Törvénytár
2012. évi XCIII. törvény
a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról *
Az Országgyűlés a Jó Állam kialakítása érdekében, a törvényesen és átláthatóan működő, a közszolgáltatásokat maradéktalanul biztosító Állam működési feltételeinek a megteremtése, valamint a helyi államigazgatási rendszer megújítása, hatékonyságának további növelése és a struktúrájának átláthatóbbá tétele érdekében a következő törvényt alkotja.
1. Értelmező rendelkezés
1. § E törvény alkalmazásában
funkcionális feladat: az igazgatási funkciók szerinti munkamegosztás alapján kialakított szervezeti egységek által ellátott szervi működést szolgáló, – nem szakmai feladatellátáshoz kötődő – belső igazgatási feladat, különösen a humánpolitikai és humán-erőforrás gazdálkodási, költségvetési gazdálkodási, pénzügyi, jogi (peres képviseleti), nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására szolgáló, ellenőrzési, koordinációs, saját szervi működtetését szolgáló informatikai és informatikai rendszerfenntartási, kommunikációs feladatok, valamint a személyi, tárgyi, műszaki, pénzügyi feltételek biztosítását szolgáló műveletek.
2. Az államigazgatási feladatok ellátásával összefüggő vagyon használata
2. § (1) * A települési önkormányzatok mindazon vagyona és vagyoni értékű joga (a továbbiakban együtt: államigazgatási feladat ellátását biztosító vagyon), amely a jogszabály által meghatározott, átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosítja, 2013. január 1-jén – a feladat ellátásának időtartamára – az állam ingyenes használatába kerül. A használati jogot a fővárosi és megyei kormányhivatal gyakorolja.
(1a) * Az államigazgatási feladat ellátását biztosító vagyon alatt az átvett államigazgatási feladathoz kapcsolódó valamennyi jogot és kötelezettséget, valamint ingó és ingatlan vagyont is érteni kell.
(2) Az ingyenes használati jog alapításához kapcsolódó feladatok végrehajtásának részletkérdéseit a települési önkormányzatok polgármesterei, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kormánymegbízottai (a továbbiakban: felek) között megkötött megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) rendezi.
(3) Az (1) és (2) bekezdésekben meghatározottak az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 7. § (1) bekezdése szerinti közhatalmi tevékenységgel azonos megítélés alá esnek. A (8) bekezdésben meghatározott tulajdonátadásra az Áfa tv. 11. § (1) bekezdését és 136. §-át nem kell alkalmazni.
(4) A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény alapján a fővárosi és megyei kormányhivatalok vagy más államigazgatási szervek által átvett vagy megszűnt államigazgatási feladat ellátására létrejött társulási megállapodást az év utolsó napjával fel kell mondani. A társulás tagjai a települési önkormányzatnak a társulásba bevitt vagyonáról kötelesek az év utolsó napjával elszámolni.
(5) * Ha az államigazgatási feladat ellátását biztosító vagyon nem a települési önkormányzat tulajdonában, hanem bérleti vagy más szerződés alapján a használatában van, a fővárosi és megyei kormányhivatal a használat időtartama alatt, annak időtartamára – a megállapodásban tett erre irányuló nyilatkozata alapján – beléphet a bérleti szerződésbe a települési önkormányzat helyébe.
(6) * A fővárosi és megyei kormányhivatal a megállapodásban tett nyilatkozata alapján vagy az ingyenes használat időtartama alatt bármikor lemondhat a vagyon vagy annak egy része használati jogáról.
(7) * A fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult az államigazgatási feladat ellátását biztosító ingó vagyon feletti ingyenes használat jogát – szükség szerint az ingó vagyonelemek fizikai mozgatásával – az állam tulajdonában lévő vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal által más jogcímen használt ingatlanban is gyakorolni.
(8) * Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, nem terheli a települési önkormányzatot az ingatlan ingyenes használatának biztosítására vonatkozó kötelezettség, amennyiben az átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátásához megfelelő állapotú és méretű ingatlan állami tulajdonba adását ajánlja fel és erről a felek megállapodásban megegyeznek.
(9) * Az államigazgatási feladat ellátását biztosító vagyonba tartozó ingatlanon fennálló jelzálogjog esetében, a jelzálogjog jogosultja kielégítési jogának megnyílta esetén a települési önkormányzat köteles másik, azonos funkciójú és állapotú ingatlan ingyenes használatát az államnak felajánlani. Amennyiben a települési önkormányzat másik ingatlant felajánlani nem képes, a fővárosi és megyei kormányhivatal megkísérel a jelzálogjog jogosultja és a települési önkormányzat között egyezséget létrehozni a kielégítési jog gyakorlásának elhalasztásáról.
3. § * (1) A 2. § (8) bekezdése alapján az állam tulajdonába kerülő vagyon e törvény erejénél fogva ingyenesen a fővárosi és megyei kormányhivatal vagyonkezelésébe kerül.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jogviszonyra a továbbiakban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által kötött vagyonkezelési szerződésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.
4. § Az e törvény alapján bejegyzésre kerülő használati jog, illetve a 2. § (8) bekezdése szerinti tulajdonszerzésnek az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló eljárás díj- és illetékmentes. Az e törvény 5. § (4)–(6) bekezdése szerinti eljárások díj- és illetékmentesek.
5. § (1) A Magyar Állam és a települési önkormányzatok az ingyenes használatba vételhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása során kölcsönösen együttműködve járnak el.
(2) A feleknek a megállapodásokat 2012. október 31-ig kell megkötniük. A határidő elmulasztása az átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosító vagyonra vonatkozó ingyenes használati jog alapítását nem akadályozza.
(3) A megállapodásokban a polgármester teljes körű felelősséget vállal az általa tett nyilatkozatok és az átadott, ismertetett adatok, információk, tények, okiratok, dokumentumok valóságtartalmáért, teljeskörűségéért és az érdemi vizsgálatra alkalmas voltáért a melléklet szerinti teljességi nyilatkozattal.
(4) A települési önkormányzatnak az átvett államigazgatási feladatok ellátására szolgáló vagyona elidegenítésére és megterhelésére e törvény hatálybalépését követően 2013. január 1-jéig nem kerülhet sor. Ez alól kivételt képeznek azok a vagyonelemek, amelyeket érintő jogügyletekről a települési önkormányzat a 2011. vagy a 2012. évben döntést hozott, és az abból befolyó bevételt a települési önkormányzat a 2012. évi költségvetésében tervezte, valamint, ha a fővárosi és megyei kormányhivatal az elidegenítési és a terhelési tilalom alól – a települési önkormányzat kérelmére – felmentést ad.
(5) Ha a felek között a (2) bekezdésben megjelölt határidőig nem jön létre, vagy nem teljeskörűen jön létre a megállapodás, a fővárosi és megyei kormányhivatal 2012. november 15-ig határozattal létrehozza a megállapodást, illetve határozattal dönt a megállapodásban nem rendezett kérdésekről. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat a bírósági felülvizsgálatra tekintet nélkül végrehajtható.
(6) Az (5) bekezdés szerinti közigazgatási határozattal (a továbbiakban: közigazgatási határozat) szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye. A bíróság a felülvizsgálati kérelemről peres eljárásban határoz, az eljárásra – a (7) és (8) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. Fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7) A közigazgatási határozat végrehajtása felfüggesztésének nincs helye. A bíróság a perben soron kívül jár el. A bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja.
(8) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal határozatával szembeni felülvizsgálati kérelem benyújtását követően, de a bíróság döntését megelőzően a felek a megállapodást megkötik, a fővárosi és megyei kormányhivatal a megállapodás megkötését követően a közigazgatási határozatot visszavonja, és erről a bíróságot haladéktalanul írásban értesíti. A közigazgatási határozat visszavonása esetén a bíróság a pert megszünteti.
(9) * A fővárosi és megyei kormányhivatal kérelmére az érintett ingatlanok helyrajzi számát is tartalmazó megállapodás vagy az (5) bekezdésben meghatározott határozat alapján az ingatlanügyi hatóság – figyelemmel a 89. § (5) bekezdésében foglaltakra – a fővárosi és megyei kormányhivatal javára ingyenes használati jogot jegyez be az ingatlan-nyilvántartásba.
(10) * A (8) bekezdésben meghatározott esetben az ingatlanügyi hatóság a fővárosi és megyei kormányhivatal kérelmére ingyenes használati jogot jegyez be a megállapodás alapján a fővárosi és megyei kormányhivatal javára az ingatlan-nyilvántartásba és ezzel egyidejűleg gondoskodik a visszavont határozat alapján bejegyzett ingyenes használati jog törléséről.
3. Járási biztos
6. § (1) A kormánymegbízott a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalainak felállítása előkészítésére, valamint az átadás-átvételi megállapodás előkészítésére járási biztost, járási biztosokat nevezhet ki.
(2) A járási biztos megbízatása határozott időre, de legkésőbb 2012. december 31-ig szól. A járási biztos a fővárosi és megyei kormányhivatal főosztályvezető besorolású kormánytisztviselője.
(3) A járási biztos kinevezésére vonatkozó javaslatot a kormánymegbízott megküldi a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára részére, aki a javaslat megküldésétől számított tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki járási biztosnak.
4. A települési önkormányzati hivataloknál foglalkoztatott köztisztviselők
7. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal foglalkoztatotti állományába kerülnek a települési önkormányzati hivataloknál az átvett államigazgatási feladatokat ellátók álláshelyei, valamint az átkerülő államigazgatási feladatokkal arányos számú, az átkerülő feladatokat ellátó köztisztviselők, amennyiben megfelelnek a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben (a továbbiakban: Kttv.) és annak végrehajtási rendeleteiben meghatározott képesítési feltételeknek. A képesítési feltételek hiányában át nem vett foglalkoztatottak álláshelyei a fővárosi és megyei kormányhivatal állományába kerülnek át.
(2) A települési önkormányzatok hivatalaiból az államigazgatási feladatok ellátásával összefüggésben funkcionális feladatokat ellátók álláshelyei, valamint az érintett feladatokat ellátó köztisztviselők és munkavállalók a fővárosi és megyei kormányhivatal állományába kerülnek, amennyiben megfelelnek a Kttv. és annak végrehajtási rendeleteiben meghatározott képesítési feltételeknek. A képesítési feltételek hiányában át nem vett foglalkoztatottak álláshelyei a fővárosi és megyei kormányhivatal állományába kerülnek át.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott köztisztviselők foglalkoztatási jogviszonya a Kttv. alapján kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át.
(4) * A 7. § (1)–(3) bekezdése tekintetében a köztisztviselők alatt a közszolgálati ügykezelőket is érteni kell.
7/A. § * (1) A 7. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott köztisztviselők a megállapodás megkötését megelőzően megállapított illetményükkel kerülnek át a fővárosi és megyei kormányhivatal állományába, kivéve, ha az illetmény megváltozására a megállapodás megkötése és 2012. december 31-e között a Kttv. besorolásra vonatkozó szabályai alapján kerül sor. Amennyiben az illetmény megváltozásának oka, hogy a megállapodás megkötése után a köztisztviselő címadományozásban részesült, személyi illetményre vált jogosulttá, illetve a települési önkormányzat rendeletével magasabb illetménykiegészítést állapított meg, a köztisztviselő a megállapodás megkötését megelőzően megállapított illetményével kerül átvételre.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható a települési önkormányzat részéről jogellenesen megállapított illetményre. Jogellenesen megállapított illetmény esetében a fővárosi és megyei kormányhivatal állományába átkerült köztisztviselő illetményét a Kttv. kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezése alapján történő besorolás szerint, a Kttv. rendelkezéseinek megfelelően kell megállapítani.
(3) * A fővárosi és megyei kormányhivatal állományába átkerült köztisztviselő az (1) bekezdésben meghatározott illetményre – ide nem értve a fegyelmi büntetés miatti illetménycsökkentést – az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi XXXII. törvény hatálybalépése hónapjának utolsó napjáig jogosult, kivéve, ha a Kttv. alapján a besorolása szerinti illetménye – az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi XXXII. törvény hatálybalépését követően bekövetkező ok miatt – meghaladja az (1) bekezdés szerinti illetmény összegét.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott köztisztviselők esetében a Kttv. 72. § (5) bekezdéséből az „és illetményét meg kell állapítani” szövegrész nem alkalmazható.
(5) * A kormánytisztviselő illetményét az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi XXXII. törvény hatálybalépését követő hónap első napjától a Kttv. kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezése alapján történő besorolás szerint, a Kttv. rendelkezéseinek megfelelően kell megállapítani.
7/B. § * (1) Amennyiben a megállapodás megkötését követően a megállapodásban szereplő köztisztviselők, munkavállalók személyében, illetve illetményében változás következik be 2012. november 30-át követően, a 2012. december havi, 2013. januárban esedékes illetmények, munkabérek és egyéb járandóságok, valamint azok közterhei fedezetének utólagos elszámolása és pénzügyi rendezése az érintett települési önkormányzat és a fővárosi és megyei kormányhivatal között közvetlenül történik.
(2) A települési önkormányzatoktól a fővárosi és megyei kormányhivatalok állományába átvett köztisztviselők és munkavállalók részére – a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak 2012. évi kompenzációjáról szóló 371/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben foglaltak alapján – a 2012. december hónapra járó, 2013. január elején kifizetett bérkompenzáció fedezete a települési önkormányzatot már nem illeti meg. Az érintett foglalkoztatottak részére január elején a munkabérrel együtt kifizetett bérkompenzáció fedezetét a fővárosi és megyei kormányhivatal részére január hónaptól a közigazgatási és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium biztosítja.
(3) A települési önkormányzatoktól a fővárosi és megyei kormányhivatalok állományába átvett köztisztviselők és munkavállalók 2012. december havi, 2013 januárjában esedékes illetményei, munkabérei és egyéb járandóságai, valamint azok közterhei kifizetéséhez a fővárosi és megyei kormányhivatal 2013. január hónapra – 2013. március havi visszapótlással – támogatási keret-előrehozást igényelhet külön indokolás nélkül a Magyar Államkincstártól (a továbbiakban: Kincstár).
(4) A megállapodásban rögzített, a fővárosi és megyei kormányhivatal állományába kerülő köztisztviselők és munkavállalók 2012. december havi, 2013. januárban esedékes illetményei, munkabérei és egyéb járandóságainak kifizetését a Kincstár megelőlegezi és utalja a kedvezményezettek részére. A fejezet biztosítja, hogy a megelőlegezett összeget utólag, a Kincstár adatszolgáltatása alapján az átvevő fővárosi és megyei kormányhivatal legkésőbb 2013. február végéig megtérítse az önkormányzati nettófinanszírozással kapcsolatos lebonyolítási számla javára. A közterhek megfizetése az önkormányzati nettófinanszírozás keretében történik, a határidőre történő átutalás teljesítéséhez a fedezetet a Kincstár megelőlegezi. A fejezet intézkedik, hogy a megelőlegezett összeget – a Kincstár adatszolgáltatása alapján – az átvevő fővárosi és megyei kormányhivatal az önkormányzati nettófinanszírozással kapcsolatos lebonyolítási számla javára, legkésőbb 2013. február végéig biztosítsa az előirányzat-felhasználási keretszámlája terhére. A fedezet meghatározása a volt települési önkormányzati intézményeket, mint társadalombiztosítási kifizetőhelyet megillető – a kormányhivatalba átadásra kerülő köztisztviselők és munkavállalók részére december hónapban az intézmények által ténylegesen kifizetett – társadalombiztosítási ellátás figyelembevételével történik.
(5) A fővárosi és megyei kormányhivatal állományába kerülő, 2012. december hónapban központosított illetmény-számfejtési körbe tartozó köztisztviselők és munkavállalók esetében a december havi személyi juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő, az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási és befizetési kötelezettségek teljesítéséről 2013. január 20-án a Kincstár az illetékes megyei igazgatóságának technikai adószámán intézkedik.
(6) A (4) bekezdésben foglalt kötelezettség elmulasztása esetén a fedezetet 2013. február 28-át követően a Kincstár az önkormányzati nettófinanszírozással kapcsolatos, valamint a Kincstár illetékes megyei lebonyolítási számlái javára a kormányhivatal előirányzat-felhasználási keretszámlája terhére, felhatalmazó levél nélkül benyújtott beszedési megbízással szedi be.
(7) A Kincstár technikai adószámán nyilvántartott intézmények köztisztviselői és munkavállalói átvétele a biztosítotti bejelentés szempontjából jogutódlásnak tekintendő.
5. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása
8. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
a) *
b) *
lép.
6–7. *
9–10. § *
8. *
11. § *
9. *
12. § (1) *
(2) *
(3) *
10. *
13. § *
11. *
14. § *
12. *
15. § (1) *
(2)–(5) *
13–14. *
16–17. § *
15. *
18. § *
16. A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása
19. § (1) A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.)
a)–c) *
d) *
lép.
(2)–(4) *
17. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
20. § (1)–(3) *
(4) *
(5) *
(6) *
(7) *
(8) Az Szt.
a)–m) *
n) *
o) *
lép.
(9) *
18. *
21. § *
19. *
22. § *
20. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása
23. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény
a)–c) *
d)–e) *
lép.
21. *
24. § *
22. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
25. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
a) *
b) *
lép.
23–24. *
26–27. § *
25. *
28. § *
26–27. *
29–30. § *
28. *
31. § *
29. *
32. § *
30. *
33. § *
31. *
34. § (1)–(5) *
(6)–(10) *
32. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
35. § (1)–(6) *
(7) A Gyvt.
1–6. *
7–8. *
9–23. *
24. *
25–38. *
lép.
33. *
36. § *
34. *
37. § *
35–36. *
38–39. § *
37. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosítása
40. § A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény
a) *
b) *
lép.
38–39. *
41–42. § *
40. *
43. § (1) *
(2) *
41–45. *
44–48. § *
46. *
49. § *
47. *
50. § *
48. *
51. § *
49–52. *
52–55. § *
53. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
56. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)
a) *
b)–c) *
d)–f) *
g) *
lép.
(2) *
54. *
57. § *
55–56. *
58–59. § *
57. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása
60. § (1)–(5) *
(6) A Ket.
a) *
b)–e) *
lép.
58. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása
61. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.)
a)–f) *
g) *
lép.
59. *
62. § *
60. *
63. § *
61–65. *
64–68. § *
66. *
69. § *
67–72. *
70–75. § *
73. *
76. § *
74. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosítása
77. § (1)–(4) *
(5)–(6) *
(7) *
(8) *
(9) *
75–76. *
78–79. § *
77. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása
80. § (1)–(2) *
(3) *
(4)–(5) *
(6) *
(7)–(14) *
78. *
81. § *
79. *
82. § *
80. *
83. § *
81. *
84. § (1)–(3) *
(4) *
82–83. *
85–86. § *
84. Átmeneti és záró rendelkezések
87. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a megállapodás megkötésének szabályait, valamint a megállapodás tartalmi kellékeit, *
b) az átvett államigazgatási feladatokkal összefüggő jogok és kötelezettségek, valamint ingó- és ingatlanállomány felmérésének és meghatározásának szabályait, *
c) a járási biztos részletes feladatait *
rendeletben szabályozza.
88. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 8. § a) pontja, 9–10. §, a 12. § (1) és (3) bekezdése, a 14. §, a 15. § (2)–(5) bekezdése, a 18. §, a 19. § (1) bekezdés a)–c) pontja, a 20. § (1)–(7), a (8) bekezdés a)–m) és o) pontja, a (9) bekezdése, a 21. §, a 23. § d) és e) pontja, a 25. § b) pontja, a 26–27. §, a 29–30. §, a 32. §, a 34. § (1)–(5) bekezdése, a 35. § (1)–(6) bekezdése, (7) bekezdés 1–23. pontja és 25–38. pontja, a 36. §, a 38–39. §, a 40. § a) pontja, a 43. § (1) bekezdése, a 44–48. §, az 50. §, az 52–55. §, az 56. § (1) bekezdés b)–c) és g) pontja, az 57. §, a 60. § (1)–(5) bekezdése és a (6) bekezdés a) pontja, a 61. § a)–f) pontja, a 62. §, a 64–68. §, a 70–75. §, a 77. § (1)–(4), (7) és (9) bekezdése, a 80. § (1)–(2) és (4)–(14) bekezdése, a 82. §, a 84. § (1)–(3) bekezdése, a 85–86. § és a 91. § (1)–(4) bekezdése, az (5) bekezdés a) pontja, (6) bekezdése és a (7) bekezdés a)–g) és i)–k) pontja 2013. január 1-jén lépnek hatályba.
(3) *
89. § (1) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 88. § (1) bekezdés alapján készített feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelési fejlesztési tervek érvényessége 2013. március 1-jéig meghosszabbodik.
(2) *
(3) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 133. § (3) bekezdés rendelkezését azzal az eltéréssel kell alkalmazni 2012-ben a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv esetében, hogy az alapilletmény-eltérítés mértéke az első hat hónap teljesítményértékelése alapján 2012. július 31-ig módosítható a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv vezetője döntésével és a kormánymegbízott egyetértésével. Az alapilletmény-eltérítés 2012. január 1-jétől érvényes, azzal, hogy az alapilletmény-csökkentésére csak a megállapítás napját követő naptól kerülhet sor.
(4) * Ezen törvény alapján 2013. január 1-jén a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához átkerülő államigazgatási feladat- és hatáskörökkel összefüggésben folyamatban lévő ügyekben – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – az a szerv jár el, amelynek hatáskörébe a feladat ellátása a jogszabály rendelkezése szerint kerül.
(5) * A 2. § (2) bekezdése és az 5. § (2) bekezdése szerint megkötött megállapodások, továbbá az 5. § (5) bekezdése szerinti határozat alapján kezdeményezett ingatlan-nyilvántartási eljárásban, a kérelem alapjául szolgáló okiratban foglaltaktól függetlenül:
a) vagyonkezelői jog helyett az ingyenes használati jog gyakorlását,
b) vagyonkezelő helyett az ingyenes használati jog gyakorlására jogosultat
kell bejegyezni.
(6) *
(7) * A járási (fővárosi kerületi) hivatal hatáskörébe kerülő, az Szt. szerinti pénzbeli és természetbeni ellátások vonatkozásában 2012. december 31-én folyamatban lévő, az Szt. 17. §-a szerinti visszafizetési kötelezettséggel kapcsolatos ügyekben a jegyző jár el. A jegyző által elrendelt visszafizetés, illetve engedélyezett fizetési könnyítés esetén a visszafizetési kötelezettséget a jegyző felé kell teljesíteni.
90. § E törvény 13. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése, 23. §-a az Alaptörvény G) cikk (4) bekezdése alapján, 25. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján, 40. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 34. cikk (1) bekezdése alapján, a 80. §-a az Alaptörvény 45. cikk (5) bekezdése alapján és a 83. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
91. § (1)–(4) *
(5) Hatályát veszti a Hartv.
a) *
b) *
(6) *
(7) Hatályát veszti
a)–g) *
h) *
i)–j) *
k) *
l) *
(8) *
Melléklet a 2012. évi XCIII. törvényhez
TELJESSÉGI NYILATKOZAT
Alulírott .................................., mint a .................................. Önkormányzat képviseletében eljáró polgármester (a továbbiakban: átadó) kijelentem, hogy a mai napon ........................ – az átvevő részére (a továbbiakban: átvevő) a jegyzőkönyvben átadottakon túlmenően nem áll rendelkezésemre a járások kialakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvényben meghatározott vagyonnal összefüggő adat, információ, tény, okirat, dokumentum, valamint kijelentem, hogy az általam tett nyilatkozatok és az átadott, ismertetett adatok, információk, tények, okiratok, dokumentumok valóságtartalmáért, teljeskörűségéért, és az érdemi vizsgálatra alkalmas voltáért teljes felelősséget vállalok.
Jelen nyilatkozat elválaszthatatlan részét képezi az átadás-átvételi megállapodásnak.
Budapest, 2012. .....................................
.....................................................
átadó
