Törvénytár
2019. évi CXXIV. törvény
a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról *
Magyarország felelősséget vállal a nemzeti kultúra megőrzéséért és a nemzeti identitás megerősítéséért, amely keretében biztosítja a nemzeti kultúra és a kulturális értékek egyenlő esélyű hozzáférhetőségét és megőrzését a jövő generációi számára, a magyar állampolgárok számára a kulturális alapellátást, a nemzet szellemi és közösségi fejlesztését a kulturális közszolgáltatásokon keresztül, továbbá támogatja az olyan új, kiemelkedő kulturális értékek létrehozását, amelyek az innováción keresztül hozzájárulnak a kreatív ipar, valamint a nemzetgazdaság teljesítményének fokozásához. E kötelességeinek eleget téve az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § E törvény célja, hogy
a) a nemzeti kultúra erősítése érdekében meghatározza a kultúrstratégiai intézmények körét,
b) létrehozza a Nemzeti Kulturális Tanácsot (a továbbiakban: Tanács).
2. § A törvény hatálya a nemzeti kultúra
a) előadó-művészet,
b) alkotóművészet,
c) közgyűjtemény és emlékezetpolitika,
d) népi hagyományok,
e) közösségi művelődés,
f) vizuális művészet
ágazataiban (a továbbiakban együtt: kulturális ágazatok) működő intézményekre és szervezetekre (a továbbiakban együtt: kulturális intézmény), valamint a Tanácsra terjed ki.
3. § (1) A nemzeti kultúra a nemzeti identitás fennmaradásának letéteményese, amely a hagyományok, a kulturális szimbólumok és a közös emlékezet eszközeivel a nemzet megmaradását, jólétét és gyarapodását szolgálja.
(2) A kulturális intézmény működtetéséért a fenntartó a felelős.
II. FEJEZET
A KULTÚRSTRATÉGIAI INTÉZMÉNYEK
4. § (1) Kultúrstratégiai intézmények az egyes kulturális ágazatokban működő alábbi kulturális intézmények:
a) előadó-művészet ágazatban
aa) a Nemzeti Színház Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság;
ab) a Magyar Állami Operaház;
ac) a Budapesti Operettszínház;
ad) a Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság;
ae) a Müpa Budapest – Művészetek Palotája Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság;
af) a Honvéd Együttes Művészeti Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság;
b) * alkotóművészet ágazatban a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ;
c) közgyűjtemény és emlékezetpolitika ágazatban
ca) * a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ;
cb) a Szépművészeti Múzeum;
cc) *
cd) a Magyar Nemzeti Levéltár;
ce) a Magyarságkutató Intézet;
d) népi hagyományok ágazatban
da) a Hagyományok Háza;
db) a Néprajzi Múzeum;
dc) a Szabadtéri Néprajzi Múzeum;
e) közösségi művelődés ágazatban az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság;
f) vizuális művészet ágazatban a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság.
(2) A kultúrstratégiai intézmények működéséhez és feladatainak ellátásához szükséges forrást a központi költségvetés biztosítja.
(3) A Kormány a feladatok ellátásához szükséges források hosszú távú biztosítása érdekében a kultúrstratégiai intézményekkel ötéves időtartamra finanszírozási megállapodást köt.
III. FEJEZET
A NEMZETI KULTURÁLIS TANÁCS
5. § (1) A kulturális ágazatok egységes kormányzati stratégiai irányításának szakmai alapjait a Tanács biztosítja.
(2) A Tanács elnökét a Kormány határozatában nevezi ki és menti fel.
(2a) * A Tanács társelnöke a kultúráért felelős miniszter.
(3) A Tanács elnökén és társelnökén túl a Tanács tagjai *
a) a Magyar Művészeti Akadémia elnöke,
b) a kultúrstratégiai intézmények vezetői,
c) * a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke.
6. § (1) A Tanács
a) javaslatot tesz a Kormány részére a kultúra kormányzati stratégiájára,
b) véleményezi és összehangolja a kulturális ágazati fejlesztési terveket,
c) meghatározza ügyrendjét és működési elveit.
(2) A Tanács tevékenységéről évente beszámol a Kormánynak.
IV. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
7. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
V. FEJEZET *
1–2. *
8–20. § *
