2013. évi CCXXXVII. törvény

a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról ^* 

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A törvény hatálya

1. § (1) E törvény rendelkezései alkalmazandóak:

a) a Magyarország területén végzett, e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységre, önkéntes intézményvédelemre, valamint betétbiztosításra,

b) a Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézet által külföldön alapított hitelintézet, pénzügyi vállalkozás e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységének c) pont szerinti felügyeletére,

c) a magyar hatóság által ellátott – e törvényben meghatározott – felügyeleti tevékenységre,

d) pénzügyi intézménynek nem minősülő, az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó hitelintézettel, vagy pénzügyi holding társasággal szoros kapcsolatban álló vállalkozásra, vegyes tevékenységű holding társaságra, valamint

e) a kiszervezett tevékenységet végző e törvény szerinti felügyeletére.

(2) E törvény rendelkezései alkalmazandóak:

a) a pénzügyi intézmények Magyarország területén történő alapítására, létesítésére, működésére,

b) Magyarország területén székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény külföldi leányvállalatának, fióktelepének létesítésére, külföldi pénzügyi intézményben történő tulajdonszerzésére,

c) Magyarország területén székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény által külföldön létesített leányvállalat, fióktelep e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, illetve bankképviseleti tevékenységének (1) bekezdés c) pont szerinti felügyeletére,

d) Magyarország területén székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény által külföldön nyújtott pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység (1) bekezdés c) pont szerinti felügyeletére, valamint

e) a külföldön székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény által Magyarország területén történő, határon átnyúló pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtására.

2. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki:

a) az 1. mellékletben felsorolt nemzetközi pénzügyi intézmények Magyarország területén folytatott tevékenységére,

b) a betétnek nem minősülő, visszafizetendő pénzeszközöknek az állam és a helyi önkormányzatok által a nyilvánosságtól történő – törvényben szabályozott – gyűjtésére,

c) a pénzletétkezelésre, ha annak üzletszerű végzéséről jogszabály rendelkezik,

d) a nem pénzügyi intézmény által történő vámkezesség nyújtására, továbbá a vámigazgatási eljárásban a közvetett képviselő által a vámfizetési kötelezettség teljesítése érdekében végzett pénzügyi szolgáltatásra,

e) a kifizetőt terhelő adó mellett vagy adómentesen adható, korlátozott körű áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítése céljából törvény alapján kibocsátott utalványra, valamint

f) ^*  a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtási tevékenységére, valamint a vármegyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési tevékenységére.

(2) E törvény hatálya nem terjed ki:

a) az elkülönített állami pénzalapokra,

b) ^*  a kincstári vagyonnal való gazdálkodása tekintetében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, valamint

c) a hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendeletben meghatározott Diákhitel szervezetre.

(3) E törvény hatálya a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB) kizárólag az engedélyezési, felügyeleti és makroprudenciális tevékenysége, az üzleti titok és banktitok kezelésének szabályai, továbbá azon rendelkezések tekintetében terjed ki, ahol e törvény az MNB-t kifejezetten nevesíti.

(4) ^*  A 164/B. § rendelkezéseit kell alkalmazni a hitelintézet ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek, befektetési vállalkozásnak, biztosítónak, ABAK-nak és ÁÉKBV-alapkezelőnek nem minősülő vállalkozások tekintetében.

2. A pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás

3. § (1) Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, devizában vagy valutában:

a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása,

b) hitel és pénzkölcsön nyújtása,

c) pénzügyi lízing,

d) pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása,

e) ^*  elektronikus pénz kibocsátása, ideértve az elektronikuspénz-tokenek kibocsátását is,

f) olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papír alapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak,

g) kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása,

h) valutával, devizával – ide nem értve a pénzváltási tevékenységet –, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység,

i) pénzügyi szolgáltatás közvetítése,

j) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás,

k) hitelreferencia szolgáltatás, valamint ^* 

l) követelésvásárlási tevékenység.

(2) Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, valutában, illetve devizában:

a) pénzváltási tevékenység;

b) fizetési rendszer működtetése; ^* 

c) pénzfeldolgozási tevékenység;

d) pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon;

e) forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység;

f) ^*  hitel-tanácsadási tevékenység.

(3) Ha törvény másként nem rendelkezik, kizárólag a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB-nek (a továbbiakban: Felügyelet) az e törvény alapján kiadott engedélyével végezhető az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pénzügyi szolgáltatás, valamint kiegészítő pénzügyi szolgáltatás.

(4) Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény alkalmazandó

a) a pénzforgalmi intézmény által végzett pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre, pénzforgalmi szolgáltatásához kapcsolódó hitel- és pénzkölcsön nyújtásra valamint letéti szolgáltatásra,

b) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény által végzett elektronikus pénz kibocsátási tevékenységre, pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre, pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó hitel- és pénzkölcsön nyújtásra, valamint letéti szolgáltatásra,

c) a kincstár által az államháztartásról szóló törvényben meghatározott kincstári körbe tartozókon és a kincstári körön kívüli számlatulajdonosokon kívül más személyek részére végzett pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre és elektronikus pénz kibocsátási tevékenységre,

d) az utalványkibocsátóra.

4. § (1) Külföldi vállalkozás pénzügyi szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet Magyarországon – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – kizárólag fióktelepe útján végezhet.

(2) Harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepére a 18. § (2) bekezdésében, 20. § (2) bekezdés c) pontjában, 23–24. §-ban, 26–28. §-ban, 79. § (5) bekezdésében, 82. §-ban, 83. § (1) és (4) bekezdésében, 125–140. §-ban, 185. § (2) bekezdés b) pont bf) alpontjában, 185. § (2) bekezdés c) pont ca), cc) és cd) alpontjában, 190–192. §-ban, valamint 206. §-ban foglaltakat nem szükséges alkalmazni.

(3) ^*  A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországában székhellyel rendelkező külföldi pénzügyi intézmény a 3. § (1) bekezdés b), c) és l) pontjában; illetve a 3. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet határon átnyúló szolgáltatás formájában is végezhet, ha a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatóságától engedéllyel rendelkezik ezen tevékenységek végzésére.

(4) Más EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet és a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatást is végezhet.

5. § (1) ^*  A 3. § (3) bekezdés szerinti engedélyt nem szükséges beszerezni más EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet, jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő és a 15. § (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatására vonatkozóan, és a magyarországi fióktelepe által végzett, a székhely állam illetékes felügyeleti hatósága által engedélyezett tevékenységet illetően.

(2) Pénzügyi intézménynek nem minősülő vállalkozás csoportfinanszírozást a Felügyelet engedélye nélkül is végezhet.

3. Értelmező rendelkezések

6. § (1) E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában

1. alapjavadalmazás: a javadalmazás azon része, amelyet a hitelintézet és a vezető állású személy, munkavállaló közötti szerződésben meghatározottaknak megfelelően a hitelintézet a vezető állású személynek vagy munkavállalónak rendszeresen munkabérként kifizet, és amely megfelelően tükrözi a tisztség betöltéséhez szükséges szakmai tapasztalatokat és felelősséget, ideértve minden olyan juttatást, amelyet más munkavállaló is megkap;

2. anticiklikus tőkepufferráta: a hitelintézet tevékenységéhez kapcsolódó prociklikusság csökkentését célzó tőkepuffer-követelmény meghatározásához alkalmazott arányszám, amelyet a hitelintézet a kitettségeihez kapcsolódó felek vonatkozásában alkalmaz azok földrajzi elhelyezkedése alapján;

3. anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol;

4. arany kereskedelmi ügylet: a színaranyra (arany, amelynek finomsága legalább 995/1000), továbbá – aranytartalmára tekintet nélkül – a rúdaranyra és az aranytömbre, valamint a forgalomban nem lévő arany pénzérmére és – numizmatikai céllal – a forgalomban lévő arany pénzérmére kötött ügylet;

4a. ^* 

5. befektetés: az ingatlan, az ingó dolog, a vagyoni értékű jog, illetve a vállalkozásokban fennálló részesedés (részvény, üzletrész, tagsági viszony stb.), valamint a más pénzügyi vállalkozás részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke;

6. befolyásoló részesedés: az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) ekként meghatározott fogalom;

7. belső módszer: az 575/2013/EU rendeletben belső minősítésen alapuló módszerként meghatározott fogalom;

8. ^*  betét: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti betétszerződés vagy a takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet szerinti takarékbetét-szerződés alapján fennálló tartozás, ideértve a hitelintézetnél a fizetésiszámla-szerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is;

9. betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése: pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt – kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül – visszafizetni;

10. ^*  csoport: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

11. ^*  csoportfinanszírozás: anyavállalatnak leányvállalatokkal vagy ez utóbbiak egymás közötti, likviditási vagy allokációs célú közösen végrehajtott pénzügyi művelete;

11a. ^*  digitális tartalom: olyan áru vagy szolgáltatás, amelyet digitális formában állítanak elő és nyújtanak, illetve értékesítenek, és amelynek használata, igénybevétele meghatározott technikai eszközre korlátozódik és semmilyen formában nem jár fizikai áruk vagy szolgáltatások használatával, igénybevételével;

12. dotációs tőke: a fióktelep létesítéséhez és működéséhez a létesítő által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke;

13. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam;

14. egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézet: olyan rendszerszinten jelentős hitelintézet, amelynek felszámolása vagy nem prudens működése több EGT-állam tekintetében vagy EGT-állami szinten rendszerkockázathoz vezethet;

15. egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer követelmény: a Magyarországon vagy más EGT-államban jelentős kockázatot hordozó hitelintézet csődvalószínűségének és kockázatvállalásának csökkentésére irányuló szavatolótőke-követelmény;

16. elektronikus pénz: az elektronikus pénz kibocsátójával szembeni követelés által megtestesített, elektronikusan tárolt – ideértve a mágneses tárolást is – összeg, amelyet pénzeszköz átvétele ellenében bocsátanak ki a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott fizetési műveletek teljesítése céljából, és amelyet az elektronikus pénz kibocsátóján kívül más természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó is elfogad, ide nem értve a (4) bekezdés k) pontja szerinti eszközön tárolt vagy l) pontjában rögzített fizetési műveletre használt értéket;

16a. ^*  elektronikuspénz-token: a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2023. május 31-i (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendeletben [a továbbiakban: (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet] ekként meghatározott fogalom;

17. ellenőrzött vállalkozás: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.) meghatározott fogalom;

18. ellenőrző befolyás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbaikban: Szmt.) szerinti anyavállalat fogalmánál használt meghatározó befolyás vagy egy személy és egy vállalkozás között fennálló olyan kapcsolat, amelynek alapján

a) a befolyással rendelkező személy dönthet a vállalkozás nyereségének felosztásáról, nyereségének vagy veszteségének más vállalkozáshoz való átcsoportosításáról, stratégiájáról, üzletpolitikájáról vagy értékesítési politikájáról,

b) lehetővé válik – függetlenül attól, hogy a megállapodást alapszabályban (alapító okiratban) vagy más írásos szerződésben rögzítették – a vállalkozás irányításának más vállalkozás irányításával való összehangolása valamely közös cél érdekében,

c) a közös irányítás a vállalkozások ügyvezetésének, felügyelő bizottságának részben (de a döntésekhez szükséges többséget kitevő) vagy teljesen azonos összetételén keresztül valósul meg vagy

d) a befolyással rendelkező személy tőkekapcsolat nélkül gyakorol jelentős befolyást egy másik vállalkozás működésére;

19. elsődleges alapvető tőke, alapvető tőke és járulékos tőke: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

20. eszközfenntartási mutató: olyan százalék formájában kifejezett hányados, amelynek számlálójában a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény Magyarországon meglévő pénzeszközeinek, a tulajdonában álló és harminc napon belül készpénzzé tehető értékpapírok piaci értékének, valamint problémamentes vagy külön figyelendőnek minősített hiteleinek és befektetéseinek összege, nevezőjében pedig a fióktelep Magyarországon vállalt kötelezettségei szerepelnek;

21. EU-szintű anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság és EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

22. értékpapírosítás: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

23. értékpapírosítási pozíció: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

24. felügyeleti hatóság: a külföldi pénzügyi intézmény tevékenységi felügyeletét ellátó külföldi szervezet;

25. felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület: az alapító okiratban vagy alapszabályban meghatározott olyan vezető testület, amely az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület döntéshozatalát ellenőrzi;

26. fizetési művelet, fizetési számla és pénzforgalmi szolgáltató: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott fizetési művelet, fizetési számla és pénzforgalmi szolgáltató;

26a. ^*  fizetési műveletek elfogadása: a kedvezményezettel, azaz a fizetési művelet tárgyát képező pénz jogosultjával kötött szerződés alapján olyan fizetési műveletek fogadása és feldolgozása, amelynek eredménye pénz átutalása a kedvezményezett részére;

27. ^*  fizetési rendszer: elszámolási, illetve kiegyenlítési rendszer, amely a fizetési műveletek feldolgozására, elszámolására vagy teljesítésére megállapodásban vagy szabványban rögzített eljárásokat, valamint egységes szabályokat alkalmaz;

27a. ^*  fizetés-kezdeményezési szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amely a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő kérésére másik pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számla vonatkozásában fizetési megbízás indítására szolgál;

28. fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy;

29. forgatható utalvány: minden olyan, az utalványkibocsátóval szembeni pénzkövetelést megtestesítő bankjegynek, 55. pont szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek és értékpapírnak nem minősülő, átruházható és többször felhasználható, papír alapú fizetési eszköz, amely áruk vagy szolgáltatások ellenértékének a kiegyenlítésére szolgál;

30. forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység: pénzeszköz ellenében a forgatható utalványnak az utalványkibocsátó által közvetlenül vagy utalványforgalmazó útján az utalványbirtokos rendelkezésére bocsátása;

31. ^*  főiroda: az a hely, ahol a pénzügyi intézmény, illetve a közvetítő főtevékenységét végzi, és ahol a központi döntéshozatal történik;

32. ^*  globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézet: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

33. globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer-követelmény: a rendszerszintű kockázatokat hordozó, globálisan tevékenykedő intézmények csődvalószínűségének és kockázatvállalásának csökkentésére irányuló szavatolótőke-követelmény;

34. harmadik ország: az az ország, amely nem EGT-állam;

34a. ^*  harmadik országbeli csoport: olyan csoport, amelynek anyavállalata harmadik országban letelepedett;

35. harmadik országbeli hitelintézet: az a hitelintézet, amely a székhely állam szerinti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően engedéllyel rendelkezik olyan tevékenységek végzésére, amelyek megfeleltethetők a 3. § (1) bekezdés a), b), d), e) vagy f) pontjában foglaltaknak, és amelynek székhelye harmadik országban van;

36. harmadik országbeli pénzügyi intézmény: a harmadik országbeli hitelintézet és a harmadik országbeli pénzügyi vállalkozás;

37. harmadik országbeli pénzügyi vállalkozás: az a pénzügyi vállalkozás, amely a székhely állam szerinti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően engedéllyel rendelkezik egy vagy több olyan tevékenység végzésére, amelyek megfeleltethetők a 3. § (1) bekezdés b)–c) és g)–l) pontjában, valamint a (2) bekezdés a)–d) pontjában foglaltaknak, és amelynek székhelye harmadik országban van;

38. ^*  határon átnyúló szolgáltatás: olyan pénzügyi, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtása, amikor a szolgáltatás nyújtása nem a szolgáltatást nyújtó székhelyével, telephelyével, főirodájával, fióktelepével azonos országban történik, és a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél telephelye, lakóhelye (lakcíme) sem abban az országban van, amelyben a szolgáltatást nyújtó székhelye, telephelye, főirodája, fióktelepe;

38a. ^*  helyreállítási képesség: a hitelintézet azon képessége, hogy stabilizálja pénzügyi helyzetét, ha az jelentős mértékben romlik;

39. ^*  helyreállítási terv: olyan terv, amelyben foglalt a hitelintézet által végrehajtandó lépések a likviditást vagy a fizetőképességet (szolvenciát) súlyosan veszélyeztető állapot esetén – rendkívüli állami pénzügyi támogatás igénybevétele nélkül – biztosítják a hitelintézet pénzügyi helyzetének stabilizálódását;

40. hitel és pénzkölcsön nyújtása:

a) hitelnyújtás: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, jutalék ellenében és a hitelező kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére vagy egyéb hitelművelet végzésére,

b) pénzkölcsönnyújtás:

ba) a hitelező és az adós között létesített hitel- vagy kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban – kamat ellenében vagy anélkül – köteles visszafizetni,

bb) minden olyan megállapodás, amely értékpapír vételéről és határidős visszaszármaztatásáról rendelkezik és a szerződés tárgyát képező értékpapírok a vevő (hitelező) javára az ellenérték óvadéki biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat az ügylet ideje alatt további ügyletben sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet,

bc) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény szerinti önálló zálogjog vásárlása és egyidejű eladása útján végzett tevékenység,

bd) zálogkölcsön nyújtása, valamint

be) csoportfinanszírozás,

c) a hitel és pénzkölcsön nyújtására irányuló pénzügyi szolgáltatási tevékenység a hitelképesség vizsgálatával, a hitel és kölcsönszerződések előkészítésével, a folyósított kölcsönök nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével, a behajtással kapcsolatos intézkedéseket is magában foglalja;

41. hitelezésikockázat-mérséklés: hitelintézet által alkalmazott eljárás a hitelintézet kitettségeivel összefüggő hitelkockázatok csökkentésére;

42. hitelreferencia-szolgáltatás:

a) banktitkot nem sértő bankinformáció díjazás ellenében történő nyújtása vagy

b) a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás által történő adatkezelés; ^* 

42a. ^*  hiteltanácsadás: a jelzáloghitelhez vagy a fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízinghez kapcsolódó – a hitel és pénzkölcsön, valamint pénzügyi lízing nyújtásától, továbbá a pénzügyi szolgáltatás közvetítésétől elkülönülő – személyre szabott ajánlások adása;

43. illetékes felügyeleti hatóság: az 575/2013/EU rendeletben illetékes hatóságként meghatározott fogalom;

44. induló tőke: a jegyzett tőke – ide nem értve az osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító jegyzett és befizetett részvények névértékét –, a tőketartalék és az eredménytartalék összege; az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az alapítvány létesítéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen az alapítványi cél megvalósítása érdekében az alapítvány rendelkezésére bocsátott tőke;

45. intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer-követelmény: a hitelintézeti tevékenység prociklikusságának a csökkentésére irányuló, az ügyfél – akivel szemben a hitelezési kitettség fennáll – elhelyezkedésének figyelembevételével számított szavatolótőke-követelmény;

46. irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület: az alapító okiratban vagy alapszabályban meghatározott olyan vezető testület, amely a döntéshozatalra jogosult;

47. javadalmazás: a hitelintézet által a vezető állású személy, munkavállaló részére minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve, pénzbeli, természetbeni, vagyoni jog vagy egyéb formában nyújtott juttatás;

48. ^*  járulékos vállalkozás: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

49. jegyzett tőke: az Szmt. 35. § (3) bekezdése szerint meghatározott tőke;

50. jelzáloghitel: a fogyasztó részére ingatlanon alapított jelzálogjog – ideértve az önálló zálogjogként alapított zálogjogot is – fedezete mellett nyújtott hitel vagy kölcsön;

51. ^*  jó üzleti hírnév: a pénzügyi intézmény, a vegyes pénzügyi holding társaság, illetve a közvetítő vezetőinek, befolyásoló részesedéssel rendelkező tagjainak a pénzügyi intézmény, a vegyes pénzügyi holding társaság, illetve a közvetítő irányítására és tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek megléte;

52. kamat: az adós által a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) az elfogadott betét vagy az igénybe vett kölcsön használatáért, kockázatáért fizetendő, a betét- vagy kölcsönösszeg százalékában meghatározott, időarányosan térítendő (elszámolandó) pénzösszeg vagy egyéb hozadék;

53. kereskedési könyv: az 575/2013/EU rendeletben ekként alkalmazott fogalom;

54. készpénzátutalás: fizetési számla megnyitása nélkül a fizető fél által befizetett pénz utalása a kedvezményezett vagy a kedvezményezett megbízásából eljáró pénzforgalmi szolgáltató részére abból a célból, hogy a pénz a kedvezményezett részére kifizetésre kerüljön;

55. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz:

a) a csekk,

b) az elektronikus pénz,

c) a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti keretszerződésben meghatározott olyan személyre szabott dolog vagy eljárás, amely lehetővé teszi az ügyfél számára a fizetési megbízás megtételét;

56. ^*  készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása: szerződés alapján

a) a csekknek vagy az elektronikus pénznek az ügyfél rendelkezésére bocsátása, valamint

b) a fizető félnek az 55. pont c) alpontja szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszköz rendelkezésre bocsátása fizetési műveletek kezdeményezéséhez, jóváhagyásához és feldolgozásához;

57. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátásával kapcsolatos szolgáltatásnyújtás: a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására, kezelésére és használatára vonatkozó jogszabályok alapján nyújtott, vagy az ügyféllel, valamint az eladóval vagy a szolgáltatóval kötött szerződésben a kibocsátó által elvállalt szolgáltatások összessége, ide nem értve a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel kapcsolatos szolgáltatásnak a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával összefüggő elszámolás forgalom lebonyolítását;

58. ^*  kiszervezés: ha a pénzügyi intézmény a pénzügyi vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó vagy jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, nem önállóan végzi, hanem annak folyamatos vagy rendszeres elvégzésére tőle szervezetileg független személlyel köt szerződést;

59. kockázat, vagy kockázatvállalás:

a) a kölcsön nyújtása, ideértve az adósságra kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megvásárlását is;

b) a váltó és csekk, valamint egyéb kötelezvény leszámítolása;

c) a hitelintézet által adott garancia, kezesség és az egyéb biztosíték, ideértve a hitelintézet bármilyen más, jövőbeni vagy függő kötelezettségét, vállalt garanciáját, kezességét, illetve az ezekre nyújtott egyéb bankári biztosítékot is;

d) a hitelintézet által vállalt minden olyan kötelezettség, amellyel a hitelintézet ellenszolgáltatás fejében átruházott pénzkövetelés teljesítéséért jótáll vagy vállalja, hogy a vevő követelésére azt visszavásárolja;

e) a hitelintézetnek bármely vállalkozásában szerzett részesedése, függetlenül a részesedés birtoklásának időtartamától;

f) a hitelintézet által megvásárolt pénzkövetelés;

g) a pénzügyi lízing nyújtása, valamint

h) más hitelintézetnél elhelyezett betét, ide nem értve a jegybanki kötelező tartalék előírást a levelező bankon keresztül teljesítő hitelintézetek által elhelyezett kötelező tartalék összegét;

60. követelésvásárlási tevékenység: követelésnek – a kötelezett kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő – megszerzése, megelőlegezése (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi;

61. ^*  közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott közeli hozzátartozó és az élettárs;

62. ^*  közérdeklődésre számot tartó hitelintézet: az e törvény szerinti hitelintézet, kivéve az MNB, az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Magyar Export-Import Bank Zrt.;

63. közös vezetésű vállalat: az Szmt. meghatározása szerinti közös vezetésű vállalat;

64. központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet: az 575/2013/EU rendelet 10. cikkének megfelelő mentesítést kapó hitelintézet;

65. központi szerződő fél: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

66. közvetett tulajdon: egy vállalkozás tulajdoni hányadának, vagy szavazati jogának a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (a 3. melléklet alkalmazásában: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadán vagy szavazati jogán keresztül történő birtoklása vagy gyakorlása;

66a. ^*  közvetítői alvállalkozó: közvetítővel pénzügyi szolgáltatás közvetítése tevékenységi körében megbízási szerződést kötött jogi személy, egyéni cég és egyéni vállalkozó;

67. közvetítői díj: minden olyan pénzben vagy természetben juttatott térítés, amelyet a közvetítő akár az ügyféltől, akár a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személytől az ügyfél és a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy között létrejött pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó megállapodás érvényes létrejöttéért és meghatározott esetekben annak teljesítéséért, illetve meghatározott időtartamig történő fennállásáért kap;

68. közvetlen banküzemi célt szolgáló vállalkozás: egy vagy több hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás üzemviteléhez, zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen fejlesztést, beszerzést, értékesítést, ipari szolgáltatást és termékelőállítást végző, illetve biztonsági feladatokat ellátó vállalkozás;

68a. ^*  kriptoeszköz-szolgáltatás: az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ekként meghatározott fogalom;

69. ^*  kritikus funkció: azok a tevékenységek, szolgáltatások és működési folyamatok, amelyek megszűnése vagy korlátozottan megvalósítható helyettesíthetősége a hitelintézet vagy a csoport méretéből, piaci részesedéséből, külső és belső összekapcsolódásából, összetettségéből vagy határon átnyúlásából fakadóan Magyarországon vagy más EGT-államban valószínűsíthetően megzavarná a gazdaság vagy a pénzügyi piacok működését;

70. külföldi hitelintézet: az a hitelintézet, amelynek székhelye Magyarországon kívül van;

71. külföldi pénzügyi intézmény: a külföldi hitelintézet és a külföldi pénzügyi vállalkozás;

72. külföldi pénzügyi vállalkozás: az a pénzügyi vállalkozás, amelynek székhelye Magyarországon kívül van;

73. külföldi vállalkozás: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) 2. § a) pontjában meghatározott fogalom;

74. különleges célú gazdasági egység: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

75. külső hitelminősítő intézet: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

76. lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés: ingatlanra alapított jelzálogjog – ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is – fedezete mellett megkötött olyan hitel- vagy kölcsönszerződés,

a) amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése, felújítása, vagy

b) amelynek igazolt célja az a) pontban meghatározott célokra nyújtott kölcsön kiváltása és ennek összege kizárólag a hitelnyújtók közötti árfolyamkülönbség miatt, valamint az eredeti hiteltartozás lezárásához és az új hitel folyósításához kapcsolódó igazolt díjakkal és költségekkel haladhatja meg az eredeti hiteltartozás kiváltásakor fennálló összeget;

77. lakáscélú pénzügyi lízingszerződés: olyan pénzügyi lízingszerződés, amelyben a felek által okiratban rögzített cél lakóingatlan tulajdonjogának harmadik személy eladótól történő, lízingbevevő általi megszerzése;

78. leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol, a leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni;

79. letéti szolgáltatás (pénzletétkezelés): pénzösszegek az ügyfél megbízásából, elkülönített letéti számlán kamatra vagy kamat nélkül történő elhelyezése és kezelése, jogszabályban rögzített feltételek szerint;

80. likvid eszköz: pénz vagy azonnal pénzzé tehető eszközök összessége;

81. mérlegfőösszeg: a számviteli jogszabályok által ilyenként meghatározott összeg;

82. modellkockázat: a belső modellek téves kidolgozása, megvalósítása vagy használata miatti téves eredménynek a döntés során való felhasználásából fakadó potenciális veszteség;

83. működési kockázat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

83a. ^*  nemek szempontjából semleges javadalmazási politika: a férfiak és a nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazásának elvén alapuló javadalmazási politika;

83b. ^*  nem EU-beli globálisan rendszerszinten jelentős intézmény: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

84. nem kötelező nyugdíjjuttatás: a hitelintézet által a vezető állású személynek, munkavállalónak nem kötelező alapon nyújtott, emelt nyugdíjjuttatás a munkavállaló teljesítményjavadalmazásának részeként, amely nem foglalja magában a munkavállalónak a vállalati nyugdíjrendszer feltételei alapján nyújtott felhalmozott juttatást;

84a. ^*  pénz: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott pénz;

85. pénzfeldolgozási tevékenység: bankjegyek és pénzérmék tételes megszámlálása, valódiság és forgalomképesség szempontjából történő ellenőrzése, továbbá az újra forgalomba hozható bankjegykötegek és pénzérmetételek kialakítása;

86. pénzforgalmi intézmény: az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvényben meghatározott fogalom;

87. pénzforgalmi szolgáltatás:

a) a fizetési számlára történő készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység,

b) a fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység,

c) a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése,

d) a c) pontban meghatározott szolgáltatás, ha a fizetési művelet teljesítése a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretéből történik,

e) ^*  a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz – ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt – kibocsátása, valamint fizetési műveletek elfogadása,

f) a készpénzátutalás,

g) ^*  a fizetés-kezdeményezési szolgáltatás,

h) ^*  a számlainformációs szolgáltatás;

88. pénzügyi holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

89. ^*  pénzügyi lízing: az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó a tulajdonában lévő ingatlant vagy ingó dolgot, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a használatba adással a lízingbevevő

a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot,

b) a hasznok szedésére jogosulttá válik,

c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is),

d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét – amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos –, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését;

90. pénzügyi szolgáltatás közvetítése:

a) kiemelt közvetítői tevékenység: pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján, a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára, pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, ideértve a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára történő kötelezettségvállalást vagy a szerződés megkötését is;

b) ügynöki tevékenység: pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, ilyen szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, amelynek során a pénzügyi intézmény kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállalnak, szerződést nem kötnek;

c) pénzforgalmi közvetítői tevékenység: az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvényben meghatározott tevékenység;

d) alkuszi tevékenység: pénzügyi szolgáltatást igénybe venni szándékozó ügyféllel kötött megbízási szerződés alapján és nevében pénzügyi intézménnyel történő pénzügyi szolgáltatási szerződés kiválasztására, megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, amely nem terjed ki az ügyfél nevében, javára történő kockázatvállalásra;

e) ^*  jelzáloghitel közvetítői tevékenység: az a), b) vagy d) pontban foglalt tevékenységnek a jelzáloghitelhez vagy a fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízinghez kapcsolódó végzése;

91. pénzügyi ügynöki tevékenység bankközi piacon: bankközi piaci résztvevők közötti forint-, illetve devizahitel- és betétügylet, deviza-adásvétel közvetítése annak érdekében, hogy a hitelintézetek, továbbá más bankközi piaci résztvevők az erre irányuló jogügyleteket egymással közvetlenül megkössék;

92. pénzváltási tevékenység: külföldi fizetőeszközök adásvétele a törvényes fizetési eszköz ellenében, valamint külföldi fizetési eszközök adásvétele külföldi fizetési eszközök ellenében. Nem minősül pénzváltási tevékenységnek a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó pénznemek pénzforgalmi szolgáltató által történő átváltása, a külföldi pénznemre szóló, forgalomban lévő vagy forgalomban lévőre még átcserélhető pénzérmék és bankjegyek numizmatikai célú forgalmazása, valamint belkereskedelemben az áruval, vagy szolgáltatással kapcsolatos ügyletekre vonatkozó fizetések teljesítése;

93. referencia-kamatláb: bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló, a nyilvánosság számára hozzáférhető mindenkori kamatláb, amelynek mértékére a hitelezőnek nincs ráhatása;

94. rendkívüli intézkedési terv: a pénzügyi intézmény által kidolgozott, a jogszabályoknak megfelelő működés biztosítása érdekében szükséges – határidőkhöz és felelősökhöz kötött – lépéseket tartalmazó terv;

95. rendszerkockázat: a pénzügyi rendszer olyan zavarának kockázata, amely a pénzügyi rendszerre és a gazdaságra nézve súlyos negatív következményt jelenthet;

96. rendszerkockázati tőkepuffer-követelmény: a rendszerszintű kockázatok megelőzésére és mérséklésére irányuló szavatolótőke-követelmény;

97. rendszerszinten jelentős hitelintézet:

a) a hitelintézet, ideértve az EU-szintű hitelintézeti anyavállalatot,

b) az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy

c) az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat,

amelynek fizetésképtelenné válása vagy nem prudens működése rendszerkockázathoz vezethet;

98. rendszerszinten jelentős intézmény: EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat és azok a pénzügyi intézmények, amelyek fizetésképtelenné válása vagy szabálytalan működése rendszerkockázatot eredményez;

99. részesedési viszony: egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan – ellenőrző befolyásnak nem minősülő – kapcsolat, amelynek alapján a személy – közvetlenül vagy közvetett módon – a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább húsz százalékát birtokolja. A szavazati jogok figyelembevételénél az Szmt. vonatkozó előírásai szerint kell eljárni, függetlenül attól, hogy a személy az Szmt. hatálya alá tartozik-e;

100. szabályozott piac: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

100a. ^*  szanálási hatóság: szanálási intézkedéseknek megfelelő intézkedés alkalmazására feljogosított hatóság;

101. szavatoló tőke: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

101a. ^*  számlainformációs szolgáltatás: olyan online szolgáltatás, amely összesített információk nyújtására szolgál egy vagy több olyan fizetési számláról, amelyet a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő egy másik pénzforgalmi szolgáltatónál vagy több pénzforgalmi szolgáltatónál nyitott;

102. széfszolgáltatás: az ügyféllel kötött megállapodás alapján, az ügyfél számára – állandóan őrzött – helyiségben széf rendelkezésre bocsátása, melybe értékeit az ügyfél maga helyezi el és veszi ki;

103. személy: a természetes személy, a jogi személy, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság;

104. szoros kapcsolat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

105. szponzor: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

106. szubkonszolidált alap: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

107. tagállami anyavállalat, tagállami pénzügyi holding társaság, tagállami vegyes pénzügyi holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

108. tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését;

108a. ^*  teljes bizonyító erejű magánokirat: az e törvény hatálya alá tartozó pénzügyi intézmény és az ügyfele között létrejött szerződés, és az e törvény hatálya alá tartozó magánokirati formában tett jognyilatkozat – ide értve a 7. § (3) bekezdés l) pontja szerinti tevékenység keretében tett jognyilatkozatot is – akkor is teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, ha az megfelel a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak azzal az eltéréssel, hogy ha a tanú a pénzügyi intézmény munkavállalója, akkor a lakóhelye vagy tartózkodási helye helyett együttesen a munkáltatója címét (székhelyét, telephelyét, fióktelepét), valamint a munkavállaló azonosítása érdekében az érintett pénzügyi intézmény elektronikus rendszereiben a munkavállalóra vonatkozó, egyedileg generált és nyilvántartott azonosítóját szükséges feltüntetnie a magánokiraton;

109. teljes hiteldíj mutató: a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvényben meghatározott fogalom;

110. teljesítményjavadalmazás: a javadalmazás azon része, amelyet a hitelintézet az alapjavadalmazáson felül biztosíthat a vezető állású személynek és a munkavállalónak, ha az a munkaszerződésben meghatározottakat meghaladó teljesítményt nyújt vagy abban nem rögzített feladatokat lát el;

111. teljes kockázati kitettség: az 575/2013/EU rendeletben ekként alkalmazott fogalom;

111a. ^*  tényleges tulajdonos: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Pmt.) ekként meghatározott fogalom;

112. tőkeáttétel: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

112a. ^*  tőkeáttételi mutató pufferkövetelmény: az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1a) bekezdésében meghatározott pufferkövetelmény;

113. tőkefenntartási pufferkövetelmény: a hitelintézet veszteségviselő képességének növelése érdekében kötelezően fenntartandó szavatolótőke-követelmény;

114. túlzott tőkeáttétel kockázata: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

115. ^*  ügyvezető: a vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete által megválasztott, a vállalkozással munkaviszonyban álló elnöke, a vállalkozás vezetésére kinevezett, a vállalkozással munkaviszonyban álló első számú vezető, valamint e vezető valamennyi helyettese;

116. üzletszerű tevékenység: az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett – előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló – rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység;

117. ^*  vállalkozás: a gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, az egyéni cég és az egyéni vállalkozó;

118. vegyes pénzügyi holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

119. vegyes tevékenységű holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

120. versengő szolgáltatások:

a) ingatlanon alapított jelzálogjog (ideértve az önálló zálogjogot is) fedezete mellett öt évet elérő vagy azt meghaladó legrövidebb futamidőre kínált hitel és pénzkölcsön, valamint az ingatlan pénzügyi lízing,

b) ingatlanon alapított jelzálogjog (ideértve az önálló zálogjogot is) fedezete mellett öt évet meg nem haladó leghosszabb futamidőre kínált hitel és pénzkölcsön, valamint pénzügyi lízing, továbbá valamennyi, ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete nélkül kínált hitel és pénzkölcsön, ideértve a fizetési számlához (bankszámlához) kapcsolódó hitelkeretet és a hitelkártyát is, vagy

c) betét és fizetési számla (bankszámla)

azzal, hogy nem minősül versengő szolgáltatásnak a kézizálog fedezete mellett nyújtott pénzkölcsön;

121. veszteségmérséklő tevékenység: a hitelintézet minden olyan – nem üzletszerű – tevékenysége, melynek célja a kockázatvállalással kapcsolatos, már megállapított veszteség csökkentése;

122. vezető állású személy:

a) részvénytársasági formában működő bank és szakosított hitelintézet esetén az igazgatóság, a felügyelő bizottság elnöke, tagja és az ügyvezető,

b) ^*  szövetkezeti hitelintézet esetén az igazgatóság elnöke, a felügyelőbizottság elnöke és az ügyvezető,

c) részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az igazgatóság elnöke, a felügyelő bizottság elnöke és az ügyvezető,

d) fióktelep esetén a fióktelep vezetésére a külföldi pénzügyi intézmény által kinevezett személy és annak közvetlen helyettese,

e) ^*  az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén a kuratórium tagja, a felügyelő bizottság elnöke, valamint az ügyvezető, valamint

f) független közvetítő esetén a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének irányítását végző személy, valamint valamennyi helyettese,

g) ^*  jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő esetén az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagja, a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének irányítását végző személy és valamennyi helyettese,

h) ^*  függő ügynök esetén az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagja, a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének irányítását végző személy és valamennyi helyettese;

123. vezető testület: a pénzügyi intézmény igazgatósága és felügyelő bizottsága, valamint annak vezetői és tagjai, ideértve a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény vezető állású személyeit is.

(2) ^*  A X. Fejezet alkalmazásában

1. betétes: akinek a betét a nevére szól, vagy – kizárólag a nem névre szóló betétek esetében – aki a betétokiratot felmutatja, továbbá közös betét esetén a betét minden egyes tulajdonosa;

2. helyi önkormányzat: a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, az önkormányzati társulás és a térségi fejlesztési tanács;

3. kártalanításra jogosult személy: a betétes, ide nem értve

a) azt a betétest, akinél a betét szerződéses feltételei ettől eltérő megállapodást tartalmaznak,

b) a rendelkezési jogosultságának keletkezési időpontjától függetlenül azt a személyt, aki a betétes rendelkezése alapján rendelkezik a betét fölött a kártalanításnak a 217. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontját megelőző napon, de egyébként nem betétes;

4. költségvetési mérlegfőösszeg: a helyi önkormányzat pénzforgalmi teljesítési adatairól adott éves beszámolójában szereplő költségvetési kiadások és költségvetési bevételek összege közül a kisebb összeg; azzal, hogy a helyi önkormányzatra az általa irányított költségvetési szervekkel összevontan számítandó a költségvetési mérlegfőösszeg;

4a. ^*  költségvetési szerv: az államháztartásról szóló törvényben meghatározott jogi személy;

5. közös betét: olyan betét, amelynél több betétes van (több személy nevére szól);

6. ^*  névre szóló betét: az a betét, amelynek tulajdonosát a Pmt.-nek megfelelően azonosították;

7. rendelkezésre jogosult személy: a betétes és az a személy, aki a betétes rendelkezése alapján korlátozással vagy anélkül rendelkezhet a betét fölött.

(3) Nem minősül visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő gyűjtésének

a) a jogszabályban meghatározott feltételekkel és korlátokkal történő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-kibocsátás,

b) a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által átvett pénzeszköz fizetési számlán történő nyilvántartása és

c) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által az elektronikus pénz kibocsátása ellenében átvett pénzeszköz.

(4) ^*  Nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak

a) a fizető fél és a kedvezményezett közötti közvetlen, közvetítői közreműködés nélküli bankjeggyel és érmével (a továbbiakban együtt: készpénz) történő fizetési művelet,

b) a fizető fél vagy a kedvezményezett megbízásából eljáró megbízott önálló kereskedelmi ügynök által megbízási szerződés keretében – ha a kereskedelmi ügynök a szerződés megkötésére is jogosult – történő fizetési művelet,

c) a készpénz üzletszerűen folytatott fizikai szállítása, beleértve a begyűjtést, a feldolgozást és a célba juttatást is,

d) jótékonysági céllal vagy nonprofit tevékenység keretében készpénz nem üzletszerűen végzett gyűjtése és annak célba juttatása,

e) a fizetési művelet részeként a kedvezményezett által a fizető félnek történő készpénz közvetlen átadása, ha az átadást a fizető fél áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítéséhez kapcsolódó fizetési művelet teljesítését közvetlenül megelőzően kifejezetten kérte (cash-back szolgáltatás),

f) a készpénzről készpénzre történő olyan pénzváltás, amelynél a pénz nem jelenik meg fizetési számlán,

g) a pénzforgalmi szolgáltatóra címzett csekken, váltón, papíralapú utalványon, papíralapú utazási csekken vagy az Egyetemes Postaegyesület (UPU) által meghatározott papíralapú postautalványon alapuló olyan fizetési művelet, amelynél az irat kiállítása abból a célból történik, hogy pénzeszközt bocsássanak a kedvezményezett rendelkezésére,

h) a fizetési vagy értékpapír-kiegyenlítési rendszeren belül egyrészt a teljesítő fél, a központi szerződő fél, az elszámolóház, a központi bank, valamint a rendszer más résztvevői, másrészt a pénzforgalmi szolgáltató között végrehajtott fizetési művelet,

i) a h) pontban meghatározott személy, a befektetési szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás, hitelintézet, kollektív befektetési forma és kezelője, valamint pénzügyi eszközök letéti őrzésére feljogosító egyéb szervezet által végzett értékpapír letétkezelésével – ideértve az osztalékot, kamatot, egyéb kifizetések kezelését, a beváltást és az értékesítést is – összefüggő fizetési művelet,

j) a pénzforgalmi szolgáltatást támogató (járulékos) technikai szolgáltatás, ha ennek szolgáltatója nem rendelkezhet a fizetési művelet tárgyát képező pénzzel, valamint nem válhat a fizetési művelet tárgyát képező pénz birtokosává, ideértve az adatfeldolgozást, az adatok tárolását, hitelesítését, a bizalmi és a magánélet védelmével kapcsolatos szolgáltatásokat, az adatok és személyek hitelesítését, az információtechnológiai eszközök biztosítását, valamint – a fizetéskezdeményezési szolgáltatás és a számlainformációk összesítése kivételével – a pénzforgalmi szolgáltatáshoz használt terminálok és eszközök biztosítását és karbantartását is,

k) az olyan specifikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközökön alapuló szolgáltatások, amelyek csak korlátozott módon használhatók és amelyekre teljesül az alábbi feltételek egyike:

ka) a fizetési eszköz kizárólag a kibocsátó által használt helyiségekben vagy a kibocsátóval közvetlen kereskedelmi szerződésben álló szolgáltatók zártkörű hálózatán belül teszi lehetővé az eszköz birtokosa számára áruk vagy szolgáltatások beszerzését,

kb) a fizetési eszköz áruk vagy szolgáltatások igen szűk körű beszerzését teszi lehetővé,

l) az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtója általi fizetési művelet, amelyet az az elektronikus hírközlési szolgáltatáson túl nyújt a hálózat vagy a szolgáltatás előfizetője számára és

la) amelynek célja digitális tartalom és hangalapú szolgáltatások vásárlása, függetlenül a digitális tartalom megvásárlásához vagy felhasználásához használt eszköztől és amelyet a kapcsolódó szolgáltatói számlára terhelnek vagy

lb) amelyet elektronikus eszközről vagy annak segítségével hajtanak végre és a kapcsolódó szolgáltatói számlára terhelik jótékonysági tevékenység keretében vagy jegyvásárlás céljából,

feltéve, hogy az egyszeri fizetési művelet összege nem haladja meg a tizenötezer forintot és a fizetési műveletek kumulált összege egy előfizetőre nézve – ideértve az előre feltöltött egyenleggel rendelkező előfizetőket is – naptári hónaponként nem haladja meg a kilencvenezer forintot, ^* 

m) a pénzforgalmi szolgáltatók és közvetítői vagy fióktelepeik közötti sajátszámlás fizetési művelet,

n) az anyavállalat és leányvállalata, vagy az anyavállalat leányvállalatai közötti fizetési művelet és kapcsolódó szolgáltatás, ha a csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatón kívül harmadik fél a fizetési műveletben nem vesz részt, valamint

o) az automata bankjegykiadó gép üzemeltetője által nyújtott készpénzfelvételt lehetővé tevő szolgáltatás, ha az üzemeltető nem végez egyéb pénzforgalmi szolgáltatást és nem szerződő fele a fizetési számláról készpénzfelvételt lehetővé tevő ügyféllel kötött keretszerződésnek.

(5) Nem minősül pénzkölcsön nyújtásának

a) a munkáltató által a munkavállaló részére szociális céllal – esetileg – adott kölcsön,

b) az egymással áruszállítási vagy szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozások vagy természetes személyek által e jogviszonyra tekintettel adott halasztott fizetés vagy előleg (kereskedelmi kölcsön), ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyleteket,

c) a biztosító által az életbiztosítási kötvény tulajdonosának nyújtott kötvénykölcsön,

d) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott tagi kölcsön, valamint

e) az önkormányzat által adott lakáscélú vagy szociális kölcsön,

f) ^*  a tőkévé konvertálható kölcsönnek a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti korlátozott körű, egy naptári évben legfeljebb tizenöt alkalommal történő nyújtása, amennyiben a nyújtott kölcsönök összesített állománya

fa) természetes személy esetében a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozóival összeszámítottan legfeljebb kettőmilliárd forint azzal, hogy egy vállalkozás részére átadott összeg legfeljebb százötvenmillió forint lehet,

fb) jogi személy esetében a kapcsolt vállalkozásaival összeszámítottan legfeljebb kettőmilliárd forint azzal, hogy egy vállalkozás részére átadott összeg legfeljebb százötvenmillió forint lehet

ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyleteket.

(6) Nem minősül pénzügyi lízingnek az anyavállalat és a leányvállalata közötti lízing, ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyletet.

(6a) ^*  Nem minősül pénzügyi szolgáltatás közvetítésének az (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott közösségi finanszírozási szolgáltatás.

(7) ^*  Az e törvényben vagy az 575/2013/EU rendeletben megállapított követelmények vagy felügyeleti hatáskörök összevont vagy szubkonszolidált alapon, e törvénnyel és az 575/2013/EU rendelettel összhangban történő alkalmazásának biztosítása érdekében a „hitelintézet”, a „tagállami anyavállalat”, az „EU-szintű anyavállalat” és az „anyavállalat” fogalmába bele kell érteni a következőket is:

a) azok a pénzügyi holding társaságok és vegyes pénzügyi holding társaságok, amelyek a 15/A. §-nak megfelelően megkapták a Felügyelettől a külön jóváhagyást,

b) EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat által ellenőrzött, a 15/A. § (2) bekezdés c) pontjának megfelelően kijelölt hitelintézet, amely esetében a 15/A. § (2) bekezdése szerint az anyavállalatra nem vonatkozik a külön jóváhagyás követelménye, és

c) a 192/A. § d) pontja értelmében kijelölt pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság vagy hitelintézet.

4. A pénzügyi intézmény

7. § (1) Pénzügyi intézmény a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás.

(2) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi szolgáltatást – ha törvény eltérően nem rendelkezik – kizárólag pénzügyi intézmény végezhet.

(3) A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:

a) ^*  a 3. § (2) bekezdés a)–d) és f) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet,

b) ^*  – a biztosítási tevékenységről szóló törvényben foglalt feltételekkel – hitelintézet esetén biztosításközvetítői tevékenységet, pénzügyi vállalkozás esetén biztosításközvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet,

c) Tpt.-ben meghatározott feltételekkel értékpapír-kölcsönzést, részvényesi meghatalmazotti (nominee) tevékenységet, Bszt.-ben meghatározott feltételekkel befektetési szolgáltatási tevékenységet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást, valamint a Bszt. 111–116. §-a szerinti közvetítői tevékenységet és árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenységet,

d) aranykereskedelmi ügyletet,

e) részvénykönyvvezetést,

f) ^*  bizalmi szolgáltatást,

g) a hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendeletben meghatározott Diákhitel szervezet hitelezési tevékenységének elősegítése érdekében végzett tevékenységet,

h) ^*  az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 11/A. §-ában foglalt feltételekkel tagszervezési tevékenységet,

i) a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében fedezet, illetve biztosíték hasznosítására vagy az értékesítésben való közreműködésre irányuló tevékenységet,

j) követelések megbízás alapján történő kezelésére, behajtására irányuló tevékenységet,

k) pénzügyi eszközre vonatkozó adat-, információértékesítést,

l) ^*  jogszabályban meghatározott közösségi, valamint állami támogatások közvetítését, ^* 

m) az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvényben meghatározott úthasználati jogosultság megszerzésével összefüggő tevékenységet, valamint

n) a 3. § (1) bekezdés j) pontján kívüli pénzletét kezeléshez kapcsolódó szolgáltatást,

o) ^*  elektronikuspénz-értékesítői tevékenységet,

p) ^*  hitelintézet esetén a vele szoros kapcsolatban álló vállalkozások számára szolgáltatások nyújtását,

q) ^*  az általa üzletszerűen végezhető szolgáltatás igénybevételét elősegítő elektronikus eljárás, eszköz ügyfele részére történő rendelkezésre bocsátására irányuló szolgáltatást,

r) ^*  hitelintézet esetén az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, pénzügyi szolgáltatásnak, befektetési szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő egyéni nyugdíjtermék szolgáltatást, illetve forgalmazást is,

s) ^*  kriptoeszköz-szolgáltatást

végezhet.

(4) Fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás a (3) bekezdésben foglaltakon kívül egyéb pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő üzletszerű tevékenységet is folytathat, ha ezen tevékenysége a főtevékenységként végzett fizetési rendszer működtetését nem befolyásolja hátrányosan.

5. A hitelintézet és szervezeti formái

8. § (1) Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely a 3. §-ban meghatározott pénzügyi szolgáltatások közül legalább betétet gyűjt, vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól – ide nem értve a jogszabályban meghatározott nyilvános kötvénykibocsátást –, valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt.

(2) Kizárólag hitelintézet jogosult

a) betét gyűjtésére, valamint saját tőkéjét meghaladó mértékben – hitelintézet vagy állam által a visszafizetésre vállalt kezesség vagy garancia nélkül – más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására,

b) pénzváltási tevékenység végzésére.

(3) ^*  A hitelintézet bank, szakosított hitelintézet vagy szövetkezeti hitelintézet lehet. A szövetkezeti hitelintézet lehet takarék- vagy hitelszövetkezet.

(4) A bank az a hitelintézet, amely a 3. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott tevékenységet üzletszerűen végzi. Kizárólag bank kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének végzésére.

(5) A szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozásnak megfelelően jogosult tevékenységének végzésére, azzal, hogy nem kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének végzésére.

(6) ^*  Szövetkezeti hitelintézet a 3. § (1) bekezdés a)–j) és l) pontjában és a 3. § (2) bekezdés a)–d) és f) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet.

(7) ^*  A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvényben (a továbbiakban: Szhitv.) meghatározott Integrációs Szervezethez csatlakozott pénzügyi intézményekre vonatkozó további, e törvénytől eltérő, illetve az e törvényt kiegészítő szabályokat a Szhitv. állapítja meg.

(8) A hitelszövetkezet a (6) bekezdésben meghatározott tevékenységeket – a pénzváltás kivételével – csak saját tagjai körében végezheti.

(9) ^*  Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdésében, illetve a 3. § (2) bekezdés a)–d) és f) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek végzésére a székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.

(10) Hitelintézet nyilvános forrásgyűjtés céljából – betét elfogadásán kívül – kizárólag kötvényt és letéti jegyet bocsáthat ki.

6. A pénzügyi vállalkozás

9. § (1) Pénzügyi vállalkozás

a) az a pénzügyi intézmény, amely – a 3. § (1) bekezdés d) és e) pontjában, valamint a 8. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység kivételével –, egy vagy több pénzügyi szolgáltatást, vagy fizetési rendszer működtetését végzi, és

b) a pénzügyi holding társaság.

(2) Pénzügyi ügynöki tevékenységet a bankközi piacon pénzügyi vállalkozás csak kizárólagos tevékenységként végezheti.

(3) ^*  Külföldi pénzügyi vállalkozás fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdés b) és c), valamint g)–l) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdés a)–d) és f) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek végzésére a székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.

(4) Az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás gazdasági tevékenysége keretében kizárólag a 3. § (1) bekezdés

a) g) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, és

b) i) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítéséből ügynöki tevékenységet

végezhet.

7. Közvetítő

10. § (1) Közvetítő az, aki az e törvényben foglaltaknak megfelelően

a) a pénzügyi szolgáltatás közvetítését

aa) kiemelt közvetítői tevékenységként egy pénzügyi intézmény – ideértve a pénzügyi intézmény csoportját is – vagy több pénzügyi intézmény egymással nem versengő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásában (a továbbiakban: kiemelt közvetítő), vagy

ab) ügynöki tevékenységként egy pénzügyi intézmény – ideértve a pénzügyi intézmény csoportját is – vagy több pénzügyi intézmény egymással nem versengő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásában (a továbbiakban: függő ügynök), vagy

ac) pénzforgalmi közvetítői tevékenységként

végez (a továbbiakban együtt: függő közvetítő), vagy

b) a pénzügyi szolgáltatás közvetítését

ba) kiemelt közvetítői tevékenységként több pénzügyi intézmény egymással versengő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásában (a továbbiakban: többes kiemelt közvetítő), vagy

bb) ügynöki tevékenységként több pénzügyi intézmény egymással versengő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásában (a továbbiakban: többes ügynök), vagy

bc) alkuszi tevékenységként (a továbbiakban: alkusz) végez (a továbbiakban együtt: független közvetítő).

(1a) ^*  Az (1) bekezdéstől eltérően függő közvetítőnek minősül az a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő is, aki több pénzügyi intézmény – ideértve a pénzügyi intézmények csoportját is – megbízásából közvetít jelzáloghitelt vagy fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízinget, ha a megbízó pénzügyi intézmények a jelzáloghitel vagy a fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing nyújtása tekintetében a rendelkezésre álló állományi adatok szerint együttesen nem teszik ki a magyarországi piac többségét.

(2) Pénzforgalmi közvetítői tevékenység az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény alapján végezhető.

(3) ^*  A közvetítő – ide nem értve a pénzügyi intézményt, a befektetési vállalkozást és a biztosítót – közvetítői alvállalkozója a pénzügyi szolgáltatás közvetítése teljesítéséhez további megbízási szerződést nem köthet. Közvetítővel jogviszonyban álló közvetítői alvállalkozó pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére irányuló további jogviszonyt pénzügyi intézménnyel vagy más közvetítővel nem létesíthet.

(4) ^*  A független közvetítő, valamint a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítését kizárólag a Felügyelet e törvényben meghatározott engedélyével végezheti.

II. Fejezet

Engedélyezés általános szabályai

8. Szervezeti szabályok

11. § (1) ^*  Bank és szakosított hitelintézet részvénytársaságként vagy fióktelepként, szövetkezeti hitelintézet szövetkezetként, pénzügyi vállalkozás részvénytársaságként, szövetkezetként, alapítványként vagy fióktelepként működhet.

(2) ^*  A pénzügyi intézményre a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit, a fióktelep formájában működő pénzügyi intézményre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel szükséges alkalmazni.

(3) ^*  A pénzügyi intézmény, illetve a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő, amelynek székhelye Magyarország területén található, a főirodáját is Magyarország területén létesíti.

(4) ^*  A pénzügyi szolgáltatás közvetítését – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – bármely jogi személy és egyéni vállalkozó is végezheti.

(5) A többes kiemelt közvetítő részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként vagy szövetkezetként működhet.

(6) ^*  Pénzfeldolgozási tevékenységet pénzügyi intézménynek nem minősülő, részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság, szövetkezet vagy fióktelep is végezhet.

9. Az induló tőke legkisebb összege

12. § ^*  (1) A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel

a) bank legalább négymilliárd forint,

b) ^*  szövetkezeti hitelintézet legalább háromszázmillió forint

induló tőkével alapítható.

(2) Az induló tőkére vonatkozó – e törvényben meghatározott – követelmények nem alkalmazandóak a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézetre.

(3) Szakosított hitelintézet a rá vonatkozó törvényi szabályozással meghatározott induló tőkével alapítható.

(4) Pénzügyi vállalkozás – kivéve a hitel- és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi vállalkozást, a pénzügyi holding társaságot és a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozást – legalább százmillió forint induló tőkével alapítható.

(5) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe – ha törvény másként nem rendelkezik – legalább négymilliárd forint dotációs tőkével alapítható.

(6) Hitel- és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi vállalkozás legalább százötven millió forint induló tőkével alapítható.

(7) Pénzügyi holding társaság legalább négymilliárd forint induló tőkével alapítható.

(8) A fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás – a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel – legalább ötszázmillió forint induló tőkével alapítható.

(9) Ha a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást kizárólag készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel végzett fizetési műveletek tekintetében végzi, akkor legalább százötven millió forint induló tőkével alapítható.

(10) A többes kiemelt közvetítő legalább ötvenmillió forint induló tőkével rendelkezik.

13. § (1) Pénzügyi intézmény alapításához az induló tőkét kizárólag pénzbeni hozzájárulással lehet teljesíteni. Az induló tőkét kizárólag olyan hitelintézetnél lehet befizetni, illetve a működés megkezdéséig olyan hitelintézetnél vezetett fizetési számlán lehet tartani, amely nem vesz részt az alapításban, amelyben az alapítónak nincs tulajdona, illetve amely az alapítóban nem rendelkezik tulajdonnal. Hitelintézet induló tőkéje a működési engedély kiadásáig kizárólag az alapítás, és a működés e törvényben meghatározott feltételeinek megteremtése érdekében használható fel.

(2) A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény – ide nem értve a pénzügyi holding társaságot – új részvények jegyzésével történő alaptőke-emelését, a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény esetében a dotációs tőke emelését, illetve szövetkezeti hitelintézet alaptőke emelését kizárólag pénzbeni hozzájárulással lehet végrehajtani.

(3) Ha az állam hajt végre alaptőke-emelést új részvények jegyzésével, akkor az alaptőke emelését állampapír rendelkezésre bocsátásával is végre lehet hajtani olyan esetben, amikor egy hitelintézet fizetésképtelensége az ország vagy valamely nagyobb régió gazdasági érdekeit, vagy a bankrendszer megbízható működését súlyosan veszélyeztetné, és a fizetésképtelenség, illetve a felszámolás csak az állam beavatkozásával hárítható el.

(4) A pénzügyi intézmény saját kibocsátású részvényeinek értékesítése esetén halasztott fizetést, és visszavásárlási kötelezettséget érvényesen nem köthet ki.

10. Engedélyezési eljárás

14. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges – a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltéréssel – a hitelintézet:

a) alapításához,

b) átalakulásához, egyesüléséhez (beolvadás, összeolvadás), szétválásához,

c) alapszabályának e törvényben meghatározott módosításához,

d) befolyásoló részesedésének megszerzéséhez vagy a befolyásoló részesedés e törvényben meghatározott mértéket elérő növeléséhez,

e) vezető állású személyének megválasztásához vagy kinevezéséhez,

f) működésének megkezdéséhez,

g) tevékenységi körének módosításához,

h) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének kiemelt közvetítő vagy többes kiemelt közvetítő igénybevételével történő végzéséhez,

i) képviseletének, fióktelepének, leányvállalatának (hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy egyéb vállalkozás) harmadik országban történő létesítéséhez,

j) devizakülföldinek minősülő vállalkozásban történő befolyásoló részesedés megszerzéséhez,

k) betétállományának és pénzeszköz visszafizetésére irányuló szerződésállományának átruházásához (a továbbiakban: betétállomány-átruházás),

l) működésének megszüntetéséhez, valamint

m) jogszabály alapján készített hitelbiztosítéki érték-megállapítási szabályzatához, amely figyelembe veszi a hitelbiztosítéki érték megállapításának módszertani elveiről szóló jogszabályban foglaltakat.

(2) A Felügyelet engedélye szükséges a fióktelep formájában működő hitelintézet

a) alapításához,

b) működésének megkezdéséhez,

c) tevékenységi körének módosításához,

d) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének kiemelt közvetítő vagy többes kiemelt közvetítő igénybevételével történő végzéséhez,

e) vezető állású személyének kinevezéséhez,

f) betétállomány-átruházásához, valamint

g) működésének megszüntetéséhez.

(3) A Felügyelet (1) bekezdés szerinti engedélye nem szükséges hitelintézet fióktelepének másik EGT-államban történő létesítéséhez.

(4) A (2) bekezdés szerinti engedély nem szükséges olyan hitelintézet fióktelepe esetén, amelynek székhelye másik EGT-államban van.

(5) Az (1) bekezdés b) és d) pontjában, valamint az alapszabálynak az igazgatóság jogkörét megváltoztató módosításakor a Felügyelet – ha az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása miatt szükséges – a határozat meghozatala előtt egyeztet azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával, amelynek székhelyén olyan hitelintézet található, amelyre az engedélyezési kérelmet benyújtó hitelintézettel együttesen az összevont alapú felügyelet kiterjed.

15. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a pénzügyi vállalkozás

a) alapításához,

b) tevékenységi körének módosításához,

c) átalakulásához, egyesüléséhez (beolvadás, összeolvadás), szétválásához,

d) vezető állású személyének megválasztásához vagy kinevezéséhez,

e) befolyásoló részesedésének megszerzéséhez vagy a befolyásoló részesedés e törvényben meghatározott mértéket elérő növeléséhez,

f) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének kiemelt közvetítő vagy többes kiemelt közvetítő igénybevételével történő végzéséhez, valamint

g) működésének megszüntetéséhez.

(2) A Felügyelet engedélye szükséges a fióktelep formájában működő pénzügyi vállalkozás

a) alapításához,

b) tevékenységi körének módosításához,

c) vezető állású személyének kinevezéséhez,

d) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének kiemelt közvetítő vagy többes kiemelt közvetítő igénybevételével történő végzéséhez, valamint

e) működésének megszüntetéséhez.

(3) A pénzügyi vállalkozás alapítására adott engedély a tevékenységi kör megállapításához és a tevékenység megkezdéséhez szükséges engedélyt is tartalmazza.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott engedély nem szükséges, ha a pénzügyi vállalkozás székhelye EGT-államban van, és

a) a pénzügyi vállalkozás

aa) leányvállalata vagy közös vezetésű vállalata olyan hitelintézetnek, amelynek székhelye a pénzügyi vállalkozás székhelyével azonos EGT-államban van, vagy

ab) leányvállalata vagy közös vezetésű vállalata olyan pénzügyi vállalkozásnak, amely megfelel az aa) alpontban meghatározott feltételnek és székhelye a leányvállalatával azonos EGT-államban van, és

b) tevékenységét abban az EGT-államban végzi, ahol a székhelye van,

c) az anyavállalat a szavazati jog legalább kilencven százalékát gyakorolja,

d) az anyavállalat a Felügyeletnek bemutatja a székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának igazolását arról, hogy a pénzügyi vállalkozás irányítását óvatos és körültekintő módon látja el,

e) az anyavállalat – az illetékes felügyeleti hatóságának hozzájárulásával – egyetemleges felelősséget vállal a pénzügyi vállalkozás kötelezettségéért, és

f) a pénzügyi vállalkozás az anyavállalatával összevont felügyelet alatt áll.

(5) Kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozásként történő működés megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelmet pénzügyi intézménynek nem minősülő vállalkozás az alapítása után is benyújthat azzal, hogy az engedély megadásának nem feltétele a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozásról szóló nyilatkozat.

15/A. § ^*  (1) A Felügyelet külön jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy

a) a tagállami pénzügyi holding társaság, a tagállami vegyes pénzügyi holding társaság, az EU-szintű pénzügyi holding társaság, az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat legyen felelős a csoport összevont alapú megfeleléséért, valamint

b) a pénzügyi holding társaság és a vegyes pénzügyi holding társaság legyen felelős a csoport, szubkonszolidált alapon való megfeleléséért az e törvényben és az 575/2013/EU rendeletben foglalt követelményeknek megfelelően.

(2) Nem szükséges a Felügyelet (1) bekezdés szerinti külön jóváhagyása, ha

a) a pénzügyi holding társaság fő tevékenysége tulajdoni részesedés szerzése leányvállalatban, illetve a vegyes pénzügyi holding társaság pénzügyi intézményt, befektetési vállalkozást érintő fő tevékenysége tulajdoni részesedés szerzése leányvállalatban,

b) a pénzügyi holding társaságot vagy a vegyes pénzügyi holding társaságot nem jelölték ki szanálás alá vonható szervezetnek,

c) valamely hitelintézet leányvállalatát jelölték ki felelősként azért, hogy biztosítsa a prudenciális követelmények összevont alapon történő csoportszintű megfelelését, és felruházták minden eszközzel és hatáskörrel ahhoz, hogy ezen követelményeket eredményesen tudja teljesíteni,

d) a pénzügyi holding társaság vagy a vegyes pénzügyi holding társaság nem hoz olyan irányítási, működési vagy pénzügyi döntést, amely a csoport egészét vagy annak olyan leányvállalatát érinti, amely pénzügyi intézménynek, befektetési vállalkozásnak minősül, és

e) nincs semmilyen akadálya a pénzügyi holding társaságot, vegyes pénzügyi holding társaságot tartalmazó csoport összevont alapú felügyeletének.

(3) A (2) bekezdés esetén a pénzügyi holding társaság és a vegyes tevékenységű holding társaság a Felügyelet rendelkezésére bocsátja azon információkat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a Felügyelet nyomon tudja követni a csoport szervezeti felépítését, valamint e § és a 31/A. § teljesülését. A Felügyelet megosztja ezeket az információkat a pénzügyi holding társaság vagy a vegyes pénzügyi holding társaság székhelye szerinti EGT-állam illetékes hatóságával.

16. § A Felügyelet az e törvényben meghatározott engedélyt határozott időre, feltételhez kötötten, valamint korlátozott tevékenységi körrel, területi korlátozással, a pénzügyi szolgáltatási tevékenységen belül pedig üzletági vagy termékkorlátozással is megadhatja.

17. § ^*  (1) A betétállomány és más visszafizetendő pénzeszköz, valamint pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés-állomány – az átadó és az átvevő hitelintézet közötti megállapodás alapján – a Felügyelet engedélyével átruházható. Az állományátruházás során a Ptk. szerződésátruházásra vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az állományátruházás esetén a szerződés biztosítékai nem szűnnek meg, továbbá az állományátruházáshoz nem szükséges a szerződésben maradó fél jognyilatkozata. A Felügyelet engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatalnak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerinti engedélyét.

(2) Az állományátruházás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) az átruházó és az átvevő állományátadásra és -átvételre irányuló jognyilatkozatát,

b) az átruházandó állományhoz kapcsolódó eszközök, fedezetek megjelölését,

c) az állományátruházás időpontját, ellenértékét,

d) annak igazolását, hogy az átvevő hitelintézet rendelkezik a saját állományához tartozó minimális szavatoló tőkén túl az átvett állományhoz szükséges minimális szavatoló tőkével.

(3) ^*  A szerződésállományt átruházó hitelintézet az átruházás Felügyelet által engedélyezett időpontjának napját megelőző legalább hatvan nappal elektronikus úton, illetve elektronikus elérhetőség hiányában postai úton értesít minden érintett ügyfelet az átruházás szándékáról. Az értesítésben felhívja a figyelmet arra, hogy az ügyfél az átruházás Felügyelet által engedélyezett napjáig jogosult a szerződését díjmentesen írásban felmondani, ennek hiányában úgy kell tekinteni, hogy az átruházás tényét tudomásul vette. Bemutatóra szóló betét vagy értékpapír esetén az értesítést a hitelintézet és a Felügyelet honlapján kell közzétenni.

(4) Ha a szerződésállományt átvevő hitelintézet az állományátruházással összefüggésben a pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződések módosítását kezdeményezi, az átruházó és az átvevő hitelintézet megállapodhat arról, hogy a pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződések átvevő hitelintézet általi módosításának hatálybalépéséig az átadó hitelintézet mindazon szolgáltatást biztosítja, amely szükséges ahhoz, hogy az átvevő hitelintézet teljesítse az átruházott pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződéseket.

(5) A Felügyelet az állományátruházás engedélyezését megtagadja, ha az veszélyezteti az átvevő, illetve az átadó hitelintézet által megkötött szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítését.

(6) A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés átruházását követően a keretszerződésen alapuló fizetési megbízások teljesítése az átvevő hitelintézetet terhelik. Az átadó hitelintézet részére adott fizetési megbízás teljesítésére szóló jóváhagyás az átvevő hitelintézet részére adott jóváhagyásnak minősül. A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés-állomány átruházásával minden pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó szerződés is átruházásra kerül azzal, hogy a fizetési műveletek hitelkeretből történő teljesítésére irányuló szerződés átruházása esetén – a (2) bekezdéstől eltérően – a kérelemnek a 17/A. § (2) bekezdés a) pontját kell tartalmaznia.

17/A. § ^*  (1) A szerződésből kilépő pénzügyi intézmény (a továbbiakban: átadó) és a szerződésbe belépő pénzügyi intézmény (a továbbiakban: átvevő) megállapodhat a 3. § (1) bekezdésének b)–c) és l) pontjaiban meghatározott pénzügyi szolgáltatás nyújtására irányuló, legalább húsz szerződést vagy legalább tízmilliárd forint tőketartozást vagy lízingdíj-követelést tartalmazó szerződéses állományból (a továbbiakban: szerződésállomány) az átadót megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összességének – a Felügyelet engedélyével – a szerződést átvevő félre történő átruházásában. Az átruházás során a Ptk. szerződésátruházásra vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az átruházás esetén a szerződés biztosítékai nem szűnnek meg, továbbá az átruházáshoz nem szükséges a szerződésben maradó fél jognyilatkozata. A Felügyelet engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatalnak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerinti engedélyét.

(2) Az átruházás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) ha az átvevő hitelintézet:

aa) az átadó pénzügyi intézmény és az átvevő hitelintézet átruházásra irányuló jognyilatkozatát,

ab) az átruházandó szerződések, azok biztosítékainak megjelölését,

ac) a szerződésállomány-átruházás időpontját, ellenértékét,

ad) az átruházandó szerződésállománynak az átadó pénzügyi intézménynél kimutatott könyv szerinti értékét, valamint a szerződésállományra vonatkozó értékvesztés, illetve céltartalék összegét,

ae) a szerződésben maradó felek azonosítására szolgáló adatokat,

af) annak igazolását, hogy az átvevő hitelintézet rendelkezik az átvenni kívánt szerződésállományhoz kapcsolódó kockázatokat minimálisan fedező szavatoló tőkével,

ag) az átvevő hitelintézet átvenni kívánt szerződésállomány figyelembe vételével elkészített üzleti tervét;

b) ha az átvevő pénzügyi vállalkozás:

ba) az átadó pénzügyi intézmény és az átvevő pénzügyi vállalkozás átruházásra irányuló jognyilatkozatát,

bb) az átruházandó szerződések, azok biztosítékainak megjelölését,

bc) a szerződésállomány-átruházás időpontját, ellenértékét,

bd) az átruházandó szerződésállománynak az átadó pénzügyi intézménynél kimutatott könyv szerinti értékét, valamint a szerződésállományra vonatkozó értékvesztés, illetve céltartalék összegét,

be) a szerződésben maradó felek azonosítására szolgáló adatokat,

bf) az átvevő pénzügyi vállalkozás átvenni kívánt szerződésállományra vonatkozó üzleti tervét;

c) ha az átvevő összevont alapú felügyelet alá tartozó pénzügyi vállalkozás, akkor a b) pontban felsoroltakon túl az anyavállalatának azon igazolását is, hogy az átvevő összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások rendelkeznek az összevont alapú felügyelet szintjén a felmerülő többletkockázatokat fedező szavatoló tőkével.

(3) A Felügyelet az átruházás engedélyezését megtagadja, ha az átvevő nem tudja igazolni, hogy rendelkezik az átvenni kívánt szerződésállomány vonatkozásában mindazon feltételekkel, amelyek biztosítják, hogy az átruházás ne veszélyeztesse az átadó pénzügyi intézmény átruházandó szerződésekben vállalt kötelezettségeinek teljesítését.

(4) ^*  A szerződésállományt átadó pénzügyi intézmény – az átruházás Felügyelet által engedélyezett időpontját megelőzően legalább harminc nappal – elektronikus úton, illetve elektronikus elérhetőség hiányában postai úton írásban köteles minden érintett ügyfelet értesíteni a szerződésállomány átruházás szándékáról. Az értesítéssel egyidejűleg az átadó pénzügyi intézmény köteles tájékoztatni az ügyfelet az átruházással összefüggésben szükségessé váló egyes szerződési feltételeknek az átruházás engedélyezett időpontját követő módosulásáról. A szerződési feltételek átruházással összefüggő egyoldalú módosítása a kamat, díj, költség tekintetében az ügyfélre nem lehet hátrányosabb.

(5) ^*  A (4) bekezdés szerinti értesítésben tájékoztatni szükséges az ügyfelet az értesítés időpontjában fennálló tartozása összegéről és fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az ügyfél az átruházás Felügyelet által engedélyezett napjáig jogosult a szerződést díjmentesen írásban felmondani, ennek hiányában úgy kell tekinteni, hogy az átruházás tényét és az ezzel összefüggésben módosuló szerződési feltételeket tudomásul vette. A szerződés felmondása esetén az ügyfél fennálló kötelezettségei egy összegben esedékessé válnak, melyet legkésőbb a szerződés szerinti felmondási idő utolsó napjáig köteles teljesíteni.

(6) A szerződésállomány átruházásával egyidejűleg – az átruházás Felügyelet által engedélyezett időpontjának napjával – az átvevőre szállnak át a szerződést biztosító megállapodásokból eredő jogok és kötelezettségek, így különösen a zálogjogi, a kezességi, az óvadéki, a biztosítékként alkalmazott opciós, engedményezési és garancia szerződésekből eredő jogok és kötelezettségek. E rendelkezés irányadó az átadó pénzügyi intézményt az átruházást megelőzően megillető adatigénylési, ellenőrzési jogosultságaira is. Az átadó és az átvevő pénzügyi intézménynek együttesen értesítenie kell a szerződést biztosító megállapodások kötelezettjeit a biztosítékok, a jogok és kötelezettségek átszállásáról.

(7) A (6) bekezdést kell alkalmazni a szerződésben maradó félnek az átadó pénzügyi intézménynél vezetett fizetési számlájára vonatkozóan az átadó javára kibocsátott – az átruházott szerződéssel összefüggő – beszedési és beszámítási felhatalmazásokban foglalt jogok és kötelezettségek szerint gyakorolt beszedésből és számlaterhelésekből származó bevételek tekintetében is azzal, hogy a beszedéseket és a számlaterheléseket az átadó pénzügyi intézmény az átvevő pénzügyi intézménnyel kötött megállapodásban foglaltak szerint, illetve az átvevő pénzügyi intézmény utasításainak megfelelően köteles végrehajtani, és az ekként befolyt pénzeszközöket továbbítani az átvevő pénzügyi intézménynek.

(8) Az átadó köteles az ügyfélnek, valamint egyéb kötelezettnek az átadónál nyitott vagy vezetett bármely fizetési számláját érintő fizetési megbízásról, hatósági átutalásról vagy átutalási végzésről, valamint bármely további számlaműveletről az átvevőt az arról való tudomásszerzést követően haladéktalanul tájékoztatni.

(9) Az átruházott szerződésállományba tartozó szerződésekhez kapcsolódó, biztosítéki céllal létesített biztosítási és egyéb jogviszonyokból eredő követeléseket engedményező szerződések és kedvezményezetti pozíciók is részét képezik az átruházott szerződésállománynak.

(10) A szerződésátruházás következtében felmerülő költség, díj az ügyfélre nem hárítható át.

(11) A pénzügyi intézmények az (1) bekezdésben foglalt pénzügyi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésekből eredő követelésállomány átruházásában – a Felügyelet engedélyével – akként is megállapodhatnak, hogy az átruházással az engedményest a követelésállományon kívül a (6)–(9) bekezdés szerinti szerződésekből eredő jogok és kedvezmények is megilletik. A követelésállomány ilyen engedményezésének esetére e § rendelkezéseit is alkalmazni kell azzal, hogy a szerződésállomány alatt követelésállományt, az átadó alatt engedményezőt, az átvevő alatt pedig az engedményest kell érteni.

11. Az alapítási engedély iránti kérelem

18. § (1) A pénzügyi intézmény az alapítási engedély iránti kérelméhez mellékeli

a) az alapítani tervezett pénzügyi intézmény – típusának, tevékenységi körének egyértelmű meghatározását tartalmazó – alapító okiratát,

b) a tervezett működési terület (országos kiterjedésű vagy meghatározott területi egységre korlátozott) meghatározását tartalmazó iratot,

c) hitelintézet esetében az induló tőke ötven százalékának, pénzügyi vállalkozás esetében az induló tőke teljes összegének az alapítók által történő tényleges befizetésére és rendelkezésre állására vonatkozó igazolást,

d) a szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjére vonatkozó, valamint a szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó tervezet bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza,

e) külföldi székhelyű kérelmező esetében nyilatkozatot a kérelmező kézbesítési megbízottjáról, aki csak Magyarországon bejegyzett ügyvéd, illetve ügyvédi iroda vagy a kérelmező magyarországi bankképviselete lehet,

f) ^*  pénzügyi vállalkozás esetén annak igazolását, hogy rendelkezik a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint a 20. § (2) bekezdés d)–f), h), k) és q) pontjában foglaltakat,

g) az összevont alapú, vagy a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben meghatározott kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet esetében az összevont alapú, vagy a kiegészítő felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását és a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló személyek nyilatkozatát arról, hogy a hitelintézet összevont alapú, és kiegészítő felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja,

h) az összevont alapú vagy a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben meghatározott kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet esetében a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a hitelintézet részére átadott személyes adatainak az összevont alapú és a kiegészítő felügyelet ellátása céljából történő kezeléséhez és továbbításához, valamint

i) nyilatkozatát arról, hogy a pénzügyi intézmény irányítása a Magyarországon létesítendő főirodában történik.

(2) Az alapító, ha a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedést kíván szerezni, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez mellékeli

a) a kérelmező 2. mellékletben meghatározott azonosító adatait,

b) a befolyásoló részesedés megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetének igazolását,

c) harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, egészségbiztosítási szervvel, nyugdíj-biztosítási igazgatási szervvel szemben nincs tartozása,

d) nyilatkozatot arról, hogy egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti a pénzügyi intézmény működését,

e) természetes személy esetén a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított – büntetlen előéletet igazoló – hatósági bizonyítványt vagy a személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot,

f) nem természetes személy esetén a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben kizáró ok nem áll fenn,

g) ^*  nem természetes személy kérelmező esetén a tulajdonosi szerkezetének okiratokkal alátámasztott részletes leírását, továbbá – amennyiben ez lehetséges – a tényleges tulajdonosok bemutatását, valamint ha a kérelmezőre az összevont alapú felügyelet kiterjed, ezen körülményeknek a részletes leírását, továbbá az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, befektetési vállalkozás előző évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha konszolidált beszámoló készítésére kötelezett,

h) nyilatkozatot arról, hogy milyen – az Szmt. szerinti – függő és jövőbeni kötelezettségei vannak, valamint

i) a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.

(3) Az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(4) ^*  Ha az alapítók között befolyásoló részesedést szerezni kívánó külföldi székhelyű pénzügyi intézmény, biztosító vagy befektetési vállalkozás van, az (1)–(2) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez benyújtja a székhely szerinti ország illetékes felügyeleti hatóságának igazolását, vagy nyilatkozatát arról, hogy a vállalkozás a prudens tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat betartva működik.

(5) A pénzügyi holding társaság az engedély iránti kérelméhez mellékeli

a) az (1) bekezdés a) és c)–e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben foglaltakat,

b) a középtávú – az első három évre vonatkozó – üzleti tervet,

c) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a tevékenységét mikor kívánja megkezdeni,

d) nyilatkozatát arról, hogy a jogszabályban meghatározott vagy jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült, valamint az adatszolgáltatáshoz szükséges számítógépes programok tesztfuttatásait,

e) nyilatkozatot arról, hogy a holdinghoz tartozó pénzügyi intézmény a felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt, információt, megoldást a Felügyelet rendelkezésére bocsátja.

(5a) ^*  A pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság működésének 15/A. § szerinti jóváhagyásához a kérelmező mellékeli

a) a pénzügyi holding társaságot, vegyes pénzügyi holding társaságot magába foglaló csoport szervezeti felépítését, feltüntetve a leányvállalatokat, anyavállalatokat, valamint a csoportba tartozó összes szervezet által folytatott tevékenységek típusát és helyét,

b) a pénzügyi holding társaságot, vegyes pénzügyi holding társaságot ténylegesen irányító legalább két személy kinevezéséről, megválasztásáról szóló igazolást,

c) a (2) bekezdésben foglaltakat, ha a pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság hitelintézet leányvállalattal rendelkezik,

d) a csoport belső szervezeti felépítését és a feladatok csoporton belüli megosztását, és

e) minden olyan információt, amely a 15/A. §-ban és 31/A. §-ban meghatározott értékeléshez szükséges.

(5b) ^*  Ha a pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság 15/A. § szerinti jóváhagyására a befolyásoló részesedése megszerzésének engedélyezésével egyidejűleg kerül sor, a Felügyelet egyeztet a csoporthoz tartozó vállalkozások illetékes felügyeleti hatóságaival. Ha a befolyásoló részesedés megszerzését a Felügyelet engedélyezi, a befolyásoló részesedés megszerzésének engedélyezésére vonatkozó értékelését húsz munkanapot meghaladó időtartamra felfüggeszti, mindaddig, amíg a 173/A. §-ban meghatározott eljárás le nem zárul.

(6) Alapítási engedély alapján a hitelintézet a banküzem létesítésével kapcsolatos tevékenységet végezhet.

19. § (1) Fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény alapítása esetén a 18. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez a pénzügyi intézmény mellékeli

a) a külföldi pénzügyi intézmény alapító okiratát,

b) a külföldi pénzügyi intézmény három hónapnál nem régebbi eredeti cégkivonatát vagy igazolást arról, hogy a külföldi pénzügyi intézményt a vállalati (gazdasági) nyilvántartásba bejegyezték,

c) a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságtól származó engedélyének másolatát,

d) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az alapításban részt vevő külföldi pénzügyi intézménynek a magyarországi és a székhelye szerinti államban lévő adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a egészségbiztosítási szervvel, nyugdíj-biztosítási igazgatási szervvel szemben tartozása nincs,

e) a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatóságának igazolását arra vonatkozóan, hogy a pénzügyi intézmény irányítását végző főiroda a székhely szerinti államban van,

f) hitelintézet esetén az alapítónak az előző három gazdálkodási évre vonatkozó, pénzügyi vállalkozás esetén az előző gazdálkodási évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített mérlegét és eredménykimutatását,

g) nyilatkozatot arról, hogy a külföldi pénzügyi intézménynek milyen mérlegen kívüli kötelezettségei vannak,

h) az alapító tulajdonosi szerkezetének, valamint azon körülményeknek a részletes leírását, amelyek miatt az alapító kapcsolatban álló személyek csoportjához tartozónak minősül, továbbá az irányító vállalat előző évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett,

i) a kérelemben érintett személyek teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez,

j) a kérelmező által folytatott, a székhely szerinti illetékes felügyeleti hatóság által engedélyezett pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek megjelölését, valamint azokat a helyeket, ahol ezeket a tevékenységeket végzi,

k) a fióktelep vezető állású személyének döntési jogkörének megnevezését, valamint a kérelmező azon testületeinek megnevezését, amelyek hozzájárulása nélkül bizonyos döntések nem érvényesek, valamint

l) a székhely szerinti illetékes felügyeleti hatóság nyilatkozatát arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezető állású személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével, és ellátásával kapcsolatban.

(2) Az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(3) Fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény alapítási engedélyét a Felügyelet abban az esetben adja meg – az (1) bekezdésben és a 18. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése mellett –, ha

a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a kérelmező pénzügyi intézmény székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóság között,

b) a kérelmező pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeknek megfelelő pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályi előírásokkal,

c) ^*  a kérelmező pénzügyi intézmény rendelkezik a jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,

d) a kérelmező pénzügyi intézmény nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért,

e) a kérelmező pénzügyi intézmény benyújtja a székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, vagy hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét, valamint

f) a kérelmező pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam jogszabályai biztosítják a pénzügyi intézmények prudens, biztonságos működését.

12. A tevékenységi (működési) engedély iránti kérelem

20. § (1) A hitelintézet működésének – pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének – megkezdéséhez a Felügyelet tevékenységi engedélye is szükséges.

(2) A hitelintézet a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez mellékeli

a) az induló tőke teljes befizetésére vonatkozó igazolást,

b) az a) pont szerinti összeg teljes vagy részleges felhasználása esetén igazolást vagy nyilatkozatot arról, hogy a felhasználás az alapítás, vagy a működés megkezdése érdekében történt,

c) ^*  a hitelintézet jegyzett tőkéjében legalább ötszázalékos részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező tag azonosítására alkalmas adatokat, valamint ha a hitelintézetnek nincs befolyásoló részesedéssel rendelkező tagja, akkor a húsz legnagyobb részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező tag azonosítására alkalmas adatokat,

d) a középtávú – az első három évre vonatkozó – üzleti tervet, ide nem értve a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézetet, a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására vonatkozó igazolásokat,

e) a folytatni kívánt tevékenységekre vonatkozó, az általános szerződési feltételeket is tartalmazó egy vagy több üzletszabályzatot,

f) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a tevékenységét mikor kívánja megkezdeni,

g) ^* 

h) nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott adatszolgáltatások teljesítésére felkészült, valamint az adatszolgáltatáshoz felhasznált számítógépes programok tesztfuttatási eredményeit,

i) számviteli politikájának, részletes számviteli rendszerének tervezetét,

j) valamely, a hitelintézetek közötti fizetési rendszerhez való közvetlen csatlakozásról szóló nyilatkozatot és a csatlakozást biztosító informatikai rendszer könyvvizsgálói igazolását, vagy a közvetve történő csatlakozás elfogadásáról adott nyilatkozatot,

k) a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozásról szóló nyilatkozatot,

l) ^*  a hitelintézet likviditását, fizetőképességét (szolvenciáját) súlyosan veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó, a hitelintézet igazgatósága által elfogadott eljárás rendjét és – ha a hitelintézetre nem terjed ki az összevont alapú felügyelet – a 114. §-ban meghatározott egyedi helyreállítási tervét,

m) ^*  a szervezeti felépítését, amelyben szerepeltetni kell a csoporton belüli anyavállalatot, pénzügyi holding társaságot és vegyes pénzügyi holding társaságot is, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjét, a vállalatirányítási rendszer és a kockázatkezelési eljárások és mechanizmusok leírását és a szervezeti és működési szabályzatát, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza,

n) ^*  szövetkezeti hitelintézet esetében a Szhitv.-ben meghatározott Integrációs Szervezethez benyújtott, csatlakozásról szóló nyilatkozatot,

o) harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe esetén, ha az a Felügyelet e törvény szerinti engedélye alapján nem csatlakozik az OBA-hoz,

oa) az ügyfelek – biztosított betéti formákról történő – magyar nyelvű tájékoztatására vonatkozó kötelezettségvállalását,

ob) a harmadik országbeli hitelintézetnek a betétesek Magyarországon történő kártalanítására vonatkozó kötelezettségvállalását, és

oc) a kártalanítás feltételeit, módját, az eljárás menetének rendjét, és a kártalanítás kifizetését biztosító megállapodásokat,

p) ^*  a Szanálási Alaphoz történő csatlakozásáról szóló nyilatkozat másolatát,

q) ^*  a panaszkezelési szabályzatát.

(3) Már működő pénzügyi intézmény tevékenységi körének pénzügyi szolgáltatással történő bővítésére vonatkozó engedély iránti kérelméhez benyújtja a tevékenység végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét bizonyító igazolást, valamint a (2) bekezdés d)–f), h) és k)–m) pontjában foglaltakat, ha ezek benyújtására korábban még nem került sor.

13. Függő és független közvetítő engedélyezése, bejelentése

21. § ^*  (1) ^*  A függő ügynök – ide nem értve a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő ügynököt – a Felügyelet engedélye nélkül, a 202. § szerinti nyilvántartásba vételt követően végezhet ügynöki tevékenységet.

(2) A pénzügyi intézmény az általa megbízott függő ügynök, többes ügynök és közvetítői alvállalkozó személyét, valamint az alkusz az általa megbízott közvetítői alvállalkozó személyét a Felügyelet által meghatározott módon és gyakorisággal bejelenti a Felügyeletnek.

(3) ^*  Független közvetítő, valamint jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítő – ide nem értve a hitelintézetet – csak olyan jogi személy, egyéni cég és egyéni vállalkozó lehet,

a) akinek vezető állású személye – ideértve az egyéni vállalkozót is –

aa) büntetlen előéletű,

ab) nem áll közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt,

ac) jó üzleti hírnévvel rendelkezik,

ad) legalább három év szakirányú szakmai gyakorlattal, valamint a közvetítőkre előírt szakmai végzettséggel rendelkezik,

b) akinek mindenkor rendelkezésére áll a tevékenységéből eredő károk biztosításához szükséges felelősségbiztosítás.

(4) A közvetítő tevékenységéből eredő károk biztosításához szükséges felelősségbiztosítás összege jelzáloghitel közvetítői tevékenységet nem végző

a) többes kiemelt közvetítőnél és többes ügynöknél mindenkor legalább káreseményenként ötmillió forint, illetve évente együttesen legalább ötvenmillió forint,

b) alkusznál mindenkor legalább káreseményenként tízmillió forint, illetve évente együttesen legalább százmillió forint.

(5) ^*  A (3) bekezdésben meghatározottakon kívül a többes kiemelt közvetítő és az alkusz rendelkezik a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályzattal és eljárásrenddel.

(6) A (3) bekezdés a) pont ac) alpontja alkalmazása szempontjából szakirányú szakmai gyakorlatként pénzügyi intézménynél, közvetítőnél tisztségviselőként vagy pénzügyi szolgáltatási, közvetítői szakterületen alkalmazottként, egyéni vállalkozóként vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban eltöltött gyakorlat vehető figyelembe. Külföldön szerzett szakmai gyakorlat akkor vehető figyelembe, ha megszerzésére pénzügyi intézménynek, illetve közvetítőnek megfeleltethető intézménynél került sor.

(7) Független közvetítőként és jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítőként történő működésre jogosító engedély iránti kérelemhez a kérelmező mellékeli

a) a 2. mellékletben meghatározott azonosító adatait,

b) a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személye megfelel a (3) bekezdés a) pontjában foglalt követelményeknek,

c) nyilatkozatát arról, hogy a közvetítői tevékenysége irányítása Magyarországon létesített főirodában történik,

d) a nyilatkozatát, hogy rendelkezik a szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,

e) az általa végezni kívánt tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeket is tartalmazó üzletszabályzatot,

f) a nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a független közvetítőként vagy jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítőként történő működését mikor kívánja megkezdeni,

g) a nyilatkozatát arról, hogy a jogszabályban meghatározott vagy jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült,

h) a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez, valamint

i) a panaszkezelési szabályzatát.

(8) ^*  Ha a kérelmező többes kiemelt közvetítőként kíván működni, a (7) bekezdésben meghatározottakon kívül a kérelemben igazolja az induló tőke teljes összegének rendelkezésre állását. Ha a kérelmező többes kiemelt közvetítőként vagy alkuszként kíván működni, a kérelemhez mellékeli a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályzatát és eljárásrendjét.

(9) Ha a kérelmező a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott adatot nem igazolja, a Felügyelet adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető magyarországi hatósághoz vagy bírósághoz.

22. § A 14. § (1) bekezdés h) pontjában és 15. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben az engedély iránti kérelemhez a pénzügyi intézmény benyújtja az írásbeli szerződést, amely azt a szerződési kikötést is tartalmazza, hogy a Felügyelet, valamint a pénzügyi intézmény korlátozás nélkül ellenőrizheti a közvetítőnél a megbízás tárgyát képező tevékenységgel kapcsolatos gazdálkodást és az üzleti könyveket.

14. Az alapszabály módosításának engedélyezése

23. § A Felügyelet engedélye szükséges a hitelintézetek alapszabályának módosításához a következő esetekben:

a) a cég nevének és székhelyének megváltoztatása,

b) a tevékenységi kör módosítása,

c) a jegyzett tőke leszállítása,

d) részvényfajta megváltoztatása, új részvényfajta kibocsátása vagy a korábban kibocsátott részvények típusainak módosítása,

e) az igazgatóság jogkörének módosítása,

f) átváltoztatható, átváltozó vagy elővásárlási jogot biztosító kötvény kibocsátása és az azokra vonatkozó szabályok módosítása,

g) részvényre vonatkozó elővásárlási jog alapítása és megváltoztatása, valamint

h) szövetkezeti hitelintézetnél az egy tag számára kötelező, valamint lehetséges vagyoni hozzájárulás mértékének megváltoztatása.

15. Átalakítás, egyesülés és szétválás engedélyezése

24. § (1) Hitelintézet más típusú hitelintézetté, pénzügyi vállalkozássá, továbbá pénzügyi vállalkozás hitelintézetté történő átalakítása esetén az alapításra vonatkozó szabályokat alkalmazza. Hitelintézet befektetési vállalkozássá történő átalakítása esetén – a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a Bszt. engedélyezésre vonatkozó szabályait alkalmazza.

(2) A Bszt. engedélyezésre vonatkozó szabályait nem szükséges alkalmazni a befektetési vállalkozássá átalakítandó hitelintézet által folytatott és már engedélyezett befektetési szolgáltatási tevékenység, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás vonatkozásában.

(3) Hitelintézet csak abban az esetben alakítható át pénzügyi vállalkozássá vagy befektetési vállalkozássá, ha betétállományát az átalakítást eldöntő közgyűlési határozatot megelőzően teljes egészében átruházta.

25. § (1) Pénzügyi vállalkozás kizárólag más pénzügyi vállalkozással egyesülhet, illetve beolvadhat hitelintézetbe. Hitelintézetbe más hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, járulékos vállalkozás befektetési vállalkozás és központi szerződő fél olvadhat be, illetve hitelintézet más hitelintézettel olvadhat össze.

(2) Nem egyesülhet

a) ^* 

b) ^*  fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény és jogi személy.

(3) Hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás egyesülése esetén az engedélyezésre irányuló kérelemhez benyújtja:

a) az egyesülési szerződést,

b) a könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg-tervezetet, a kötelezettségek és a követelések állományát,

c) mindazon iratot, amely a végezni kívánt tevékenységi kör engedélyezéséhez szükséges, valamint

d) hitelintézetek egyesülése esetén olyan adatokat, amelyekből a 79. § (5) bekezdésében foglalt feltétel fennállása megállapítható.

26. § A Felügyeletnek a pénzügyi intézmények egyesüléséhez adott engedélye nem pótolja a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét.

27. § Pénzügyi intézmények átalakulása, egyesülése (beolvadás, összeolvadás) esetén a Felügyelet az alapítás és a működés megkezdésének engedélyezésével kapcsolatos határozatot egy eljárásban is meghozhatja.

28. § (1) Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások szétválására az alapításra vonatkozó szabályokat szükséges alkalmazni.

(2) Az alapszabály módosításának engedélyezése iránti eljárásban e törvénynek az alapítás és működés engedélyezésére megállapított szabályait szükséges alkalmazni.

16. Az engedély megadásának általános szabályai

29. § (1) Az engedélyezési eljárás során a Felügyelet a kérelemmel összefüggő és rendelkezésre álló okiratokat és információkat gondosan mérlegeli, és meggyőződik arról, hogy az engedély kiadása nem ütközik jogszabályba. A Felügyelet az engedélyezési eljárás során az egyes engedélyezési feltételek meglétét a helyszínen is megvizsgálhatja.

(2) A Felügyelet a hitelintézet alapítási engedélyének megadásához előzetesen kikéri a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt hitelintézet

a) másik EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító leányvállalata,

b) másik EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító anyavállalatának leányvállalata, vagy

c) ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa másik EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben vagy biztosítóban ellenőrző befolyással rendelkezik.

30. § (1) A Felügyelet az alapítás iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező

a) az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,

b) által alapítani kívánt pénzügyi intézmény nem felel meg az induló tőkére, a társasági formára, cégformára, a tulajdonlásra, és az irányító testületekre vonatkozó törvényi követelményeknek,

c) devizakülföldi, és nincs kézbesítési megbízottja, vagy

d) a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik országbeli jogrend nem teszi lehetővé az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátását,

e) ^*  tevékenységével kapcsolatosan feltételezhető, hogy az erre vonatkozó jogszabályok értelmében pénzmosást vagy terrorizmus-finanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg elkövetni, vagy hogy a szándékolt tevékenység növelheti ennek kockázatát.

(2) A Felügyelet a fióktelep alapítására irányuló kérelmet akkor is elutasítja, ha a 18. § (1) bekezdésében, vagy a 19. §-ban felsorolt feltételek valamelyike nem teljesül.

(3) A tevékenységi engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező

a) esetében az (1) bekezdésben említett valamely elutasítási ok fennáll,

b) a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel nem rendelkezik,

c) üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá a Felügyelet rendelkezésére álló bármely okirat, adat vagy információ alapján megállapítható, hogy a kérelmező nem tud megfelelni a prudens működésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak,

d) ^*  vállalatirányítási rendszerre, kockázatkezelési eljárásra és mechanizmusra vonatkozó leírása alapján azok nem alkalmasak a hatékony és eredményes kockázatkezelésre.

17. A hitelintézet alapítási engedélye érvényességének határideje

31. § A hitelintézet alapítását engedélyező határozat érvényét veszti, ha a tevékenységi engedély iránti kérelmet a határozat kézhezvételétől számított hat hónapon belül a hitelintézet nem nyújtja be a Felügyelethez. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.

17/A. ^*  Pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság jóváhagyása

31/A. § ^*  (1) A Felügyelet a pénzügyi holding társaságnak és a vegyes pénzügyi holding társaságnak a 15/A. § szerinti külön jóváhagyást kizárólag akkor adja meg, ha

a) a csoporton belüli belső szabályok és feladatmegosztás alkalmas annak biztosítására, hogy a csoport összevont vagy szubkonszolidált alapon megfeleljen az e törvényben és az 575/2013/EU rendeletben foglalt követelményeknek, így különösen biztosított

aa) a pénzügyi holding társaság vagy a vegyes pénzügyi holding társaság valamennyi leányvállalata közötti koordináció, szükség esetén a feladatoknak a leányvállalatok közötti megfelelő megosztásával,

ab) a csoporton belüli konfliktusok megelőzése és kezelése, és

ac) a pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság által meghatározott csoportszintű előírások végrehajtása az egész csoportban,

b) a pénzügyi holding társaságot, vegyes pénzügyi holding társaságot tartalmazó csoport szervezeti felépítése nem hátráltatja, illetve egyéb módon nem akadályozza a leány- vagy anyavállalatok egyedi, összevont vagy adott esetben szubkonszolidált alapon teljesítendő kötelezettségeinek hatékony felügyeletét,

c) teljesülnek a befolyásoló részesedés megszerzésének engedélyezési feltételei.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában különösen az alábbiakat kell figyelembe venni:

a) azt, hogy a pénzügyi holding társaság vagy a vegyes pénzügyi holding társaság milyen helyet foglal el a többszintű csoporton belül,

b) a tulajdonosi struktúrát, és

c) a pénzügyi holding társaság vagy a vegyes pénzügyi holding társaság csoporton belül betöltött szerepét.

18. Az engedély visszavonása és visszaadása

32. § (1) A Felügyelet az alapítási vagy tevékenységi engedélyt visszavonhatja, ha

a) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg,

b) a pénzügyi intézmény – törvény által – tiltott tevékenységet folytat,

c) az alapítási engedély tekintetében valamennyi pénzügyi intézmény, ezen kívül a hitelintézet a tevékenységi engedély tekintetében a kézhezvételétől számított tizenkét hónapon belül a tevékenységét nem kezdi meg,

d) a pénzügyi intézmény hat hónapon keresztül nem folytat pénzügyi szolgáltatási tevékenységet,

e) ^*  a pénzügyi intézmény már nem felel meg e törvény vagy a prudens működésre vonatkozó más jogszabályban, az 575/2013/EU rendelet harmadik, negyedik vagy hatodik részében – ide nem értve a 92a. és 92b. cikket – foglalt rendelkezéseknek,

f) a pénzügyi intézmény több alkalommal súlyosan megsértette a számvitelre, a független és megbízható irányításra, illetve ellenőrzésre vonatkozó, továbbá az e törvényben, valamint a prudens működésre vonatkozó más jogszabályokban, illetve a Felügyelet határozataiban foglalt előírásokat,

g) olyan körülmény áll fenn, amely miatt a pénzügyi intézmény működése súlyosan veszélyezteti vagy sérti az ügyfelek érdekeit, akadályozhatja a pénzforgalmat, illetve a pénz- és tőkepiac megfelelő működését,

h) a fióktelep engedélyezéséhez kapcsolódó feltételek valamelyike már nem teljesül, vagy

i) a 18. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott információátadás nem biztosított.

(2) A Felügyelet az alapítási vagy tevékenységi engedélyt visszavonja, ha a pénzügyi intézmény az alapítási vagy tevékenységi engedélyét e törvénynek megfelelően visszaadja.

(3) A Felügyelet a fióktelep engedélyét visszavonja, ha a székhely szerinti illetékes felügyeleti hatóság a külföldi pénzügyi intézmény engedélyét visszavonta.

(4) ^*  A pénzügyi intézménynek nem minősülő gazdálkodó szervezet engedélyét a Felügyelet az (1) és (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával vonhatja vissza.

(5) ^*  A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvényben (a továbbiakban: Szantv.) meghatározott szanálás alatt álló pénzügyi intézmény tevékenységi engedélye a szanálási eljárás megszüntetéséig nem vonható vissza.

33. § (1) A Felügyelet a hitelintézet tevékenységi engedélyét akkor is visszavonhatja, ha a hitelintézet

a) esetében fennáll a veszélye annak, hogy nem tud eleget tenni kötelezettségeinek,

b) a nem vitatott tartozását az esedékességét követő öt napon belül nem egyenlítette ki, és vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére sem nyújtana fedezetet,

c) ^*  esetében teljesülnek a Szantv. 17. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek, de a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint a hitelintézet szanálását közérdek nem indokolja.

(2) A Felügyelet visszavonja a hitelintézet tevékenységi engedélyét, ha

a) a bíróság elrendeli a hitelintézet felszámolását,

b) a hitelintézet az OBA-val fennálló tagsági jogviszonya kizárással megszűnt,

c) ^*  a nem vitatott betétből eredő tartozását az esedékességét követő öt napon belül képtelen visszafizetni, és nem valószínű a későbbi visszafizetés sem.

(3) ^*  Hitelintézet tevékenységi engedélyét a Felügyelet a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter jóváhagyásával vonhatja vissza. Nem szükséges a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter jóváhagyása, ha a hitelintézet a tevékenységi engedélyét e törvénynek megfelelően visszaadja.

34. § ^*  (1) A Felügyelet a független közvetítő és a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítő tevékenységi engedélyét visszavonja, ha a közvetítő

a) az e törvényben előírt működési feltételek bármelyikének nem felel meg,

b) nyilvántartása, illetve az éves beszámolója nem felel meg a valóságnak,

c) az engedély megadásától számított egy éven belül tevékenységét nem kezdte meg vagy a tevékenységet hat hónapon túl szünetelteti,

d) a tevékenysége felfüggesztésének időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntetése érdekében tett felügyeleti intézkedések nem vezettek eredményre, vagy

e) a tevékenységi engedélyét visszaadta.

(2) ^*  A Felügyelet a független közvetítő és a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítő tevékenységi engedélyét visszavonhatja, ha

a) a közvetítő működése súlyosan vagy ismétlődően megsérti az ügyfelek érdekeit;

b) a közvetítő tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsérti; vagy

c) ^*  megállapítja, hogy a közvetítő tevékenységi engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végez az MNB tv. 39. § (1) bekezdés a), c), f), h), i), k) vagy l) pontjában meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy által végezhető tevékenységet és

ca) e tevékenységével előidézett jogsértés súlya indokolja, vagy

cb) azon személyek érdekeinek a megóvása indokolja, amelyek számára e tevékenységet végezte.

35. § (1) A pénzügyi intézmény – ide nem értve a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozást – a tevékenységi engedélyét a Felügyeletnek akkor adhatja vissza, ha bizonyítja, hogy pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból származó kötelezettsége nincs. A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a pénzügyi intézmény és a szolgáltató működését – az arra vonatkozó szabályok szerint – köteles folytatni.

(2) Pénzügyi holding társaság az engedélyét a Felügyeletnek akkor adhatja vissza, ha bizonyítja, hogy pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból származó kötelezettségén kívül a korábbi leányvállalatai tekintében sincs semmilyen kötelezettsége.

(3) Pénzügyi vállalkozás tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonja, ha a pénzügyi vállalkozás a nem vitatott tartozását az esedékességét követő öt napon belül nem egyenlítette ki, és vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére sem nyújtana fedezetet.

(4) ^*  A Szantv. 1. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi vállalkozás tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonhatja, ha – a Szantv. 18. és 19. §-ára is tekintettel – teljesülnek a Szantv. 17. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek, de a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint a szanálást a közérdek nem indokolja.

III. Fejezet

Szolgáltatás nyújtásának szabadsága

19. Másik EGT-államban történő fióktelep létesítés szabályai

36. § (1) A hitelintézet bejelenti a Felügyeletnek, ha másik EGT-államban fióktelepet kíván létesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza

a) annak az EGT-államnak a megnevezését, amelyben a hitelintézet a fióktelepet létesíteni kívánja,

b) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat,

c) a végezni kívánt tevékenységek megnevezését,

d) az üzleti tervet,

e) a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek megnevezését, valamint

f) a fióktelep címét.

(3) Ha a Felügyelet a rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő hitelintézet irányítási struktúrája és pénzügyi helyzete megfelel a jogszabályi előírásoknak, a Felügyelet a bejelentés kézhezvételétől számított három hónapon belül írásban tájékoztatja az érintett, másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő hitelintézettel is.

(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatásban a Felügyelet közli a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával a fióktelepet létesítő hitelintézet szavatoló tőkéjét és tőkekövetelményét, valamint a fióktelep által gyűjtött betétekre vonatkozó betétbiztosítás részletes szabályait.

(5) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt a bejelentéstől számított legkésőbb három hónapon belül határozatban közli a bejelentő hitelintézettel.

(6) A fióktelep a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követően, illetve a tájékoztatásra rendelkezésre álló két hónapos időtartam eltelte után létrehozható és megkezdheti működését.

(7) Ha a működés során a (2) bekezdés b)–f) pontjában meghatározott információkban vagy a fióktelep által gyűjtött betétekre vonatkozó betétbiztosítási feltételekben változás következik be, a hitelintézet legalább egy hónappal a változást megelőzően írásban erről tájékoztatja a Felügyeletet és a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.

(8) A Felügyelet tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, ha az EGT-államban fiókteleppel rendelkező hitelintézet tevékenységi engedélyét visszavonta.

(9) E § alkalmazásában a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet a központi szervével egy hitelintézetnek tekintendő.

37. § (1) A 15. § (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő, magyarországi székhelyű pénzügyi vállalkozás bejelenti a Felügyeletnek, ha a másik EGT-államban fióktelepet kíván létesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza

a) annak az EGT-államnak a megnevezését, amelyben a pénzügyi vállalkozás a fióktelepet létesíteni kívánja,

b) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat,

c) a végezni kívánt tevékenységek megnevezését,

d) az üzleti tervet,

e) a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek megnevezését, valamint

f) a fióktelep címét.

(3) Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő pénzügyi vállalkozás irányítási struktúrája és pénzügyi helyzete megfelel a jogszabályi előírásoknak, a Felügyelet a bejelentés kézhezvételétől számított három hónapon belül írásban tájékoztatja az érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással is.

(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatásban a Felügyelet közli a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával a fióktelepet létesítő pénzügyi vállalkozás és az anyavállalatának összevont alapú tőkekövetelményét. A Felügyelet a tájékoztatáshoz mellékeli az igazolást a 15. § (4) bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról.

(5) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt a bejelentés kézhezvételétől számított legkésőbb három hónapon belül határozatban közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással.

(6) A fióktelep az érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága által adott, a folytatni kívánt tevékenység végzésével kapcsolatos feltételekről szóló tájékoztatás kézhezvételét követően, a tájékoztatásra rendelkezésre álló két hónapos időtartam eltelte után létrehozható és megkezdheti működését.

(7) Ha a működés során a (2) bekezdés b)–f) pontjában meghatározott információkban változás következik be, a pénzügyi vállalkozás legalább egy hónappal a változást megelőzően írásban erről tájékoztatja a Felügyeletet és a másik EGT-államban illetékes felügyeleti hatóságot.

(8) A Felügyelet értesíti a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, ha az EGT-államban fiókteleppel rendelkező pénzügyi vállalkozás

a) már nem felel meg a 15. § (4) bekezdésében foglalt feltételeknek, vagy

b) tevékenységi engedélyét visszavonta.

37/A. § ^*  (1) A jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő bejelenti a Felügyeletnek, ha másik EGT-államban jelzáloghitel közvetítői tevékenység végzésére fióktelepet kíván létesíteni.

(2) A közvetítő pénzügyi vállalkozásnak kizárólag akkor jogosult másik EGT-államban fióktelepen keresztül közvetítői tevékenységet végezni, ha a pénzügyi vállalkozás megfelel a 15. § (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza

a) annak az EGT-államnak a megnevezését, amelyben a közvetítő a fióktelepet létesíteni kívánja,

b) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat,

c) a megbízó pénzügyi intézmények nevét,

d) a megbízó pénzügyi intézmény felelősségének körét a közvetítő e tevékenysége keretében okozott károkért,

e) az üzleti tervet,

f) a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek megnevezését, valamint

g) a fióktelep címét.

(4) Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő közvetítő megfelel a jogszabályi előírásoknak, a Felügyelet a bejelentést követő egy hónapon belül írásban tájékoztatja az érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát a közvetítő szándékáról. A tájékoztatásnak ki kell térnie arra is, hogy a közvetítő mely pénzügyi intézményekkel kötött megbízási szerződést. A Felügyelet a tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő közvetítővel.

(5) A közvetítő fióktelepe a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követő egy hónapot követően létrehozható és megkezdheti működését.

(6) A Felügyelet tizennégy napon belül írásban tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, ha az EGT-államban fiókteleppel rendelkező jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő tevékenységi engedélyét visszavonta.

20. Rendszerszinten jelentős fióktelep

38. § (1) Ha egy magyarországi székhelyű hitelintézet egy másik EGT-államban fióktelepet létesített vagy a Felügyelet a fióktelepet létesítő hitelintézet összevont alapú felügyeletet ellátó felügyeleti hatósága, akkor a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága kérelmére a Felügyelet a kérelmező felügyeleti hatósággal közösen a fióktelepet rendszerszinten jelentős fióktelepnek minősítheti.

(2) A Felügyelet – a (3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevétele mellett alapos indoknak minősíthető érvek alapján – kérelmezheti a másik EGT-államnak összevont alapú felügyeletet ellátó illetékes felügyeleti hatóságánál vagy ennek hiányában a hitelintézet székhelye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságánál, hogy közösen rendszerszinten jelentős fióktelepnek minősítsék egy másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepét.

(3) A rendszerszinten jelentős fióktelepnek való minősítésnél az indok alaposságának megállapításakor legalább az alábbi szempontokat szükséges figyelembe venni:

a) a fióktelep adott EGT-állambeli piaci részesedése a betétállományt tekintve meghaladja-e a kettő százalékot,

b) a fióktelep tevékenységének felfüggesztése vagy megszüntetése milyen hatást gyakorolna az adott EGT-állam piacának likviditására és fizetési, elszámolási és kiegyenlítési rendszerére, valamint

c) az ügyfélszámot tekintve mekkora a fióktelep mérete és jelentősége az adott EGT-állam banki vagy pénzügyi rendszerében.

(4) A Felügyelet intézkedik annak érdekében, hogy a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával a rendszerszinten jelentős fiókteleppé minősítésről többoldalú eljárás keretében határozatot hozzanak.

(5) Ha a fióktelepet Magyarországon létesítették és a kérelemről – annak kézhezvételétől számított két hónapon belül – többoldalú eljárás keretében nem hoznak határozatot, akkor a Felügyelet újabb két hónapos határidőn belül – az eljárásban részt vevő másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának a többoldalú eljárás során adott véleményére és fenntartásaira figyelemmel – egyedül határozhat arról, hogy a fióktelep rendszerszinten jelentősnek minősül.

(6) A Felügyelet az (5) bekezdés szerinti határozatát közli a többi érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával.

(7) A (4) bekezdés szerinti közös határozat, valamint – ha a fióktelepet a másik EGT-államban létesítették – a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága által fióktelepet rendszerszinten jelentősnek minősítő határozat Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható.

39. § Ha egy magyarországi székhelyű hitelintézet egy másik EGT-államban rendszerszinten jelentős fióktelepet létesített, a Felügyelet értesíti a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, ha

a) a hitelintézetnél vagy olyan vállalkozásnál, amelyre a hitelintézettel együttesen kiterjed az összevont alapú felügyelet, információt szerez olyan kedvezőtlen fejlemény bekövetkezéséről, amely súlyosan érintheti a hitelintézetet, vagy

b) a hitelintézettel szemben kivételes intézkedést alkalmazott.

21. Határon átnyúló szolgáltatás nyújtásának szabályai

40. § (1) Ha határon átnyúló szolgáltatásként első ízben kíván a hitelintézet pénzügyi szolgáltatást vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtani egy másik EGT-államban, akkor a Felügyeletnek előzetesen bejelenti a másik EGT-államban végezni kívánt tevékenységet.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát a hitelintézet által tervezett szolgáltatás nyújtásáról. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő hitelintézettel is.

(3) A hitelintézet a szolgáltatás nyújtását a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követően kezdheti meg a másik EGT-államban.

41. § (1) A pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatást a másik EGT-államban abban az esetben nyújthat, ha megfelel a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(2) Ha határon átnyúló szolgáltatásnyújtásként első ízben kíván a pénzügyi vállalkozás pénzügyi szolgáltatást, vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtani a másik EGT-államban, előzetesen bejelenti a Felügyeletnek a másik EGT-államban nyújtani kívánt szolgáltatásokat.

(3) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát a pénzügyi vállalkozás tervezett tevékenységéről. A Felügyelet a tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással is.

(4) A Felügyelet a tájékoztatáshoz mellékeli az igazolását a 15. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállásáról.

(5) A pénzügyi vállalkozás a szolgáltatását a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követően kezdheti meg a másik EGT-államban.

(6) Ha a pénzügyi vállalkozás már nem felel meg a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek, akkor a Felügyelet értesíti azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, ahol a pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatást nyújt.

(7) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt a bejelentés kézhezvételétől számított legkésőbb egy hónapon belül határozatban közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással. A Felügyelet kizárólag abban az esetben tagadhatja meg a tájékoztatás elküldését, ha a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek nem állnak fenn.

41/A. § ^*  (1) Ha határon átnyúló szolgáltatásként első ízben kíván a közvetítő jelzáloghitel közvetítői tevékenységet nyújtani egy másik EGT-államban, akkor ezen szándékát a Felügyeletnek előzetesen bejelenti.

(2) A közvetítő pénzügyi vállalkozásnak kizárólag akkor jogosult másik EGT-államban határon átnyúló szolgáltatást végezni, ha a pénzügyi vállalkozás megfelel a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(3) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik EGT-álam illetékes felügyeleti hatóságát a közvetítő által tervezett tevékenységről. A tájékoztatásnak ki kell térnie arra is, hogy a közvetítő mely pénzügyi intézményekkel kötött megbízási szerződést, valamint a közvetítő e tevékenysége során okozott kárért a megbízó pénzügyi intézmény felelősségének körére. A Felügyelet a tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő közvetítővel.

(4) A közvetítő a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követő egy hónapot követően megkezdheti a határon átnyúló szolgáltatás végzését.

(5) Ha a Felügyelet a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő tevékenységi engedélyét visszavonta, tizennégy napon belül írásban tájékoztatja azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, ahol a közvetítő határon átnyúló szolgáltatást nyújt.

42. § ^*  Ha egy másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy a székhelyén bejegyzett pénzügyi intézmény, jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő Magyarországon fióktelepet nyit vagy Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást kíván végezni, akkor a Felügyelet tájékoztatja a pénzügyi intézményt, a közvetítőt az ügyfelek védelmére vonatkozó rendelkezésekről, így különösen

a) az ügyfelekkel szembeni tájékoztatási kötelezettségekről,

b) az üzletszabályzat követelményéről, valamint

c) az egyes pénzügyi szolgáltatások nyújtásának szabályairól.

22. A bankképviseletre vonatkozó sajátos szabályok

43. § (1) A bankképviselet kapcsolatot tarthat személyekkel és szervezetekkel, a jogszabályok keretei között adatokat és információkat szolgáltathat a képviselt hitelintézetről, valamint elősegítheti annak szolgáltatásnyújtását és ügyfeleivel való kapcsolattartását, de üzletszerű tevékenységet nem folytathat.

(2) A magyarországi székhellyel nyilvántartott bankképviselet jogi személy, amely a cégjegyzékbe bejegyezésre kerül.

44. § ^*  A külföldi székhelyű hitelintézet bankképviseletének Magyarországon történő létesítését bejelenti a Felügyeletnek. A Felügyelet engedélye szükséges magyarországi székhelyű hitelintézet bankképviseletének harmadik országban történő létesítéséhez és a bankképviselet működésének megkezdéséhez.

45. § (1) ^*  Magyarországi székhellyel rendelkező hitelintézet harmadik országbeli bankképviseletének létesítésére irányuló engedély iránti kérelem tartalmazza

a) a bankképviselet megnevezését a képviseleti jellegre való utalással,

b) a végezni kívánt tevékenységek részletes megjelölését,

c) a működés tervezett időtartamát,

d) az alkalmazni kívánt érdemi ügyintézők számát és szakmai önéletrajzát, valamint

e) a bankképviselet vezetőjének nevét és szakmai önéletrajzát.

(2) Külföldi hitelintézet magyarországi bankképviseletének létesítésére irányuló bejelentés esetén a bejelentés – az (1) bekezdésben felsoroltakon felül – tartalmazza a bejelentő illetékes felügyeleti hatóságától származó

a) bankképviselet létesítésére vonatkozó engedélyt, a hozzájáruló nyilatkozatot vagy tudomásulvételt,

b) nyilatkozatot, amely szerint a bankképviselet vezetőjének személyére nézve kizáró okot nem állapított meg.

46. § (1) A bankképviselet vezetője felelős az e törvényben a bankképviseletre meghatározott rendelkezések betartásáért.

(2) A bankképviselet öt munkanapon belül bejelenti a Felügyeletnek a bankképviselet áthelyezését vagy megszüntetését, illetve a képviseletet ellátó személy megváltozását.

(3) Ha a bankképviselet a 43. § (1) bekezdésében meghatározottaknak nem felel meg, a Felügyelet a bankképviseletet törli a nyilvántartásából, és egyúttal eltiltja bankképviseleti tevékenységének gyakorlásától.

IV. Fejezet

Pénzügyi intézmény jogutód nélküli megszűnése

23. Általános rendelkezések

47. § (1) ^*  A részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény végelszámolására vagy felszámolására – ide nem értve a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozást – a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.), a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.), és a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit, a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény végelszámolására vagy felszámolására az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel szükséges alkalmazni.

(2) Pénzügyi intézmény felszámolójának vagy végelszámolójának kizárólag a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: MNB tv.) meghatározott szervezetek felszámolását végző, nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki.

(3) A (2) bekezdés szerinti nonprofit gazdasági társaságot – ha törvény másként nem rendelkezik – kizárólag pénzügyi intézmény felszámolására, illetve végelszámolására lehet kijelölni.

(4) Ha a cégbíróság a pénzügyi intézményt törvényességi felügyeleti jogkörében megszűntnek nyilvánítja, akkor kényszertörlési eljárás elrendelése helyett a végelszámolás e törvény szerinti elrendelése érdekében megkeresi a Felügyeletet.

(5) A pénzügyi intézmény tevékenységi engedélyének visszavonása esetén a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződésből eredő kötelezettségeit, ideérve a pénzügyi szolgáltatással kapcsolatban jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket azok megszűnéséig vagy az állomány átruházásáig a pénzügyi intézmény teljesíti.

(6) A pénzügyi intézmény az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségeinek teljesítését az e törvényben vagy más a pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabályban meghatározott rendelkezések betartását a Felügyelet ellenőrzi.

24. Végelszámolás

48. § (1) Pénzügyi intézményre vonatkozó végelszámolást elrendelő határozatot kizárólag a Felügyelet hozhat.

(2) A Felügyelet végelszámolást elrendelő határozatot hoz, ha

a) ^*  a pénzügyi intézmény tevékenységi engedélyét – ide nem értve a hitelintézet pénzügyi vállalkozássá vagy befektetési vállalkozássá történő átalakítását – visszavonja, kivéve ha az engedély visszavonása a 33. § (1) bekezdés b) pontja, 33. § (2) bekezdés c) pontja, 35. § (2) és (3) bekezdése alapján történik, vagy

b) tudomására jut, hogy a külföldi pénzügyi intézmény alapítási, tevékenységi (működési) vagy a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény alapításra vonatkozó, a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóság által kiadott engedélye visszavonásra kerül.

(3) A Felügyelet végelszámolással történő megszüntetést elrendelő határozata meghozatalához nem szükséges beszerezni a Ctv. 94. § (3) bekezdésében meghatározott előzetes egyetértést.

(4) A Felügyelet a végelszámolást elrendelő határozatában kijelöli a végelszámolót, és meghatározza a végelszámolás kezdő időpontját, amely nem lehet korábbi, mint a határozat kelte.

(5) ^*  A Felügyelet a végelszámolást elrendelő határozat meghozatalával egyidejűleg, ha a végelszámolás kezdő időpontja későbbi, mint a határozat kelte és korábban ez nem történt meg, akkor a pénzügyi intézmény irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete teljes jogkörét átvevő felügyeleti biztost rendelhet ki, akinek megbízatása a végelszámoló tevékenységének megkezdéséig tart, és a végelszámolás kezdő időpontjáig teljes körű kifizetési tilalmat rendelhet el.

(6) A végelszámolási eljárás befejezésének feltétele annak igazolása, hogy a jogosult számára ki nem fizetett betétek állomány-átruházása megtörtént.

(7) A pénzügyi intézmény végelszámolására a Ctv. 105. §-a nem alkalmazandó.

49. § (1) ^*  Hitelintézet tevékenységi engedélyének 33. § (1) bekezdés a) pontja, valamint 33. § (2) bekezdés b) pontja alapján történt visszavonását követően engedményezett, a hitelintézettel szemben fennálló követelések beszámításának a végelszámolási eljárás során nincs helye.

(2) Azon engedményezett követelések esetében, amelyek beszámítását a hitelintézet végelszámolási vagy felszámolási eljárásában e törvény vagy más törvény lehetővé teszi, a jogosult a beszámítási jogát csak akkor gyakorolhatja, ha azt legkésőbb a hitelintézet tevékenységi engedélyének visszavonását követő nyolc munkanapon belül a hitelintézetnél bejelentette.

50. § (1) ^*  A Felügyelet a pénzügyi intézményre vonatkozó végelszámolást elrendelő határozatát haladéktalanul megküldi a cégbíróságnak. A cégbíróság a végelszámolást elrendelő határozat kézhezvételét követően soron kívül jár el, és rendeli el annak Cégközlönyben való közzétételét.

(2) A végelszámoló díjának összege nem haladhatja meg a pénzügyi intézménynek a Ctv. 98. § (3) bekezdés a) pontja szerinti éves beszámolója szerinti eszközök könyv szerinti értékének fél százalékát.

(3) Pénzügyi intézmény végelszámolása során a hitelezők a végelszámolás közzétételétől számított hatvan napon belül kötelesek bejelenteni követeléseiket.

25. Felszámolási eljárás

51. § (1) Pénzügyi intézmény felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik.

(2) ^*  Ha nem a Felügyelet kezdeményezi a pénzügyi intézmény felszámolását, a bíróság a kérelem visszautasításáról szóló végzését megküldi a Felügyelet részére.

52. § (1) A pénzügyi intézmény esetében a Cstv. II. Fejezete nem alkalmazható.

(2) Pénzügyi intézmény esetén a felszámolási eljárásban az eljárás felfüggesztésének nincs helye.

(3) ^*  A pénzügyi intézménnyel szemben fennálló követelések esetében a Cstv. 46. § (7) és (7a) bekezdése nem alkalmazható.

(4) ^*  A Cstv. 40. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése nem alkalmazható a Szantv.-ben meghatározott szanálás alatt álló pénzügyi intézmény eszközeinek, forrásainak, jogainak és kötelezettségeinek a szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási eszköz alkalmazásáról szóló határozata – az annak megfelelően kötött ügyletek – alapján egy másik jogalanyhoz történő átruházása tekintetében.

53. § (1) Pénzügyi intézmény, illetve a harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepe ellen a felszámolási eljárás megindítását kizárólag a Felügyelet kezdeményezheti.

(2) A Felügyelet felszámolási eljárást abban az esetben kezdeményez,

a) ^*  ha a pénzügyi intézmény tevékenységi engedélyét a 33. § (1) bekezdés b) pontja, 33. § (2) bekezdés c) pontja vagy 35. § (3) bekezdése alapján vonja vissza,

b) ha a végelszámoló a Felügyeletet arról tájékoztatta, hogy a korrigált végelszámolási nyitómérleg alapján azt állapította meg, hogy a végelszámolás alatt álló pénzügyi intézmény vagyona a hitelezők követelésének fedezetére nem elegendő, és a tagok, tulajdonosok a hiányzó összeget harminc napon belül nem fizették meg, vagy

c) fióktelep esetén, ha a Magyarországon fióktelepet működtető külföldi pénzügyi intézmény ellen fizetésképtelenség megállapítására irányuló eljárás indult.

(3) A bíróság a felszámolási eljárást

a) a részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény,

b) a fióktelepet működtető külföldi pénzügyi intézmény

fizetésképtelenségének vizsgálata nélkül köteles elrendelni.

54. § (1) A bíróság a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelemről a benyújtástól számított nyolc napon belül határoz. A felszámolást elrendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

(2) A felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásához nem szükséges a Cstv. 23. § (1) bekezdésben meghatározott előzetes egyetértés.

55. § (1) ^*  Ha a Felügyelet már a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően a pénzügyi intézmény irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének teljes jogkörét átvevő felügyeleti biztost rendelt ki, a felügyeleti biztos megbízatása a felszámolás kezdő időpontjáig tart.

(2) A Felügyelet a felszámolási kérelem benyújtásától a felszámolást elrendelő végzés Cégközlönyben történő megjelenéséig teljes körű kifizetési tilalmat rendelhet el.

(3) Pénzügyi intézmény felszámolása során a hitelezők a felszámolást elrendelő bírósági végzés közzétételétől számított hatvan napon belül kötelesek követeléseiket bejelenteni. ^* 

56. § (1) A felszámolói díj összege nem haladhatja meg a felszámolás során eladott vagyontárgyak árbevételének és a befolyt követelések együttes összegének 1,25 százalékát. Egyezség esetén a felszámoló díja nem lehet több a vagyontárgyak nettó értékének 1,25 százalékánál.

(2) A felszámolóra a Cstv. 59. §-a és 60. § (4)–(6) bekezdése nem alkalmazható.

57. § (1) ^*  Hitelintézet felszámolása során

a) az OBA által biztosított betétek kártalanítási kötelezettség alá tartozó betétrészeit, valamint az 1993. június 30-át megelőzően – állami garanciával (helytállással) biztosított – betételhelyezésből eredő követeléseket a Cstv. 57. § (1) bekezdés c) pontját követő és a d) pontját megelőző kielégítési csoportba,

b) a természetes személy, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozás OBA által biztosított, kártalanítási kötelezettséget meghaladó betétrészből eredő követeléseket az a) pontot követő és a Cstv. 57. § (1) bekezdés d) pontját megelőző kielégítési csoportba,

c) az a) és b) pontba nem tartozó betételhelyezésből eredő követeléseket a Cstv. 57. § (1) bekezdés d) pontjába

szükséges sorolni azzal, hogy e követelések a követelések arányában kerülnek kielégítésre.

(1a) ^*  Az OBA hitelintézettel szembeni követeléseit – az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eltéréssel – a hitelintézet felszámolásakor a Cstv. 57. § (1) bekezdés e) pontjába szükséges sorolni azzal, hogy e követelések a követelések arányában kerülnek kielégítésre.

(1b) ^*  Hitelintézet, pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, vegyes tevékenységű holding társaság, valamint olyan pénzügyi vállalkozás, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed, amennyiben hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság vagy vegyes tevékenységű holding társaság leányvállalata felszámolása esetén a Cstv. 57. § (1) bekezdés f) pontjában szereplő követeléseket az alábbi sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:

a) rendes, fedezetlen követelések,

b) olyan fedezetlen követelések, amelyek a következő feltételeknek megfelelő, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokból származnak:

ba) a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum eredeti szerződéses lejárata legalább egy év,

bb) a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum nem tartalmaz beágyazott származtatott ügyletet és maga sem származtatott ügylet, és

bc) a kibocsátásához kapcsolódó releváns szerződéses dokumentáció és adott esetben a tájékoztató kifejezetten utal a kielégítési sorrendben való, e bekezdés szerinti hátrébb sorolására,

c) a) és b) pontba nem tartozó egyéb követelések

azzal, hogy ha a követelések kielégítésére nincs elegendő fedezet, az egyes csoportokba tartozó hitelezőket – először az a), a b), majd a c) pontban szereplőket – követeléseik arányában kell kielégíteni.

(1c) ^*  Az (1a) bekezdéstől eltérően a 2018. december 29. napja előtt kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokból származó fedezetlen követelések besorolására a Cstv. és az e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(1d) ^*  Az (1b) és az (1c) bekezdés alkalmazásában hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok a kötvények és az átruházható követelések más formái, valamint az adósságot keletkeztető vagy elismerő instrumentumok.

(1e) ^*  Az (1b) bekezdés b) pont bb) alpontja alkalmazásában azok a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, amelyek

a) kamatozása változó, mivel valamely széleskörűen alkalmazott referencia-kamatlábtól függ, valamint

b) nem forintban denomináltak, feltéve, hogy a tőke, a visszafizetés és a kamat ugyanabban a pénznemben denominált,

pusztán e jellemzőik miatt nem tekintendők beágyazott származtatott ügyletet tartalmazó, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumoknak.

(2) ^*  Pénzügyi intézmény, vegyes pénzügyi holding társaság és vegyes tevékenységű holding társaság felszámolása esetén

a) ha egy instrumentumot csak részben ismernek el szavatoló tőke elemként, akkor a teljes instrumentum szavatoló tőkéből származó követelésnek tekintendő,

b) szavatoló tőke instrumentumnak nem minősülő alárendelt adósság instrumentumokat az 575/2013/EU rendeletben meghatározott járulékos tőkeelemből eredő tartozást megelőzően és a Cstv. 57. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően szükséges kielégíteni,

c) az 575/2013/EU rendeletben meghatározott kiegészítő alapvető tőkeelemből eredő tartozást az elsődleges alapvető tőkeelemből eredő tartozást megelőzően, valamint a járulékos tőkeelemből eredő tartozást követően szükséges kielégíteni.

(2a) ^*  Az (1) bekezdéstől eltérően a Cstv. 57. § (1) bekezdés h) pont ha) alpontjába sorolódnak a hitelintézet legalább többségi befolyással rendelkező, természetes személynek nem minősülő tagjainak a hitelintézettel szemben fennálló, az OBA által biztosított, kártalanítási kötelezettséget meghaladó betételhelyezésből eredő követelések.

(3) A felszámolás során tartott egyezségi tárgyaláson az állam és az OBA képviselője – az általuk biztosított betétek tekintetében és értékében – hitelezőként vesznek részt, jogosultak megtenni az egyezség létrejöttéhez szükséges engedményeket.

(4) A hitelintézet felszámolása során a letéti szolgáltatás keretében az ügyfelek megbízásából elhelyezett pénzösszegek nem képezik a felszámolási vagyon részét.

(5) A kötelező jegybanki tartalékra vonatkozó előírást levelező bankon keresztül teljesítő hitelintézet által elhelyezett kötelező tartalék összege a levelező bank felszámolása esetén – a Cstv. rendelkezéseitől eltérően – nem része a felszámolás körébe tartozó vagyonnak.

58. § (1) A felszámolási eljárás során a felszámoló, vagy az OBA indokolt kérelme alapján – a felszámolás alatt álló pénzügyi intézmény számára – a Felügyelet a pénzügyi szolgáltatások meghatározott körére ideiglenes tevékenységi engedélyt adhat.

(2) A pénzügyi intézmény felszámolása során az egyezségi eljárásban az egyezség jóváhagyásához a Felügyelet engedélye szükséges akkor, ha az egyezség feltétele a pénzügyi intézmény további működése hitelintézetként vagy pénzügyi vállalkozásként.

26. Hitelintézet végelszámolásának vagy felszámolásának különleges szabályai

59. § A hitelintézet végelszámolásának vagy felszámolásának különleges szabályait kell alkalmazni:

a) azokra a hitelintézetekre, amelyek egy másik EGT-államban fióktelepet létesítenek, vagy határon átnyúló szolgáltatást végeznek, valamint

b) a 66. § tekintetében a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepére, ha az adott hitelintézet az EGT legalább két államában rendelkezik fiókteleppel.

60. § Egy másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézettel szemben lefolytatott fizetésképtelenségi eljárás és nem fizetésképtelen hitelintézet jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárás joghatásai tekintetében a hitelintézet székhelye szerinti jog az irányadó. Az ilyen eljárásokban hozott határozatokat minden további eljárás nélkül el kell ismerni.

61. § Az EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepével szemben végelszámolásnak, illetve felszámolásnak nincs helye.

62. § A nem fizetésképtelen hitelintézet jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárás, illetve a fizetésképtelenségi eljárás ingatlanra vonatkozó szerződéssel kapcsolatos joghatásai tekintetében az ingatlan fekvési helyének joga az irányadó.

63. § Azon értékpapírokkal kapcsolatos jogok érvényesítésére, amelyek létrejöttéhez vagy átruházásához nyilvántartásba történő bejegyzés vagy számlán történő nyilvántartás szükséges, annak az EGT-államnak a joga az irányadó, ahol a nyilvántartást vagy a számlát vezetik.

64. § (1) A végelszámolásról vagy a felszámolásról és azok gyakorlati következményeiről a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, amelyekben a végelszámolás vagy a felszámolás alá kerülő hitelintézet fióktelepet működtet vagy határon átnyúló szolgáltatást nyújt.

(2) A végelszámolást elrendelő határozat vagy a felszámolást elrendelő bírósági végzés (a továbbiakban: bírósági végzés) Cégközlönyben történő közzétételét követően a Felügyelet soron kívül közzé teszi annak tartalmát magyar nyelven az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában, valamint a fióktelep működése, vagy a határon átnyúló szolgáltatás helye szerinti EGT-állam legalább két országos napilapjában a 65. § (4) bekezdésben meghatározott nyomtatványokon.

(3) Minden olyan hitelező, akinek (amelynek) lakóhelye (lakcíme), székhelye, telephelye a másik EGT-államban található, követelését az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történő, (2) bekezdés szerinti közzétételt követő hatvan napon belül jelentheti be. E hitelezők esetében a (2) bekezdés szerinti közzétételhez fűződnek a Cstv. 28. §-a szerinti közzétételhez kapcsolódó joghatások.

(4) A bírósági végzés hatálya az EGT egész területére kiterjed.

(5) A Cstv. szerződések megtámadására vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók, ha a szerződéssel jogot szerzett fél igazolja, hogy az adott szerződésre a másik EGT-állam joga az irányadó és ezen jog szerint a szerződés megtámadhatósága kizárt.

65. § (1) A végelszámoló vagy a felszámoló jogosult valamennyi EGT-államban e törvény és a Cstv. rendelkezései által meghatározott jogkörök ellátására, de ennek során köteles betartani azon EGT-állam jogát, amelynek területén eljárását foganatosítja.

(2) A végelszámoló vagy a felszámoló – munkájának hatékonyabb elvégzése érdekében – a másik EGT-állam területén képviselőt nevezhet ki, aki segítséget nyújt az eljárást érintően a helyi hitelezőknek.

(3) A végelszámoló vagy a felszámoló a bírósági végzés kézhezvételét követően azonnal egyenként tájékoztat minden olyan ismert hitelezőt, amelynek (akinek) székhelye, telephelye vagy lakóhelye (lakcíme) a másik EGT-államban található a bírósági végzés tartalmáról, továbbá az egyes határidőkhöz fűződő jogkövetkezményekről.

(4) A végelszámoló vagy felszámoló a (3) bekezdés szerinti tájékoztatást magyar nyelven nyújtja be az e célra rendszeresített „Felhívás követelés benyújtására. Betartandó határidők” című formanyomtatványon, a feliratokat az Európai Unió összes hivatalos nyelvén feltüntetve.

(5) Minden olyan hitelező, akinek (amelynek) lakóhelye (lakcíme), székhelye, telephelye a másik EGT-államban található, követelését magyar nyelven nyújtja be. Ezen túlmenően követelését saját EGT-államának hivatalos nyelvén is benyújthatja azzal a feltétellel, hogy beadványán a „Követelés benyújtása” címet magyar nyelven tünteti fel.

(6) A végelszámoló vagy a felszámoló rendszeresen tájékoztatja a Felügyeletet és a hitelezőket a végelszámolás vagy a felszámolás helyzetéről.

(7) A Felügyelet a másik EGT-állama illetékes felügyeleti hatóságainak megkeresésére tájékoztatást ad a végelszámolás vagy a felszámolás helyzetéről.

66. § (1) Ha harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe ellen felszámolási eljárás indul, a Felügyelet értesíti az eljárás megindításáról azon EGT-államok illetékes felügyeleti hatóságát, amelyekben az a hitelintézet, amelynek fióktelepe felszámolás alatt áll, olyan fiókteleppel rendelkezik, amely szerepel az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában évente megjelenő listában.

(2) A Felügyelet, a felszámolási eljárást lefolytató bíróság, a végelszámoló vagy a felszámoló együttműködik az érintett EGT-államok illetékes szervezeteivel, tevékenységük összehangolása érdekében.

V. Fejezet

Egyes tevékenységi, működési szabályok

27. Személyi és tárgyi feltételek

67. § (1) A pénzügyi szolgáltatási tevékenység csak

a) jogszabálynak megfelelő számviteli rend, valamint nyilvántartási rend,

b) a prudens működésnek megfelelő belső szabályzat,

c) a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges, jogszabályban meghatározott személyi feltételek,

d) a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség, helyiség,

e) ellenőrzési eljárások és rendszerek, valamint – a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozás kivételével – vagyonbiztosítás,

f) a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési rendszer, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv, valamint

g) áttekinthető szervezeti felépítés

(a továbbiakban együtt: személyi és tárgyi feltételek) megléte esetén kezdhető meg, illetve folytatható.

(2) A pénzügyi intézmény – a pénzügyi holding társaság és a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozás kivételével – csak olyan helyiségben működhet, amely megfelel a jogszabályban meghatározott biztonsági követelményeknek.

(3) A pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat székhely-, telephelyváltozás esetén, valamint a pénzügyi szolgáltatási tevékenység módosításakor is biztosítja.

67/A. § ^*  (1) A pénzügyi szolgáltatói tevékenység – a kiegészítő pénzügyi szolgáltatás kivételével – végzésére csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a rendszerelemek zártságát, és megakadályozza az informatikai rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint észrevétlen módosítását. Az informatikai rendszernek meg kell felelnie az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek is. Ennek érdekében a hitelintézetnek adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítania kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését.

(2) ^*  Az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést külső szakértő (a továbbiakban: tanúsító szervezet) által kiadott, az informatikai rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A tanúsító szervezettel, a tanúsítással és a tanúsítási eljárás – általános forgalmi adó nélkül számított – maximális díjával szemben támasztott követelményeket külön jogszabály határozza meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti tanúsító szervezet írásban haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a hitelintézet informatikai rendszerével kapcsolatosan olyan tényt állapít meg, amely a hitelintézet folyamatos működését kedvezőtlenül érinti vagy bűncselekmény elkövetésére, jogszabály megsértésére vagy a hitelintézet belső szabályzatának súlyos megsértésére vagy ezek veszélyére utaló körülményeket észlel.

(4) ^*  A tanúsító szervezet és alvállalkozója a vizsgált intézmény kezelésében lévő, a tanúsítás lefolytatásához szükséges adatokat – ideértve a személyes adatokat és üzleti titkokat is – a tanúsítással igazolandó követelmények teljesülésének vizsgálata céljából, a tanúsítási eljárás lefolytatásához szükséges mértékben, a tanúsítási eljárás befejezéséig jogosult kezelni, azokat harmadik személy részére nem továbbíthatja.

(5) ^*  A tanúsító szervezet és alvállalkozója köteles szabályzatban rögzíteni azon munkaköröket, amelyeket betöltő személyek a tanúsítási eljárás során az üzleti tikokhoz hozzáférhetnek, annak tartalmát megismerhetik. Az eljárásban részt vevő munkatársakat a tanúsítási eljárás során tudomásukra jutott üzleti titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli a tanúsító szervezetnél fennálló jogviszonyuk megszűnését követően is

28. Kiszervezés

68. § (1) A hitelintézet pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetve jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, az adatvédelmi előírások betartása mellett kiszervezheti.

(2) A kiszervezett tevékenységet végző – a kockázattal arányos mértékben – rendelkezik mindazon személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel, amelyeket jogszabály a kiszervezett tevékenységet illetően a hitelintézetre vonatkozóan előír.

(3) ^*  A hitelintézet a Felügyeletnek a kiszervezésről szóló szerződés aláírását követően öt munkanapon belül bejelenti: ^* 

a) a kiszervezés tényét,

b) a kiszervezett tevékenységet végző nevét, székhelyét vagy lakóhelyét (lakcímét), valamint

c) a kiszervezés időtartamát.

(4) A kiszervezésre vonatkozó szerződés tartalmazza:

a) az adatvédelemre vonatkozó előírások érvényesülésének bemutatását,

b) ^*  a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a hitelintézet belső ellenőrzése, adatvédelmi tisztviselője, külső könyvvizsgálója, a Felügyelet helyszíni, illetve helyszínen kívüli ellenőrzéséhez,

c) a kiszervezett tevékenységet végző felelősségét a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért, illetve a szerződés hitelintézet részéről történő azonnali felmondási lehetőségét a szerződés ismételt vagy súlyos megsértése esetére,

d) a kiszervezett tevékenységet végzőtől elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket, valamint

e) a kiszervezett tevékenységet végző részéről a bennfentes kereskedelem elkerülése érdekében alkalmazandó szabályokat.

(5) A hitelintézet a kiszervezésre vonatkozó szerződésben foglaltaktól történő eltérő tevékenységvégzésből eredő, rendkívüli helyzetek kezelésére intézkedési tervet dolgoz ki.

(6) ^*  A hitelintézet belső ellenőrzése a kiszervezett tevékenység szerződésben foglaltaknak megfelelő végzését legalább évente, szoros kapcsolatban álló vállalkozásánál legalább kettő évente megvizsgálja.

(7) A hitelintézet felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. A hitelintézet haladéktalanul bejelenti a Felügyelet részére, ha a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik.

(8) A Felügyelet a hitelintézet (7) bekezdésben foglalt bejelentése vagy a helyszíni ellenőrzése során feltárt hiányosságok alapján a tevékenység kiszervezését megtilthatja.

(9) Az a kiszervezett tevékenységet végző, amely egyidejűleg több hitelintézet részére végez kiszervezett tevékenységet, az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten – az adatvédelmi előírások betartásával – kezeli.

(10) A kiszervezett tevékenységet végző közreműködőt abban az esetben alkalmazhat, ha a közöttük létrejövő szerződés – amelyet a hitelintézet jóváhagy – biztosítja a kiszervezett tevékenységnek a Felügyelet és a hitelintézet belső ellenőrzése, könyvvizsgálója által történő ellenőrzését.

(11) A hitelintézet vezető tisztségviselője vagy annak közeli hozzátartozója nem állhat tulajdonosi viszonyban a kiszervezett tevékenységet végzővel, illetve a hitelintézet vezető tisztségviselője, közeli hozzátartozója a kiszervezett tevékenység végzésével nem bízható meg.

(12) A hitelintézet a kiszervezett tevékenységek körét és a kiszervezett tevékenység végzőjét az üzletszabályzatban feltünteti.

(13) Pénzügyi vállalkozás a Felügyelethez történő bejelentés nélkül szervezheti ki ügyviteli tevékenységét, ha azonban a kiszervezni kívánt ügyviteli tevékenység banktitkot is érint, akkor az (1)–(12) bekezdésben foglaltakat alkalmazza.

29. Független közvetítő

69. § (1) A független közvetítő és az általa az e tevékenységre igénybe vett, vele megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy által e tevékenysége során okozott kárért a közvetítő felel.

(2) A többes kiemelt közvetítő és a többes ügynök megbízója felel azért, hogy a megbízási szerződés pontosan, egyértelműen meghatározza a közvetítő által ellátandó feladatokat, az ügyfelek tájékoztatására vonatkozó követelményeket, továbbá azért, hogy minden, a megbízási szerződés megfelelő teljesítéséhez szükséges információt a közvetítő rendelkezésére bocsát.

(3) ^*  A független közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért közvetítői díjat kizárólag a megbízótól fogadhat el. E rendelkezés nem érinti a független közvetítő azon jogosultságát, hogy a pénzügyi szolgáltatás közvetítését igénybe vevő ügyfele számára más – a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének nem minősülő – szolgáltatása ellenértékeként díjat számítson fel azzal, hogy hitel-tanácsadási tevékenység nyújtása ellenértékeként kizárólag akkor jogosult díjat felszámítani, ha az általa ajánlott jelzáloghitel vagy fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing után az érintett pénzügyi intézménytől nem kap közvetítői díjat.

(3a) ^*  A közvetítői díj időbeni ütemezése – ide nem értve az alkusznak fizetendő közvetítői díjat – arányos a közvetített pénzügyi szolgáltatás futamidejével, valamint szerződésszerű teljesítésével.

(4) ^*  Jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző független közvetítőt – ide nem értve az alkuszt – megillető közvetítői díj mértéke nem haladhatja meg az adott jelzáloghitel folyósításakor, illetve ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing nyújtásakor meghatározott tőketartozás (pénzügyi lízing esetében ideértve a maradványértéket is) kettő százalékát. Fennálló jelzáloghitel-szerződés, illetve ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződés módosítása során eljáró független közvetítő tekintetében a közvetítői díj mértéke nem haladhatja meg a jelzáloghitel-szerződés módosításakor fennálló tőketartozás, illetve lízingszerződés alapján fennálló tartozás (ideértve a maradványértéket is) kettő százalékát. A független közvetítő a megbízó pénzügyi intézmény felé közvetítői díjat kizárólag az egyedi jelzáloghitelek és lízingszerződések alapján, egyedileg számíthat fel, egyéb módon (így különösen a folyósított állomány alapján) további díjazást nem számíthat fel.

(4a) ^*  A (4) bekezdés vonatkozásában közvetítői díjnak kell tekinteni minden olyan pénzben vagy természetben juttatott további térítést, amelyet a közvetítő vagy a közvetítővel kapcsolatban álló harmadik személy a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személytől, pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy felett ellenőrző befolyással rendelkező személytől vagy az utóbbi ellenőrző befolyása alatt álló más személytől kap bármely pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő jogviszony alapján, ide nem értve, ha a közvetítő és a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy között ellenőrző befolyásnak minősülő kapcsolat áll fenn, vagy mindketten ugyanazon pénzügyi intézmény ellenőrző befolyása alatt állnak.

(5) A független közvetítő az ügyféllel kötött közvetítői szerződésről és a közvetített pénzügyi szolgáltatási szerződésről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a közvetített szerződés feleinek nevét, a szerződéskötés idejét, tárgyát, lényeges feltételeit. A független közvetítő a közvetítői tevékenységével kapcsolatos iratokat három évig megőrzi. Ez a kötelezettség nem érinti a számviteli bizonylat megőrzésére vonatkozó rendelkezéseket.

(6) ^*  Az alkusz az alkuszi tevékenységen, valamint a hitel-tanácsadási tevékenységen kívül más pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nem végezhet.

(7) ^*  A kizárólag magánszemélyek részére a mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához nyújtott hitel- és pénzkölcsönt közvetítő többes ügynökre a 21. § (3) bekezdés b) pontjában, a 21. § (7) bekezdés e) pontjában, 73. §-ban, 74. §-ban, valamint 208. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem szükséges alkalmazni.

(8) A független közvetítő felelősségbiztosítási szerződésének megszűnését bejelenti és új felelősségbiztosítási szerződésének meglétére vonatkozó fedezetigazolást bemutatja a megszűnést és a megkötést követő 5 munkanapon belül.

(9) ^*  A többes ügynök az általa megbízott közvetítői alvállalkozó személyét, valamint a közvetítői alvállalkozó megbízásának megszűnését két munkanapon belül bejelenti a megbízó pénzügyi intézményének annak érdekében, hogy a pénzügyi intézmény teljesíteni tudja a 21. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét.

70–71. § ^* 

30. Függő közvetítő

72. § (1) A kiemelt közvetítő és az általa az e tevékenységre igénybe vett, vele megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy által e tevékenysége során okozott kárért a megbízó pénzügyi intézmény felel.

(2) ^*  A függő közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért kizárólag a megbízó pénzügyi intézménytől jogosult közvetítői díjra. E rendelkezés nem érinti a függő közvetítő azon jogosultságát, hogy a pénzügyi szolgáltatás közvetítését igénybe vevő ügyfele számára más – a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének nem minősülő – szolgáltatása ellenértékeként díjat számítson fel azzal, hogy hitel-tanácsadási tevékenység nyújtása ellenértékeként kizárólag akkor jogosult díjat felszámítani, ha az általa ajánlott jelzáloghitel vagy fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing után az érintett pénzügyi intézménytől nem kap közvetítői díjat.

(2a) ^*  A közvetítői díj időbeni ütemezése arányos a közvetített pénzügyi szolgáltatás futamidejével, valamint szerződésszerű teljesítésével.

(3) ^*  Jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítőt megillető közvetítői díj mértéke nem haladhatja meg az adott jelzáloghitel folyósításakor, illetve ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing nyújtásakor meghatározott tőketartozás (pénzügyi lízing esetében ideértve a maradványértéket is) kettő százalékát. Fennálló jelzáloghitel-szerződés, illetve ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződés módosítása során eljáró függő közvetítő tekintetében a közvetítői díj mértéke nem haladhatja meg a jelzáloghitel-szerződés módosításakor fennálló tőketartozás, illetve lízingszerződés alapján fennálló tartozás (ideértve a maradványértéket is) kettő százalékát. A függő közvetítő a megbízó pénzügyi intézmény felé közvetítői díjat kizárólag az egyedi jelzáloghitelek és lízingszerződések alapján, egyedileg számíthat fel, egyéb módon (így különösen a folyósított állomány alapján) további díjazást nem számíthat fel.

(3a) ^*  A (3) bekezdés vonatkozásában közvetítői díjnak kell tekinteni minden olyan pénzben vagy természetben juttatott további térítést, amelyet a közvetítő vagy a közvetítővel kapcsolatban álló harmadik személy a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személytől, pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy felett ellenőrző befolyással rendelkező személytől vagy az utóbbi ellenőrző befolyása alatt álló más személytől kap bármely pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő jogviszony alapján. Nem kell közvetítői díjnak tekinteni az anyavállalat által a leányvállalat, illetve a leányvállalat által az anyavállalat számára kiemelt közvetítői jogviszony keretében végzett pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység alapján pénzben juttatott térítést, amennyiben mind az anyavállalat, mind a leányvállalat hitelintézet.

(4) ^* 

(5) ^*  A függő ügynök az általa megbízott közvetítői alvállalkozó személyét, valamint a közvetítői alvállalkozó megbízásának megszűnését két munkanapon belül bejelenti a megbízó pénzügyi intézménynek annak érdekében, hogy a pénzügyi intézmény teljesíteni tudja a 21. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét.

(6) A kizárólag magánszemélyek részére a mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához nyújtott hitel- és pénzkölcsönt közvetítő függő ügynökre a 74. §-ban foglalt rendelkezéseket nem szükséges alkalmazni.

72/A. § ^*  A közvetítő alvállalkozó tájékoztatást nyújt a fogyasztó megkeresésekor arról, hogy milyen minőségben jár el és melyik közvetítőt képviseli.

31. Függő és független közvetítő szakmai követelményei

73. § (1) A közvetítő nem jogosult az ügyfél nevében a pénzügyi intézménytől az ügyfelet megillető pénz átvételére.

(2) A közvetítő köteles az ügyfél által befizetett, a pénzügyi intézményt megillető pénzösszegeket elkülönített számlán tartani. Ezek a pénzösszegek a közvetítő más hitelezői kielégítésére végrehajtási és felszámolási eljárás esetén nem használhatók fel.

(3) A (2) bekezdés szerinti elkülönített számlának tekintendő az a letéti számla, amelyen a közvetítő kizárólag az ügyfelek által befizetett, a pénzügyi intézményt megillető pénzösszegeket tarthatja.

74. § (1) A közvetítővel, a közvetítői alvállalkozóval – e tevékenységi körében – munkaviszonyban, megbízási viszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban – a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – csak olyan természetes személy lehet, aki büntetlen előéletű és ^* 

a) szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, vagy

b) ^*  középiskolai végzettséggel és

ba) banki, befektetési termékértékesítői szakképesítéssel,

bb) pénzügyi szervezeti mérlegképes könyvelői szakképesítéssel,

bc) tőzsdei szakvizsgával,

bd) becsüsi bizonyítvánnyal (kizárólag kézizálog fedezete mellett nyújtott pénzkölcsön közvetítése esetén),

be) pénztárkezelő és valutapénztáros-szakképesítéssel (kizárólag pénzváltás közvetítése esetén),

bf) a Magyar Bankszövetség Felsőfokú Bankszakmai Oklevelével,

bg) a ba)–bf) alpontban foglaltakkal egyenértékű szakképesítéssel, vagy

c) ^*  a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott pénzügyi szolgáltatás közvetítői hatósági vizsgával

rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában szakirányú felsőfokú végzettségnek minősülnek

a) a 155. § (3) bekezdésében meghatározott képzettségek,

b) a főiskolai vagy egyetemi szintű, illetve mesterképzésben szerezhető gazdasági agrármérnök szakképzettség vagy műszaki menedzser alapképzési szakon, vagy gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapképzési szakon szerezhető szakképzettség, és

c) a felsőfokú végzettség birtokában szakirányú továbbképzésben, szakosító továbbképzésben a közgazdasági felsőoktatásban szerzett bankszakmai szakképzettség vagy gazdasági, közgazdasági szakképzettség.

(2a) ^*  A Felügyelet érvényteleníti annak a vizsgázónak a hatósági vizsgáját, aki a vizsgát a Felügyelet félrevezetésével, hamis adatok közlésével, jogszabályban meghatározott feltételek hiányában vagy a vizsgáztatás szabályainak megsértésével tette le. Ha a hatósági vizsga letételét igazoló bizonyítványt a Felügyelet már kiadta, úgy intézkedik annak visszavonásáról.

(3) Közvetítői tevékenységet végző hitelintézettel, biztosítóval, Posta Elszámoló Központot működtető intézménnyel munkaviszonyban álló természetes személy kizárólag abban az esetben végezhet közvetítői tevékenységet, ha az általa közvetített pénzügyi szolgáltatással kapcsolatban megfelelő képzést kapott. A szakmai követelmények ellenőrzéséért a munkáltató felelős.

(4) A közvetítőnek minősülő megbízó vagy munkáltató gondoskodik arról, hogy a vele – e tevékenységi körében – munkaviszonyban vagy megbízási viszonyban álló természetes személy a közvetített szolgáltatással kapcsolatban részletes ismeretekkel rendelkezzen.

(5) A közvetítőnek minősülő megbízó vagy munkáltató az (1)–(3) bekezdésben foglalt követelményekről belső nyilvántartást vezet.

(6) A független közvetítő felelős a vele – e tevékenységi körében – munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személyekkel szemben támasztott szakmai követelmények fennállásának ellenőrzéséért.

(7) A pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy felelős a függő közvetítő és a vele – e tevékenységi körében – munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személyekkel szemben támasztott szakmai követelmények fennállásának ellenőrzéséért.

(8) ^*  A jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő figyelemmel kíséri azt, hogy a közvetítői alvállalkozója betartja-e a jelzáloghitel nyújtására vonatkozó előírásokat. A jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő felelős annak ellenőrzéséért, hogy a közvetítői alvállalkozója és a közvetítői alvállalkozójával – e tevékenységi körében – munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személy megfelel az e személyekkel szemben fennálló szakmai követelményeknek.

32. Egyes kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó különös rendelkezések

75. § (1) A pénzváltás közvetítésére csak kiemelt közvetítő kaphat engedélyt.

(2) ^*  Pénzváltási tevékenységet közvetítő vezető állású személyének nem nevezhető ki, illetve vezető állású személynek nem választható meg, pénzváltási tevékenységet közvetlenül nem irányíthat, illetve ilyen tevékenységet közvetlenül nem végezhet az,

a) akit

aa) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal bűncselekmény, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek,

ab) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti minősített adattal visszaélés, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény vagy XXXV–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek,

a büntetett előélet jogkövetkezménye alóli mentesülésig,

b) aki e tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt áll, és

c) akivel szemben az a) pontban meghatározott bűncselekmények bármelyike miatt büntetőeljárás van folyamatban, a büntetőeljárás befejezéséig.

(2a) ^*  Pénzváltási tevékenységet közvetítő tényleges tulajdonosa nem lehet olyan személy, akivel szemben teljesül a (2) bekezdés a) vagy c) pontjában foglalt feltétel. Ha a pénzváltási tevékenységet végző tényleges tulajdona megszerzésének feltételei már nem állnak fenn, a Felügyelet a jogellenes állapot megszüntetéséig vagy megszűnéséig a tag szavazati jogának gyakorlását felfüggeszti.

(3) ^*  A foglalkoztatási jogviszony létesítését, a tevékenységi engedély kiadását, illetve meghosszabbítását megelőzően, valamint a foglalkoztatás ideje alatt a (2) bekezdésben meghatározott foglalkoztatási feltétel fennállását a Felügyelet a bűnügyi nyilvántartásból történő adatigényléssel ellenőrizheti. Az így megismert személyes adatokat a Felügyelet az eljárás végleges befejezéséig kezelheti.

76. § (1) A fizetési rendszer működtetésére pénzügyi vállalkozás az engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy

a) az induló tőkét teljes mértékben befizette,

b) a fizetési rendszer működtetését pénzügyi vállalkozás esetében – cégjegyzékben feltüntetett – főtevékenységként végzi, egyéb tevékenysége a főtevékenységet kiegészíti vagy a főtevékenység ellátását nem befolyásolja hátrányosan, és

c) részvénytársaságként vagy részvénytársaság fióktelepeként működik.

(2) Fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozásban tagi részesedést kizárólag a Felügyelet, hitelintézet, fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, hitelintézetek érdek-képviseleti szervezete, valamint a Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szerezhet.

(3) A pénzfeldolgozási tevékenység végzésére jogi személy, illetve fióktelep az engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy

a) legalább húszmillió forint jegyzett tőkével rendelkezik, és

b) káreseményenként ötvenmillió forint felelősségbiztosítással rendelkezik.

(4) A pénzügyi ügynöki tevékenységre a bankközi piacon a pénzügyi vállalkozás az engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy

a) legalább ötvenmillió forint készpénzből álló jegyzett tőkével rendelkezik,

b) részvénytársaságként vagy fióktelep formájában működik, és

c) megfelel a jogszabályban megállapított személyi és tárgyi feltételeknek.

76/A. § ^*  Hitel-tanácsadási tevékenység végzésére csak jelzáloghitel vagy fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing nyújtására engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény, valamint jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő kaphat engedélyt.

33. Fizetési rendszerhez történő hozzáférés

77. § (1) Fizetési rendszert működtető vállalkozás fizetési rendszerhez történő csatlakozás feltételeit meghatározó szabályzataiban rögzített feltételek objektívek, arányosak és diszkriminációmentesek.

(2) Fizetési rendszert működtető vállalkozás a teljesítési, működési és üzleti kockázatok kivédéséhez, valamint a fizetési rendszer pénzügyi és működési stabilitásának védelméhez szükséges mértéknél jobban nem korlátozhatja a fizetési rendszerhez történő csatlakozást.

(3) A fizetési rendszert működtető vállalkozás a pénzforgalmi szolgáltatók, az ügyfelek vagy más fizetési rendszerek számára a csatlakozás feltételeként nem írhat elő:

a) más fizetési rendszerhez történő csatlakozás korlátozását,

b) a csatlakozott pénzforgalmi szolgáltatók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó eltérő szabályokat, és

c) az intézményi formára vonatkozó bármilyen korlátozást.

(4) ^*  Az (1)–(3) bekezdés szerinti rendelkezések nem alkalmazandók

a) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) alapján kijelölt rendszerre,

b) a kizárólag ugyanazon csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatók által működtetett fizetési rendszerre.

(5) ^*  Ha a (4) bekezdés a) pontja szerinti kijelölt rendszerben részt vevő csatlakozó lehetővé teszi a rendszerben nem részt vevő pénzforgalmi szolgáltató számára, hogy a rendszeren keresztül átutalási megbízást küldjön, akkor objektív, arányos és diszkriminációmentes módon ugyanezen lehetőséget a rendszerhez nem csatlakozó más pénzforgalmi szolgáltató számára is biztosítja. A résztvevőnek az elutasítást teljeskörűen meg kell indokolnia a kérelmező pénzforgalmi szolgáltató számára.

34. Pénzfeldolgozási tevékenység

78. § (1) Pénzfeldolgozási tevékenységet végző jogi személynél, fióktelepnél vezető állású személy és a pénzfeldolgozási tevékenység irányításáért közvetlenül felelős vezető, valamint a pénzfeldolgozási tevékenységet közvetlenül végző személy nem lehet olyan személy, aki

a) büntetett előéletű, vagy

b) a kérelem benyújtását megelőző két éven belül jogerős határozatban megállapított, tulajdon elleni, pénzügyi és kereskedelmi szabálysértést követett el.

(2) A pénzfeldolgozási tevékenységet végző jogi személynél, fióktelepnél a vezető állású személy felsőfokú végzettséggel, valamint a pénzfeldolgozási tevékenység irányításáért közvetlenül felelős vezető vagy a pénzfeldolgozási tevékenységet közvetlenül végző legalább egy személy felsőfokú végzettséggel és legalább hároméves szakirányú gyakorlattal rendelkezik.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában szakirányú gyakorlatként kell figyelembe venni a Felügyeletnél vagy hitelintézetnél legalább érdemi ügyintézői munkakörben vagy a pénzfeldolgozással kapcsolatos munkakörben, valamint pénzügyi vállalkozásnál vagy pénzfeldolgozási tevékenységet végző jogi személynél, fióktelepnél a pénzfeldolgozással kapcsolatos munkakörben eltöltött munkaviszonyt.

(4) ^*  A foglalkoztatási jogviszony létesítését, a tevékenységi engedély kiadását, illetve meghosszabbítását megelőzően, valamint a foglalkoztatás ideje alatt az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott foglalkoztatási feltétel fennállását a Felügyelet a bűnügyi nyilvántartásból történő adatigényléssel ellenőrizheti. Az így megismert személyes adatokat a Felügyelet az eljárás végleges befejezéséig kezelheti.

VI. Fejezet

Prudens működésre vonatkozó követelmények

35. Általános szabályok

79. § (1) A hitelintézet a prudens működésre vonatkozó előírások betartásával úgy köteles a rábízott idegen és saját forrásokkal gazdálkodni, hogy folyamatosan fenntartsa azonnali fizetőképességét (likviditását) és mindenkori fizetőképességét (szolvenciáját).

(2) ^*  A hitelintézet – a mindenkori fizetőképesség (szolvencia) fenntartása és a kötelezettségek teljesíthetősége érdekében – az általa végzett tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével rendelkezik, amely legalább

a) az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelmény,

b) ^*  a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelmény

c) ^* 

összegének értéke azzal, hogy az összeg nem lehet kevesebb az engedélyezés feltételeként előírt legkisebb induló tőke értékénél.

(3) A hitelintézet a forrásgyűjtését és eszközkihelyezését likviditása folyamatos fenntartása mellett végzi.

(4) A hitelintézet a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségét – tevékenységének jellegére, terjedelmére és kockázataira figyelemmel – követelései és kötelezettségei lejárati időpontjainak és összegeinek megfelelő összhangjával, valamint az irányítási és kockázatkezelési követelmények teljesítésével biztosítja.

(5) Hitelintézetek egyesülése esetén az általános jogutód vagy az átvevő hitelintézet szavatoló tőkéje nem lehet kevesebb, mint az egyesülő hitelintézetek egyesülés előtti szavatoló tőkéjének összege.

(6) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe folyamatosan legalább százszázalékos eszközfenntartási mutatót teljesít.

36. Saját tőke

80. § (1) ^*  A pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege nem lehet kevesebb az e törvényben az engedélyezés feltételeként előírt legkisebb induló tőke összegénél.

(2) Ha a pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege az (1) bekezdésben előírt legalacsonyabb szint alá csökken, a saját tőke feltöltésére a Felügyelet legfeljebb tizennyolc hónapra meghatározott időt biztosíthat.

81. § (1) Ha a pénzügyi intézmény saját tőkéje a jegyzett tőke alá csökken, a Felügyelet kötelezheti a pénzügyi intézmény igazgatóságát a közgyűlés összehívására.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a közgyűlés dönt arról, hogy a pénzügyi intézmény jegyzett tőkéjét leszállítja, vagy a befolyásoló részesedéssel rendelkező tagok gondoskodnak arról, hogy a pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege legalább a jegyzett tőkére előírt mértéknek megfelelően helyreálljon.

37. A jegyzett tőke leszállítása

82. § (1) ^*  A hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállítása esetén, ha a hitelintézet tőkemegfelelése a jegyzett tőke leszállított értéke tekintetében is eléri vagy meghaladja a 79. § (2) bekezdése szerinti összeget, valamint az e törvényben előírt mértéket, a vele szemben fennálló követelések a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseinek szempontjából biztosítékkal ellátottnak tekintendőek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállítását kimondó közgyűlési határozatot kétszer egymás után legalább tizenöt napos időközzel az igazgatóság az alapszabályban megjelölt módon közzéteszi. A jegyzett tőke leszállítás közzétételének igazolását követően a cégbíróság kérelemre a jegyzett tőke leszállítását bejegyzi.

(3) ^*  A hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállítása esetén, ha a hitelintézet tőkemegfelelése a jegyzett tőke leszállított értéke tekintetében nem éri el az e törvényben az induló tőkére előírt mértéket, de a leszállítást elrendelő közgyűlés egyidejűleg dönt a tőkeemelésről is, amelynek következtében a hitelintézet tőkemegfelelése eléri vagy meghaladja az e törvényben az induló tőkére előírt mértéket, akkor a hitelintézettel szemben fennálló követelések a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseinek szempontjából biztosítékkal ellátottnak tekintendőek és a Ptk. 3:312–3:313. §-ában foglaltak nem alkalmazandóak.

(4) Nem kerülhet sor a jegyzett tőke (3) bekezdésben említett leszállításának és felemelésének cégbírósági bejegyzésére, ha a tőkeemelés meghiúsul vagy nem éri el azt a mértéket, amelynek következtében a hitelintézet jegyzett tőkéje elérné vagy meghaladná a 79. § (2) bekezdésében előírt mértéket.

(5) Ha a pénzügyi intézmény saját tőkéjének elemei között negatív értékű szerepel, akkor elsődlegesen a negatív értéket szükséges megszüntetni a saját tőke jegyzett tőkén felüli elemeinek – Szmt. szerinti – átcsoportosításával, illetve veszteségrendezés érdekében a saját tőke más elemeinek növelése céljából megvalósuló tőkeleszállítással és csak a fennmaradó jegyzett tőke tekintetében rendelkezhetnek a tagok tőkekivonási célú tőkeleszállításról.

38. Általános tartalékképzés

83. § (1) ^*  A hitelintézet az adózott eredményéből általános tartalékot képez.

(2) A hitelintézet a tárgyévi adózott eredmény tíz százalékát általános tartalékba helyezi.

(3) A hitelintézetet kérelmére a Felügyelet az általános tartalékképzés alól mentesítheti, ha a szavatoló tőkéje eléri a 79. § (2) bekezdése szerint meghatározott tőkekövetelményének a másfélszeresét, és nincs negatív eredménytartaléka.

(4) A hitelintézet osztalékot és részesedést csak akkor fizethet, ha az adott naptári évben a (2) bekezdés szerint általános tartalékot képzett, vagy ha a Felügyelet az általános tartalékképzés alól a (3) bekezdés alapján mentesítette.

(5) A hitelintézet az általános tartalékot csak a tevékenységéből eredő veszteségek rendezésére használhatja fel.

(6) A hitelintézet a rendelkezésre álló eredménytartalékot az általános tartalékba részben vagy egészben átcsoportosíthatja.

(7) ^*  Amennyiben a hitelintézet az Szmt. 3. § (10) bekezdés 2. pontjában meghatározott IFRS-ek szerint állítja össze éves beszámolóját, a (2) bekezdés szerint meghatározott összeget az eredménytartalékból el kell különítenie és azt az Szmt. szerinti saját tőke megfeleltetési táblában, a 114/B. § (4) bekezdés h) pontja szerinti lekötött tartalékként kell kimutatnia.

39. Kockázati céltartalékképzés

84. § (1) A hitelintézet az eszközökkel összefüggésben felmerülő hitelezési, befektetési és országkockázatokat az eszközök után elszámolt értékvesztéssel és annak visszaírásával veszi figyelembe az eredményben, a felmerült kamat és árfolyamkockázat, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségekhez kapcsolódó kockázat és minden egyéb kockázat fedezetére pedig kockázati céltartalékot képez.

(2) A hitelintézet a kockázati céltartalékot ráfordításként történő elszámolással képzi. A kockázatvállalásból származó veszteségre először a kockázati céltartalékot vagy az e törvény hatálybalépése előtt képzett általános kockázati céltartalékot használja fel.

40. Eszközök minősítése

85. § (1) A hitelintézet rendszeresen értékeli és minősíti eszközeit (befektetett pénzügyi eszközeit, követeléseit, értékpapírjait, illetve pénzeszközeit és készleteit) vállalt kötelezettségeit, valamint egyéb kihelyezéseit.

(2) A hitelintézet – a hatályos jogszabályok és a szokásos banküzemi gyakorlat keretei között – mindent megtesz az esedékes, illetve lejárt követelése behajtására.

85/A. § ^*  A pénzügyi intézménynek a kölcsön, illetve kezesség és bankgarancia, valamint egyéb bankári kötelezettség fedezetéül szolgáló termőföld hitelbiztosítéki értékét a termőföld hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani elveiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szabályoknak megfelelően kell megállapítania.

40/A. ^*  Tőke ajánlás

85/B. § ^*  (1) A Felügyelet tőke ajánlást állapít meg a hitelintézetnek.

(2) A tőke ajánlásban meghatározott szavatoló tőke összege az 575/2013/EU rendelet Harmadik, Negyedik és Hetedik Része, az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/2402 rendelet] 2. fejezete, a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján megállapítandó többlettőke-követelményre vonatkozó rendelkezések, a kombinált pufferkövetelményre vonatkozó rendelkezések vagy – adott esetben – az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1a) bekezdése értelmében előírt szavatoló tőke összeget meghaladó azon szavatoló tőke összeg, amely szükséges a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés, valamint a stressz teszt forgatókönyvek alapján megfelelőnek tartott teljes szavatoló tőke összegének eléréséhez.

(3) A tőke ajánlást hitelintézet-specifikusan kell meghatározni. Az ajánlásban meghatározott tőkemennyiség csak akkor fedezheti a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján előírt többlettőke-követelmény által már fedezett kockázatot, ha a kockázat olyan elemére vonatkozik, amelyet az előírt többlettőke-követelmény összege nem fedez.

(4) A túlzott tőkeáttételi kockázattól eltérő kockázat kezelése céljából megállapított tőke ajánlásnak való megfelelés érdekében felhasznált szavatoló tőke nem használható fel

a) az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott tőke követelménynek,

b) a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján megállapított, a túlzott tőkeáttételi kockázattól eltérő kockázat kezelése céljából előírt tőkekövetelménynek, valamint

c) a kombinált pufferkövetelménynek való megfelelés céljára.

(5) A túlzott tőkeáttételi kockázat kezelése céljából megállapított tőke ajánlásnak való megfelelés érdekében felhasznált szavatoló tőke nem használható fel

a) az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tőke követelménynek,

b) a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján megállapított, a túlzott tőkeáttételi kockázat kezelése céljából előírt tőkekövetelménynek, valamint

c) az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1a) bekezdése szerinti tőkeáttételi mutató puffer-követelménynek való megfelelés céljára.

41. Tőkefenntartási puffer

86. § (1) ^*  A hitelintézet az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott minimum tőkekövetelményen felül tőkefenntartási puffert képez.

(2) ^*  A hitelintézet a tőkefenntartási puffert elsődleges alapvető tőkéből – az 575/2013/EU rendelet Első Rész II. címében meghatározottak szerint – egyedi és összevont alapon képzi, amelynek értéke a teljes kockázati kitettségérték 2,5 százaléka.

(3) A tőkefenntartási puffer nem használható fel a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelmény teljesítésére.

42. Anticiklikus tőkepuffer

87. § (1) A hitelintézet az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelményen felül intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffert képez.

(2) A hitelintézet az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffert elsődleges alapvető tőkéből – az 575/2013/EU rendelet 1. rész II. címében meghatározottak szerint – egyedi és összevont alapon képzi, amelynek összege a teljes kockázati kitettségérték és az anticiklikus tőkepufferráta a szorzata.

(3) Az anticiklikus tőkepufferráta azon anticiklikus tőkepufferráták súlyozott átlaga, amelyek a hitelintézet jelentős hitelkockázati kitettségeihez kapcsolódó fél földrajzi elhelyezkedése alapján alkalmazandóak.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott súlyozott átlag kiszámításakor a hitelintézet az egyes országokban előírt anticiklikus tőkepufferrátákat súlyozza a hitelintézet adott országban jelentős hitelezési kitettségeire vonatkozó hitelkockázati tőkekövetelmény és a hitelintézet összes jelentős hitelezési kitettségére vonatkozó hitelkockázati tőkekövetelmény arányának megfelelően.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott jelentős hitelezési kitettségek magukban foglalják az 575/2013/EU rendelet 112. cikk g)–q) pontjában meghatározott kitettségi osztályokba sorolható azon kitettségeket, amelyekhez

a) a hitelkockázati tőkekövetelmény,

b) a kereskedési könyvben nyilvántartott kitettségek esetében az egyedi pozíciókockázatra vagy a járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény vagy

c) az értékpapírosítási tőkekövetelmény kapcsolódik.

(6) A hitelintézet számára a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték 2,5 százalékáig terjedően határozhatja meg az anticiklikus tőkepufferráta mértékét a Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézet számára az ezen hitelintézetnek a Magyarországon lévő féllel szembeni kitettségei vonatkozásában azzal, hogy a mértéke

a) 0 százalék vagy

b) 0,25 százalék valamely egész számértékkel szorzott többszöröse lehet.

(7) ^*  A (6) bekezdéstől eltérve, a hitelintézet számára a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB 2,5 százalékot meghaladó anticiklikus tőkepufferrátát is meghatározhat, ha a gazdaságban jelentős a hitel-betét arány vagy a hitel-GDP arány kedvezőtlen folyamatain túlmenően a makrogazdasági környezet jelentős kedvezőtlen tendenciát mutat.

88. § (1) Ha a hitelintézet EGT-államban végzett tevékenységének helye szerinti EGT-állam erre kijelölt hatósága az anticiklikus tőkepufferráta mértékét legfeljebb 2,5 százalék mértékben határozza meg, akkor a hitelintézet az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer meghatározása során az adott EGT-államban lévő féllel szembeni kitettsége tekintetében az adott EGT-állam erre kijelölt hatósága által megállapított anticiklikus tőkepufferrátát alkalmazza.

(2) Ha a hitelintézet harmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti állam erre kijelölt hatósága anticiklikus tőkepufferrátát vagy annak megfelelő tőkekövetelményt ír elő legfeljebb 2,5 százalék mértékben, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB kötelezheti a hitelintézetet, hogy az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer meghatározása során az adott harmadik országban lévő féllel szembeni kitettsége tekintetében az adott harmadik állam erre kijelölt hatósága által megállapított anticiklikus tőkepufferrátát alkalmazza.

(3) Ha a hitelintézet harmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti állam erre kijelölt hatósága az anticiklikus tőkepufferráta mértékét legfeljebb 2,5 százalék mértékben határozza meg, de a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB ezt a mértéket nem tartja elegendőnek ahhoz, hogy megóvja a hitelintézetet az érintett harmadik országbeli hitelállománya növekedésének a kockázatától, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB magasabb anticiklikus tőkepufferráta mértéket is meghatározhat. A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB kötelezheti a hitelintézetet, hogy az általa meghatározott, magasabb anticiklikus tőkepufferráta mértéket alkalmazza a harmadik országban lévő féllel szembeni kitettsége tekintetében az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer meghatározása során.

(4) Ha a hitelintézet EGT-államban végzett tevékenységének helye szerinti EGT-állam vagy egy érintett harmadik ország erre kijelölt hatósága az anticiklikus tőkepufferráta mértékét 2,5 százalék feletti mértékben határozza meg, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a hitelintézetet kötelezheti

a) a hitelezési tevékenység végzésének helye szerinti EGT-állam vagy egy érintett harmadik ország erre kijelölt hatósága által megállapított, vagy

b) 2,5 százalékos

mértékű anticiklikus tőkepufferáta alkalmazására az adott EGT-államban vagy harmadik országban lévő féllel szembeni kitettség tekintetében az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer meghatározása során.

(5) Ha a hitelintézet harmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti állam erre kijelölt hatósága nem határoz meg anticiklikus tőkepuferrátát, akkor ezen harmadik országban lévő féllel szembeni kitettségek tekintetében a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB anticiklikus tőkepufferrátát határozhat meg.

43. Globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer

89. § (1) A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az MNB tv. 35. § (1) bekezdése szerint meghatározza a magyarországi, globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetek körét.

(2) A globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetek meghatározása során a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a következő szempontokat azonos arányban veszi figyelembe és számszerűen fejezi ki:

a) a csoport mérete,

b) a csoport pénzügyi közvetítőrendszerrel való összekapcsolódása,

c) a csoport által nyújtott szolgáltatások vagy pénzügyi infrastruktúra helyettesíthetősége,

d) a csoport összetettsége,

e) a csoport határon átnyúló tevékenysége, ideértve az EGT-államban és harmadik országban nyújtott szolgáltatását is.

(2a) ^*  A globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetek kiegészítő meghatározása során a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a következő szempontokat azonos arányban veszi figyelembe és kiegészítő pontszám meghatározásával számszerűen fejezi ki:

a) a (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott szempontokat és

b) a csoport határon átnyúló tevékenységét, ide nem értve a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 15-i 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke szerinti egységes felügyeleti mechanizmusban részt vevő tagállamok közötti viszonylatot.

(3) A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB meghatározza, és évente felülvizsgálja a Magyarországon székhellyel rendelkező, egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek körét egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon, és a Felügyelet folyamatosan figyelemmel kíséri azok működését.

(4) Az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek meghatározása során a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB legalább a következő szempontok valamelyikét veszi figyelembe:

a) méret,

b) az Európai Unió vagy Magyarország szempontjából betöltött szerep jelentősége,

c) határon átnyúló tevékenység jelentősége, vagy

d) a hitelintézet vagy a csoport pénzügyi közvetítőrendszerrel való összekapcsolódása.

(5) A globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek meghatározásának módszertanára vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

(6) ^*  Ha a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a 90. § (1) bekezdés alapján tőkepuffert határoz meg vagy mértékét módosítja az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozóan, akkor az arról szóló határozat nyilvánosságra hozatala előtt egy hónappal, az Európai Bizottság engedélyéhez kötött határozat esetén a határozat nyilvánosságra hozatala előtt három hónappal tájékoztatnia kell az Európai Rendszerkockázati Testületet

a) arról, hogy várhatóan miért fogja a tőkepuffer hatékonyan és arányosan csökkenteni az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek rendszerszintű kockázatát,

b) a tőkepuffer belső piacra gyakorolt várható hatásáról, és

c) az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepufferráta mértékéről.

(7) A globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézet összevont alapon globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffert tart fenn az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen, az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelményen felül.

(8) A hitelintézet a (7) bekezdésben meghatározott tőkepuffert elsődleges alapvető tőkéből képzi, amelynek összege a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézet (9) bekezdésben meghatározott alkategórába való besorolásától függően kerül meghatározásra.

(9) ^*  A globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézeteket a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a (2) bekezdés alkalmazásával legalább öt alkategóriába sorolja. Az alkategóriák közötti határértékek egyértelműen meghatározottak. A legalacsonyabb alkategóriába a rendszerszinten legkevésbé jelentős hitelintézetet kell sorolni azzal, hogy alkategóriánként azonos mértékben növekedik a rendszerszintű jelentőség mértéke. A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB évente felülvizsgálja a hitelintézetek alkategóriákba való besorolását. E bekezdés alkalmazásában a rendszerszinten jelentőség alatt a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézet működési zavarai által a globális pénzpiacra kifejtett várható hatás értendő.

(10) ^*  A legalacsonyabb alkategóriába tartozó hitelintézet az 575/2013/EU rendelet 92. cikke szerinti teljes kockázati kitettségérték 1 százalékának megfelelő, globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffert képez. Az egyes alkategóriákba sorolt hitelintézetekre vonatkozó tőkepufferráta – az ötödik, valamint minden további, annál magasabb alkategória kivételével – 0,5 százalékponttal növekszik.

(11) ^*  A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a hatékony felügyelet sérelme nélkül

a) egy adott globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetet alacsonyabb alkategóriából magasabb alkategóriába sorolhat,

b) a hitelintézetet, amely nem érte el a legalacsonyabb alkategóriára vonatkozó határértéket, valamely alkategóriába sorolhatja és ezáltal globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetnek minősítheti, és

c) egy adott globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetet a (2a) bekezdés szerinti kiegészítő meghatározás alapján magasabb alkategóriából alacsonyabb alkategóriába sorolhat.

90. § (1) Az MNB tv. alapján meghatározott, egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézet egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffert tart fenn az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen, az anticiklikus tőkepufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelményen felül.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tőkepuffer összegét elsődleges alapvető tőkéből kell képezni, amelynek mértékét a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a (3) bekezdésben meghatározottakkal összhangban határozza meg.

(3) ^*  Az (1) bekezdés szerinti tőkepuffer-követelmény – a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel – az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 3 százaléka azzal, hogy

a) a tőkepuffer nem járhat aránytalan mértékű negatív hatással az EGT-államban vagy az EGT-államok összességében a pénzügyi közvetítőrendszer egészére vagy részére nézve, és

b) a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB legalább évente felülvizsgálja a tőkepufferráta mértékét.

(4) ^*  Az Európai Bizottság engedélyével a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézet számára egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott teljes kockázati kitettségérték 3 százalékánál nagyobb tőkepuffer tartását is előírhatja.

91. § ^*  Ha valamely egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézet egy globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézet leányvállalata vagy egy olyan egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézet leányvállalata, amelyre összevont alapon alkalmazandó az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer-követelmény, akkor az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre egyedi vagy szubkonszolidált alapon alkalmazandó tőkepuffer-követelmény szintje nem haladhatja meg

a) a csoportra összevont alapon alkalmazandó, a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre vagy az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer-követelmény mértéke közül a magasabb mérték és az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1 százalékának összege, vagy

b) az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott teljes kockázati kitettségérték 3 százaléka, vagy az Európai Bizottság 90. § (4) bekezdésével összhangban engedélyezett, a csoportra összevont alapon alkalmazandó mérték

közül az alacsonyabb értéket.

44. Rendszerkockázati tőkepuffer

92. § ^*  (1) A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB határozata alapján a hitelintézet egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon a 4. mellékletben meghatározott számítási mód alapján rendszerkockázati tőkepuffert képez az összes kitettségére vagy a kitettségei (2) bekezdésben meghatározott valamely alcsoportjaira.

(2) A rendszerkockázati tőkepuffer vonatkozhat

a) a Magyarországon lévő féllel szemben fennálló összes kitettségre;

b) a Magyarországon lévő féllel szemben fennálló

ba) természetes személyekkel szembeni, lakóingatlannal fedezett összes kitettségre,

bb) üzleti ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett, jogi személyekkel szembeni összes kitettségre,

bc) a bb) alpont kivételével a jogi személyekkel szembeni összes kitettségre,

bd) a ba) alpont kivételével a természetes személyekkel szembeni összes kitettségre;

c) a más EGT-államban lévő féllel szemben fennálló összes kitettségre;

d) más EGT-államban lévő féllel szemben fennálló b) pont szerint azonosított ágazati kitettségre a másik EGT-államban megállapított rendszerkockázati pufferráta elismerése céljából;

e) a harmadik országban lévő féllel szemben fennálló kitettségre;

f) a b) pontban azonosított bármely kitettség kategória alcsoportjaira.

(3) Ha a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB rendszerkockázati tőkepufferrátát határoz meg, akkor

a) a rendszerkockázati tőkepuffer nem járhat aránytalan mértékű negatív hatással az EGT-államban vagy az EGT egészében a pénzügyi közvetítőrendszer egészére vagy részére nézve, akadályt képezve vagy teremtve ezáltal a belső piac megfelelő működése szempontjából,

b) legalább kétévente felülvizsgálja a tőkepufferráta mértékét, és

c) a rendszerkockázati tőkepuffer nem alkalmazható az anticiklikus tőkepuffer, valamint a globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer által figyelembe vett kockázatra.

(4) A hitelintézet a rendszerkockázati tőkepuffert elsődleges alapvető tőkéből képzi az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen, az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelményen felül.

(5) A rendszerkockázati tőkepufferráta mértékét a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB határozza meg a (6) bekezdésben meghatározottak szerint.

(6) A rendszerkockázati tőkepufferráta mértékét 0,5 százalékpontos lépésközökkel kell megállapítani. A hitelintézetek és a kitettségek különböző alcsoportjaira vonatkozóan különböző követelmények állapíthatóak meg.

(7) Az 575/2013/EU rendelet alapján összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet számára a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB határozatban előírhatja, hogy egyedi és összevont alapon is képezzen rendszerkockázati tőkepuffert.

45. Tőkepufferekre vonatkozó közös szabályok

93. § ^*  (1) A kombinált pufferkövetelmény a tőkefenntartási puffer és

a) az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer-követelménynek,

b) a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer-követelménynek,

c) az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer-követelménynek, és

d) a rendszerkockázati tőkepuffer-követelménynek

a (2), (3), (4) vagy (5) bekezdés szerinti kombinált összegzés eredménye.

(2) Ha a csoportra összevont alapon előírásra kerül a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre és az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer-követelmény is, akkor a csoport a kettő közül a magasabb értéket alkalmazza.

(3) Ha a hitelintézetre rendszerkockázati tőkepuffer-követelmény kerül előírásra ez a tőkepuffer-követelmény hozzáadódik a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre és az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer-követelményhez.

(4) Ha a hitelintézetre a 92. § szerinti rendszerkockázati tőkepuffer-követelmény és globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó vagy egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer követelmény kerül előírásra és együttes mértékük meghaladja az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott teljes kockázati kitettségérték 5 százalékát, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB határozata az Európai Bizottság engedélyéhez kötött.

(5) A hitelintézet a kombinált pufferkövetelmény teljesítése céljából tartott elsődleges alapvető tőkét nem használhatja fel az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott tőkekövetelményre, a 186. § szerinti túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelését célzó kiegészítő követelményre, a 85/B. § szerinti tőke ajánlásnak való megfelelésre, az 575/2013/EU rendelet 92a. cikk és 92b. cikk teljesítésére, a Szantv. 67. §-ában és 68. §-ában foglalt kockázatalapú követelmények teljesítésére, továbbá a kombinált pufferkövetelmény valamely elemének teljesítése céljából tartott elsődleges alapvető tőkét a kombinált pufferkövetelmény bármely más elemének teljesítésére.

(6) A tőkepufferekre vonatkozó rendelkezéseket a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet a központi szervével együttesen teljesíti.

94. § (1) ^*  Ha a hitelintézet nem teljesíti a 93. § (1) bekezdésben meghatározott kombinált pufferkövetelményt, akkor a hitelintézet korlátozza az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódó kifizetéseit.

(1a) ^*  A 93. § (1) bekezdésében meghatározott kombinált pufferköveteményt teljesítő hitelintézet az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódóan nem hajthat végre olyan mértékű kifizetést, amelynek eredményeképpen az elsődleges alapvető tőkéje olyan alacsony szintre csökkenne, hogy nem teljesítené már a kombinált pufferkövetelmény mértékét.

(2) A hitelintézet akkor korlátozza a kifizetéseit, ha a kifizetés a hitelintézet

a) elsődleges alapvető tőkéjének vagy

b) nyereségének

a csökkenését eredményezné azzal, hogy a kifizetés felfüggesztése vagy törlése nem eredményezheti a hitelintézet nemteljesítését vagy olyan esemény bekövetkezését, amely miatt felszámolás indítható a hitelintézet ellen.

(3) Ha a hitelintézet nem tesz eleget a kombinált pufferkövetelménynek, akkor a hitelintézet

a) korlátozza a kifizetést az elsődleges alapvető tőkéből és a kiegészítő alapvető tőkéből,

b) ^*  nem keletkeztethet a teljesítményjavadalmazásra vagy a nem kötelező nyugdíjjuttatásra vonatkozó kötelezettséget, vagy

c) nem teljesíthet kifizetést a teljesítményjavadalmazásra vonatkozóan, ha a kötelezettség keletkeztetésére a kombinált pufferkövetelmény nem teljesítésével egyidőben került sor.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti, elsődleges alapvető tőkéből való kifizetés magában foglalja:

a) az osztalék készpénzben való kifizetését,

b) a teljesen vagy részlegesen fizető bónuszrészvények szerződésben rögzített értékének kifizetését,

c) az 575/2013/EU rendelet 26. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti tőkeinstrumentumok kifizetését, visszaváltását vagy visszavásárlását, vagy ezen tőkeinstrumentumhoz kapcsolódóan befizetett összegek visszafizetését,

d) az intézmény saját részvényeinek visszaváltását – ideértve a szövetkezeti vagyoni hozzájárulást is – vagy visszavásárlását, valamint

e) az 575/2013/EU rendelet 26. cikk (1) bekezdés b)–e) pontja szerinti tételekből történő kifizetést.

(5) A kombinált pufferkövetelményeket nem teljesítő hitelintézet kiszámítja azt a maximálisan kifizethető összeget, amelyet meghaladóan nem teljesíthet kifizetést addig, amíg elsődleges alapvető tőkéje el nem éri a kombinált pufferkövetelményekkel megnövelt minimális szintjét.

(6) A maximálisan kifizethető összeg a (7) bekezdés alapján meghatározott évközi és évvégi nyereség összegének és a 4. mellékletben meghatározott tényezőnek a szorzataként számítható ki, amelyet a hitelintézet csökkent a (3) bekezdésben meghatározott intézkedések értékével.

(7) ^*  A maximálisan kifizethető összeg meghatározásához a hitelintézet meghatározza az elsődleges alapvető tőkeként nem kimutatott évközi és év végi nyereség összegét, amelyet csökkent az esetlegesen felosztott nyereséggel, illetve a (3) bekezdésben meghatározott intézkedésekből eredő kifizetésekkel, és kivonja belőle a nyereség visszatartása miatt fizetendő adót.

(8) ^*  E fejezet vonatkozásában a hitelintézet akkor nem teljesíti a kombinált pufferkövetelményt, ha nem rendelkezik megfelelő összegű és minőségű szavatoló tőkével ahhoz, hogy egyidejűleg eleget tegyen a kombinált pufferkövetelménynek és az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti követelménynek, valamint a 186. § szerinti túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelését célzó kiegészítő követelménynek.

95. § (1) A kombinált pufferkövetelményeket nem teljesítő hitelintézet tájékoztatja a Felügyeletet

a) az általa kiszámított maximálisan kifizethető összegről,

b) a kifizethető nyereség kifizetésének szándékáról, és

c) a 94. § (3) bekezdése szerinti korlátozásról.

(2) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás keretében a Felügyelet rendelkezésére bocsátja a szükséges információkat:

a) a szavatoló tőke összegéről, az elsődleges alapvető tőke, a kiegészítő alapvető tőke és a járulékos tőke szerinti bontásban,

b) az évközi és év végi nyereség összegéről,

c) a maximálisan kifizethető összegről, és

d) a kifizethető nyereség összegéről, amelyet a következők kifizetésére használ fel:

da) osztalékfizetés,

db) részvény-visszavásárlás,

dc) kiegészítő alapvető tőkeelemhez kapcsolódó kifizetés, vagy

dd) teljesítményjavadalmazás vagy nem kötelező nyugdíjjuttatás kifizetésére vonatkozó fizetési kötelezettség keletkeztetése, vagy ezekre vonatkozó olyan kifizetés teljesítése, amely a kombinált pufferkövetelmény nem teljesítésével egyidőben keletkezett.

(3) A hitelintézet a maximálisan kifizethető összeg és a kifizethető nyereség meghatározása érdekében pontos és megbízható rendszerrel rendelkezik. A hitelintézet a pontosságot a Felügyelet kérésére igazolja.

96. § (1) Ha a hitelintézet nem teljesíti a kombinált pufferkövetelményt, akkor a nemteljesítés megállapításától számított öt munkanapon belül tőkefenntartási tervet készít és jóváhagyásra benyújtja a Felügyelet számára.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a Felügyelet legfeljebb tíz munkanapot is engedélyezhet a tőkefenntartási terv elkészítésére és benyújtására a hitelintézet egyedi helyzete, tevékenységének mérete és összetettsége alapján.

(3) A hitelintézet tőkefenntartási terve tartalmaz:

a) a tervezett bevételekre és kiadásokra,

b) mérlegtervre,

c) az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott tőkemegfelelési mutatók értékének növelése tekintetében a szükséges intézkedésekre,

d) a szavatoló tőke szintjének emelésére irányuló tervre, valamint

e) a kombinált pufferkövetelmény teljesítésének ütemezésére

vonatkozó információkat.

(4) A Felügyelet jóváhagyja a hitelintézet tőkefenntartási tervét, ha úgy ítéli meg, hogy a terv végrehajtásával a hitelintézet teljesíteni tudja a kombinált pufferkövetelményeket a Felügyelet által meghatározott határidőn belül.

(5) Ha a Felügyelet nem hagyj a jóvá a hitelintézet tőkefenntartási tervét, akkor

a) a meghatározott határidőn belül a hitelintézet szavatoló tőkéjének meghatározott szintre emelését írja elő,

b) a 94. §-ban meghatározottnál szigorúbb kifizetési korlátozást rendel el.

96/A. § ^*  (1) Ha a hitelintézet nem teljesíti a tőkeáttételi mutató pufferkövetelményt, akkor a hitelintézet korlátozza az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódó kifizetéseit.

(2) A tőkeáttételi mutató pufferköveteményt teljesítő hitelintézet az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódóan nem hajthat végre olyan mértékű kifizetést, amelynek eredményeképpen az elsődleges alapvető tőkéje olyan alacsony szintre csökkenne, hogy nem teljesítené már a kombinált pufferkövetelmény mértékét.

(3) A hitelintézet akkor korlátozza a kifizetéseit, ha a kifizetés a hitelintézet

a) elsődleges alapvető tőkéjének vagy

b) nyereségének

a csökkenését eredményezné azzal, hogy a kifizetés felfüggesztése vagy törlése nem eredményezheti a hitelintézet nemteljesítését vagy olyan esemény bekövetkezését, amely miatt felszámolás indítható a hitelintézet ellen.

(4) Ha a hitelintézet nem tesz eleget a tőkeáttételi mutató pufferkövetelménynek, akkor a hitelintézet

a) korlátozza a kifizetést az elsődleges alapvető tőkéből és a kiegészítő alapvető tőkéből,

b) nem keletkeztethet a teljesítményjavadalmazásra vagy a nem kötelező nyugdíjjuttatásra vonatkozó kötelezettséget, vagy

c) nem teljesíthet kifizetést a teljesítményjavadalmazásra vonatkozóan, ha a kötelezettség keletkeztetésére a tőkeáttételi mutató pufferkövetelmény nem teljesítésével egyidőben került sor.

(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti, elsődleges alapvető tőkéből való kifizetés magában foglalja:

a) az osztalék készpénzben való kifizetését,

b) a teljesen vagy részlegesen fizető bónuszrészvények szerződésben rögzített értékének kifizetését,

c) az 575/2013/EU rendelet 26. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti tőkeinstrumentumok kifizetését, visszaváltását vagy visszavásárlását, vagy ezen tőkeinstrumentumhoz kapcsolódóan befizetett összegek visszafizetését,

d) az intézmény saját részvényeinek visszaváltását – ideértve a szövetkezeti vagyoni hozzájárulást is – vagy visszavásárlását, valamint

e) az 575/2013/EU rendelet 26. cikk (1) bekezdés b)–e) pontja szerinti tételekből történő kifizetést.

(6) A tőkeáttételi mutató pufferkövetelményeket nem teljesítő hitelintézet kiszámítja azt a maximálisan kifizethető összeget, amelyet meghaladóan nem teljesíthet kifizetést addig, amíg elsődleges alapvető tőkéje el nem éri a tőkeáttételi mutató pufferkövetelményekkel megnövelt minimális szintjét.

(7) A maximálisan kifizethető összeg a (8) bekezdés alapján meghatározott évközi és évvégi nyereség összegének és a 4. mellékletben meghatározott tényezőnek a szorzataként számítható ki, amelyet a hitelintézet csökkent a (4) bekezdésben meghatározott intézkedések értékével.

(8) A maximálisan kifizethető összeg meghatározásához a hitelintézet meghatározza az elsődleges alapvető tőkeként nem kimutatott évközi és évvégi nyereség összegét, amelyet csökkent az esetlegesen felosztott nyereséggel, illetve a (4) bekezdésben meghatározott intézkedésekből eredő kifizetésekkel, és kivonja belőle a nyereség visszatartása miatt fizetendő adót.

(9) E fejezet vonatkozásában a hitelintézet akkor nem teljesíti a tőkeáttételi mutató pufferkövetelményt, ha nem rendelkezik megfelelő összegű és minőségű szavatoló tőkével ahhoz, hogy egyidejűleg eleget tegyen a tőkeáttételi mutató pufferkövetelménynek, az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés d) pont és (1a) bekezdés szerinti követelménynek, valamint a 186. § szerinti túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelését célzó kiegészítő követelménynek.

96/B. § ^*  (1) A tőkeáttételi mutató pufferkövetelményeket nem teljesítő hitelintézet tájékoztatja a Felügyeletet

a) az általa kiszámított maximálisan kifizethető összegről,

b) a kifizethető nyereség kifizetésének szándékáról, és

c) a 94. § (3) bekezdése szerinti korlátozásról.

(2) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás keretében a Felügyelet rendelkezésére bocsátja a szükséges információkat:

a) a szavatoló tőke összegéről, az elsődleges alapvető tőke, a kiegészítő alapvető tőke és a járulékos tőke szerinti bontásban,

b) az évközi és év végi nyereség összegéről,

c) a maximálisan kifizethető összegről, és

d) a kifizethető nyereség összegéről, amelyet a következők kifizetésére használ fel:

da) osztalékfizetés,

db) részvény-visszavásárlás,

dc) kiegészítő alapvető tőkeelemhez kapcsolódó kifizetés, vagy

dd) teljesítményjavadalmazás vagy nem kötelező nyugdíjjuttatás kifizetésére vonatkozó fizetési kötelezettség keletkeztetése, vagy ezekre vonatkozó olyan kifizetés teljesítése, amely a tőkeáttételi mutató pufferkövetelmény nem teljesítésével egyidőben keletkezett.

(3) A hitelintézet a maximálisan kifizethető összeg és a kifizethető nyereség meghatározása érdekében pontos és megbízható rendszerrel rendelkezik. A hitelintézet képes arra, hogy a pontosságot a Felügyelet kérésére igazolja.

46. A tőkemegfelelés belső értékelési eljárása

97. § (1) A hitelintézet megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és folyamatokkal rendelkezik annak érdekében, hogy a jelenlegi és jövőben felmerülő kockázatainak fedezetéhez szükséges nagyságú és összetételű szavatoló tőkéjét meghatározza és folyamatosan fenntartsa.

(2) A hitelintézet legalább évente felülvizsgálja az (1) bekezdés szerinti stratégiáját és eljárását annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek a tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével.

(2a) ^*  Az (1) bekezdés szerinti stratégiáknak és eljárásoknak megfelelően a hitelintézet a tőkemegfelelés belső értékelési eljárása alapján a szükséges nagyságú és összetételű szavatoló tőkéjét olyan megfelelő szinten határozza meg, amely elegendő az összes olyan kockázat fedezésére amelynek ki van téve, és biztosítja, hogy a szavatoló tőkéje képes legyen fedezni a stressz-forgatókönyvekből eredő potenciális veszteségeket, többek között a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés elősegítése érdekében végzett felügyeleti stressz-teszt alapján azonosítottakat.

(3) ^*  A magyarországi székhelyű tagállami hitelintézet anyavállalat az (1) és (2) bekezdésben rögzített követelményeknek az 575/2013/EU rendelet vonatkozásában összevont alapon felel meg.

(4) ^*  Ha egy hitelintézet ellenőrző befolyás alatt áll vagy egy vállalkozás ezen hitelintézetben részesedési viszonnyal rendelkezik és a hitelintézet maga vagy a hitelintézet pénzügyi holding társaság anyavállalata vagy vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban, befektetési alapkezelőben vagy járulékos vállalkozásban, akkor a hitelintézet az (1) és (2) bekezdésben rögzített követelményeknek az 575/2013/EU rendeletben meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon felel meg.

(5) ^*  A tőkemegfelelés belső értékelési eljárására vonatkozó rendelkezéseket a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet az 575/2013/EU rendelet 10. cikkével összhangban teljesíti.

47. A kockázatvállalás korlátozása, ügyleti szabályok

98. § (1) A pénzügyi intézmény – ide nem értve a pénzügyi holding társaságot – a kihelyezések és kötelezettségvállalások megalapozottságát, áttekinthetőségét, a kockázatok felmérésének ellenőrzését és csökkentését lehetővé tevő – igazgatóság által elfogadott belső szabályzatot dolgoz ki és alkalmaz.

(2) Pénzügyi intézmény kockázatvállalással járó ügyletet kizárólag írásban köthet. A szóban kötött pénz- és tőkepiaci ügylet esetében az ügyletkötést a pénzügyi intézmény írásban visszaigazolja.

99. § (1) A hitelintézet a kihelyezésről történő döntés előtt meggyőződik a szükséges fedezetek, biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéshez és a leszámítolt váltóhoz csatolja.

(2) A hitelintézet értékkel bíró fedezetként nem fogadhatja el:

a) a saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, ideértve a szövetkezeti részesedést is,

b) a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, ideértve a szövetkezeti részesedést is,

c) ^*  a hitelintézet vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás Ptk.-ban meghatározott minősített többséget biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét.

(3) ^*  A kockázatvállalást tartalmazó szerződés tartama alatt a hitelintézet rendszeresen figyelemmel kíséri és dokumentálja a szerződésben foglalt feltételek megvalósulását, az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását és az (1) bekezdésben foglaltakat.

48. Tulajdonszerzéshez kapcsolódó kockázatvállalás korlátozása

100. § ^* 

49. Ingatlanbefektetések korlátozása

101. § (1) A hitelintézet összes – a közvetlen banküzemi célt szolgáló, valamint a (2) és (3) bekezdésen kívüli – ingatlanba történő befektetése nem haladhatja meg a szavatoló tőke öt százalékát.

(2) A hitelintézet tevékenysége során

a) a hitel-ingatlan csereügylet,

b) a Cstv. 56. § (2) bekezdése, és

c) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

alapján megszerzett ingatlanokat hat éven belül elidegeníti.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában közvetlen banküzemi célt szolgál az az ingatlan vagy ingatlanrész, amely a hitelintézet saját üzletviteléhez, illetve zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen, vagy alkalmazottainak jóléti szolgáltatásokkal való ellátásához szükséges, és amelyről a hitelintézet külön nyilvántartást vezet.

50. Befektetésekre vonatkozó egyéb korlátozások

102. § (1) ^*  A hitelintézet – nettó értéken számított – összes befektetése nem haladhatja meg szavatoló tőkéjének százhuszonöt százalékát.

(2) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott befektetésnél nem veszi figyelembe

a) a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében a hitelintézet tulajdonába került befektetést, ha az három évet meg nem haladóan van a hitelintézet tulajdonában, illetve birtokában,

b) a Garantiqa Hitelgarancia Részvénytársaságban alapítása során, illetve ezt követően az abban történt részesedésszerzést,

c) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, valamint

d) azt a tételt, amelynek megfelelő összeget a szavatoló tőke számítása során a tőkéből levonták, ha azt az egyéb befektetésektől elkülönítve tartja nyilván, és elkülönítve kezeli.

(3) A hitelintézet – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – nem szerezhet részesedést és nem lehet tag olyan vállalkozásban, amelynek tartozásaiért a részesedés mértékére való tekintet nélkül a hitelintézetre tagként korlátlan felelősség hárulhat.

(4) A hitelintézet a Felügyelet engedélyével európai gazdasági egyesülésben tagsági jogviszonyt létesíthet.

(5) A Felügyelet a (4) bekezdés szerinti engedélyt a következő feltételek együttes teljesülése esetén adja meg:

a) az európai gazdasági egyesülésnek kizárólag olyan vállalkozás a tagja, akire az összevont alapú felügyelet a hitelintézettel együttesen kiterjed,

b) az európai gazdasági egyesülés létesítő szerződése alapján végezhető tevékenységek egyike sem veszélyezteti a hitelintézet prudens működésére vonatkozó követelmények teljesülését, valamint

c) az európai gazdasági egyesülés létesítő szerződése rendelkezik arról, hogy nincs szükség a többi tag hozzájárulására a hitelintézet tagsági jogviszonyának megszüntetéséhez, ha annak fenntartása jogszabály rendelkezésébe ütközne, vagy arra a tagot a Felügyelet határozatában kötelezné.

(6) A Felügyelet a hitelintézetet – legfeljebb nyolcnapos határidő kitűzésével – kötelezi az európai gazdasági egyesüléssel fennálló tagsági jogviszonya megszüntetésére, ha az engedély megadását követően olyan változás következett be, amelynek következtében az (5) bekezdésben meghatározott engedély megadásának feltételei már nem állnak fenn, vagy amelynek következtében a tagsági jogviszony fenntartása miatt a hitelintézet nem felel meg a prudens működésére vonatkozó követelményeknek.

51. Hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás

103. § ^*  (1) Ha a pénzügyi vállalkozás alkalmazza a hitelintézetekre vonatkozó szavatoló tőkére és tőkemegfelelésre, kockázatok és befektetések korlátozására, az eszközök minősítésére, irányítási rendszerre és kockázatkezelésre, irányításra és ellenőrzésre, valamint a nyilvánosságra hozatal követelményére vonatkozó rendelkezéseket, ugyanakkor saját tőkéje legalább kétmilliárd forint, akkor a pénzügyi vállalkozás – a Felügyelet határozata szerint – az 575/2013/EU rendelet vonatkozásában hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak felel meg.

(2) A Felügyelet határozata szerint mentesülhet az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés d) pontja szerinti tőkeáttételi mutatóra vonatkozó rendelkezéseinek, valamint az 575/2013/EU rendelet és az e törvény túlzott tőkeáttételi kockázat azonosítására, kezelésére és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseinek teljesítése alól a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás, amennyiben pénzügyi szolgáltatásként – ide nem értve a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséből az ügynöki tevékenységet – kizárólag kezesség- és garanciavállalási tevékenységet végez, és a kezesség- és garanciavállalásai legalább 70%-ban olyan elismert fedezetnyújtó által viszontgarantált, amelynél a viszontgarantált részre az 575/2013/EU rendelet alapján 0%-os kockázati súly alkalmazható.

(3) A hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás (2) bekezdésben foglalt mentesítése nem érinti a tőkeáttételi mutatóra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését.

104. § (1) Ha a pénzügyi vállalkozás igazolja a Felügyelet felé, hogy a 103. §-ban foglalt feltételeknek megfelel, akkor a Felügyelet – a kérelem beérkezését követő naptól számított – két hónapon belül határozatot ad ki erről. A Felügyelet a honlapján közzéteszi a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások listáját.

(2) A hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a 103. § szerinti feltételek már nem állnak fenn.

105. § A Felügyelet a 104. § (1) bekezdése szerinti határozatát visszavonhatja, ha a pénzügyi vállalkozás a Felügyelet intézkedésében, kivételes intézkedésében foglalt határidőn belül nem tesz eleget a 103. §-ban rögzített követelményeknek.

51/A. ^*  Harmadik országbeli hitelintézet magyarországi fióktelepének mentesítése egyes prudenciális követelmények alól

105/A. § ^*  (1) A harmadik országbeli hitelintézet magyarországi fióktelepét kérelmére a Felügyelet határozatban mentesítheti az 575/2013/EU rendelet Harmadik, Negyedik, Ötödik, Hatodik és Hetedik Részében meghatározott követelmények teljesítése alól, ha ^* 

a) a fióktelep legalább öt éve létesült, vagy a fióktelepet létesítő harmadik országbeli hitelintézet legalább öt éve rendelkezik magyarországi székhelyű hitelintézetben ellenőrző befolyással,

b) a kérelem benyújtását megelőző öt évben a Felügyelet nem alkalmazott a fiókteleppel, illetve a fióktelepet létesítő harmadik országbeli hitelintézet ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézettel szemben kivételes intézkedést,

c) az Fkt. 11. § (1) bekezdésében foglaltakon túl a harmadik országbeli hitelintézet olyan visszavonhatatlan kötelezettségvállalásról szóló nyilatkozatot tesz, amelyben vállalja, hogy mindenkor fenntartja a fióktelep likviditását,

d) a harmadik országbeli hitelintézet és a fióktelep rendelkezik a végzendő tevékenység jellegének megfelelő, a kockázatvállalások megalapozottságát, áttekinthetőségét, a kockázatok felmérését és csökkentését, a kockázatok hatékony és eredményes kezelését biztosító belső szabályzatokkal és eljárásokkal,

e) a fióktelep nem jogosult fogyasztóktól betétet gyűjteni,

f) a harmadik országbeli hitelintézet biztosítja a székhelye szerinti prudenciális előírásoknak történő megfelelést és

g) a fióktelep tevékenysége nem veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti határozatát visszavonja, ha

a) a fióktelep már nem felel meg az (1) bekezdés szerinti feltételeknek,

b) a fiókteleppel vagy a fióktelepet létesítő harmadik országbeli hitelintézet ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézettel szemben kivételes intézkedést alkalmazott,

c) a fióktelep nem felel meg az eszközei és forrásai, valamint mérlegen kívüli tételei közötti denominációs összhangról rendelkező MNB elnökének rendeletében foglalt követelménynek,

d) a fióktelep engedély nélküli tevékenységet végez, vagy

e) a fióktelep vagy a fióktelepet létesítő harmadik országbeli hitelintézet fizetőképessége veszélybe kerül.

51/B. ^*  Közbenső EU-szintű anyavállalat

105/B. § ^*  (1) Ugyanazon harmadik országbeli csoporthoz tartozó EGT-államban letelepedett kettő vagy több hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak EGT-államban letelepedett egyetlen közbenső EU-szintű anyavállalattal kell rendelkeznie.

(2) A Felügyelet a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával közösen engedélyezheti, hogy az ugyanazon harmadik országbeli csoporthoz tartozó EGT-államban letelepedett kettő vagy több hitelintézet, befektetési vállalkozás két közbenső EU-szintű anyavállalattal rendelkezzen, ha az egyetlen közbenső EU-szintű anyavállalat létrehozása

a) nem lenne összeegyeztethető a tevékenységek különválasztását előíró kötelező előírással, amelyet azon harmadik ország szabályai vagy felügyeleti hatóságai írnak elő, ahol a harmadik országbeli csoport legfelső szintű anyavállalatának székhelye van, vagy

b) a közbenső EU-szintű anyavállalat illetékes szanálási hatósága által elvégzett értékelés szerint kevésbé hatékony szanálást tenne lehetővé, mint két közbenső EU-szintű anyavállalat.

(3) A közbenső EU-szintű anyavállalat – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – hitelintézet, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság lehet.

(4) Ha a harmadik országbeli csoportban nincs EGT-államban letelepedett hitelintézet vagy a (2) bekezdés a) pontja szerinti kötelező előírás teljesítése érdekében a befektetési szolgáltatással, kiegészítő szolgáltatással összefüggésben egy másik közbenső EU-szintű anyavállalatot kell létrehozni, a közbenső EU-szintű anyavállalat vagy a második közbenső EU-szintű anyavállalat befektetési vállalkozás is lehet.

(5) Nem kell közbenső EU-szintű anyavállalattal rendelkezni, ha a harmadik országbeli csoport EGT-állambeli eszközeinek összértéke kevesebb, mint 40 milliárd euró.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában a harmadik országbeli csoport EGT-állambeli eszközeinek összértékét

a) a harmadik országbeli csoporthoz tartozó minden EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás eszközeinek összértéke az összevont mérlege alapján, illetve az egyéni mérlegük alapján, ha a hitelintézet, befektetési vállalkozás mérlegét nem konszolidálják, és

b) a harmadik országbeli csoport minden EGT-államban letelepedett fióktelepe eszközeinek összértéke összegeként kell meghatározni.

52. Kapcsolt személyekkel szembeni kockázatvállalás ^* 

106. § ^*  (1) Hitelintézet, ide nem értve a hitelszövetkezetet

a) ^*  a hitelintézet, illetve a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás vezető testületének tagjával és természetes személy könyvvizsgálójával szemben,

b) az a) pontban megjelölt személy közeli hozzátartozójával szemben,

c) ^*  az a) és b) pontban megjelölt személyek ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozással szemben vagy

d) ^*  az a) és b) pontban megjelölt személyek ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozás harmadik személy részére történő értékesítése tekintetében

kockázatot csak az e §-ban meghatározott feltételekkel vállalhat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kockázatvállaláshoz az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület egyhangú határozata és a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület hozzájáruló határozata szükséges. A határozatnak tartalmaznia kell a kockázatvállalás feltételeit is. A vezető testület határozathozatala során az (1) bekezdés alapján érintett személy nem rendelkezik szavazati joggal. A felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület legfeljebb 1 évvel előre is megadhatja a hozzájárulását.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kockázatvállalás nem történhet az (1) bekezdésben meghatározott személyekre nézve kedvezőbb feltételekkel, mint a hitelintézettel az (1) bekezdésben meghatározott kapcsolatban nem álló személyekkel szembeni kockázatvállalás.

(4) ^*  Az (1) bekezdésben meghatározott kockázatvállalásból fakadó egy személlyel vagy egy személlyel és vele az (1) bekezdés b), illetve c) pontja szerinti kapcsolatban álló személyekkel szembeni kitettség értéke nem érheti el az 575/2013/EU rendelet 395. cikke szerinti értéket.

(4a) ^*  A kitettség értékének meghatározása során a (4) bekezdésben foglaltak tekintetében figyelembe kell venni az 575/2013/EU rendelet 400. cikkében, valamint a 302. §-ban foglalt mentesítéseket.

(5) ^*  A (2) bekezdésben meghatározott korlátozás nem vonatkozik

a) a hitelintézetnél vezetett fizetési számlához kapcsolódó hitelkeretre a belső szabályzatban meghatározott mértékig,

b) a munkáltató által adott fizetési előleg vagy lakás-, illetve más szociális célú kölcsönre a belső szabályzatban meghatározott mértékig,

c) ^*  a jelzáloghitelre, ha az adott személlyel szembeni ilyen jellegű kitettség teljes összege nem haladja meg az ötvenmillió forintot, valamint

d) ^*  az a)–c) pont hatálya alá nem tartozó, a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény szerinti hitelszerződésre, ha az adott személlyel szembeni ilyen jellegű kitettség teljes összege nem haladja meg a tizenegymillió forintot.

(6) ^*  A (2) bekezdéstől eltérően az (1) bekezdésben meghatározott személy részére az (5) bekezdés hatálya alá nem tartozó fogyasztónak nyújtott hitel az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület jelen lévő tagjainak több mint kétharmados többséggel hozott határozata alapján nyújtható. A hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete által hozott határozat tartalmazza a kamat és a törlesztés feltételeit is. A határozathozatal során az (1) bekezdés alapján érintett személy nem rendelkezik szavazati joggal.

(7) A hitelintézet írásban rögzített hatékony eljárásrenddel, szabályzatokkal rendelkezik az (1) bekezdésben meghatározott személyekkel szembeni kockázatvállalások

a) tekintetében annak megakadályozására, hogy az (1) bekezdésben meghatározott személyek részt vehessenek a velük szembeni kockázatvállalásra vonatkozó döntésekben, folyamatokban és eljárásokban,

b) azonosítására, nyilvántartására, a hitelintézet ezekből származó kitettségeinek meghatározására, a kockázatvállalások független vizsgálatára,

c) folyamatos monitoringjára és jelentésére,

d) esetében annak biztosítására, hogy a kockázatvállalások a (3) és (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfeleljenek és

e) kockázatainak azonosítására és értékelésére.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott eljárásrendtől és szabályzatoktól való eltérést jelenteni kell a hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének, valamint a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületének a megfelelő intézkedések meghozatala érdekében.

53. Vállalatirányítási rendszer – kockázatkezelés

107. § (1) ^*  A hitelintézet az általa végzett pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységekben és az alkalmazott üzleti modellben rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével, összetettségével arányos átfogó, hatékony és megbízható vállalatirányítási rendszerrel és a (2) bekezdés szerinti belső kontroll funkcióval rendelkezik, amelynek keretén belül

a) a szervezeti felépítését belső szabályzatban áttekinthetően rögzíti,

b) a felelősségi köröket, feladatokat egymástól elhatárolja és egyértelműen meghatározza,

c) a szervezeten belüli összeférhetetlenséget ellenőrzi, megelőzi és kiküszöböli,

d) a felmerülő kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és jelentésére szolgáló hatékony eljárásokat alkalmaz,

e) a jogszabályoknak megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokat, adminisztratív és számviteli eljárásokat alkalmaz,

f) ^*  a hitelintézet a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazását előmozdító, a 117–121. §-okban meghatározott elveknek megfelelő, nemek szempontjából semleges javadalmazási politikát és gyakorlatot valósít meg,

g) elősegíti a szervezet zavartalan és eredményes működését, az intézménnyel szembeni bizalom fenntartását, a tulajdonosok és az ügyfelek intézménnyel összefüggő gazdasági érdekeinek és társadalmi céljainak védelmét.

(2) A hitelintézet az (1) bekezdés d) és e) pontjában rögzítettek, ezáltal a belső kontroll funkciók teljesítése érdekében belső eljárásrendjében egyértelműen rögzíti a belső kontroll funkciók ellátásáért felelős szervezeti egységet vagy egységeket.

(3) A hitelezési kockázat kezelése érdekében a hitelintézet

a) a különböző hitelezési kockázatokat hordozó portfóliókat és kitettségeket nyomon követi és ellenőrzi, ideértve az olyan kitettségek azonosítását és kezelését, amelyre értékvesztés elszámolása vagy céltartalék képzése válik szükségessé, és ezen céltartalék képzésének és értékvesztés elszámolásának megfelelő végrehajtását,

b) a hitelportfóliót az ügyfélköre és az átfogó stratégiája figyelembe vételével megosztja (diverzifikálja), valamint

c) az értékpapírok vagy értékpapírosítási pozíciók hitelkockázatának, és a portfoliószintű hitelkockázatnak a mérésére hatékony és megbízható belső módszerekkel rendelkezik azzal, hogy a belső módszer esetében nem alkalmazhatja kizárólagosan a külső hitelminősítő által kiadott hitelminősítést.

(4) ^*  Az MNB elnöke a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos jogkörében a hatékony és eredményes kockázatkezelés elősegítése érdekében rendeletben szabályozza a nem teljesítő kitettség és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményeket.

108. § (1) ^*  A hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete jóváhagyja, rendszeresen felülvizsgálja és értékeli a szervezeten belüli feladatok elkülönítésére és az összeférhetetlenség megelőzésére vonatkozó szabályzatokat, valamint a kockázatok vállalására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és mérséklésére vonatkozó stratégiákat és politikákat, amely kiterjed a makrokörnyezet és a gazdasági ciklus állapotának változásából eredő kockázatra is.

(2) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület felelős az (1) bekezdésben meghatározott stratégiák és szabályzatok végrehajtásáért.

(3) Ha az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület az (1) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat során hiányosságokat észlel, akkor a hiányosságok megszüntetése és a helyreállítás érdekében a szükséges lépéseket megteszi és a szükséges döntéseket meghozza.

(4) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület felelős

a) a számviteli és a pénzügyi beszámolási rendszer integritásáért, ideértve a pénzügyi és az operatív ellenőrzés, és a jogszabályoknak és sztenderdeknek való megfelelés biztosítását, valamint

b) az adatszolgáltatásért, a nyilvánosságra hozatalért és a kommunikációért.

(5) A hitelintézet írásban rögzített hatékony eljárásrendekkel, szabályzatokkal rendelkezik:

a) azon kockázat kezelésére, amelynél az általa alkalmazott, elismert hitelkockázat-mérséklési technikák a vártnál kevésbé hatékonynak bizonyulnak,

b) az ügyféllel, a kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával, a partnerrel (ideértve a központi szerződő felet is), az ugyanazon gazdasági ágazatbeli, régióbeli vagy ugyanazon tevékenységet folytató partnerekkel, ügyfelekkel szembeni kitettségekből, a hitelkockázat-mérséklés alkalmazásából származó kockázati koncentráció kezelésére,

c) a piaci kockázatok valamennyi lényeges forrásának és hatásának mérésére és kezelésére, és a rövid pozíció hosszú pozíciót megelőző esedékességéből fakadó likviditási hiány kockázatának kezelésére,

d) a nem kereskedési tevékenységet érintő, esetleges kamatváltozásokból származó kockázatok értékelésére, mérésére és kezelésére,

e) ^*  működési kockázatok – ideértve a modellkockázatot és a kiszervezésből eredő kockázatot is – mérésére, kezelésére, valamint vészhelyzeti és üzletmenet-folytonossági tervvel a folyamatos működés fenntartása, továbbá a súlyos üzletviteli fennakadásokból következő esetleges veszteségek mérséklése érdekében,

f) az egyes üzletágakhoz, devizanemekhez és a csoporthoz tartozó jogi személyekhez igazítva a likviditási kockázata megfelelő – akár egy napon belüli – időtávokon történő azonosítására, mérésére, kezelésére és nyomon követésére, ideértve a likviditási költség-, nyereség- és kockázat-allokációs eljárásokat is,

g) azon értékpapírosítási ügyletekből eredő kockázatok értékelésére és kezelésére, amelyeknél a hitelintézet befektetőként, kezdeményezőként vagy szponzorként lép fel, ideértve a hírnévkockázatot – így különösen a bonyolult struktúrákból vagy termékekből eredő hírnévkockázatot – is, annak biztosítására, hogy az ügylet gazdasági tartalma teljes mértékben tükröződjön a kockázatok értékelésére és kezelésére vonatkozó döntésekben,

h) a túlzott tőkeáttételi kockázat azonosítására, kezelésére és ellenőrzésére, különösen annak érdekében, hogy a hitelintézet elővigyázatosan kezelje a várt vagy realizált veszteségek miatti szavatolótőke-csökkenés okán bekövetkező tőkeáttétel növekedés kockázatát, és ezáltal ellenálljon a különböző stressz helyzetekben jelentkező túlzott tőkeáttétel kockázatának, valamint

i) a hitel- és pénzkölcsönnyújtási tevékenység jóváhagyási, módosítási, megújítási, refinanszírozási és monitoringozási folyamataira.

(5a) ^*  Az (5) bekezdés d) pontjában foglaltak teljesítése érdekében a hitelintézet

a) belső rendszereket működtet, illetve sztenderd módszert vagy egyszerűsített sztenderd módszert használ a tőke gazdasági értékére és a nem kereskedési tevékenységből származó nettó kamatbevételre egyaránt kiható esetleges kamatlábváltozásokból származó kockázatok azonosítására, értékelésére, kezelésére és mérséklésére, és

b) rendszereket működtet a hitelkockázati feláraknak a tőke gazdasági értékére és a nem kereskedési tevékenységből származó nettó kamatbevételre egyaránt kiható esetleges változásból származó kockázatok értékelésére és nyomon követésére.

(5b) ^*  A Felügyelet döntése alapján

a) a hitelintézet az (5a) bekezdés a) pontjában foglaltak teljesítése érdekében a sztenderd módszert alkalmazza, ha a Felügyelet megítélése szerint a belső rendszer nem alkalmas a kockázatok értékelésére,

b) az 575/2013/EU rendeletben meghatározott kis méretű és nem összetett intézmény a sztenderd módszert alkalmazza, ha a Felügyelet megítélése szerint az egyszerűsített sztenderd módszer nem alkalmas a nem kereskedési tevékenységből származó kamatlábkockázat értékelésére.

(6) Az (5) bekezdés f) pontjában foglaltak teljesítése érdekében:

a) a hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete megfelelő stratégiát alakít ki és kockázattűrési mértéket határoz meg minden érintett üzletágra,

b) az eljárásrendek, szabályzatok arányban állnak a hitelintézet méretével, tevékenységének összetettségével és körével, az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület által meghatározott kockázatvállalási limitjeivel, valamint a hitelintézetnek azon EGT-államban betöltött rendszerszintű fontosságával, amelyekben pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végez,

c) a hitelintézet a finanszírozási pozíciók azonosítására, mérésére, kezelésére és nyomon követésére belső szabályzatot dolgoz ki, amely tartalmazza az eszközökből, a forrásokból, a mérlegen kívüli tételekből – ideértve a függő kötelezettségeket is – eredő aktuális és várható pénzáramlásokat, valamint a hírnévkockázat esetleges hatásai miatti becsült pénzáramlásokat is,

d) a hitelintézet egy esetleges válsághelyzetre történő felkészülés érdekében elkülönítetten kezeli a dologi biztosítékkal terhelt, és a bármikor szabadon felhasználható eszközöket, valamint figyelembe veszi

da) azt a személyt vagy szervezetet, akinek vagy amelynek az eszköz a birtokában van,

db) azt az országot, amelyben az eszköz nyilvántartásban vagy számlán szerepel,

dc) az eszközök likviditási többlettartalékként történő beszámíthatóságát, és figyelemmel kíséri azt, hogy a likviditási tartalékok kellő idő alatt mozgósíthatók-e,

dd) azon jogi, szabályozói és műveleti korlátozásokat, amelyek a likviditás és a szabadon felhasználható eszközök EGT-államok közötti és harmadik országokba történő esetleges átruházására vonatkoznak,

e) a hitelintézet likviditási kockázatot mérséklő eszközöket alkalmaz, ideértve a megfelelő limitrendszert, a különféle stressz eseménykor is fedezetet nyújtó likviditási többlettartalékokat, a kellően diverzifikált finanszírozási szerkezetet, valamint különféle finanszírozási forrásokhoz való hozzáférést is, amelyeket rendszeresen – legalább évente egyszer – felülvizsgál,

f) a hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete a likviditási pozíciókra és a kockázatmérséklő eszközökre vonatkozó alternatív forgatókönyvek figyelembevételével is áttekinti, és legalább évente egyszer felülvizsgálja a finanszírozási pozícióval kapcsolatos döntéseket alátámasztó feltételezéseket azzal, hogy az alternatív forgatókönyv kitér a mérlegen kívüli tételekre és más függő kötelezettségekre, adott esetben azon különleges célú gazdasági egységre is, amellyel összefüggésben a hitelintézet szponzorként lép fel, vagy amelynek lényeges likviditási támogatást nyújt,

g) a hitelintézet eltérő időtávok és stressz események figyelembevételével felméri az intézményfüggő, a piaci szintű és a kettő kombinációjából adódó alternatív forgatókönyvek lehetséges hatásait,

h) a hitelintézet stratégiáit, belső szabályzatait és kockázatvállalási limitjeit az f) pontban meghatározott alternatív forgatókönyvek kimenetele alapján kimutatott likviditási kockázatához igazítja,

i) a hitelintézet az esetleges likviditási hiányok megszüntetésére irányuló stratégiákat és végrehajtási intézkedéseket tartalmazó, az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület által jóváhagyott tervekkel rendelkezik, a másik EGT-államban létrehozott fióktelepére vonatkozóan is, amelyeket az f) pont szerinti alternatív forgatókönyvek kimenetele alapján legalább évente teszteli és frissíti, valamint

j) a hitelintézet a likviditás helyreállítására vonatkozó tervek azonnali végrehajthatóságának érdekében előzetesen meghozza a szükséges működési intézkedéseket, amelyek magukban foglalják a központi banki finanszírozáshoz szükséges fedezetek azonnali rendelkezésre állásának biztosítását, amely fedezetek szükség esetén a hitelintézet kitettségeinek pénznemében is tarthatóak.

(7) A rulírozó kitettségek értékpapírosítását kezdeményező hitelintézet, ha az értékpapír előrehozott tőketörlesztésre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, likviditási tervvel rendelkezik a terv szerinti tőketörlesztés, valamint az előrehozott tőketörlesztés esetére.

(8) A hitelintézet a tevékenységének jellegével, nagyságrendjével és összetettségével összhangban alakítja ki likviditási kockázati profilját és ennek megfelelően jár el.

(9) A Felügyelet figyelemmel kíséri a hitelintézet (8) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően kialakított kockázati profiljának változásait. Ha ezen változások kihatnak a hitelintézet biztonságos működésére vagy a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitására, akkor a Felügyelet megteszi a szükséges intézkedéseket.

(10) Az (5) bekezdés h) pontjában foglaltak teljesítésénél a hitelintézet különösen figyelembe veszi az 575/2013/EU rendelet 429. cikke alapján meghatározott tőkeáttételi mutatót, valamint az eszközök és kötelezettségek közötti eltéréseket.

(11) A hitelintézet az 575/2013/EU rendelet alapján tőkekövetelménnyel nem fedezett piaci kockázatokra vonatkozóan is megfelelő szintű belső tőkével rendelkezik.

109. § (1) A hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete felel a hitelintézet kockázatvállalásaiért.

(2) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület elegendő időt fordít a kockázatok megismerésére és mérlegelésére, és biztosítja a szükséges erőforrásokat a kockázatok kezelésére, az eszközök értékelésére, a külső hitelminősítések felhasználására, és a belső modellek alkalmazására annak érdekében, hogy a vonatkozó stratégiai döntéseket kellő ismeretek birtokában, megfelelően alátámasztva hozzák meg.

(3) A hitelintézet biztosítja megfelelő informatikai rendszer felállításával és működtetésével, hogy a vezető testület a vezetői információs rendszeren keresztül naprakész információkkal rendelkezzen a hitelintézet kockázatairól, kockázatkezelési politikájáról és azok változásairól.

110. § (1) A mérlegfőösszeg tekintetében legalább öt százalékos piaci részesedéssel rendelkező hitelintézet kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottságot állít fel, amely folyamatosan figyelemmel kíséri a hitelintézet kockázatvállalási stratégiáját és kockázatvállalási hajlandóságát.

(2) A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottságot tagjai az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett hitelintézettel nem állnak munkaviszonyban. Ha a hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületben nincs legalább három olyan tag, aki nem áll munkaviszonyban a hitelintézettel, akkor a kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottságban a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület független tagjai is részt vehetnek.

(3) A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság tagjának megfelelő szakértelemmel kell rendelkeznie a (4) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásához.

(4) A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság feladata különösen

a) szakvélemény elkészítése a vezető állású személyek számára a hitelintézet aktuális és a jövőbeni kockázatvállalási stratégiájáról és kockázatvállalási hajlandóságáról,

b) az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület támogatása a kockázatvállalási stratégia végrehajtásának felügyelésében,

c) az ügyfélnek nyújtott pénzügyi vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó árazási elvek és a hitelintézet üzleti modellje, valamint kockázatvállalási stratégiája közötti összhang vizsgálata, továbbá

d) a javadalmazási politika vizsgálata abból a szempontból, hogy a kialakított javadalmazási rendszer ösztönző elemei figyelembe vegyék a hitelintézet kockázatait, tőke- és likviditási helyzetét, és a bevételek valószínűségét és ütemezését.

(5) Ha a kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatának ellátása során úgy ítéli meg, hogy az árazási elvek nem tükrözik megfelelően az üzleti modell és a kockázatvállalási stratégia szerinti kockázatokat, akkor az árazási elvek módosítására tervet készít, amelyet benyújt az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület számára.

(6) A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság és a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület számára feladataik ellátása során a hitelintézet hozzáférést biztosít a kockázati ellenőrzés funkcióhoz és külső szakértők véleményéhez.

111. § (1) A mérlegfőösszeg tekintetében legalább öt százalékos piaci részesedéssel rendelkező hitelintézet hatékony, átfogó és független, a hitelintézet minden jelentős kockázatára kiterjedő kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egységet alakít ki és működtet.

(2) A hitelintézet a kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egység működtetésére mindenkor rendelkezik a hitelintézet mérete, tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége arányában megfelelő számú, képzettségű és szakmailag alkalmas munkatárssal, megfelelő anyagi erőforrással, és a feladatok ellátásához szükséges hatáskörrel és információkhoz való hozzáféréssel.

(3) A kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egység feladata

a) a kockázatok azonosításának, mérésének és megfelelő jelentésének biztosítása,

b) a kockázatkezelési stratégia kidolgozásában és a kockázatkezelési döntések meghozatalában való részvétel, és

c) a hitelintézet kockázatairól átfogó áttekintés biztosítása.

(4) A kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egység közvetlenül is jelentést tehet a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület számára, és felhívhatja a figyelmét arra, hogy egyedi kockázat kialakulása veszélyezteti vagy veszélyeztetheti a hitelintézet működését.

(5) Az e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat figyelembe véve, ha a hitelintézetnek a mérete, tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettségének aránya indokolja, akkor a hitelintézet a kockázati ellenőrzés funkció gyakorlására és irányítására csak ezzel a feladattal megbízott, külön – megfelelő szakértelemmel és gyakorlattal rendelkező – független vezetőt jelöl ki, akinek munkaviszonya felmondással, azonnali hatályú felmondással csak a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület jóváhagyásával szüntethető meg.

112. § (1) A mérlegfőösszeg tekintetében legalább öt százalékos piaci részesedéssel rendelkező hitelintézet jelölő bizottságot állít fel.

(2) ^*  A jelölő bizottság tagjai a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület olyan tagjai közül kerülhetnek ki, akik az érintett hitelintézetben nem látnak el ügyvezetői feladatokat.

(3) A jelölő bizottság feladata:

a) a vezető testületi tagságra jelöltek állítása és ajánlása,

b) az adott vezető testületi tagsághoz szükséges képességek és feladatok meghatározása, és a feladatok ellátásához szükséges időráfordítás értékelése,

c) a vezető testületi tagok ismerete, készsége és tapasztalata közötti összhang értékelése,

d) a vezető testület egésze és tagjai ismeretének, készségének és tapasztalatának legalább évente történő értékelése, és a megállapításokról jelentés készítése a vezető testület számára,

e) a vezető testület méretének, összetételének és teljesítményének évente legalább egyszer történő értékelése, és ajánlás megfogalmazása a hiányosságok kezelésére,

f) a vezető testületen belül a nemek arányának meghatározása, és ennek eléréséhez szükséges stratégia kidolgozása,

g) a hitelintézet ügyvezetőjének kiválasztására és kinevezésére vonatkozó politikájának rendszeres felülvizsgálása, és a megállapítások alapján az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület számára ajánlás megfogalmazása, valamint

h) a vezető testületi döntések befolyásolástól való mentességének rendszeres felülvizsgálása.

(4) A jelölések során törekedni kell arra, hogy az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületben minél szélesebb szakismerettel rendelkező tagok vegyenek részt, és ennek előmozdítására a hitelintézet belső politikát dolgoz ki.

(5) ^*  A hitelintézet közzéteszi a (3) bekezdés f) pontjában meghatározott nemek arányát, annak eléréséhez meghatározott stratégiáját és a stratégia végrehajtásának módját.

(6) ^*  A Felügyelet a (4) és (5) bekezdés szerinti politikát felhasználva elemzéseket és összehasonlításokat végez a hitelintézetek gyakorlatáról, amelyeket megküld az Európai Bankhatóság (a továbbiakban: EBH) számára.

(7) A jelölő bizottság számára a hitelintézet biztosítja a (3) bekezdésben meghatározott feladatai ellátásához szükséges megfelelő erőforrásokat, az adatokhoz és információkhoz való hozzáférést, és indokolt esetben külső tanácsadó igénybevételét.

113. § (1) ^*  A vezető testület tagjai megfelelő időt fordítanak a hitelintézetnél vállalt funkciójuk ellátására.

(2) A hitelintézet megfelelő humán és pénzügyi erőforrást biztosít az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagjainak képzésére.

(3) ^*  A vezető testület a hitelintézet tevékenységeinek – ideértve a fő kockázatokat is – a megértéséhez megfelelő kollektív tudással, készségekkel és tapasztalattal rendelkezik. A vezető testület általános összetétele biztosítja a tapasztalatok megfelelően széles skáláját.

(4) ^*  A vezető testület minden egyes tagja tisztességesen, befolyástól mentesen és függetlenül jár el annak érdekében, hogy szükség esetén az ügyvezetés döntéseit ténylegesen értékeljék és kifogásolják, valamint hatékonyan ellenőrizzék és felügyeljék a döntéshozatalt. A független eljárást önmagában az nem zárja ki, hogy a vezető testület tagja kapcsolt társaság vagy kapcsolt szervezet tagja.

114. § ^*  (1) ^*  Minden olyan hitelintézet,

a) amelyre az összevont alapú felügyelet nem terjed ki, vagy

b) amely a csoportszintű helyreállítási terv felülvizsgálata alapján erre külön kötelezett

az általa végzett pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységekben és az alkalmazott üzleti modellben rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével, összetettségével arányos helyreállítási tervet készít.

(2) A helyreállítási tervet a hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete által történő jóváhagyást követően benyújtják a Felügyeletnek.

(3) ^*  A helyreállítási terv a hitelintézet esetleges fizetésképtelenné válásának – más hitelintézetekre vagy a pénzügyi közvetítőrendszerrel való összefonódásából adódóan – a pénzügyi piacokra gyakorolható lehetséges hatásainak arányában a következőket tartalmazza:

a) a terv kulcsfontosságú elemeinek, az előző tervhez képest bekövetkezett lényeges változásainak, valamint a hitelintézet általános helyreállítási képességének összefoglalása,

b) az esetleges negatív piaci reakciók kezelését célzó kommunikációs és tájékoztatási terv,

c) a hitelintézet kritikus funkcióinak meghatározása,

d) a hitelintézet kritikus funkciói működésének fenntartásához szükséges, a likviditással és a fizetőképességgel (szolvenciával) kapcsolatban tervezett lépések,

e) a terv minden egyes lényeges lépéséhez szükséges becsült időkeret,

f) a terv esetleges végrehajtását gátló tényezők leírása, ideértve az ügyfelekre, a szerződéses partnerekre, valamint – összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet esetén – a csoport többi tagjára gyakorolt hatásokat is,

g) a hitelintézet fő üzletágai, működési folyamatai és eszközei értékének valamint értékesíthetőségének meghatározására irányuló eljárások, valamint értékesítésükhöz szükséges lépések és azok becsült időkerete,

h) annak ismertetése, hogy a terv hogyan illeszkedik a hitelintézet vállalatirányítási rendszerébe, ideértve a terv kidolgozásához és végrehajtásához kapcsolódó felelősségi köröket,

i) ^*  a 79. §-ban meghatározott tőkekövetelmény megőrzéséhez kapcsolódó szabályok, lehetséges lépések, ideértve a csoporton belüli pénzügyi támogatás nyújtását is,

j) szabályok és lépések annak biztosítására, hogy a hitelintézet megfelelően hozzáférjen válsághelyzeti finanszírozási forrásokhoz,

k) a kötelezettségek szerkezetének átalakítására irányuló szabályok és intézkedések,

l) a fő üzletágak szerkezetének átalakítására irányuló szabályok és intézkedések,

m) a fizetési, elszámolási rendszerekhez és egyéb infrastruktúrákhoz történő hozzáférés fenntartásához szükséges szabályok és intézkedések,

n) a hitelintézet által tett vagy tervezett előkészítő lépések a helyreállítási terv végrehajtásának előmozdítására, ideértve a hitelintézet esetleges tőkeemeléséről szóló döntést korlátozó szabályok felülvizsgálatát is,

o) arra vonatkozó elemzés, hogy a tervben vázolt körülmények között a hitelintézet hogyan és mikor igényelhet a jegybanki feladatkörében eljáró MNB-től rendkívüli likviditási hitelt, ideértve a lehetséges fedezetet is,

p) a Felügyelet által alkalmazható intézkedést, kivételes intézkedést kiváltó esemény teljesülésekor a hitelintézet részéről alkalmazandó lehetséges lépéseket,

q) feltételek és eljárások a tervben foglalt intézkedések hitelintézet által történő gyors végrehajtása biztosításához,

r) alternatív forgatókönyvek a hitelintézet egyedi működése szempontjából súlyos makrogazdasági, illetve a pénzügyi közvetítőrendszerben fennálló általános válsághelyzet kialakulásához kapcsolódóan.

(4) A helyreállítási tervet a hitelintézet legalább évente egyszer, valamint a hitelintézet jogi vagy szervezeti felépítésével, tevékenységével vagy pénzügyi helyzetével kapcsolatos minden olyan változást követően felülvizsgálja, amely a tervben foglaltak végrehajtására lényeges hatással lehet.

(5) A helyreállítási tervben nem feltételezhető, hogy a hitelintézet bármilyen formában rendkívüli állami pénzügyi támogatást kap.

(6) A helyreállítási terv olyan indikátorokat tartalmaz, melyek meghatározzák, hogy a hitelintézet mely pontokon hozza meg a tervben rögzített lépéseket. Az indikátorok lehetnek a hitelintézet pénzügyi helyzetével összefüggő mennyiségi vagy minőségi jellegű mutatók azzal, meghatározásuk során a hitelintézet figyelemmel van a könnyű nyomonkövethetőségükre.

(7) A (6) bekezdéstől eltérően a hitelintézet

a) a helyreállítási terv alapján lépéseket tehet akkor is, ha a körülmény nem felel meg a vonatkozó indikátornak, de az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület az intézkedést szükségesnek tartja,

b) eltekinthet a helyreállítási tervben foglalt intézkedések meghozatalától, ha az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület úgy ítéli meg, hogy a körülmények alapján nem lenne szükséges,

azzal, hogy döntéséről két munkanapon belül tájékoztatja a Felügyeletet.

(8) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet mindazon vállalkozásokra kiterjedő csoportszintű helyreállítási tervet készít, amelyre a csoport tagjaként az összevont alapú felügyelet kiterjed.

(8a) ^*  A csoportszintű helyreállítási terv célja a csoport egészének stresszhelyzetben történő helyreállítása a válsághelyzet okainak kezelésével vagy megszüntetésével, a csoport vagy a csoporthoz tartozó hitelintézet pénzügyi helyzetének rendezésével úgy, hogy a csoport többi tagjának pénzügyi helyzetére is figyelemmel van. A csoportszintű helyreállítási terv koordinált és konzisztens intézkedéseket tartalmaz az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, a pénzügyi intézmények, a leányvállalati hitelintézet és a jelentős fióktelep tekintetében.

(8b) ^*  A csoportszintű helyreállítási terv tartalmazza a (3) bekezdés r) pontja szerinti forgatókönyvet is azzal, hogy a forgatókönyv esetében kitér a helyreállítási terv a hitelintézet egyedi szavatoló tőkéje, valamint az összevont alapú szavatolótőke-követelmény tekintetében a szavatoló tőkeelemek átruházásának nehézségére.

(9) A csoportszintű helyreállítási tervet a hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete által történt jóváhagyást követően benyújtja a Felügyeletnek.

(10) ^*  A csoportszintű helyreállítási terv a csoport tagjainak helyreállítási tervén kívül minden olyan lépést tartalmaz, amelyet a csoport esetleges fizetésképtelenné válásának elkerülése érdekében alkalmaznának azzal, hogy a csoport tagjainak szintjén szükséges – szavatoló tőkét is érintő – intézkedések konzisztenciájára is ki kell térni.

(11) Az 575/2013/EU rendelet 113. cikk (7) bekezdése szerinti ugyanazon intézményvédelmi rendszerhez tartozó hitelintézetek helyreállítási tervét az intézményvédelmi rendszer készíti el.

115. § (1) A hitelintézet egyedi alapon teljesíti az e törvény által meghatározott kockázatkezelésre és vállalatirányítási rendszerre vonatkozó követelményeket, kivéve, ha a hitelintézetet a Felügyelet az 575/2013/EU rendelet 7. cikke szerint a prudenciális követelmények egyedi alapon történő teljesítése alól mentesíti.

(2) Az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és leányvállalatai, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat és leányvállalatai, valamint az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat és leányvállalatai összevont vagy szubkonszolidált alapon is teljesítik a kockázatkezelésre és vállalatirányítási rendszerre vonatkozó követelményeket azzal, hogy biztosítják a kockázatkezelési és vállalatirányítási rendszerek egységességét, összehangoltságát, következetességét, és a Felügyelet részére szolgáltatandó adatok és információk kinyerési képességét.

(3) A (2) bekezdés szerinti konzisztens és összehangolt kockázatkezelési és vállalatirányítási rendszer alkalmazása az e törvény hatálya alá nem tartozó leányvállalatok tekintetében is szükséges, kivéve, ha az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat bizonyítja, hogy ezen elvárás teljesítése a harmadik ország – ahol a leányvállalat letelepedett – jogrendje alapján jogellenesnek minősül.

(4) Az ezen alcímben foglalt rendelkezéseket a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet a központi szervével együttesen teljesíti.

54. Jogsértések jelentése

116. § (1) ^*  A hitelintézet, továbbá a Felügyelet hatékony és megbízható mechanizmust hoz létre, amely ösztönzi az e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, ideértve az 575/2013/EU rendelet előírásainak való tényleges vagy potenciális megsértésének esetén történő vezető tisztségviselői és munkavállalói jelentéstételt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mechanizmus magában foglalja:

a) a jogsértésekről szóló jelentések átvételére és nyomon követésére vonatkozó eljárást,

b) ^*  a hitelintézeten belüli jogsértést bejelentő munkavállaló diszkriminációval és tisztességtelen bánásmóddal szembeni védelmét, valamint

c) a hitelintézeten belüli jogsértést bejelentő személy, valamint a jogsértésért feltehetően felelős természetes személy személyes adatainak védelmét.

(3) A hitelintézet a jogsértés intézményen belüli jelentésére független és önálló csatornát és eljárásokat dolgoz ki és működtet.

55. Javadalmazási politika

117. § (1) A hitelintézet az általa végzett pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel és az alkalmazott üzleti modell jellegével, nagyságrendjével, összetettségével és kockázataival arányos, valamint megfelelő módon és mértékben belső szabályzatában meghatározott javadalmazási politikával rendelkezik.

(2) ^*  A javadalmazási politika hatálya a hitelintézet azon munkavállalókat magukba foglaló munkavállalói kategóriáira terjed ki, akiknek a szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol a hitelintézet kockázati profiljára.

(2a) ^*  A (2) bekezdés alkalmazásában azon munkavállalói kategóriákba, akiknek a szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol a hitelintézet kockázati profiljára, legalább a következők tartoznak:

a) a vezető állású személyek,

b) az ellenőrzési feladatokért és a lényeges szervezeti egységekért vezetői felelősséggel tartozó munkavállalók,

c) a megelőző évben jelentős mértékű javadalmazásra jogosult munkavállalók, ha teljesülnek a következő feltételek:

ca) a munkavállaló javadalmazása legalább százötvenmillió forint és legalább a vezető állású személyek részére juttatott átlagos javadalmazás és

cb) a munkavállaló a szakmai tevékenységét valamelyik lényeges szervezeti egységben végzi, és a tevékenysége olyan jellegű, amely jelentős hatást gyakorol az érintett szervezeti egység kockázati profiljára.

(3) ^*  A javadalmazási politika összhangban áll a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel, elősegíti annak alkalmazását, és nem ösztönözhet a hitelintézet kockázatvállalási limitjeit meghaladó kockázatok vállalására. A javadalmazási politika nemek szempontjából semleges javadalmazási politika. A javadalmazási politika a hitelintézet üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel is összhangban áll, valamint az érdekkonfliktus elkerülését célzó intézkedéseket tartalmaz.

(4) ^*  A hitelintézet a javadalmazási politikára vonatkozó szabályokat összevont alapon minden olyan vállalkozás tekintetében alkalmazza, amelyekre az összevont alapú felügyelet a hitelintézettel együttesen kiterjed azzal, hogy nem kell összevont alapon alkalmazni e §-t és a 118. §-t, ha az Európai Unióban székhellyel rendelkező vagy harmadik országbeli leányvállalatra egyedi javadalmazási követelmények vonatkoznak. A hitelintézet egyedi alapon alkalmazza az e §-ban és a 118. §-ban foglaltakat a leányvállalatok munkavállalóira, ha azok befektetési alapkezelő vagy befektetési vállalkozás munkavállalói, és olyan szakmai tevékenység ellátására kapnak megbízást, amely közvetlen és érdemi hatást gyakorol a csoporton belüli intézmények kockázati profiljára vagy üzleti tevékenységére.

(5) ^*  A javadalmazási politika elveit a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület fogadja el és vizsgálja felül, az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület felel annak végrehajtásáért, amelyet legalább évente a hitelintézet belső ellenőrzése is ellenőriz.

(6) A mérlegfőösszeg tekintetében legalább öt százalék piaci részesedéssel rendelkező hitelintézetek javadalmazási bizottságot állítanak fel, amely felügyeli a kockázatkezelésért és a jogszabályoknak történő megfelelésért felelős vezető – ideértve a belső kontroll feladatkört ellátó munkavállalókat is – javadalmazását, valamint előkészíti a javadalmazásra vonatkozó döntéseket a részvényesek, a befektetők és a hitelintézetben érdekelt egyéb felek hosszú távú érdekeinek figyelembevételével.

(7) A javadalmazási bizottság elnöke és tagjai az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett hitelintézettel nem állnak munkaviszonyban. Ha a hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületében nincs legalább három olyan tag, aki nem áll munkaviszonyban a hitelintézettel, akkor a javadalmazási bizottságban a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület független tagjai is részt vehetnek.

118. § (1) A hitelintézet elkülöníti az alapjavadalmazást és a teljesítményjavadalmazást és belső szabályzatban határozza meg a teljes javadalmazáson belül az alapjavadalmazás és a teljesítményjavadalmazás arányát azzal a korlátozással, hogy a teljesítményjavadalmazás – a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel – egyetlen vezető állású személy vagy munkavállaló esetében sem haladhatja meg az alapjavadalmazás 100 százalékát.

(2) A hitelintézet az alapjavadalmazás legfeljebb 200 százalékát elérő teljesítményjavadalmazást alkalmazhat, ha

a) a hitelintézet közgyűlése arra felhatalmazást ad,

b) a közgyűlésen megtárgyalt előterjesztés részletesen feltünteti a magasabb teljesítményjavadalmazás indoklását,

c) a közgyűlésen a hitelintézet tulajdonosainak támogató határozata

ca) legalább 66 százalékos többségű, amely a tulajdoni jogok legalább 50 százalékát jeleníti meg, vagy

cb) legalább a képviselt tulajdoni jogok 75 százalékos többségével kerül elfogadásra, és

d) a hitelintézet előzetesen tájékoztatja a Felügyeletet a közgyűlés előterjesztéséről, valamint a c) pont alapján hozott határozatról.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti előterjesztés tartalmazza:

a) a magasabb alapjavadalmazás-teljesítményjavadalmazás arány szükségességének indokolását,

b) a javasolt maximális arányt,

c) az érintett vezető állású személyek és munkavállalók számára, beosztására vonatkozó adatokat, valamint

d) a hitelintézet stabil tőkehelyzetének fenntartására vonatkozó követelményre gyakorolt hatást.

(4) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott személy sem közvetlenül, sem közvetve nem gyakorolhatja tulajdonosi vagy tagi szavazati jogait a (2) bekezdés c) pontja szerinti határozat meghozatalakor.

(5) A hitelintézet igazolja a Felügyelet felé, hogy a javasolt magasabb alapjavadalmazás-teljesítményjavadalmazás arány nem ütközik a hitelintézet e törvényben, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályokban, és az 575/2013/EU rendeletben meghatározott követelményekkel.

(6) ^*  A hitelintézet az (1) és (2) bekezdés alkalmazásakor a teljesítmény-javadalmazás legfeljebb 25 százalékáig diszkontált értéken veszi figyelembe a (11) bekezdésben meghatározott instrumentumokban nyújtott, legalább öt éves halasztási időszakkal juttatott teljesítményjavadalmazási eszközöket.

(7) Az (1) és a (2) bekezdésben rögzített korlátozásokat figyelembe véve az alapjavadalmazás és a teljesítményjavadalmazás aránya kiegyensúlyozott. Ezen belül az alapjavadalmazás olyan mértékű, hogy rugalmas javadalmazási politika érvényesüljön, és lehetőség legyen arra, hogy adott esetben a teljes javadalmazás kizárólag alapjavadalmazásból álljon.

(8) Teljesítményjavadalmazásnál egyszerre kell értékelni a vezető állású személy vagy a munkavállaló – pénzügyi és nem pénzügyi kritériumokon alapuló –, az érintett szervezeti egység és a hitelintézet eredményét. A teljesítményértékelés alapja a hitelintézet hosszú távú teljesítménye, ezért az értékelés többéves időtávra terjed ki, és a teljesítményjavadalmazás kifizetésére kötelezettséget vállalni csak kivételesen, új munkavállaló felvételekor egy évre lehet. A hitelintézet a teljesítményjavadalmazásként szétosztható összeg meghatározásánál figyelembe veszi az üzleti ciklusokat, a jelenlegi és jövőbeni kockázatokat, a tőke költségét és a szükséges likviditást.

(9) A teljesítményjavadalmazásra kötelezettség nem vállalható, és nem képezheti részét a jövőbeli javadalmazási terveknek.

(10) Teljesítményjavadalmazás csak akkor fizethető, és a vezető állású személy vagy a munkavállaló csak akkor jogosult a teljesítményjavadalmazásra, ha

a) a hitelintézet pénzügyi helyzete fenntartható, és

b) a hitelintézet, az érintett szervezeti egység és a vezető állású személy vagy munkavállaló teljesítménye azt indokolttá teszi.

(11) A teljesítményjavadalmazás legalább 50 százaléka a következő elemekből, vagy azok egyensúlyban lévő kombinációjából áll: ^* 

a) ^*  az érintett hitelintézet jogi formájától függően részvényekből vagy tulajdoni részesedésekből, illetve részvényhez kötött eszközökből vagy azokkal egyenértékű nem készpénz alapú eszközökből, és

b) olyan teljesítményjavadalmazás céljára felhasználható kiegészítő alapvető tőkéből, járulékos tőkéből vagy egyéb instrumentumokból, amelyek

ba) elsődleges alapvető tőkeelemmé konvertálhatóak át, vagy

bb) leírhatóak az említett tőkeelemekből, és

amelyek folyamatosan tükrözik a hitelintézet kitettségeinek minőségét azzal, hogy ezekre az eszközökre a visszatartási politika megfelelően vonatkozik.

(12) ^*  A teljesítményjavadalmazás legalább 40 százalékát – a belső szabályzatban meghatározott küszöbértéknél magasabb összegű teljesítményjavadalmazás esetén legalább 60 százalékát – halasztva, az üzleti tevékenység természetétől, kockázataitól és az adott vezető állású személy, munkavállaló tevékenységeitől függően legalább négy-ötéves időszak alatt elosztva kell kifizetni. A halasztási időszak nem lehet rövidebb öt évnél az olyan hitelintézet vezető állású személye esetében, amely hitelintézet méreténél, belső szervezeténél, valamint tevékenysége jellegénél, nagyságrendjénél és összetettségénél fogva jelentős. A halasztási időszak hosszát az üzleti ciklusnak, az üzlet jellegének, kockázatainak és az érintett munkavállaló tevékenységeinek megfelelően kell megállapítani. A halasztási szabályok szerint fizetendő javadalmazás legfeljebb időarányosan illetheti meg a munkavállalót.

(12a) ^*  A teljesítményjavadalmazást csökkenteni kell, ha a hitelintézet pénzügyi teljesítménye jelentősen visszaesik vagy negatív, figyelembe véve az aktuális javadalmazást és a csökkentési vagy visszakövetelési szabályokat.

(13) A teljesítményjavadalmazás 100 százalékára csökkentési lehetőség vagy visszakövetelési szabályok alkalmazandóak. A hitelintézet a belső szabályzatában konkrét kritériumokat határoz meg a csökkentési vagy a visszakövetelési szabályok alkalmazására, amelyben tekintettel van arra, hogy a vezető állású személy vagy a munkavállaló

a) részese vagy felelőse volt-e olyan gyakorlatnak, amely a hitelintézet számára bekövetkezett jelentős veszteséget okozott, és

b) megfelel-e az alkalmasságra és megfelelőségre vonatkozó elvárásoknak.

(14) Ha a hitelintézet pénzügyi teljesítménye a belső szabályzatban meghatározottak szerinti mértékben azért romlik, mert az adott vezető állású személy, munkavállaló túlzott kockázatot vállalt, a vezető állású személy, munkavállaló kifizetendő teljesítményjavadalmazását csökkenteni kell.

(15) A teljesítményjavadalmazás kifizetése nem eredményezheti azt, hogy a hitelintézet nem tudja a szükséges mértékben megerősíteni a tőkéjét, és kifizetéskor a hitelintézet nem alkalmazhat olyan módszereket, amelyek nem állnak összhangban a javadalmazási politika elveinek teljesülésével.

(16) A teljesítményjavadalmazás kifizetése nem eredményezheti az e törvényben, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályokban, és az 575/2013/EU rendeletben meghatározott követelmények nem teljesítését.

119. § (1) A munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések az eltelt időszakban elért teljesítményt tükrözik, az el nem ért eredményhez kifizetés nem kapcsolódhat.

(2) Az előző munkaviszony alapján fennálló, szerződésből következő teljes javadalmazás átvállalásával vagy az előző teljes javadalmazásból következő kompenzáció révén adott újabb teljes javadalmazás összhangban áll a hitelintézet hosszú távú érdekeivel, ideértve a visszatartási, a halasztási, a teljesítmény- és a visszakövetelési megállapodásokat is.

(3) ^*  Ha a hitelintézet a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzattal rendelkezik, az összhangban áll a hitelintézet üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel.

(4) ^*  Ha a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzat alapján a vezető állású személy, munkavállaló részére teljesítményjavadalmazása részeként nem kötelező nyugdíjjuttatás jár és a vezető állású személy, munkavállaló

a) a nyugdíjazása előtt távozik a hitelintézettől, akkor a hitelintézetnek a 118. § (11) bekezdésében meghatározott eszközök formájában öt évig vissza kell tartania a nem kötelező nyugdíjjuttatásokat,

b) eléri a nyugdíjazását, akkor a hitelintézet a munkaviszony megszűnése után ötéves visszatartási időszak figyelembevételével fizetheti ki ezen juttatásokat a 118. § (11) bekezdésében meghatározott eszközök formájában.

(5) ^*  A 118. § (11) és (12) bekezdése, valamint a (4) bekezdés nem alkalmazandó

a) az olyan hitelintézetre, amely nem minősül az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 146. pontjában meghatározott nagy méretű hitelintézetnek, és az egyedi alapon számított, előző négy év végi mérlegfőösszegének átlaga nem haladja meg az ezerötszáz-milliárd forintot,

b) arra a munkavállalóra, akinek az éves teljesítményjavadalmazása nem haladja meg a tizenhétmillió-ötszázezer forintot, és a teljesítményjavadalmazás a munkavállaló teljes éves javadalmazásának legfeljebb az egyharmada.

120. § (1) A hitelintézet ellenőrzési feladatokat végző munkavállalói – ideértve a belső kontroll feladatkört ellátó munkavállalókat is – javadalmazása független az általuk felügyelt szervezeti egységek teljesítményétől, az a feladatkörükhöz kapcsolódó célkitűzések elérésén alapul.

(2) ^*  Az ellenőrzési feladatokat és a kockázatkezelési feladatokat végző munkavállalóknak – ideértve a belső kontroll feladatkört ellátó munkavállalókat is – a javadalmazását – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület felügyeli.

(3) Ha a hitelintézet javadalmazási bizottságot állít fel, akkor a javadalmazási bizottság a felelős az érintett munkavállalók javadalmazásának felügyeletéért.

(4) A hitelintézet vezető állású személye, munkavállalója nem köthet olyan fedezeti ügyletet, amely a javadalmazására vonatkozó szerződésben foglalt kockázatvállalás hatásait kiküszöbölné.

121. § (1) Az ezen alcímben foglalt rendelkezések alkalmazásában a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet a központi szervével egy hitelintézetnek tekintendő.

(2) Másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepe a hitelintézet székhelye szerinti állam javadalmazásra vonatkozó jogszabályban foglalt szabályokat alkalmazza.

56. Nyilvánosságra hozatal

122. § (1) ^*  A Felügyelet az 575/2013/EU rendelet Nyolcadik részében meghatározott információk évesnél gyakoribb nyilvánosságra hozataláról is dönthet, ha a hitelintézet tevékenységi volumene, tevékenységi köre, más országban folytatott tevékenysége, különböző pénzügyi szektorokban folytatott tevékenysége, nemzetközi pénzügyi piacon való részvétele, illetve a klíring- és elszámolási rendszerekben való részvétele indokolja azt.

(2) ^*  A hitelintézeti anyavállalat és a pénzügyi holding társaság anyavállalat legalább évente nyilvánosságra hozza a jogi, vállalatirányítási és szervezeti struktúráját, valamint javadalmazási politikáját.

(3) A hitelintézet nyilvánosságra hozatali kötelezettségét honlapján vagy azon az internetes felületen teljesíti, amelyen az éves számviteli beszámolóját hozza nyilvánosságra.

(4) ^*  A pénzügyi intézmény a honlapján közzéteszi

a) a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosai nevét (cégnevét), tulajdoni és szavazati hányadát, valamint a vele szoros kapcsolatban álló személyek körét, kivéve, ha a szoros kapcsolatot a magyar állam alapozza meg,

b) a Felügyelet által a vonatkozó jogszabályok megsértése miatt vele szemben hozott határozat rendelkező részét.

(5) ^*  A (4) bekezdés b) pontja szerinti közzétételi kötelezettség az adott határozat közlésétől számított öt évig áll fenn. A pénzügyi intézmény jogosult a határozat indokolását is közzétenni azzal, hogy az indokolás közzététele során a bank- és üzleti titokvédelmi szabályok által védett adatok közzétételét mellőzni kell. A pénzügyi intézmény mérlegelése alapján a saját üzleti titkai körébe tartozó adatokat közzéteheti.

123. § (1) ^*  A hitelintézet, ha az 575/2013/EU rendelet alapján összevont alapú felügyelet alá tartozik, legalább évente egyszer összevont alapon nyilvánosságra hozza az üzleti évre vonatkozóan (EGT-államonként és harmadik országonkénti bontásban)

a) a hitelintézet nevét, tevékenységek jellegét és földrajzi tagozódását,

b) árbevételét,

c) teljes munkaidőben alkalmazottak létszámát,

d) adózás előtti eredményét,

e) az eredményt terhelő adókat, valamint

f) a kapott állami támogatást.

(2) A hitelintézet egyedi alapon nyilvánosságra hozza az adózott eredmény és a mérlegfőösszeg hányadosaként kifejezett eszközarányos jövedelmezőségi mutatóját.

57. Belső minősítésen alapuló módszerek alkalmazása

124. § (1) Az 575/2013/EU rendelet harmadik része, I. címe 3. fejezetének 1. szakaszában és IV. címe 5. fejezetének 1–5. szakaszában meghatározottak sérelme nélkül a hitelintézet a mérete, szervezeti felépítése, tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége alapján törekszik a belső minősítésen alapuló módszerek alkalmazására kockázattal súlyozott kitettség értéke és tőkekövetelményének meghatározása során.

(2) A hitelintézet tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége alapján a kitettsége tekintetében nem használhatja kizárólagosan a külső hitelminősítő által kiadott hitelminősítést.

(3) A Felügyelet figyelemmel kíséri a hitelintézetnek az (1) és (2) bekezdés szerinti stratégiai és operatív lépéseit, és ösztönzi a hitelintézetet belső hitelkockázat-értékelési képességük fejlesztésére, belső modellek alkalmazására, különösen

a) a kereskedési könyvbe bevezetett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok egyedi kockázata, és

b) a nemteljesítési és átminősítési kockázata

tekintetében, ha a hitelintézet kitettségeinek speciális kockázata abszolút értelemben jelentős és különböző kibocsátók hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaiból nagyszámú jelentős pozícióval rendelkezik.

VII. Fejezet

Tulajdonjog gyakorlásának szabályai, irányítás és ellenőrzés

58. A befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosok

125. § A pénzügyi intézmény befolyásoló részesedéssel rendelkező tagja csak olyan személy lehet,

a) aki (amely) független a pénzügyi intézmény óvatos, körültekintő és megbízható (a továbbiakban együtt: prudens) működését veszélyeztető befolyástól, jó üzleti hírnévvel rendelkezik, valamint biztosítani képes a pénzügyi intézmény megbízható, gondos tagi irányítását és ellenőrzését, valamint

b) akinek (amelynek) üzleti kapcsolatrendszere és tagi szerkezete átlátható és ezáltal nem zárja ki a pénzügyi intézmény fölötti hatékony felügyelet gyakorlását.

59. A befolyásoló részesedés megszerzésének engedélyezése

126. § (1) A Felügyelettől engedélyt kér, aki pénzügyi intézményben

a) befolyásoló részesedést kíván szerezni, vagy

b) befolyásoló részesedést úgy kívánja módosítani, hogy az elérje a 20, a 33 vagy az 50 százalékos határértéket.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély iránti kérelemhez a kérelmező benyújtja a 18. § (1) bekezdés g), h) pontjában és a 18. § (2)–(4) bekezdésben meghatározott iratokat.

(3) A pénzügyi intézmény tagja a tagi részesedéséhez vagy a szavazati joghoz kapcsolódó, annak arányát meghaladó előnyöket biztosító megállapodást csak a Felügyelet engedélyével köthet.

(4) ^*  Az (1) bekezdéstől eltérően nem szükséges a Felügyelet engedélye, ha a befolyásoló részesedést szerző vagy a meghatározott határértéket átlépő személy a pénzügyi intézménnyel egy csoportba tartozik, és a befolyásoló részesedés megszerzésére vagy a határérték növekedésére a csoporton belül egyesülés, szétválás vagy átalakulás következtében kerül sor.

(5) ^*  Az (1)–(3) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem tartalmazza

a) a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező megnevezését,

b) a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozásból a kérelmező birtokában lévő részesedés megjelölését,

c) a megszerezni kívánt részesedés arányát,

d) a tagi részesedés szerzésére vagy a szavazati joghoz kapcsolódó, jelentős előnyöket biztosító megállapodásra tett szerződéses ajánlatot, valamint

e) a kérelmezőnél vezető tisztségviselői beosztásban lévő személy tekintetében a 137. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok megítéléséhez szükséges tényeket és a 137. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárással kapcsolatos nyilatkozatot.

127. § (1) A befolyásoló részesedés mértékének megállapításánál a szavazati jog kiszámítása – a szavazati jog gyakorlásának korlátozására vonatkozó előírásoktól függetlenül – mindazon részesedés alapján történik, amelyhez a vállalkozás létesítő okiratának rendelkezése alapján szavazati jog kapcsolódik.

(2) A befolyásoló részesedés mértékének meghatározásakor a kérelmező részesedésén kívül a (3) és (4) bekezdés szerinti szavazati jogot is figyelembe kell venni.

(3) A befolyásoló részesedés mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásaként működő

a) befektetési alapkezelő, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozást (a továbbiakban: ÁÉKBV) kezelő vállalkozás szavazati jogát, ha a befektetési alapkezelő, ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás az általa kezelt értékpapír-állományhoz kapcsolódó szavazati jogot,

b) hitelintézet, befektetési vállalkozás szavazati jogát, ha a hitelintézet, befektetési vállalkozás az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot

a kérelmező, a kérelmező másik ellenőrzött vállalkozásának közvetlen, közvetett bármely más módon adott utasítása alapján gyakorolhatja.

(4) A befolyásoló részesedés mértékének meghatározásakor a kérelmező szavazati jogaként szükséges figyelembe venni a részesedéshez kapcsolódó szavazati jogot, amelyet

a) a kérelmező és harmadik személy olyan megállapodás alapján gyakorolhat, amely lehetővé teszi a megállapodásban részes felek számára a szavazati jog összehangolt gyakorlását,

b) a kérelmező a szavazati jog ideiglenes átruházására irányuló megállapodás alapján gyakorolhat,

c) a kérelmező a nála biztosítékként elhelyezett részesedéshez kapcsolódóan, megállapodás alapján gyakorolhat,

d) a kérelmező a részesedésre vonatkozó haszonélvezeti jog alapján gyakorolhat,

e) a kérelmező ellenőrzött vállalkozása az a)–d) pontban meghatározottak alapján gyakorolhat,

f) a kérelmező letétkezelőként – a letevő konkrét utasítása hiányában – saját döntése alapján gyakorolhat,

g) harmadik személy – a kérelmezővel kötött megállapodás alapján – saját nevében, a kérelmező javára gyakorolhat, vagy

h) a kérelmező meghatalmazottként – a meghatalmazó konkrét utasítása hiányában – saját döntése alapján gyakorolhat.

(5) A befolyásoló részesedés mértékének meghatározásakor nem szükséges figyelembe venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásának szavazati jogát, ha a kérelmező és annak ellenőrzött vállalkozása a részesedés megszerzésekor írásban nyilatkozik arról, hogy

a) a szavazati jogot nem gyakorolja vagy harmadik személy a kérelmezőtől és annak ellenőrzött vállalkozásától függetlenül gyakorolhatja, és a részesedést annak megszerzésétől számított egy éven belül elidegeníti,

b) a szavazati jogot harmadik – a kérelmezőtől és annak ellenőrzött vállalkozásától független – személy papír alapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása szerint gyakorolhatja, vagy

c) a pénzügyi intézmény döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, vagy testületi tagjainak kinevezésére, felmentésére vonatkozó döntések meghozatalában nem vesz részt.

(6) A befolyásoló részesedés mértékének meghatározásakor nem szükséges figyelembe venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásaként működő hitelintézet, befektetési vállalkozás szavazati jogát, ha a hitelintézet, befektetési vállalkozás rendelkezik portfóliókezelési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel, és

a) papír alapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása alapján,

b) a kérelmezőtől függetlenül

gyakorolhatja az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot.

128. § (1) A pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező személy a szerződéskötést megelőzően két nappal a Felügyeletnek bejelenti, ha

a) befolyásoló részesedését teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy

b) befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy az a 20, 33 vagy 50 százalékos határérték alá csökkenjen.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy két napon belül a Felügyeletnek bejelenti, ha új vezető tisztségviselőt választott.

(3) A bejelentés – az (1) bekezdés b) pontja esetében – tartalmazza a fennmaradó tagi részesedést, a szavazati jog mértékét vagy a jelentős előnyt biztosító szerződés módosítását is.

129. § (1) A Felügyelet a 126. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott kérelem átvételét a benyújtástól számított két munkanapon belül, írásban igazolja a kérelmező, illetve a befolyással rendelkező felé (a továbbiakban: átvételi igazolás), és egyben tájékoztatja a (2)–(6) bekezdésben meghatározott ügyintézési határidőről. Ez a rendelkezés megfelelően alkalmazandó a hiánypótlás esetében is.

(2) ^*  A Felügyelet a kérelemhez csatolandó valamennyi dokumentum – azaz a teljes kérelem – benyújtását követő átvételi igazolás (a továbbiakban: teljességi igazolás) kiállításától számított hatvan munkanapon belül megvizsgálja a befolyásszerzési szándékot abból a szempontból, hogy annak megvalósulását követően az e törvényben foglaltak teljesítése biztosítható-e.

(3) A Felügyelet az e törvényben meghatározott információk hiányos vagy nem megfelelő módon való benyújtása esetén az átvételi igazolás kiállításától számított ötven munkanapon belül, az értékelés befejezéséhez szükséges információk megjelölésével, írásban további tájékoztatást, illetve a hiányok pótlását kérheti (a továbbiakban: hiánypótlás).

(4) A hiánypótlásra biztosított határidő húsz munkanap.

(5) A hiánypótlásra biztosított határidő harminc munkanap, ha a kérelmező

a) székhelye harmadik országban található, vagy

b) nem tartozik a Tanács 85/611/EGK, a 92/49/EGK irányelvét, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2002/83/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvét átültető EGT-állami jogszabályok szerinti felügyelet hatálya alá.

(6) A hiánypótlás kérelmező általi teljesítését követően a Felügyelet a kérelmezőtől jogosult egyéb tájékoztatást is kérni. Ezen tájékoztatás teljesítésére biztosított határidőt azonban az ügyintézési határidő számításánál figyelembe kell venni.

130. § (1) Ha a kérelmező

a) másik EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, biztosító, viszontbiztosító, ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás,

b) anyavállalata az a) pontban foglalt vállalkozásnak vagy

c) ellenőrzött vállalkozása az a) pontban foglalt vállalkozás,

akkor a Felügyelet a kérelmet haladéktalanul továbbítja a pénzügyi intézmény, a befektetési vállalkozás, a biztosító, a viszontbiztosító és az ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás székhelye szerinti, illetékes felügyeleti hatóságnak.

(2) Az illetékes felügyeleti hatóságok által a Felügyelet számára megküldött állásfoglalásokat a Felügyelet határozata indokolásában ismerteti.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmező kérelmét egy másik illetékes felügyeleti hatóság továbbította a Felügyelet részére, akkor a Felügyelet a szükséges információkat a kérelmet továbbító illetékes felügyeleti hatóságnak átadja, javaslatát megfogalmazza, indokolt esetben a kérelem elfogadása tekintetében fenntartását jelentheti be.

131. § (1) A Felügyelet a 126. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező – ideértve annak tagját vagy vezető tisztségviselőjét is –

a) tevékenysége, illetve a pénzügyi intézményre gyakorolt befolyása veszélyezteti a pénzügyi intézmény független, megbízható és körültekintő tagi irányítását,

b) üzleti tevékenységének, kapcsolatainak jellege, vagy a más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tagi részesedésének szerkezete olyan, hogy a felügyeleti tevékenységet akadályozza vagy

c) nem rendelkezik jó üzleti hírnévvel,

d) ^*  befolyásoló részesedése szerzésével kapcsolatban feltételezhető, hogy az erre vonatkozó jogszabályok alapján pénzmosást vagy terrorizmus-finanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg elkövetni, vagy hogy a szándékolt befolyásoló részesedés szerzése növelheti ennek kockázatát.

(2) Az engedélyt kérő személy vagy tagjának, vezető tisztségviselőjének tevékenysége, illetve a pénzügyi intézményre gyakorolt befolyása különösen akkor veszélyezteti a pénzügyi intézmény független, megbízható és körültekintő tagi irányítását, ha

a) pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képező részesedésszerzés nagyságához viszonyítva nem minősíthető megfelelőnek,

b) nem bizonyítható a részesedésszerzéshez felhasznált pénzeszközök eredetének törvényessége vagy a pénzeszközök tulajdonosaként megjelölt személy adatainak valódisága,

c) nem teljesíti a rendkívüli intézkedési tervben megállapított feltételeket,

d) szavazati jogának gyakorlását a Felügyelet – a bejelentést megelőző öt éven belül – felfüggesztette vagy

e) természetes személy esetén a 137. § (4) bekezdésében foglalt kizáró ok áll fenn.

(3) Ha a befolyásoló részesedés engedélyezésének megtagadására okot adó körülmény nem áll fenn, de a természetes személy mint kérelmező ellen a 137. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárás van folyamatban, a Felügyelet az engedélyt a tag szavazati jogának a büntetőeljárás befejezéséig történő felfüggesztésével adja meg.

(4) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott tény vagy körülmény ellenőrzése érdekében a Felügyelet bármelyik érdekelt féltől törvény felhatalmazása alapján kezelhető adatot, illetve tájékoztatást kérhet.

(5) Ha a befolyásoló részesedés megszerzésének feltételei már nem állnak fenn, a Felügyelet a jogellenes állapot megszüntetéséig vagy megszűnéséig, illetve a feltételek meglétének ismételt igazolásáig a tag szavazati jogának gyakorlását felfüggeszti.

(6) Ha pénzügyi intézmény tagja szavazati jogát törvény rendelkezése alapján nem gyakorolhatja, szavazati jogát a határozatképesség megállapításánál számításon kívül kell hagyni.

(7) A Felügyelet engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatalnak az irányítás megszerzéséhez szükséges engedélyét.

132. § (1) Ha a Felügyelet a 129. §-ban meghatározott ügyintézési határidőn belül a befolyásoló részesedés megszerzésének, illetve a meglévő befolyásoló részesedés mértéke növelésének jóváhagyását nem tagadja meg, a jóváhagyás megadottnak tekintendő.

(2) Ha a Felügyelet a befolyásoló részesedés megszerzését, illetve a meglévő befolyásoló részesedés mértékének növelését nem tagadja meg, annak lebonyolítására határidőt állapíthat meg, amely nem haladhatja meg a hat hónapot.

133. § Az előírt engedély iránti kérelem benyújtásának elmulasztása, a kérelem elutasítása, az előírt bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy az adatszolgáltatás megtagadása esetén a részesedésszerzésre vagy az előny biztosítására irányuló szerződésből származó szavazati jogok gyakorlását a Felügyelet a megfelelő törvényes feltételek biztosításáig megtilthatja.

134. § (1) Aki a pénzügyi intézményben

a) befolyásoló részesedést szerzett,

b) befolyásoló részesedését úgy módosította, hogy

ba) az eléri a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket vagy

bb) az már nem éri el a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket vagy

c) a tulajdonjoghoz vagy a szavazati joghoz kapcsolódó, jelentős előnyöket biztosító megállapodást kötött, vagy az ilyen megállapodást módosította

a szerződéskötést követő harminc napon belül írásban értesíti a Felügyeletet.

(2) A pénzügyi intézmény öt munkanapon belül a Felügyeletet írásban tájékoztatja, ha tudomást szerez a 126–128. §-ban meghatározott arányú részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról.

60. A tulajdonosokra, a vezető testületek tagjaira és a vezető állású személyekre vonatkozó szabályok

135. § ^*  (1) A nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézet alapszabálya meghatározhatja az egy részvényes által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét. A szavazati jog legmagasabb mértékének meghatározása során tilos a részvényesek közötti bármiféle különbségtétel. A társaság alapszabálya az alapszabályban meghatározott részvényesi csoport szavazati joggyakorlását maximáló szabályt is előírhat.

(2) A nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézet közgyűlése legalább kétharmados szótöbbséggel határozhat az alapszabály olyan tartalmú módosításáról, amelynek alapján az e törvényben rögzített, a Felügyelet által alkalmazható intézkedés, kivételes intézkedés vagy a Szantv. szerinti szanálási eljárás elrendelésének elkerülése érdekében szükséges tőkeemelésről döntő közgyűlést annak kezdőnapját megelőzően legalább tíz nappal össze lehessen hívni.

136. § (1) A pénzügyi intézmény igazgatósága a névre szóló részvényekről és a részvények tulajdonosáról olyan részvénykönyvet vezet, amely a következő adatokat tartalmazza:

a) ^*  a részvénytulajdonosok nevét, természetes személy esetén lakcímét, anyja nevét, állampolgárságát, jogi személy és egyéni cég esetén pedig székhelyét,

b) ha a részvénynek több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok és a közös képviselő a) pontban meghatározott adatait,

c) a részvény értékpapírkódját, sorozatát és névértékét,

d) a részvény fajtáját,

e) ^* 

f) a részvényvásárlás részvénykönyvbe történő bejegyzésének időpontját,

g) a felülbélyegzés időpontját,

h) a részvény bevonásának és megsemmisítésének időpontját, valamint

i) a tulajdonszerzéssel összefüggő felügyeleti határozat ügyszámát és meghozatalának időpontját.

(2) A részvénykönyvet az igazgatóság úgy vezeti, hogy abból visszamenőlegesen is megállapítható legyen mindennemű változtatás, módosítás, törlés vagy javítás, az adatot bejegyző személye, valamint a bejegyzés jogalapja és időpontja.

(3) A részvénykönyv mellékleteként az igazgatóság nyilvántartja a legalább öt százalékot elérő tagok által a pénzügyi intézményben birtokolt, a 3. melléklet szerint számított közvetett tulajdonának azonosításra alkalmas adatait is. A pénzügyi intézményben ötszázalékos vagy ezt meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező, illetve ilyen hányadot megszerző tag a pénzügyi intézményben birtokolt közvetett tulajdonát, illetve annak változását az azonosításra alkalmas adatok egyidejű közlésével bejelenti a pénzügyi intézménynek.

(4) A (3) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesítő tag szavazati jogának gyakorlását a kötelezettség teljesítéséig a Felügyelet felfüggeszti.

(5) A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény vezető állású személye a tulajdonában lévő, a pénzügyi intézmény által kibocsátott részvényét a pénzügyi intézmény igazgatóságának bejelenti.

137. § (1) A Felügyelet előzetes engedélyével választható meg és nevezhető ki a pénzügyi intézménynél a vezető állású személy, továbbá a pénzügyi holding társaság és a vegyes pénzügyi holding társaság tevékenységét ténylegesen irányító vezető állású személy.

(2) ^*  Ha az (1) bekezdésben meghatározott személlyel szemben a (6) bekezdésben meghatározott büntetőeljárás van folyamatban, a Felügyelet a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárását a büntetőeljárás befejezéséig felfüggeszti.

(3) A Felügyelet a természetes személy megválasztására, vagy kinevezésére irányuló engedélykérelmet akkor utasítja el, ha a (4) és (5) bekezdésben felsorolt kizáró okok valamelyike a kinevezésre vagy megválasztásra javasolt személlyel szemben fennáll vagy ügyvezető esetén, ha a javasolt személy a 155. §-ban foglalt feltételeknek nem felel meg.

(4) Pénzügyi intézménynél és vegyes pénzügyi holding társaságnál nem lehet vezető állású személy az, aki

a) befolyásoló részesedéssel rendelkezik (vagy rendelkezett) vagy vezető állású személy (vagy az volt) egy olyan pénzügyi intézményben,

aa) amely esetében a fizetésképtelenséget csak a Felügyelet által alkalmazott kivételes intézkedésekkel lehet elkerülni, vagy

ab) amelyet a tevékenységi engedély visszavonása miatt fel kellett számolni,

és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős vagy végleges határozat megállapította; ^* 

b) ^*  súlyosan vagy rendszeresen megsértette e törvény vagy más, a banküzemre vagy a pénzügyi intézmény gazdálkodására vonatkozó jogszabály előírásait, és ezt a Felügyelet, más hatóság végleges határozata vagy a bíróság jogerős ítélete öt évnél nem régebben megállapította;

c) büntetett előéletű;

d) nem rendelkezik jó üzleti hírnévvel;

e) ^*  közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt áll.

(5) ^*  Hitelintézetnél nem lehet vezető állású személy – a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület tagja kivételével – a (4) bekezdésben foglaltakon túl az sem, aki

a) nem rendelkezik legalább háromévi – a banki vagy vállalati gazdálkodás vagy a közigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén szerzett – vezetői gyakorlattal,

b) más pénzügyi intézménynél könyvvizsgáló,

c) olyan tisztséget tölt be, amely tisztség ellátása korlátozhatja szakmai feladatainak ellátását.

(6) ^*  Azon vezető állású személy, akivel szemben

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény XV. fejezetének VII. és VIII. címében, a XVII. és XVIII. fejezetében vagy

b) a Btk. XXVII. vagy XXXV–XLIII. Fejezetében

meghatározott bűncselekmény miatt az ügyészség vádat emelt, illetve külföldön vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt az illetékes hatóság vádat emelt, ezt a tényt a vádemelésről való tudomásszerzését követően haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek. A bejelentéshez mellékelni kell a vádemelésről szóló okiratot és a vádemelés alapjául szolgáló cselekmény leírását.

(7) ^*  Ha az ügyészség vádat emelt vagy az illetékes hatóság külföldön olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt emelt vádat, amely a magyar jog szerint is büntetendő, a Felügyelet a (6) bekezdés szerinti bejelentés alapján mérlegeli, hogy a vezető állású személy ellen emelt vád alkalmas-e a pénzügyi intézmény iránti bizalom vagy a pénzügyi közvetítőrendszer iránti közbizalom megingatására.

(8) ^*  Amennyiben a Felügyelet a (7) bekezdés szerinti mérlegelési jogkörében úgy ítéli meg, hogy a (6) bekezdésben említett vádemeléssel érintett cselekmény a pénzügyi intézmény iránti bizalom vagy a pénzügyi közvetítőrendszer iránti közbizalom megingatására alkalmas, a kinevezésre, illetve a megválasztásra irányuló engedélyt a büntetőeljárás befejezéséig felfüggeszti.

(9) ^*  Vezető állású személy megválasztásának vagy kinevezésének engedélyezésére irányuló eljárásban az engedélykérelemben megjelölt természetes személy nyilatkozik arról, hogy folyik-e vele szemben büntetőeljárás, és ha igen, a folyamatban lévő büntetőeljárásban emeltek-e ellene a (6) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt vádat. Ha a vád a pénzügyi intézmény iránti bizalom vagy a pénzügyi közvetítőrendszer iránti közbizalom megingatására alkalmas, a Felügyelet a kinevezés, illetve a megválasztás engedélyezésére irányuló eljárást a büntetőeljárás befejezéséig felfüggeszti.

(10) ^*  Nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézet alapszabálya az igazgatósági tagok visszahívását a szavazatok egyszerű többségénél nagyobb, de legfeljebb háromnegyedes arányú határozathoz is kötheti.

138. § (1) Ahol e törvény pénzügyi intézmény vagy pénzügyi vállalkozás

a) tagját említi, azon az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az alapítvány alapítóit,

b) igazgatóságát említi, azon az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az alapítvány kuratóriumát

kell érteni.

(2) Ahol e törvény közgyűlést említ, azon alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az alapítvány alapítóit kell érteni.

(3) Ahol e törvény a közgyűlés összehívását, illetve a tagok intézkedését írja elő, de az intézkedés megtételére az alapítvány kuratóriuma jogosult, azon az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén a kuratórium összehívását és intézkedésének megtételét kell érteni.

61. Jó üzleti hírnév

139. § (1) A jó üzleti hírnevet a kérelmező bizonyítja.

(2) A jó üzleti hírnév igazolásának módját a kérelmező megválaszthatja, de a Felügyelet egyéb, pontosan meghatározott iratok (okmányok) benyújtását írhatja elő.

(3) A jó üzleti hírnév bizonyításának sikertelenségét a Felügyelet határozattal állapítja meg.

(4) A Felügyelet a jó üzleti hírnév fennállásának megállapítása érdekében az illetékes külföldi hatóságot közvetlenül is megkeresheti, továbbá e célból megtekintheti az EBH által EGT-állam intézkedésekről vezetett adatbázisát.

62. Felelősségi és képviseleti szabályok

140. § (1) A pénzügyi intézmény igazgatóságának, felügyelő bizottságának vezetői és tagjai, és a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény vezető állású személyei felelősek azért, hogy a pénzügyi intézmény az engedélyezett tevékenységeket az e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint az 575/2013/EU rendelet előírásainak megfelelően végezze.

(2) A vezető állású személy és a pénzügyi intézmény alkalmazottja mindenkor a beosztásával járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelően, elvárható gondossággal és szakértelemmel, a pénzügyi intézmény és az ügyfelek érdekeinek figyelembevételével, a jogszabályok szerint jár el.

141. § (1) Cégjegyzésre – ideértve a fizetési számla feletti rendelkezést is – és a hitelintézet nevében a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra

a) részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő hitelintézet esetében két igazgatósági tag, illetve két ügyvezető,

b) külföldi hitelintézet fióktelepe esetében két vezető állású személy

együttesen jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti együttes aláírási jog – a hitelintézet igazgatósága által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint – együttes aláírási jogként átruházható. A hitelintézet ügyfelének kérésére be kell mutatni a hitelintézet nevében kötelezettséget vállalók aláírási jogát meghatározó belső szabályzatot.

142. § A vezető állású személy és a pénzügyi intézmény könyvvizsgálója haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha

a) fennáll a veszélye annak, hogy a pénzügyi intézmény nem tud eleget tenni a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységből származó kötelezettségeinek, nem tud megfelelni e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok, valamint a tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok, valamint a devizajogszabályok előírásainak,

b) a pénzügyi intézmény nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségeinek,

c) bekövetkezett a pénzügyi intézmény alapítási vagy tevékenységi engedélye visszavonásának a 32. §-ban meghatározott oka.

63. Összeférhetetlenség

143. § A vezető állású személy a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenti, ha

a) egy másik pénzügyi intézménynél igazgatósági taggá, felügyelő bizottsági taggá, ügyvezetővé vagy fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény vezető tisztségviselőjévé választják, vagy ilyen tisztségét megszünteti,

b) vállalkozásban befolyásoló részesedést szerez vagy az ilyen befolyását megszünteti,

c) ellene a 137. § (6) bekezdésben meghatározott büntetőeljárás indul.

144. § (1) A vezető állású személy és az üzleti döntésre felhatalmazott alkalmazott nem vehet részt a pénzügyi intézmény által történő kötelezettségvállalásra vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában, ha annál az ügyfélnél, amely részére a kockázatvállalás történik vezető állást tölt be vagy befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

(2) A vezető állású személy, a pénzügyi intézmény alkalmazottja, megbízott szakértője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és olyan döntésben, amelyhez saját magának, közeli hozzátartozójának vagy a közvetlen és közvetett tulajdonában álló vállalkozásnak üzleti érdeke fűződik.

(3) ^*  A vezető állású személy nem vállalhat szerződéses kötelezettséget – ideértve az adásvételi szerződést is – azzal a pénzügyi intézménnyel szemben, amelyben igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tag, vagy ügyvezető, kivéve, ha a szerződés megkötéséhez az igazgatóság előzetesen egyhangú szavazással hozzájárult. Ezt a rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a csoporthoz tartozó pénzügyi intézményben igazgatósági, felügyelő bizottsági, ügyvezetői tisztséget vagy állást betöltő vezető állású személyre, ha a csoporthoz tartozó pénzügyi intézménnyel kíván szerződést kötni. Ebben az esetben a szerződéskötéshez a szerződő pénzügyi intézmény és az irányító hitelintézet igazgatóságának előzetes egyetértése szükséges, ha az nem azonos az irányító hitelintézettel.

(4) ^*  A (3) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni azon kockázatvállalások esetében, amelyek megfelelnek a 106. § (3) és (5) bekezdésében foglalt feltételeknek.

(5) Az (1) bekezdés szerinti korlátozást nem kell alkalmazni, ha a kockázatvállalást megalapozó döntés olyan összevont felügyelet alá tartozó vállalkozásra vonatkozik, amely összevont alapú felügyelet kiterjed arra a pénzügyi intézményre is, amelynél a döntésben résztvevő vezető állású személy vagy az üzleti döntésre felhatalmazott alkalmazott tölt be vezető állást.

(6) ^*  A hitelintézet pontosan dokumentálja és kérésre a Felügyelet rendelkezésére bocsátja a vezető testülete tagjának, a vezető testülete tagja közeli hozzátartozójának befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozásnak nyújtott hiteleket és az olyan vállalkozásnak nyújtott hiteleket, amelyben a vezető testülete tagja, a vezető testülete tagjának közeli hozzátartozója a Ptk. szerinti vezető tisztségviselő.

145. § (1) A mérlegfőösszeg tekintetében legalább 5 százalékos piaci részesedéssel rendelkező hitelintézetnél a következő tisztségeket lehet együttesen betölteni:

a) egy ügyvezetői tisztség és vezető testületben betöltött, kettő nem ügyvezetői tisztség vagy

b) vezető testületben betöltött, négy nem ügyvezetői tisztség.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában egy ügyvezetői tisztségnek minősül

a) az ugyanazon csoporton belül betöltött ügyvezetői vagy vezető testületben betöltött, nem ügyvezetői tisztség,

b) ^*  együttesen azon ügyvezetői és vezető testületben betöltött nem ügyvezetői tisztség, amelyet

ba) intézményvédelmi rendszer hitelintézeti tagjánál töltenek be, vagy

bb) olyan vállalkozásnál töltenek be, amelyben az (1) bekezdésben meghatározott hitelintézet befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás nem terjed ki az olyan szervezetben betöltött ügyvezetői tisztségre, amely nem folytat üzleti jellegű tevékenységet.

(4) ^*  A Felügyelet engedélyezheti az (1) bekezdésben meghatározott hitelintézet vezető testületének tagja számára, hogy a korlátozást meghaladóan további egy nem ügyvezetői tisztséget töltsön be.

64. A belső információval kapcsolatos ügylet tilalma

146. § (1) Belső információ a pénzügyi intézmény vagy ügyfele pénzügyi, gazdasági vagy jogi helyzetével, vagy ezek várható változásával összefüggő, nyilvánosságra még nem került olyan információ, amelynek nyilvánosságra kerülése, a pénzügyi intézmény vagy ügyfele megítélésének jelentős befolyásolására alkalmas.

(2) Ezen alcím alkalmazása szempontjából belső információval rendelkező személynek minősül

a) a vezető állású személy, valamint az a személy, akit e törvény vagy a pénzügyi intézmény belső szabályozása vezetőnek vagy vezető tisztségviselőnek minősít,

b) az a hatósági, szakértői tevékenységet ellátó személy, aki a belső információhoz a pénzügyi intézménnyel kapcsolatos tevékenysége során hozzájut,

c) az a)–b) pontban felsorolt személyek közeli hozzátartozója, valamint

d) az a személy, aki belső információhoz jutott, ideértve a külföldi pénzügyi intézmény vezetőjét vagy alkalmazottját is.

147. § (1) A 146. § (2) bekezdésében meghatározott személy munkakörében vagy az annak révén birtokába jutott – a pénzügyi intézmény működésével és ügyfeleivel kapcsolatos – információt nem használhatja fel, és nem adhatja át vagy nem teheti hozzáférhetővé illetéktelen személy számára.

(2) Tilos a belső információ felhasználásával vagy a 146. § (2) bekezdésében meghatározott személlyel a belső információval érintett körben olyan ügyletet kötni, olyan ügyletkötésre megbízást vagy befektetési tanácsot adni, amelynek alapján a 146. § (2) bekezdésében meghatározott személy vagy közeli hozzátartozója, illetve harmadik személy bármilyen vagyoni előnyhöz jut, illetve amely más személynek kárt okoz.

65. Pénzügyi intézmények irányítása

148. § (1) Pénzügyi intézmény irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének tagja csak természetes személy lehet.

(2) A hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületben legalább két olyan tagnak kell lennie, aki a hitelintézettel munkaviszonyban áll (a továbbiakban: belső tag).

(3) ^*  Az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás kuratóriumában van legalább egy, az alapítvánnyal munkaviszonyban álló tag.

149. § (1) A hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületében legalább két olyan tag van, aki a devizajogszabályok alapján devizabelföldinek minősül – ideértve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyt is – , és legalább egy éve állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik.

(2) A hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület belső tagjává a hitelintézet ügyvezetői választhatóak. Nem lehet tag, aki a hitelintézetnél vagy a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló pénzügyi intézménynél az előző három évben könyvvizsgáló volt.

(3) A hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének a hitelintézettel munkaviszonyban álló tagja munkaviszonyának megszűnésével egyidejűleg – ha törvény másként nem rendelkezik – a tagsága megszűnik.

150. § Pénzügyi intézménynél az igazgatóság gyakorolja az ügyvezetőkkel kapcsolatban a munkáltatói jogokat.

151. § (1) A pénzügyi intézmény vezető testületének üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv tartalmazza

a) az ülés helyét és idejét,

b) a jelen lévő tagok nevét,

c) az elhangzott indítványokat,

d) a meghozott döntéseket, illetve e döntések elleni tiltakozásokat.

(2) A vezető testület tagja kérheti véleményének szó szerinti felvételét a jegyzőkönyvbe.

(3) A jegyzőkönyvet az ülés elnöke és két jelen lévő további vezető testületi tag írja alá. A jegyzőkönyvet valamennyi vezető testületi tagnak, valamint az igazgatósági ülés jegyzőkönyvét a felügyelő bizottság elnökének az ülést követő tizenöt napon belül meg kell küldeni függetlenül attól, hogy az ülésen részt vett-e.

(4) ^*  Távbeszélőn, elektronikus eszközön és más hasonló módon a vezető testület csak akkor hozhat érvényes határozatot az alapszabályban meghatározott időtartamon belül, ha a vezető testületi tagok alapszabályban meghatározott hányadának szavazatát írásba foglalja, és megküldi a pénzügyi intézmény székhelyére.

152. § (1) A felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület tagja csak természetes személy lehet.

(2) A felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület legalább három, legfeljebb kilenc tagból álló testület, amelynek tagjai a dolgozói képviseletet ellátó személyek kivételével a pénzügyi intézménnyel nem állhatnak munkaviszonyban.

(3) A felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület feladata különösen:

a) gondoskodás arról, hogy a pénzügyi intézmény rendelkezzen átfogó és az eredményes működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel,

b) javaslattétel a közgyűlés számára a megválasztandó könyvvizsgáló személyére és díjazására,

c) a pénzügyi intézmény éves és közbenső pénzügyi jelentéseinek ellenőrzése,

d) ^*  a belső ellenőrzési szervezet irányítása, amelynek keretében a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület

da) elfogadja a belső ellenőrzési szervezeti egység éves ellenőrzési tervét,

db) legalább félévente megtárgyalja a belső ellenőrzés által készített jelentéseket, és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását,

dc) szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzés munkáját,

dd) javaslatot tesz a belső ellenőrzési szervezeti egység létszámának változtatására,

e) a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlások és javaslatok kidolgozása.

(4) A felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület számára feladatai ellátása során a hitelintézet hozzáférést biztosít a hitelintézet kockázataira vonatkozó információkhoz, a kockázati ellenőrzés funkcióhoz és a külső szakértők véleményéhez.

(5) ^*  A belső ellenőrzési szervezet vezetője munkaviszonyának létesítésével, munkáltató részéről történő megszüntetésével kapcsolatos döntések a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület előzetes egyetértésével hozhatóak meg.

(6) ^*  A felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület elnöke a bizottsági ülést követő tíz napon belül a Felügyeletnek megküldi azokat a jegyzőkönyveket, előterjesztéseket és jelentéseket, amelyek a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület által tárgyalt olyan napirendi pontra vonatkoznak, amelynek tárgya a pénzügyi intézmény belső szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.

153. § ^*  Az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás kuratóriuma működésének ellenőrzésére legalább háromtagú felügyelő bizottságot kell létrehozni. A felügyelő bizottság működésére a pénzügyi intézmény felügyelő bizottságára vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

65/A. ^*  Jogszabályoknak történő megfelelésért felelős szervezeti egység

153/A. § ^*  (1) A hitelintézet a pénzügyi és befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő szolgáltatási tevékenységével kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egységétől független szervezeti egységet (a továbbiakban: jogszabályoknak történő megfelelésért felelős szervezeti egység) alakít ki és működtet, amelynek feladata különösen az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület által a feladat- és hatáskörébe utalt területeken:

a) annak biztosítása, hogy a hitelintézet mindenkor megfeleljen a tevékenységére és működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak és a szabályzatok összhangban legyenek a jogszabályi rendelkezésekkel;

b) azon intézkedések és eljárások megfelelő érvényesülésének folyamatos nyomon követése és rendszeres ellenőrzése, amelyek célja, hogy a hitelintézet e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak történő megfelelésben tapasztalható esetleges hiányosságait feltárják;

c) a megfelelésbeli hiányosságok feltárása érdekében tett intézkedések folyamatos nyomon követése és rendszeres ellenőrzése;

d) a hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének, és alkalmazottainak segítése annak érdekében, hogy a hitelintézet teljesítse a tevékenységére és működésére vonatkozó jogszabályokban foglalt kötelezettségeit.

(2) Amennyiben a jogszabályoknak történő megfelelésért felelős szervezeti egység kialakítása a hitelintézet számára a tevékenységének természete, mérete és összetettsége figyelembevételével aránytalan terhet jelentene, és a hitelintézet hitelt érdemlően igazolni tudja, hogy mindez nem befolyásolja hátrányosan a megfelelési feladatok ellátását, a hitelintézetnek elegendő egy, a jogszabályoknak történő megfelelésért felelős személyt kineveznie. Ebben az esetben a jogszabályoknak történő megfelelésért felelős személy tekintetében a jogszabályoknak történő megfelelésért felelős szervezeti egységre előírt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A jogszabályoknak történő megfelelésért felelős szervezeti egység az (1) bekezdésben foglaltak teljesítéséről évente legalább egyszer jelentést készít az irányítási és a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület részére.

(4) A hitelintézet a jogszabályoknak történő megfelelésért felelős szervezeti egység működtetésére mindenkor rendelkezik a hitelintézet mérete, tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége arányában megfelelő számú, képzettségű és szakmailag alkalmas munkatárssal, megfelelő anyagi erőforrással, és a feladatok ellátásához szükséges hatáskörrel és információkhoz való hozzáféréssel.

(5) A hitelintézet a jogszabályoknak történő megfelelésért felelős szervezeti egység vezetőjének személyét bejelenti a Felügyeletnek.

66. Belső ellenőrzés és belső ellenőrzési rendszer

154. § (1) A bank és a szakosított hitelintézet független, közvetlenül a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület irányítása alatt álló belső ellenőrzési szervezeti egységet működtet. A belső ellenőrzési rendszer működtetését a belső ellenőrzési szervezeti egység végzi, a belső ellenőrzési szervezeti egység feladatait a belső ellenőr látja el.

(2) A belső ellenőrzési rendszer működtetésének célja, hogy

a) a hitelintézet jogszabályoknak megfelelő működését elősegítse,

b) a hitelintézet belső szabályzataiban foglalt előírások betartását ellenőrizze,

c) a jogszabályoktól és a belső szabályzatokban foglaltaktól való eltéréseket feltárja, továbbá javaslatot tudjon megfogalmazni a feltárt hiányosságok kijavítására,

d) a döntéshozatalhoz szükséges pénzügyi és egyéb információk biztosíthatóak legyenek,

e) a hitelintézet, valamint ügyfeleinek és a tulajdonosoknak az érdekei védve legyenek, valamint

f) a hitelintézetre vonatkozó belső szabályzatokban foglalt előírások betartását, és azok tartalmi elégségességét ellenőrizze.

(3) A belső ellenőrzési rendszer eleme a belső ellenőrzés (a folyamatba épített ellenőrzés, a vezetői ellenőrzés és a belső ellenőrzési szervezet), és a vezetői információs rendszer.

(4) A belső ellenőrzési rendszert a hitelintézet az általa folytatott szolgáltatási tevékenységek sajátosságaival, kiterjedtségével, összetettségével és kockázataival összhangban alakítja ki. A belső ellenőrzési rendszer a hitelintézet adatbázisaira épül, átfogó elemzésekkel és kockázatelemzésekkel alátámasztott. A belső ellenőrzési rendszer kiterjed a hitelintézet működésének egészére, egyes szervezeti egységeinek elkülönült és illeszkedő működésére, valamint a kiszervezett tevékenységre is.

(5) ^*  A pénzügyi vállalkozás legalább egy belső ellenőrt foglalkoztat. A pénzügyi vállalkozások írásban megállapodhatnak arról, hogy a belső ellenőr kölcsönös foglalkoztatása ellen nem emelnek kifogást. Ugyanazon személy legfeljebb három pénzügyi vállalkozásnál foglalkoztatható belső ellenőrként.

(5a) ^*  A hitelintézet csoportjába tartozó leányvállalatok esetén a hitelintézet belső ellenőrzési szervezetébe tartozó munkavállaló elláthatja a leányvállalat belső ellenőrének feladatait is.

(6) A belső ellenőrzés szervezetét, hatáskörét, feladatait, a belső ellenőrrel szemben támasztott szakmai követelményt és eljárási szabályokat a pénzügyi vállalkozás belső szabályzatban rögzíti.

(7) A pénzügyi intézménynél működő belső ellenőrzési szervezet (belső ellenőr) feladata

a) a pénzügyi intézmény

aa) belső szabályzatnak megfelelő működésének,

ab) pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség szempontjából történő vizsgálata, és

b) mindaz, amit jogszabály a feladatkörébe utal.

(8) ^*  A belső ellenőrzési szervezeti egység számára az éves tervhez képest további ellenőrzési feladatokat csak a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület, a belső ellenőrzési szervezeti egység vezetője, valamint a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület egyetértésével vagy utólagos tájékoztatásával az ügyvezető határozhat meg.

(9) A belső ellenőr feletti munkáltatói jogokat közvetlenül az ügyvezető gyakorolja.

(10) A belső ellenőrzési szervezeti egység vezetője vagy a belső ellenőr

a) a jelentését megküldi

aa) ^*  a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületnek és az igazgatóságnak,

ab) ^*  fióktelep esetén az alapító felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületének és igazgatóságának vagy ezek megfelelő szervének; továbbá

b) gondoskodik arról, hogy szükség esetén jelentése a Felügyelet rendelkezésére álljon.

(11) A belső ellenőrzési szervezeti egység vezetésével, vagy ha a pénzügyi intézmény csak egy belső ellenőrt alkalmaz, akkor a belső ellenőrzési feladatok ellátásával csak olyan személy bízható meg, aki

a) a 155. § (3) bekezdésben meghatározott szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik és

b) büntetlen előéletű.

(12) ^*  A belső ellenőrzési szervezeti egység feladatait, a belső ellenőrrel szemben támasztott szakmai követelményeket, a rendelkezésére bocsátandó informatikai és egyéb technikai feltételeket, valamint az ellenőrzés lefolytatásának eljárási szabályait – ideértve az ellenőrzött szervezeti egység és annak munkatársai részéről tanúsítandó együttműködést is – az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület belső ellenőrzési szabályzatban rögzíti azzal, hogy legalább évente felülvizsgálja annak tartalmát. A belső ellenőrzési szabályzatra nem terjed ki a (2) bekezdés f) pontja szerinti ellenőrzés.

67. Ügyvezetés

155. § (1) Hitelintézetnél ügyvezetőnek, vagy fióktelep formájában működő hitelintézetnél vezető állású személynek az nevezhető ki és az választható meg,

a) aki megfelel a vezető állású személyekre vonatkozó, a 137. §-ban meghatározott általános követelményeknek;

b) ^* 

c) aki rendelkezik

ca) szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább négyéves, hitelintézetnél szerzett vezetői gyakorlattal,

cb) szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább ötéves, a Felügyeletnél, az OBA-nál vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi alapnál, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél vagy annak jogelődjénél, továbbá ezeknek megfelelő külföldi intézménynél szerzett vezetői gyakorlattal,

cc) szakirányú felsőfokú végzettséggel és vállalkozásnál vagy a közigazgatásban szerzett legalább hatéves szakirányú vezetői gyakorlattal, vagy

cd) ^*  nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, de azonos típusú vagy hasonló méretű pénzügyi intézménynél, befektetési vállalkozásnál szerzett legalább hatéves szakirányú vezetői gyakorlattal.

(2) ^*  Az (1) bekezdés szerinti pályázathoz csatolni kell a kinevezni tervezett vagy megválasztani kívánt személy szakmai önéletrajzát, az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó okiratokat vagy azok hiteles másolatát, valamint az érintett személynek a 137. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárásra vonatkozó nyilatkozatát.

(3) Az (1) bekezdés c) pont ca)–cc) alpontja alkalmazásában szakirányú felsőfokú iskolai végzettségűnek minősül, aki

a) a felsőoktatásról szóló törvény szerint a közgazdasági felsőoktatásban egyetemi vagy főiskolai szintű szakképzettséget, vagy a felsőoktatásról szóló törvény szerint a gazdaságtudományok képzési területen alapképzésben vagy mesterképzésben közgazdász szakképzettséget,

b) jogász szakképzettséget,

c) könyvvizsgálói képesítést, vagy

d) felsőfokú vagy posztgraduális bankszakmai képesítést

szerzett.

(4) Pénzügyi vállalkozás ügyvezetőjének az nevezhető ki vagy választható meg,

a) aki megfelel a vezető állású személyekre vonatkozó, a 137. §-ban meghatározott általános követelményeknek;

b) ^* 

c) aki rendelkezik

ca) felsőfokú iskolai végzettséggel,

cb) pénzügyi intézménynél, az MNB-nél, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél vagy annak jogelődjénél vagy a közigazgatásban szerzett legalább hároméves szakmai gyakorlattal vagy

cc) más gazdasági területen szerzett legalább hároméves vezetői gyakorlattal.

(5) ^*  A (4) bekezdés szerinti pályázathoz csatolni kell a kinevezni tervezett vagy megválasztani kívánt személy szakmai önéletrajzát, az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó okiratokat vagy azok hiteles másolatát, valamint az érintett személynek a 137. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárásra vonatkozó nyilatkozatát.

156. § (1) Részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő hitelintézet ügyvezetését legalább két ügyvezetőnek, harmadik országbeli hitelintézet fióktelepének ügyvezetését legalább két vezető állású személynek, pénzügyi vállalkozás ügyvezetését legalább egy ügyvezetőnek munkaviszony keretében kell ellátnia.

(2) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe esetén a vezető állású személyek között legalább egy olyan magyar állampolgárságú devizabelföldi személynek kell lennie, aki legalább egy éve állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik.

68. ^*  Auditbizottság

157. § ^*  (1) A közérdeklődésre számot tartó hitelintézetnél a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései szerinti auditbizottságot kell létrehozni és működtetni azzal, hogy ahol a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezése részvénytársaságot és közgyűlést említ, ott hitelintézetet és annak legfőbb szervét kell érteni.

(2) Az auditbizottság elnökét a saját tagjai közül választja vagy azt a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület jelöli ki az auditbizottság tagjai közül.

(3) ^*  Az auditbizottság – a Ptk. 3:291. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokon túl –

a) figyelemmel kíséri a közérdeklődésre számot tartó hitelintézet belső ellenőrzési, kockázatkezelési rendszereinek, a pénzügyi és a fenntarthatósági beszámolását befolyásoló belső ellenőrzésének hatékonyságát [beleértve az Szmt. 95/I. § (1) bekezdésében, valamint az Szmt. 134/J. § (1) bekezdése szerinti elektronikus beszámolás folyamatát is, anélkül, hogy korlátozná annak függetlenségét], valamint a pénzügyi beszámolás és a fenntarthatósági beszámolás folyamatát [beleértve az Szmt. 95/I. § (1) bekezdése, valamint az Szmt. 134/J. § (1) bekezdése szerinti elektronikus beszámolás folyamatát és a közérdeklődésre számot tartó hitelintézet által az Szmt. 95/D. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti fenntarthatósági beszámolási standardoknak megfelelően közölt információk azonosítására szolgáló folyamatot] és szükség esetén ajánlásokat fogalmaz meg;

b) figyelemmel kíséri az éves és összevont (konszolidált) éves beszámoló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát, a fenntarthatósági jelentésre és az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenységet – különösen annak végrehajtását –, figyelembe véve a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) szerinti könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság által lefolytatott, a Kkt. szerinti minőségellenőrzési eljárás során tett megállapításokat és következtetéseket;

c) felülvizsgálja és figyelemmel kíséri a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég függetlenségét (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására megválasztott könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgáló cég függetlenségét is), különös tekintettel a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről és a 2005/909/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében foglaltak teljesülését;

d) tájékoztatja a közérdeklődésre számot tartó hitelintézet legfőbb szervét a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység és a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenység eredményéről, bemutatja, hogy a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység és a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenység hogyan járult hozzá a pénzügyi, illetve a fenntarthatósági beszámolás integritásához, és azt, hogy az auditbizottság milyen szerepet töltött be a beszámolás folyamatában.

(4) A mérlegfőösszeg tekintetében 5 százaléknál kisebb piaci részesedéssel rendelkező hitelintézet közös kockázatvállalási-kockázatkezelési és audit bizottságot állíthat fel.

(5) Az (1) bekezdésben foglaltakat a közérdeklődésre számot tartó nem nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézetnek nem kell alkalmaznia, ha összevont alapú felügyelet alatt áll, és a magyarországi székhelyű anyavállalatának auditbizottsága a hitelintézet vonatkozásában is ellátja a (3) bekezdésben meghatározott feladatokat.

(6) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat a közérdeklődésre számot tartó nem nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézetnek nem kell alkalmaznia, ha a hitelintézet felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testülete ellátja a (3) bekezdésben meghatározott feladatokat.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben a hitelintézet a saját honlapján nyilvánosságra hozza a testület összetételét, valamint azt, hogy az auditbizottság feladatait a hitelintézet felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testülete látja el.

69. Belső szervezet

158. § (1) Ha a hitelintézet befektetési szolgáltatási vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet is végez, akkor olyan belső szervezeti, működési és eljárási rendet alakít ki, amelyen belül elkülönülnek a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatással és a befektetési szolgáltatással foglalkozó szervezeti egységek.

(2) Az elkülönülés célja, hogy a hitelintézet ne tudja befolyásolni ügyfele, a hitelintézeti üzletágak, valamint a hitelintézetek és egyéb piaci szereplők közötti ügyleteket.

(3) A hitelintézeten belül elkülönült szervezeti egységek banktitkot és értékpapírtitkot csak belső szabályzatban meghatározott módon adhatnak át egymásnak. A szabályzatnak biztosítania kell, hogy banktitokhoz és értékpapírtitokhoz csak az jusson hozzá, akinek arra feladata elvégzéséhez szüksége van.

(4) A belső szabályzatot a hitelintézet megküldi a Felügyeletnek.

VIII. Fejezet

Titoktartás

70. Üzleti titok

159. § (1) ^*  E törvény alkalmazásában üzleti titok fogalma alatt az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott fogalmat kell érteni.

(2) A pénzügyi intézmény és a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó – pénzügyi intézménynek nem minősülő – vállalkozás (ideértve a közvetítőt is) tulajdonosa, a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint a pénzügyi intézmény és a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó – pénzügyi intézménynek nem minősülő – vállalkozás alkalmazottja köteles a pénzügyi intézmény működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot – időbeli korlátozás nélkül – megtartani.

(3) A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró

a) MNB-vel

b) ^*  OBA-val, betét- és intézményvédelmi alappal, a Szhitv. alapján a hitelintézetek integrációja feladatkörében eljáró integrációs üzleti irányító szervezetével és az ugyanezen törvényben leírt kötelező intézményvédelmi szervezettel,

c) nemzetbiztonsági szolgálattal,

d) Állami Számvevőszékkel,

e) Gazdasági Versenyhivatallal,

f) kormányzati ellenőrzési szervvel,

g) vagyonellenőrrel,

h) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervvel szemben.

(4) A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a feladatkörében eljáró

a) ^*  nyomozó hatósággal, ügyészséggel szemben,

b) a büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben,

c) ^*  a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel szemben.

(5) ^* 

(6) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét az MNB által a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása

a) a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából, vagy

b) ha olyan helyzet áll elő, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását

az államháztartásért felelős miniszter és a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter részére.

(7) ^*  Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet MNB tv. 57. § (1) bekezdés c) pontjában, illetve 140. § (2) bekezdésében foglalt adattovábbítása.

(7a) ^*  Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által a pénzügyi intézményekről egyedi azonosításra alkalmas adatok megosztása

a) az uniós pénzügyi szektort értékelő program keretében végzett értékelések céljából a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank részére,

b) a mennyiségi hatásvizsgálatok céljából a Nemzetközi Fizetések Bankja részére,

c) a felügyeleti tevékenységei céljából a Pénzügyi Stabilitási Tanács (Financial Stability Board) részére e szervek írásbeli megkeresése alapján, ha teljesülnek a (7b) bekezdésben meghatározott feltételek.

(7b) ^*  A (7a) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás legalább az alábbi feltételek teljesülése esetén teljesíthető:

a) a kérés indokolt annak fényében, hogy a megkereső nemzetközi szervezet a jogszabályban foglalt hatáskörével összhangban milyen konkrét feladatokat lát el,

b) az írásbeli megkeresésben pontosan szerepel a szükséges információk jellege, köre és formája, valamint a továbbítás vagy – az érintett pénzügyi intézmény hozzájárulása esetén – a nyilvánosságra hozatal módja,

c) a megkereső nemzetközi szervezet konkrét feladatainak elvégzéséhez feltétlenül szükség van a kért információkra, és azok köre nem terjed túl azon, ami a megkereső nemzetközi szervezet jogszabályban előírt feladatainak elvégzéséhez szükséges,

d) az információt kizárólag az adott feladat elvégzésében közvetlenül részt vevő személyeknek továbbítják, illetve velük közlik,

e) az információhoz hozzáférő személyekre legalább az e törvényben előírt szakmai titoktartásra vonatkozó követelményekkel egyenértékű kötelezettség vonatkozik, és

f) az információ megosztása a Felügyelet székhelyén történik.

(8) ^*  Nem jelenti az üzleti titok sérelmét, ha a pénzügyi intézmény a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvényből (a továbbiakban: FATCA-törvény) fakadó kötelezettségek teljesítése érdekében az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-a szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíti az adóhatóság felé.

(8a) ^*  Nem jelenti az üzleti titok sérelmét, ha a pénzügyi intézmény az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíti az adóhatóság felé.

(9) ^*  Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: szanálási feladatkörében eljáró MNB) által a pénzügyi közvetítő rendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény szerinti szanálási biztosnak a szanálási biztosi feladatok ellátása érdekében, valamint a független értékelőnek vagy az ideiglenes értékelésben közreműködőnek az értékelés elkészítése érdekében, a vagyonértékesítés alkalmazása során adatok, információk átadása a lehetséges ajánlattevőknek, valamint a vagyonértékesítés alkalmazása során az áthidaló intézménynek nem minősülő átvevőnek való adat- és információátadás.

(10) ^*  Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a 164/B. § szerinti adattovábbítás.

71. Banktitok

160. § (1) Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.

(2) E törvény banktitokra vonatkozó rendelkezései szempontjából a pénzügyi intézmény ügyfelének tekintendő mindenki, aki (amely) a pénzügyi intézménytől pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe. A banktitokra vonatkozó szabályokat alkalmazni kell arra a személyre is, aki szolgáltatás igénybevétele céljából lép kapcsolatba a pénzügyi intézménnyel, de a szolgáltatást nem veszi igénybe.

(3) A banktitokra vonatkozó rendelkezéseket a közvetítő ügyfelének (1) bekezdésben meghatározott adataira is megfelelően alkalmazni kell.

161. § (1) Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) ^*  a pénzügyi intézmény ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitok-kört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a pénzügyi intézménnyel történő szerződéskötés keretében – ideértve a fizetési számla váltásának kezdeményezését is – nyújtja,

b) e törvény a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad,

c) ^*  a pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi,

d) ^*  a pénzügyi intézmény által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

(2) ^*  Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) ^*  a feladatkörében eljáró MNB-vel, OBA-val, betét- és intézményvédelmi alappal, a Szhitv. alapján a hitelintézetek integrációja feladatkörében eljáró integrációs üzleti irányító szervezetével, kötelező intézményvédelmi szervezettel, valamint az Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a Pénzügyi Békéltető Testülettel, az önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal, az európai támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),

b) ^*  a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel és jegyzővel, az Európai Unió tagállamának eljáró hatóságával (ideértve a külföldi eljárásban közreműködő végrendeleti végrehajtót vagy kirendelt hagyatéki gondnokot is), valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

c) ^*  a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzati adósságrendezési eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, önkormányzati csődbiztossal, illetve végelszámolóval,

d) ^*  a büntetőeljárás során az ügyészséggel, a nyomozó hatósággal és az előkészítő eljárást folytató szervvel,

e) a büntető-, valamint polgári ügyben, a csőd-, illetve felszámolási eljárás, továbbá kényszertörlési eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal,

f) ^*  a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

g) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

h) az adó-, vám- és egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási igazgatási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása, továbbá a jogalap nélkül felvett ellátás összegének megtérülése érdekében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve egészségbiztosítási szervvel, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel,

i) ^*  bírósági végrehajtási eljárásban és a bírósági végrehajtó által lefolytatott közigazgatási végrehajtási eljárásban – ideértve a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 79/C. § (2) bekezdése alapján a közös számla nem adós tulajdonosának nevére és címére vonatkozó megkeresést is – eljáró végrehajtóval, valamint a bírósági végrehajtási eljárásba a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletek alapján bekapcsolódni szándékozó lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szervvel,

j) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

k) a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásáról szóló törvény szerinti feladatkörében eljáró államháztartásért felelős miniszterrel, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk hatálya alá tartozó állami támogatások – az Európai Unió működéséről szóló szerződésben szereplő mezőgazdasági termékek előállításához és kereskedelméhez nyújtott támogatások és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások, valamint jogszabályban más miniszter feladatkörébe utalt támogatások kivételével – versenyszempontú ellenőrzésének hazai koordinálásáért felelős miniszterrel,

l) ^*  a lakáscélú támogatások igénybevételének és felhasználásának jogszerűsége céljából feladatkörében ellenőrzést végző lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szervvel, kincstárral, lakáscélú állami támogatásokért felelős miniszterrel, valamint pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel, továbbá a jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatás összegének megtérülése érdekében eljáró lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szervvel,

m) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

n) ^*  a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által a pénzügyi intézménynél jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó könyvvizsgálója vagy korábbi könyvvizsgálója ellen indított fegyelmi eljárás keretében a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával, valamint az ügyvédi kamara által az ügyvéd által kezelt letétek kezelésére vonatkozó szabályok megtartásának hatósági ellenőrzése során, illetve az ügyvéd ellen indult előzetes vizsgálat, ügyvédi kamarai hatósági eljárás és fegyelmi eljárás keretében az ügyvédi kamarával,

o) a feladatkörében eljáró kormányzati ellenőrzési szervvel,

p) az eltűnt vagy az elfogatóparancs, európai elfogatóparancs, nemzetközi elfogatóparancs hatálya alatt álló személyek felkutatását, továbbá az ismeretlen személy vagy holttest azonosítását végző rendőri szervvel,

q) ^*  a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,

r) ^*  a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatával összefüggő feladatkörében eljáró, szociális hatáskört gyakorló szervvel,

s) ^*  a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott felszámoló szervezetek nyilvántartásával és hatósági ellenőrzésével összefüggő feladatai során eljáró, a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal,

t) ^*  a feladatkörében eljáró Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságával

szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett adatkérése, illetve írásbeli megkeresése esetén.

(3) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha

a) ^*  az adóhatóság és a Felügyelet nemzetközi szerződés, illetve együttműködési megállapodás alapján, külföldi hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a pénzügyi intézménytől, ha az együttműködési megállapodás vagy a külföldi hatóság megkeresése tartalmazza az általa aláírt titoktartási záradékot,

b) ^*  a pénzügyi intézmény a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló törvény alapján szolgáltat adatot,

c) a pénzügyi intézmény a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény 13. § (1) bekezdése alapján szolgáltat adatot,

d) ^*  a pénzügyi intézmény az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget,

e) ^*  a pénzügyi intézmény a Pmt. szerinti bejelentési, illetve pénzforgalmi szolgáltató részére történő tájékoztatási kötelezettségét, valamint csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti,

f) a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – harmadik ország bűnüldöző szerve esetén, ha a megkeresés tartalmazza a harmadik országbeli adatkérő által aláírt titoktartási záradékot – írásban kér banktitoknak minősülő adatot a pénzügyi intézménytől, vagy

g) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a Pmt.-ben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – harmadik ország pénzügyi információs egysége esetén, ha a megkeresés tartalmazza a harmadik országbeli adatkérő által aláírt titoktartási záradékot – írásban kér banktitoknak minősülő adatot a pénzügyi intézménytől.

(4) Az írásbeli megkeresésben meg kell jelölni azt az ügyfelet vagy bankszámlát, akiről vagy amelyről a (2) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság a banktitok kiadását kéri, valamint a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha a feladatkörében eljáró Felügyelet helyszíni ellenőrzést folytat.

(4a) ^*  Ha törvény másként nem rendelkezik, akkor a (2) bekezdésben meghatározott esetben a pénzügyi intézmény rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv adatkérésére tizenöt munkanapon belül, a nemzetbiztonsági szolgálat írásbeli megkeresésére kettő munkanapon belül szolgáltatja a kért adatot.

(4b) ^*  A pénzügyi intézmény a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott fizetési műveletek megfigyelésének elrendelése esetén az elrendelésről szóló határozatban megjelölt adatokat az abban meghatározott módon és határidőben köteles rögzíteni és továbbítani.

(5) Nem kell a (4) bekezdés szerinti adatokat az írásbeli megkeresésében megjelölni, ha a Gazdasági Versenyhivatal előzetes értesítés nélkül helyszíni szemlét vagy helyszíni kutatást tart. Ezekben az esetekben a Gazdasági Versenyhivatal megkeresését a helyszínen közli.

(6) A (2) és (3) bekezdés szerint adatkérésre jogosult a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyet az adatkéréskor megjelölt.

(7) A pénzügyi intézmény az (1)–(3) bekezdésben, valamint az 162. §-ban foglalt esetekben az adatok kiszolgáltatását – titoktartási kötelezettségére hivatkozva – nem tagadhatja meg.

(8) Az MNB jogszabályban, a pénzügyi intézmény számára előírt adatszolgáltatás során is jogosult banktitokhoz jutni.

(9) ^*  Az adóhatóság a FATCA-törvényből, valamint a pénzügyi számlákkal kapcsolatos egyéb adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése céljából az Aktv. 43/B. és 43/C., továbbá 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatás során is jogosult banktitokhoz jutni.

162. § (1) ^*  A pénzügyi intézmény az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség és a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére haladéktalanul, de legkésőbb kettő munkanapon belül kiszolgáltatja a kért adatot a nála vezetett bankszámláról és az általa lebonyolított ügyletről, ha adat merül fel arra, hogy a bankszámla vagy az ügylet

a) ^*  kábítószerrel visszaéléssel (1978. évi IV. törvény 282–282/C. §), kábítószer-kereskedelemmel (Btk. 176–177. §), kábítószer birtoklásával (Btk. 178–179. §), kóros szenvedélykeltéssel (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítésével (Btk. 182. §) vagy új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel [1978. évi IV. törvény 283/B. §, illetve Btk. 184–184/C. §],

b) ^*  terrorcselekménnyel (1978. évi IV. törvény 261. §, illetve Btk. 314–316/A. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozásával (Btk. 318–318/A. §) vagy háborús uszítással (Btk. 331. §),

c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel (1978. évi IV. törvény 263. §, illetve Btk. 324. §),

d) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel (1978. évi IV. törvény 263/A. §, illetve Btk. 325. §),

e) pénzmosással (1978. évi IV. törvény 303–303/A. §, illetve Btk. 399–400. §),

f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

g) bennfentes kereskedelemmel vagy

h) piacbefolyásolással

van összefüggésben.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervre a hatáskörükbe tartozó bűncselekményekkel összefüggő adatok tekintetében kell alkalmazni.

(3) A pénzügyi intézmény a megkeresések teljesítése során a minősített adat védelméről szóló törvényben és egyéb, a minősített adat kezelésére vonatkozó jogszabályokban előírt követelmények betartásával jár el.

(4) ^*  Ha a pénzügyi intézmény az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség vagy a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére határidőn belül az adatszolgáltatást nem teljesíti és a mulasztását a megkereső szerv felé írásban sem menti ki, a megkereső szerv erről tájékoztatja a Felügyeletet.

(5) ^*  A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) bekezdésében, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 262. § (3)–(5) bekezdésében meghatározottak szerinti adatkérés esetén a pénzügyi intézmény az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, banktitoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni.

163. § (1) ^*  A 161. § (2) bekezdés d), f), g) és o) pontja, a 161. § (3) bekezdés e)–g) pontja, a 162. §, valamint az 164. § p) pontja alapján történő adatátadásról a pénzügyi intézmény az érintett ügyfelet nem tájékoztathatja. Ebben az esetben az érintett személy személyes adataihoz való hozzáférési jogának gyakorlása iránti kérelme esetén olyan tájékoztatást kell adni, amelyből nem derül ki, hogy a személyes adatainak továbbítására milyen célból került sor.

(2) Az adatkérő az (1) bekezdésben említett esetek kivételével az ügyfelet az adatkérésről tájékoztatja.

164. § Nem jelenti a banktitok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) a pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, pénzforgalmi számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás, továbbá téves utalás esetén a teljesített átutalási megbízás megbízója, illetve a megbízó számlavezetője javára történő adatátadás, a megbízás szerint kedvezményezett, nem pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, címére vonatkozóan,

c) ^*  a 3. § (1) bekezdés b)–g) és l) pontjában foglalt tevékenységek legalább egyikét végző pénzügyi intézmény, valamint a kizárólag garanciavállalással, készfizető kezesség vállalásával foglalkozó jogi személy részéről a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerbe, illetve e rendszerből a törvényben meghatározott referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott referenciaadat-szolgáltatás,

d) a pénzügyi intézmény által felhatalmazott könyvvizsgálónak, a megbízott vagyonellenőrnek, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint a pénzügyi intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítónak a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás,

e) ^*  a pénzügyi intézmény irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének írásbeli hozzájárulásával a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező tagnak vagy az ilyen befolyást szerezni kívánó személy (társaság), az üzletág átvételét tervező társaság, illetve az ilyen tag vagy esetleges jövőbeni tag által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő, valamint a 17. és 17/A. § szerinti állományátruházáshoz kapcsolódóan az átadó és az átvevő pénzügyi intézmény közötti adatátadás,

f) a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírásmintájának bemutatása,

g) az MNB által – a banktitokra vonatkozó szabályok betartásával – a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása

ga) statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal

gb) a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából az államháztartásért felelős miniszter

gc) ^*  gazdasági folyamatok és azok fejlesztésének elemzése, értékelése és tervezése céljából a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter

részére,

h) ^*  a pénzügyi intézmény által a külföldi pénzügyi intézmény számára történő adattovábbítás, abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult és a külföldi pénzügyi intézménynél (adatkezelőnél) a jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam rendelkezik a jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal,

i) a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységéhez szükséges, és a külföldi felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, ha a megállapodás tartalmazza az adatok bizalmas kezelésére, felhasználására vonatkozó rendelkezést, továbbá a Felügyelet hozzájárulását a külföldi felügyeleti hatóságnak átadott adatok külföldi illetékes bűnüldöző szervnek történő továbbításához,

j) ^*  a pénzügyi intézmény által kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző és az általa igénybe vett közreműködő részére,

k) az összevont alapú felügyeleti megfelelés vonatkozásában történő, valamint a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás,

l) a Felügyelet által a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal részére,

m) ^*  az OBA által a 161. § (2) bekezdés a), b), d), e) és h) pontjai alapján, az e szervezeteknek az OBA-hoz intézett írásbeli megkeresésére adott válasz, továbbá a külföldi betétbiztosítási rendszerek, valamint külföldi felügyeleti hatóságok részére együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított,

n) a pénzügyi intézmény által vállalt kockázat fedezetét nyújtó harmadik személy részére, a kockázatvállalás alapján fennálló követelés összegére és esedékességére vonatkozó adatszolgáltatás,

o) a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása,

p) a jegybanki feladatkörében eljáró MNB részére, írásbeli megkeresés alapján az MNB tv. 4. § (1)–(7) bekezdésében meghatározott alapvető feladatai teljesítése érdekében végrehajtott műveletei biztosítékául szolgáló hitelkövetelésekre vonatkozó adatátadás,

q) a pénzügyi intézmény által a pénzügyi intézménnyel szerződéses kapcsolatban levő közvetítő részére a közvetítő által közvetített pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés teljesítéséhez kapcsolódó adatszolgáltatás,

r) a Felügyelet által a 176. § (7) bekezdése szerinti válsághelyzetben az EGT-állam központi bankjainak vagy az Európai Központi Banknak történő adattovábbítás, ha az adatok törvény által előírt feladatuk teljesítéséhez szükségesek,

s) a pénzügyi intézmény ügyfele által nyilvánosságra hozott állítással összefüggésben a pénzügyi intézmény részéről a közte és ügyfele közötti jogviszonyra vonatkozó, a nyilvánosság előtti válaszadáshoz szükséges mértékben történő adatközlés,

t) a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által alapvető feladatai ellátása érdekében a jegybanki információs rendszerben rendelkezésre álló adatoknak egyedi azonosításra alkalmas módon való átadása a Központi Bankok Európai Rendszere és annak tagjai számára, azok kérelme alapján, az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő vagy központi banki feladataik teljesítéséhez szükséges mértékben,

u) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása és a fizetési műveletek feldolgozása, elszámolása és teljesítése keretében a fizetési megbízás teljesítése céljából pénzügyi intézmény által a fizetési műveletek feldolgozásában, elszámolásában és teljesítésében közreműködő pénzügyi intézmények és pénzügyi intézménynek nem minősülő pénzforgalmi szolgáltatók részére történő adattovábbítás,

v) ^*  a központi szerződő fél, valamint a központi értéktári tevékenység végzésének érdekében szükséges, a központi értéktár és a központi szerződő fél közötti adattovábbítás,

w) ha a pénzügyi intézmény a Ptk. 6:418. §-ában meghatározott kötelezettségét teljesíti,

x) ^*  a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a Szantv. szerinti független és ideiglenes értékelőnek – valamint az értékelésben közreműködőnek – az értékelés elkészítése érdekében, a vagyonértékesítés alkalmazása során a lehetséges ajánlattevőknek, továbbá a vagyonértékesítés alkalmazása során az áthidaló intézménynek nem minősülő átvevőnek való adat- és információátadás,

y) ^*  az elhalálozott által felvett és még vissza nem fizetett kölcsönhöz és le nem járt pénzügyi lízinghez kapcsolódóan a fennálló tartozás összegéről és összetételéről, az ezt alátámasztó adatokról – így különösen az elhalálozás napjáig teljesített befizetéseket tartalmazó, a tartozásra vonatkozó számszaki kimutatásról –, az esedékes havi törlesztőrészletről, azon számlaszámról, amelyre a törlesztőrészletet fizetni kell (hitelszámla száma), valamint a hátralévő futamidőről az örökhagyó közeli hozzátartozója részére – annak írásbeli kérelmére – történő adatszolgáltatás a hagyatéki eljárás jogerős lezárásáról történő tudomásszerzés napjáig,

z) ^*  a Felügyelet MNB tv. 57. § (1) bekezdés c) pontjában, illetve 140. § (2) bekezdésében foglalt adattovábbítása,

zs) ^*  a 164/B. § szerinti kölcsönös adatátadás, valamint az ezen alapuló adatkezelés.

164/A. § ^*  Nem jelenti a banktitok sérelmét a hitelintézet által jelzálog-hitelintézet részére történő adatátadás abban az esetben, ha az adatátadás jelzáloglevéllel történő refinanszírozás keretében

a) a jelzálog-hitelintézet fedezet-nyilvántartásához,

b) az 575/2013/EU rendelet 125. cikk (2) bekezdésében, 199. cikk (2) bekezdésében, 208. cikk (5) bekezdésében, valamint 402. cikk (3) bekezdésében foglalt feltételek teljesülésének igazolásához, vagy

c) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényben meghatározott törvényi engedményezéskor ellátandó feladatokra történő felkészüléshez

szükséges.

164/B. § ^*  (1) ^*  A hitelintézetnek, a 15/A. § szerinti külön jóváhagyást kapott pénzügyi holding társaságnak és az ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek, befektetési vállalkozásnak, biztosítónak, ABAK-nak és ÁÉKBV-alapkezelőnek a Bszt. 117. § (1) bekezdésében, az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésében, a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 144. § (1) bekezdésében, valamint a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 197. § (1) bekezdésében előírt titoktartási kötelezettsége, továbbá az e törvény 165. § (1) bekezdésében és a Bszt. 118. § (1) bekezdésében előírt bank- és értékpapírtitok, továbbá az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 59. §-a szerinti fizetési titok, a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 135. §-a szerinti biztosítási titok, a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 198. §-a szerinti értékpapírtitok – ide értve a személyes adatokat is – megtartási kötelezettsége a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén – ha az ügyfél nem tett a (4) bekezdés szerinti korlátozó vagy tiltó nyilatkozatot – nem áll fenn egymás közti viszonyukban.

(2) ^*  A hitelintézet, a 15/A. § szerinti külön jóváhagyást kapott pénzügyi holding társaság és az ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, befektetési vállalkozás, biztosító, ABAK és ÁÉKBV-alapkezelő az általuk az ügyfélről kezelt személyes adatokat, bank-, értékpapír-, fizetési-, illetve biztosítási titoknak minősülő adatokat, valamint az üzleti titoknak minősülő adatokat tevékenységi körük ellátásával összefüggésben a szolgáltatásaik nyújtásához szükséges mértékben kölcsönösen megismerhetik, és a közös adatkezelésben részt vevő adatkezelők általános szerződési feltételeinek megfelelően, az egyedi szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása céljából egymásnak továbbíthatják és az így átvett adatokat az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelhetik.

(3) ^*  A hitelintézet, a 15/A. § szerinti külön jóváhagyást kapott pénzügyi holding társaság és az ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, befektetési vállalkozás, biztosító, ABAK és ÁÉKBV-alapkezelő a célhoz kötöttség elvének megfelelően – a kölcsönös adatátadáson alapuló közös adatkezelésben részt vevő adatkezelők általános szerződési feltételeinek megfelelően, erre vonatkozó külön megállapodás nélkül is – jogosultak egymás ügyfeleivel való kapcsolatfelvételre az (1) és (2) bekezdés szerint megismert adatok felhasználásával.

(4) Az ügyfél kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani a (2) bekezdés szerinti adattovábbítást.

(5) ^*  Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat a hitelintézet, a 15/A. § szerinti külön jóváhagyást kapott pénzügyi holding társaság és az ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek, befektetési vállalkozásnak, biztosítónak, ABAK-nak és ÁÉKBV-alapkezelőnek nem minősülő vállalkozások tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az (1) bekezdésben meghatározott adatok (1)–(3) bekezdés szerinti megismerésére és kezelésére kizárólag olyan vállalkozások esetében van lehetőség, amelyek

a) készpénzkímélő digitális pénzforgalmi szolgáltatások ügyfelek általi hozzáférésének elősegítésével,

b) fogyasztónak nem minősülő ügyfelek gazdálkodásának digitális megoldásokkal való támogatásával,

c) az ügyfelek pénzügyi tudatosságának és digitális pénzügyi megoldásokról való tájékozottságának növelésével

kapcsolatos tevékenységet végeznek, és az adatkezelés e tevékenységekhez kapcsolódó ügyfélkapcsolat kiépítéséhez kötődik.

(6) ^*  Az (1), (2) és (5) bekezdés szerinti adatkezelés tekintetében a hitelintézet, a 15/A. § szerinti külön jóváhagyást kapott pénzügyi holding társaság és az ellenőrző befolyása alatt működő vállalkozások a megismert adatok tekintetében egyaránt adatkezelőnek minősülnek.

(7) ^*  A hitelintézet, a 15/A. § szerinti külön jóváhagyást kapott pénzügyi holding társaság és az ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézmény, valamint az (5) bekezdés szerinti vállalkozás az ügyféllel kötendő szerződés megkötését megelőzően köteles az ügyfél részére az e §-ban foglalt közös adatkezelés érdekében történő kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. A tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy az adatai e §-ban foglalt kezelésének lehetőségét a (4) bekezdésben meghatározottak szerinti kifejezett nyilatkozatával bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja.

72. Üzleti titok és banktitok közös szabályai

165. § (1) Aki üzleti vagy banktitok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megtartani.

(2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti vagy a banktitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott kivétellel a pénzügyi intézmény, illetve az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.

(3) Aki üzleti titok vagy banktitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a pénzügyi intézménynek vagy az intézmény ügyfeleinek hátrányt okozzon.

(4) Hitelintézet jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelintézet által kezelt üzleti vagy banktitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

(5) A fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés szerint rendelkezésére álló, személyes adatnak minősülő banktitkot, fizetési titkot legfeljebb a fizetési műveletből eredő követelés elévüléséig jogosult kezelni a fizetéssel kapcsolatos csalások, valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő visszaélések megelőzése, vizsgálata és felderítés céljából.

166. § Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.

166/A. § ^*  (1) ^* 

(2) A pénzügyi intézmény a létre nem jött szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos banktitkot képező ügyféladatokat, személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

(3) Az igényérvényesítés szempontjából – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a Ptk.-ban meghatározott általános elévülési idő az irányadó.

166/B. § ^*  (1) A hitelintézetek jogosultak akár közvetlenül, akár érdek-képviseleti vagy egyéb szervezet közreműködésével – az általuk kezelt, üzleti titoknak minősülő, személyes adatokat nem tartalmazó adatok felhasználásával – olyan összesített adatokat tartalmazó adatbázis létrehozására és működtetésére, amelynek célja az egyes pénzügyi vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatások tekintetében – az igények, illetve a vállalt kockázatok pontosabb felmérésének biztosításával – a fogyasztók hatékonyabb kiszolgálásának javítása, az ilyen szolgáltatások fejlődésének előmozdítása, versenyképesség javítása, feltéve, ha az adatbázis létrehozása és működtetése

a) e célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg,

b) nem teszi lehetővé a hitelintézetek szolgáltatásai közötti verseny megakadályozását vagy korlátozását, vagy hogy ilyen hatást fejtsen ki és

c) nem eredményezhet egyes hitelintézet-specifikus adatok más hitelintézetek általi felhasználását.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatbázisból származó adatok felhasználása során a hitelintézetek a saját döntéseiknek megfelelően, szabadon és önállóan – más piaci szereplőtől függetlenül – hozzák meg üzleti döntéseiket.

IX. Fejezet

Pénzügyi intézmények felügyelete

73. Adatszolgáltatás

167. § (1) A hitelintézet igazgatósága a Felügyeletnek haladéktalanul – írásban – bejelenti, ha

a) az azonnali fizetésképtelenség (illikviditás) veszélye következett be,

b) a hitelintézet tevékenységi körét érintő veszélyhelyzet – pl. fizetésképtelenség (inszolvencia) – alakul ki,

c) szavatoló tőkéje huszonöt százalékot elérő vagy meghaladó összegben csökkent,

d) fizetéseit megszüntette, vagy

e) működését – pénzügyi szolgáltatási tevékenységét – megszüntette.

(2) A hitelintézet igazgatósága a Felügyeletnek két munkanapon belül – írásban – bejelenti

a) a jegyzett tőke felemelését vagy leszállítását,

b) az egyes pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek szüneteltetését, korlátozását, megszüntetését.

(3) Fióktelep formájában működő hitelintézet esetén az (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentést a fióktelep vezető állású személye teszi meg, valamint a Felügyeletnek haladéktalanul – írásban – bejelenti azt is, ha

a) eszközfenntartási mutatója száz százalék alá csökkent,

b) a külföldi hitelintézet vagy annak bármely államban működő fióktelepe fizetésképtelenné vált, vagy

c) ^*  a külföldi hitelintézetével vagy annak bármely államban működő hitelintézet leányvállalatával, fióktelepével szemben az illetékes felügyeleti hatóság olyan intézkedést, illetve szankciót alkalmazott, amely a külföldi hitelintézet vagy a fióktelep fizetésképtelenné válásának elkerülését szolgálta.

(4) ^*  A működési kockázat kivételével az egyes kockázati típusok tőkekövetelmény számítására belső módszert alkalmazó hitelintézetek évente legalább egyszer megküldik a Felügyelet számára a kialakított referenciaérték portfóliókra a belső módszerük által számított tőkekövetelmény eredményeket és a számításra alkalmazott módszerek magyarázatát. A referenciaérték portfolióra vonatkozó adatszolgáltatás módját, annak tartalmát, valamint a beérkezett információk értékelésének módszertanát az Európai Bizottság vonatkozó rendelete határozza meg. A Felügyelet a rendeletben foglaltakhoz képest további referenciaérték portfoliókat is meghatározhat.

(5) ^*  Ha a Felügyelet azt állapítja meg, hogy a hitelintézet által a tőkekövetelmény számításra alkalmazott belső módszer indokolatlanul jelentősen alulbecsüli a tőkekövetelmény mértékét, akkor a Felügyelet kötelezheti a hitelintézetet a belső módszer módszertanának vagy az egyes paramétereknek a megváltoztatására.

168. § ^*  A pénzügyi intézmény és magyarországi fióktelepe, a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző egyéb jogi személy, valamint a független közvetítő – ide nem értve a 69. § (7) bekezdésében meghatározott tevékenységet végző független közvetítőt – jogszabályban meghatározott tartalommal, módon és formában, rendszeres időközönként adatszolgáltatást teljesít a Felügyeletnek.

169. § ^*  (1) A pénzügyi intézmény számára a Felügyelet – határozott időre – az általa meghatározott tartalommal és rendszerességgel történő olyan rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő, amelyet

a) a likviditás,

b) ^*  a szolvencia (ideértve a tőkeáttételt is),

c) a kockázatvállalás,

d) a pénzügyi és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység szabályainak betartása,

e) a szervezet működésének, valamint

f) a belső ellenőrzés

rendszeres figyelemmel kíséréséhez, ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében szükségesnek tart.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendkívüli adatszolgáltatásnak az információkérés célja szempontjából arányosnak kell lennie, és nem eredményezhet kétszeres adatszolgáltatást. Az adatszolgáltatás akkor tekintendő kétszeresnek, ha ugyanazt vagy lényegében ugyanazt az információt korábban már más módon benyújtották a Felügyeletnek vagy azt a Felügyelet elő tudja állítani.

(3) A Felügyelet a pénzügyi intézmény számára nem írhat elő rendkívüli adatszolgáltatást, ha az információt korábban más formátumban vagy részletességgel megkapta és ez az eltérő formátum vagy részletezettség nem akadályozza meg abban, hogy az egyébként szolgáltatandó kiegészítő információn alapulóval megegyező minőségű és megbízható információt állítson elő.

170. § A hitelintézet bejelenti öt munkanapon belül a Felügyeletnek, ha anyavállalata vegyes tevékenységű holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság lett vagy ezen viszony módosul, illetve megszűnik.

171. § ^*  A Felügyelet a pénzügyi intézménytől, valamint pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személytől közbenső beszámoló, meghatározott formájú és tagolású kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatását kérheti, továbbá a pénzügyi intézménytől, annak szerveitől valamennyi üzleti ügyéről felvilágosítást kérhet.

74. A hitelintézetek összevont alapú felügyelete

172. § (1) A Felügyelet látja el a Magyarországon bejegyzett hitelintézet összevont alapú felügyeletét.

(2) ^*  Ha valamely befektetési vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik hitelintézetben és a hitelintézet nem tartozik az (1) bekezdésben meghatározott összevont alapú felügyelet alá, akkor a Bszt. összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályai alkalmazandóak.

(3) A Felügyelet nem vizsgálja a pénzügyi holding társaság, a külföldi hitelintézet, pénzügyi holding társaság és vegyes tevékenységű holding társaság prudens működését egyedi alapon.

(4) Ha a Felügyelet dokumentumok vagy helyszíni ellenőrzés alapján szoros kapcsolatot állapít meg, összevont alapú felügyelet alá tartozónak minősíthet valamely magyarországi bejegyzésű hitelintézetet, és meghatározhatja, hogy valamely vállalkozásra az összevont alapú felügyelet kiterjed.

(5) ^*  Az olyan hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás és járulékos vállalkozás, amelyben az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet vagy a pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik – ha jogszabály másként nem rendelkezik –, az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet vagy a pénzügyi holding társaság részére az összevont alapú felügyelet érdekében szükséges minden adatot és információt átad. Az olyan leányvállalat esetében, amely nem tartozik e törvény hatálya alá, az anyavállalat biztosítja, hogy a leányvállalat egyedi alapon eleget tegyen az e törvényben foglalt feltételeknek. Ezen egyedi adatot és információt az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet vagy a pénzügyi holding társaság elkülönítetten – az adatvédelmi előírások betartásával – kezeli.

(6) Az olyan hitelintézettől, pénzügyi vállalkozástól, befektetési vállalkozástól és járulékos vállalkozástól, amelyben az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet vagy a pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, a Felügyelet közvetlenül is kérhet az összevont alapú felügyelet érdekében szükségessé váló adatot és információt.

(7) A Felügyelet az összevont alapú felügyelettel kapcsolatban felmerülő feladatai ellátása érdekében közvetlenül vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézeten keresztül közvetve adatot kérhet

a) az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló személytől,

b) az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet anyavállalatával vagy a hitelintézetben részesedési viszonnyal rendelkező személlyel más szoros kapcsolatban álló személytől, és

c) az 575/2013/EU rendelet 19. cikke alapján mentesített hitelintézettől, pénzügyi vállalkozástól, befektetési vállalkozástól vagy járulékos vállalkozástól.

(8) ^*  A (7) bekezdés alapján a Felügyelet által kért adatszolgáltatás csak jogszabályban vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott esetben tagadható meg.

(9) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet vagy a pénzügyi holding társaság rendelkezik az összevont alapú felügyelete érdekében szükséges adatok és információk szolgáltatására alkalmas információs rendszerrel, és azok megbízhatóságát biztosító informatikai és belső ellenőrzési rendszerrel.

(10) Ha az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet anyavállalata vegyes tevékenységű holding társaság, akkor a vegyes tevékenységű holding társaság és azon vállalkozások – amelyekre az összevont alapú felügyelet kiterjed – közötti ügyletek felügyelete a Felügyelet feladata. Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet rendelkezik olyan kockázatkezelési eljárással és belső ellenőrzési rendszerrel, beleértve a számviteli politikáját és a beszámolási rendszerét, amely alkalmas az előbb említett ügyletek meghatározására, mérésére és ellenőrzésére, amelyeket a Felügyelet ellenőriz.

(11) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet és a pénzügyi holding társaság haladéktalanul bejelenti az 575/2013/EU rendeletben, valamint a (7) bekezdésben meghatározott szoros kapcsolat létrejöttét, módosulását vagy megszűnését.

(12) A (11) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségnek a magyarországi bejegyzésű hitelintézet külföldi pénzügyi holding társaság anyavállalata az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetén keresztül is eleget tehet.

173. § (1) ^*  Egy EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és annak leányvállalatai vagy egy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat és annak leányvállalatai vagy egy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat és annak leányvállalatai

a) tőkemegfelelés belső értékelési eljárása és a felügyeleti felülvizsgálata és értékelése érdekében, hogy a csoport szavatoló tőkéje összevont alapon megfelel-e a pénzügyi helyzetének és a kockázati profiljának, valamint a többlettőke-követelmény egyedi és összevont alapon történő meghatározása,

b) a likviditási kockázat kezelése, ideértve a vállalat-irányítási rendszer és a kockázatkezelés likviditási kockázatra vonatkozó követelménye, valamint az egyedi likviditási követelmények meghatározása, és

c) a tőke ajánlása

tekintetében a Felügyelet és az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat, vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat székhelye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságai együttesen járnak el (a továbbiakban: többoldalú eljárás).

(2) Ha a Felügyelet látja el az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalati hitelintézet felügyeletét, akkor az (1) bekezdésben meghatározott eljárás megkezdésekor a Felügyelet

a) haladéktalanul továbbítja a szükséges információkat és dokumentumokat azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságai részére, amelyben székhellyel rendelkező vállalkozásokra kiterjed az EU-szintű hitelintézeti anyavállalatnak, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalatnak vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatnak az összevont alapú felügyelete, és

b) ^*  ezzel egyidejűleg tájékoztatja az a) pontban meghatározott EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságait a határozat-tervezetre vonatkozó vélemény, elemzés és fenntartás Felügyelet részére történő megküldésének határidejéről.

(3) ^*  A Felügyelet a többoldalú eljárás keretében csak valamennyi, az eljárásban részt vevő EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága egyetértésével hozhat érvényes határozatot (a továbbiakban: többoldalú eljárás keretében hozott határozat), amely határozat meghozatalának határideje

a) az (1) bekezdés a) pontja tekintetében a hiánytalan kérelem beérkezését követően a Felügyelet által elkészített összevont alapú kockázatértékelési jelentésnek (amely kiterjed arra is, hogy a csoport szavatoló tőkéje összevont alapon megfelel-e a csoport pénzügyi helyzetének és kockázati jellemzőinek) az eljárásban résztvevő illetékes felügyeleti hatóságok részére történő továbbításától számított négy hónap,

b) az (1) bekezdés b) pontja tekintetében a hiánytalan kérelem beérkezését követően a Felügyelet által elkészített összevont alapú likviditási kockázat-elemzési jelentésnek (amely kiterjed a likviditási felügyelethez kapcsolódó jelentős problémák kezelésére szolgáló intézkedésekre, ideértve a kockázatkezeléssel vagy a hitelintézet-specifikus likviditási követelmények szükségességével kapcsolatos intézkedéseket is) az eljárásban résztvevő felügyeleti hatóságok részére történő továbbításától számított négy hónap, illetve

c) az (1) bekezdés c) pontja tekintetében a hiánytalan kérelem beérkezését követően a Felügyelet által a tőke ajánlásban megállapítottaknak megfelelően a csoport kockázatértékeléséről elkészített jelentésnek az eljárásban résztvevő felügyeleti hatóságok részére történő továbbításától számított négy hónap.

(3a) ^*  A Felügyelet többoldalú eljárás keretében hozott határozata figyelembe veszi az eljárásban részt vevő EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának a tőkemegfelelés belső értékelési eljárása és a felügyeleti felülvizsgálata és értékelése, valamint a tőke ajánlás alapján elvégzett, a leányvállalatokra vonatkozó kockázatértékeléseket.

(4) Ha az eljárásban résztvevő EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, akkor a (3) bekezdésben rögzített határidőn belül az eljárásban résztvevő bármelyik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága kérésére a Felügyelet az EBH-val a többoldalú eljárás eredménytelensége vonatkozásában egyeztetést köteles folytatni vagy saját kezdeményezésére egyeztetést folytathat.

(5) Ha az eljárásban részt vevő EGT-állam felügyeleti hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, a Felügyelet a többoldalú eljárás lezárultát követő tíz munkanapon belül, az eljárásban részt vevő valamennyi EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának a többoldalú eljárás során adott véleményére, elemzésére és fenntartására figyelemmel hozza meg a határozatát.

(6) ^*  Ha a Felügyelet a (4) bekezdés szerinti egyeztetést folytat az EBH-val, akkor a (3) bekezdéstől eltérően az eljárás határideje az EBH-nak az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1093/2010/EU rendelet) 19. cikk (3) bekezdése szerinti határozatnak a Felügyelet részére történő átadását követő tíz munkanap múlva jár le.

(7) A Felügyelet a (6) bekezdés szerinti egyeztetést követően az EBH határozatát a határozatának meghozatalakor figyelembe veszi. Ha a Felügyelet a határozatában jelentősen eltér az EBH határozatától, akkor a határozatában az eltérést indokolja.

(8) A Felügyelet a részletes indokolást is tartalmazó határozatát közli a többoldalú eljárásban részt vevő valamennyi EGT-állam illetékes felügyeleti hatósággal és az összevont alapú felügyelet alá tartozó anyavállalattal.

(9) Ha az eljárás lefolytatására másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága jogosult, és az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalati hitelintézetét a Felügyelet felügyeli, akkor a Felügyelet az eljárásra jogosult EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága által meghatározott határidőn belül megküldi a véleményét, fenntartását.

(10) Ha az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat székhelye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága az (1) bekezdés szerinti eljárást követően döntést hozott, határozata Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható. A Felügyelet az EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága határozatának tényét magyar nyelven a honlapján közzéteszi. A Felügyelet hatáskörébe tartozó szervezet tekintetében a más EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága által hozott határozatban foglaltak végrehajtására, teljesítésének ellenőrzésére, az ellenőrzés alapján hozható intézkedésre a Felügyelet által hozott határozatokra vonatkozó magyar jogszabályok alkalmazandóak.

(11) ^*  A Felügyelet a (3) bekezdés szerinti határozat megváltoztatásának szükségességét

a) legalább évente egyszer vagy

b) az összevont alapú felügyelet alá tartozó anyavállalat, leányvállalat illetékes felügyeleti hatósága a többlettőke-követelmény, a tőke ajánlás, valamint az egyedi likviditási kockázat meghatározása vonatkozásában írásban, indokolással ellátott kérelmére

megvizsgálja azzal, hogy az eljárásban részt vehet a b) pont szerinti illetékes felügyeleti hatóság.

173/A. § ^*  (1) A Felügyelet a pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság 15/A. § szerinti külön jóváhagyása, jóváhagyás alóli mentesítése, valamint a jóváhagyás feltételeit már nem teljesítő pénzügyi holding társasággal, vegyes pénzügyi holding társasággal szemben alkalmazott intézkedések, kivételes intézkedések tekintetében együttműködik a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával, ha

a) a pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság másik EGT-államban van letelepedve és a csoport összevont alapú felügyeletét a Felügyelet látja el, vagy

b) a pénzügyi holding társaságot, vegyes pénzügyi holding társaságot tartalmazó csoport összevont alapú felügyeletét másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága látja el.

(2) Ha a Felügyelet látja el a másik EGT-államban letelepedett pénzügyi holding társaságot, vegyes pénzügyi holding társaságot tartalmazó csoport összevont alapú felügyeletét, akkor a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága részére értékelést készít az (1) bekezdésben meghatározott döntések tekintetében.

(3) A Felügyelet minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával a döntéshez kapcsolódó értékelés kézhezvételétől számított két hónapon belül többoldalú eljárás keretében határozatot hozzanak.

(4) A többoldalú eljárás keretében hozott határozatot a csoport összevont alapú felügyeletét ellátó illetékes felügyeleti hatóság közli a pénzügyi holding társasággal vagy a vegyes pénzügyi holding társasággal.

(5) Ha az eljárásban résztvevő EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, akkor az ügyet az 1093/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban az EBH elé kell terjeszteni és az EBH határozatával összhangban álló együttes határozatot kell hozni.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott két hónapos időtartam végét vagy az együttes határozat meghozatalát követően az ügy már nem terjeszthető az EBH elé.

(7) Ha a vegyes pénzügyi holding társaságot tartalmazó csoport összevont alapú hatósága vagy a vegyes pénzügyi holding társaság illetékes felügyeleti hatósága nem azonos a pénzügyi konglomerátum kiegészítő felügyelete ellátásáért felelős koordinátorral, az (1) bekezdésben meghatározott döntéshez a koordinátor jóváhagyása is szükséges.

(8) Ha a többoldalú eljárás keretében hozott határozathoz a koordinátor jóváhagyása is szükséges és a többoldalú eljárás egyetértés hiányában eredménytelen, akkor az ügyet az érintett európai felügyeleti hatósághoz – az EBH-hoz vagy az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósághoz – kell utalni.

(9) A pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság külön jóváhagyás iránti kérelme elutasítása esetén, a csoport összevont alapú felügyeletét ellátó illetékes felügyeleti hatóság az engedély iránti kérelem kézhezvételét követő négy hónapon belül, vagy amennyiben a kérelem hiányos, a határozathoz szükséges összes információ kézhezvételétől számított négy hónapon belül az elutasításról és annak indokairól tájékoztatja a kérelmezőt.

(10) ^*  A pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság külön jóváhagyás iránti kérelméről hat hónapon belül dönteni kell. A külön jóváhagyás iránti kérelem elutasítása esetén – amennyiben erre szükség van – a 192/A. §-ban meghatározott kivételes intézkedések alkalmazhatóak.

75. Összevont alapú felügyeleti ellenőrzés

174. § (1) Az 575/2013/EU rendelet alapján az összevont alapú felügyelet alá tartozó és az olyan vállalkozások – amelyekre az összevont alapú felügyelet kiterjed – körében a Felügyelet jogosult helyszínen kívül vagy helyszínen ellenőrizni a 172. §-ban foglalt és az 575/2013/EU rendelet összevont alapú felügyeletére vonatkozó rendelkezések betartását.

(2) A 172. § (7) bekezdésben meghatározott személyek körében a Felügyelet – helyszínen kívül vagy helyszínen – ellenőrizheti az összevont alapú felügyelettel kapcsolatban felmerülő feladatok ellátása érdekében átadott jelentések, adatok, információk hitelességét.

(3) A Felügyelet – harmadik ország felügyeleti hatóságának kérésére – a viszonosság mérlegelése alapján vagy érvényben lévő felügyeleti megállapodás esetén, az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat harmadik ország felügyeleti hatóságának átadhatja, ha a külföldi felügyeleti hatóság megfelelő, a magyar szabályozással legalább egyenértékű jogi védelmet képes biztosítani a részére nyújtott információk kezeléséhez.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti ellenőrzést a Felügyelet harmadik ország felügyeleti hatóságának kérésére is végezhet, valamint a viszonosság mérlegelése alapján vagy érvényben lévő felügyeleti megállapodás esetén hozzájárulhat, hogy az ellenőrzésben a hozzájárulást kérő felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő résztvegyen.

(5) ^*  Ha a hitelintézet anyavállalata harmadik országbeli hitelintézet, akkor az összevont alapú felügyelet ellátása érdekében a Felügyelet megvizsgálja, hogy a harmadik ország jogrendje megfelel-e az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelvében foglalt, az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályoknak. A Felügyelet a vizsgálat során egyeztet az EBH-val. Az egyeztetést követően a Felügyelet dönt a jogrend megfelelőségéről.

(6) Ha a harmadik ország jogrendje nem felel meg az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelvében foglalt, az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályoknak, akkor a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeleti feladatokat, és ennek érdekében minden lehetséges intézkedést megtesz.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben a Felügyelet egyeztet a harmadik országbeli hitelintézet, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságával.

175. § (1) ^*  Ha a magyarországi székhelyű hitelintézet tagállami hitelintézet anyavállalat vagy EU-szintű hitelintézet anyavállalat, akkor az összevont alapú felügyeletet a Felügyelet látja el.

(2) ^*  Ha a magyarországi székhelyű hitelintézet anyavállalata tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat, vagy tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, akkor az összevont alapú felügyeletet a Felügyelet látja el. Ha a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet, akkor a pénzügyi holding társaság anyavállalatot és a vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatot bejelenti az Európai Bizottságnak, valamint tájékoztatja a többi EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.

(3) ^*  Ha egy magyarországi székhelyű hitelintézet és egy más EGT-állam hitelintézete ugyanazon tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalata, az összevont alapú felügyeletet a Felügyelet látja el, ha

a) a magyarországi székhellyel rendelkező hitelintézet a csoportban az egyetlen hitelintézet,

b) a magyarországi székhellyel rendelkező hitelintézet a legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező hitelintézet a csoportban.

(4) ^*  Ha egy csoport esetében az 575/2013/EU rendelet 18. cikk (3) vagy (6) bekezdése alapján történik a konszolidáció és a legnagyobb mérlegfőösszegű hitelintézet magyarországi székhelyű, akkor a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet.

(4a) ^*  Ha a csoportban több azonos tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet is van, akkor a Felügyelet abban az esetben látja el az összevont alapú felügyeleti feladatot, ha a magyarországi székhelyű hitelintézet mérlegfőösszegének az összege a legmagasabb az egy tagállamban lévő hitelintézetek mérlegfőösszegeinek az összegei közül.

(5) A (2)–(4) bekezdésben meghatározottaktól a felügyeleti hatóságok eltérhetnek, de ebben az esetben a megállapodás előtt a tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat, tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat véleményét is ki kell kérni.

(6) A (4)–(5) bekezdés alapján kötött megállapodásnak az összevont alapú felügyeleti célok elérése érdekében biztosítania kell a megfelelő információáramlást és a felügyeleti hatóságok között szükséges együttműködést.

(7) Ha az összevont alapú felügyeletet nem az anyavállalatnak minősülő pénzügyi intézmény felügyeleti hatósága látja el, az anyavállalat felügyeleti hatósága az összevont alapú felügyelet érdekében szükséges információkat az összevont alapú felügyeletet ellátó felügyeleti hatóság számára megadja.

176. § (1) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében más EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával szorosan együttműködik.

(2) ^*  A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat más EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának és szanálási hatóságának átadhatja.

(3) Összevont alapú felügyeleti ellenőrzést a Felügyelet más EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának kérésére is végezhet, valamint hozzájárulhat, hogy az ellenőrzésben a hozzájárulást kérő illetékes felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő résztvegyen.

(4) Ha a Felügyelet az összevont alapú felügyeletet ellátó felügyeleti hatóság, akkor az (1) és (2) bekezdésben rögzítetteken kívül az EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságokkal történő együttműködése kiterjed a felügyeleti tevékenységek tervezésére és összehangolására

a) a rendes működés során, ideértve a vállalatirányítási rendszerre és a kockázatkezelési követelményre vonatkozó rendelkezések teljesítésének ellenőrzését, a hitelintézetek belső tőkemegfelelési folyamatának értékelését, a felügyeleti felülvizsgálatot, a nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítésének ellenőrzését, valamint a hitelintézettel szemben alkalmazott intézkedéseket,

b) szükség esetén az illetékes központi bankok bevonásával a válsághelyzetekre való felkészülés és a válsághelyzetek során, ideértve a hitelintézetek működésében és a pénzügyi piacokon zajló kedvezőtlen folyamatokat is.

(5) A Felügyelet – a 200–204. §-ra is tekintettel – minden olyan információt megad az EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának, amely

a) az összevont felügyelet alá tartozó hitelintézet tulajdonosi és irányítási szerkezetének feltárását, valamint a hitelintézet illetékes felügyeleti hatóságának azonosítását szolgálja,

b) az összevont felügyelet alá tartozó hitelintézettől származó információk gyűjtésére és ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat tartalmazza,

c) olyan, az összevont felügyelet alá tartozó hitelintézetet, befektetési vállalkozást, pénzügyi vállalkozást, befektetési alapkezelő társaságot vagy járulékos vállalkozást érintő válsághelyzetre utal, amely súlyosan érinti a hitelintézetet,

d) a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlet-tőkekövetelményre, valamint a működési kockázat tőkekövetelményének fejlett mérési módszerrel történő számításának korlátozására vonatkozik, és

e) befolyásolja a másik EGT-állam illetékes hatóságának felügyelete alá tartozó hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás prudenciális helyzetét,

f) ^*  az általa hozott jelentősebb intézkedésekre és kivételes intézkedésekre vonatkozik.

(6) Ha a Felügyelet egy másik EGT-államban székhellyel rendelkező EU-szintű anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatát felügyeli és olyan információra van szüksége, amellyel az EU-szintű anyavállalat, EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat felügyeleti hatósága már rendelkezik, akkor a Felügyeletnek elsődlegesen ehhez a hatósághoz kell fordulnia.

(7) Ha a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet felügyeletét, és olyan válsághelyzet áll elő – ideértve a pénzügyi piacokon zajló kedvezőtlen folyamatokat is –, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását azon EGT-államok bármelyikében, amelyben

a) az ezen hitelintézet ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelő társaságnak és pénzügyi vállalkozásnak, vagy

b) ^*  az olyan hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelő társaságnak és pénzügyi vállalkozásnak, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, a székhelye van, vagy amely EGT-államban olyan hitelintézet létesített rendszerszinten jelentős fióktelepet, amelyre a Felügyelet összevont alapú felügyelete kiterjed, akkor a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az EBH-t, az érintett EGT-állam központi kormányának a pénz- és tőkepiac felügyeletére vonatkozó jogszabályokért felelős tagját, illetékes felügyeleti hatóságát, valamint központi bankját.

(8) ^*  A Felügyelet sürgős esetben vagy ha az egyeztetés veszélyeztetheti a határozat végrehajtásának hatékonyságát, dönthet úgy, hogy a (7) bekezdésben foglalt egyeztetést nem folytatja le. Ebben az esetben a döntést követően haladéktalanul tájékoztatja a többi érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.

(9) ^*  Ha a Felügyelet látja el a 175. § (5) bekezdése szerinti megállapodás alapján az összevont alapú felügyeleti feladatot, de a pénzügyi holding társaság vagy a vegyes tevékenységű holding társaság anyavállalat esetében nem a Felügyelet az illetékes felügyeleti hatóság, akkor a Felügyeletnek a pénzügyi holdingtársaság, illetve a vegyes tevékenységű holding társaság anyavállalat felügyeleti hatóságával is meg kell kötnie az (1) bekezdés szerinti együttműködési megállapodást.

(10) ^*  Ha egy vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalati csoport összevont alapú felügyeletét a Felügyelet látja el, de ezen csoport mint pénzügyi konglomerátum koordinátora nem a Felügyelet, akkor a Felügyelet együttműködik a pénzügyi konglomerátum koordinátorával, amely együttműködés hatékonysága érdekében írásos formában jelenítik meg az együttműködés módját, lépéseit és céljait.

(11) ^*  A harmadik országbeli hitelintézet fióktelepének felügyelete során a Felügyelet együttműködik az ilyen hitelintézet más fióktelepeit, valamint a hitelintézet által vezetett csoporthoz tartozó hitelintézeteket felügyelő illetékes hatóságokkal annak érdekében, hogy együttesen biztosítsák ezen harmadik országbeli csoport Európai Unióban folytatott valamennyi tevékenységének átfogó felügyeletét annak érdekében, hogy megakadályozzák az e törvény és az 575/2013/EU rendelet értelmében a harmadik országbeli csoportokra vonatkozóan előírt követelmények megkerülését, valamint az Európai Unió pénzügyi stabilitására gyakorolt bármely káros hatást.

76. Felügyeleti felülvizsgálat és értékelés

177. § (1) A Felügyelet felülvizsgálja és értékeli azokat a szabályzatokat, stratégiákat, eljárásokat és módszereket, amelyeket a hitelintézet az e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó szabályok és az 575/2013/EU rendelet betartása érdekében hoz.

(2) A Felügyelet felülvizsgálja és értékeli a hitelintézet e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó szabályok és az 575/2013/EU rendelet összes követelményének való megfelelését.

(3) A Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálatot és értékelést az 575/2013/EU rendelet első rész II. címében meghatározottaknak megfelelően végzi.

(4) ^*  A Felügyelet a felülvizsgálati és értékelési eljárás során értékeli:

a) azon kockázatokat, amelyeknek a hitelintézet ki van vagy ki lehet téve, és

b) azon kockázatokat, amelyeket a stressz-teszt során a hitelintézet tevékenységének jellegét, nagyságrendjét és összetettségét figyelembe véve feltártak.

(5) A felülvizsgálatnak és értékelésnek a hitel-, piaci és működési kockázatokon kívül ki kell terjednie:

a) a belső minősítési módszert alkalmazó hitelintézet által végzett stressz-teszt eredményekre,

b) a 108. § (5) bekezdés b) pontja szerinti koncentrációs kockázat kezelésére,

c) az elismert hitelezési kockázat-mérséklési módszerek használatával kapcsolatos – a 108. § (5) bekezdés a) pontja szerinti – kockázat kezelésére szolgáló eljárások és szabályzatok megbízhatóságára, megfelelőségére és alkalmazási módjára,

d) a hitelintézet likviditási kockázatokkal szembeni kitettségének mértékére, e kockázatoknak a hitelintézet általi mérésére és kezelésére, ideértve az alternatív forgatókönyvek elemzését, a kockázatcsökkentő eszközök alkalmazását, a likviditási többlettartalékok mértékét, összetételét és minőségét, valamint a vészhelyzeti terveket,

e) ^*  a kockázatmegoszlás (diverzifikáció) hatására és annak kockázatfelmérési rendszerben történő figyelembevételére,

f) a piaci kockázattal kapcsolatos tőkekövetelményhez belső modell módszert használó hitelintézet által végrehajtott stressz-teszt eredményekre,

g) a kitettséggel szemben felmerülő országkockázatból eredő pótlólagos tőkekövetelményre,

h) egy olyan mérési vizsgálatra, amelynek keretében a Felügyelet megállapítja, hogy egy – általa megállapított mértékű – hirtelen és váratlan kamatlábváltozásnak milyen hatása lenne a szavatoló tőkére,

i) arra, hogy a hitelintézet által értékpapírosított eszközökre vonatkozó szavatoló tőke mértéke megfelel-e az ügylet gazdasági tartalma által indokolt mértéknek, ideértve az átadott kockázat mértékét is,

j) a hitelintézet üzleti modelljére,

k) ^* 

l) a hitelintézet túlzott tőkeáttételi kockázatnak való kitettségére, és annak kezelése céljából működtetett rendszerek, stratégiák, eljárások és mechanizmusok megfelelőségére, valamint

m) a hitelintézet vállalatirányítási rendszereire, vállalati kultúrájára és értékeire, az irányító és ellenőrző testületek feladatai ellátására irányuló képességeire.

(6) Az (5) bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálat keretében a Felügyelet a hitelintézet pénzügyi piacon betöltött szerepéhez igazodva értékeli a likviditási kockázat kezelését, valamint a likviditási kockázatot mérséklő eszközök alkalmazását ösztönözve a megbízható belső módszerek kifejlesztését.

(7) Az (1) és (2) bekezdés szerinti felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján a Felügyeletnek meg kell határoznia, hogy a hitelintézet által alkalmazott szabályzatok, stratégiák, eljárások és módszerek, valamint a hitelintézet szavatoló tőkéje és likvid eszköze biztosítja-e a kockázatok fedezetét és megbízható kezelését.

(8) A Felügyelet által végzett felülvizsgálat és értékelés a kereskedési könyvet vezető hitelintézetnél arra is kiterjed, hogy a hitelintézet által elszámolt értékvesztés, értékelési korrekció és képzett céltartalék lehetővé teszi-e a pozíciók rövid időn – legfeljebb harminc napon – belüli lezárását normális piaci körülmények között.

(9) A Felügyelet által végzett felülvizsgálat és értékelés kiterjed a hitelintézetnek a nem kereskedési könyvben nyilvántartott kitettségének a kamatkockázatára.

(10) A Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés keretében ellenőrzi, hogy a hitelintézet nyújtott-e burkolt támogatást értékpapírosításhoz. Ha a hitelintézet egynél többször nyújtott már az 575/2013/EU rendelet 248. cikke szerinti burkolt támogatást, és ezzel nem ér el jelentős kockázat-transzferálást, akkor a Felügyeletnek meg kell tennie a 185. § szerinti intézkedéseket.

(10a) ^*  Ha a Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés során pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló tényt, adatot vagy körülményt tár fel, vagy a pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása megvalósulásának fokozott kockázatát állapítja meg, a Felügyelet a Pmt.-ben meghatározott felügyeleti feladatkörének ellátásával összhangban haladéktalanul tájékoztatja az EBH-t a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés e bekezdés szerinti megállapításairól.

(11) ^*  A felülvizsgálat és az értékelés gyakoriságát, mértékét és részletezettségét a Felügyelet a hitelintézet mérete, tevékenységének jelentősége, jellege, nagyságrendje és összetettsége alapján arányosan határozza meg azzal, hogy a felülvizsgálatot és értékelést legalább évente egyszer elvégzi. A Felügyelet az arányosság elvét a honlapján közzétett feltételeknek megfelelően alkalmazza.

(11a) ^*  A Felügyelet – az EBH-nak történő bejelentés mellett – egységesítheti a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alkalmazására vonatkozó módszertanokat, hogy figyelembe vegye – különösen az üzleti modellek hasonlósága vagy a kitettségek hasonló földrajzi helye alapján – a hasonló kockázati profillal rendelkező hitelintézeteket. Az egységesített módszertanok a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján előírt többlettőke hitelintézet specifikus jellegét nem érintve kockázatorientált referenciaértékeket és számszerű mutatókat is tartalmazhatnak, valamint lehetővé kell tenniük azon egyedi kockázatok megfelelő mérlegelését, amelyeknek az egyes hitelintézetek ki lehetnek téve.

(12) ^*  A Felügyelet a 185. és 186. §-ban foglalt intézkedéseket alkalmazhatja, ha a hitelintézet nem megfelelően kezeli a nem kereskedési könyvi tevékenységből fakadó kamatlábkockázatot és túlzott mértékben kitett a nem kereskedési könyvi tevékenységből származó kamatlábkockázatnak, így különösen

a) a hitelintézet tőkéjének a 108. § (5a) bekezdés a) pontja szerinti gazdasági értéke a kamatlábnak a hat felügyeleti sokkforgatókönyv bármelyike általi hirtelen és váratlan változása következtében legalább az alapvető tőke 15 százalékának megfelelő mértékben csökken,

b) a hitelintézet 108. § (5a) bekezdés a) pontja szerinti nettó kamatbevétele a kamatlábra alkalmazott két felügyeleti sokkforgatókönyv bármelyike általi hirtelen és váratlan változásának következtében jelentősen csökken,

c) egyéb olyan esetekben, amikor a Felügyelet a nem kereskedési tevékenységből fakadó kamatlábkockázatot jelentősnek ítéli.

(13) Az (5) bekezdés m) pontja szerinti felügyeleti felülvizsgálat és értékelés keretében a hitelintézet a Felügyelet rendelkezésére bocsátja legalább

a) a vezető és ellenőrző testület és egyéb bizottsági ülésének napirendjét és a kapcsolódó előterjesztéseket, valamint

b) a vezető testület teljesítményének belső vagy külső értékelésének eredményeit.

(14) A felügyeleti felülvizsgálat és értékelés elősegítése érdekében a Felügyelet legalább évente felügyeleti stressz-tesztet végez az általa felügyelt hitelintézetekre vonatkozóan.

(15) ^*  A Felügyelet – az egyes helyreállítási tervek benyújtását követő hat hónapon belül és azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával történt egyeztetést követően, amelyben a hitelintézet rendszerszinten jelentős fiókteleppel rendelkezik – felülvizsgálja és értékeli a hitelintézet helyreállítási tervét. A felülvizsgálat a 114. §-ban meghatározott feltételeken kívül kiterjed arra is, hogy a helyreállítási tervben foglaltak alapján megalapozottan valószínűsíthető, hogy

a) végrehajtásával fenntartható vagy helyreállítható a hitelintézet vagy a csoport életképessége és pénzügyi helyzete, alkalmas a hitelintézet likviditását vagy fizetőképességét (szolvenciáját) súlyosan veszélyeztető állapot esetén a hitelintézet pénzügyi helyzetének stabilizálására, figyelemmel a hitelintézet által megtett és tervezett lépésekre;

b) alkalmazhatósága a vonatkozó stressz-forgatókönyvek alapján reálisan akkor is feltételezhető, ha egyidejűleg más hitelintézet is helyreállítási tervet hajt végre.

(15a) ^*  A Felügyelet a hitelintézet által benyújtott helyreállítási tervet értékeli, figyelemmel a hitelintézet

a) szervezeti felépítésének összetettségére,

b) kockázati profiljára, valamint

c) tőkehelyzetére és finanszírozási struktúrájára.

(15b) ^*  A Felügyelet a hitelintézet által benyújtott helyreállítási tervet a szanálási feladatkörében eljáró MNB rendelkezésére bocsátja azzal, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB által adott javaslatokat a Felügyelet megvizsgálja.

(16) ^*  Ha az értékelés alapján a helyreállítási terv hiányos vagy a végrehajtásának akadályai lehetnek, a Felügyelet határozatban kötelezi a hitelintézetet a helyreállítási terv két hónapon belüli átdolgozására, mely határidő egy hónappal meghosszabbítható.

(17) ^*  A (16) bekezdés szerinti határozat meghozatala előtt a Felügyelet lehetőséget biztosít a hitelintézet számára, hogy a Felügyelet által feltárt hiányosságok, végrehajtási akadályok tárgyában észrevételt tegyen.

(18) ^*  Ha a hitelintézet a Felügyelet szerint nem a (16) bekezdés szerinti határozatnak megfelelően dolgozta át a helyreállítási tervet, akkor a Felügyelet határozatában rögzíti az újbóli átdolgozás módját, eszközeit, elemeit és részleteit.

178. § (1) ^*  A Felügyelet évente felügyeleti vizsgálati programot fogad el az általa felügyelt, Magyarországon bejegyzett azon hitelintézetek esetében, amelyek

a) szolvenciáját veszélyeztető kockázatok azonosítására kerül sor az elvégzett stressz-tesztek eredményei vagy a felügyeleti felülvizsgálat és értékelési eljárás eredményei alapján, vagy

b) megsértik az e törvény, a prudens működésre vonatkozó szabályok és az 575/2013/EU rendelet rendelkezéseit.

(2) A felügyeleti vizsgálati program magában foglalja legalább a következőket:

a) a felügyeleti feladatok végrehajtásának terve,

b) a felügyeleti feladatok végrehajtásához szükséges források elosztása,

c) a fokozott felügyeletet igénylő hitelintézetek azonosítása és azok esetében szükséges intézkedések, kivételes intézkedések meghatározása, valamint

d) helyszíni ellenőrzések terve.

(3) A (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában a Felügyelet:

a) növelheti a helyszíni ellenőrzés számát vagy gyakoriságát,

b) helyszíni ellenőrt rendelhet ki,

c) elrendeli a kiegészítő vagy rendkívüli adatszolgáltatást,

d) 177. § (11) bekezdésében rögzítettnél gyakrabban felülvizsgálja a működési, stratégiai vagy üzleti tervet,

e) elvégzi a várhatóan bekövetkező kockázatokat nyomonkövető témavizsgálatokat.

179. § (1) A Felügyelet legalább háromévente felülvizsgálja a hitelintézet által használt, a tőkekövetelmények kiszámításához engedélyezett belső módszereket, azok alkalmazásához szükséges követelmények teljesülését, a módszerek kidolgozottságát és naprakészségét.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat keretében tekintettel van a hitelintézet üzleti tevékenységének változásaira és a belső módszerek új termékekre való alkalmazására.

(3) Ha a Felügyelet súlyos hiányosságokat tár fel a hitelintézet belső módszerének kockázat-megállapításával kapcsolatban, akkor

a) előírja a hitelintézet számára a módszertan korrigálását, vagy

b) meghozza a megfelelő intézkedést a hiányosság következményének enyhítése érdekében, többek között magasabb szorzótényezők, többlettőke-követelmény előírása vagy egyéb megfelelő és hatékony eszköz alkalmazása révén.

(4) Ha a Felügyelet megállapítja, hogy a hitelintézet által alkalmazott belső módszer már nem felel meg a rá vonatkozó követelményeknek, akkor előírja a hitelintézet számára, hogy

a) bizonyítsa, hogy a meg nem felelés hatásai nem jelentősek, vagy

b) készítsen a megfelelés helyreállítására vonatkozó tervet határidő megjelölésével.

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a hitelintézet módosítja a tervet, ha a Felügyelet álláspontja szerint a tervben meghatározottak alapján nem valószínűsíthető a vonatkozó követelményeknek való teljes megfelelés biztosítása vagy a kitűzött határidő nem megfelelő.

(6) Ha bizonyíthatóan fennáll annak veszélye, hogy a hitelintézet nem képes meghatározott határidőn belül megfelelni a követelményeknek és nem tudja kielégítően bizonyítani, hogy a meg nem felelés hatásai nem jelentősek, akkor a Felügyelet

a) visszavonja a belső módszer alkalmazására vonatkozó engedélyt,

b) korlátozza az engedélyt azokra a területekre, amelyeknél megfelel a követelményeknek vagy meghatározott határidőn belül újra megfelel a követelményeknek.

(7) Ha a piaci kockázat esetén a hitelintézet által alkalmazott belső modell alkalmazásakor a túllépések száma jelzi, hogy a belső modell nem vagy már nem kellőképpen pontos, akkor a Felügyelet

a) visszavonja a belső modell alkalmazására vonatkozó engedélyt, vagy

b) megfelelő intézkedést hoz a belső modell azonnali kiigazításának biztosítása érdekében.

180. § ^* 

181. § ^*  Az egyedi likviditási követelmények meghatározása során a Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás eredményeit felhasználva figyelembe veszi

a) a hitelintézet üzleti modelljét,

b) a 108. § (5) bekezdés f) pontjában meghatározott rendszereket, eljárásokat és mechanizmusokat, és c) a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés eredményét.

77. Csoportszintű felügyeleti felülvizsgálat

182. § ^*  (1) A 173. § szerinti többoldalú eljárás keretében kell eljárni és többoldalú eljárás keretében hozott határozatot kell hozni az összevont alapú felügyeleti felülvizsgálat esetén is.

(1a) ^*  Ha a Felügyelet látja el az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat felügyeletét, akkor – a jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott adatkezelési és adatvédelmi követelmények betartása mellett – a helyreállítási tervet megküldi az érintett illetékes felügyeleti hatóságnak, a rendszerszinten jelentős fióktelep illetékes felügyeleti hatóságának, a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek és a leányvállalatok szanálási hatóságainak.

(2) A csoportszintű helyreállítási terv felülvizsgálatakor a többoldalú eljárásba azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát is be kell vonni, amelyben a csoport tagja rendszerszinten jelentős fiókteleppel rendelkezik.

(3) A csoportszintű helyreállítási terv felülvizsgálata arra is kiterjed, hogy a csoportszintű helyreállítási tervtől függetlenül szükséges-e a csoport egyes tagjainak külön helyreállítási tervet készíteni.

(4) Ha a Felügyelet látja el az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat leányvállalati hitelintézetének felügyeletét, a többoldalú eljárás eredménytelensége esetén arról is dönthet, hogy a csoportszintű helyreállítási tervtől függetlenül a leányvállalati hitelintézetnek egyedi helyreállítási tervet kell készítenie.

78. Az intézkedések és a kivételes intézkedések alkalmazásának közös szabályai

183. § (1) A Felügyelet a pénzügyi intézménnyel szemben alkalmazott intézkedés és kivételes intézkedés alkalmazása, illetve bírság kiszabása esetén a határozattal egyidejűleg az OBA-t is értesíti, ha a határozat az OBA e törvény szerinti feladatainak ellátására kihathat, illetve a határozat meghozatalára a pénzügyi intézménynek az OBA tevékenységével összefüggő kötelezettsége megsértése miatt került sor.

(2) A Felügyelet akkor is értesíti az OBA-t, ha a hitelintézet anyavállalatának felügyeletét ellátó hatóság tájékoztatása alapján olyan helyzet fennállását állapítja meg, amely az OBA e törvény szerinti feladatainak ellátására kihathat.

184. § (1) ^*  A Felügyelet mérlegeli az intézkedés szükségességét, ha a pénzügyi intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek nem minősülő, pénzügyi szolgáltatást, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy, ezek vezető állású személye vagy tulajdonosa megsérti az e törvény, az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra vagy a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint a tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok előírásait, vagy tevékenységét nyilvánvalóan nem elvárható gondossággal végzi, így különösen ha

a) döntési, eljárási szabályzatai nem felelnek meg az előírásoknak, vagy a működés során ezeket nem tartja be,

b) számviteli, nyilvántartási és ellenőrzési rendszere nem felel meg a jogszabályok rendelkezéseinek,

c) határidőben nem tesz eleget a Felügyelettel, a tulajdonosaival, tagjaival, az OBA-val szemben fennálló adatszolgáltatási, jelentési vagy tájékoztatási kötelezettségének,

d) a könyvvizsgálójának tevékenysége nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek, vagy késedelmesen, pontatlanul tájékoztatja az igazgatóságot, felügyelő bizottságot, illetve a Felügyeletet a pénzügyi intézménynél tapasztalt jogszabálysértésekről, hiányosságokról és egyéb – a prudens működését veszélyeztető – problémákról,

e) szavatoló tőkéje nem biztosítja a kockázatok fedezetét, vagy nem éri el hitelintézet esetében a 79. § (2) bekezdésben foglalt mértéket,

f) a kockázatvállalásra, a kockázatok megállapítására, elemzésére, értékelésére és behatárolására, a kockázatvállalás ellenőrzésére, a kockázatok kezelésére, továbbá csökkentésére vonatkozó szabályok valamelyikét megsérti,

g) elmulasztja az igazgatóságnak, a felügyelő bizottságnak, a közgyűlésnek (küldöttgyűlésnek) vagy az egyszemélyes tulajdonosnak a Felügyelet intézkedéseiről történő tájékoztatását,

h) fennáll annak veszélye, hogy a hitelintézet nem fogja betartani az azonnali fizetőképességre, a likviditás minimális szintjére vagy a források és az eszközök lejárati összhangjának biztosítására vonatkozó előírásokat,

i) nem tesz eleget tartalékképzési kötelezettségének,

j) nem teljesíti Pmt.-ben előírt kötelezettségét,

k) a hitelintézet nem tesz eleget a 228. § (6) bekezdésében foglalt kötelezettségének,

l) ^*  a 31/A. §-t megsértve nem rendelkezik a külön jóváhagyással,

m) ^*  az anyavállalat, a pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat nem teljesíti az 575/2013/EU rendelet harmadik, negyedik vagy hetedik részében meghatározott követelményeket, vagy a 169. § (2) és (3) bekezdése vagy a 181. § alapján előírt követelményeknek összevont alapon vagy szubkonszolidált alapon történő teljesítéséhez szükséges lépéseket.

(2) ^*  A Felügyelet e törvény, a pénzügyi intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy prudens működésére vonatkozó jogszabályok, tevékenységre vonatkozó jogszabályok előírásainak jelentős megsértése esetén – a rendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve – megteszi a szükséges intézkedést, ha a pénzügyi intézmény, a pénzügyi intézménynek nem minősülő pénzügyi szolgáltatást, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy

a) jogszabály által tiltott vagy részére nem engedélyezett tevékenységet végez,

b) működése során nem tud folyamatosan megfelelni egyes, az e törvényben meghatározott engedélyezési feltételeknek,

c) osztalékot kíván fizetni vagy fizet olyan helyzetben, ha szavatoló tőkéje nem éri el a 79. § (2) bekezdésben rögzített tőkekövetelményt, illetve az adott évben általános tartalékát nem képezte meg,

d) nem rendelkezik elégséges céltartalékkal, illetve eszközei értékelése nem megfelelő és emiatt szavatoló tőkéjét csökkentenie kell az el nem számolt céltartalékképzés, illetve értékvesztés összegével,

e) a kockázatvállalásra vonatkozó szabályokat rendszeresen vagy jelentős mértékben megsérti (így például a megfelelő gondosság és körültekintés nélkül vállal kockázatokat),

f) nem tud eleget tenni, vagy határidőben – ismétlődően – nem tesz eleget, a Felügyelettel, a tulajdonosaival, a tagjaival, az OBA-val szemben fennálló adatszolgáltatási, jelentési vagy tájékoztatási kötelezettségének,

g) akadályozza a Felügyeletet vagy a könyvvizsgálót tevékenységének végzésében,

h) az előírt szabályzatok, nyilvántartások, informatikai és ellenőrzési rendszerek nélkül működik,

i) az előírásoknak való meg nem felelés miatt a vele szemben alkalmazott felügyeleti intézkedésben foglaltakat nem teljesíti,

j) ^*  az (1) bekezdésben említett előírásokat – a Felügyelet által alkalmazott intézkedést vagy bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását követő két éven belül – ismételten megsérti,

k) ha a hitelintézet nem tartja be az azonnali fizetőképességre, a likviditás minimális szintjére vagy a források és az eszközök lejárati összhangjának biztosítására vonatkozó előírásokat.

(3) A Felügyelet e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint a tevékenységére vonatkozó egyéb előírásainak súlyos megsértése esetén megteszi a szükséges intézkedéseket, vagy kivételes intézkedéseket, ha a pénzügyi intézmény,

a) szavatoló tőkéje nem éri el hitelintézet esetében a 79. § (2) bekezdésben rögzített tőkekövetelmény nyolcvan százalékát,

b) osztalékot kíván fizetni vagy fizet olyan helyzetben, ha szavatoló tőkéje nem éri el a 79. § (2) bekezdésben rögzített tőkekövetelmény nyolcvan százalékát,

c) nem tesz eleget céltartalék-képzési, illetve értékvesztés elszámolási kötelezettségének, vagy nem rendelkezik elégséges céltartalékkal, illetve elszámolt értékvesztéssel, azaz mérlegen kívüli tételeit és eszközeit nem megfelelően értékelte és emiatt az el nem számolt céltartalékképzés, illetve értékvesztés összegével csökkentett szavatoló tőke következtében, ha szavatoló tőkéje nem éri el a 79. § (2) bekezdésben rögzített tőkekövetelmény nyolcvan százalékát,

d) az azonnali fizetőképesség vagy a források és az eszközök lejárati összhangjának biztosítására vonatkozó előírások be nem tartásával a hitelintézet likviditásának fenntartását súlyosan veszélyezteti,

e) a kockázatvállalásra vonatkozó szabályokat rendszeresen vagy jelentős mértékben megsérti, és ezzel a hitelintézet likviditását, fizetőképességét (szolvenciáját) vagy jövedelemtermelő képességét súlyosan veszélyezteti,

f) jogszabály által tiltott vagy részére nem engedélyezett tevékenységet folytat rendszeresen,

g) működése során nem tud megfelelni az e törvényben meghatározott engedélyezési feltételeknek,

h) a szükséges számviteli, vezetői információs vagy belső ellenőrzési rendszer nélkül működik vagy e rendszerek nem teszik lehetővé a hitelintézet tényleges pénzügyi helyzetének megállapítását,

i) forrásgyűjtési tevékenysége során a piaci kamat mértékétől jelentősen eltérő kamatmértéket állapít meg, amely fokozott kockázatot jelent a hitelintézet, illetve a betétesek számára,

j) ^*  tiltott vagy színlelt szerződéseket köt vagyoni előny szerzése vagy az adózott eredmény, vagy a tőkekövetelmény módosítása céljából,

k) könyvvizsgálója elmulasztja a Felügyelet, a pénzügyi intézmény igazgatóságának, illetve felügyelő bizottságának tájékoztatását a pénzügyi intézménynél tapasztalt súlyos jogszabálysértésekről, hiányosságokról és egyéb – a prudens működést veszélyeztető – problémákról,

l) ^*  az (1) bekezdésben említett előírásokat – a Felügyelet által a (2) bekezdés alapján alkalmazott intézkedést, vagy bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását követő öt éven belül – ismételten megsérti,

m) az előírások jelentős megsértése miatt alkalmazott felügyeleti intézkedésben foglaltakat nem teljesíti,

n) ^*  tevékenységi (működési) engedélye a Szhitv. alapján visszavonásra kerül.

(4) A Felügyelet megteszi a szükséges intézkedéseket, kivételes intézkedéseket, ha bizonyíthatóan fennáll annak veszélye, hogy a hitelintézet az elkövetkező tizenkét hónapban nem fog megfelelni az e törvényben, valamint a prudens működésre vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeknek.

(5) A Felügyeletnek a (3) bekezdésen kívül akkor is meg kell tennie a szükséges intézkedéseket vagy kivételes intézkedéseket, ha

a) a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepének eszközfenntartási mutatója száz százalék alá csökken,

b) a külföldi hitelintézet, valamint bármely államban működő fióktelepe fizetésképtelenné vált.

(6) A Felügyelet intézkedést tehet továbbá, ha a harmadik országbeli hitelintézet székhelye szerinti felügyeleti hatóság az adott hitelintézettel vagy annak bármely államban működő fióktelepével szemben olyan ok miatt alkalmazott intézkedést, szankciót, amely a fióktelep biztonságos működését érinti.

(7) A Felügyeletnek, akkor is meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, kivételes intézkedéseket, ha a 177. § szerinti felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján a hitelintézet

a) szavatoló tőkéje nem biztosítja a kockázatok fedezetét és megbízható kezelését, vagy

b) irányítási rendszere, vállalatirányítási rendszere és kockázatkezelése, belső tőkemegfelelés értékelési folyamata, nagykockázatainak kezelése nem felel meg az e törvényben, valamint a prudens működésre vonatkozó jogszabályban meghatározott követelményeknek.

(8) Ha a hitelintézet összevont alapú felügyelet alá tartozik, illetve a hitelintézetre az összevont alapú felügyelet kiterjed, a Felügyelet a vele szemben alkalmazandó kivételes intézkedés előtt – a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel – előzetesen egyeztet azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával, amelynek székhelyén olyan hitelintézet található, amelyre a hitelintézettel együttesen az összevont alapú felügyelet kiterjed.

(9) A kivételes intézkedésről szóló határozat meghozatala előtt a Felügyelet nem köteles egyeztetni a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával, ha az egyeztetéshez szükséges időtartam veszélyezteti a határozat végrehajthatóságát. Ebben az esetben a határozat meghozataláról a Felügyelet a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát haladéktalanul tájékoztatja.

(10) ^*  Ha a pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság már nem teljesíti a jóváhagyás 31/A. §-ban meghatározott feltételeit, akkor a Felügyelet minden szükséges intézkedést, kivételes intézkedést meghoz annak érdekében, hogy biztosítani lehessen vagy helyre lehessen állítani az összevont alapú felügyelet folyamatosságát és integritását, valamint az e törvényben és az 575/2013/EU rendeletben megállapított követelményeknek való összevont alapon történő megfelelést. A vegyes pénzügyi holding társasággal szembeni intézkedés meghatározásakor figyelembe kell venni különösen azt, hogy az intézkedés milyen hatást gyakorol az érintett pénzügyi konglomerátumra.

79. Intézkedések

185. § (1) ^*  Az előírások megsértése vagy hiányosság megállapítása esetén – ha azok a pénzügyi intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek nem minősülő pénzügyi szolgáltatást, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy prudens működését jelentősen vagy súlyosan nem veszélyeztetik – a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazhatja:

a) ^*  kötelezheti

aa) a pénzügyi intézményt, valamint a pénzügyi intézménynek nem minősülő pénzügyi szolgáltatást, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személyt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket e törvény vagy a prudens működésre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére,

ab) a pénzügyi intézményt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a pénzügyi helyzetének megőrzésére vagy javítására;

b) javaslatot tehet a pénzügyi intézménynek

ba) az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére vagy megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,

bb) üzletszabályzat, illetve belső szabályzat meghatározott határidőn belüli kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására,

bc) ügyvezetési módszereinek megváltoztatására;

c) előírhatja rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését;

d) kötelezheti a pénzügyi intézményt rendkívüli intézkedési terv kidolgozására és végrehajtására;

e) figyelmeztetheti a pénzügyi intézmény vezető állású személyét;

f) határozattal megállapítja a jogsértés tényét, s egyben elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését, vagy megtiltja a jogszabályba ütköző magatartás további folytatását;

g) kötelezheti a hitelintézetet az irányítási rendszerére, vállalatirányítási rendszerére és kockázatkezelési rendszerére, valamint a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó szabályzatok, eljárások, stratégiák és módszerek megerősítésére;

h) kötelezheti a hitelintézetet a jogszabályban meghatározott nyilvánosságrahozatali követelményen túlmutató nyilvánosságrahozatali előírások teljesítésére.

(2) Az előírások megsértése vagy hiányosság megállapítása esetén – ha azok a pénzügyi intézmény prudens működését jelentősen vagy súlyosan veszélyezteti – a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazhatja:

a) ^*  előírhatja

aa) a szavatoló tőke követelmények tekintetében egyedi értékvesztés képzési vagy céltartalék képzési eljárások alkalmazását, vagy egyes eszközök kezelésének módját,

ab) a pénzügyi intézmény szolgáltatásaiban és rendszereiben rejlő kockázat csökkentését, ideértve a kiszervezett tevékenységhez kapcsolódó kockázatokat is;

b) kötelezheti a pénzügyi intézményt

ba) belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására vagy alkalmazására,

bb) az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére vagy megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,

bc) az okozott kárért való felelősség megállapítása érdekében vizsgálat lefolytatására, és a felelőssel szembeni eljárás kezdeményezésére,

bd) a működési költségek csökkentésére,

be) megfelelő nagyságú tartalékok képzésére,

bf) az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel e testületek figyelmét,

bg) más könyvvizsgáló választására;

c) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti

ca) ^*  a részvényeseknek, a tagoknak vagy az egyéb alapvető tőkeinstrumentumok tulajdonosainak járó osztalék-, nyereség- vagy kamatfizetést, amennyiben ez nem minősül a pénzügyi intézmény általi nemteljesítésnek,

cb) a vezető tisztségviselők díjainak kifizetését,

cc) a pénzügyi intézmény tulajdonosainak kölcsönfelvételét vagy, hogy a hitelintézet részükre kockázatvállalással járó szolgáltatást nyújtson,

cd) a tagok és a vezető tisztségviselők érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások részére a pénzügyi intézmény által történő kölcsön nyújtását,

ce) a hitel- vagy kölcsönszerződésekben foglalt határidők meghosszabbítását (prolongálását),

cf) az egyes pénzügyi szolgáltatási tevékenységek vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek végzését,

cg) fiókok megnyitását, új pénzügyi szolgáltatások megkezdését, valamint egy pénzügyi szolgáltatáson belül új tevékenység (új üzletág) megkezdését;

d) ^*  a teljesítményjavadalmazás nettó bevétel százalékában történő meghatározására kötelezheti a hitelintézetet, ha a teljesítményjavadalmazás nincs összhangban a prudenciális követelmények teljesítésével;

e) ^*  kötelezheti a hitelintézetet a 114. § szerinti helyreállítási terv életbe léptetésére, az abban foglalt lépések alkalmazására, vagy – ha a Felügyelet által alkalmazandó intézkedést kiváltó esemény eltér a helyreállítási tervben foglalt feltételezéstől – a helyreállítási terv harminc napon belül történő felülvizsgálatára és a módosított helyreállítási tervben foglalt lépések megtételére;

f) ^*  egyedi likviditási követelményt írhat elő, ideértve a források és az eszközök lejárati eltérésének korlátozását is.

(3) ^* 

(4) Ha a fióktelep formájában működő hitelintézet eszközfenntartási mutatója száz százalék alá csökken, a Felügyelet kötelezi a külföldi hitelintézetet, hogy harminc napon belül feleljen meg a fióktelep az eszközfenntartási mutatóra vonatkozó előírásoknak.

(5) ^*  Ha a hitelintézet a Felügyelet határozata ellenére nem nyújt be átdolgozott helyreállítási tervet vagy az átdolgozott helyreállítási terv nem orvosolja a határozatban foglalt hiányosságokat, a Felügyelet kötelezheti a hitelintézetet

a) kockázatvállalásának – ideértve a likviditási kockázatot is – mérséklésére,

b) az esetleges tőkeemelésről szóló döntést korlátozó szabályzatainak felülvizsgálatára,

c) irányítási rendszerének felülvizsgálatára,

d) forrásbevonási stratégiájának a fő üzletágak, kritikus funkciók ellenálló képessége növelése érdekében történő felülvizsgálatára.

186. § ^*  (1) A Felügyelet a hitelintézet számára abban az esetben ír elő többlettőke-követelményt, ha a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján az adott hitelintézet vonatkozásában a következő helyzetek valamelyikének fennállását állapította meg:

a) a hitelintézet olyan kockázatoknak vagy kockázati elemeknek van kitéve, amelyeket az 575/2013/EU rendelet harmadik, negyedik és hetedik részében, valamint az (EU) 2017/2402 rendelet 2. fejezetében meghatározott tőkekövetelmények nem megfelelően fedeznek,

b) a hitelintézet nem teljesíti a tőkemegfelelés belső értékelési eljárására, a vállalatirányításra, a helyreállítási tervre vonatkozó követelményeket vagy az 575/2013/EU rendelet 393. cikkében meghatározott követelményeket és más felügyeleti intézkedés nem lenne elégséges annak biztosításához, hogy e követelmények megfelelő időn belül teljesüljenek,

c) a 177. § (8) bekezdésével összhangban a kereskedési könyvbeli pozíciók vagy portfóliók vonatkozásában a hitelintézet által tett értékelési módosítások nem elegendőek ahhoz, hogy lehetővé tegyék a hitelintézet számára pozícióinak rövid időn belüli, jelentős veszteség nélküli értékesítését vagy fedezését normális piaci körülményeket feltételezve,

d) a 179. § (4)–(6) bekezdése alapján elvégzett értékelés során, hogy az engedélyezett módszer alkalmazásához szükséges követelmények nem teljesítése várhatóan nem megfelelő szavatoló tőke követelményeket eredményez,

e) a hitelintézet ismételten nem biztosítja vagy nem tartja fenn a tőke ajánlásban megállapított követelményt,

f) egyéb hitelintézet-specifikus helyzet, amely érdemi felügyeleti aggályokat idézhet elő.

(2) A Felügyelet csak azért írhat elő többlettőke-követelményt, hogy fedezze a hitelintézet tevékenységéből eredő kockázatokat, ideértve azokat, amelyek egyes gazdasági és piaci fejlemények által az adott hitelintézet kockázati profiljára gyakorolt hatást tükrözik.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a kockázatokat vagy kockázati elemeket csak akkor kell az 575/2013/EU rendelet Harmadik, Negyedik és Hetedik Részében, valamint az (EU) 2017/2402 rendelet 2. fejezetében meghatározott szavatoló tőke követelmények által nem fedezettnek vagy nem elegendő mértékben fedezettnek tekinteni, ha a hitelintézet által elvégzett tőkemegfelelés belső értékelési eljárásának felügyeleti felülvizsgálata és értékelése figyelembevételével a Felügyelet által megfelelőnek ítélt szavatoló tőke összegére, típusára és feloszlására vonatkozó követelmények szigorúbbak, mint a hitelintézetre az 575/2013/EU rendelet Harmadik, Negyedik és Hetedik Részében, valamint az (EU) 2017/2402 rendelet 2. fejezetében meghatározott tőke követelmény.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában a Felügyelet az egyes hitelintézetek kockázati profilját figyelembe véve mérlegeli, hogy a hitelintézet mely kockázatoknak van kitéve, ideértve a következőket:

a) hitelintézet-specifikus kockázatok vagy olyan kockázati elemek, amelyeket az 575/2013/EU rendelet Harmadik, Negyedik és Hetedik Részében, valamint az (EU) 2017/2402 rendelet 2. fejezetében megállapított szavatoló tőke követelményekben kifejezetten nem kell figyelembe venni vagy e követelmények nem kifejezetten vonatkoznak rájuk,

b) hitelintézet-specifikus kockázatok vagy olyan kockázati elemek, amelyeket valószínűsíthetően alábecsülhetnek annak ellenére, hogy a hitelintézet megfelel az 575/2013/EU rendelet Harmadik, Negyedik és Hetedik Részében, valamint az (EU) 2017/2402 rendelet 2. fejezetében megállapított követelményeknek.

(5) Ha a kockázatokra vagy kockázati elemekre átmeneti rendelkezések alkalmazandók, akkor nem tekintendők olyan kockázatoknak vagy kockázati elemeknek, amelyek valószínűsíthetően alábecsülhetnek annak ellenére, hogy a hitelintézet megfelel az 575/2013/EU rendelet Harmadik, Negyedik és Hetedik Részében, valamint az (EU) 2017/2402 rendelet 2. fejezetében megállapított követelményeknek.

(6) A (3) bekezdés alkalmazásában a megfelelőnek ítélt szavatoló tőkének minden olyan, a (4) bekezdésben megállapított értékelés értelmében lényegesként azonosított kockázatot vagy kockázati elemet fedeznie kell, amelyet az 575/2013/EU rendelet Harmadik, Negyedik és Hetedik Részében, valamint az (EU) 2017/2402 rendelet 2. fejezetében meghatározott szavatoló tőke követelmények nem vagy nem elégséges mértékben fedeznek.

(7) A nem kereskedési könyvben nyilvántartott kitettség kamatkockázata legalább a 177. § (12) bekezdésében meghatározott esetben lényegesnek tekinthető, kivéve, ha a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján a Felügyelet azt állapítja meg, hogy a hitelintézet megfelelően kezeli a nem kereskedési könyvben nyilvántartott kitettség kamatkockázatát és nincs túlzott mértékben kitéve ezen kamatkockázatnak.

(8) Ha további szavatoló tőkére van szükség az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés d) pontja által nem kielégítően fedezett,

a) túlzott tőkeáttételi kockázattól eltérő kockázat kezelésére, akkor a Felügyelet az (1) bekezdés a) pontja alapján előírt többlettőke-követelmény mértékét a (3)–(7) bekezdés alkalmazása alapján megfelelőnek ítélt szavatoló tőke és az 575/2013/EU rendelet Harmadik és Negyedik Részében, valamint az (EU) 2017/2402 rendelet 2. fejezetében,

b) túlzott tőkeáttételi kockázat kezelésére, akkor a Felügyelet az (1) bekezdés a) pontja alapján előírt többlettőke-követelmény mértékét a (3)–(7) bekezdés alkalmazása alapján megfelelőnek ítélt szavatoló tőke és az 575/2013/EU rendelet Harmadik és Hetedik Részében

megállapított tőke követelmények különbségeként határozza meg.

(9) A Felügyelet által előírt többlettőke-követelmény

a) legalább háromnegyedének alapvető tőkével kell eleget tenni,

b) a) pont szerinti alapvető tőkéjének legalább háromnegyedének elsődleges alapvető tőkéből kell állnia.

(10) Ha a Felügyelet szükségesnek tartja, akkor az adott hitelintézet konkrét helyzetének figyelembevételével kötelezheti a hitelintézetet, hogy a többlettőke-követelményt a (9) bekezdésben meghatározott aránynál nagyobb arányban teljesítse alapvető tőkével vagy elsődleges alapvető tőkével.

(11) A Felügyelet által a túlzott tőkeáttételi kockázattól eltérő kockázatok kezelése céljából előírt többlettőke-követelménynek való megfelelés céljára felhasznált szavatoló tőke nem használható fel a következőknek való megfelelés céljára:

a) az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott szavatoló tőke követelmény,

b) a kombinált pufferkövetelmény és

c) a tőke ajánlás teljesítésére, amennyiben az ajánlás a túlzott tőkeáttételi kockázattól eltérő kockázat kezelésére vonatkozik.

(12) A Felügyelet által az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés d) pontja által nem kielégítően fedezett túlzott tőkeáttételi kockázat céljából előírt többlettőke-követelménynek való megfelelés céljára felhasznált szavatoló tőke nem használható fel a következőknek való megfelelés céljára:

a) az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szavatoló tőke követelmény,

b) az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1a) bekezdése szerinti tőkeáttételi mutató puffer-követelmény, és

c) a tőke ajánlás teljesítésére, amennyiben az ajánlás a túlzott tőkeáttételi kockázat kezelésére vonatkozik.

(13) A Felügyelet a többlettőke-követelmény előírására vonatkozó határozatában részletes indokolást ad, ismertetve legalább az e §-ban meghatározottak teljes körű értékelését. Az (1) bekezdés e) pontjának megállapítása esetén az indokolásban a Felügyelet nyilatkozik arról, hogy a tőke ajánlásban megállapítottak teljesítése a továbbiakban miért nem tekinthető elegendőnek.

(14) A Felügyelet a többlettőke-követelmény előírásáról, valamint a tőke ajánlás meghatározásáról értesíti a szanálási hatóságot.

187. § (1) Ha a Felügyelet rendkívüli intézkedési terv elfogadását is szükségesnek tartja, annak kidolgozására legfeljebb harmincnapos határidőt engedélyezhet.

(2) ^*  Ha a rendkívüli intézkedési terv elfogadásához, illetve tőkeemelés szükségessége miatt rendkívüli közgyűlés (küldöttgyűlés) megtartása szükséges, akkor a Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott határidő legfeljebb huszonegy napos vagy – ha a hitelintézet alapszabálya a 135. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint módosult – tíz napos meghosszabbítását engedélyezheti. Ha a közgyűlés (küldöttgyűlés) a tőkeemelésről vagy alapvető kölcsöntőke nyújtásáról határozott, e határozat meghozatalától további legfeljebb tizenöt nap engedélyezhető a tőkeösszeg befizetésére.

188. § A Felügyelet a pénzügyi intézmény részére a rendkívüli intézkedési tervben foglaltak végrehajtása érdekében, meghatározott időre, de legfeljebb egy évre a 79. § (2) bekezdésben, a 101. és 102. §-okban, valamint az 575/2013/EU rendelet 387–403. cikkében foglalt kötelezettségek teljesítése alól felmentést adhat. Ezt a felmentést a Felügyelet egy alkalommal, legfeljebb hat hónapra meghosszabbíthatja.

188/A. § ^*  (1) A Felügyelet az e törvényben foglalt, továbbá a pénzügyi szolgáltatásra, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó előírások felügyeleti ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörének gyakorlása érdekében, a pénzügyi intézmény működésének szükségtelen zavarása nélkül, indokolt gyakorisággal, ideiglenes jelleggel, meghatározott időtartamra – egy vagy több – helyszíni vizsgálót rendelhet ki.

(2) A Felügyelet a helyszíni vizsgálatot végző alkalmazottját megbízólevéllel látja el.

(3) A kirendelt helyszíni vizsgáló jogosult

a) bármely ellenőrzési tevékenység ellátására;

b) megfigyelőként részt venni és felszólalni az ügyvezetés, az igazgatóság, bármely más kockázatvállalási döntést hozó testület vagy bizottság, valamint a felügyelőbizottság ülésén, a közgyűlésen (küldöttgyűlésen);

c) konzultálni a pénzügyi intézmény könyvvizsgálójával.

(4) A helyszíni vizsgáló kirendelésének időtartama harminc napra szól, amely indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható.

(5) Ha az e §-ban meghatározott helyszíni vizsgáló a működése során jogszabálysértést tapasztal – a vizsgáló kezdeményezésére – a Felügyelet a jogsértés súlyának figyelembevételével köteles célvizsgálatot vagy rendkívüli célvizsgálatot indítani.

(6) A helyszíni vizsgáló kirendelése a határozott időtartam lejártával vagy a Felügyelet végzésével zárul.

80. Kivételes intézkedések

189. § (1) A 184. § (3) bekezdése szerinti esetekben a Felügyelet a következő kivételes intézkedéseket is alkalmazhatja:

a) előírhatja

aa) a hitelintézet nem banküzemi célú eszközeinek eladását,

ab) hogy a pénzügyi intézmény a Felügyelet által megállapított határidőn belül és követelményeknek megfelelően rendezze tőkeszerkezetét,

b) korlátozhatja vagy megtilthatja a hitelintézet számára

ba) a tulajdonosok és a hitelintézet közötti ügyleteket,

bb) a betétek és más visszafizetendő források kifizetését,

bc) a kötelezettségek vállalását,

c) meghatározhatja a hitelintézet által kiköthető kamat legnagyobb mértékét,

d) kötelezheti az igazgatóságot a közgyűlés összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel e testületek figyelmét,

e) felügyeleti biztost rendelhet ki a pénzügyi intézményhez, vagy

f) ^*  visszavonhatja annak a vezető állású személynek a megválasztására vagy a kinevezésére adott engedélyét, akinek személyes felelősségét az eset kialakulásáért jogerős vagy végleges határozatban megállapította, és kezdeményezheti a pénzügyi intézménynél más vezető állású személy megválasztását vagy kinevezését azzal, hogy ezen kivételes intézkedésnél a vezető állású személlyel szemben együttesen nem szabható ki bírság,

g) ^* 

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kivételes intézkedésekkel egyidejűleg a Felügyelet felszólíthatja a szükséges intézkedések megtételére a pénzügyi intézmény

a) részvénykönyvben, szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény esetén tagnyilvántartásban, nyilvántartott tulajdonosai közül az öt százalékot elérő vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal és

b) befolyásoló részesedéssel

rendelkező tulajdonosát, alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetében alapítóit.

(3) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe esetében az (1) bekezdésben meghatározott kivételes intézkedésekkel egyidejűleg a Felügyelet értesíti a harmadik országbeli hitelintézetet és annak felügyeleti hatóságát.

(4) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti felszólítással egyidejűleg értesíti a pénzügyi intézmény igazgatóságát, felügyelő bizottságát, valamint könyvvizsgálóját, és felszólítja az igazgatóságot a 185. § (2) bekezdés b) pontjában felsorolt egyes intézkedések haladéktalan megtételére.

(5) Az (1) bekezdés b), c) és e) pontjában meghatározott kivételes intézkedéseket – a b) pont bb) alpontjában foglaltak kivételével – a Felügyelet határozott időtartamra, de legfeljebb egy évre hozhatja meg. Ezt a határidőt a Felügyelet egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja.

(6) Az (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározott intézkedést a Felügyelet legfeljebb kilencven napra rendelheti el.

(7) Nyilvánosan működő részvénytársaság esetében az (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásakor a Gt.-től eltérően a közgyűlést annak kezdőnapját huszonegy nappal megelőzően kell összehívni.

(8) Ha a Felügyelet az (1) bekezdés b) pont ba)–bb) alpontjában foglalt kivételes intézkedést alkalmaz, haladéktalanul tájékoztatja azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságait, amelyekben az intézkedéssel érintett hitelintézet fióktelepet működtet vagy határon átnyúló szolgáltatást nyújt.

(9) ^*  A helyreállítási terv 185. § (2) bekezdés e) pontja szerinti életbe léptetése, valamint az (1) bekezdés szerinti kivételes intézkedés alkalmazása esetén a Felügyelet

a) az intézkedésről haladéktalanul tájékoztatja a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t,

b) az intézkedés végrehajtására megfelelő határidőt szab, továbbá

c) az adott intézkedés hatékonyságát ellenőrzi és értékeli.

190. § (1) A hitelintézet igazgatósága a 189. § (2) bekezdésében meghatározott intézkedésről szóló értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul intézkedik aziránt, hogy a tulajdonosok, szövetkezeti formában működő hitelintézet esetén a tagok

a) betéteit és a hitelintézettel szemben fennálló más követeléseit zárolják,

b) érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások hitelezését felfüggesszék, és

c) részére kötelezettségvállalást tartalmazó pénzügyi szolgáltatás nyújtását mellőzzék.

(2) Ha az (1) bekezdésben felsorolt intézkedések megtörténtek, a tulajdonosok, szövetkezeti formában működő hitelintézet esetén a tagok a hitelintézettel szemben beszámítással nem élhetnek.

(3) A tulajdonosok csak akkor mentesülnek a 189. § (2) bekezdésben szabályozott felszólításhoz fűződő jogkövetkezmények alól, ha részvényeik elidegenítését már a felszólítás kézhezvétele előtt legalább hatvan nappal a Felügyeletnek írásban bejelentették.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti korlátozásokat a hitelintézet igazgatósága addig tartja érvényben, amíg a tulajdonosok az intézkedések megtételére szolgáló okot meg nem szüntetik, vagy a hitelintézet felszámolását a bíróság el nem rendeli.

191. § (1) Ha a pénzügyi intézmény nem tesz eleget a 189. § (1) bekezdés d) pontja szerinti felügyeleti intézkedésnek, a Felügyelet a cégbíróságnál kezdeményezheti a pénzügyi intézmény közgyűlésének összehívását.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti kérelemben javaslatot tesz a közgyűlés összehívásának helyére, idejére, napirendi pontjaira.

(3) A közgyűlés összehívásáról a cégbíróság nyolc napon belül határoz.

192. § A Felügyelet a hatáskörébe tartozó pénzügyi intézmények tulajdonosainak szavazati jogát meghatározott időre, de legfeljebb egy évre a 189. § (1) bekezdésében felsorolt intézkedések mellett felfüggesztheti, ha a tag tevékenysége, illetve a pénzügyi intézményre gyakorolt befolyása a rendelkezésre álló tények alapján veszélyezteti a pénzügyi intézmény megbízható, biztonságos működését; ilyen esetben a határozatképesség megállapításánál a korlátozással érintett szavazatokat figyelmen kívül hagyja.

192/A. § ^*  A 184. § (10) bekezdése szerinti esetben a Felügyelet a következő kivételes intézkedéseket is alkalmazhatja:

a) a pénzügyi holding társaság vagy a vegyes pénzügyi holding társaság által birtokolt tagsági részesedéshez kapcsolódó szavazati jogok felfüggesztése,

b) a 185–198. §-ban foglalt intézkedések és kivételes intézkedések a pénzügyi holding társasággal, a vegyes pénzügyi holding társasággal vagy a vezető testület tagjaival és a vezetőkkel szemben,

c) a pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság által birtokolt tagsági részesedéseknek a pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság tulajdonosai részére történő átruházásra kötelezés,

d) a csoporton belüli másik pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság vagy hitelintézet ideiglenes kijelölése arra, hogy felelősséget vállaljon az e törvényben és az 575/2013/EU rendeletben megállapított követelményeknek való összevont alapon történő megfeleléséért,

e) a tagsági részesedéshez kapcsolódó osztalék- vagy kamatkifizetés korlátozása vagy megtiltása,

f) a pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság által birtokolt tagsági részesedések egészének vagy egy részének átruházására történő kötelezés, vagy

g) a pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság kötelezése arra, hogy haladéktalanul nyújtson be tervet arra vonatkozóan, hogy hogyan fogja mihamarabb ismét biztosítani a megfelelést.

193. § A Felügyelet a 185. §-ban, valamint a 189–192. §-ban meghatározott intézkedéseket vagy kivételes intézkedéseket – szükség szerint – külön-külön vagy együttesen és ismételten is alkalmazhatja.

194. § (1) A Felügyelet felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha

a) a pénzügyi intézmény olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll a veszélye, hogy nem tud eleget tenni kötelezettségeinek,

b) a hitelintézet igazgatósága nem tudja ellátni feladatát és ez veszélyezteti a betétesek érdekeit,

c) a hitelintézet számvitelében vagy a belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy lehetetlenné vált a valódi pénzügyi helyzetének értékelése, valamint

d) a hitelintézet szavatoló tőkéje nem éri el a 79. § (2) bekezdésében rögzített tőkekövetelmény nyolcvan százalékát, és a hitelintézet igazgatósága a Felügyelet kivételes intézkedése ellenére a közgyűlést nem hívja össze.

(2) ^*  A Felügyelet a hitelintézethez felügyeleti biztost rendel ki, ha

a) a hitelintézet szavatoló tőkéje nem éri el a 79. § (2) bekezdésében rögzített tőkekövetelmény nyolcvan százalékát, és a tag vagy a harmadik országbeli hitelintézet nem képes, vagy nem hajlandó a hitelintézet saját tőkéjét, illetve szavatoló tőkéjét a jogszabályban és a Felügyelet határozatában előírt szintre felemelni, vagy

b) ^*  a hitelintézet anyavállalatának felügyeletét ellátó felügyeleti hatóság arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy olyan válsághelyzet állt elő, amely veszélyezteti az anyavállalat pénzügyi stabilitását

c) ^* 

195. § ^*  (1) Ha a felügyeleti biztos részben veszi át a pénzügyi intézmény irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének jogkörét, a kirendeléséről rendelkező határozatban a Felügyelet meghatározza a pénzügyi intézménynél betöltött szerepét, feladatait és hatáskörét.

(2) A pénzügyi intézmény irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének teljes jogkörét átvevő felügyeleti biztos kirendelésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a pénzügyi intézmény helyzete jelentősen megromlik vagy súlyosan megsérti a prudens működésre vonatkozó jogszabályi előírásokat és a Felügyelet nem látja biztosítottnak, hogy a pénzügyi intézmény működésének irányítása az irányítási jogkört részben átvevő felügyeleti biztos kirendelésével vagy a vezető testület leváltását követően egy új vezető testület útján megoldott lehet.

(3) A (2) bekezdés szerinti felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig hozott döntésekért a pénzügyi intézmény irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete tagjának a gazdasági társaságokra, illetve a szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezések szerinti felelőssége fennmarad.

196. § ^*  (1) ^*  Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület teljes jogkörét átvevő felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagja a gazdasági társaságokra, a szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezésekben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti biztos azzal a korlátozással gyakorolja az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagjának törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit, hogy a közgyűlés összehívását, valamint meghatározott napirendi pontjainak meghatározását kizárólag a Felügyelet egyetértésével kezdeményezheti.

(2) Az irányítási jogkört részben átvevő felügyeleti biztos kirendelése esetén az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület jogkörét csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben az adott jogkört a felügyeleti biztost kirendelő határozat nem utalja a felügyeleti biztos jogkörébe.

(3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően az irányítási vagy a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület tagja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő határozat és a Felügyelet által a hitelintézettel szemben hozott határozat ellen, e jogorvoslati eljárásban a hitelintézetet képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.

197. § (1) ^*  Ha a Felügyelet a 185. § (2) bekezdés c) pont cf) alpontja, a 189. § (1) bekezdés e) pontja és az 55. § (2) bekezdése szerinti intézkedését, valamint a 48. § (1) bekezdés szerinti határozatát a Tvt. alapján fizetést korlátozó eljárásnak minősíti, akkor az erről való döntés közlését követő hatállyal jogosult az eljárás alá vont, a fizetési rendszerhez közvetlenül csatlakozó résztvevő esetében a javára benyújtott fizetési megbízásnak a fizetési rendszer általi elszámolását, teljesítését átmenetileg vagy véglegesen megtiltani. A Felügyelet ezen döntéséről haladéktalanul értesíti a fizetési rendszer rendszerüzemeltetőjét.

(2) ^*  A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti döntés tekintetében érintett, a fizetési rendszerhez közvetlenül csatlakozó résztvevő értesítése mellett haladéktalanul értesíti a fizetési rendszer rendszerüzemeltetőjét is.

(3) A Tvt. 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időponttól kezdődően a közvetlenül csatlakozó résztvevő javára benyújtott fizetési megbízás elszámolása és teljesítése az (1) bekezdés szerinti döntés rendszerüzemeltetővel történt közlésétől függetlenül végrehajtható és megtámadhatatlan.

198. § (1) A 142. § szerinti bejelentésről, és a 184. § szerinti kivételes intézkedések megtételének szükségességéről a Felügyelet haladéktalanul értesíti az OBA-t, illetve amennyiben a kivételes intézkedés szövetkezeti hitelintézettel szemben került alkalmazásra, a kötelező intézményvédelmi szervezetet is.

(2) Amennyiben a Felügyelet 174–178. §, illetve a 180–193. § szerinti valamely intézkedése szövetkezeti hitelintézettel szemben került alkalmazásra, a Felügyelet erről haladéktalanul értesíti a kötelező intézményvédelmi szervezetet is.

(3) ^*  Amennyiben a Felügyelet 174–193. § szerinti intézkedése olyan szövetkezeti hitelintézetet érint, amellyel szemben a kötelező intézményvédelmi szervezet a Szhitv. alapján már rendelt el intézkedést, és az ebben foglaltak még hatályban vannak, a Felügyelet határozatában rendelkezik a kötelező intézményvédelmi szervezet által elrendelt intézkedés hatályának fenntartás, módosítása vagy megszüntetése iránt.

81. Fióktelep és határon átnyúló szolgáltatás felügyelete

199. § (1) A másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény magyarországi fióktelepe esetében a székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának megbízásából a felügyeletet a Felügyelet is elláthatja. Az ellenőrzést a másik EGT-államban engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény fióktelepe esetében a magyarországi hatályos jogszabályok figyelembe vételével szükséges lefolytatni.

(2) A másik EGT-államban engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény magyarországi fióktelepe felügyeletének ellátása során a Felügyelet ellenőrzést végezhet, a felügyelet ellátásához szükséges információkat kérhet a fiókteleptől vagy a fióktelep székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságtól. Az ellenőrzés lefolytatása előtt a Felügyelet konzultációt folytat a székhely szerinti felügyeleti hatósággal, valamint az ellenőrzés lefolytatását követően tájékoztatja a székhely szerinti illetékes felügyeleti hatóságot az ellenőrzés olyan megállapításairól, amely a vizsgált intézmény kockázatkezelése szempontjából vagy Magyarország pénzügyi rendszerének stabilitása szempontjából meghatározó.

(3) Ha a másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény fióktelepe vagy a pénzügyi intézmény Magyarországon végzett határon átnyúló szolgáltatása megsérti vagy bizonyíthatóan fennáll annak a veszélye, hogy megsérti a Magyarországon hatályos előírásokat vagy a Felügyelet hiányosságot észlel a fióktelep vagy a pénzügyi intézmény működésében, akkor arról a Felügyelet tájékoztatja a székhely szerinti illetékes felügyeleti hatóságot.

(4) Ha a székhely szerinti illetékes felügyeleti hatóság a (3) bekezdés szerinti tájékoztatást követően nem teszi meg a szükséges intézkedéseket a (3) bekezdésben észlelt szabálysértés megszüntetése érdekében, akkor a Felügyelet az EBH-hoz fordulhat.

(5) A Felügyelet közvetlenül is intézkedhet abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy a szabályellenes helyzet fennállása súlyosan veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását vagy az ügyfelek érdekeit. A Felügyelet tájékoztatja az érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát az általa hozott intézkedésről vagy kivételes intézkedésről, valamint annak indokáról.

(6) A (5) bekezdés alapján hozott intézkedéseket vagy kivételes intézkedéseket meg kell szüntetni, ha

a) a székhely szerinti EGT-állam olyan reorganizációs intézkedést fogad el, amely kezeli az (1) bekezdés szerinti szabálysértést,

b) a jogsértés megszűnik, és nem indokolt az intézkedés vagy kivételes intézkedés további fenntartása.

(7) Ha Magyarországon székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény fióktelepe vagy a pénzügyi intézmény a másik EGT-államban végzett határon átnyúló szolgáltatása révén megsérti vagy bizonyíthatóan fennáll annak a veszélye, hogy megsérti a másik EGT-államban hatályos előírásait, és erről a Felügyeletet tájékoztatják, akkor a Felügyeletnek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket vagy kivételes intézkedéseket a szabályellenes helyzet megszüntetésére.

(8) A (7) bekezdés alapján hozott intézkedések vagy kivételes intézkedések szükségességét a Felügyelet indokolja és azokról tájékoztatja az érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.

199/A. § ^*  (1) A másik EGT-államban engedéllyel rendelkező jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő fióktelepe felügyeletének ellátása során a Felügyelet ellenőrzi, hogy a fióktelep megfelel-e a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvényben, valamint végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt követelményeknek.

(1a) ^*  A Felügyelet az e törvényben foglalt, továbbá a jelzáloghitel nyújtására vonatkozó előírások felügyeleti ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörének gyakorlása érdekében, a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő másik EGT-államban létesített fióktelepéhez a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságainak tájékoztatását követően helyszíni vizsgálót rendelhet ki.

(2) ^*  Ha a Felügyelet megállapítja, hogy a közvetítő fióktelepe megsértette a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvényben, az MNB tv.-ben, valamint a végrehajtási jogszabályokban foglalt, a (2a) bekezdésben meghatározott követelményeket, akkor kötelezi a fióktelepet a jogsértő helyzet megszüntetésére. Ha a Felügyelet határozata ellenére a fióktelep nem szünteti meg a jogsértő helyzetet, a Felügyeletnek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a szabályellenes helyzet megszüntetésére, amelyről egyidejűleg tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.

(2a) ^*  A Felügyelet által a közvetítő fióktelepénél vizsgált követelmények:

a) a kereskedelmi kommunikációra,

b) a hitelszerződés megkötését megelőző tájékoztatásra,

c) a közvetítő tájékoztatási kötelezettségére,

d) a jelzáloghitelek feltételeinek kialakítására, a hiteltanácsadásra, a kapcsolódó szolgáltatás nyújtására,

e) a foglalkoztatottak szakmai ismereteire,

f) a teljes hiteldíj mutató számítására,

g) a fogyasztóra vonatkozó információk bekérésére és ellenőrzésére és

h) a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásához kapcsolódó kötelezettségre vonatkozó előírások.

(3) Ha a fióktelep a Felügyelet intézkedése ellenére továbbra is megsérti az (1) bekezdésben foglalt jogszabályi követelményeket, a Felügyelet megtilthatja a fióktelep számára jelzáloghitel közvetítői tevékenysége Magyarországon történő további folytatását, amelyről a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot.

(4) Ha a másik EGT-államban engedéllyel rendelkező jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő Magyarországon végzett határon átnyúló szolgáltatása megsérti a Magyarországon hatályos előírásokat vagy a fióktelepe megsérti az (1) bekezdésben foglalt jogszabályi követelményeken túli előírásokat vagy a Felügyelet hiányosságot észlel a fióktelep működésében, akkor arról a Felügyelet tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.

(5) Ha a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága a (4) bekezdés szerinti tájékoztatást követő egy hónapon belül nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, vagy a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága által megtett lépések ellenére változatlanul fennáll a szabályellenes helyzet, valamint az ügyfelek érdekeinek veszélyeztetése, a Felügyelet

a) ^*  a szabályellenes helyzet megszüntetése érdekében a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának tájékoztatását követően közvetlenül is intézkedhet, amelyről az intézkedés megtételét követően haladéktalanul tájékoztatja az EBH-t,

b) ^*  az 1093/2010/EU rendelet 19. cikke alapján az EBH-hoz fordulhat.

82. A Felügyelet adatkezelése

200. § (1) A Felügyelet a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatai ellátása céljából szükséges mértékben adatot kezelhet, ideértve az e törvényben meghatározott körben kezelt személyes adatot is.

(2) ^*  A Felügyelet nyilvántartásba veszi a pénzügyi intézmény következő adatait:

a) név, székhely,

b) tevékenységi kör,

c) az alapítás pontos időpontja,

d) a jegyzett tőke, induló tőke,

e) befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos,

f) a vezető állású személy neve,

g) a pénzügyi szolgáltatások megkezdésének időpontja,

h) a magyarországi fiókteleppel rendelkező külföldi pénzügyi intézmény vezető állású személyének neve,

i) a hitelintézet leányvállalata, külföldi bankképviselete, illetve külföldi fióktelepe létesítésének időpontja és helye,

j) az i) pontban felsoroltak vezetésével megbízott személyek neve, és

k) az a)–j) pontban felsorolt adatokban történt változások.

(3) ^*  A Felügyelet nyilvántartásba veszi:

a) az összevont alapú vagy a kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló személy adatait,

b) az összevont alapú vagy a kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet anyavállalatával szoros kapcsolatban álló személy adatait, és

c) a hitelintézet anyavállalatának – ha az vegyes tevékenységű holding társaság, vagy vegyes pénzügyi holding társaság – azon adatait, amelyek a hitelintézet felügyelete érdekében szükségesek.

201. § A Felügyelet határozattal nyilvántartásba veszi a külföldi hitelintézetek bankképviseleteinek a következő adatait:

a) a képviselt hitelintézet neve, székhelye, tevékenységi köre, a tevékenység végzésének helyére vonatkozó adatok;

b) a bankképviselet alapításának, engedélyének időpontja;

c) a bankképviselet székhelye;

d) a bankképviselet vezetőjének neve;

e) a bankképviselet megnyitásának időpontja;

f) az a)–d) pontban felsorolt adatokban történt változások.

202. § (1) A Felügyelet ellenőrzési tevékenységének ellátása és a fogyasztók érdekeinek védelme céljából nyilvántartást vezet a közvetítőkről és a közvetítői alvállalkozókról. A Felügyelet a nyilvántartásban a közvetítők és a közvetítői alvállalkozók következő adatait kezeli:

a) a neve, székhelye,

b) a tevékenység végzésének helye,

c) a tevékenység engedélyezésének, bejelentéshez kötött tevékenység esetén a bejelentés időpontja,

d) ^*  az az adat, hogy a nyilvántartásba vett kiemelt közvetítő, függő ügynök, többes kiemelt közvetítő, többes ügynök, alkusz vagy közvetítői alvállalkozó, illetve az az adat, hogy a közvetítő jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végez, a közvetítői alvállalkozó jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő alvállalkozója,

e) ^*  a közvetítőt megbízó pénzügyi intézmény, illetve a közvetítői alvállalkozót megbízó közvetítő neve,

f) ^*  a közvetített szolgáltatás típusa,

g) a közvetítői alvállalkozó esetén a közvetítő neve,

h) ^*  a független közvetítőnél, jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítőnél vezető állású személynek

ha) a tisztsége,

hb) a 2. mellékletben meghatározott azonosító adatai közül a vezető állású személy neve, születési helye, ideje és anyja neve,

i) ^*  a 288. § (15) bekezdésben meghatározott fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartó azonosító adatai közül a neve, postai és elektronikus elérhetősége,

j) ^*  azon EGT-államok, amelyben a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző fióktelepet létesített vagy határon átnyúló szolgáltatást végez.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott adatok változását az adatváltozás bejelentését követően haladéktalanul átvezeti a nyilvántartáson.

(3) ^*  Az (1) bekezdés a)–g) és j) pontja szerinti adatot, továbbá a vezető állású személy (1) bekezdés h) pont ha) alpontja szerinti adatait és hb) alpontban foglalt adatok közül a nevét a Felügyelet a honlapján bárki számára elérhetően, napra készen közzéteszi.

203. § (1) A Felügyelet a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatai ellátása céljából banktitkot, üzleti titkot és egyéb adatot vagy információt kizárólag a 161. § (2) és (3) bekezdésben megjelölt szerveknek – törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben – , valamint nemzetközi együttműködési megállapodásban foglaltak szerint szolgáltathat.

(2) A külföldi felügyeleti hatóságtól származó banktitoknak vagy üzleti titoknak minősülő adatot és információt a Felügyelet nem közölheti harmadik féllel. Az ilyen adatot kizárólag a külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint kezelheti és az érintett külföldi felügyelet hozzájárulásával továbbíthatja. Nem jelenti a banktitok és üzleti titok sérelmét az MNB tv. szerinti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

204. § (1) A Felügyelet a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatai ellátása céljából a 200–202. §-ban meghatározott, valamint az általa elrendelt adatszolgáltatások alapján nyilvántartja:

a) a pénzügyi intézményeket, bankképviseleteket, járulékos vállalkozásokat, a közvetítőket,

b) a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző vállalkozásokat,

c) ^*  a pénzügyi intézmény tulajdonosait,

d) a pénzügyi intézmény, a független közvetítő vezető állású személyeit,

e) ^*  a könyvvizsgálókat,

f) ^*  a pénzügyi intézmény részére kiszervezett tevékenységet végzőket,

g) ^*  a belső ellenőrt, illetve a belső ellenőrzési szervezet vezetőjét,

h) ^*  a kérelmezőket.

(2) A nyilvántartás a 2. mellékletben megjelölt azonosító adatokon túl a következőket tartalmazza:

a) a befolyásoló részesedéssel összefüggésben a befolyásoló részesedés arányát, valamint a befolyásoló részesedés gyakorlását biztosító szerződést,

b) a 200. § (3) bekezdés a)–b) pontja szerinti szoros kapcsolattal összefüggésben a szoros kapcsolat mértékét, valamint a szoros kapcsolat gyakorlását biztosító szerződést,

c) ^*  a vezető állású személy tisztségét, elektronikus elérhetőségét (telefonszámát, illetve elektronikus levélcímét), a betöltött munkakört, a megbízás tárgyát, a jogviszony jellegét, a szakmai önéletrajzot, továbbá a Felügyelet által alkalmazott, a nyilvántartottal kapcsolatos intézkedéseket,

d) az engedély kiadásával vagy visszaadásával kapcsolatos kérelem tartalmát, továbbá a kérelem elbírálásához csatolt dokumentum adatait,

e) a hitelintézet belső szabályait, így különösen az alapszabályt, az üzletszabályzatot, az adós- vagy hitelminősítési szabályzatot, a fizetőképesség biztosítására vonatkozó szabályzatot, a belső hitelszabályzatot,

f) a pénzügyi intézmény éves beszámolóját, valamint az eredmény felhasználására vonatkozó határozatot,

g) a hitelintézet közgyűléséről, az igazgatóság és a felügyelő bizottsági üléséről készült jegyzőkönyveket,

h) ^*  panasz, közérdekű bejelentés vagy visszaélés-bejelentés esetén a panaszos, a közérdekű bejelentő vagy a visszaélést bejelentő által megjelölt személyes adatokat és a panaszra, a közérdekű bejelentésre vagy a visszaélés-bejelentésre okot adó eseményt és az érintett pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtót,

i) a szavatoló tőke és a tőkemegfelelés kiszámításának dokumentálását,

j) ^*  a nagykockázat, kapcsolt személyekkel szembeni kockázatvállalás, kapcsolódó hitel, befektetési korlát és kockázati céltartalék képzés ellenőrzéséhez szükséges adatokat,

k) a fióktelep formájában működő hitelintézet esetében az a)–j) ponton túl az eszközfenntartási mutató ellenőrzéséhez szükséges adatokat, valamint

l) a 288. § (15) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartó nevét,

m) ^*  a Felügyelet részére történő adatszolgáltatásért felelős személy elektronikus elérhetőségét (telefonszámát, illetve elektronikus levélcímét),

n) ^*  a könyvvizsgálóval kötött szerződést, a könyvvizsgálói megbízás időtartamát, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést, a könyvvizsgáló elektronikus elérhetőségét (telefonszámát vagy elektronikus levélcímét),

o) ^*  a kiszervezésre vonatkozó szerződés keltét, a kiszervezés időtartamát, a kiszervezett tevékenységet, a kiszervezett tevékenységet végző elérhetőségét,

p) ^*  belső ellenőr, belső ellenőrzési szervezet vezetője vonatkozásában a foglalkoztatási jogviszony jellegét, időtartamát,

q) ^*  az l)–p) pontokban felsorolt adatokban bekövetkezett változásokat.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt adatokhoz kapcsolódóan a 2. mellékletben felsoroltakon kívül a Felügyelet a pénzügyi intézmény ügyfelének következő személyes adatait kezelheti:

a) az ügyfél hiteladatai,

b) az ügyfél egyéb kockázati adatai,

c) az ügyfél betétadatai,

d) az ügyfél pénzügyi intézménnyel szembeni követelésre vonatkozó egyéb adatai.

(4) A Felügyelet engedélye egyúttal a nyilvántartásba vételt is igazolja.

204/A. § ^*  (1) ^*  A Felügyelet a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott hatósági képzéssel és vizsgáztatással kapcsolatban, a hatósági képzés és vizsgáztatás hatósági ellenőrzésével, továbbá a hatósági képzésre és vizsgára történő jelentkezés lebonyolításával és a sikeres vizsgákat igazoló hatósági bizonyítvány kiadásával, pótlásával kapcsolatos feladatai ellátása érdekében nyilvántartást vezet a képzést vagy képzést és vizsgáztatást végző szervekről (a továbbiakban együtt: képző szerv), a hatósági vizsgára jelentkező személyekről, a képző szerv által aláíró személyként megjelölt, a képzési igazolás kiállítására és aláírására feljogosított személyekről (a továbbiakban: aláíró személy), az oktatókról, a hatósági vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő lebonyolításának felügyeletére jogosult személyekről (a továbbiakban: vizsgabiztos), valamint a hatósági vizsga letételét igazoló hatósági bizonyítványokról.

(2) A közvetítői tevékenység gyakorlását lehetővé tevő közvetítői hatósági vizsgának és az ahhoz szükséges képzésnek a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő képzés és vizsga fogadható el.

(3) A képző szervekről vezetett nyilvántartás tartalmazza

a) a szerv megnevezését, székhelyét, levelezési címét,

b) a hatósági képzés helyszínének, a hatósági vizsga helyszínének címét,

c) a nyilvántartási számot,

d) az intézményi kódot,

e) a nyilvántartásba vételről szóló döntés ügyiratszámát,

f) az aláíró személy és az oktató nevét és személyi kódját és

g) a nyilvántartásba vétel időpontját.

(4) A Felügyelet a nyilvántartásba vételről szóló döntésben a képző szerv részére nyilvántartási számot és intézményi kódot állapít meg.

(5) ^*  Ha a Felügyelet a képző szerv nyilvántartásból történő törléséről döntést hozott, a (3) bekezdésben foglalt adatok mellett a törlés időpontját, a törlésről szóló döntés ügyiratszámát, a döntés tényét, okát és a döntés véglegessé válásának időpontját is nyilvántartja.

(6) ^*  Az aláíró személyekről, az oktatókról és a vizsgabiztosokról vezetett nyilvántartás tartalmazza az adott személy

a) nevét és születési nevét,

b) anyja nevét,

c) születési helyét, idejét,

d) lakcímét,

e) személyi kódját és

f) – amennyiben vizsgabiztosi tevékenységet lát el – nyilvántartási számát, valamint a nyilvántartásból való törlése esetén a törlés tényét és időpontját.

(6a) ^*  A hatósági vizsgára jelentkező személyekről vezetett nyilvántartás az adott személy (6) bekezdés a), b), c) és e) pontjában meghatározott adatait tartalmazza.

(7) ^*  A Felügyelet a nyilvántartásba vételről szóló döntésben a (6) és (6a) bekezdésben meghatározott személyek számára személyi kódot állapít meg.

(8) ^*  A hatósági vizsga letételét igazoló, elveszett vagy megsemmisült hatósági bizonyítvány pótlására – erre irányuló kérelem esetén – a Felügyelet a nyilvántartásában szereplő adatai alapján (időközbeni névváltozás esetén a névváltozás figyelembevételével) másodlatot állít ki, amit a kérelmező a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendelet szerinti hatósági vizsgára történő jelentkezési lapban meghatározott – vizsgaidőpontban érvényes – adatainak megadásával igényelhet.

(9) Az e §-ban meghatározott nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében az adatkezelő a Felügyelet.

(10) ^*  A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adott személy hatósági képzésben vagy vizsgáztatásban történő közreműködésétől számított tizenöt év elteltével törli a nyilvántartásból, ide nem értve azokat az adatokat, amelyek hatósági vizsga letételét igazoló hatósági bizonyítvány nyilvántartásához szükségesek.

(11) A Felügyelet jogosult vizsgáztatási tevékenységet folytatni a – vizsgáztatási tevékenységet végző szervekre és a hatósági vizsgára vonatkozó – jogszabályi követelmények betartásával.

(12) A hatósági képzés és vizsgáztatás során a Felügyelet jogosult ellenőrizni a hatósági képzést, illetve vizsgáztatást végző, a hatósági képzésben és vizsgáztatásban részt vevő szervezeteket és személyeket.

83. Tájékoztatás

205. § ^* 

206. § A tulajdonosi jogok gyakorlásának korlátozására vonatkozó határozatot a cégbíróság a Felügyelet értesítése alapján nyolc napon belül a cégjegyzékbe bejegyzi.

207. § ^*  A 21. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott ügynökök jegyzékét a Felügyelet honlapján napra készen közzéteszi.

84. A felügyeleti díj

208. § ^*  (1) A pénzügyi intézmény és ezen intézmények magyarországi fióktelepe, a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó – pénzügyi intézménynek nem minősülő – vállalkozás, a független közvetítő és a bankképviselet a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.

(2) A felügyeleti díj a (3) és (4) bekezdés szerint számított alapdíj, valamint az (5)–(9) bekezdés szerint számított változó díj összege.

(3) Az alapdíj az alapdíjegység és a (4) bekezdés szerinti szorzószámok szorzata. Az alapdíjegység hetvenötezer forint.

(4) A szorzószám

a) ^*  bank és szakosított hitelintézet esetén: negyven,

b) ^*  szövetkezeti hitelintézet és pénzügyi vállalkozás esetén: négy,

c) a másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény magyarországi fióktelepe esetén: négy,

d) kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó – pénzügyi intézménynek nem minősülő – vállalkozás, bankképviselet és a független közvetítő esetén: egy.

(5) A hitelintézet által fizetendő változó díj éves mértéke

a) a 79. § (2) bekezdés a) pontja szerint számított tőkekövetelmény 6,0 ezrelékének, és

b) a Bszt.-ben meghatározott portfóliókezelési tevékenység – ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a magánnyugdíjpénztár részére történő portfóliókezelési tevékenységet – keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértéke 0,35 ezrelékének

összege.

(6) A pénzügyi vállalkozás, valamint a 105/A. § alapján mentesített harmadik országbeli hitelintézet magyarországi fióktelepe által fizetendő változó díj éves mértéke a pénzügyi vállalkozás éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,25 ezreléke azzal, hogy a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozás esetén a változó éves díj éves mértéke legfeljebb egymillió forint.

(7) Ha a másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke

a) a hitelintézet magyarországi fióktelepének éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,15 ezrelékének, és

b) a Bszt.-ben meghatározott portfóliókezelési tevékenység – ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a magánnyugdíjpénztár részére történő portfóliókezelési tevékenységet – keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértéke 0,175 ezrelékének

összege.

(8) Ha a másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzügyi vállalkozás magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke a pénzügyi vállalkozás magyarországi fióktelepének éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,15 ezreléke.

(9) A független közvetítő által fizetendő változó éves díj mértéke az éves jutalékbevétel 0,25 százaléka.

X. Fejezet

Az Országos Betétbiztosítási Alap

85. Általános szabályok

209. § (1) A hitelintézet – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – csatlakozik az OBA-hoz.

(2) ^*  Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézet másik EGT-államban létesített fióktelepére az OBA által nyújtott betétbiztosítás terjed ki.

(2a) ^*  Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézet harmadik országban létesített fióktelepére az OBA által nyújtott betétbiztosítás terjed ki, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé. Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézet harmadik országban létesített fióktelepe önként csatlakozhat az adott ország betétvédelmi rendszeréhez. A hitelintézet a befogadó ország betétvédelmi rendszeréhez történő kötelező vagy önkéntes csatlakozásról, valamint a csatlakozás feltételéről a tudomásszerzéssel, illetve a kérelem benyújtásával egy időben tájékoztatja az OBA-t.

(3) ^*  A Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az OBA-hoz harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe, ha a Felügyelet döntése szerint rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 2014/49/EU irányelve által előírt biztosítással egyenértékű betétbiztosítással.

(4) A betétbiztosítás egyenértékűségének (3) bekezdés szerinti elbírálása során a Felügyelet figyelembe veszi

a) a biztosított betétek körét,

b) a betétbiztosítással érintett ügyfélkört,

c) a betétbiztosítás mértékét,

d) a betétbiztosítás eljárásrendje alapján a betétkifizetés várható időigényét,

e) a betétkövetelés érvényesítésének lehetőségét, és

f) az OBA véleményét.

(5) Ha a fióktelep a (3) bekezdés alapján nem köteles csatlakozni az OBA-hoz, önként az OBA-hoz csatlakozhat a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás érdekében, ha megfelel az OBA tagjaira vonatkozó követelményeknek.

(6) ^*  Ha a Felügyelet döntése szerint a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 2014/49/EU irányelve által előírt biztosítással egyenértékű betétbiztosítással, akkor köteles csatlakozni az OBA-hoz a teljes biztosítás érdekében.

(7) Ha az OBA által nyújtott kártalanítás legmagasabb összege, mértéke vagy a biztosított betétek köre meghaladja a fióktelepre érvényes betétbiztosítási rendszer által alkalmazott legmagasabb összeget, mértéket vagy a biztosított betétek körét, akkor a fióktelep kérésére – ha csatlakozott az OBA-hoz – az OBA a meghaladó részre kiegészítő biztosítást nyújt. A kiegészítő biztosítás alapján történő kártalanításra akkor kerülhet sor, ha a fióktelep székhely országának illetékes hatósága értesítést küld az OBA részére a betétek befagyásáról. A kiegészítő kártalanítás kifizetésére egyebekben a 217. § előírásait kell alkalmazni.

(7a) ^*  Az OBA információt cserél és együttműködik a Felügyelettel, a szanálási feladatkörében eljáró MNB-vel, a hitelintézetekkel, a külföldi betétbiztosítási rendszerekkel, a külföldi felügyeleti hatóságokkal és a nemzetközi betétbiztosítási szervezetekkel.

(8) Az OBA külföldi betétbiztosítási rendszerekkel, valamint külföldi felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodásokat köthet, információkat cserélhet a betétbiztosítási rendszerek tagjaira és a biztosított betétállományra vonatkozó nyilvántartás, valamint a betétesek kártalanítása érdekében. Az együttműködés során a betétbiztosítási rendszerek egyeztetik, hogy az egyes rendszerek alapján a betétest mekkora összegű kártalanítás illeti meg.

(8a) ^*  Az OBA tájékoztatja az EBH-t

a) a külföldi betétbiztosítási rendszerekkel, valamint külföldi felügyeleti hatóságokkal kötött megállapodásokról és azok tartalmáról,

b) minden évben március 31-éig a biztosított betétek összegéről, valamint az előző év december 31-én rendelkezésére álló pénzügyi eszközeiről.

(9) ^*  Másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet Magyarország területén létesített fióktelepe betéteseinek kártalanítását a székhely ország betétbiztosítási rendszere nevében az OBA fizeti ki a székhely ország betétbiztosítási rendszerének rendelkezései alapján és az általa átutalt pénzeszközökből azzal, hogy nem felelős a székhely ország betétbiztosítási rendszerének rendelkezéseinek megfelelő eljárásért. Az OBA a székhely ország betétbiztosítási rendszere nevében tájékoztatja a kártalanítással érintett betéteseket.

(10) ^*  Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézet másik EGT-államban létesített fióktelepe esetén az OBA a kártalanítás kifizetését megelőzően a fióktelep létesítésének helye szerinti ország betétbiztosítási rendszere rendelkezésére bocsátja a kártalanításhoz szükséges pénzeszközöket és megtéríti a kártalanítással kapcsolatban felmerült költségeit. Az OBA biztosítja a fióktelep létesítésének helye szerinti ország betétbiztosítási rendszere részére a kártalanításhoz szükséges adatok rendelkezésre állását azzal, hogy az adatokat kizárólag a kártalanítással kapcsolatos feladatok – ideértve a betétesek tájékoztatását is – ellátása érdekében lehet felhasználni.

210. § Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe által gyűjtött betétre kizárólag az OBA által biztosított mértékig fizethető kártalanítás.

211. § (1) Az OBA feladata

a) ^*  a betétes magyar nyelvű tájékoztatása,

b) ^*  a vele tagsági jogviszonyban álló hitelintézet tevékenységi engedélyének a Felügyelet által a 33. § (1) bekezdésében és a 33. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározottak szerinti visszavonása alapján indított végelszámolási vagy felszámolási eljárás esetén, a betétes részére a 214. §-ban meghatározott kártalanítási összeg kifizetése,

c) az állammal kötött külön megállapodásban foglalt megbízás alapján az állam által egyes betétre vállalt kezesség vagy adott biztosítás teljesítésével kapcsolatos feladatok térítés ellenében történő ellátása,

d) ^*  a Szantv. alapján a szanálás finanszírozásához történő hozzájárulás.

(2) Az OBA az államtól kapott megbízás alapján ellátja az állam képviseletét az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében az egyezségi tárgyaláson, és a felszámolási eljárás során.

(3) ^*  Ha a hitelintézet határon átnyúló szolgáltatás keretében egy másik tagállamban gyűjt betétet, az (1) bekezdés a) pontjától eltérően a tájékoztatást azon a nyelven kell megadni, amelyet a betétes a szerződés megkötésekor választott.

86. Az OBA által biztosított betétek

212. § (1) Az OBA által nyújtott biztosítás csak a névre szóló betétre terjed ki.

(2) Az OBA által nyújtott biztosítás – a 213. §-ban meghatározott kivétellel – a betétek számától és pénznemétől függetlenül kiterjed minden olyan betétre, amelyet

a) 1993. június 30-ig jogszabályban vállalt állami garancia, illetve állami helytállás nélkül, valamint

b) 1993. június 30-át követően állami garancia nélkül

az OBA-ban tagsággal rendelkező hitelintézetnél helyeztek el.

(3) Az OBA által nyújtott biztosítás kiterjed az 1993. június 30-ig sorozatban értékpapírszerűen kibocsátott vagy forgalomba hozott betéti okiratra, tekintet nélkül annak elnevezésére.

(4) Az 1993. június 30-át megelőzően kötött betétszerződések alapján elhelyezett – állami garanciával (helytállással) biztosított – betétekbe az 1993. június 30-át követően teljesített új befizetés e törvény rendelkezéseinek megfelelően – az OBA által – biztosított.

213. § (1) Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki

a) a költségvetési szerv,

b) ^* 

c) ^*  a helyi önkormányzat,

d) ^*  a biztosító, a viszontbiztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár,

e) ^*  a befektetési alap, a befektetési alapkezelő,

f) ^*  a Nyugdíjbiztosítási Alap valamint ezek kezelő szervezetei, és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv,

g) az elkülönített állami pénzalap,

h) ^*  a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény,

i) az MNB,

j) a befektetési vállalkozás, a tőzsdetag, az árutőzsdei szolgáltató,

k) a kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektetővédelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja,

l)–m) ^* 

n) ^* 

betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire.

(2) ^*  Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan betétre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik, valamint a hitelintézet szavatoló tőkéjére, továbbá a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra és saját váltóra.

(3) ^*  Az (1) bekezdés a) és c) pontjától eltérően az OBA által nyújtott biztosítás kiterjed a helyi önkormányzat, valamint a helyi önkormányzat által alapított költségvetési szerv betétjére, amennyiben a tárgyévet két évvel megelőző évi beszámolója adatai alapján a helyi önkormányzat költségvetési mérlegfőösszege nem haladja meg az ötszázezer eurót.

(4) ^*  A (3) bekezdésben meghatározott összeghatár forintösszegét a tárgyévet két évvel megelőző év utolsó munkanapján érvényes, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni.

(5) ^*  A tagintézetek az OBA által biztosított betéteket az OBA által meghatározott módon megjelölik.

87. Az OBA által fizetett kártalanítás

214. § (1) ^*  Az OBA a kártalanításra jogosult személy részére azon betétkövetelésből, amely olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét a Felügyelet a 33. § (1) bekezdése vagy 33. § (2) bekezdés c) pontja alapján vonta vissza, vagy amelynek felszámolását a bíróság elrendelte, először a tőke, majd a kamat összegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb százezer euró összeghatárig – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – forintban fizeti ki kártalanításként.

(2) A kártalanítás forintösszegét a kártalanítás 217. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni.

(3) Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint az e bekezdés szerinti összeghatárának megállapítása – a kifizetés időpontjától függetlenül – a kártalanítás 217. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik.

(4) A Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézet külföldi fióktelepénél elhelyezett betétek alapján járó kártalanítást az OBA a fióktelep országának hivatalos devizanemében fizeti ki. Ha a fióktelep országának hivatalos devizája nem euró, először a kártalanítási összeghatárnak megfelelő forintösszeget kell a 217. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontot megelőző napon érvényes, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon megállapítani, majd ugyanezen napi a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos forint/devizaárfolyamon a fióktelep országának hivatalos devizájában a kártalanítás összegét megállapítani.

(5) ^*  Az OBA azon betétkövetelés tőkeösszege után, amely olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét a Felügyelet a 33. § (1) bekezdése vagy 33. § (2) bekezdés c) pontja alapján vonta vissza, vagy amelynek felszámolását a bíróság elrendelte, a még nem tőkésített és ki nem fizetett kamatot a kártalanítás 217. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontját megelőző napig legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárig a szerződés szerinti kamatlábbal téríti meg a kártalanításra jogosult személy részére.

(6) Nyereménybetétek esetén – a betét elhelyezésének időpontjától függetlenül – a betétes legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárig a betét névértékének megfelelő összegű kártalanításra jogosult.

(7) A betétes az (1)–(6) bekezdés szerinti kártalanítást meghaladó kifizetésre az OBA-val szemben semmilyen jogcímen nem tarthat igényt.

(8) Közös betét esetén az (1)–(3) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg számítása szempontjából – eltérő szerződési kikötés hiányában – a betét összege a betéteseket azonos arányban illeti meg.

(9) ^*  Hitelintézetek egyesülése vagy fiókteleppé alakulása, valamint betétállomány átruházása esetén a betéteseket legalább egy hónappal a változást megelőzően írásban tájékoztatni kell a változásról, kivéve, ha a szanálási jogkörében eljáró MNB vagy a Felügyelet üzleti titok vagy a pénzügyi stabilitás védelme érdekében rövidebb határidőt tesz lehetővé.

(10) ^*  A hitelintézetek egyesülése vagy fiókteleppé alakulása, valamint a betétállomány átruházása esetén az (1)–(3) bekezdés szerinti összeghatár szempontjából 3 hónapig külön betétnek minősülnek egyazon betétesnek az egyesülés, átruházás, illetve a fiókteleppé alakulás előtt az összeolvadó, beolvadó, átadó, átvevő vagy átalakuló hitelintézetnél elhelyezett betétei.

(11) ^*  Az olyan betétre, amellyel kapcsolatban pénzmosás miatt vádemelés történt, a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával történő befejezéséig kártalanítás nem fizethető ki.

(12) ^* 

(13) ^*  A betétes elhalálozása esetén – a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül – az örökhagyó és az örökösök betétjét a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig vagy a rögzített kamatozású kamatperiódus végéig – a kettő közül a későbbi időpontig – külön betétnek kell tekinteni, és az (1)–(3) bekezdés szerinti kártalanítási összeghatár meghatározásánál nem kell összevonni az örökösök más betéteivel. Az örökhagyó betétje után a kártalanítás az (1)–(3) bekezdésben meghatározott összeghatárig fizetendő ki, függetlenül az örökösök számától. Ezt a rendelkezést a közös betétekre is alkalmazni kell. Ha az örökhagyót a 214/A. § alapján elhelyezett betétei után magasabb összegű kártalanítás illette volna meg, akkor az örökösöket megilleti a magasabb összeg a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított három hónapig, a 214/A. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárig, függetlenül az örökösök számától.

(14) Az (1)–(3) bekezdés alkalmazása során az egyéni vállalkozó által elhelyezett betét – elhelyezésének időpontjától függetlenül – az ugyanazon személy által magánszemélyként elhelyezett betéttől külön betétnek minősül.

(15) ^*  A közjegyzői, végrehajtói, ügyvédi letéti, őrzési tevékenységhez kapcsolódóan a hitelintézetnél nyitott számlák – amelyeket a hitelintézet nem a 6. § (1) bekezdése szerinti letéti szolgáltatás keretében vezet – az (1)–(3) bekezdésének alkalmazása során elhelyezésének időpontjától függetlenül a kártalanítási összeghatár szempontjából külön betétnek (több számla esetén valamennyi számla külön-külön betétnek) minősülnek a közjegyzőnek, végrehajtónak, ügyvédnek a hitelintézetnél lévő más betéteitől. Az OBA jogosult – a 217. § szerinti kártalanítási eljárás során – az ügyvédi kamarai szabályzatban előírt letéti nyilvántartásnak az ügyvédtől (ügyvédi irodától) való bekérésével ellenőrizni, hogy a kártalanítási összeghatár szempontjából külön betétnek minősül-e az ügyvédi letéti számlán elhelyezett összeg.

214/A. § ^*  (1) A 214. § (1) bekezdésben meghatározott értékhatárt meghaladóan az OBA a kártalanításra jogosult természetes személy részére további legfeljebb ötvenezer euró összeghatárig fizet kártalanítást azon betétkövetelések esetén, amelyeket a kártalanítás kezdő napját megelőző három hónapban elkülönített számlán helyeztek el és a (2) bekezdésben meghatározott eredetüket a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően igazolták a tagintézet részére.

(2) Az (1) bekezdés abban az esetben alkalmazandó, ha a betét forrása

a) lakóingatlan eladása, lakásbérleti vagy lakáshasználati jog eladása,

b) munkaviszony megszűnéséhez, nyugdíjazáshoz kapcsolódó juttatás,

c) biztosítási összeg vagy

d) bűncselekmény áldozatainak vagy tévesen elítélteknek járó kártérítés.

(3) A jogosult a betét forrását az elkülönített számlán történő elhelyezés napján a következő okiratokkal igazolja:

a) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben 30 napnál nem régebbi adásvételi szerződés vagy tulajdonjog, bérleti jog, használati jog átruházására irányuló egyéb okirat másolata,

b) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben 30 napnál nem régebbi munkáltatói, kifizetői igazolás,

c) a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a biztosító 30 napnál nem régebbi igazolása,

d) a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a bíróság 30 napnál nem régebbi határozata.

215. § ^*  (1) Az OBA által biztosított betétek esetében a hitelintézet és a betétes közötti beszámításnak kizárólag akkor van helye, ha a betétesnek a hitelintézettel szemben a kártalanítás 217. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontját megelőzően lejárt tartozása van. A beszámítás feltétele, hogy a hitelintézet a betétre vonatkozó szerződés megkötésekor a vonatkozó szerződési feltételek rögzítésével tájékoztatja a betétest az e bekezdés szerinti beszámításról a kártalanítási összeg meghatározásánál.

(2) ^*  A hitelintézet kártalanítás esetén a betétekre vonatkozó adatok átadásával egyidejűleg köteles a beszámítási igényét az OBA-val közölni. Ha a beszámításra sor kerül, akkor az OBA az ügyfél szabad rendelkezése alatt álló betétkövetelés összegéből a hitelintézetet megillető összeg levonása után fennmaradó összeget fizeti ki a betétes részére. Az OBA a hitelintézetet megillető összeggel szemben jogosult a Cstv. alapján beszámítási jogát gyakorolni.

(3) A kártalanítás mértékének megállapítása során az ügyfélnek az OBA tagjánál fennálló valamennyi betétkövetelését össze kell számítani.

(4) ^*  Szerződéses kötelezettség teljesítésének fedezetéül szolgáló, e célból zárolt betét esetén az OBA akkor teljesít kifizetést, ha a kártalanítási összeg felvételére való jogosultság a felek megegyezése vagy bíróság jogerős ítélete, illetve hatóság végleges határozata alapján kétséget kizáróan megállapítható.

216. § (1) Az állami kezességvállalás mellett elhelyezett betétek esetén a kártalanítás kifizetését és az államot megillető követelés érvényesítését az OBA – megegyezés szerinti térítés ellenében – az állammal írásban kötött szerződés alapján átvállalhatja. Ha az állami kezesség érvényesítése az OBA-n keresztül történik, a kifizetésre és az államot megillető követelésre a (2)–(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Az állami kezesség beváltása és az ebből eredő állami követelés érvényesítése során az állam nevében az államháztartásért felelős miniszter jár el. Ha az OBA észleli, hogy a betétek között van állami kezességvállalás mellett elhelyezett betét, írásban keresi meg az államháztartásért felelős minisztert.

(3) Az állami kezességvállalás mellett elhelyezett betétek esetén az államháztartásért felelős miniszter a központi költségvetés terhére a kártalanítás 217. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjától számított negyvenöt munkanapon belül bocsátja a kezesség beváltásához szükséges pénzeszközöket az OBA rendelkezésére. Ezt az összeget az OBA kizárólag a kezesség beváltásból származó fizetési kötelezettség teljesítésére használhatja fel, amely kifizetéseket az államháztartásért felelős miniszter képviselője a hitelintézetnél a helyszínen ellenőrizheti.

(4) Az állami kezesség beváltása címén kifizetett összegek erejéig a hitelintézettel szembeni követelés a betétesről az államra száll át. A követelés átszállásával az állam a korábbi jogosult helyébe lép. Az állam a követeléseit a hitelintézet tevékenységi engedélyének a 33. § (1) bekezdés a) pontja szerinti visszavonása alapján indított végelszámolási eljárásban vagy a hitelintézet felszámolási eljárásában jogosult érvényesíteni. A hitelintézet a 33. § (1) bekezdés a) pontjában elrendelt tevékenységi engedély visszavonása alapján indított végelszámolása vagy felszámolása során az állam azon betétek tekintetében is jogosult hitelezőként fellépni, amelyekből származó jogok még nem szálltak át az államra, ha az állam kezességvállalás alapján egyébként fizetni köteles.

88. Kifizetés az OBA-ból

217. § (1) ^*  Az OBA

a) ^*  a hitelintézet tevékenységi engedélye 33. § (1) bekezdésében és a 33. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott visszavonásáról hozott határozat közlésének vagy

b) ^* 

c) a felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzése közzétételének

időpontját követő napon [az a)–c) pont a továbbiakban együtt: a kártalanítás kezdő időpontja] megkezdi és hét munkanapon belül a betétesek rendelkezésére bocsátja a kártalanítást. ^* 

(1a) ^*  A kártalanítás (1) bekezdésben meghatározott kifizetéséhez a betétesnek nem kell kérelmet benyújtania.

(1b) ^*  Az (1) bekezdésben meghatározott kifizetési határidő hosszabb lehet, ha:

a) a betétes jogosultsága bizonytalan vagy a betét jogvita tárgyát képezi,

b) a betét kifizetését kormányok vagy nemzetközi szervezetek korlátozták,

c) a betétre a 214/A. § alapján magasabb kártalanítási összeghatár vonatkozik,

d) a betét tulajdonosa helyi önkormányzat vagy

e) a kártalanítást a fióktelep létesítésének helye szerinti ország betétbiztosítási rendszere fizeti ki a 209. § (9)–(10) bekezdése alapján.

(1c) ^*  Ha az OBA nem bocsátja rendelkezésre a kártalanítást a betétesek részére hét munkanapon belül, a természetes személy betétes írásban kérelmet nyújthat be az OBA-hoz a betét sürgős kifizetése érdekében. Az OBA a hitelintézet által rendelkezésre bocsátott betétnyilvántartásban szereplő betétes részére a betétnyilvántartásban szereplő betét alapján a sürgős kifizetésre vonatkozó kérelem benyújtásától számított öt munkanapon belül részkifizetést teljesít, amely nem haladhatja meg a szociális vetítési alap összegének négyszeresét. A sürgős kifizetés keretében teljesített kártalanítás összege a teljes kártalanítás összegét csökkenti.

(1d) ^*  Az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő naptól számított 5 éves jogvesztő határidőn túl a kártalanítás kifizetését a kártalanításra jogosult személy nem követelheti az OBA-tól.

(2) ^*  Az OBA honlapján közzéteszi a betétesek kártalanításának feltételeit és a lebonyolításával kapcsolatos információkat. Az OBA által közzétett információkat a kártalanítással érintett hitelintézet a honlapján is közzéteszi.

(3) ^*  A betétet gyűjtő hitelintézet a névre szóló betét esetén a betétesnek a Pmt. szerinti azonosító adatait a kártalanításra való jogosultság egyértelmű megállapítása érdekében nyilvántartja.

(4) ^*  A kifizetések teljesítése hitelintézetnek adott megbízás, a kártalanítási összeg hitelintézethez a betétes részére történő átutalása, fizetési számláról a Posta Elszámoló Központot működtető intézményen keresztül történő készpénzkifizetés, közvetlen kifizetés vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján az elhelyezés országának törvényes fizetőeszközében történik.

(5) ^*  Az OBA a Szantv. alapján hozzájárul a szanálás finanszírozásához. A hozzájárulás összegét a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozza meg az OBA Igazgatótanácsával folytatott egyeztetést követően.

218. § A kártalanítással érintett hitelintézet az OBA kezdeményezése esetén az OBA által biztosított betétek alapján járó kártalanítás kifizetésével együtt járó feladatok ellátására az OBA-val megállapodást köt. E feladatok ellátásáért a hitelintézet a működése során hatályban volt legutolsó üzletszabályzata szerinti, vagy a legutolsó üzletszabályzata tartalmilag leginkább hasonló tételének megfelelő térítésre jogosult.

89. A kifizetett betétkövetelések átszállása

219. § (1) Ha az OBA a betéteseknek kártalanítást fizetett ki, a hitelintézettel szembeni követelés – a kifizetett összeg erejéig – a betétesről az OBA-ra száll át. A követelés átszállásával az OBA a korábbi jogosult helyébe lép. Az OBA a 217. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az átszállt követeléseket jogosult érvényesíteni.

(1a) ^*  Ha az OBA hozzájárul egy hitelintézet szanálásának finanszírozásához, a hozzájárulás összegének erejéig az OBA-nak követelése keletkezik az érintett hitelintézettel szemben, amely követelést az 57. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kielégítési csoportba szükséges sorolni.

(1b) ^*  Az OBA a 217. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a hitelintézetek integrációjában részvevő hitelintézettel szembeni követelését az Szhitv.-ben meghatározott egyetemlegesség alapján jogosult érvényesíteni az Integrációs Szervezettel, illetve annak tagjaival szemben.

(2) Az OBA-ból a kártalanításra jogosult személy részére történt bármilyen kifizetés esetén az érintett hitelintézet az OBA által kifizetett összeget és a kifizetéshez kapcsolódóan az OBA-nál felmerült költségeket köteles az OBA-nak visszafizetni, megfizetni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a hitelintézet OBA-ban való tagsága megszűnt.

(3) ^*  Hitelintézet a 33. § (1) bekezdés a) pontjában elrendelt tevékenységi engedély visszavonása alapján indított végelszámolása vagy felszámolása során az OBA azon betétek tekintetében is jogosult hitelezőként fellépni, amelyekből eredő jogok még nem szálltak át az OBA-ra, de amelyekért a 214. § és 214/A. § szerint fizetni tartozik, ideértve a kifizetés kapcsán felmerülő költségeket is.

(4) A (2) bekezdés alkalmazásában a kifizetéshez kapcsolódóan az OBA-nál felmerülő költség a kifizető hitelintézet díja, az átutalások költsége, a nyomdaköltség, a kommunikációs költség, a számítástechnikai költség és a jogi költség.

(5) ^* 

90. Az OBA jogállása

220. § (1) Az OBA jogi személy.

(2) Az OBA székhelye: Budapest.

(3) ^* 

(4) ^*  Az OBA pénzeszközei nem vonhatók el, és a 211. §-ban meghatározottól eltérő célra – a 232. § (2) bekezdésben foglalt kölcsönből és a 232. § (3) bekezdésben foglalt kötvényből eredő kötelezettségei teljesítésének, valamint az OBA-nak az igazgatótanács által a 224. § (1) bekezdés i) pontja szerint jóváhagyott működési költségei fedezésének kivételével – nem használhatók fel.

(5) Az OBA saját tőkéje nem osztható fel.

(6) ^*  Az OBA-t harmadik személyekkel szemben, valamint bíróság és hatóság előtt az igazgatótanács elnöke vagy az ügyvezető képviseli.

221. § Az OBA pénzügyi-számviteli ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi.

222. § (1) Az OBA könyvvizsgálót bíz meg.

(2) Az OBA könyvvizsgálóját a pénzügyi intézmények könyvvizsgálatára jogosultak közül választja az igazgatótanács.

(3) A könyvvizsgáló természetes személy megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott (munkavállaló, vezető tisztségviselő, munkavégzésre kötelezett tag) könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat az OBA-nál és a megbízatás lejártát követő harmadik év után láthatja el újra a könyvvizsgálói feladatokat.

(4) A könyvvizsgáló feladata az OBA könyvviteli nyilvántartásának és éves beszámolójának felülvizsgálata, továbbá véleménynyilvánítás az OBA gazdálkodásával, a vagyonkezeléssel és felhasználással kapcsolatos igazgatótanácsi előterjesztések hitelességéről.

91. Az OBA szervezete

223. § (1) Az OBA irányító szerve az igazgatótanács.

(2) Az OBA igazgatótanácsának tagjai:

a) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által kijelölt személy,

b) ^*  az MNB elnöke által kijelölt két személy, akik közül az egyik az MNB tv. 4. § (8) bekezdésében, a másik az MNB tv. 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatot felügyelő alelnök vagy e feladatot ellátó vezető,

c) a hitelintézetek érdek-képviseleti szervezetei által kijelölt két személy,

d) ^*  az Integrációs Szervezet igazgatósági elnöke által kijelölt személy, továbbá

e) az OBA ügyvezetője.

(3) Az igazgatótanácsi tag – az igazgatótanács jóváhagyásával – írásban állandó helyettest nevezhet ki, aki a tag távollétében teljes döntési joggal vesz részt az igazgatótanács ülésein.

(4) Az igazgatótanács ülése akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Az igazgatótanács a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(5) ^*  Az igazgatótanács tagjai közül évenként elnököt és legalább egy alelnököt választ. Nem választható elnökké és alelnökké az ügyvezető.

(6) ^* 

92. Az OBA igazgatótanácsának feladata

224. § (1) Az igazgatótanács

a) ^*  irányítja és ellenőrzi az OBA gazdálkodási és egyéb – ide nem értve az OBA munkaszervezete által jogszabály alapján más jogi személy részére végzett – tevékenységét a jogszabályokban foglalt rendelkezések figyelembevételével,

b) elfogadja az OBA szabályzatait,

c) ^*  meghatározza az OBA ügyvezetőjének, megbízottainak feladatait, megállapítja díjazásukat,

d) dönt az egyes feladatokra esetileg létrehozott különleges bizottságok összetételéről,

e) meghatározza az igazgatótanács üléseinek ügyrendjét, helyét, időpontját,

f) meghatározza a hitelintézetek számára azoknak a különleges jelzéseknek, tájékoztatóknak vagy más eszközöknek az alkalmazását, amelyek alapján megállapítható, hogy a hitelintézeteknél elhelyezett betétek biztosítva vannak,

g) dönt az OBA feladatainak végrehajtásával kapcsolatos intézkedésekről,

h) meghatározza az OBA által e törvény értelmében teljesítendő kifizetések rendjét,

i) dönt az OBA költségvetéséről, ezen belül a működési költségeiről,

j) évente egyszer, legkésőbb a gazdasági év befejezését követő év május 30. napjáig elfogadja az OBA éves beszámolóját és a könyvvizsgáló jelentését, megállapítja az OBA vagyoni helyzetét és az ezekről szóló beszámolóját benyújtja az Állami Számvevőszéknek, valamint megküldi a hitelintézeteknek,

k) évente egyszer kialakítja az OBA díjpolitikáját az e törvényben foglalt kereteken belül, és azt ismerteti a hitelintézetekkel; a díjpolitika alapján meghatározza tagjainak éves befizetési kötelezettségét,

l) dönt a kizárásokról,

m) határoz a 234. § (6)–(8) bekezdése szerinti megemelt, illetve rendkívüli díjfizetési kötelezettség előírásairól,

n) javaslatot tesz a Felügyeletnek a hitelintézetek betétbiztosítással kapcsolatos kötelezettségeinek ellenőrzésére,

o) ^* 

p) ^*  ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat.

(2) Az igazgatótanács feladatainak végrehajtása során igénybe veheti a Felügyelet szolgáltatásait.

(3) ^*  Az igazgatótanács az 1093/2010/EU rendelet 4. cikk (2) bekezdése szerinti hatáskörrel rendelkező hatóság.

225. § (1) Az igazgatótanács nevezi ki, és menti fel az ügyvezetőt, valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az igazgatótanács e jogkörét – a kinevezés és felmentés kivételével – az igazgatótanács elnökére átruházhatja.

(2) Az igazgatótanács ellenőrzi az OBA ügyvezetőjének tevékenységét.

93. Az OBA ügyvezetője és munkaszervezete

226. § (1) Az OBA önálló munkaszervezettel rendelkezik.

(2) ^*  Az OBA tevékenységének operatív irányítását az ügyvezető látja el. A belső ellenőr felett a munkáltatói jogokat az ügyvezető a munkaviszony létesítése, megszüntetése, a javadalmazás és az ellenőrzési tárgykörök meghatározása tekintetében az igazgatótanács előzetes jóváhagyása mellett gyakorolja. Az ügyvezető gyakorolja az OBA alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat.

(3) Az ügyvezető – az igazgatótanács egyetértésével – egyes feladatok ellátására munkaviszonyon kívüli megbízást adhat ki vagy együttműködési megállapodásokat köthet.

(4) Az OBA vezetője és alkalmazottai tekintetében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

226/A. § ^*  (1) Ha a munkaszervezet törvényben meghatározott, más önálló jogi személy működtetésével összefüggésben felmerülő operatív feladatokat is ellát, a működtetés költségeihez az érintett jogi személy arányosan hozzájárul.

(2) A hozzájárulás éves összegéről, valamint megfizetésének módjáról az igazgatótanács az érintett jogi személy irányításáért felelős szervezettel évente megállapodást köt.

(3) ^*  A munkaszervezet kamarai jogtanácsosa ellátja az (1) bekezdés szerinti jogi személy kamarai jogtanácsosi tevékenységét is.

227. § Az igazgatótanács feladatkörében eljárva a megbízásokat az e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi szabályok megfelelő alkalmazásával adja ki.

94. Az OBA információellátása

228. § (1) Az OBA a hitelintézettől csak a tevékenysége ellátásához szükséges, a Felügyeletnek és a jegybanki feladatkörében eljáró MNB rendelkezésére nem álló adatokat kérhet.

(2) Az OBA kérésére

a) a hitelintézet az e törvényben foglaltaknak megfelelően az OBA által meghatározott adatok, és

b) a Felügyelet és a jegybanki feladatkörében eljáró MNB a rendelkezésére álló adatok vonatkozásában információt ad.

(3) Az OBA-hoz csatlakozott fióktelep vezető állású személye az OBA-nak haladéktalanul – írásban – bejelenti, ha a külföldi hitelintézet vagy annak bármely államban működő fióktelepe fizetésképtelenné vált.

(4) Az OBA a (2) bekezdésben meghatározott adatokat kizárólag feladatainak ellátása érdekében használhatja fel.

(5) ^*  A tagintézetek betétbiztosítással kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítését – ideértve az adatoknak az OBA kifizető rendszerének megfelelő rendelkezésre állását és a betétek személyenként történő összevonását is – a Felügyelet a helyszínen vagy helyszínen kívül ellenőrzi. A Felügyelet az ellenőrzés során az OBA – Felügyelet által meghatározott módon történő – közreműködését is igénybe veheti, az OBA ezen ellenőrzés keretében a Felügyelet felé intézkedési javaslattal élhet. Az OBA ellenőrzéssel kapcsolatos javaslatát a Felügyelet figyelembe veszi az éves ellenőrzési tervének kialakításakor.

(6) ^*  A tagintézet köteles a betétekre és a betétesekre vonatkozó azonosító adatokat oly módon nyilvántartani, hogy azok a kártalanítás végrehajtása céljából, az OBA által kérteknek megfelelően az OBA kérésére egy munkanapon belül átadhatóak legyenek.

(7) ^*  Az OBA a tagintézetek által megküldött adatállományok alapján legalább háromévente, indokolt esetben gyakrabban teszteli kifizető rendszerének működését. A tesztelés érdekében a tagintézetek által megküldött adatokat az OBA kizárólag a teszteléshez használja fel, a tesztelést követően törli az adatokat.

(8) ^* 

(9) ^*  A hitelintézet a 213. § (3) bekezdésében meghatározott feltétel teljesülését a Magyar Államkincstár által a tárgyévet megelőző év szeptember 30. napjáig honlapján közzétett adatbázisból minden évben ellenőrzi. A hitelintézet a betétállományában nyilvántartja azokat a betéteket, amelyek a 213. § (3) bekezdésben meghatározott feltételnek megfelelően az OBA által biztosítottak.

229. § (1) Az OBA-val munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, megbízási jogviszonyban álló személy, valamint az igazgatótanács tagja a feladata ellátásával kapcsolatban tudomására jutott banktitkot, üzleti titkot, továbbá minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet törvény előírásai szerint az OBA nem köteles más hatóságok, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni, az adat jellege szerinti titokként köteles megőrizni.

(2) ^*  Az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény üzleti titokra vonatkozó szabályait kell alkalmazni különösen a 209. § (8) bekezdésében foglalt megállapodással, illetve együttműködéssel összefüggően keletkezett, a külföldi betétbiztosítási rendszer vagy külföldi felügyeleti hatóság – általa üzleti titokként kezelt – adatára, azzal, hogy ez nem veszélyeztetheti az OBA által ellátott közfeladatokkal kapcsolatos adatok nyilvánosságát.

230. § Kártérítési igény az OBA-val szemben a jogellenesen okozott kár miatt csak akkor érvényesíthető, ha megállapítható, hogy az OBA eljárása vagy mulasztása törvénysértő volt, és a bekövetkezett kárt ez idézte elő.

95. Az OBA számlavezetése és pénzkezelése

231. § (1) Az OBA pénzforgalmi számláján jóváírandók az OBA összes pénzbevételei, beleértve a működésből származó bevételeket is, ugyanakkor a pénzforgalmi számlát meg kell terhelni a működéssel kapcsolatos pénzkiadásokkal, valamint a biztosítási jellegű tevékenységből eredő kifizetésekkel.

(2) ^*  Az OBA pénzeszközeit – a házipénztárt, a pénzforgalmi számlán tartott likviditási tartalékot, valamint a kifizetés lebonyolítására vagy más, az OBA működéséhez szükséges célra hitelintézethez átutalt összeget kivéve – diverzifikált módon állampapírban vagy az MNB-nél elhelyezett betétben kell tartani.

(3) Az OBA esetleges nyereségét kizárólag a saját tőkéjének növelésére fordíthatja.

96. Az OBA forrásai

232. § (1) Az OBA forrásai:

a) a csatlakozási díj,

b) hitelintézetek által teljesített rendszeres, illetve rendkívüli éves befizetés,

c) az OBA által felvett kölcsön,

d) egyéb bevétel, valamint

e) az OBA által kibocsátott kötvény.

(2) ^*  Az OBA kölcsönt vehet fel

a) a 211. § (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti feladatok ellátása érdekében az MNB-től, illetve

b) a 211. § (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti feladatok ellátása, valamint az a) pont szerinti kölcsön visszafizetése érdekében hitelintézettől.

(3) ^*  Az OBA a 211. § (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti feladatok ellátása, valamint a (2) bekezdés szerinti kölcsönök visszafizetése érdekében kötvényt bocsáthat ki.

(4) ^*  Az állam készfizető kezesként felel az OBA azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a (2) bekezdés szerinti kötelezettségei teljesítése érdekében felvett kölcsöneiből és kötvénykibocsátásából erednek. Az OBA kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles. Az állami kezességvállalásért az OBA-nak kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.

97. Csatlakozási díj

233. § Az OBA-hoz csatlakozó hitelintézet – az engedély kézhezvételét követő harminc napon belül – a jegyzett tőkéjének fél százalékával megegyező összeget köteles az OBA-ba egyszeri csatlakozási díjként befizetni.

98. Éves díjfizetési kötelesség

234. § (1) ^*  Az OBA tagjai éves díjat fizetnek, amely

a) alapdíjból és

b) kockázat alapú változó díjból áll.

(1a) ^*  Az OBA tagjai által fizetendő alapdíjat úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye a hitelintézetnél a tárgyévet megelőző december 31-én fennálló – az OBA által a 212. §és a 213. § szerint biztosított – betétek kártalanítási kötelezettség alá tartozó részének összegét, valamint a hitelintézet önkéntes betétbiztosítási alapban vagy kötelező intézményvédelmi szervezetben fennálló tagságára tekintettel fizetett tagdíj összegét. Kiegészítő biztosítás esetén az éves díj megállapításakor figyelembe kell venni a kiegészítő biztosítással érintett betétrész összegét és a fióktelep székhely országának betétbiztosítási rendszere által nyújtott biztosítást.

(1b) ^*  Az OBA tagjai által fizetendő kockázat alapú változó díj megállapításakor az alábbi szempontokra kell figyelemmel lenni:

a) a hitelintézet tőkehelyzete,

b) a hitelintézet likviditási és finanszírozási helyzete,

c) a hitelintézet eszközeinek minősége,

d) a hitelintézet egyéb kockázati mutatói, üzleti modellje és stratégiai terve,

e) az OBA kártalanítása esetén várható vesztesége.

(1c) ^*  A kockázat alapú változó díj megállapításakor figyelembe vehető a hitelintézet 575/2013/EU rendelet 113. cikk (7) bekezdése szerinti intézményvédelmi rendszerben való tagsága és az alacsony kockázatú szektorhoz tartozás az (1b) bekezdés d) pontján belül pótlólagos kockázati elemként.

(1d) ^*  A kockázat alapú változó díj megállapításának részletes szabályait az MNB elnöke rendeletben határozza meg.

(1e) ^*  Az OBA tájékoztatja az EBH-t a kockázatalapú változó díj megállapítására vonatkozó jóváhagyott szabályokról.

(2) ^*  Az (1) bekezdésben meghatározott módon megállapított éves befizetési kötelezettség nem lehet magasabb, mint a tagintézetnél a tárgyévet megelőző december 31-én meglévő,

a) az OBA által biztosított betétek és

b) a hitelintézetek éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségéről szóló jogszabály szerint az OBA által biztosított betétek utáni passzív időbeli elhatárolások között feltüntetett kamatok

kártalanítási kötelezettség alá tartozó részének (a továbbiakban: díjfizetési alap) 0,3%-a.

(2a) ^*  A díjfizetési alap meghatározásánál nem kell figyelembe venni százezer eurónál nagyobb összegben azokat a betéteket, amelyekre a 214/A. § alapján magasabb kártalanítási összeghatár vonatkozik.

(3) ^*  Az éves befizetés összegét a hitelintézet az OBA igazgatótanácsa által elfogadott Díjfizetési Szabályzatában meghatározott ütemezés szerint köteles befizetni az OBA pénzforgalmi számlájára.

(4) A hitelintézet által fizetendő díj összegének meghatározása azon nyilatkozatok alapján történik, amelyeket a hitelintézet továbbít az OBA-nak az OBA szabályzatában meghatározott formában és időpontban.

(5) A hitelintézet által a hitelintézeti tevékenység engedélyezésének évére vonatkozóan fizetendő díjat az általános szabályoknak megfelelően a tárgyév végi betétállomány alapján megállapított éves díj háromszázhatvanötödének és az OBA által biztosított napok számának szorzata határozza meg.

(6) Ha az adott hitelintézet olyan kockázatos tevékenységet folytat, amely a szabályzat szerint indokolja az emelést, az OBA növelheti a hitelintézet által a tárgyév során fizetendő díjat. Az emelés előtt az OBA

a) véleményt kér a jegybanki feladatkörében MNB-től és a Felügyelettől és

b) módot ad a hitelintézetnek észrevételei megtételére.

(7) A (6) bekezdés alapján felemelt éves díj nem lépheti túl a hitelintézetnél a tárgyévet megelőző év december 31-én fennálló, biztosított betétállomány három ezrelékét.

(8) ^*  Az OBA az általa a 232. § (2) bekezdése szerint felvett kölcsön visszafizetése és a 232. § (3) bekezdése alapján kibocsátott kötvény visszaváltása érdekében a hitelintézetek számára egységes elvek szerint megállapított – az (1) bekezdés szerinti éves díjfizetési kötelezettségen felül teljesítendő – rendkívüli fizetési kötelezettséget írhat elő, amely fizetési kötelezettség mértékének és ütemezésének igazodnia kell a kölcsöntörlesztési feltételekhez. A rendkívüli fizetési kötelezettség éves mértéke – a díjfizetési kötelezettség (2) bekezdésben meghatározott mértékén felül – nem haladhatja meg egyetlen hitelintézet esetében sem a díjfizetési alap 0,5%-át. Ha az OBA által felvett kölcsön vagy az általa kibocsátott kötvény összege meghaladja a kártalanítási kötelezettségének hatálya alá tartozó betétállomány 0,8%-át, a Felügyelet jóváhagyásával magasabb összegű befizetéseket is előírhat.

(8a) ^*  Ha a (8) bekezdés alapján előírt rendkívüli fizetési kötelezettség veszélyeztetné a hitelintézet azonnali vagy mindenkori fizetőképességét – azaz likviditását vagy a szolvenciáját –, akkor a Felügyelet részben vagy egészben elhalaszthatja a hitelintézet rendkívüli befizetési kötelezettségének elrendelését. A rendkívüli befizetés legfeljebb 6 hónappal halasztható el azzal, hogy a hitelintézet kérelmére a halasztás meghosszabbítható. Az elhalasztott rendkívüli befizetési kötelezettséget akkor kell teljesíteni, ha a befizetés már nem veszélyezteti a hitelintézet azonnali vagy mindenkori fizetőképességét.

(8b) ^*  Rendkívüli fizetési kötelezettség meghatározásánál ugyanazt a kockázati besorolást kell figyelembe venni, mint a legutóbbi éves díj meghatározásánál.

(9) ^*  Ha a kölcsön igénybevételét, illetve kötvény kibocsátását szükségessé tevő káresemény kapcsán az OBA bevételre tesz szert, azt elsősorban a fennálló kölcsön- vagy kötvénytartozás csökkentésére, ezt követően pedig a hitelintézeteket terhelő rendkívüli fizetési kötelezettség mérséklésére, visszafizetésére kell fordítani.

(10) ^*  A hitelintézet tevékenységi engedélye visszavonásának évében az engedély visszavonásának napjáig terjedő időszakra vonatkozóan az e §-ban meghatározottak szerint köteles időarányos éves díjat fizetni.

234/A. § ^*  (1) Az OBA tagjainak éves befizetési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy az OBA pénzeszközei 2024. július 3-ig elérjék a kártalanítási kötelezettségének hatálya alá tartozó betétállomány 0,8%-át (célszint).

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott célszint elérését követően kártalanítás kifizetése miatt az OBA pénzeszközei a célszint kétharmadánál alacsonyabb szintre csökkennek, az éves díjfizetési kötelezettséget az OBA-nak úgy kell megállapítania, hogy hat éven belül ismét elérje az (1) bekezdésben meghatározott célszintet.

(3) ^*  Az OBA tagjainak éves befizetési kötelezettségének megállapításánál az (1) bekezdésben meghatározott célszint eléréséig az egyenletes elosztásra kell törekedni, figyelembe véve az üzleti ciklus szakaszát, valamint a prociklikus befizetések hatását az éves befizetések összegére és a hitelintézetek pénzügyi helyzetére.

99. A díjfizetés elszámolása

235. § A hitelintézet az OBA-ba befizetett összeget – ideértve a csatlakozási díjat is – egyéb ráfordításként számolja el.

100. Csatlakozás az OBA-hoz

236. § ^*  (1) A hitelintézet a 20. §-ban szabályozott tevékenységi engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles a csatlakozásról szóló nyilatkozatot az OBA-nak megküldeni, kivéve, ha a fióktelep formában működő hitelintézet a 209. § (3) bekezdése alapján nem köteles csatlakozni az OBA-hoz.

(2) A csatlakozási nyilatkozatot az OBA által a honlapján közzétett formanyomtatványon kell megtenni. A nyilatkozatot az OBA a beérkezést követően haladéktalanul, de legfeljebb 8 napon belül továbbítja a tevékenységi engedély iránti kérelmet elbíráló Felügyeletnek.

101. Intézkedések, szankciók kezdeményezése, az OBA-val fennálló tagsági viszony megszüntetése

237. § (1) Ha a hitelintézet

a) a 233–234. §-ban meghatározott fizetési kötelezettségét határidőre nem teljesíti,

b) üzletszabályzatában vagy a betétokiratokon az OBA-ban való tagságát megtévesztő módon tünteti fel, vagy harmadik személyeket tévesen tájékoztat az OBA által biztosított betétekkel kapcsolatos lényeges kérdésekről,

c) a betétbiztosítással összefüggő tájékoztatásra vonatkozó szabályokat megsérti,

d) nyilvántartása nem teszi lehetővé a betétesek kártalanítási jogosultságának egyértelmű megállapítását, vagy

e) a betétbiztosítással összefüggő szabályokat megsérti,

az OBA felszólítja a hitelintézetet a jogsértő magatartás megszüntetésére, és egyidejűleg tájékoztatja a Felügyeletet.

(2) ^*  A hitelintézet (1) bekezdésben meghatározott jogsértő magatartása esetén az OBA a Felügyelet tájékoztatásával egyidejűleg kezdeményezi a hitelintézettel szemben intézkedés, bírság alkalmazását. Az OBA a Felügyelet egyetértésével kizárja a hitelintézetet tagjai sorából legalább tizenkét hónappal az erre vonatkozó értesítés hitelintézet részére történő megküldése után, ha ez alatt az idő alatt a hitelintézet továbbra sem szüntette meg az (1) bekezdésben meghatározott jogsértő magatartást.

(3) Kizárás kezdeményezése esetén a hitelintézet tagsága az OBA-ban az előzetes felszólításban megjelölt határidőt követően megszűnik, kivéve, ha a hitelintézet meghozta az előírásokhoz való alkalmazkodást vagy szabálytalanság megszüntetését célzó intézkedéseket.

238. § A hitelintézet OBA-ban fennálló tagsága megszűnik, ha a Felügyelet határozata alapján a hitelintézet nem gyűjthet betétet.

239. § (1) A hitelintézet kizárása vagy a tagsági jogviszony megszüntetése – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – nem érinti a tagság fennállása alatt a hitelintézetnél elhelyezett betétekre vonatkozó biztosítást.

(2) ^*  Ha a hitelintézetet az OBA-ból kizárták vagy tagsági jogviszonya megszűnt, vagy azt megszüntették, a korábban teljesített befizetését – az (5) bekezdésben és a 234. § (10) bekezdésében foglalt kivétellel – nem igényelheti vissza. A kizárás vagy a tagsági viszony megszűnése vagy megszüntetése nem érinti a kizárt hitelintézetnek azt a kötelezettségét, hogy a biztosítás alá eső betétek után a 234. §-nak megfelelően éves díjat fizessen.

(3) A hitelintézet a jegyzett tőkéjének felemelése, vagy csökkentése esetén nem köteles az emelés összege után csatlakozási díjat fizetni vagy a már megfizetett csatlakozási díj arányos részét nem igényelheti vissza.

(4) Az OBA – a hitelintézet tagsági viszonyának megszűnését követően – nem fizet kártalanítást azokra a betétekre, amelyekre más ország betétbiztosítása kiterjed.

(5) ^*  Ha a hitelintézet megszünteti az OBA-val fennálló tagsági viszonyát és egy másik EGT-állam betétbiztosítási rendszeréhez csatlakozik, a tagsági viszony megszűnését megelőző 12 hónapban teljesített díjfizetéseket a 234. § (8) bekezdésben meghatározott rendkívüli fizetés kivételével átviszi a másik EGT-állam betétbiztosítási rendszerébe. Ha a hitelintézet betétállományát átruházza egy másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézetre, az átruházást megelőző 12 hónapban teljesített díjfizetéseket – a 234. § (8) bekezdésben meghatározott rendkívüli fizetés kivételével – az áthelyezett, biztosított betétállomány összegének arányában kell átvinni a másik EGT-állam betétbiztosítási rendszerébe.

(6) ^*  A hitelintézetnek legalább hat hónappal korábban jeleznie kell az OBA-nak, ha másik EGT-állam betétbiztosítási rendszeréhez kíván csatlakozni. Ezalatt az időszak alatt a hitelintézet 234. § szerinti díjfizetési kötelessége változatlanul fennáll.

240. § ^*  Az OBA a 237. §-ban foglalt kizárás esetén – huszonnégy órán belül – írásban tájékoztatja a kizárás tényéről és okáról a Felügyeletet. Az OBA erről negyvennyolc órán belül a honlapján felhívást tesz közzé.

XI. Fejezet

Önkéntes betét- és intézménybiztosítás

102. Általános rendelkezések

241. § (1) A hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapot (a továbbiakban: önkéntes alap) hozhatnak létre. Az önkéntes alap jogi személy.

(2) Az önkéntes alap pénzeszközei nem vonhatók el, és a létesítő okiratban meghatározottól eltérő célra nem használhatók fel. Az önkéntes alapból kilépés esetén kifizetés nem teljesíthető.

(3) Az önkéntes alap – a házipénztárt, a pénzforgalmi számlán tartott likviditási tartalékot, valamint a kifizetések lebonyolítására vagy más, az önkéntes alap működéséhez szükséges célra hitelintézethez átutalt összeget kivéve – pénzeszközeit állampapírban kell tartani.

(4) A hitelintézet az önkéntes alapba befizetett összeget egyéb ráfordításként számolja el.

103. Az önkéntes alap megalakítása

242. § (1) Az önkéntes alap megalakítása céljából alakuló közgyűlést kell tartani, amelynek feladata a tagok névjegyzékének megállapítása, a létesítő okirat megalkotása, az e törvényben meghatározott belső szabályzatok elfogadása, valamint a tisztségviselők megválasztása.

(2) Az alakuló közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A határozathozatalra egyebekben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Önkéntes alapot kizárólag határozatlan időre lehet alapítani.

243. § (1) Az alakuló közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a közgyűlés által választott elnök és jegyzőkönyvvezető ír alá, valamint két tag hitelesít.

(2) ^*  Az alakuló közgyűlés által elfogadott létesítő okiratot valamennyi tag által aláírt közjegyzői hitelesítéssel ellátott okiratba vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.

244. § (1) Az önkéntes alap alapítását a létesítő okirat elfogadásától számított tizenöt napon belül engedélyezés végett

a) az alakuló közgyűlésről felvett hitelesített jegyzőkönyvet,

b) a létesítő okiratot, valamint

c) a tagok névjegyzékét

megküldi a Felügyeletnek.

(2) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem kézhezvételét követő harminc napon belül azt nem utasítja el.

(3) A Felügyelet az engedélykérelmet csak akkor utasíthatja el, ha a benyújtott iratok nem felelnek meg a jogszabályokban foglalt előírásoknak.

(4) Az engedély megadását – illetve a (2) bekezdésben meghatározott esetben a határidő lejártát – követő harminc napon belül az önkéntes alap megalapítását – az (1) bekezdésben meghatározott iratok benyújtásával – nyilvántartásba vétel kérése céljából be kell jelenteni az önkéntes alap székhelye szerint illetékes törvényszéknek (a továbbiakban: bíróság).

(5) A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet az önkéntes alap képviseletére jogosult személy nyújtja be. A bíróság a nyilvántartásba vételről nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A bíróság a nyilvántartásba vételről szóló határozatát a Felügyeletnek is kézbesíti.

(6) Az önkéntes alap nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha az alapítói az e törvényben előírt feltételeknek eleget tettek.

(7) Az önkéntes alap a bíróság nyilvántartásba vételével, az alakuló közgyűlés napjára visszamenő hatállyal jön létre.

(8) Az önkéntes alap nyilvántartásba vételére egyebekben a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény egyesületekre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

104. A létesítő okirat

245. § (1) Az önkéntes alap szervezetének és működésének rendjét a létesítő okirat tartalmazza.

(2) A létesítő okiratban meg kell határozni:

a) az önkéntes alap nevét és székhelyét,

b) az alapítókat,

c) az önkéntes alaphoz történő csatlakozás és az abból történő kilépés, kizárás rendjét,

d) az önkéntes alap szervezetét, valamint az önkéntes alap ellenőrzési és válságkezelési rendszerére vonatkozó előírásokat,

e) a közgyűlésen történő szavazás rendjét, a tagok szavazati arányát,

f) az önkéntes alap feladatait és az azokhoz kapcsolódó jogokat, ideértve az önkéntes alap feladatainak ellátásához szükséges ellenőrzéssel és adatszolgáltatással összefüggő jogokat is,

g) az önkéntes alap tagjának jogait és kötelezettségeit,

h) az önkéntes alap által kezelt vagyon kezelésének szabályait,

i) a tagok díjfizetési rendjét, valamint

j) a tagok kilépése, kizárása esetén történő elszámolás rendjét.

(3) Az önkéntes alap létesítő okiratának elfogadásához, valamint a létesítő okirat módosításához, az önkéntes alap megszűnéséhez – a 244. § megfelelő alkalmazásával – a Felügyelet jóváhagyása szükséges.

105. A tagok névjegyzéke

246. § (1) Az önkéntes alap tagjairól névjegyzéket kell készíteni, és az abban bekövetkezett változásokat folyamatosan vezetni kell. A névjegyzéket az igazgatóság vezeti.

(2) A névjegyzékben legalább a tag nevének (cégének), székhelyének, valamint a tagok kirendeltségei címének és vezető állású személyei nevének szerepelnie kell.

(3) A tagsági viszony a névjegyzékbe történt felvétellel, a közgyűlés döntésének napjára visszamenő hatállyal jön létre.

106. Közgyűlés

247. § (1) Az önkéntes alap legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.

(2) Az önkéntes alap minden tagja jogosult a közgyűlés tevékenységében részt venni.

(3) A közgyűlés hatáskörét a létesítő okiratban kell meghatározni. A közgyűlés kizárólagos hatásköre

a) a létesítő okirat megalkotása és módosítása,

b) a döntés tagfelvételről, valamint kizárásról,

c) az önkéntes alap éves költségvetésének megállapítása és az éves beszámoló elfogadása,

d) az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjainak és elnökének megválasztása,

e) a könyvvizsgáló megválasztása,

f) a döntés egyesülés, szétválás és a megszűnés kérdésében, valamint

g) amelyet törvény hatáskörébe utal.

(4) A közgyűlést a létesítő okiratban meghatározott időközönként, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli vagy a tagok – létesítő okiratban meghatározott hányada – az ok és a cél megjelölésével indítványozza.

(5) A közgyűlést a kitűzött időpont előtt legalább tizenöt nappal az igazgatóságnak írásban kell összehívnia. A határozathozatal és a választás rendjét a létesítő okiratban kell meghatározni, azzal, hogy – az e törvényben rögzítettek figyelembevételével – valamennyi határozat meghozatalához legalább az önkéntes alap összes szavazatának többsége szükséges.

(6) A közgyűlés – ha a létesítő okirat eltérően nem rendelkezik – az ülésére szóló meghívóban nem szereplő kérdéseket csak akkor tárgyalhatja meg, ha az önkéntes alap összes szavazatának legalább kétharmada hozzájárul a napirendi kérdés megtárgyalásához.

107. Igazgatóság

248. § (1) A közgyűlés – a létesítő okiratban meghatározott létszámú – de legalább öt, legfeljebb tizenegy tagból álló igazgatóságot, s ennek tagjai közül elnököt választ.

(2) Az önkéntes alapot harmadik személyekkel szemben és a hatóságok előtt az elnök képviseli. A létesítő okirat a képviseletre az elnökön kívül más tagot is feljogosíthat.

249. § (1) Az igazgatóság a közgyűlés határozatai szerint irányítja az önkéntes alap működését, dönt minden olyan ügyben, amelyet törvény vagy a létesítő okirat nem utal az önkéntes alap más testületének vagy tisztségviselőjének hatáskörébe.

(2) Az igazgatóság a létesítő okiratban meghatározott gyakorisággal, de legalább kéthavonta ülésezik. Tevékenységéről legalább évente beszámol a közgyűlésnek.

(3) Az igazgatóság határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg, amelyet a közgyűlés hagy jóvá.

(4) Az igazgatóság tagjai az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az önkéntes alap érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek eljárni. Kötelezettségeik megszegésével az önkéntes alapnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.

(5) Nem terheli a (4) bekezdés szerinti felelősség azt az igazgatósági tagot, aki a határozat ellen szavazott vagy az intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását a felügyelő bizottságnak bejelentette.

108. Felügyelő bizottság

250. § (1) A közgyűlés – a létesítő okiratban meghatározott létszámú – de legalább három, legfeljebb kilenc tagból álló felügyelő bizottságot, s ennek tagjai közül elnököt választ.

(2) A felügyelő bizottság a közgyűlés részére ellenőrzi az önkéntes alap ügyvezetését.

(3) A felügyelő bizottság

a) az önkéntes alap szerveinek működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat,

b) felhívhatja az igazgatóságot, hogy a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak vagy más belső szabályzatnak megfelelően járjon el,

c) indítványozhatja az igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak felmentését, felelősségre vonását, valamint a közgyűlés rendkívüli összehívását,

d) a Felügyelet egyidejűleg történt értesítésével összehívja a közgyűlést, ha az igazgatóság nem tesz eleget erre vonatkozó kötelezettségének,

e) véleményt nyilvánít a közgyűlés elé terjesztett éves költségvetésről, valamint éves beszámolóról, amely nélkül ezen tárgyakban érvényes határozat nem hozható, valamint

f) javaslatot tesz a közgyűlésnek az igazgatósági tagok díjazásának megállapítására.

251. § (1) A felügyelő bizottság – ha a tagok érdekei megkívánják – az igazgatóság működését átmeneti időre felfüggesztheti.

(2) Az igazgatóság felfüggesztésével egyidejűleg a felügyelő bizottság köteles

a) harminc napon belül rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezni, és

b) a közgyűlés összehívásáig gondoskodni az ügyvezetésről.

252. § (1) A felügyelő bizottság testületként jár el.

(2) A felügyelő bizottság határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van.

(3) A felügyelő bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a közgyűlés hagy jóvá.

(4) A felügyelő bizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az önkéntes alapnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért.

109. Könyvvizsgáló

253. § (1) Az önkéntes alap könyvvizsgálót bíz meg.

(2) Az önkéntes alap könyvvizsgálóját a pénzügyi intézmények könyvvizsgálatára jogosultak közül választja a közgyűlés.

(3) Az önkéntes alap természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgáló társaság által alkalmazott (munkavállaló, vezető tisztségviselő, munkavégzésre kötelezett tag) könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat az önkéntes alapnál, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után láthatja el újra – ugyanannál az önkéntes alapnál – a feladatát.

(4) A könyvvizsgáló feladata az önkéntes alap könyvviteli nyilvántartásának és éves beszámolójának felülvizsgálata, továbbá véleménynyilvánítás az önkéntes alap gazdálkodásával, a vagyonkezeléssel és felhasználással kapcsolatos közgyűlési előterjesztések hitelességéről. A könyvvizsgáló véleménye és jelentéstételi kötelezettsége nélkül e kérdésekben nem hozható határozat.

110. Az önkéntes alap döntésével szembeni jogorvoslat

254. § (1) Az önkéntes alap valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag – a tudomására jutástól számított harminc napon, de legkésőbb a határozat keltétől számított kilencven napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja.

(2) A határozat megtámadása a határozat végrehajtásának nem akadálya, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

255. § (1) Az önkéntes alap törvénysértő határozata esetén a Felügyelet – ha a működés törvényessége másként nem biztosítható – bírósághoz fordulhat. A Felügyelet keresete alapján a bíróság

a) megsemmisítheti az önkéntes alap törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el,

b) a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja az önkéntes alap közgyűlését, vagy

c) felfüggesztheti az önkéntes alap működését.

(2) Az önkéntes alap tagja, valamint a Felügyelet által indított perek a nyilvántartásba vétel szerinti bíróság hatáskörébe tartoznak.

111. Az önkéntes alap által adható támogatás

256. § (1) Az intézményvédelmi alap a létesítő okiratában meghatározott feladatai ellátása érdekében jogosult – a tagintézettel, illetve annak tulajdonosával kötött támogatási szerződés keretében – a tagintézet részére

a) kezességet vállalni,

b) tőkejuttatást adni, valamint

c) kölcsönt nyújtani.

(2) Az önkéntes betétbiztosítási alapot felhasználó hitelintézetek a pénzeszközök visszafizetéséig kamatként legalább a jegybanki alapkamatot kötelesek téríteni. A kilépés az önkéntes betétbiztosítási alappal szembeni visszafizetési kötelezettséget nem érinti.

(3) Az önkéntes alap a kifizetés elkerülése érdekében tervezett intézkedéseiről tájékoztatja a Felügyeletet.

112. Kötelező intézményvédelmi szervezet

257. § (1) Törvény kimondhatja intézményvédelmi integrációs szervezet létrehozását (kötelező intézményvédelmi szervezet).

(2) A kötelező intézményvédelmi szervezet szervezetének és működésének szabályait törvény határozza meg.

XI/A. Fejezet ^* 

Csoporton belüli pénzügyi támogatás ^* 

112/A. ^*  Csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás

257/A. § ^*  (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, valamint mindazon vállalkozás, amelyre az összevontalapú felügyelet kiterjed, az e Fejezet meghatározottak szerint csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodást köthet arról, hogy a megállapodásban részes fél a Felügyelet által alkalmazható intézkedést, kivételes intézkedést – ideértve a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának intézkedését, kivételes intézkedését is – kiváltó esemény teljesülésekor a csoport intézkedéssel, kivételes intézkedéssel érintett tagjának pénzügyi támogatást nyújt.

(2) Az e Fejezetben foglaltak nem érintik a csoporton belüli

a) finanszírozási rendszereket, és

b) eseti jellegű pénzügyi támogatásokat, ha a támogatás nem jelent kockázatot a csoport egészének.

(3) A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás a csoporthoz tartozó egy vagy több olyan leányvállalatra terjedhet ki, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed és

a) az anyavállalat által a leányvállalatnak nyújtott támogatásról,

b) a leányvállalat által az anyavállalatnak nyújtott támogatásról, valamint

c) a leányvállalatok egymás között nyújtott támogatásáról

rendelkezhet.

(4) A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás alapján történő támogatás lehet hitel, garanciavállalás valamint biztosítékként használható eszközök átruházása.

(5) Ha a csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás alapján a csoport valamely tagja pénzügyi támogatást nyújthat a csoport másik tagjának, a csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás a másik tag támogatásra vonatkozó viszonossági kötelezettségét is tartalmazhatja.

(6) A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodásnak tartalmaznia kell a nyújtható támogatás miatt fizetendő ellenérték számítási elveit is azzal, hogy az ellenértéket a támogatás nyújtásának időpontjában kell meghatározni.

(7) A csoportszintű pénzügyi támogatásnak meg kell felelnie az alábbi elveknek:

a) a csoport minden tagja szabadon dönthet a megállapodás megkötéséről,

b) a megállapodás megkötése és a pénzügyi támogatás nyújtásáért fizetendő ellenérték meghatározása során a csoport minden tagja a saját érdekei szerint cselekszik, amelybe beletartozhat minden közvetlen vagy közvetett előny, amelyben a pénzügyi támogatás nyújtásának következtében valamely tag részesül,

c) a csoport támogatást nyújtó tagjának minden szükséges információt meg kell kapnia a támogatásban részesülőtől még a fizetendő ellenérték meghatározása, valamint a támogatás nyújtásáról szóló döntés meghozatala előtt,

d) a támogatás nyújtásáért fizetendő ellenérték meghatározásakor figyelembe vehetők azok a piacon hozzá nem férhető információk is, amelyekkel a támogatást nyújtó fél rendelkezik abból eredően, hogy ugyanazon csoport tagja, mint a támogatásban részesülő, valamint

e) a támogatás nyújtásáért fizetendő ellenérték számítási elveibe nem tartozik bele az a kötelezettség, hogy figyelembe vegyék a csoporton kívüli eseményeknek a piaci árakra gyakorolt várható ideiglenes hatását.

(8) A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás megkötésének feltétele, hogy az szerződés időpontjában a megállapodó felek egyike sincs abban a helyzetben, hogy vele szemben az illetékes felügyeleti hatóság intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazzon.

257/B. § ^*  (1) A csoportszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás megkötéséhez az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat székhelye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága határozata szükséges azzal, hogy

a) a kérelmet az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat nyújtja be a székhelye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának,

b) a kérelem tartalmazza a csoportszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás tervezetét és meghatározza a csoporthoz tartozó azon szervezeteket, amelyek a megállapodásban félként szerepelnek, valamint

c) a Felügyelet részére benyújtott, határon átnyúló csoport esetében a többoldalú eljárásra vonatkozó 173. §-ban foglaltakat az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha a Felügyelet látja el az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat felügyeletét, akkor

a) az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet haladéktalanul továbbítja a megállapodás tervezetben félként szereplő minden egyes leányvállalat illetékes felügyeleti hatóságának,

b) a (3)–(5) bekezdésben meghatározott eljárásnak megfelelően

ba) engedélyezi a csoportszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás megkötését, ha a megállapodás tervezetében foglaltak megfelelnek a 257/C. §-ban meghatározott feltételeknek,

bb) elutasítja a csoportszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás megkötését, ha a megállapodás tervezetében foglaltak nem felelnek meg a 257/C. §-ban meghatározott feltételeknek.

(3) A Felügyelet minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a kérelem beérkezését követő négy hónapon belül határozatot hozzon – határon átnyúló csoport esetében többoldalú eljárás keretében határozatot hozzanak – arról, hogy a megállapodás tervezetében foglaltak megfelelnek-e a 257/C. §-ban meghatározott feltételeknek, figyelembe véve a megállapodás végrehajtásának a csoport működése szerinti valamennyi EGT-államban kifejtett lehetséges hatását, ideértve a költségvetési következményeket is.

(4) Ha a Felügyelet látja el az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat felügyeletét és az eljárásban részt vevő EGT-államok illetékes felügyeleti hatóságainak egyetértése hiányában négy hónapon belül nem hozható többoldalú eljárás keretében határozat, a kérelemről a Felügyelet dönt. A határozat indokolásában a Felügyelet kitér az eljárásban részt vevő EGT-államok illetékes felügyeleti hatóságainak véleményére és fenntartásaira is.

(5) ^*  A Felügyelet elhalasztja a határozat meghozatalát és megvárja az EBH döntését, ha a négy hónapos időszak alatt az ügyet az eljárásban részt vevő valamely EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága az 1093/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban az EBH elé utalja. A négy hónapos időszak leteltét vagy a többoldalú eljárás keretében hozott határozatot követően az ügy már nem utalható az EBH elé.

(6) Az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat székhelye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága döntését követően a megállapodás tervezetét a részes félként szereplő tagok tulajdonosainak kétharmados szótöbbséggel is jóvá kell hagynia azzal, hogy a megállapodás kizárólag a csoport azon tagjait kötelezi, akiknél a tulajdonosok jóváhagyásukat megadták, illetve azt nem vonták vissza.

(7) A megállapodásban részes fél irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete évente beszámol a tulajdonosainak a megállapodás teljesüléséről és a megállapodás alapján hozott döntések végrehajtásáról.

112/B. ^*  A csoporton belüli pénzügyi támogatás nyújtása

257/C. § ^*  A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás alapján a csoport tagja kizárólag az alábbi feltételekkel nyújthat támogatást:

a) megalapozottan valószínűsíthető, hogy a támogatás jelentős mértékben orvosolja a támogatást kapó pénzügyi nehézségét,

b) a támogatás célja a csoport vagy a csoport tagja pénzügyi stabilitásának megőrzése vagy helyreállítása, melyben a támogatást nyújtó is érdekelt,

c) a támogatás nyújtásáról szóló döntés meghozatalakor a támogatást nyújtó irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének rendelkezésére álló információk alapján megalapozottan valószínűsíthető, hogy a támogatás ellenértéke megfizetésre kerül,

d) a támogatás nem veszélyezteti a támogatás nyújtójának likviditását és fizetőképességét, valamint a székhelye szerinti EGT-állam pénzügyi stabilitását,

e) a támogatás nyújtója a támogatás nyújtásának időpontjában megfelel a prudens működésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek, ideértve a nagykockázatra vonatkozó rendelkezéseket is, és

f) a támogatás nyújtása nem veszélyezteti a támogatást nyújtó szanálhatóságát.

257/D. § ^*  (1) A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás alapján történő támogatást a támogatásban részes felek irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete hagyja jóvá.

(2) A jóváhagyásban meg kell határozni a támogatás célját, valamint rögzíteni kell, hogy a támogatás megfelel a 257/C. §-ban foglalt feltételeknek.

257/E. § ^*  (1) A támogatás nyújtásához az illetékes felügyeleti hatóság jóváhagyása kell.

(2) ^*  Ha a támogatást a csoport magyarországi székhelyű tagja kívánja nyújtani, az engedélyt a Felügyelet adja meg azzal, hogy az engedélyt kérő a kérelméről a támogatásban részes másik fél illetékes felügyeleti hatóságát, EU-szintű hitelintézeti anyavállalat felügyeleti hatóságát, szanálási hatóságát, a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t, valamint az EBH-t is értesíti. A kérelemnek valamint az értesítésnek tartalmaznia kell a 257/D. § (2) bekezdésében foglaltakat.

(2a) ^*  Ha az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat vagy a csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodásban részt vevő pénzügyi intézmény felügyeleti hatósága kifogásolja a pénzügyi támogatás megtiltásáról vagy korlátozásáról szóló határozatot, akkor a határozatról szerzett értesülését követő kettő napon belül az ügyet az EBH elé terjesztheti, kérve az EBH közreműködését.

(3) A Felügyelet a kérelemről öt munkanapon belül dönt.

(4) ^*  A Felügyelet döntéséről értesíti a támogatásban részes fél illetékes felügyeleti hatóságát, EU-szintű hitelintézeti anyavállalat felügyeleti hatóságát, valamint az EBH-t.

XII. Fejezet

A pénzügyi intézmények számvitele és könyvvizsgálata

113. Könyvvezetés

258. § (1) A pénzügyi intézmény az üzletszerű tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait magyar nyelven – a magyar számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával – a felügyeleti és a jegybanki ellenőrzésre is alkalmas módon vezeti.

(2) Az üzleti nyilvántartások vezetésével szemben támasztott követelmények:

a) tegye lehetővé a pénzügyi intézmény belső ellenőrzését,

b) biztosítsa a gondos és megbízható irányítást, vezetést, ideértve a vezető állású személyek tevékenységének a megítélését, valamint a tulajdonosok, a könyvvizsgáló és a Felügyelet által történő ellenőrzést, továbbá segítse a pénzügyi intézményt abban, hogy eleget tegyen a jogszabályokban és a szerződésekben előírt kötelezettségek teljesítésének.

259. § (1) A pénzügyi intézmény köteles az arra jogosult testület által elfogadott – könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó – éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a Felügyeletnek annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig, az összevont (konszolidált) éves beszámolót annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig megküldeni.

(2) A 3. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat végző jogi személy könyvvezetésére és könyvvizsgálatára a 258–264. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(3) ^*  Magyarországon fiókteleppel rendelkező harmadik országbeli pénzügyi intézmény a saját joga alapján elkészített és könyvvizsgálóval hitelesített mérlegének és eredménykimutatásának hivatalos magyar nyelvű fordítását a jóváhagyását követő harminc napon belül a fióktelep honlapján közzéteszi.

114. Könyvvizsgálat

260. § (1) ^*  Pénzügyi intézmény esetén könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére megbízás, ha

a) a könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) pénzügyi intézményi minősítéssel rendelkezik,

b) a könyvvizsgáló nem rendelkezik a hitelintézetben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal,

c) a könyvvizsgálónak nincs a hitelintézettel szemben fennálló kölcsöntartozása, valamint

d) a befolyásoló részesedéssel rendelkező tag a könyvvizsgáló cégben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés c)–d) pontjában foglalt korlátozásokat a könyvvizsgáló közeli hozzátartozójára is alkalmazni kell.

(3) ^* 

(4) Az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően további követelmény a hitelintézeti természetes személy könyvvizsgálóval szemben, hogy

a) egyidejűleg legfeljebb öt hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot, ide nem értve a szövetkezeti hitelintézeteket,

b) egyidejűleg legfeljebb tíz szövetkezeti hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot,

c) egy-egy hitelintézettől származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát,

d) az egy tulajdonosi csoporthoz tartozó pénzügyi intézményektől, befektetési szolgáltatóktól, befektetési alapkezelő társaságoktól, tőzsdétől, vagy elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, valamint a tulajdonosi csoporthoz tartozó befektetési alapkezelő társaság által kezelt befektetési alaptól származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) hatvan százalékát.

(5) A hitelintézeti könyvvizsgáló társaságokkal szemben az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően további követelmény, hogy

a) a könyvvizsgálói társaságon belül az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló – egyidejűleg – legfeljebb öt hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot, ide nem értve a szövetkezeti hitelintézeteket,

b) a könyvvizsgálói társaságon belül az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló – egyidejűleg – legfeljebb tíz szövetkezeti hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot,

c) könyvvizsgálói társaság egy-egy hitelintézettől származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének tíz százalékát,

d) a könyvvizsgáló társaságnak az egy tulajdonosi csoporthoz tartozó pénzügyi intézményektől, befektetési szolgáltatóktól, befektetési alapkezelő társaságoktól, tőzsdétől, és elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, valamint a tulajdonosi csoporthoz tartozó befektetési alapkezelő társaság által kezelt befektetési alaptól származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének harminc százalékát.

(6) Pénzügyi intézmény nem adhat könyvvizsgálói megbízást a Felügyelet alkalmazottjának, vagy annak közeli hozzátartozójának.

(7) ^*  Befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát csak olyan kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég végezheti, aki (amely) rendelkezik pénzügyi intézményi és befektetési vállalkozási minősítéssel is.

261. § (1) A pénzügyi intézmény által választott könyvvizsgáló a vizsgálatának eredményéről a pénzügyi intézménnyel egyidejűleg a Felügyeletet – írásban – haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján

a) a könyvvizsgálói záradék korlátozása vagy megtagadása válhat szükségessé,

b) bűncselekmény elkövetésére vagy a pénzügyi intézmény belső szabályzatának súlyos megsértésére vagy az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel,

c) e törvény vagy más jogszabályok, illetve a Felügyelet rendelkezéseiben foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel,

d) a pénzügyi intézmény kötelezettségeinek teljesítését, a rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak, vagy

e) a pénzügyi intézmény belső ellenőrzési rendszereinek súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg, vagy

f) jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a pénzügyi intézmény vezetése között a pénzügyi intézmény fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a pénzügyi intézmény működését lényegesen érintő kérdésekben.

(2) A pénzügyi intézmény összevont (konszolidált) éves beszámolóját felülvizsgáló könyvvizsgáló írásban haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a pénzügyi intézménnyel ellenőrző befolyás miatt szoros kapcsolatban álló vállalkozásnál olyan tényeket állapít meg, amelyek a pénzügyi intézmény folyamatos működését kedvezőtlenül érintik, vagy az (1) bekezdés a), c) pontjában foglaltak fennállására utalnak.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben fel nem sorolt esetekben is

a) a könyvvizsgáló jogosult

aa) a Felügyelettel konzultálni, és

ab) a Felügyeletet a vizsgálat eredményéről tájékoztatni,

b) a Felügyelet jogosult a könyvvizsgálótól ennek megállapításairól közvetlenül tájékoztatást kérni és kapni.

262. § A Felügyelet a 184. § (3) bekezdés k) pontjában meghatározott esetben jogosult arra, hogy a hitelintézetet más könyvvizsgáló választására kötelezze és a könyvvizsgáló pénzügyi intézményi minősítésének visszavonását kezdeményezze.

263. § (1) A könyvvizsgálónak a hitelintézet éves beszámolójának vizsgálata mellett az alábbiakat is meg kell vizsgálnia:

a) az értékelés szakmai helyességét,

b) az előírt és szükséges értékhelyesbítések és leírások elvégzését,

c) az előírt és szükséges tartalékok képzésének megtörténtét,

d) a szavatoló tőkére, a tőkemegfelelésre, folyamatos fizetőképességre, valamint az egyes pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályok betartását,

e) az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, vagy a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok, az MNB hatósági határozata betartását, valamint

f) a megfelelő ellenőrzési rendszerek működését.

(2) A könyvvizsgáló külön kiegészítő jelentésben rögzíti az (1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó megállapításait, és azt legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig megküldi az igazgatóságnak, az ügyvezetőnek, a felügyelő bizottság elnökének és a Felügyeletnek.

(3) A hitelintézet könyvvizsgálata keretében a könyvvizsgáló ellenőrzi a nyilvánosságra hozott információk és adatok tartalmát és értékbeli helyességét.

264. § (1) A pénzügyi intézmény köteles a könyvvizsgálóval – az éves beszámoló könyvvizsgálatára – kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni.

(2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló jelentésének alapján – az éves beszámoló jóváhagyása előtt – a pénzügyi intézménynél kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót vizsgáltassa felül, helyesbítse, gondoskodjon a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő hitelesítéséről.

(3) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a pénzügyi intézményt az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára. A módosított és a könyvvizsgáló által felülvizsgált adatot a pénzügyi intézmény köteles a Felügyeletnek bemutatni.

XIII. Fejezet

Ügyfelek védelme

115. Általános rendelkezések

265. § ^*  Tilos a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott, árubemutatóval egybekötött termékértékesítés során pénzügyi szolgáltatás nyújtása, a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával összefüggésben nyújtott pénzügyi szolgáltatás kivételével.

266. § ^* 

267. § ^* 

116. A kereskedelmi kommunikációra vonatkozó különös rendelkezések

268. § A kereskedelmi kommunikációban – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetekben – fel kell tüntetni a betét egységesített betéti kamatláb mutatóját. E mutató számítására és feltüntetése módjára vonatkozó szabályokat az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály határozza meg.

269. § ^*  A fiatalkorúakat betételhelyezésre, hitelfelvételre vagy egyéb pénzügyi szolgáltatás igénybevételére felhívó reklámot a hitelintézet, illetve a szövetkezeti hitelintézet mint reklámozó köteles a honlapján közzétenni.

270. § Tilos a sorsolásra vonatkozó reklám. E tilalom nem vonatkozik a nyereménybetét-sorsolásra.

270/A. § ^*  Hitel-tanácsadási tevékenységet végző pénzügyi intézmény, jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítő, valamint közvetítői alvállalkozó a kereskedelmi kommunikációjában nem használhatja a „hiteltanácsadás”, a „tanácsadás”, a „független tanácsadás”, a „hiteltanácsadó”, a „tanácsadó”, a „független tanácsadó” és más hasonló kifejezéseket.

117. Az ügyfelek tájékoztatása

271. § (1) ^*  A pénzügyi intézmény az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben közzéteszi, valamint elektronikus kereskedelmi szolgáltatások nyújtása esetén folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé teszi

a) általános szerződési feltételeit is tartalmazó üzletszabályzatait,

b) az ügyfelek számára ajánlott pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokkal (ügyletekkel) kapcsolatos szerződési feltételeket,

c) a kamatokat, szolgáltatási díjakat, az ügyfelet terhelő egyéb költségeket, a késedelmi kamatokat, valamint a kamatszámítás módszerét.

(1a) ^*  Ha az általános szerződési feltételt is tartalmazó üzletszabályzat, valamint bármely egyéb szabályzat módosítása fogyasztóval már megkötött szerződést is érint, a pénzügyi intézmény az internetes honlapján könnyen elérhető módon legalább 5 évig a módosítást megelőzően hatályos üzletszabályzatát, valamint egyéb szabályzatát is hozzáférhetővé teszi.

(2) A pénzügyi intézmény az ügyfél kérésére ingyenesen rendelkezésre bocsátja

a) üzletszabályzatait, és

b) a jogszabály által nyilvánosságra hozni rendelt adatokat.

(3) A pénzügyi intézmény – ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik – a szerződés megkötése előtt az ügyfelet arról tájékoztatja, ha a szerződéssel kapcsolatos jogvita esetén nem a magyar jog alkalmazását, illetve nem magyar bíróság kizárólagos joghatóságát kötik ki.

(4)–(7) ^* 

118. A betétesek tájékoztatása

272. § (1) ^*  A hitelintézet az OBA-ban, a külföldi betétbiztosítási rendszerekben, valamint az önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi alapban való részvétel esetén az azzal kapcsolatos, a betétest érintő lényeges kérdésekről, így különösen a biztosított betéttípusokról, a biztosítás mértékéről, a kártalanítási kifizetés pénzneméről, valamint – a hitelintézet tevékenységi engedélyének a Felügyelet által a 33. § alapján való visszavonása, illetve a hitelintézet felszámolása esetén – a 214. § (1) bekezdése szerinti kártalanítási kifizetés feltételeiről, valamint a biztosítás igénybevételéhez szükséges eljárásról a betétest közérthető formában – a szerződéskötést megelőzően is – tájékoztatja. A hitelintézet tájékoztatja a betétest arról is, hogy a 213. §-ban és a 239. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki a betétre.

(2) ^*  A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást az ügyfél számára világos és érthető módon – a felek eltérő megállapodásának hiányában – magyar nyelven vagy magyarországi székhelyű hitelintézet külföldön létrehozott fióktelepe esetén annak az országnak a nyelvén adja meg, amelyben a fióktelepet létrehozták, magyarországi székhelyű hitelintézet határon átnyúló szolgáltatása esetén pedig azon a nyelven, amelyről a betétes és a hitelintézet a betét elhelyezésekor vagy a szerződés megkötésekor megállapodott.

(3) ^*  A betét elhelyezése vagy a betét elhelyezését lehetővé tevő keretszerződés megkötése előtt a betétbiztosításra vonatkozó tájékoztatás tudomásulvételét az ügyfél a 6. melléklet szerinti tájékoztató aláírásával igazolja. A szerződés vagy keretszerződés elektronikus úton történő megkötése esetén az ügyfél a tájékoztatás tudomásulvételét elektronikus úton is visszaigazolhatja.

273. § (1) ^*  Az a hitelintézet, amelynek az OBA-ban vagy a külföldi betétbiztosító intézményben fennálló tagsága megszűnt, erről a betéteseit egy hónapon belül írásban tájékoztatja, és a betétbiztosítási tájékoztatója szövegét ennek megfelelően módosítja. A tájékoztatás tartalmazza a betéttulajdonos jogait, és e jogok érvényesítésének módját.

(2) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást – a felek eltérő megállapodásának hiányában – magyar nyelven adja meg.

274. § ^*  A betétre vonatkozó reklámban a betétbiztosítással kapcsolatban az OBA által előírt betétbiztosítási emblémát az OBA által előírt módon fel kell tüntetni. A betétbiztosítással kapcsolatban kizárólag az OBA által előírt betétbiztosítási embléma szerepeltethető.

119. Időszakos tájékoztatás

275. § (1) Folyamatos szerződések – ideértve a betétösszegek ismétlődő lekötésére szóló szerződést is – esetében a pénzügyi intézmény köteles az ügyfél részére

a) legalább évente egy alkalommal, valamint

b) ^*  a szerződés megszűnését követő harminc napon belül

egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli kimutatást (kivonatot) küldeni.

(2) A számláról megküldött kimutatást – az üzletszabályzat vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában – elfogadottnak kell tekinteni, ha az ügyfél a kézbesítéstől számított hatvan napon belül írásban nem emelt kifogást; ez nem érinti a követelés érvényesíthetőségét.

(3) Az ügyfél – saját költségére – a kérést megelőző öt évben végrehajtott egyedi ügyletekről kimutatást kérhet. Az ilyen kimutatást a pénzügyi intézmény legkésőbb kilencven napon belül köteles az ügyfélnek írásban megküldeni.

(4) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott kivonatot, valamint a (3) bekezdésben meghatározott kimutatást – a felek eltérő megállapodásának hiányában – magyar nyelven köteles kiállítani és megküldeni.

(5) ^* 

(6) ^*  Az OBA tagintézet által a betétes részére küldött kivonaton fel kell tüntetni, hogy vonatkozik-e rá a betétbiztosítás és utalni kell a 6. melléklet szerinti tájékoztatóra. A 6. melléklet szerinti tájékoztatót az OBA tagintézete legalább évente egyszer megküldi a betétes részére.

(7) ^*  A betétessel történő megállapodás alapján az (5) és (6) bekezdésben meghatározott tájékoztatást postai úton vagy a bank internetes felületén vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon kell elérhetővé tenni. A betétes kérésére a tájékoztatást írásban kell átadni vagy megküldeni.

120. Üzletszabályzat

276. § (1) A pénzügyi intézmény a részére engedélyezett és általa rendszeresen végzett tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeit üzletszabályzatba foglalja.

(2) Ha a pénzügyi intézmény tevékenységével összefüggő magatartási kódexnek vetette alá magát, ezt a tényt egyértelműen feltünteti üzletszabályzatában.

(3) ^*  A pénzügyi intézmény a természetes személy ügyféllel kötendő szerződéshez, a szerződéses jogviszonyhoz kapcsolódó adatkezelési tájékoztatásának oly módon is eleget tehet, hogy a pénzügyi intézmény a személyes adatkezelés szabályait üzletszabályzatában határozza meg és a részletes tájékoztatás tekintetében kiutal üzletszabályzatára.

277. § A betétügylet feltételeit magában foglaló üzletszabályzatnak tartalmaznia kell különösen

a) a hitelintézet teljes nevét, a tevékenységi engedély számát és dátumát,

b) a kamatszámítás vagy az átlagkamat-számítás módját, a kamat megváltoztatásának lehetőségét,

c) azt a legkisebb összeget, amelyet a hitelintézet betétként elfogad,

d) azt a legrövidebb időtartamot, amíg a betétet nem, illetve csak a kamat vagy annak egy része elvesztése árán lehet kivenni,

e) a fizetendő kamatból történő – a hitelintézet által eszközölt – esetleges levonásokat,

f) a betétszámla megszüntetésének módját, esetleges költségét,

g) a betét biztosítottságára vonatkozó információt,

h) névre szóló betét esetében a hitelintézet által nyilvántartott személyi azonosító adatok körét.

278. § (1) A hitel- és a kölcsönszerződés általános szerződési feltételeit magában foglaló üzletszabályzatnak tartalmaznia kell legalább

a) a pénzügyi intézmény teljes nevét, a tevékenységi engedély számát és dátumát,

b) azt, hogy változtatható-e, és ha igen, milyen módon a kamat,

c) a kamatszámítás módját,

d) az egyéb díjakat és költségeket,

e) a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket,

f) a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerrel (a továbbiakban: KHR) kapcsolatos adatkezelési szabályokat, a jogorvoslati lehetőségekre való figyelemfelhívással együtt,

g) deviza alapú jelzáloghitel-szerződés esetén a 267. §-ban foglaltaknak megfelelően kiválasztott és alkalmazott számítási módot, továbbá azt az adatot, hogy a forintban meghatározott összeg kiszámítására mely időpontban kerül sor.

(2) Az (1) bekezdés g) pontját alkalmazni kell deviza alapú pénzügyi lízingszerződés esetén is.

121. Egyes szerződésekre vonatkozó különös rendelkezések

279. § (1) ^*  A pénzügyi intézmény – az egyszeri fizetési megbízás kivételével, valamint a 285. §-ban meghatározott eltéréssel – pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést csak írásban köthet. Az írásban kötött szerződés egy hiteles példányát a pénzügyi intézmény köteles az ügyfél rendelkezésére bocsátani.

(1a) ^* 

(2) ^*  Az (1) bekezdésben foglalt előírás megsértése nem vonja maga után a szerződés érvénytelenségét, jogkövetkezményként a Felügyelet intézkedést alkalmazhat, illetve bírságot szabhat ki.

(3) A pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződésben egyértelműen meg kell határozni a kamatot, díjat és minden egyéb költséget vagy feltételt, ideértve a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit és a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesítésének módját, következményeit is.

(4)–(12) ^* 

(13) ^*  A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződések esetén kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a szerződés ezt a pénzügyi intézmény számára – külön pontban – egyértelműen meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére lehetővé teszi. A szerződés kamatot, díjat érintő – az ügyfél számára kedvezőtlen – módosítását a módosítás hatálybalépését tizenöt nappal megelőzően, közzé kell tenni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni.

(14) Szerződés egyoldalúan nem módosítható új díj vagy költség bevezetésével. Az egyes kamat, díj vagy költségelemek szerződésben meghatározott számítási módja egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosítható.

(15) Az ügyfél hirdetményben történő tájékoztatása során biztosítani kell, hogy megállapítható legyen, melyik kamat-, díj- vagy költségelem milyen mértékben változik. Az ügyfél számára elérhetővé kell tenni a módosítás okait.

(16) A pénzügyi intézmény az ügyfél számára nem kedvezőtlenül egyoldalúan módosíthatja az ügyféllel kötött szerződés feltételeit.

280. § ^*  A nem természetes személlyel kötött betétszerződésben – a Ptk. 6:390. § (1) bekezdésének rendelkezéseitől eltérően – a betét összege után 0%-os vagy negatív előjelű kamat is kiköthető. Negatív előjelű kamat alkalmazása esetén a visszafizetendő pénzösszeg a negatív előjelű kamatlábnak megfelelő mértékben csökken.

281. § (1) ^*  A hitelintézet csak akkor köthet betétszerződést (szolgáltathat ki betétokiratot), ha a szerződés tartalmazza a 213. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekre történő figyelemfelhívást.

(2) Ha az OBA-ban tagsággal rendelkező hitelintézet a 14. § (1) bekezdés h) pontja alapján függő közvetítő útján végez betétügyletet, a függő közvetítő közli azt is, hogy melyik hitelintézet megbízásából történik a betét elfogadása.

(3) Az értékpapírszerű formában kiállított betétokiraton feltűnően fel kell tüntetni, hogy az alapjául szolgáló szerződés betétszerződés vagy takarékbetét szerződés.

282. § A 212. § (4) bekezdésben meghatározott betétekből a kifizetéseket minden esetben a legrégebben befizetett összegből kell teljesíteni.

282/A. § ^*  (1) Fogyasztó részére fizetési számlát vezető hitelintézet EGT-államban tartózkodásra jogosult fogyasztóval szemben állampolgárság vagy tartózkodási hely alapján nem alkalmazhat megkülönböztetést a fizetési számla-szerződés megkötése és vezetése tekintetében.

(2) Fogyasztó részére fizetési számlát vezető hitelintézet jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén köteles a fogyasztó kérésére alapszintű szolgáltatásokat biztosító fizetési számlaként alapszámlát vezetni.

282/B. § ^*  Fogyasztó részére fizetési számlát vezető hitelintézet jogszabályban meghatározott szociális feltételek teljesülése esetén köteles a fogyasztó részére a jogszabályban meghatározott díj és költség mellett fizetési számlaként szociális számlát vezetni.

282/C. § ^*  A páneurópai egyéni nyugdíjtermék (PEPP) szolgáltatására és forgalmazására e törvény rendelkezéseit az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendeletben és a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény VI. Fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

122. Pénzügyi szolgáltatásokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférés előmozdítása ^* 

283. § ^*  A hitelintézet mérete, tevékenységének jellege, nagysága és összetettsége arányában az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület által elfogadott stratégiával rendelkezik az általa nyújtott pénzügyi szolgáltatási szerződések fogyatékos személyek általi egyenlő esélyű hozzáférés lehetőségének elősegítéséhez. Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület az elfogadott stratégiát legalább kétévente felülvizsgálja.

284. § ^* 

123. Elektronikus pénz kibocsátása és visszaváltása

285. § ^*  (1) Elektronikus pénzt kibocsátó hitelintézet a tevékenység végzése során alkalmazza az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 66. §-át.

(2) ^*  Az (1) bekezdés szerinti tevékenységre irányuló szerződést nem szükséges írásban megkötni abban az esetben, ha a kibocsátandó elektronikus pénz összege a Pmt. 24/C. § (1) bekezdése szerinti összeghatároknak megfelel.

124. Bankszünnap

286. § ^*  (1) ^*  A hitelintézet a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatása vagy annak körébe tartozó bármely résztevékenység vonatkozásában munkanapokon történő, négyórás időtartamot meg nem haladó előzetesen tervezett szüneteltetésére üzemszünetet, négy órás időtartamot meghaladó előzetesen tervezett szüneteltetésére bankszünnapot tarthat, amennyiben annak feltételeit üzletszabályzatában vagy az ügyféllel kötött szerződésében előzetesen meghatározta.

(2) ^*  A hitelintézet az üzemszünet tényét és az üzemszünettel érintett szolgáltatások körét legalább hét nappal megelőzően, a bankszünnap tényét és a bankszünnappal érintett szolgáltatások körét legalább harminc nappal megelőzően köteles

a) az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségében és – ha internetes honlappal is rendelkezik – az internetes honlapján meghirdetni,

b) az ügyféllel kötött szerződésben meghatározott közvetlen módon a szolgáltatással érintett ügyfelét tájékoztatni, valamint

c) a Felügyeletnek bejelenteni.

(3) Amennyiben a hitelintézet négy napot meghaladó hosszúságú, egybefüggő bankszünnap tartásáról dönt, úgy ezen szándékát köteles a Felügyeletnek – a (2) bekezdéstől eltérően – hatvan nappal a bankszünnap tartását megelőzően bejelenteni.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a Felügyelet a hitelintézettel szemben alkalmazott kivételes intézkedés alkalmazása mellett bankszünnap tartását rendelheti el. A hitelintézet a határozat véglegessé válását követő munkanapon köteles az elrendelt bankszünnap vonatkozásában a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti tájékoztatások teljesítésére.

125. Eljárás a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén

287. § E törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra, így különösen az ügyfelek tájékoztatásra vonatkozó rendelkezéseinek megsértése esetén a Felügyelet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben meghatározott szabályok szerint jár el, ha a jogsértés fogyasztót érint.

126. Panaszkezelés

288. § ^*  (1) ^*  A pénzügyi intézmény és a független közvetítő biztosítja, hogy az ügyfél a pénzügyi intézmény és a független közvetítő magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse. A panaszkezelésre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell arra a személyre is, aki szolgáltatás igénybevétele céljából lép kapcsolatba pénzügyi intézménnyel, független közvetítővel, de a szolgáltatást nem veszi igénybe.

(2) ^*  Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénzügyi intézmény, független közvetítő és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a pénzügyi intézmény hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen – kérésének megfelelően – huszonöt napon belül rendelkezésére kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet vagy a hangfelvétel másolatát.

(3) A pénzügyi intézmény és a független közvetítő a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.

(4) A pénzügyi intézmény és a független közvetítő a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel.

(5) A pénzügyi intézmény és a független közvetítő fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelöli, és a Felügyeletnek 15 napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenti.

(6) ^*  A panaszkezelés magyar nyelven történik, kivéve, ha a pénzügyi intézmény és az ügyfél eltérő nyelvben állapodtak meg.

126/A. ^*  A FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek

288/A. § ^*  A FATCA-törvény szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

288/B. § ^*  (1) Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/B–43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről,

c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségéről.

(2) Az Aktv. 43/B–43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.

126/B. ^*  A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek

288/C. § ^*  Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: Pénzügyi Számla) vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II–VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

288/D. § ^*  (1) ^*  Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben közzétett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elektronikus úton tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.

(2) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.

XIV. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

127. Vegyes rendelkezések

289. § (1) ^*  Az 575/2013/EU rendelet 458. cikk (2) bekezdés d) pont i), ii) és v)–vii) alpont alkalmazásában kijelölt hatóság a pénz-, tőke és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter.

(2) ^*  Az 575/2013/EU rendelet 458. cikk (2) bekezdés d) pont iii) és iv) alpont alkalmazásában kijelölt hatóság az MNB.

289/A. § ^*  (1) A 6. § (4) bekezdés k) pont ka) vagy kb) alpontjában meghatározott specifikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátója bejelenti a Felügyeletnek, ha az általa kibocsátott specifikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel teljesített fizetési műveletek összértéke a megelőző tizenkét hónapban meghaladta a 300 millió forintot.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentésben a kibocsátónak ismertetnie kell a specifikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel igénybe vehető szolgáltatásokat, valamint meg kell határozni, hogy a kibocsátó megítélése szerint a 6. § (4) bekezdés k) pont ka) vagy kb) alpontja szerint végzi tevékenységét.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak alapján a Felügyelet határozatban dönt arról, hogy a kibocsátó által nyújtott szolgáltatás pénzforgalmi szolgáltatásnak minősül-e.

(4) A 6. § (4) bekezdés l) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató minden év május 31-ig köteles a Felügyeletnek megküldeni egy olyan éves ellenőri véleményt, amely igazolja, hogy az általa nyújtott szolgáltatás – a 6. § (4) bekezdés l) pontjában meghatározott értékhatárokra is figyelemmel – nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak.

128. Felhatalmazó rendelkezések

290. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) a 3. § (1) bekezdésében, valamint a 3. § (2) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott szolgáltatások végzésére, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésére, valamint a szolgáltatások nyújtása során kötött szerződések kötelező tartalmi elemeire,

b) az egységesített betéti kamatláb mutató számítására és közzétételére,

c) ^*  a 3. § (1) bekezdésében, valamint a 3. § (2) bekezdésében meghatározott pénzügyi szolgáltatások, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatások folytatásához szükséges személyi és tárgyi feltételekre, továbbá a tanúsítási eljárás – általános forgalmi adó nélkül számított – maximális díjával szemben támasztott feltételekre,

d) a hitelintézet nyilvánosságra hozatali követelményeinek teljesítésére,

e) ^*  a független közvetítők, valamint a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítők felelősségbiztosítási szerződéseinek tartalmi követelményeire, ^* 

f) a közvetítői díj meghatározásának és kifizetésének módjára, időbeli ütemezésére,

g) a 2012. április 1-je előtt hatályos 1996. évi CXII. törvény 210/A. §-ában meghatározott szerződésekben előírt kamat a pénzügyi intézmény általi, az ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú módosításának eseteire, feltételeire és módjára,

h) ^* 

i) ^*  az alapszámlához való hozzáférésre, az alapszámla jellemzőire, valamint díjára,

j) ^*  a pénzügyi intézmények és a független közvetítők panaszkezelésének eljárására, valamint a panaszkezelési szabályzatára ^* ,

k) ^*  a szociális számlához való jogosultságra, díjra és jellemzőire

vonatkozó részletes szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) a hitelintézetek befektetési szabályzatára,

b) a kintlevőségek, a mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének, illetőleg értékelésének szempontjaira,

c) a fogyasztóval kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás minimálisan kötelező tartalmi elemeire, ^* 

d) a belső ellenőrzési rendszerekre, eljárásokra,

e) ^*  a közvetítői hatósági képzés és vizsga szabályaira, a hatósági vizsga letételével szerzett, pénzügyi szolgáltatás közvetítői tevékenység folytatására feljogosító hatósági bizonyítvány megszerzésének követelményeire, a hatósági vizsga díjának mértékére, megfizetésére és visszatérítésére, ^* 

f) a deviza nyitott pozícióra,

g) a banki értékesítői, az értékpapír értékesítői, a szakképesített banktisztviselői és a befektetési tanácsadói képesítés szakmai és vizsgakövetelményeire,

h) ^*  a pénzügyi szolgáltatásokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférést elősegítő hitelintézeti stratégiára ^* 

vonatkozó részletes szabályokat.

(2a) ^*  Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a termőföld hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani elveit.

(3) Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg a fogyasztóval kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás és ügyfélpanaszok kezelésének formájára és módjára vonatkozó részletes szabályokat. ^* 

(4) Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos jogkörében eljárva rendeletben állapítsa meg az 575/2013/EU rendelet

a) 465. cikk (2) bekezdésének megfelelően az elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatónak és az alapvető tőkemegfelelési mutatónak azt a szintjét, amelyet a hitelintézeteknek el kell érnie vagy meg kell haladnia, ^* 

b) 467. cikk (2) bekezdésben meghatározott tartományokon belül alkalmazandó százalékos arányt, ^* 

c) 468. cikk (3) bekezdésének megfelelően a valós értéken értékelt eszközökkel és kötelezettségekkel kapcsolatos nem realizált nyereség azon százalékos arányát, amely az elsődleges alapvető tőkeelemek számítása során figyelembe vehető, ^* 

d) 478. cikk (3) bekezdésének megfelelően az elsődleges alapvető tőkeelemekből, a kiegészítő alapvető tőkeelemekből, valamint a járulékos tőkeelemekből való levonások során alkalmazandó százalékos arányokat, ^* 

e) 479. cikk (4) bekezdésének megfelelően azon tőkeelemek átmeneti figyelembe vételi lehetőségére vonatkozó százalékos arányokat, amelyek a 2013. december 31-ig hatályos jogszabályok alapján figyelembe vehetőek voltak az összevont alapú elsődleges alapvető tőke számítás során, de az 575/2013/EU rendelet hatályos követelményeinek már nem felelnek meg, ^* 

f) 480. cikk (3) bekezdésének megfelelően a kisebbségi részesedések, a kiegészítő alapvető tőkébe beszámítható tőkeelemek, illetve a járulékos tőkébe beszámítható tőkeelemek összevont alapú szavatolótőkében való figyelembevételi lehetőségére vonatkozó arányokat, ^* 

g) 481. cikk (5) bekezdésének megfelelően az elsődleges alapvető tőkeelemekre, az alapvető tőkeelemekre, a járulékos tőkeelemekre és a szavatolótőke-elemekre a 2013. december 31-ig hatályos jogszabályok által előírt, de az 575/2013/EU rendeletben nem szereplő szűrők és levonások átmeneti alkalmazására vonatkozó százalékos arányokat, ^* 

h) 486. cikk (6) bekezdésének megfelelően az elsődleges alapvető tőkében, a kiegészítő alapvető tőkében, valamint a járulékos tőkében a 2013. december 31-ig hatályos jogszabályok alapján figyelembe vehető, de az 575/2013/EU rendeletben foglalt követelményeknek meg nem felelő tételek átmeneti figyelembe vételére vonatkozó százalékos arányokat, ^* 

i) ^*  89. cikk (3) bekezdésének megfelelően azt, hogy a hitelintézeteknek a pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedés vonatkozásában az 575/2013/EU rendelet 89. cikk (3) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott követelményeknek kell megfelelniük, ^* 

j) ^*  178. cikk (1) bekezdés b) pontjának megfelelően azon időtartamot, amelyen túl az ügyfél nemteljesítését megtörténtnek kell tekinteni,

k) ^*  178. cikk (2) bekezdés d) pontjának megfelelően azt a határértéket, amely alapján a hitelkötelezettség-teljesítési késedelem jelentősnek minősül, ^* 

l) ^*  327. cikk (2) bekezdésének megfelelően az átváltható értékpapír és az annak alapjául szolgáló eszköz kiegyenlítő pozíciója közötti nettósítás alkalmazhatóságának feltételéül szolgáló módszert,

m) ^*  395. cikk (1) bekezdésének megfelelően a 150 millió eurónál alacsonyabb nagykockázat-vállalási határérték alkalmazását,

n)–o) ^* 

(5) ^*  Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos jogkörében eljárva rendeletben állapítsa meg a teljesítmény.javadalmazás diszkontált értékének számításával, nyilvántartásával és közzétételével összefüggő szabályokat. ^* 

(6) ^*  Felhatalmazást kap az MNB elnöke, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos jogkörében eljárva rendeletben szabályozza a nem teljesítő kitettség és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményeket. ^* 

(7) ^*  Felhatalmazást kap az MNB elnöke, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos jogkörében eljárva rendeletben szabályozza az ügyfél- és partnerminősítés, valamint a fedezetértékelés prudenciális követelményeit. ^* 

(8) ^*  Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos jogkörében eljárva rendeletben állapítsa meg az OBA tagjai által fizetendő kockázat alapú változó díj megállapítására vonatkozó részletes szabályokat. ^* 

129. Hatályba léptető rendelkezések

291. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2014. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 135. §, a 164. § w) pontja, a 306. § és a 308. § (2) bekezdése 2014. március 15-én lép hatályba.

(3) A 145. § 2014. július 1-jén lép hatályba.

130. Átmeneti rendelkezések

292. § (1) E törvény hatálybalépésekor hitel- és pénzkölcsönnyújtási tevékenysége keretében követelésnek – a kötelezett kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő – megszerzésére, megelőlegezésére, valamint leszámítolására engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény a 3. § (1) bekezdés l) pontjában foglalt tevékenység végzésére külön engedélyezés nélkül a továbbiakban is jogosult.

(2) Az e törvény hatálybalépésekor már működő hitelintézet – a 117. § (5) bekezdésétől eltérően – 2014. június 30-ig az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület által elfogadott és a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület által ellenőrzött javadalmazási politikát is alkalmazhat.

(3) A 118. §-ban foglaltakat 2014. január 1-jét követően kifizetett javadalmazásra abban az esetben is alkalmazni kell, ha a kifizetésre vonatkozó szerződés az e törvény hatályba lépése előtt került megkötésre.

(4) ^*  2019. december 31-én már működő, vagy alapítási engedély alatt álló

a) bank és pénzügyi holding társaság induló tőkéjének legkésőbb 2023. december 31-ig el kell érnie a hárommilliárd forintot és 2026. december 31-ig el kell érnie a négymilliárd forintot,

b) pénzügyi vállalkozás induló tőkéjének – ide nem értve a hitel- és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi vállalkozást, a pénzügyi holding társaságot és a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozást – induló tőkéjének 2023. december 31-ig el kell érnie a hetvenöt millió forintot és 2026. december 31-ig el kell érnie a százmillió forintot,

c) hitel- és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi vállalkozás induló tőkéjének 2023. december 31-ig el kell érnie az százmillió forintot és 2026. december 31-ig el kell érnie a százötven millió forintot.

(5) ^*  2019. december 31-én már működő, vagy létesítési engedély alatt álló harmadik országbeli fióktelep dotációs tőkéjének legkésőbb 2023. december 31-ig el kell érnie a hárommilliárd forintot és 2026. december 31-ig el kell érnie a négymilliárd forintot.

(6) ^*  A jelölő bizottság tagjaira vonatkozó, a pénzügyi közvetítőrendszert, valamint az államháztartást és a gazdasági stabilitást érintő egyes jogszabályok módosításáról szóló 2019. évi CXVIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseket a hitelintézetnek legkésőbb 2020. május 31-től kell alkalmazni.

(7) ^*  A 275. § (6) bekezdése szerinti kivonaton az OBA tagintézet felhívja a betétes figyelmét a 6. § (2) bekezdés 6. pontjának 2021. január 1-jén hatályba lépő módosítására.

(8) ^*  Az a közvetítővel, közvetítői alvállalkozóval munkaviszonyban, megbízási viszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személy, aki 2021. december 31-én megfelelt a 74. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott követelményeknek, 2022. január 1-jét követően is munkaviszonyban, megbízási viszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állhat közvetítővel, közvetítői alvállalkozóval.

293. § (1) A 279. § (4)–(6) és (8)–(16) bekezdését a 2009. augusztus 1-je előtt fogyasztóval kötött kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés módosítása esetén is alkalmazni kell a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel.

(2) A 279. § (4)–(6), (8), (9), (11) és (13)–(15) bekezdést, valamint a 279. § (12) bekezdés első mondatát 2009. augusztus 1-je előtt kötött, a szerződés alapján jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönszerződésekre nem kell alkalmazni. A 279. § (12) bekezdés második mondatát a 2010. január 1-jét követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.

294. § (1) A 213. § (1) bekezdését nem kell alkalmazni az árutőzsdei szolgáltató és a Pénztárak Garancia Alapja 2003. január 1-jét megelőzően elhelyezett betétjére.

(2) ^* 

295. § (1) Ha a fogyasztóval 2010. január 1-jét megelőzően kötött kölcsönszerződésben a pénzügyi intézmény által biztosítéki céllal kikötött vételi jog alapján 2010. március 1-jét követően megszerzett, a kötelezett által lakott lakóingatlan szerződés szerinti vételára alacsonyabb a vételi jog gyakorlását megelőző hat hónapon belül készült szakértői értékbecslés szerinti beköltözhető forgalmi érték hetven százalékának megfelelő összegnél (minimum ár), a vételi jog jogosultja a vételáron felül – a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint – köteles a vételár és a minimum ár különbözetének a kötelezett javára történő megtérítésére, illetve ezen összegnek a (2) bekezdés szerinti elszámolás körében a kötelezett javára történő figyelembevételére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vételi jog jogosultja a követelése, annak járulékai és az (1) bekezdés szerint általa térítendő pénzösszeg közötti különbözet összegével a kötelezettel elszámolni köteles.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a pénzügyi intézmény

a) a biztosítéki céllal kikötött vételi jog gyakorlását másnak átengedi,

b) a biztosítéki céllal kikötött vételi joggal biztosított követelést másra átruházza (engedményezi).

296. § E törvény hatálybalépésekor már működő vagy engedélyezési eljárás alatt lévő szövetkezeti hitelintézet 12. §-ban meghatározott követelményeknek legkésőbb 2015. december 31-től köteles megfelelni.

297. § (1) A 283. § (3) bekezdést e törvény hatálybalépését megelőzően kötött jelzálog-hitelszerződés 2014. március 1-jét követő felmondásakor kell alkalmazni.

(2) A 267. §-t a nem lakáscélú jelzáloghitel-szerződések esetén a törvény hatálybalépését követően megkötött szerződésekre, valamint a hatálybalépéskor már fennálló szerződésekre 2014. július 1-jét követően teljesítendő törlesztőrészlet, valamint devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék vonatkozásában is alkalmazni kell.

298. § (1) 2014. január 1. és 2015. december 31. között a hitelintézetnek a 86. § szerinti tőkefenntartási pufferének értéke nulla.

(2) A hitelintézet a 86. § szerinti tőkefenntartási puffert 2016. január 1-jétől kezdődően az alábbiak szerint képzi

a) 2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 0,625 százaléka,

b) 2017. január 1-je és 2017. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,25 százaléka,

c) 2018. január 1-je és 2018. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,875 százaléka.

299. § (1) A hitelintézet a 87. §-nak megfelelően – a (2), a (3) vagy a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffert képez legkésőbb 2019. január 1-jétől.

(2) Ha az MNB tv. 183/A. §-a szerint a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB anticiklikus tőkepuffert ír elő, akkor a hitelintézet intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferrátát képez:

a) 2014. január 1-je és 2014. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 0,625 százalékáig,

b) 2015. január 1-je és 2015. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 1,25 százalékáig,

c) 2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 1,875 százalékáig,

azzal, hogy 2017. január 1-jétől a 87. §-ban meghatározott mérték szerint képzi.

(3) Ha az MNB tv. 183/A. §-a szerint a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB anticiklikus tőkepuffert ír elő, akkor a hitelintézet intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferrátát képez:

a) 2015. január 1-je és 2015. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 0,625 százalékáig,

b) 2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 1,25 százalékáig,

c) 2017. január 1-je és 2017. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 1,875 százalékáig,

azzal, hogy 2018. január 1-jétől a 87. §-ban meghatározott mérték szerint képzi.

(4) Ha az MNB tv. 183/A. §-a szerint a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB anticiklikus tőkepuffert ír elő, akkor a hitelintézet intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferrátát képez:

a) 2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 0,625 százalékáig,

b) 2017. január 1-je és 2017. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 1,25 százalékáig,

c) 2018. január 1-je és 2018. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 1,875 százalékáig,

azzal, hogy 2019. január 1-jétől a 87. §-ban meghatározott mérték szerint képzi.

300. § Ha a 299. § (2) és (3) bekezdése szerint jár el a hitelintézet és másik EGT-államban vagy harmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti EGT-állam erre kijelölt hatósága nem határozza meg az anticiklikus tőkepufferráta mértékét, akkor az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferráta meghatározásakor a hitelintézet a másik EGT-államban vagy harmadik országban lévő féllel szembeni kitettsége tekintetében nulla százalékos anticiklikus tőkepufferrátát alkalmaz.

301. § A hitelintézet a 89. § szerinti globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffert 2016. január 1-jétől kezdődően az alábbiak szerint képzi

a) 2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban a 89. § szerinti globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer értékének 25 százaléka,

b) 2017. január 1-je és 2017. december 31-e közötti időszakban a 89. § szerinti globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer értékének 50 százaléka,

c) 2018. január 1-je és 2018. december 31-e közötti időszakban a 89. § szerinti globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer értékének 75 százaléka.

302. § ^*  (1) Az 575/2013/EU rendelet 395. cikk (1) bekezdését a hitelintézet 2028. december 31-ig nem alkalmazza

a) az 575/2013/EU rendelet 129. cikk (1), (3) és (6) bekezdésében meghatározottaknak megfelelő fedezett kötvényre,

b) az olyan kitettségre, amely EGT-állam regionális kormányával, helyi önkormányzatával szemben áll fenn, vagy amelyet ezek valamelyike garantál, feltéve, hogy az ezen regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség az 575/2013/EU rendelet harmadik rész II. cím 2. fejezet alkalmazásában 20%-os kockázati súlyt kapna,

c) az anyavállalatával, az adott anyavállalat más leányvállalatával vagy a saját leányvállalatával szembeni kitettségre, amennyiben az érintett vállalkozásokra olyan, az 575/2013/EU rendeletben vagy a 2002/87/EK irányelvben meghatározottak szerinti, vagy harmadik országban azzal egyenértékűnek minősülő összevont alapú felügyelet vonatkozik, amelybe a hitelintézet is beletartozik,

d) az olyan központi szervként működő hitelintézettel szemben fennálló kitettségre, amellyel jogszabályi kötelezettségek alapján áll kapcsolatban, és amely a hitelintézet készpénz-elszámolási műveletéért felelős,

e) az olyan hitelintézetekkel szembeni vagy az ezek kezességével, garanciájával biztosított kitettségekre, amely hitelintézetek jogszabályban vagy alapszabályban meghatározott célja egyes gazdasági ágazatok ösztönzése, és ezt a tevékenységüket kormányzati ellenőrzés alatt végzik,

f) a hitelintézettel vagy befektetési vállalkozással szemben fennálló kitettségre, feltéve, hogy a kitettség nem képezi részét a szóban forgó hitelintézet vagy befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének, legfeljebb a következő munkanapig áll fenn és pénzneme nem valamely jelentős kereskedési pénznem,

g) a kötelező jegybanki tartalékra, ideértve a jegybanki kötelező tartalék előírást levelező bankon keresztül teljesítő hitelintézet által elhelyezett kötelező tartalékot is,

h) a központi kormányzatokkal szembeni követelést megtestesítő olyan eszköztételekre, amelyek kormányzati értékpapírokban tartott, törvényben előírt likviditási követelmények formájában állnak fenn, és amelyeket nemzeti pénznemükben denomináltak és finanszíroztak, feltéve, hogy – az illetékes hatóságok mérlegelése alapján – e központi kormányzatoknak egy külső hitelminősítő intézet által készített hitelminősítése befektetési fokozatú minősítés,

i) az 575/2013/EU rendelet I. melléklet 3. pontja szerinti közepes/alacsony kockázati kategóriába tartozó mérlegen kívüli okmányos meghitelezésre, valamint hitelkeret még igénybe nem vett részének 50 százalékára,

j) az elismert tőzsdével szembeni kitettségre.

(2) Az e törvény egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvénnyel megállapított 166/B. §-át a folyamatban lévő hatósági eljárások esetében is alkalmazni kell.

(3) ^*  Az e törvény egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvénnyel megállapított 260. § (7) bekezdését a hatálybalépésének napját magában foglaló üzleti év éves beszámolójára, összevont (konszolidált) éves beszámolójára vonatkozó jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói feladatok teljesítéséig, de legkésőbb 2016. december 31-ig nem kell alkalmazni.

303. § (1) A hitelintézet nyilvánosságra hozza a 123. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott információkat 2014. július 1-jétől, valamint a 123. § (1) bekezdés d)–f) pontjában meghatározott információkat 2015. január 1-jétől.

(2) A globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézet tájékoztatja 2014. július 1-jétől az Európai Bizottságot a 123. § (1) bekezdés d)–f) pontjában meghatározott információkról.

304. § ^*  A Szantv. 161. § (9) bekezdésével megállapított 114. §-ban foglalt helyreállítási tervet valamint csoportszintű helyreállítási tervet a Szantv. hatálybalépésekor már működő vagy engedélyezési eljárás alatt lévő hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete első alkalommal legkésőbb 2014. december 31-ig köteles a Felügyeletnek benyújtani.

304/A. § ^*  A 288/A. § szerinti intézmény a FATCA-törvény hatálybalépését megelőzően létrejött pénzügyi számlák tekintetében a 288/B. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatást írásban vagy – általános jelleggel, a számlatulajdonosok azonosítására alkalmatlan módon – a honlapján történő közzététellel legkésőbb 2015. június 30-ig teljesíti.

304/B. § ^*  A hitelintézet 2015. március 31-éig tájékoztatja a közösségi betéttel és a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírral rendelkező betéteseket a betétbiztosítás tekintetében 2015. július 3-án hatályba lépő változásokról.

304/C. § ^*  (1) A 2015. július 2-át megelőzően hitelintézet által kibocsátott, lejárattal rendelkező hitelviszonyt megtestesítő értékpapír betétbiztosítására lejáratáig a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 2015. július 2-án érvényes rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A 2015. július 2-át megelőzően elhelyezett, lejárattal rendelkező közösségi betét betétbiztosítására lejáratáig a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 2015. július 2-án érvényes rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A 2015. július 2-át megelőzően elhelyezett, lejárattal nem rendelkező közösségi betét betétbiztosítására 2015. augusztus 31-éig a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 2015. július 2-án érvényes rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a betétbiztosítást, valamint a pénzügyi közvetítőrendszert érintő módosításáról szóló 2014. évi CIV. törvény 74. §-ával megállapított 213. § (2)–(3) bekezdését a hatálybalépését megelőzően elhelyezett betétekre is alkalmazni kell.

(5) Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a betétbiztosítást, valamint a pénzügyi közvetítőrendszert érintő módosításáról szóló 2014. évi CIV. törvény 75. §-ával megállapított 214. § (9)–(10) bekezdését a hitelintézetek hatálybalépését követő egyesülése vagy fiókteleppé alakulása, valamint a hatálybalépését követő betétállomány átruházás esetén kell alkalmazni.

(6) ^*  Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a betétbiztosítást, valamint a pénzügyi közvetítőrendszert érintő módosításáról szóló 2014. évi CIV. törvény 87. § (2) bekezdésében megállapított 272. § (3) bekezdésében foglaltaknak a 2015. július 3-án már fennálló betétszerződés, betét elhelyezését lehetővé tevő szerződés vagy keretszerződés esetén a hitelintézet a 275. § (6) bekezdésben meghatározott, 2015. július 3-át követő első éves tájékoztatási kötelezettsége teljesítésével tesz eleget azzal, hogy ebben az esetben nem szükséges, hogy a betétes a 6. melléklet szerinti tájékoztatás megtörténtét aláírásával igazolja.

(6a) ^*  A 217. § (1d) bekezdéstől eltérően azon kártalanítási esetekben, amelyeknél a kártalanítás kezdő időpontja 2020. december 28-át megelőző időpont, a 2020. december 28-át követő 5 éves jogvesztő határidőn túl a kártalanítás kifizetését a betétes nem követelheti az OBA-tól.

(6b) ^*  Az OBA a honlapján is közzéteszi a (6a) bekezdésben foglaltakat.

(7) ^*  A jelzáloghitel közvetítői tevékenységet 2016. március 21-én

a) a Felügyelet felé történő bejelentéssel végző közvetítő ezen tevékenységét a Felügyelet engedélye nélkül 2017. március 21-ig folytathatja,

b) a Felügyelet engedélyével végző közvetítő legkésőbb 2017. március 21-ig végezheti ezen tevékenységét a 2016. március 20. napján hatályos engedélyezési feltételekkel.

304/D. § ^*  Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. LXXXV. évi törvény 195. §-ával megállapított 67/A. §-t a szövetkezeti hitelintézetek tekintetében 2018. január 1-től kell alkalmazni.

304/E. § ^*  (1) A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény és egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi XLIV. törvénnyel megállapított 157. §-ban foglaltakat 2017. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2) A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény és egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi XLIV. törvénnyel hatályon kívül helyezett 260. § (3) bekezdését a 2016. június 17-ét megelőzően induló üzleti évre vonatkozó jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre még alkalmazni kell.

304/F. § ^*  (1) Az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel megállapított 159. § (10) bekezdését, 164. § zs) pontját és 164/B. §-t az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvény hatálybalépésekor fennálló szerződésekre is alkalmazni kell.

(2) A 164/B. § (4) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi lehetőségről a hitelintézet és az ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézmény, valamint a 164/B. § (5) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytató, a hitelintézet ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek, befektetési vállalkozásnak, biztosítónak, ABAK-nak és ÁÉKBV-alapkezelőnek nem minősülő vállalkozás az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvény hatálybalépésekor fennálló szerződéssel rendelkező ügyfeleit legkésőbb harminc nappal a 164/B. § szerinti adattovábbítást megelőzően írásban értesíti. A fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelek tájékoztatását követően az általuk működtetett honlapon a figyelem felkeltésére alkalmas módon erre vonatkozó tájékoztatást tesznek közzé. A 164/B. § szerinti adatátadás a honlapon történő közzétételtől számított harmincadik nap után kezdődhet meg.

304/G. § ^*  (1) Ha a 2019. június 27-én már működő pénzügyi holding társaságnak, vegyes pénzügyi holding társaságnak a 15/A. § szerinti külön jóváhagyást kell kérnie a Felügyelettől, akkor a jóváhagyást a pénzügyi holding társaságnak, vegyes pénzügyi holding társaságnak legkésőbb 2021. június 28-ig kell kérelmeznie azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén a Felügyelet a pénzügyi holding társasággal, vegyes pénzügyi holding társasággal szemben a 192/A. §-ban foglalt kivételes intézkedéseket is alkalmazhatja.

(2) Ha az ugyanazon harmadik országbeli csoporthoz tartozó EGT-államban letelepedett kettő vagy több hitelintézet, befektetési vállalkozás eszközeinek összértéke 2019. június 27-én legalább 40 milliárd euró volt, a harmadik országbeli csoportnak legkésőbb 2023. december 30-tól kell rendelkeznie közbenső EU-szintű anyavállalattal.

304/H. § ^*  A pénzügyi szektort érintő törvények módosításáról szóló 2022. évi LXIX. törvénnyel megállapított 228. § (9) bekezdést 2024. január 1-től kell alkalmazni azzal, hogy 2023. december 31-ig a 228. § (9) bekezdés 2022. december 31-én hatályos rendelkezései alkalmazandóak.

131. Az Európai Unió jogának való megfelelés

305. § Ez a törvény a 5. mellékletben felsorolt uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja.

132. Módosító rendelkezések

306. § ^* 

307. § ^* 

308. § (1) ^* 

(2) ^* 

1. melléklet a 2013. évi CCXXXVII. törvényhez

A törvény hatálya alól kivett nemzetközi pénzügyi intézmények

1. Afrikai Fejlesztési Bank

2. Amerika-közi Fejlesztési Bank

3. Amerika-közi Befektetési Társaság

4. Ázsiai Fejlesztési Bank

5. Európai Beruházási Alap

6. Európai Beruházási Bank

7. Európa Tanács Fejlesztési Bankja

8. Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank

9. Északi Beruházási Bank

10. Karibi Fejlesztési Bank

11. Nemzetközi Beruházás-biztosítási Ügynökség

12. Nemzetközi Pénzügyi Társaság

13. Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank

14. Nemzetközi Valuta Alap

15. ^*  Nemzetközi Beruházási Bank

16. ^*  Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank

2. melléklet a 2013. évi CCXXXVII. törvényhez

Az azonosító adatok

1. ^*  Természetes személy személyazonosító és lakcímadatai: név, születési név, anyja neve, születési hely, idő, állampolgárság, lakóhely, tartózkodási hely, levelezési cím, személyi igazolvány (útlevél) száma, egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma.

2. A pénzügyi intézményt, céget, elfogadót azonosító adatok: név, rövidített név, székhely, telephely és fióktelep címe, adószám, a képviseletre jogosultak neve és beosztása.

3. melléklet a 2013. évi CCXXXVII. törvényhez

A közvetett tulajdon kiszámítása

E törvény alkalmazásában a közvetett tulajdon számításának szabályai:

1. ^*  A közvetett tulajdon arányának megállapításához a közvetett tulajdonnal rendelkezőnek a köztes vállalkozásban fennálló szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak a vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal, amelyik a nagyobb (multiplikációs kritérium szerinti számítási mód). Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányad az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni (többségi tulajdon szerinti számítási mód).

2. Természetes személy esetében a természetes személynek a közeli hozzátartozóival együtt birtokolt, illetve gyakorolt tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani.

3. A szavazati jogot a tulajdoni hányaddal azonos módon kell számításba venni.

4. melléklet a 2013. évi CCXXXVII. törvényhez ^* 

A rendszerkockázati tőkepuffer kiszámítása

A rendszerkockázati tőkepuffert a következőképpen kell kiszámítani:

ahol:

BSR = a rendszerkockázati tőkepuffer,

rT = a hitelintézet teljes kockázati kitettség értékére vonatkozó tőkepuffer mértéke,

ET = a hitelintézetre vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésének megfelelően számított teljes kockázati kitettség érték

i = kitettségnek a 92. § (2) bekezdés szerinti alcsoportját jelölő indexszám,

ri = az i kitettség-alcsoport kockázati kitettség értékére vonatkozó tőkepuffer-mérték,

Ei = a hitelintézet i kitettség-alcsoportjára vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésének megfelelően számított kockázati kitettség érték.

Kifizetési szorzótényező

A 94. § (6) bekezdése szerinti szorzó tényezőt a következőképpen kell meghatározni:

a) ha a hitelintézet által fenntartott elsődleges alapvető tőke szintje az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében és a 186. §-ban meghatározott minimális tőkekövetelményszint felett a kombinált pufferkövetelmény első (azaz legalacsonyabb) kvartilisén belül van, a tényező 0;

b) ha a hitelintézet által fenntartott elsődleges alapvető tőke szintje az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében és a 186. §-ban meghatározott minimális tőkekövetelményszint felett a kombinált pufferkövetelmény második kvartilisén belül van, a tényező 0,2;

c) ha a hitelintézet által fenntartott elsődleges alapvető tőke szintje az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében és a 186. §-ban meghatározott minimális tőkekövetelményszint felett a kombinált pufferkövetelmény harmadik kvartilisén belül van, a tényező 0,4;

d) ha a hitelintézet által fenntartott elsődleges alapvető tőke szintje az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében és a 186. §-ban meghatározott minimális tőkekövetelményszint felett a kombinált pufferkövetelmény negyedik (azaz legmagasabb) kvartilisén belül van, a tényező 0,6.

A kombinált pufferkövetelmény egyes kvartiliseinek alsó és felső határát a következőképpen kell kiszámítani:

ahol:

Qn= az érintett kvartilis sorszáma

Tőkeáttételi mutató pufferkövetelmény esetében alkalmazandó tényező

A 96/A. § (6) bekezdése szerinti szorzó tényezőt a következőképpen kell meghatározni:

a) ha a hitelintézet által fenntartott elsődleges alapvető tőke szintje az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében és a 186. §-ban meghatározott minimális tőkekövetelményszint felett a kombinált pufferkövetelmény első (azaz legalacsonyabb) kvartilisén belül van, a tényező 0;

b) ha a hitelintézet által fenntartott elsődleges alapvető tőke szintje az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében és a 186. §-ban meghatározott minimális tőkekövetelményszint felett a kombinált pufferkövetelmény második kvartilisén belül van, a tényező 0,2;

c) ha a hitelintézet által fenntartott elsődleges alapvető tőke szintje az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében és a 186. §-ban meghatározott minimális tőkekövetelményszint felett a kombinált pufferkövetelmény harmadik kvartilisén belül van, a tényező 0,4;

d) ha a hitelintézet által fenntartott elsődleges alapvető tőke szintje az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében és a 186. §-ban meghatározott minimális tőkekövetelményszint felett a kombinált pufferkövetelmény negyedik (azaz legmagasabb) kvartilisén belül van, a tényező 0,6.

A kombinált pufferkövetelmény egyes kvartiliseinek alsó és felső határát a következőképpen kell kiszámítani:

ahol:

Qn= az érintett kvartilis sorszáma

5. melléklet a 2013. évi CCXXXVII. törvényhez ^* 

Az Európai Unió jogának való megfelelés

1. Ez a törvény

a) a bankok és más pénzintézetek éves beszámolójáról és összevont beszámolójáról szóló 1986. december 8-i 86/635/EGK tanácsi irányelvnek,

b) a hitelintézetek vonatkozásában a 77/780/EGK és a 89/646/EGK irányelvnek, a nem életbiztosítási tevékenység vonatkozásában a 73/239/EGK és a 92/49/EGK irányelvnek, az életbiztosítások vonatkozásában a 79/267/EGK és a 92/96/EGK irányelvnek, a befektetési vállalkozások vonatkozásában a 93/22/EGK irányelvnek, valamint az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV) vonatkozásában a 85/611/EGK irányelvnek a prudenciális felügyelet megerősítése érdekében történő módosításáról szóló 1995. július 18-i 95/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c) a hitelintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról szóló 2001. április 4-i 2001/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

d) ^*  a rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015. május 20-i európai parlamenti és tanácsi (EU) 2015/849 irányelvnek,

e) a 185. § (1) bekezdés f) pontjában a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló 2009. április 23-i 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

f) a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról szóló 2010. november 24-i 2010/78/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

g) ^*  a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

h) a betétbiztosítási rendszerekről szóló 2014. április 16-i 2014/49/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

i) ^*  a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló 2014. december 9-i 2014/107/EU tanácsi irányelvnek,

j) ^*  a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló 2014. február 4-i 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

k) ^*  az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról szóló, 2014. április 16-i 2014/56/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

l) ^*  a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015. november 25-i (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

m) ^*  a 2014/59/EU irányelvnek a fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok kielégítési sorrendben elfoglalt helye tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2399 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

n) ^*  a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

o) ^*  a 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2464 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

való megfelelést szolgálja.

2. ^*  Ez a törvény a 185. § (1) bekezdésében a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (6)–(7) bekezdés végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg a Felügyelet eljárásában.

3. ^*  Ez a törvény

a) a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,

b) az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,

c) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvénnyel és a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvénnyel együtt az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról, valamint az (EU) 2017/1129 rendelet és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2020. október 7-i (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,

d) ^*  a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,

e) ^*  a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló 2023. május 31-i (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek

a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

6. melléklet a 2013. évi CCXXXVII. törvényhez ^* 

Tájékoztató a betéteseknek

Alapvető információk a betétbiztosításról

A ... [hitelintézet neve]-nál/nél elhelyezett betéteket biztosító betétbiztosítási rendszer:	Országos Betétbiztosítási Alap1
A betétbiztosítás összeghatára:	100 000 euró betétesenként és hitelintézetenként2
Ha Ön ugyanannál a hitelintézetnél több betéttel is rendelkezik:	Az azonos hitelintézetnél elhelyezett betéteket összevonják, és az összevont összegre alkalmazzák a 100 000 euró összeghatárt
Ha Ön más betétessel közös betéttel rendelkezik:	A 100 000 euró összeghatár külön-külön vonatkozik az egyes betétesekre3
Kártalanítási határidő a hitelintézet fizetésképtelensége esetén:	15 munkanap4
A kártalanítás pénzneme:	forint [illetve külföldi fióktelep esetén más pénznem]
Kapcsolattartó:	Országos Betétbiztosítási Alap (cím, telefonszám, e-mail cím)
További információk:	www.oba.hu
Átvétel elismerése a betétes által:

További információk:

1 Az Ön betétjét biztosító rendszer

[Adott esetben:] Az Ön betétje kötelező betétbiztosítási rendszer védelme alatt áll. Ezenfelül az Ön hitelintézete olyan intézményvédelmi rendszernek is tagja, amelyben a részt vevő intézmények a fizetésképtelenség elkerülése céljából kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak. Fizetésképtelenség esetén az Ön betétjeire 100 000 euró összeghatárig a betétbiztosítási rendszer kártalanítást fizet.

2 A betétbiztosítás összeghatára

Ha egy betétet azért nem tudnak kifizetni, mert a hitelintézet nem képes eleget tenni pénzügyi kötelezettségeinek, a betéteseket a betétbiztosítási rendszerből kártalanítják. A kártalanítás összege hitelintézetenként legfeljebb 100 000 euró lehet. A kártalanítás forint összegét a kártalanítás kezdő időpontját megelőző napon érvényes, MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni. A kártalanítás összegének megállapításakor az adott hitelintézetnél tartott betéteket összevontan veszik figyelembe. Így például, ha a betétes megtakarítási számláján 90 000 EUR, fizetési számláján pedig 20 000 EUR található, akkor is csak 100 000 EUR összegű kártalanításra jogosult.

3 A közös betétekre vonatkozó védelem felső értékhatára

Közös betét esetében a 100 000 euró összegű kártalanítás minden betétest külön-külön megillet.

A 100 000 euró összegű kártalanítási összeghatár kiszámításakor az olyan számlán elhelyezett betéteket, amely tekintetében jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyesület vagy hasonló természetű csoport tagjaként két vagy több személy jogosult, összevontan és úgy kezelik, mintha egyetlen betétes betétjéről lenne szó.

Egyes esetekben a betéteseket három hónapig 100 000 eurót meghaladó védelem is megillet. További tájékoztatásért látogasson el a következő weboldalra: www.oba.hu.

4 Kártalanítás

A betétbiztosítási rendszer az Országos Betétbiztosítási Alap [cím, telefonszám, e-mail cím és weboldal]. Ez a rendszer 2020. december 31-ig 15 munkanapon, 2021. január 1-től 2023. december 31-ig 10 munkanapon, 2024. január 1-től 7 munkanapon belül kártalanítást fizet az Ön betétjeire legfeljebb 100 000 euró összeghatárig.

Amennyiben ezeken a határidőkön belül nem kapja meg a kártalanítást, úgy vegye fel a kapcsolatot a betétbiztosítási rendszerrel.

További tájékoztatásért látogasson el a következő weboldalra: www.oba.hu

Egyéb fontos információk

A betétbiztosítási rendszerek általában minden lakossági betétes és vállalkozás számára védelmet nyújtanak. A kivételek, amelyek meghatározott betétekre vonatkoznak, megtalálhatók a betétbiztosítási rendszer weboldalán. Kérésre a hitelintézet is tájékoztatja Önt arról, hogy a védelem kiterjed-e bizonyos termékekre vagy sem. A hitelintézet a számlakivonaton is feltünteti, hogy a betétek védelem alá esnek-e.

---