiségi nevelésben, oktatásban, ha

a) a nemzetiségi nevelési-oktatási, illetve szakképző intézmény működési engedélye tartalmazza a nemzetiségi feladatok ellátását, és annak formáját,

b) az óvoda, iskola a nemzetiségi óvodai nevelést, nemzetiségi iskolai nevelést- oktatást a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet) nemzetiségi nevelésre, oktatásra vonatkozó szabályai továbbá a nemzetiségi nyelv és irodalom, valamint a nemzetiségi népismeret kerettantervei figyelembevételével elkészített pedagógiai program alapján szervezi meg. Ennek megfelelően a gyermek/tanuló a nemzetiségi óvodai nevelésben és iskolai oktatásban a gyermek szülője, törvényes képviselője (a továbbiakban együtt: szülő) korlátozottan cselekvőképes tanuló esetén a tanulónak és szülőjének a beiratkozáskor írásban benyújtott kérelme, nyilatkozata alapján vesz részt és a nemzetiségi nyelvek oktatására fordított heti kötelező tanórák megtartása a nemzetiségi irányelvben és az EMMI rendeletben foglaltaknak megfelelően történik,

c) az óvoda, az iskola olyan településen működik, ahol nem jött létre települési és területi nemzetiségi önkormányzat, nincsen nemzetiségi szószóló és a fenntartó beszerezte az országos nemzetiségi önkormányzat nyilatkozatát, amely szerint a nevelési-oktatási intézmény nemzetiségi feladatot lát el.

1.10. A kiegészítő nemzetiségi oktatás keretében a vendégtanuló akkor vehető figyelembe egy főként, ha

a) az 1.9. pontban foglalt feltételek teljesülnek,

b) vendégtanulóként az oktatását külön osztályban vagy az országos nemzetiségi önkormányzat által fenntartott intézményben szervezik meg és

c) a nappali rendszerű iskolai oktatásban rendelkezik tanulói jogviszonnyal.

1.11. A kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelés keretében a gyermek csak akkor vehető figyelembe egy főként, ha

a) az 1.9. pontban foglalt feltételek teljesülnek,

b) a gyermek kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelését a kiegészítő nemzetiségi iskolát is fenntartó országos nemzetiségi önkormányzat által fenntartott intézményben szervezik meg.

1.12. A felnőttoktatásban a tanulói jogviszony fennállásakor a tanuló abban a tanévben vehető utoljára figyelembe vendégtanulóként, amelyben tankötelezettsége fennáll vagy életkora alapján nappali rendszerű iskolai oktatásban is részt vehetne. A sajátos munkarendben létesített tanulói jogviszony esetében a tanuló nem vehető figyelembe vendégtanulóként.

1.13. A nevelési-oktatási, szakképző és pedagógiai szakszolgálati intézménynek a tanügyi nyilvántartásaival – beleértve a nyilatkozatokat, határozatokat is – kell igazolnia, hogy a gyermeket, tanulót felvette és biztosította részére az előírt szolgáltatások igénybevételét.

1.14. A támogatások a tényleges gyermek-, tanulólétszám szerinti elszámolására a költségvetési évet követő év március 31-éig kormányrendeletben meghatározott módon kerül sor.

1.15. A Magyar Államkincstár fenntartó székhelye szerinti illetékes igazgatósága, ha e törvény másképp nem rendelkezik a támogatásban részesülő fenntartók számára havi ütemezésben – jogszabályban meghatározott fenntartói változásjelentéssel érintett utalásig e törvény alapján – folyósítja a támogatást.

1.16. ^*  Óvoda esetén alkalmazni kell az 1.1.–1.4., 1.6.–1.7., 1.9., 1.13.–1.15., 2.5., 2.9.–2.13., 11.1., 11.4.–11.5., 12.2., 13.1., 13a., 14., 16., 17., 18. és 19. pontban foglaltakat.

2. 1.1. Átlagbéralapú támogatás jogcím megállapításának közös szabályai

2.1. Az e törvény 41. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott átlagbéralapú támogatás alapja – az óvoda kivételével – az állam által fenntartott általános iskolában, középfokú iskolában, szakképző intézményben, alapfokú művészeti iskolában (továbbiakban együtt iskola), kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus-, oktató-munkakörben, valamin nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után kifizetett személyi juttatás és járulék.

2.2. Az e törvény 41. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott az átlagbéralapú támogatás alapja – az óvoda kivételével – az állam által fenntartott iskolában, kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási, illetve szakképző intézményben pedagógus és oktató munkakörben foglalkoztatottak után kifizetett személyi juttatás és járulék.

2.3. Az iskolában, kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési- oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményben az átlagbéralapú támogatást

a) a pedagógus-, illetve oktatói-munkakörben foglalkoztatottak után a 2.1. alpontban meghatározott állami intézmények pedagógus-, illetve oktatói-munkakörben foglalkoztatottjainak és az állam által fenntartott iskolával, kollégiummal, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézménnyel a nevelési évben vagy a tanévben október 1-jén jogviszonyban álló gyermekek, tanulók létszáma, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmény által ellátott gyermekek, tanulók átlaglétszáma alapján egy tizedesre kerekített finanszírozott pedagóguslétszám szerint a 2.6.–2.8 pont szerint,

b) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak – a pedagógiai szakszolgálati intézmény és a szakképző intézmény kivételével – a ténylegesen foglalkoztatottak, teljes munkaidőre átszámított létszáma, de legfeljebb a jogszabályban meghatározott elismerhető létszáma alapján, figyelemmel az a) alpont szerinti gyermek és tanulólétszámra a 2.6. alpont a)–c), e) alpontja szerint

kell megállapítani.

2.4. Az egy főre jutó átlagbér az iskolatípusra, kollégiumra, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményre, pedagógiai szakszolgálati intézményre számított, az állami intézményfenntartók által fenntartott intézményekben intézménytípusonként pedagógus-, illetve oktató-munkakörben, valamint nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak éves személyi juttatása és járulékai együttes összegének és az előbbinek megfelelő létszámhányadosa. A pedagógiai szakszolgálati intézményben nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak finanszírozott létszáma fenntartói szinten nem haladhatja meg a pedagógiai szakszolgálati intézményben a pedagógus-munkakörre megállapított finanszírozott létszám 8%-át.

2.5. A Magyarország területén külföldi állam vagy nemzetközi szervezet oktatási programja szerint az oktatásért vagy a szakképzésért felelős miniszter engedélye alapján működő nevelési-oktatási, illetve szakképző intézmény Magyarországon nyilvántartásba vett fenntartója az ilyen intézmény által pedagógus-, illetve oktató- munkakörben foglalkoztatott személy után átlagbéralapú támogatásra akkor jogosult, ha

a) a pedagógus, illetve az oktató szakképzettsége vagy szakképesítése megfelel az Nkt.-ban, illetve Szkt-ban meghatározott képesítési előírásoknak,

b) a külföldi óvoda, a nemzetközi óvoda pedagógiai programja megfelel az Óvodai nevelés országos alapprogramjának, a külföldi iskola, a nemzetközi iskola pedagógiai programja tartalmi szempontból igazodik a Nemzeti alaptantervhez, külföldi, nemzetközi szakképző intézmény szakmai programja tartalmi szempontból igazodik a szakképzésért felelős miniszter által kiadott képzési és kimeneti követelményekhez és programtantervhez.

2.6. A finanszírozott pedagógus-, illetve oktatólétszám és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak létszámának megállapításához szükséges – az óvoda kivételével – a nevelési-oktatási, szakképző intézménybe járó, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmény által ellátott gyermekek, tanulók létszámának meghatározása:

a) A tanulólétszám meghatározásánál a nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje (a továbbiakban: nappali oktatás) szerint oktatott tanulót, továbbá a fejlesztő nevelésben-oktatásban részt vevő tanulót egy tanulóként, az esti oktatás munkarendje szerint tanulók számát kettővel, a levelező oktatás munkarendje szerint tanulók számát öttel elosztva, a kollégiumban ellátott – nappali oktatásban részt vevő – tanulót egy tanulóként kell figyelembe venni.

b) A pedagógiai szakszolgálati intézményben az ellátott gyermekek, tanulók létszámát az ellátott gyermekek, tanulók egy évre számított havonkénti átlaglétszámának éves összesített, tízzel elosztott becsült létszáma alapján kell meghatározni. A heti ellátotti létszám megállapításánál egy gyermek, tanuló csak egyszer vehető figyelembe tekintet nélkül arra, hogy a hét egy vagy több napján, egyéni vagy csoportos foglalkozás keretében biztosították számára a jogszabályban megállapított szakmai követelményeknek megfelelő ellátást. Új pedagógiai szakszolgálati intézmény esetén átlaglétszámként a becsült létszámot kell alapul venni.

c) Az alapfokú művészetoktatásban azt a tanulót lehet egy főként figyelembe venni, akinek a számára egy tanszak vonatkozásában legalább heti négy tanóra kerül megszervezésre. Azokat a tanulókat, akik számára heti kettő vagy három tanóra kerül megszervezésre, kettővel elosztva lehet figyelembe venni, más esetben a tanuló nem vehető figyelembe.

d) Az alapfokú művészetoktatás kivételével nappali oktatás szerint oktatott enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két főként, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrumzavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos tanulót három főként kell számításba venni, ha a nevelésük, oktatásuk a többi tanulóval együtt történik. Ha az óvodában, a nappali rendszerű iskolai oktatásban a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló számára az egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatást nem saját alkalmazottjával (vagy óraadó pedagógussal), hanem ugyanazon fenntartó által működtetett utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat igénybevételével láttatja el az intézmény, az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló csak egy főként vehető figyelembe.

e) A gyermek-, és tanulólétszám meghatározása feladatellátási helyenként egy tizedesre kerekítve történik.

2.7. Az átlagbéralapú támogatás az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók után tanévenként a tanuló szakképző intézmény képzőhelyen – közismereti, szakmai oktatásban – töltött kötelező óraszáma alapján számított létszám alapján igényelhető. A szakirányú oktatásban tanulószerződés vagy szakképzési munkaszerződés alapján részt vevő tanulók a szakképző intézményben teljesített szakmai oktatás kötelező óraszámának arányában vehetők figyelembe. A számított létszám meghatározásához alkalmazott arányok megállapítása során a tanévre figyelembe vett tanulói összes kötelező óraszámba be kell számítani az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamát is. Ha az előbbiek szerint számítható létszám nem egész szám, a fenntartónként összesített mutatószám meghatározásánál a kerekítés általános szabályait egy tizedesre kerekítve kell alkalmazni.

2.8. A finanszírozott pedagógus-, oktatólétszám meghatározásához az állam által fenntartott intézmény pedagógus, oktató-munkakörben foglalkoztatottjainak és az általa fenntartott iskolába, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézménybe felvett gyermekeknek, tanulóknak, továbbá kollégiumban elhelyezett tanulóknak, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmény által ellátott gyermekek, tanulók heti átlaglétszámának aránya kerül figyelembe vételre az egyes intézménytípusoknál meghatározott szerint.

2.9. A többcélú intézmény esetén a többcélú szakképző intézményben a szakképzési alapfeladatot ellátó oktatói munkakörben foglalkoztatottakra tekintettel az 1.1.4. Technikumban, szakképző iskolában foglalkoztatott oktatók átlagbéralapú támogatása jogcím, a köznevelési alapfeladatot ellátó pedagógus munkakörben foglalkoztatott pedagógusok, illetve a pedagógus szakképzettséggel rendelkező, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakra tekintettel a köznevelési alapfeladatnak megfelelő intézményi típus szerinti jogcím vehető igénybe, és az adott jogcímhez tartozó szabályok alkalmazandóak. A többcélú köznevelési intézmények esetén a szakképzési alapfeladatot ellátó pedagógus munkakörben foglalkoztatottakra tekintettel az 1.1.4. Technikumban, szakképző iskolában foglalkoztatott oktatók átlagbéralapú támogatása jogcím, a köznevelési alapfeladatot ellátó pedagógus munkakörben foglalkoztatott pedagógusok, illetve a pedagógus szakképzettséggel rendelkező, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakra tekintettel a köznevelési alapfeladatnak megfelelő intézményi típus szerinti jogcím vehető igénybe.

2.10. A pedagógus, illetve oktatólétszám meghatározása fenntartónként, a nevelési évi, tanévi október 1-jei gyermek-, illetve tanulólétszám (a költségvetési éven belül 8 és 4 havi létszám) alapján egy tizedesre kerekítve történik.

2.11. A pedagógus szakképzettséggel rendelkező, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak számított létszámán azok teljes munkaidőre átszámított létszámát kell érteni, továbbá, ha munkakörük több köznevelési alapfeladat ellátásához is kapcsolódik, az 1.1.2. Általános iskolában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása – 1.1.8. Pedagógiai szakszolgálati intézményben foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcímek közül azon jogcímen kell őket figyelembe venni, ahol a legmagasabb az intézményben nevelt, oktatott gyermekek, tanulók létszáma. A pedagógus szakképzettséggel rendelkező, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak köznevelési Kjtvhr. 4. melléklete szerint elismerhető létszáma vehető figyelembe, de legfeljebb a 2021. évben a ténylegesen foglalkoztatott segítők – teljes munkaidőre átszámított – átlagos létszáma, egy tizedesre kerekítve. A szakképző intézményben foglalkoztatott pedagógus végzetséggel rendelkező, közvetlenül nem a szakmai alapfeladat-ellátással összefüggő feladat ellátására létesített munkakörben foglalkoztatottak után 1.1.4. Technikumban, szakképző iskolában foglalkoztatott oktatók átlagbéralapú támogatása jogcímen támogatás nem vehető igénybe.

2.12. ^*  Az Nkt. 2. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja, illetve az Szkt. 22. § (1) bekezdés d) pontja szerinti fenntartók köznevelési, szakképzési feladatot ellátó intézményeiben foglalkoztatott pedagógusok, oktatók, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők átlagbére és közterhei elismert összege az 1.1. Átlagbéralapú támogatás jogcímen az egyes intézménytípusoknál, 1.2. Kiegészítő támogatás a pedagógusok minősítéséből adódó többletkiadásaihoz, 1.3. Kiegészítő támogatás a differenciált nemzetiségi pótlékhoz, 1.4. Pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének támogatása jogcímeken az egyes intézménytípusoknál meghatározottak 30%-a a köznevelést, szakképzést alapfeladatként végző, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság – ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot, illetve a fenntartói megállapodással rendelkező gazdasági társaságot –, továbbá az Szja tv. hatálya alá tartozó vállalkozó esetén.

2.13. A támogatás felhasználásával kapcsolatos közös szabályok:

2.13.1. Az átlagbéralapú támogatás a személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez, a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai és egyéb működési célú kiadások, valamint felújítási kiadások finanszírozására használható fel a felújítási hitel felvétele és törlesztése kivételével. Az átlagbéralapú támogatás azon megbízási jogviszonyban foglalkoztatott pedagógusként, oktatóként foglalkoztatott, valamint nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak megbízási díjára használható fel – az Nkt. 22. § (2) bekezdésében, a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 58. § (2) bekezdésében meghatározott alkalmazotti arány mértékéig –, akik megfelelnek a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 37/B. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontjában leírt feltételeknek.

2.13.2. A fenntartó az átlagbéralapú támogatásokat – azok folyósítását követő 15 napon belül – az általa fenntartott nevelési-oktatási, szakképző, pedagógiai szakszolgálati intézménynek átadja úgy, hogy az általa fenntartott valamennyi nevelési-oktatási-, szakképző, pedagógiai szakszolgálati intézmény folyamatos működését biztosítsa. Az átadási kötelezettséget csökkenti a nevelési-oktatási, szakképző, valamint pedagógiai szakszolgálati intézménynek már megelőlegezett, átadott összeg.

3. 1.1.1. Óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím

3.1. Óvodában az átlagbéralapú támogatást a 2. melléklet 15. pontja szerint kell megállapítani.

3.2. Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számának meghatározása a 2. melléklet 13.1. pontjában leírtak szerint történik.

3.3. A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény óvodája esetén a gyermekek létszámának meghatározásakor az Nkt. 47. § (7) bekezdésében foglaltak kivételével alkalmazni kell a 2. melléklet 13.1. pontjában leírtakat.

3.4. A kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelésben 21 fő gyermekenként 1 fő pedagógus után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.

4. 1.1.2. Általános iskolában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím

4.1. A finanszírozott pedagóguslétszám meghatározásánál az általános iskolában 11,8 fő tanulónként 1 fő pedagógus után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.

4.2. Ha az általános iskola ellát nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot, akkor a nemzetiségi nevelésben, oktatásban részt vevő tanulók tekintetében 8 fő tanulónként 1 fő pedagógust kell figyelembe venni.

4.3. A kiegészítő nemzetiségi iskolai nevelés-oktatásban 21 fő tanulónként 1 fő pedagógus után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.

5. 1.1.3. Gimnáziumban, szakgimnáziumban, foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím

5.1. A finanszírozott pedagóguslétszám ezen kategóriába tartozó intézménytípusokban az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

a) a gimnáziumban – beleértve a hat és nyolc évfolyammal működő gimnáziumokat is – 12,5 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

b) szakgimnáziumban, érettségi vizsgára felkészítő évfolyamon 12,4 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

c) szakgimnáziumban, szakképesítésre felkészítő évfolyamon 13,7 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

d) művészeti szakgimnáziumban párhuzamos oktatásban részt vevő 6 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

e) művészeti szakgimnáziumban szakképesítésre felkészítő évfolyamon az Nkt. 27. § (9) bekezdése szerinti egyéni foglalkozás keretében részt vevő 3,5 fő tanulónként 1 pedagógus,

f) művészeti szakgimnáziumban szakképesítésre felkészítő évfolyamon legalább 4 főből álló csoportos foglalkozás keretében részt vevő 8,5 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.

5.2. Ha a gimnázium, szakgimnázium ellát nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot, akkor – a művészeti szakgimnázium kivételével – a nemzetiségi nevelésben, oktatásban részt vevő tanulók tekintetében 8 fő tanulónként 1 fő pedagógust kell figyelembe venni.

5.3. A kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban 21 fő tanulónként 1 fő pedagógus után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.

5.4. A többcélú köznevelési intézmény szakképzési alapfeladatellátásban finanszírozott oktatói létszámát a 6.1. pont szerint kell meghatározni.

6. 1.1.4 Technikumban, szakképző iskolában foglalkoztatott oktatók átlagbéralapú támogatása jogcím

6.1. A finanszírozott oktatói létszám ezen kategóriába tartozó intézménytípusokban az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

a) a technikumban általános műveltséget megalapozó, az érettségi vizsgára és szakmai vizsgára felkészítő, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulást vagy munkába állást előkészítő évfolyamon 12,4 fő tanulónként 1 fő oktató,

b) a technikumban érettségi végzettséggel kizárólag szakmai vizsgára felkészítő évfolyamon 13,7 fő tanulónként 1 fő oktató,

c) szakképző iskolában adott szakma megszerzéséhez szükséges közismereti oktatást és szakmai oktatást magába foglalószakmai vizsgára felkészítő évfolyamon 12 fő tanulónként 1 fő oktató

után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.

6.2. Ha a technikum, szakképző iskola ellát nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot, akkor a nemzetiségi oktatásban részt vevő tanulók tekintetében 8 fő tanulónként 1 fő oktatót kell figyelembe venni.

6.3. A többcélú szakképző intézmény köznevelési alapfeladatellátásban finanszírozott pedagógus létszámot az 5.1. pont szerint kell meghatározni.

7. 1.1.5. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben és köznevelési intézményben működő utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatnál foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím

7.1. A finanszírozott pedagóguslétszám a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

a) óvoda esetében 4 fő gyermekenként 1 fő pedagógus

b) általános iskola esetében 3,7 fő tanulónként 1 fő pedagógus

c) gimnázium esetében 6,2 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

d) szakiskola esetében 6 fő tanulónként 1 fő pedagógus, készségfejlesztő szakiskola esetében 4 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

e) kollégium esetében 7,8 fő tanulónként 1 fő pedagógus

után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.

7.2. A finanszírozott pedagóguslétszám meghatározásánál a fejlesztő nevelést-oktatást végző gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai intézményben 3 fő tanulónként 1 fő pedagógus után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.

7.3. Az utazó gyógypedagógusi hálózat igénybevétele esetén a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásának megtartására 39 ellátott gyermek- és tanulólétszám esetén 1 fő pedagógus után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.

8. 1.1.6. Alapfokú művészeti iskolában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím

8.1. A finanszírozott pedagóguslétszám az alapfokú művészeti iskolában az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

a) főtárgy szerinti egyéni foglalkozás keretében való részvétel esetében 19,9 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

b) főtárgy szerinti csoportos foglalkozás keretében való részvétel esetében 78,8 fő tanulónként 1 fő pedagógus

után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.

8.2. Az alapfokú művészetoktatási feladatot ellátó egységes iskola – beleértve a magyar Waldorf-iskolák kerettanterve alapján oktató nevelési-oktatási intézményeket – 1–12. évfolyamos tanulóinak létszámát az alapfokú művészetoktatási támogatás igénybevételéhez a finanszírozott pedagóguslétszám számításakor hárommal elosztva lehet figyelembe venni.

9. 1.1.7. Kollégiumban foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím

9.1. A finanszírozott pedagóguslétszám meghatározásánál a kollégiumban 18,5 fő tanulónként 1 fő pedagógus után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.

9.2. Ha a kollégium ellát nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot, akkor a nemzetiségi nevelésben, oktatásban részt vevő tanulók tekintetében 8 fő tanulónként 1 fő pedagógust kell figyelembe venni.

10. 1.1.8. Pedagógiai szakszolgálati intézményben foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím

10.1. A finanszírozott pedagóguslétszám meghatározásánál a pedagógiai szakszolgálati intézményben ellátott tanulók heti átlaglétszámának aránya

a) a logopédiai ellátás esetén 50,0 fő gyermek-, tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus, további 50,0 gyermek-, tanulólétszám esetén további 1–1 fő pedagógus,

b) a nevelési tanácsadás esetén 87,0 fő gyermek-, tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus, további 87,0 gyermek-, tanulólétszám esetén további 1–1 fő pedagógus,

c) a gyógytestnevelés esetén 50,0 fő gyermek-, tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus, további 50,0 gyermek-, tanulólétszám esetén további 1–1 fő pedagógus,

d) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás együtt:

	A	B
	Gyermek-, illetve tanulólétszám (fő)	Pedagóguslétszám (fő)
1	1,0–1,9	1
2	2,0–10,9	2
3	11,0–20,9	4
4	21,0–50,9	5
5	51–200,9	további 10 gyermek/tanulólétszám esetén további 1–1 fő pedagógus
6	200,9 felett	21

e) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, konduktív pedagógiai ellátás, iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás, kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása együtt:

	A	B
	Gyermek-, illetve tanulólétszám (fő)	Pedagóguslétszám (fő)
1	1,0–100,9	2
2	101,0–500,9	5
3	501,0–1000,9	7
4	1001,0–2000,9	9
5	2000,9 felett	további 167 fő gyermek-/tanulólétszám esetén további 1–1 fő pedagógus

11. 1.2. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásaihoz jogcím

11.1. Óvodában a minősítéssel összefüggő kiegészítő támogatást a 2. melléklet 16. pontja szerint kell megállapítani.

11.2. Az iskolában, a kollégiumban, a gyógypedagógiai, a konduktív pedagógiai nevelési- oktatási, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézményben az Nkt. 64. §-a szerinti előmeneteli rendszer keretén belül lebonyolított minősítési eljárás során 2021. január 1-jei hatállyal Pedagógus II., Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatú besorolással rendelkező pedagógusok, valamint Pedagógus II. fokozatba átsorolt pedagógus, és pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők után kiegészítő támogatás vehető igénybe.

11.3. A támogatás a 2021. január 1-je és 2021. december 31-e között ténylegesen foglalkoztatott pedagógusok és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők teljes munkaidőre átszámított, egy tizedesre kerekített éves átlaglétszáma alapján illeti meg a fenntartót a következők szerint:

a) A teljes összeg illeti meg a fenntartót azon pedagógusok után, akik a minősítést 2019. december 31-éig szerezték meg.

b) Az összeg 11 havi időarányos része illeti meg 2021. február hónaptól a fenntartót azon pedagógusok után, akik a minősítést a 2020. évben szerezték meg.

11.4. A támogatás megállapításához – óvoda esetén is – az alkalmazottak és az óraadók személyes adatait tartalmazó köznevelés információs rendszer személyi nyilvántartása alapján számított éves átlaglétszámot kell érteni.

11.5. A támogatás megállapításánál a magasabb fizetési fokozatba besorolt pedagógus és pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazotti létszámot a közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban foglalkoztatottak teljes munkaidőre átszámított létszáma szerint kell figyelembe venni.

11.6. A támogatás szakképző intézményben foglalkoztatott oktatók esetén kizárólag a 2020. június 30-áig minősítést szerzett oktatók után vehető igénybe.

12. 1.3. Kiegészítő támogatás a differenciált nemzetiségi pótlékhoz jogcím

12.1. A központi költségvetés kiegészítő támogatást biztosít a köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdése alapján nemzetiségi pótlékra jogosult pedagógusok differenciált nemzetiségi pótlékához és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz.

12.2. Az óvodában foglalkoztatott nemzetiségi pótlékra jogosult pedagógusok esetén a kiegészítő támogatást a 2. melléklet 17. pontja szerint kell megállapítani.

12.3. A támogatás a 2021. évben ténylegesen foglalkoztatott és nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógusok átlagos száma alapján illeti meg a fenntartót.

12.4. A támogatás megállapításánál – óvoda esetén is – a magasabb fizetési fokozatba besorolt pedagógus és pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazotti létszámot a közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban foglalkoztatottak teljes munkaidőre átszámított létszáma szerint kell figyelembe venni.

12.5. A szakképző intézményben foglalkoztatott oktatók után kizárólag akkor vehető igénybe a kiegészítő támogatás, ha ezen támogatásra az oktató után a fenntartó 2020. július 1-jét megelőzően is jogosult volt.

13. 1.4. Pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének támogatása jogcím

13.1. Az óvodában foglalkoztatott nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottaknak esetén a kiegészítő támogatást a 2. melléklet 18. pontja szerint kell megállapítani.

13.2. A támogatás szempontjából nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottaknak a köznevelési Kjtvhr. 4. melléklete szerint elismerhető létszáma vehető figyelembe, de legfeljebb a 2021. évben a ténylegesen foglalkoztatott segítők – teljes munkaidőre átszámított – átlagos létszáma, egy tizedesre kerekítve.

13.3. Az év végi elszámolás a 2021. évben havonta, ténylegesen foglalkoztatott nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők teljes munkaidőre átszámított és egy tizedesre kerekített átlagos létszáma alapján történik.

13.4. A támogatás szakképző intézményben nem a szakmai alapfeladat-ellátással összefüggő feladat ellátására létesített munkakör érdekében foglalkoztatottak után nem vehető figyelembe.

13a. ^*  1.4.3. Diabétesz ellátási pótlék jogcím

13a.1. A fenntartót kiegészítő támogatás illeti meg az óvodai, tanulói jogviszonnyal rendelkező, 1-es típusú diabétesszel élő, 14 év alatti gyermekek, tanulók speciális napközbeni támogatását ellátó pedagógus, vagy a legalább érettségivel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak számított létszáma után. Ha a nevelési-oktatási intézménnyel – feladatellátási helyenként vizsgálva – 1-es típusú diabétesszel élő, 14 év alatti gyermek, tanuló áll óvodai, tanulói jogviszonyban, akkor egy fő, feladatellátási helyenként minden öt ilyen gyermek, tanuló után további egy-egy fő alkalmazott vehető figyelembe.

13a.2. A támogatás a 2021. szeptember 1-je és 2021. december 31-e között ténylegesen foglalkoztatott, a diabéteszes gyermek/tanuló ellátásában részt vevő pedagógusok, vagy a legalább érettségivel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők teljes munkaidőre átszámított, egy tizedesre kerekített éves átlaglétszáma alapján illeti meg a fenntartót.

13a.3. A kiegészítő támogatás igényléséhez a fenntartó a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr) 37/C. § (4) bekezdése szerinti pótigényt, illetve a Vhr 37/D. § szerinti esetben kérelmet nyújt be. A kiegészítő támogatás folyósítására, elszámolására, ellenőrzésére és visszafizetésére a Vhr. szabályait, valamint e törvény átlagbéralapú támogatásaira vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

14. 1.5. A nemzetiségi önkormányzat, a bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye által fenntartott köznevelési és szakképző intézmények működésének támogatása jogcím

14.1. A gyermek-, illetve tanulólétszám meghatározásához kapcsolódó szabályok:

14.1.1. Az óvoda esetén, ha az óvoda napi nyitvatartási ideje eléri, illetve meghaladja a nyolc órát, a gyermeket egy főként, ha nem éri el a nyolc órát, de eléri a hat órát, a gyermekek létszámát kettővel elosztva kell figyelembe venni.

14.1.2. A kollégium és iskola esetén – az alapfokú művészetoktatás kivételével – a 2.6. pont a) alpontjában leírtak szerint kell figyelembe venni.

14.1.3. A pedagógiai szakszolgálati ellátás esetén a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozásban részt vevőket a 2.6. pont b) alpontban leírtak szerint kell figyelembe venni.

14.1.4. Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót – a szakképző intézmény kivételével – a nappali oktatásban egy főként kell figyelembe venni.

14.1.5. Az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulót az átlagbéralapú támogatásnál számított tanulólétszámot öttel elosztva kell figyelembe venni.

14.1.6. A nemzetiségi önkormányzat a működési támogatás szempontjából az általa fenntartott óvoda, kollégium és iskola – az alapfokú művészetoktatás kivételével – esetén kizárólag a nemzetiségi nevelésben, oktatásban vagy kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelésben és iskolai oktatásban részt vevő gyermekeket, tanulókat veheti figyelembe. A nemzetiségi önkormányzat által fenntartott óvodában nem nemzetiségi nevelésben részt vevő gyermekek után a fenntartót a 2. melléklet 1.2.1. Óvodaműködtetési támogatás jogcím szerinti támogatás illeti meg. A nemzetiségi önkormányzat által fenntartott iskolában alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulók után e támogatásra a fenntartó akkor jogosult, ha az általa fenntartott alapfokú művészeti iskolában a nemzetiségi nevelés-oktatás megfelel az alapfokú művészetoktatásról szóló jogszabály nemzetiségi nevelést-oktatást szabályozó előírásainak.

14.1.7. Ha az iskola büntetés-végrehajtási intézményben vagy javítóintézetben működik, a tanulók után e támogatásra a fenntartó nem jogosult.

14.1.8. A működési támogatás megállapításakor a nevelési-oktatási, illetve szakképző intézmény esetében a nevelési évi, tanévi október 1-jei gyermek-, tanulólétszámot (a költségvetési éven belül 8 és 4 havi létszám) egy tizedesre kerekítve kell kiszámítani.

14.1.9. A nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye a működési támogatást köteles elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a köznevelési feladatot ellátó intézményei, illetve azok köznevelési feladatainak támogatására fordítani.

15. 1.6. A bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye által az állami iskolában szervezett hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó támogatás jogcím

15.1. 1.6.1. Hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó tankönyvtámogatás

15.1.1. A 41. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott tankönyvtámogatást a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye a hit- és erkölcstanoktatásban részt vevő tanulók után veheti igénybe, ha ahhoz olyan tankönyvet alkalmaz, amely a hivatalos tankönyvjegyzéken szerepel.

15.1.2. A támogatást az oktatásért felelős miniszter utalványozása alapján 2021. augusztus 25-éig folyósítja a kincstár.

15.2. 1.6.2. Hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó átlagbéralapú támogatás

15.2.1. A 41. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában meghatározott támogatás szempontjából elismert számított pedagóguslétszámot egy tizedesre kerekítve kell megállapítani a hit- és erkölcstanoktatásban részt vevő tanulók 8 fős csoportja után heti 24 teljesített tanórával számolva. A tanulók számának meghatározása a tanévi október 1-jei tanulólétszámok (a költségvetési éven belül 8 és 4 havi létszám) alapján történik.

15.3. A támogatások kizárólag az állami iskolában szervezett hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó feladatokra használhatók fel.

16. 1.7. Intézményi gyermekétkeztetési támogatás jogcím

16.1. A támogatásokat elsősorban a gyermekek, tanulók étkeztetési kiadásaira kell fordítani, a fennmaradó összeg a gyermekétkeztetés megszervezésével összefüggő és igazolható működési és felhalmozási kiadásokra számolható el. A kincstár az ellenőrzésekor az étkeztetésben részt vevők számára a Gyvt. szerint meghatározott térítési díjból származó elvárt bevételek éves összegével csökkentett kiadások vizsgálatával állapítja meg a támogatás felhasználásának jogszerűségét.

17. 1.7.1. Intézményi gyermekétkeztetés – bértámogatás jogcím

17.1. A nevelési-oktatási intézmény fenntartóját kötött felhasználású támogatás illeti meg a 2. melléklet 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés – bértámogatás jogcímen.

18. 1.7.2. Kiegészítő gyermekétkeztetési támogatás az óvodai ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkeztetéséhez jogcím

18.1. A fenntartót kiegészítő támogatás illeti meg az óvodai ellátásban részesülő, a Gyvt. 21/B. § (1) bekezdés szerint a gyermekétkeztetést ingyenesen igénybe vevő gyermekek után.

18.2. A kiegészítő támogatás igénylésekor és elszámolásakor a 2. melléklet 47.3. pontjában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a 2021. január 1-je és december 31- e között az ingyenesen étkezők naponként összesített létszámát el kell osztani 220 nappal.

19. A bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye esetén alkalmazandó további elszámolási szabályok:

19.1. A bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye esetén a 41. § (1) bekezdés a)–b) és d) pontja szerinti támogatás összesített egyenlegének rendezésére a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor akként, hogy az állam, illetve a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási, szakképző intézményekben és pedagógiai szakszolgálati intézményekben kimutatott – a gyermek- és tanulóétkeztetést is figyelembe vevő – éves összesített működési és felújítási kiadást, valamint a fenntartók működtetéssel és intézményfenntartással kapcsolatos kiadásait csökkenteni kell

a) az Áht. 6. § (3) bekezdés b)–d) pontja szerinti állami és települési önkormányzati, a kötelező köznevelési közszolgálati feladattal összefüggésben realizált bevételekkel és

b) az olyan költségvetési támogatás összegével, amelyhez a nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye az állam, illetve a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási, szakképző intézménnyel, pedagógiai szakszolgálati intézménnyel azonos feltételek mellett hozzájuthat.

19.2. Az elszámolás során a 19.1. pontban meghatározott összesített kiadások között nem vehető figyelembe az államháztartás számviteléről szóló kormányrendeletben meghatározott Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre rovaton teljesített kiadások összege.

19.3. A 19.1. pontban meghatározott számítás eredményének – az állam, illetve a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézménybe, szakképző intézménybe vagy pedagógiai szakszolgálati intézménybe járó – egy gyermekre, tanulóra jutó összegéből a támogatások tényleges gyermek-, tanulólétszám szerinti elszámolására a költségvetési évet követő év március 31-éig megvalósult elszámolást is figyelembe véve le kell vonni a kifizetett támogatások egy gyermekre, tanulóra jutó együttes összegét.

9. melléklet a 2020. évi XC. törvényhez

Egyes személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény fenntartóját megillető támogatások

I. Előirányzatok és támogatások

	Jog- cím- szám	Támogatási jogcím	Előirányzat (millió forintban)	Fajlagos összeg
1	1.	A nem állami szociális fenntartó részére központi költségvetésből biztosított támogatás	140 740,6
2 *	1.1.	Szakmai dolgozók átlagbére alapján számított béralapú támogatás		4 442 000 forint/év/ foglalkoztatott
3	1.2.	Gyermekvédelmi szakellátási intézményekben pedagógus- munkakörben foglalkoztatottak kiegészítő támogatása		2 418 560 forint/év/foglalkoztatott
4	1.3.	Gyermekvédelmi szakellátási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak minősítésével összefüggő kiegészítő támogatás
5	1.3.1.	Pedagógus I. fokozatból Pedagógus II. fokozatba lépés
6	1.3.1.1.	Alapfokú vagy középfokú végzettségű		432 000 forint/fő/év
7	1.3.1.2.	Mesterfokozatú végzettségű		520 000 forint/fő/év
8	1.3.2.	Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatba lépés
9	1.3.2.1.	Alapfokú vagy középfokú végzettségű		1 611 000 forint/fő/év
10	1.3.2.2.	Mesterfokozatú végzettségű		1 820 000 forint/fő/év
11	2.	Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék	16 088,2
12	3.	A bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkeztetése		28 400 forint/fő/év
13	4.	A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás, az utcai szociális munka, a krízisközpont, a félutas ház és a titkos menedékház fenntartóját megillető költségvetési támogatás
14 *	4.1.	Szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás		9 338 000 forint/év/ szolgálat
15 *	4.2.	Utcai szociális munka		8 311 000 forint/év/ szolgálat
16	4.3.	Krízisközpont
17	4.3.1.	Krízisközpont		6 000 000 forint/év/szolgálat
18	4.3.2.	Félutas ház		4 000 000 forint/év/félutas ház
19	4.4.	Titkos menedékház		16 000 000 forint/év/szolgálat
20	5.	Biztos Kezdet Gyerekházak	842,3
21 *	5.1.	Biztos Kezdet Gyerekház fenntartóját megillető költségvetési támogatás		8 094 220 forint/év/ Gyerekház

II. Támogatások megállapításának, felhasználásának és elszámolásának szabályai

1. 1. A nem állami szociális fenntartó részére központi költségvetésből biztosított támogatás jogcím alá tartozó jogcímekre vonatkozó közös szabályok

1.1. Az e melléklet szerinti támogatások 2022. január 31-ig használhatók fel.

1.2. Autizmus: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23. § (1) bekezdés d) pontja szerinti fogyatékosság, valamint a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. melléklet II. Rész Pervazív fejlődési zavarok (BNO F84.0-F84.9) szerinti fogyatékosság.

1.3. A nem állami szociális fenntartó a Kormány rendeletében meghatározott adatszolgáltatási rend szerint szolgáltat adatot.

1.4. Gondozási napként egy ellátott egy napi intézményi ellátását kell figyelembe venni, amely az intézménybe történő felvétel napjával kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. A gondozási napok számításánál az ideiglenesen – egészségügyi vagy egyéb okból – távollévőket is figyelembe kell venni. A Szoctv. szerinti intézményi jogviszony egyévi folyamatos távollét esetén megszűnik.

1.5. Az intézményben a Szoctv. 92/K. § (5) bekezdés b) pontja alapján az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott férőhelyszám 105%-át, éves átlagban pedig a férőhelyszám 100%-át. A Gyvt. 100. § (5) bekezdése alapján az otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás nevelőszülő, illetve gyermekotthon, utógondozó otthon által történő biztosítása esetén az ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a fenntartó által működtetett – a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott – nevelőszülői, illetve gyermekotthoni összférőhelyszám 100%-át. Amennyiben a befogadott férőhelyek száma alacsonyabb a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszámnál, e pont rendelkezéseit ahhoz viszonyítottan kell vizsgálni.

1.6. A támogatás igénybevételének feltétele az ellátottak adatainak – a Szoctv. 20/C. § (1)–(4) bekezdése, illetve a Gyvt. 139. § (2)–(3a) bekezdése szerinti – nyilvántartásba vétele, valamint a jogszabály szerinti időszakos jelentési kötelezettség teljesítése. A támogatás igénybevételére a nem állami szociális fenntartó attól az időponttól jogosult, amikor a nyilvántartásba vettek ellátását az időszakos jelentés szerint ténylegesen megkezdte.

1.7. A támogatást az a nem állami szociális fenntartó veheti igénybe, amely az adott szolgáltatás tekintetében a szolgáltatói nyilvántartásba be van jegyezve, és a Szoctv. 58/A. §-a, illetve a Gyvt. 145. §-a alapján az adott szociális, gyermekjóléti szolgáltatóra, intézményre, hálózatra, ellátotti létszámra, férőhelyszámra befogadást nyert, vagy a támogatásra befogadás nélkül is jogosult.

1.8. A 12–35 év közötti drog- és szenvedélybeteg személyeket ellátó intézmények (szenvedélybetegek otthona, rehabilitációs intézménye, rehabilitációs lakóotthona) esetében a támogatás az OEP-finanszírozással együtt is igénybe vehető.

1.9. A gyermekvédelmi szakellátáshoz kapcsolódó támogatás igénybevételére a következő sajátos szabályok vonatkoznak:

1.9.1. Ha a gyermekvédelmi szakellátásban részesülő, és a Gyvt. 45. § (6) bekezdése alapján az utógondozói ellátásban részesülő szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesülő gyermek bölcsődei vagy családi napközi ellátásban vagy gyermek, fiatal felnőtt köznevelési szolgáltatásban részesül, a bölcsődei vagy családi napközi ellátást vagy a köznevelési szolgáltatást biztosító intézmény országos nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy vagy nem állami felsőoktatási intézmény fenntartója a feladathoz kapcsolódóan a 41. § (1) bekezdés a)–b) és d) pontja szerinti támogatás, egyéb fenntartója a 41. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásra jogosult.

1.9.2. Ha a bentlakásos intézmény köznevelési feladatot is ellát, a fenntartó az intézményen belül oktatott tanulók létszáma alapján az ellátott feladathoz kapcsolódóan az országos nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy vagy nem állami felsőoktatási intézmény fenntartója a 41. § (1) bekezdés a)–b) és d) pontja szerinti támogatás, egyéb fenntartója a 41. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásra jogosult.

1.10. Ha az ellátott ugyanazon a napon több engedélyestől is ugyanabban – az e melléklet szerint támogatott és a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó (e melléklet alkalmazása során a továbbiakban: adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott) – szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatásban részesül, a támogatás szempontjából az adott napon ellátottként csak annál az engedélyesnél vehető figyelembe, amelyik az ellátottról előbb teljesítette az 1.6. pont szerinti időszakos jelentést.

1.11. Ugyanarra a napra ugyanazon ellátott a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe több, adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális szakosított ellátás és gyermekvédelmi szakellátás esetén.

1.12. A 2. melléklet I. rész 1.3.2.3.1. Szociális étkeztetés – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.4.1. Szociális segítés jogcím, 1.3.2.4.2. Személyi gondozás – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.5. Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás összesen jogcím, 1.3.2.6.1. Időskorúak nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.6.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.7.1. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.7.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.1. Demens személyek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.9.1. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.9.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.1. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.11.1. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.11.3. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény jogcím, 1.3.2.12.1 Családi bölcsőde – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.12.3 Gyvt. 145. § (2c) bekezdés b) pontja alapján befogadást nyert napközbeni gyermekfelügyelet jogcím, 1.3.2.13.1. Hajléktalanok átmeneti szállása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.13.2. Hajléktalanok átmeneti szállása időszakos férőhely – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.13.3. Hajléktalanok éjjeli menedékhelye – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.13.4. Hajléktalanok éjjeli menedékhelye időszakos férőhely – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.13.9. Kizárólag lakhatási szolgáltatás jogcím, 1.3.2.14. Támogató szolgáltatás jogcím, 1.3.2.15. Közösségi ellátások jogcím, 1.3.3.1. Bölcsődei bértámogatás jogcím, 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés – bértámogatás jogcím, valamint a bölcsődei, mini bölcsődei ellátás tekintetében az 1.2.3. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógusok szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásokhoz jogcím szerinti támogatást a nem állami szociális fenntartók az általuk fenntartott intézményben foglalkoztatott munkatársak béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adójához, és az intézmény működésével összefüggő egyéb kiadásaikhoz használhatják fel. Ezen támogatások – a 2. melléklet II. rész 1.1. pontjától eltérően – 2022. január 31-éig használhatóak fel.

1.13. Idősek otthonában demens személyek ellátása esetében a támogatás igénybevételéhez a 2019. január 1-je előtt kiállított demencia kórkép súlyos, vagy középsúlyos fokozatát igazoló szakvélemények is elfogadhatók.

2. 1.1. Szakmai dolgozók átlagbére alapján számított béralapú támogatás jogcím

2.1. A központi költségvetés a Kjt., valamint a Kjtvhr., továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbéralapú feladathoz kötött támogatást biztosít a bentlakást nyújtó szociális – kivéve hajléktalanok átmeneti intézményei – és gyermekvédelmi szakellátási intézmény nem állami fenntartói részére.

2.2. Az átlagbéralapú támogatás a fenntartók által fenntartott intézményben foglalkoztatott munkatársak béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adójához jár, és az intézmény működésével összefüggésben használható fel.

2.3. A nem állami szociális fenntartó jogszabályban meghatározottak szerinti igénylés keretében adatot szolgáltat az általa fenntartott intézmények ellátotti létszámáról, amely nem lehet több éves szinten a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő létszám – amennyiben a befogadott férőhelyszám alacsonyabb, akkor a befogadott létszám – 100%-ánál. Az ellátottak számának meghatározása során a tervezéskor az intézményben ellátottak éves becsült gondozási napjainak számát 365-tel kell osztani, az elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok számát 365-tel kell osztani.

2.4. A számított szakmai munkatárs létszám meghatározása

Gsz = L1/4

ahol:

Gsz = 2021. évre számított szakmai munkatársak létszáma két tizedesre kerekítve,

L1 = adott évre a 2.3. pont szerinti összes ellátotti létszám négy tizedesre kerekítve.

2.5. A szolgáltatásokhoz kapcsolódó támogatás éves összegének (T) meghatározása

T = Gsz*Ksz1*Ábsz

ahol:

Ábsz = 1.1. Szakmai dolgozók átlagbére alapján számított béralapú támogatás jogcím szerinti fajlagos összeg

Ksz1 = az alábbi táblázat szerinti szolgáltatásbiztosításához kapcsolódó korrekciós szorzószám, szolgáltatásonként.

	A	B	C	D	E
	Főtípus	Típus	Altípus	Szorzó szám (Ksz1)	Kiegészítő rendelkezések
1			idősek otthona (átlagos ellátás)	1,00	A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek idősek otthonát a Szoctv.-ben szabályozott módon tartanak fenn.
2	Szociális [Szoctv. 57. § (2) bekezdés, a hajléktalanok átmeneti intézményei kivételével]	ápolást, gondozást igénylő ellátás	idősek otthona (demens ellátás)	1,19	A támogatást igénybe vehetik azok a fenntartók, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórkép súlyos fokozatát igazoló szakvéleményével rendelkező demens betegek ellátását biztosítják. Az e pont szerinti támogatás vehető igénybe az idősek Szoctv. 57. § (2) bekezdése szerinti tartós bentlakásos intézményében és az emelt színvonalú férőhelyen ellátott, pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórkép súlyos, vagy középsúlyos fokozatát igazoló szakvéleményével rendelkező demens betegek után is.
3			idősek otthona (emelt szintű ellátás)	0,19	A támogatás az idősek otthonaiban a 2007. december 31-én hatályos Szoctv. 117/B. §-a alapján emelt színvonalú körülményeket és szolgáltatásokat biztosító, 2007. december 31-én a működési engedélyben meghatározott férőhelyen gondozott – a 2. altípus szerint súlyos demens betegnek nem minősülő – ellátottak után illeti meg a fenntartót.
4			pszichiátriai betegek otthona	1,11	A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a pszichiátriai betegek otthonát, intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn.
5			szenvedélybetegek otthona	1,05	A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a szenvedélybetegek otthonát, intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn.
6			fogyatékos személyek otthona	1,30	A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek fogyatékos személyek (látás-, mozgás-, értelmi és halmozottan fogyatékos személyek) ápoló-gondozó otthonát intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn.
7			hajléktalanok otthona	1,05	A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon hajléktalanok otthonát tartanak fenn.
8		rehabilitációs intézmény	pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye	1,14	A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek pszichiátriai betegek rehabilitációs intézményét, intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn.
9			szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye	1,14	A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek szenvedélybetegek rehabilitációs intézményét, intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn. A 12–16 év közötti ellátottak után a fenntartó a támogatás 365%-ára jogosult azzal, hogy e magasabb összegű támogatás utoljára azon év december 31-éig vehető igénybe, amelyben az ellátott a 16. életévét betölti.
10			fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye	1,22	A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek fogyatékos személyek rehabilitációs intézményét, intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn.
11			hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye	0,80	A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon hajléktalan személyek rehabilitációs intézményét tartanak fenn.
12		lakóotthonok	fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthona	0,84	A támogatásra jogosultak azok a fenntartók, amelyek a Szoctv. 85/A. §-ának megfelelő fogyatékosok rehabilitációs célú lakóotthonát üzemeltetnek.
13			fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona	1,23	A támogatásra jogosultak azok a fenntartók, amelyek a Szoctv. 85/A. §-ának megfelelő ápoló-gondozó célú lakóotthont üzemeltetnek.
14			fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona (autista személy ellátása)	1,50	A támogatásra jogosultak azok a fenntartók, amelyek a Szoctv. 85/A. §-ának megfelelő ápoló-gondozó célú lakóotthont üzemeltetnek és autista diagnózisú személyt látnak el.
15			pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthona	0,76	A támogatásra jogosultak azok a fenntartók, amelyek a Szoctv. 85/A. §-ának megfelelő pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthonát üzemeltetnek.
16			szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthona	0,76	A támogatásra jogosultak azok a fenntartók, amelyek a Szoctv. 85/A. §-ának megfelelő szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthonát üzemeltetnek.
17		átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények	időskorúak gondozóháza	0,93	A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon időskorúak gondozóházát tartanak fenn.
18			fogyatékos személyek gondozóháza	0,96	A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon fogyatékos személyek gondozóházát tartanak fenn.
19			pszichiátriai betegek átmeneti otthona	0,99	A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon pszichiátriai betegek átmeneti otthonát tartanak fenn.
20			szenvedélybetegek átmeneti otthona	0,99	A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon szenvedélybetegek átmeneti otthonát tartanak fenn.
21		támogatott lakhatás	támogatott lakhatás fogyatékos személyek részére	1,19	A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 75. § (1) bekezdése alapján tartanak fenn támogatott lakhatást fogyatékos személyek részére. A támogatás azonos időszakban ugyanazon ellátott után a 2. melléklet I. rész 1.3.2.4.1. Szociális segítés jogcím, 1.3.2.4.2. Személyi gondozás – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.5. Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás összesen jogcím, 1.3.2.6.1. Időskorúak nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.6.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.1. Demens személyek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.9.1. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.9.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.1. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.11.1. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím és a 1.3.2.11.3. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény jogcím szerinti támogatással együtt nem vehető igénybe.
22			támogatott lakhatás fogyatékos személyek részére (magas gondozási szükséglet)	1,43	A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 75. § (1) bekezdése alapján tartanak fenn támogatott lakhatást fogyatékos személyek részére, és az általuk gondozott személy a Szociális Ágazati Portálon közzétett Komplex támogatási szükségletmérő eszköz Összegző adatlap II. pont I. Személyi higiéné, II. Személyi függetlenség, III. Mobilitás kategóriák közül egy kategóriában teljes támogatást igényel. A támogatás azonos időszakban ugyanazon ellátott után a 2. melléklet I. rész 1.3.2.4.1. Szociális segítés jogcím, 1.3.2.4.2. Személyi gondozás – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.5. Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás összesen jogcím, 1.3.2.6.1. Időskorúak nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.6.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.1. Demens személyek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.9.1. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.9.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.1. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.11.1. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím és a 1.3.2.11.3. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény jogcím szerinti támogatással együtt nem vehető igénybe.
23			támogatott lakhatás fogyatékos személyek részére (fokozott gondozási szükséglet)	1,50	A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 75. § (1) bekezdése alapján tartanak fenn támogatott lakhatást fogyatékos személyek részére, és az általuk gondozott személy a Szociális Ágazati Portálon közzétett Komplex támogatási szükségletmérő eszköz Összegző adatlap II. pont I. Személyi higiéné, II. Személyi függetlenség, III. Mobilitás kategóriák közül legalább kettő kategóriában teljes támogatást igényel. A támogatás azonos időszakban ugyanazon ellátott után a 2. melléklet I. rész 1.3.2.4.1. Szociális segítés jogcím, 1.3.2.4.2. Személyi gondozás – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.5. Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás összesen jogcím, 1.3.2.6.1. Időskorúak nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.6.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.1. Demens személyek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.9.1. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.9.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.1. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.11.1. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím és a 1.3.2.11.3. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény jogcím szerinti támogatással együtt nem vehető igénybe.
24			támogatott lakhatás pszichiátriai betegek részére	0,77	A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 75. § (1) bekezdése alapján tartanak fenn támogatott lakhatást pszichiátriai betegek részére. A támogatás azonos időszakban ugyanazon ellátott után a 2. melléklet I. rész 1.3.2.4.1. Szociális segítés jogcím, 1.3.2.4.2. Személyi gondozás – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.5. Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás összesen jogcím, 1.3.2.6.1. Időskorúak nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.6.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.7.1. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.7.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.1. Demens személyek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.1. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.11.1. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím és a 1.3.2.11.3. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény jogcím szerinti támogatással együtt nem vehető igénybe.
25			támogatott lakhatás szenvedélybetegek részére	0,74	A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 75. § (1) bekezdése alapján tartanak fenn támogatott lakhatást szenvedélybetegek részére. A támogatás azonos időszakban ugyanazon ellátott után a 2. melléklet I. rész 1.3.2.4.1. Szociális segítés jogcím, 1.3.2.4.2. Személyi gondozás – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.5. Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás összesen jogcím, 1.3.2.6.1. Időskorúak nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.6.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.7.1. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.7.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.1. Demens személyek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.8.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.9.1. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.9.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.1. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.10.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek – önálló feladatellátás jogcím, 1.3.2.11.1. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcím és a 1.3.2.11.3. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény jogcím szerinti támogatással együtt nem vehető igénybe.
26	Gyermekvédelem [Gyvt. 15. § (3) bekezdés a) és b) pontja]	otthont nyújtó ellátás	nevelőszülőnél biztosított otthont nyújtó ellátás	0,91	A támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti igénybe, azok után a – gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett – 3–17 éves gyermekek után, akik nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre és nem minősítették őket különleges, speciális vagy kettős ellátási szükségletűnek.
27			nevelőszülőnél biztosított gyermekvédelmi különleges ellátás	1,08	A támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti igénybe a) az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a Gyvt. 53. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti 0–3 éves életkorú különleges szükségletű gyermekek, b) az ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján különleges szükségletű gyermekek, c) a gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti különleges szükségletű gyermekek után, ha a gyermekek nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre. A nevelőszülőnél biztosított különleges ellátás támogatására való jogosultság megalapozásához a kora miatt különleges ellátást igénylő gyermek esetében a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye nem szükséges. Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartás a nevelőszülői hálózat vonatkozásában nem tartalmazza, hogy az alkalmas a különleges ellátás integrált biztosítására, a nevelőszülői hálózatban ellátott különleges ellátási szükségletű gyermek után a 26. altípus szerinti támogatás vehető igénybe.
28			nevelőszülőnél biztosított gyermekvédelmi speciális ellátás	1,12	A támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti igénybe a) az ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján speciális szükségletű gyermekek, b) a gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés b) pontja szerinti speciális szükségletű gyermekek után, ha a gyermekek nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre. Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartás a nevelőszülői hálózat vonatkozásában nem tartalmazza, hogy az alkalmas a speciális ellátás integrált biztosítására, a nevelőszülői hálózatban ellátott speciális ellátási szükségletű gyermek után a 26. altípus szerinti támogatás vehető igénybe.
29			nevelőszülőnél együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás	1,12	A támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti igénybe a) az ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján kettős szükségletű gyermekek, b) gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés c) pontja szerinti kettős szükségletű gyermekek után, ha a gyermekek nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre. Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartás a nevelőszülői hálózat vonatkozásában nem tartalmazza, hogy az alkalmas a különleges és speciális ellátás együttes biztosítására, a nevelőszülői hálózatban ellátott kettős szükségletű gyermek után a 26. altípus szerinti támogatás vehető igénybe.
30			gyermekotthonban biztosított otthont nyújtó ellátás	1,44	A támogatást a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó fenntartó veheti igénybe, azokra a – gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett – 3–17 éves gyermekekre, akik az általa fenntartott gyermekotthonban, lakásotthonban kerültek elhelyezésre és nem minősítették őket különleges, speciális vagy kettős szükségletűnek.
31			lakásotthonban biztosított otthont nyújtó ellátás	1,44
32			különleges gyermekotthonban, gyermekotthonban biztosított gyermekvédelmi különleges ellátás	2,12	A támogatást a fenntartó a Gyvt. vagy a Szoctv. hatálya alá tartozó intézményében ellátott: a) ideiglenes hatállyal elhelyezett a Gyvt. 53. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti 0–3 éves életkorú különleges szükségletű gyermekek, b) ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján különleges szükségletű gyermekek, c) nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti különleges szükségletű gyermekek után veheti igénybe.
33			különleges lakásotthonban, lakásotthonban biztosított gyermekvédelmi különleges ellátás	2,12	A támogatás igénybevételének megalapozásához a kora miatt különleges ellátást igénylő gyermek esetében a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye nem szükséges.
34			szociális törvény hatálya alá tartozó intézményben biztosított különleges gyermekvédelmi ellátás	2,12	Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartás a gyermekotthon, lakásotthon vonatkozásában nem tartalmazza, hogy az alkalmas a különleges ellátás biztosítására, a gyermekotthonban, lakásotthonban ellátott különleges ellátási szükségletű gyermek után a 30–31. altípus szerinti támogatás vehető igénybe.
35			speciális gyermekotthonban, speciális lakásotthonban, gyermekotthon speciális csoportjában biztosított gyermekvédelmi speciális ellátás	2,48	A támogatást a fenntartó a Gyvt. vagy a Szoctv. hatálya alá tartozó intézményében ellátott: a) ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján speciális szükségletű gyermekek, b) nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés b) pontja szerinti speciális szükségletű gyermekek
36			gyermekotthonban, lakásotthonban biztosított gyermekvédelmi speciális ellátás	2,16	után veheti igénybe. Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartás a gyermekotthon, lakásotthon vonatkozásában nem tartalmazza, hogy az
37			szociális törvény hatálya alá tartozó intézményben biztosított gyermekvédelmi speciális ellátás	2,16	alkalmas a speciális ellátás biztosítására, a gyermekotthonban, lakásotthonban ellátott speciális ellátási szükségletű gyermek után a 30–31. altípus szerinti támogatás vehető igénybe.
38			gyermekotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás	2,16	A támogatást a fenntartó a Gyvt. vagy a Szoctv. hatálya alá tartozó intézményében ellátott:
39			lakásotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás	2,16	a) ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján kettős szükségletű gyermekek,
40			különleges gyermekotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás	2,16	b) gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. § (2) bekezdés c) pontja szerinti kettős szükségletű gyermekek után veheti igénybe.
41			különleges lakásotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás	2,16	Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartás a gyermekotthon, lakásotthon vonatkozásában nem tartalmazza, hogy az alkalmas a különleges és speciális ellátás együttes biztosítására, a gyermekotthonban, lakásotthonban ellátott kettős szükségletű gyermek után a 30–31. altípus szerinti támogatás vehető igénybe.
42			speciális gyermekotthonban, speciális lakásotthonban, gyermekotthon speciális csoportjában együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás	2,48
43			gyermekotthonban, lakásotthonban együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás	2,16
44			szociális törvény hatálya alá tartózó intézményben együttesen biztosított gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás	2,16
45		utógondozói ellátás	Gyvt. 93. § (1) bekezdés a)–c) pontja alapján nevelőszülőnél biztosított utógondozói ellátás	0,90	Támogatás vehető igénybe a fenntartó által – gyámhivatal határozata alapján – a Gyvt. 93. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott ok miatt, a Gyvt. 53/A. §-a szerinti utógondozói ellátásban részesített 18–25 éves korú fiatal felnőtt után, ha a fiatal felnőttet a gyámhivatal nevelőszülőnél helyezte el.
46			Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján utógondozó otthonban, utógondozó lakásotthonban biztosított utógondozói ellátás	1,28	Támogatás vehető igénybe a fenntartó által – gyámhivatal határozata alapján – a Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott ok miatt, a Gyvt. 53/A. §-a szerinti utógondozói ellátásban részesített 18–25 éves korú fiatal felnőtt után.
47			Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján gyermekotthonban, lakásotthonban biztosított utógondozói ellátás	1,28
48			Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján különleges és speciális gyermekotthonban, különleges és speciális lakásotthonban biztosított utógondozói ellátás	1,28
49			Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás	1,31
50			Gyvt. 93. § (1) bekezdés a) pontja alapján biztosított utógondozói ellátás gyermekotthonban/lakás- otthonban, különleges gyermekotthonban/ lakásotthonban, speciális gyermekotthonban/ lakásotthonban, utógondozó otthonban, külső férőhelyen	1,13	Támogatás vehető igénybe a fenntartó által – gyámhivatal határozata alapján – a Gyvt. 93. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ok miatt, a Gyvt. 53/A. §-a szerinti utógondozói ellátásban részesülő 18–22 éves korú, fiatal felnőtt után.
51	Gyermekvédelem [Gyvt. 15. § (2) bekezdés c) pontja]	gyermekek átmeneti gondozása	Gyvt. 45. § (6) bekezdése alapján az utógondozói ellátásban részesülő szülő kérelemére átmeneti gondozásban részesülő gyermekek	1,44	A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek az átmeneti gondozást a Gyvt. 45. § (6) bekezdése alapján az utógondozói ellátásban részesülő szülő kérelemére gyermeke számára biztosítják.
52			helyettes szülőnél biztosított átmeneti ellátás	0,80	A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Gyvt.-ben szabályozott módon átmeneti gondozás biztosítására helyettes szülői jogviszonyt létrehozó írásbeli megállapodást kötöttek, és a helyettes szülői tevékenység folytatására a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés alapján jogosultak, illetve a jogszabályban meghatározottak szerinti önálló helyettes szülői ellátást biztosítanak írásbeli megállapodás alapján. A támogatás ebben az esetben a helyettes szülői ellátással kapcsolatos költségekre fordítható.
53			gyermekek átmeneti otthonában biztosított átmeneti ellátás	0,94	A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Gyvt.-ben szabályozott módon gyermekek átmeneti gondozását biztosító intézményt tartanak fenn.
54			családok átmeneti otthonában biztosított átmeneti ellátás	0,83	A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Gyvt.-ben szabályozott módon családok átmeneti gondozását biztosító intézményt tartanak fenn.
55			családok átmeneti otthonában külső férőhelyén biztosított átmeneti ellátás	0,70	A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a Gyvt.-ben szabályozott módon családok átmeneti otthona külső férőhelyén biztosítanak ellátást.

2.6. A nevelőszülői alapdíj támogatása

T = Nsz*Nszad

ahol:

Nsz = nevelőszülők becsült létszáma két tizedesre kerekítve, amely nem lehet több a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő létszámnál,

NSzad = a Gyvt. 66/H. § (3) bekezdése szerint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatban megállapított kötelező minimális alapdíj harmincad részének szociális hozzájárulási adóval számított összege * 365 nap

2.7. Elszámoláskor az Nszad megegyezik a Gyvt. 66/H. § (3) bekezdése szerint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatban megállapított kötelező minimális alapdíj harmincad részének szociális hozzájárulási adóval számított összege * a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban töltött napok száma.

2.8. Az összes nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban töltött napok száma nem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő létszám és a működési napok számának szorzatát.

3. 1.2. Gyermekvédelmi szakellátási intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak kiegészítő támogatása jogcím

3.1. A központi költségvetés elismert átlagbéralapú feladathoz kötött kiegészítő támogatást biztosít a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak után a gyermekvédelmi szakellátási intézmény nem állami fenntartói részére.

3.2. A kiegészítő támogatás a fenntartók által fenntartott intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott munkatársak béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adójához jár, és az intézmény működésével összefüggésben használható fel.

3.3. A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak elismert létszámának meghatározása

Gypl ≤ L2/4*Ksz2

ahol:

Gypl = adott évre a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak létszáma, amely tervezéskor az intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak éves becsült száma, az elszámolásnál a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak összesített éves száma osztva 365-tel, a 2. pontban elismert, Ksz1 szorzószámmal korrigált szakmai munkatárs létszámon belül elismert pedagóguslétszám,

L2 = szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszám,

Ksz2 = az alábbi táblázat szerinti szolgáltatás biztosításához kapcsolódó korrekciós szorzószám, intézménytípusonként:

a) nevelőszülői hálózat: 0,09

b) gyermekotthoni, lakásotthoni ellátás: 0,58

c) különleges gyermekotthoni, lakásotthoni ellátás: 0,75

d) speciális gyermekotthoni, lakásotthoni ellátás: 1,42

e) utógondozó otthon: 0,68

3.4. A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak átlagbére kiegészítő támogatásának (T) számítása

T = Gypl * Gyszp

ahol

Gyszp = 1.2. Gyermekvédelmi szakellátási intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak kiegészítő támogatása jogcím szerinti fajlagos összeg

4. 1.3. Gyermekvédelmi szakellátási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak minősítésével összefüggő kiegészítő támogatás jogcím

4.1. A központi költségvetés a minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján az Nkt. 64. § (4) bekezdés c)–e) pontjai szerinti fokozatba besorolt, 2021. január 1-jén pedagógus-munkakörben foglalkoztatott munkatársaknak az elnyert minősítéssel járó bérnövekményéhez és az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adójához támogatást nyújt.

4.2. A teljes összeg illeti meg a fenntartót azon pedagógusok után, akik a minősítést 2019. december 31-éig szerezték meg.

4.3. Az összeg 11 havi időarányos része illeti meg 2021. február hónaptól a fenntartót azon pedagógusok után, akik a minősítést 2020. évben szerezték meg.

4.4. A pedagógus-munkakörűek nyilvántartott létszáma alatt a gyermekvédelmi szakellátási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak személyes adatait tartalmazó köznevelés információs rendszere (KIR) személyi nyilvántartása alapján számított éves átlaglétszámot kell érteni. A támogatással kapcsolatos igénylésre, pótigénylésre, lemondásra, folyósításra, elszámolásra, ellenőrzésre és visszafizetésre az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet 1–26. §-át kell alkalmazni.

4.5. A támogatást az e melléklet 3. pont szerinti támogatásra is jogosult fenntartó veheti igénybe.

5. 2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím

5.1. A központi költségvetés támogatást biztosít a Kjtvhr. szerinti, 2021. január-december havi foglalkoztatásra tekintettel kifizetendő szociális ágazati összevont pótlékhoz, az egészségügyi kiegészítő pótlékhoz és azok közterheihez, ha a fenntartó

5.1.1. a 42. § (1) bekezdés a)–c) pontja és a 42. § (6) bekezdés szerint támogatásban részesül, vagy

5.1.2. a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló kormányrendelet alapján támogatásban részesül és érvényes támogatási szerződéssel rendelkezik arra az időszakra, amelyre támogatást igényel, vagy

5.1.3. család- és gyermekjóléti szolgáltatás ellátására valamely települési önkormányzattal 2021. évre érvényes – a Szoctv. 120–122. §-a, illetve a Gyvt. 97. §- a szerinti – ellátási szerződéssel rendelkezik, az érvényességének időtartama alatt.

5.2. A 2. melléklet II. rész 20.1.8. pontja szerinti, települési önkormányzattól történő feladat-, illetve intézményátvétel esetén a fenntartó a tényleges átadás-átvétel időpontjától jogosult a támogatásra, amennyiben az egyéb jogszabályi feltételeknek megfelel.

5.3. A támogatás éves összegének meghatározása

T = Plsz*Kjtvhr. szerinti pótlék összege*12*(1+ a szociális hozzájárulási adó mértéke), de legfeljebb a kifizetett szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék, valamint azok szociális hozzájárulási adója,

ahol

Plsz = a szociális ágazati összevont pótlékra, egészségügyi kiegészítő pótlékra jogosult foglalkoztatottak száma, amely a támogatás igénylésekor a szociális ágazati összevont pótlékra, egészségügyi kiegészítő pótlékra jogosult foglalkoztatottak éves becsült átlaglétszáma közalkalmazotti jogviszonyban, illetve azzal egy tekintet alá eső – a Szoctv. 94/L. §-ában és a Gyvt. 145. §-ában szabályozott – jogviszonyban töltött idő és fizetési osztály figyelembevételével; a támogatás elszámolásakor a foglalkoztatottak éves tényleges átlaglétszáma közalkalmazotti jogviszonyban, illetve azzal egy tekintet alá eső – a Szoctv. 94/L. §-ában és a Gyvt. 145. §-ában szabályozott – jogviszonyban töltött idő és fizetési osztály figyelembevételével,

Kjtvhr. szerinti pótlék összege= a Kjtvhr. szerinti összeg, azzal, hogy év közbeni változása esetén az új összeget annak hatálybalépése szerint az új összeggel kell korrigálni

5.4. A szociális ágazati összevont pótlék, egészségügyi kiegészítő pótlék igénylésére, pótigénylésére, lemondására, folyósítására, elszámolására, ellenőrzésére és visszafizetésére az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet 1–26. §-át kell alkalmazni.

5.5. A nem állami szociális fenntartó a támogatásra akkor jogosult, ha a Kjtvhr. szerinti szociális ágazati összevont pótlék, egészségügyi kiegészítő pótlék teljes összege tényleges bérnövekedésként jelenik meg a foglalkoztatott számára.

5.6. Nem nyújtható támogatás a szociális ágazati összevont pótléknak, egészségügyi kiegészítő pótléknak a Kjtvhr.-ben meghatározott összegén felül nyújtott összege és azok közterhei kifizetéséhez.

5.7. A támogatás kizárólag a 2021. évvel összefüggésben felmerült, a szociális ágazati összevont pótlékra, egészségügyi kiegészítő pótlékra kifizetett, továbbá azoknak ténylegesen megfizetett közterheire használható fel. A támogatás terhére más jogcímen kifizetés nem teljesíthető.

5.8. A támogatásra a fenntartó a szociális ágazatot irányító miniszter által kijelölt diszpécserszolgálatban foglalkoztatottak után is jogosult, amennyiben az 5.1.1. pont vagy 5.1.2. pont valamelyike alapján támogatást vesz igénybe. Az igényléshez mellékelni szükséges a szociális ágazatot irányító miniszter kijelölő nyilatkozatát.

6. 3. A bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkeztetése jogcím

6.1. A 42. § (1) bekezdésben meghatározott fenntartót kiegészítő támogatás illeti meg az általa étkeztetett, bölcsődei ellátásban részesülő, a Gyvt. 21/B. § (1) bekezdés a) pontja szerint a gyermekétkeztetést ingyenesen igénybe vevő gyermekek után.

6.2. A kiegészítő támogatás igénylésekor és elszámolásakor a 2. melléklet II. rész 47.3. pontjában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a bölcsődében, mini bölcsődében 2021. január 1-je és december 31-e között a naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített gondozási napok számát el kell osztani 230-cal.

7. 4. A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás, az utcai szociális munka, a krízisközpont, a félutas ház és a titkos menedékház fenntartóját megillető költségvetési támogatás jogcím

7.1. A támogatásra a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás, az utcai szociális munka, a krízisközpont és a félutas ház finanszírozási szerződéssel, illetve a titkos menedékház támogatási szerződéssel rendelkező fenntartója jogosult.

8. 5.1. Biztos Kezdet Gyerekház fenntartóját megillető költségvetési támogatás jogcím

8.1. A támogatásra a Biztos Kezdet Gyerekház fenntartására vonatkozó támogatási szerződéssel rendelkező fenntartója jogosult.

10. melléklet a 2020. évi XC. törvényhez

A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok és az országos nemzetiségi önkormányzatok támogatásai

I. Előirányzatok és támogatások

	Jogcímszám	Támogatási jogcím	Előirányzat (millió forintban)	Fajlagos összeg
1	1.	A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok (együtt: helyi nemzetiségi önkormányzatok) és az országos nemzetiségi önkormányzatok támogatásai
2	1.1.	A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatásai
3	1.1.1.	A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok működésének támogatása	2 155,9	520 000 forint/év
4	1.1.1.1.	A települési nemzetiségi önkormányzatok működésének támogatása, ha a településen a legutolsó népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire adott válaszok alapján az adott nemzetiséghez tartozók száma meghaladja az 50 főt		1 040 000 forint/év
5	1.1.1.2.	A területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása, ha a megyében (fővárosban) az adott nemzetiséghez tartozó, törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett települési (fővárosi kerületi) nemzetiségi önkormányzatok és átalakult nemzetiségi önkormányzatok száma legalább 10, de legfeljebb 20		1 040 000 forint/év
6	1.1.1.3.	A területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása, ha a megyében (fővárosban) az adott nemzetiséghez tartozó, törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett települési (fővárosi kerületi) nemzetiségi önkormányzatok és átalakult nemzetiségi önkormányzatok száma meghaladja a 20-at		2 080 000 forint/év
7	1.1.2.	A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok feladatalapú támogatása	1 747,1
8	1.2.	Országos nemzetiségi önkormányzatok támogatása
9	1.2.1.	Országos nemzetiségi önkormányzatok és média támogatása	2 138,8	3.2. pontban meghatározott összeg
10	1.2.2.	Országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatása	1 342,2	4.2. pontban meghatározott összeg

II. Támogatások megállapításának, felhasználásának és elszámolásának szabályai

1. 1.1. 1. A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok működésének támogatása jogcímre vonatkozó szabályok

1.1. Az előirányzat összegének megbontása:

1.1.1. A XI. Miniszterelnökség fejezetben rendelkezésre álló előirányzat összege – a roma helyi nemzetiségi önkormányzatok kivételével – a helyi nemzetiségi önkormányzat vonatkozásában 982,3 millió forint.

1.1.2. A XIV. Belügyminisztérium fejezetben rendelkezésre álló előirányzat összege a roma helyi nemzetiségi önkormányzatok vonatkozásában 1 173,6 millió forint.

1.2. A működési támogatás megállapításának és folyósításának szabályai

1.2.1. A működési támogatásra való jogosultság szempontjából települési nemzetiségi önkormányzatnak kell tekinteni az átalakult nemzetiségi önkormányzatot is.

1.2.2. Az 1.1.1. A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok működésének támogatása jogcím egész éves fajlagos összegére a 2021. január 1-jén a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: kincstár) által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett helyi nemzetiségi önkormányzat jogosult. Amennyiben a helyi nemzetiségi önkormányzat év közben alakul, akkor a helyi nemzetiségi önkormányzat a törzskönyvi bejegyzést követő hónap első napjától jogosult az időarányos működési támogatásra.

1.2.3. Amennyiben a helyi nemzetiségi önkormányzat év közben megszűnik, akkor a megszűnés hónapjának utolsó napjáig a működési támogatás időarányos része illeti meg.

1.2.4. A kincstár a nemzetiségpolitikáért megosztott hatáskörben felelős minisztereket (a továbbiakban: miniszter) 2021. január 10-éig tájékoztatja a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett helyi nemzetiségi önkormányzatokról. Ha a helyi nemzetiségi önkormányzat év közben alakul, akkor a kincstár a helyi nemzetiségi önkormányzat törzskönyvi bejegyzését követően haladéktalanul tájékoztatja ennek tényéről a minisztert.

1.2.5. A miniszter a helyi nemzetiségi önkormányzatokat megillető működési támogatás összegének honlapján való közzétételéről 2021. január 20-áig intézkedik. Ha a helyi nemzetiségi önkormányzat év közben alakul, akkor a miniszter a kincstár 1.2.4. pont szerinti tájékoztatását követő 8 napon belül teszi közzé az érintett helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető működési támogatás összegét.

1.2.6. A működési támogatásról a miniszter támogatói okiratot ad ki. A támogatói okirat közlése a miniszter honlapján történő közzététellel valósul meg.

1.2.7. A miniszter a működési támogatást az éves támogatásra jogosult helyi nemzetiségi önkormányzat részére két egyenlő részletben, 2021. január 31-éig és 2021. június 30-áig folyósítja a kincstár útján. Ha a helyi nemzetiségi önkormányzat év közben alakul, akkor a működési támogatást a miniszter a kincstár útján az 1.2.5. pont szerinti közzétételt követő hónap utolsó napjáig folyósítja.

1.3. A működési támogatás felhasználásának és elszámolásának szabályai

1.3.1. A működési támogatást a helyi nemzetiségi önkormányzat 2021. december 31-éig használhatja fel.

1.3.2. A működési támogatás kizárólag a helyi nemzetiségi önkormányzatok tevékenységével közvetlenül összefüggő – a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) 80. §-a és 159. § (3) bekezdése szerint a helyi önkormányzat által biztosított feltételeket meghaladó további – működési és a 2.5.2. szerinti nemzetiségi feladatok ellátását biztosító működési és felhalmozási jellegű kiadásokra fordítható. A támogatás szempontjából kizárólag az „Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége”, a „Nemzetiségi közfeladatok ellátása és támogatása”, „Nemzetiségi médiatartalom-szolgáltatás és támogatása”, „Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése”, „Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása” és az oktatással összefüggő kormányzati funkción elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

1.3.3. A helyi nemzetiségi önkormányzat a működési támogatásról legkésőbb 2022. március 15-éig szakmai és pénzügyi beszámolót nyújt be a miniszter számára, amelynek elfogadásáról a miniszter a honlapján történő közzététellel értesíti a helyi nemzetiségi önkormányzatot.

1.3.4. A működési támogatás felhasználásáról a kedvezményezett az Ávr. 93. §-a szerint számol el a miniszter felé.

2. 1.1.2. A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok feladatalapú támogatása jogcímre vonatkozó szabályok

2.1. Az előirányzat összegének megbontása:

2.1.1. A XI. Miniszterelnökség fejezetben rendelkezésre álló előirányzat összege – a roma helyi nemzetiségi önkormányzatok kivételével – a helyi nemzetiségi önkormányzatok vonatkozásában 1187,1 millió forint.

2.1.2. A XIV. Belügyminisztérium fejezetben rendelkezésre álló előirányzat összege a roma helyi nemzetiségi önkormányzatok vonatkozásában 560,0 millió forint.

2.2. A feladatalapú támogatás fajlagos összegének meghatározása

2.2.1. A helyi nemzetiségi önkormányzatok 2021. évi feladatalapú támogatásának fajlagos összegét az 1.1.2. A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok feladatalapú támogatása jogcím előirányzat összege és a 2.3. A feladatalapú támogatás megállapításának és folyósításának szabályai pont szerint a támogatásra való jogosultsági szabályoknak megfelelő helyi nemzetiségi önkormányzatok részére meghatározott összes pontszám hányadosaként kell meghatározni.

2.3. A feladatalapú támogatás megállapításának és folyósításának szabályai ^* 

2.3.1. ^*  A feladatalapú támogatásra az a helyi nemzetiségi önkormányzat jogosult, amely a költségvetési évet megelőző évben megtartott legalább kettő képviselő-testületi ülésre vonatkozó jegyzőkönyvét a fővárosi és megyei kormányhivatal részére 2021. január 15-éig benyújtja. A határidő elmulasztása jogvesztő.

2.3.2. ^*  A 2021. évi feladatalapú támogatás megalapozását szolgáló feladatmutató pontszám mértéke a helyi nemzetiségi önkormányzat 2018. év és 2020. év között kapott pontszámainak átlaga. A 2019. évben újonnan alakult helyi nemzetiségi önkormányzatok esetében az adott helyi nemzetiségi önkormányzatot a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény 9. melléklet 2. pontja alapján megillető 2020. évi pontszámainak átlaga.

2.3.3. ^* 

2.3.4. ^* 

2.3.5. ^*  A feladatalapú támogatás összege a 2.3.2. pont alapján megállapított feladatmutató pontszám és a 2.2.1 pont szerint meghatározott fajlagos támogatási összeg szorzata

2.3.6. ^* 

2.3.7. A feladatalapú támogatásról a miniszter támogatói okiratot ad ki. A támogatói okirat közlése a miniszter honlapján történő közzététellel valósul meg.

2.3.8. A miniszter a támogatást a jogosult helyi nemzetiségi önkormányzat részére két egyenlő részletben, 2021. április 30-áig és 2021. augusztus 15-éig folyósítja a kincstár útján.

2.3.9. Amennyiben a helyi nemzetiségi önkormányzat év közben megszűnik, akkor a feladatalapú támogatásnak a megszűnés időpontját megelőzően kötelezettségvállalással terhelt része illeti meg. A megszűnés időpontjában a feladatalapú támogatásnak a kötelezettségvállalással nem terhelt részét a helyi nemzetiségi önkormányzatnak vissza kell fizetnie.

2.4. A feladatalapú támogatás felhasználásának és elszámolásának szabályai

2.4.1. A feladatalapú támogatást a helyi nemzetiségi önkormányzat 2022. december 31-éig használhatja fel.

2.4.2. A feladatalapú támogatás szempontjából kizárólag a „Nemzetiségi közfeladatok ellátása és támogatása”, „Nemzetiségi médiatartalom-szolgáltatás és támogatása”, „Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése”, „Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása” és az oktatással összefüggő kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

2.4.3. A helyi nemzetiségi önkormányzat a feladatalapú támogatásról legkésőbb 2023. március 15-éig szakmai és pénzügyi beszámolót nyújt be a miniszter számára, amelynek elfogadásáról a miniszter a honlapján történő közzététellel értesíti a helyi nemzetiségi önkormányzatot.

2.4.4. A feladatalapú támogatás felhasználásáról a kedvezményezett az Ávr. 93. §-a szerint számol el a miniszter felé.

3. 1.2.1. Országos nemzetiségi önkormányzatok és média támogatása jogcímre vonatkozó szabályok

3.1. Az előirányzat összegének megbontása:

3.1.1. A XI. Miniszterelnökség fejezetben rendelkezésre álló előirányzat összege az Országos Roma Önkormányzat kivételével 1 704,9 millió forint.

3.1.2. A XIV. Belügyminisztérium fejezetben rendelkezésre álló előirányzat összege az Országos Roma Önkormányzat vonatkozásában 433,9 millió forint.

3.2. Az Országos nemzetiségi önkormányzatok és média támogatás fajlagos támogatási összegei

	A	B
	Megnevezés	Éves előirányzat (millió forintban)
1	Bolgár Országos Önkormányzat és Média	84,2
2	Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata és Média	85,1
3	Magyarországi Németek Országos Önkormányzata és Média	352,8
4	Magyarországi Románok Országos Önkormányzata és Média	165
5	Országos Horvát Önkormányzat és Média	224,9
6	Országos Lengyel Önkormányzat és Média	101,4
7	Országos Örmény Önkormányzat és Média	69,2
8	Országos Ruszin Önkormányzat és Média	80,8
9	Országos Szlovák Önkormányzat és Média	199,2
10	Országos Szlovén Önkormányzat és Média	105,6
11	Szerb Országos Önkormányzat és Média	143,8
12	Ukrán Országos Önkormányzat és Média	92,9
13	Országos Roma Önkormányzat és Média	433,9

3.3. Az Országos nemzetiségi önkormányzatok és média támogatás megállapításának és folyósításának szabályai

3.3.1. A támogatás az – a Nek. tv. alapján létrehozott – országos nemzetiségi önkormányzatot a működésével összefüggő kiadásokhoz és a nemzetiségi média feladatainak ellátásához kapcsolódóan illeti meg.

3.3.2. A miniszter a 3.2. pont szerinti támogatást negyedévenként egyenlő részletekben, a költségvetési év első negyedéve tekintetében legkésőbb 2021. február 15-éig, ezt követően minden negyedév első hónapjának 15. napjáig folyósítja a kincstár útján.

3.4. Az Országos nemzetiségi önkormányzatok és média támogatás felhasználásának és elszámolásának szabályai

3.4.1. A támogatást az országos nemzetiségi önkormányzat 2021. december 31-éig használhatja fel. A támogatás felhasználható a 2020. december havi személyi juttatások, az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, továbbá a 2020. december hónapot érintő közüzemi díjak 2021. január 31-ig történő kifizetésére.

3.4.2. Az országos nemzetiségi önkormányzat és intézményei, valamint a nemzetiségi média a 3.2. pont szerinti támogatások terhére a miniszter által támogatói okiratban meghatározottak szerint a működéséhez és a Nek. tv. 117–119. §-ában és 121–122. §-ában foglalt közfeladatai ellátásához, valamint a közfeladat-ellátás fejlesztéséhez kapcsolódó működési és felhalmozási jellegű költségeket számolhatja el.

3.4.3. A támogatás felhasználásáról a kedvezményezett az Ávr. 93. §-ában rögzítettek alapján számol el a miniszter felé. Az országos nemzetiségi önkormányzat a zárszámadásról szóló közgyűlési előterjesztést és határozatot tartalmazó részletes szakmai és pénzügyi beszámolóját a zárszámadása elfogadását követő 15 napon belül nyújtja be a miniszter számára.

3.4.4. A miniszter az Áht. 54. § szerint vizsgálja a támogatás jogszerű elszámolását és felhasználását.

3.4.5. Az országos nemzetiségi önkormányzat, az általa fenntartott vagy közvetlenül támogatott nemzetiségi önkormányzati intézmény, a rendszeres vagy az időszaki lap kiadója és az elektronikus médium működtetője a támogatás felhasználásáról elkülönített számviteli nyilvántartást vezet az elfogadott éves intézményi költségvetésnek megfelelően.

4. 1.2.2. Országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatása jogcímre vonatkozó szabályok

4.1. Az előirányzat összegének megbontása:

4.1.1. A XI. Miniszterelnökség fejezetben rendelkezésre álló előirányzat összege az Országos Roma Önkormányzat kivételével 1 159,7 millió forint.

4.1.2. A XIV. Belügyminisztérium fejezetben rendelkezésre álló előirányzat összege az Országos Roma Önkormányzat vonatkozásában 182,5 millió forint.

4.2. Az Országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatás fajlagos támogatási összegei

	A	B
	Megnevezés	Éves előirányzat (millió forintban)
1	Bolgár Országos Önkormányzat által fenntartott intézmények	80,1
2	Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata által fenntartott intézmények	39,1
3	Magyarországi Németek Országos Önkormányzata által fenntartott intézmények	262,6
4	Magyarországi Románok Országos Önkormányzata által fenntartott intézmények	52,8
5	Országos Horvát Önkormányzat által fenntartott intézmények	160,5
6	Országos Lengyel Önkormányzat által fenntartott intézmények	58,3
7	Országos Örmény Önkormányzat által fenntartott intézmények	36,7
8	Országos Ruszin Önkormányzat által fenntartott intézmények	38,8
9	Országos Szlovák Önkormányzat által fenntartott intézmények	217,7
10	Országos Szlovén Önkormányzat által fenntartott intézmények	64,2
11	Szerb Országos Önkormányzat által fenntartott intézmények	125,4
12	Ukrán Országos Önkormányzat által fenntartott intézmények	23,5
13	Országos Roma Önkormányzat által fenntartott intézmények	182,5

4.3. Az Országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatás megállapításának és folyósításának szabályai

4.3.1. A támogatás az országos nemzetiségi önkormányzatot a Nek. tv. 117–119. §-ában és 121–122. §-ában meghatározott közfeladatai ellátása érdekében létrehozott nemzetiségi önkormányzati intézmények fenntartásához kapcsolódóan illeti meg.

4.3.2. A miniszter a 4.2. pont szerinti támogatást negyedévenként egyenlő részletekben, a költségvetési év első negyedéve tekintetében legkésőbb 2021. február 15-éig, ezt követően minden negyedév első hónapjának 15. napjáig folyósítja a kincstár útján.

4.4. Az Országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatás felhasználásának és elszámolásának szabályai

4.4.1. A támogatást az országos nemzetiségi önkormányzat 2021. december 31-éig használhatja fel. A támogatás felhasználható a 2020. december havi személyi juttatások, az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, továbbá a 2020. december hónapot érintő közüzemi díjak 2021. január 31-ig történő kifizetésére.

4.4.2. Az országos nemzetiségi önkormányzat és intézményei a 4.2. pont szerinti támogatások terhére a miniszter által támogatói okiratban meghatározottak szerint a működéséhez és a Nek. tv. 117–119. §-ában és 121–122. §-ában foglalt közfeladatai ellátásához, valamint a közfeladat-ellátás fejlesztéséhez kapcsolódó működési és felhalmozási jellegű költségeket számolhatja el.

4.4.3. A támogatás felhasználásáról az országos nemzetiségi önkormányzat az Ávr. 93. §-a szerint számol el a miniszter felé. Az országos nemzetiségi önkormányzat a zárszámadásról szóló közgyűlési előterjesztést és határozatot tartalmazó részletes szakmai és pénzügyi beszámolóját a zárszámadása elfogadását követő 15 napon belül nyújtja be a miniszter számára.

4.4.4. A miniszter az Áht. 54. §-a szerint vizsgálja a támogatás jogszerű elszámolását és felhasználását.

4.4.5. Az országos nemzetiségi önkormányzat, az általa fenntartott vagy közvetlenül támogatott nemzetiségi önkormányzati intézmény a támogatás felhasználásáról elkülönített számviteli nyilvántartást vezet az elfogadott éves intézményi költségvetésnek megfelelően.

11. melléklet a 2020. évi XC. törvényhez

Egyházi közfeladatellátáshoz kapcsolódó céltámogatások és karitatív feladatok támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alá besorolt támogatások megosztása

I. Egyházi közfeladatellátáshoz kapcsolódó céltámogatások és karitatív feladatok támogatása

Szám	Céltámogatás megnevezése	Támogatás
1	Egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények támogatása	3 267,8
2	Hittanoktatás támogatása	3 600,0
3 *	Magyarországon hitéleti szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótléka	5 250,0
4 *	Külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyek támogatása	840,0
5	Kórházakban és egészségügyi intézményekben lelkészi, illetve lelkigondozói szolgálatot végzők támogatása	800,0
6	A külhoni és diaszpórában élő magyarság hitéleti tevékenységének támogatása	500,0
7	Karitatív Tanács tagjai által koordinált feladatok	18,0

II. Támogatások megállapításának, felhasználásának és elszámolásának szabályai

A támogatások megállapításának, felhasználásának részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

---