2020. évi LXIV. törvény

az Erzsébet-táborokról ^* 

Az Erzsébet-táborok a magyarság- és honismeretet, a sport, a tudomány és a kultúra szeretetét, a kereszténység alapértékeit előtérbe helyezve nyújtanak testi, szellemi és lelki fejlődést segítő, rekreációs, szórakoztató, tartalmas és esélyteremtő egyéni vagy társas élményprogramokat annak érdekében, hogy pozitívan alakítsák a táboron kívüli egyéni és közösségi létet, valamint elősegítsék az integrációt. Kompetenciafejlesztő hatásuk révén hozzájárulnak a gyermekeket és családokat támogató állami célkitűzések megvalósításához, a társadalmi kohézió erősítéséhez, a gyermekek szocializációjához, pihenéséhez és ismereteik bővítéséhez, a szociálisan rászoruló gyermekek élethelyzetének javításához, különösen az életkoruknak megfelelő mennyiségű és minőségű, egészséges étkezés, az életkoruknak megfelelő egészségi állapot elérését és a képességeiknek megfelelő tudás megszerzését segítő szolgáltatások, valamint az aktív kikapcsolódás lehetőségének biztosításával. Az Erzsébet-táborok emellett a magyarországi, a külhoni magyar és magyarul tanuló gyermekek elérésével segítik a közösségépítést, valamint a külhoni magyarsággal és a visegrádi együttműködésben részt vevő államokkal fennálló kötelék erősítését.

A Magyarország Alaptörvényének nemzeti hitvallásában rögzített, a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában való bizalom, valamint az abba vetett hit jegyében, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot, továbbá a családok védelme és jólétének erősítése, a nehéz körülmények között élő gyermekek és családok tartalmas üdülésének elősegítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában

1. gyermek felügyeletét ellátó kísérő: az a tizennyolcadik életévét betöltött, büntetlen előéletű, cselekvőképes személy, aki a táborba vele együtt érkező gyermekcsoport felügyeletét látja el,

2. táborhely: azon szálláshely különleges célú igénybevétele, ahol a természeti adottságok és az azok keretei között működő építmények és közösségi terek egyedi rendszert képeznek, és amelyben a gyermektáboroztatás megvalósul,

3. táborozás: a táborszervező által a táborhelyen megvalósított rendezvények összessége, amelynek keretében az abban részt vevő táborozók vonatkozásában sajátos szocializációs célú tevékenység és az önszabályozó közösség előre meghatározott időtartamra szóló együttélése valósul meg,

4. táborozó: az a tizennyolc év alatti gyermek, illetve tizennyolcadik életévét betöltött cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy, továbbá – családi Erzsébet-tábor esetén – a velük együtt érkező szülő, törvényes képviselő vagy más hozzátartozó, aki igénybe veszi az e törvényben meghatározott szolgáltatásokat,

5. táborszervező: az a jogi személy, amely az általa előre kialakított programterv alapján meghatározott foglalkozásokat megszervezi és lebonyolítja, vagy lebonyolíttatja, továbbá a táborozáshoz kapcsolódó összes szolgáltatást megrendeli és a táborozás ideje alatt hozzáférhetővé teszi.

2. Az Erzsébet-táborokra vonatkozó általános rendelkezések

2. § (1) Az állam támogatja a gyermekek számára a jelen törvény szerinti Erzsébet-táborok (a továbbiakban: Erzsébet-táborok) keretében szervezett táboroztatást.

(2) Az e törvény alapján megvalósuló táboroztatás során előnyben kell részesíteni a szociálisan rászoruló gyermekeket és családokat.

3. Az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány jogállása és feladatellátása

3. § (1) Erzsébet-táborokat az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) szervezhet.

(2) Az Alapítvány közhasznú szervezet, amely közfeladatként a jövő nemzedékének védelme érdekében gyermek- és ifjúsági programokban való részvétellel, gyermek- és ifjúsági táborok szervezésével összefüggő feladatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szervezési, lebonyolítási, oktatási és képzésszervezési teendőket lát el.

(3) Az Alapítvány a közfeladatai ellátásába bevonhatja a kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságot.

(4) Az Alapítvány a tulajdonában álló, táborhelyként működő ingatlanok üzemeltetését a saját tulajdonú, Magyarországon vagy más államban bejegyzett gazdasági társasága vagy önálló jogi személyiséggel rendelkező más szervezet útján látja el.

(5) A (2) bekezdés szerinti közfeladatok ellátásához és az Alapítvány működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet évenként a központi költségvetésről szóló törvény biztosítja.

(6) A (2) bekezdésben meghatározott közfeladatok megvalósítása érdekében az állam elősegíti és támogatja a gyermekprogramok alapjául szolgáló táborhelyek létrehozását, fejlesztését és működtetését.

3/A. § ^*  (1) Az állami tulajdonban álló, Budapest, belterület 9121/7 helyrajzi számú ingatlant (a továbbiakban: Ingatlan) „kivett gyermektábor” megnevezésű ingatlanként kell nyilvántartásba venni a területnek tanerdőként történő használata céljából. A művelésiág-változás átvezetésére irányuló eljárást a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) kérelmére az ingatlanügyi hatóságként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala folytatja le, és az Ingatlant belterületi, művelés alól kivett területként jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. A művelésiág-változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányuló kérelemben kizárólag e törvénynek a művelésiág-változást, valamint az Ingatlan helyrajzi számát tartalmazó rendelkezésére kell hivatkozni, további dokumentum benyújtása nem szükséges. Az ingatlanügyi hatóság ügyintézési határideje 15 nap.

(2) ^*  Az Ingatlant az MNV Zrt. kérelme alapján az erdészeti hatóságként eljáró Pest Vármegyei Kormányhivatal törli az Országos Erdőállomány Adattárból. A törlésre irányuló kérelemben kizárólag e törvénynek az Országos Erdőállomány Adattárból való törlést, valamint az Ingatlan helyrajzi számát tartalmazó rendelkezésére kell hivatkozni, további dokumentum benyújtása nem szükséges. Az erdészeti hatóság ügyintézési határideje 15 nap.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti eljárásokban hozott döntések véglegessé válását követően az Ingatlant a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (3) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése alapján, a jövő nemzedékének védelme érdekében gyermek- és ifjúsági programokban való részvétellel, gyermek- és ifjúsági táborok szervezésével összefüggő feladatok, valamint az ezekhez kapcsolódó szervezési, lebonyolítási, oktatási és képzésszervezési teendők ellátásának elősegítése érdekében ingyenesen az Alapítvány tulajdonába kell adni, azzal a feltétellel, hogy az Alapítvány a (4) bekezdés szerinti szerződésben meghatározott kötelezettségeket teljeskörűen vállalja.

(4) A (3) bekezdés szerinti tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében az MNV Zrt. készíti elő és köti meg. A szerződésben az Ingatlan forgalmi értékeként az MNV Zrt. által megállapított forgalmi értéket kell megjelölni. A szerződésben rögzíteni szükséges, hogy az Ingatlan használata során az Alapítvány kötelezettsége a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembevétele, különösen a biológiai sokféleség védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése.

(5) ^*  A tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő végleges bejegyzését követően az Alapítvány kérelmére az erdészeti hatóságként eljáró Pest Vármegyei Kormányhivatal az Ingatlannak az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény szerint erdőnek minősülő területét az Országos Erdőállomány Adattárba tanerdő rendeltetéssel nyilvántartásba veszi. A kérelemben kizárólag e törvénynek az Országos Erdőállomány Adattárba való nyilvántartásba vételt, valamint az Ingatlan helyrajzi számát tartalmazó rendelkezésére kell hivatkozni, további dokumentum benyújtása nem szükséges. Az erdészeti hatóság ügyintézési határideje 15 nap.

3/B. § ^*  (1) Az állami tulajdonban álló, Budapest XII. kerület, belterület 9121/7/A helyrajzi számú, természetben a 1121 Budapest, Konkoly Thege Miklós út “felülvizsgálat alatt” cím alatt található ingatlant (a továbbiakban: Épület) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (3) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése alapján, a jövő nemzedékének védelme érdekében gyermek- és ifjúsági programokban való részvétellel, gyermek- és ifjúsági táborok szervezésével összefüggő feladatok, valamint az ezekhez kapcsolódó szervezési, lebonyolítási, oktatási és képzésszervezési teendők ellátásának elősegítése érdekében ingyenesen az Alapítvány tulajdonába kell adni, azzal a feltétellel, hogy az Alapítvány a (2) bekezdés szerinti szerződésben az Épületet terhelő kötelezettségeket teljeskörűen vállalja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében az MNV Zrt. készíti elő és köti meg. A szerződésben az Épület forgalmi értékeként az MNV Zrt. által megállapított forgalmi értéket kell megjelölni. A szerződésben rögzíteni szükséges, hogy az Épület használata során az Alapítvány kötelezettsége a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembevétele, különösen a biológiai sokféleség védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése.

(3) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatás az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

4. § (1) Az Alapítvány és a táborszervező az Erzsébet-táborok megszervezése, működtetése, valamint a táborozók egészségének védelmét és biztonságát szolgáló táboroztatás megvalósítása céljából kezeli

a) a táborozó

aa) ^*  természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint társadalombiztosítási azonosító jele vagy természetes személyazonosító adatai alapján álnevesítéssel kialakított belső azonosítóját,

ab) a táborozási szolgáltatás általa történő igénybevételét befolyásolni tudó egészségi állapotára – így különösen betegségére, fogyatékosságára, tünetére, panaszára, allergiájára, érzékenységére, sajátos nevelési igényére – vonatkozó adatokat,

ac) és – kiskorú esetén – a családja szociális, jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat (hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság),

ad) elérhetőségére vonatkozó adatokat (lakcím, telefonszám, e-mail-cím),

ae) köznevelési vagy szakképző intézménnyel fennálló jogviszonyával összefüggő adatokat (intézmény, amellyel a jogviszony fennáll, évfolyam),

af) törvényes képviselőjének, illetve nevelőszülőjének természetes személyazonosító adatait és az elérhetőségére vonatkozó adatokat,

ag) a betegséggel élő, vagy betegségből gyógyuló gyermekek részére szervezett táborok esetében a gyermek kezelőorvosának családi- és utónevére, valamint elérhetőségére vonatkozó adatokat;

b) a gyermek felügyeletét ellátó kísérő

ba) természetes személyazonosító adatait, adóazonosító jelét,

bb) a táborozási szolgáltatás általa történő igénybevételét befolyásolni tudó egészségi állapotára – így különösen érzékenységére, allergiájára – vonatkozó adatokat, és bc) elérhetőségére vonatkozó adatokat (lakcím, telefonszám, e-mail-cím).

(2) Az Alapítvány és a táborszervező

a) az egészségi állapotra – ide nem értve a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatot –, valamint a gyermek kezelőorvosára vonatkozó adatot, továbbá a nem nyertes jelentkezés során tudomására jutott adatot a jelentkezés évének december 31. napjáig,

b) a nyertes jelentkezés során tudomására jutott adatot – az a) pontban meghatározottak kivételével – a jelentkezést követő ötödik év december 31. napjáig

kezeli, majd ezen adatkezelési időtartam leteltét követően az adatokat a nyilvántartásából haladéktalanul törli.

4. Záró rendelkezések

5. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza az Erzsébet-táborok típusaira, egyéb rendezvényeire és működési rendszerére vonatkozó részletes szabályokat. ^* 

6. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 9. § (3) bekezdése az e törvény kihirdetését követő kilencedik napon lép hatályba.

7. § Az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Ept.) szerinti, 2020. január 1-jén folyamatban lévő üdülési pályázatokat az Ept. 2019. december 31. napján hatályban lévő rendelkezései alapján kell lebonyolítani.

8. § A 9. § (2) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

9. § (1)–(2) ^* 

(3) ^*