Törvénytár
2012. évi CLXXXI. törvény
a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról *
Az Országgyűlés a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcserében való magyar részvétel szabályairól a következő törvényt alkotja:
1. Értelmező rendelkezések
1. § * E törvény alkalmazásában
1. biometrikus adat: az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 13. pontja és az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 12. pontja szerinti adat;
2. egyezés: az a tényhelyzet, amikor a végfelhasználó – az általa végzett lekérdezés nyomán – a bevitt alfanumerikus adatoknak megfelelő figyelmeztető jelzést azonosít;
3. figyelmeztető jelzés: a SIS-be bevitt adatállomány, amely az arra jogosult hatóságok számára lehetővé teszi, hogy egy foganatosítandó egyedi intézkedés céljából valamely személyt vagy tárgyat azonosítsanak;
4. figyelmeztető jelzések közötti kapcsolat: olyan összefüggés, amely a SIS-be bevitt két vagy több figyelmeztető jelzés között jön létre, illetve amelynél a lekérdezés eredményeként az összekapcsolt jelzések együttesen jelennek meg találatként;
5. jelzéskezelési művelet: figyelmeztető jelzések és kiegészítő adatok SIS-ben történő elhelyezése, módosítása – ideértve a lejárati idő meghosszabbítását is – és törlése;
6. jelzéskezelő: az az adatkezelő hatóság vagy szerv, amely a rá vonatkozó törvény szerint általa kezelt adatállományból vagy egyedi adatok alapján jelzéskezelési művelet végzésére jogosult;
7. kiegészítő adat: a SIS-ben tárolt és a SIS figyelmeztető jelzésekkel összefüggő biometrikus adat, továbbá az európai elfogatóparancs, valamint fordításának elektronikus példánya vagy digitalizált képe;
8. kiegészítő információ: a figyelmeztető jelzés SIS-ben tárolt adatainak részét nem képező, azonban a SIS figyelmeztető jelzéssel összefüggő, a SIRENE Irodákon keresztül cserélt információ;
9. megjelölés: a 6. §, a 7. §, valamint a 8. § (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti figyelmeztető jelzéshez csatolt megjegyzés, amellyel a SIS-ben részt vevő állam azt jelzi, hogy a figyelmeztető jelzés alapján végrehajtandó intézkedést a területén nem hajtja végre, mert az nemzeti jogával, nemzetközi kötelezettségeivel vagy alapvető nemzeti érdekeivel nem egyeztethető össze;
10. NS.CP: a SIS magyar nemzeti rendszer központi informatikai alkalmazása, amely biztosítja a jelzéskezelők, a SIRENE Iroda, valamint az arra jogosult magyar hatóságok számára a nemzeti másolat és a SIS adatbázis elérését;
11. N.SIS: a SIS magyar nemzeti rendszere, amely a következő részekből áll:
a) a SIS adatbázist (a továbbiakban: CS.SIS) támogató funkcióval kommunikáló nemzeti központ (NS.CP), ideértve a tartalék nemzeti központot és az egységes nemzeti interfészt (NI–SIS, a továbbiakban: SIS nemzeti hálózati hozzáférési pont),
b) az NS.CP-n keresztül a CS.SIS-el kapcsolatban álló jelzéskezelők, valamint a SIS-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervezetek informatikai rendszerei,
c) a SIRENE Iroda informatikai rendszere,
d) a SIS-adatbázis teljes másolatából álló adatállomány (a továbbiakban: nemzeti másolat) és
e) a nemzeti infokommunikációs gerinchálózat;
12. N.SIS Hivatal: a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, amely ellátja az (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendeletben, az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendeletben, az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az e törvényben számára meghatározott feladatokat;
13. Schengeni Információs Rendszer (SIS): az (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet és az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti információs rendszer;
14. SIRENE Iroda: a kiegészítő információk cseréjét és a SIS-be bevitt információk minőség-ellenőrzését koordináló, e törvényben kijelölt nemzeti hatóság, amely ellátja továbbá az (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendeletben, az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendeletben, az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az e törvényben számára meghatározott feladatokat;
15. SIRENE Kézikönyv: olyan kézikönyv, amely részletes szabályokat tartalmaz a figyelmeztető jelzés alapján foganatosítandó intézkedésekkel kapcsolatos kiegészítő információk cseréjére vonatkozóan;
16. találat: a végfelhasználó, illetve – ha az egyezés biometrikus adatok összehasonlításán alapult és annak megerősítése indokolt – a szakértői vizsgálatot lefolytató szerv által megerősített egyezés, amely alapján további intézkedéseket kell tenni;
17. terrorista bűncselekmény: az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 254. § (1) és (2) bekezdése], az alkotmányos rend elleni szervezkedés [Btk. 255. § (1) és (2) bekezdése], a terrorcselekmény [Btk. 314. § (1) és (2) bekezdése, 315. § (1) és (2) bekezdése, 316. §-a, 316/A. §-a], a terrorizmus finanszírozása [Btk. 318. §-a és 318/A. §-a] és a háborús uszítás [Btk. 331. §-a], valamint az e bűncselekményekre való felbujtás, bűnsegély, kísérlet;
18. végfelhasználó: az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 12. pontja és az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 11. pontja szerinti felhasználó.
2. Az N.SIS Hivatal *
2. § * (1) Az N.SIS Hivatal
a) felelős a nemzeti másolat adatbázisában szereplő adatok kezeléséért,
b) biztosítja az NS.CP, a nemzeti másolat és a tartalék nemzeti központ, valamint a SIS nemzeti hálózati hozzáférési pont közötti redundáns kommunikációs infrastruktúra folyamatos működésének és biztonságának feltételeit, valamint a Kormány rendeletében meghatározott kormányzati célú hírközlési szolgáltató útján a jelzéskezelők és az NS.CP közötti folyamatos adatkapcsolatot,
c) biztosítja a SIS-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervezeteknek a nemzeti másolat adatbázisához és a központi SIS adatbázisához történő hozzáférését e törvény és a rájuk vonatkozó jogszabályok keretei között,
d) gondoskodik a jelzéskezelők és a SIRENE Iroda által figyelmeztető jelzésként, kiegészítő adatként vagy megjelölésként továbbított adatoknak a központi SIS adatbázisban történő azonnali elhelyezéséről,
e) az 5. § (4)–(9) bekezdésében foglalt eljárásrend szerint haladéktalanul értesíti a figyelmeztető jelzés elhelyezését kezdeményező jelzéskezelőt, ha a CS.SIS-be történő adattovábbítás során észleli, hogy az érintett személyre vagy tárgyra már létezik egy másik figyelmeztető jelzés a SIS-ben (a továbbiakban: többszörös jelzéselhelyezés),
f) vezeti a 36. § szerinti NS.CP naplónyilvántartást, valamint a 38. § szerinti jogosultság-nyilvántartást,
g) gondoskodik az N.SIS Hivatal munkatársainak és az általa megbízott adatfeldolgozónak az adatbiztonságról és az adatvédelmi szabályokról történő képzéséről,
h) tevékenységével összefüggően gondoskodik az adatbiztonsági követelmények betartásáról,
i) az NS.CP közvetlen hozzáférést biztosító felhasználói felületén (a továbbiakban: NS.CP Portál) keresztül jogszabályban meghatározott feltételek szerint biztosítja
ia) a jelzéskezelési műveletek elvégezhetőségét,
ib) az európai vagy nemzetközi elfogatóparancshoz kapcsolódó figyelmeztető jelzés ideiglenes lekérdezhetetlenné tételéhez szükséges műveletek elvégezhetőségét,
ic) a figyelmeztető jelzésekhez kapcsolódó értesítések, a megjelölések, a figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatok, illetve az egymással összeegyeztethetetlen figyelmeztető jelzések kezelését,
id) a CS.SIS-ből és a nemzeti másolatból való közvetlen lekérdezést,
j) felügyeli, hogy az NS.CP útján adatkezelésre jogosult szervezetek e tevékenységüket a jogszabályoknak és a SIS technikai követelményeinek megfelelően végezzék, valamint
k) az NS.CP zökkenőmentes működése és biztonsága érdekében a Kormány rendeletében kijelölt, a kötelezően biztosítandó központosított alkalmazásüzemeltetési és e rendszert érintő alkalmazásfejlesztési szolgáltatásokat nyújtó központi szolgáltatót vesz igénybe.
(2) Ha a többszörös jelzéselhelyezéssel érintett figyelmeztető jelzések egymással nem összeegyeztethetők és több jelzéskezelőt érintenek, vagy nemzetközi egyeztetést tesznek szükségessé, az N.SIS Hivatal az érintett jelzéskezelő mellett haladéktalanul értesíti a SIRENE Irodát is.
(3) Az N.SIS Hivatal az (1) bekezdés a) és c)–h) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott feladatok ellátása érdekében kezelhető adatok tekintetében adatkezelőnek minősül.
(4) A jelzéskezelők az általuk a SIS központi adatbázisába továbbított adatok tekintetében, a lekérdezést végrehajtó szervek az általuk a SIS központi adatbázisából vagy a nemzeti másolatból lekérdezett adatok tekintetében adatkezelőknek minősülnek.
(5) Az N.SIS Hivatal a feladat- és hatáskörébe tartozó, N.SIS-szel kapcsolatos adatfeldolgozási feladatokat a Kormány rendeletében meghatározott, kötelező jelleggel igénybe veendő adatfeldolgozó igénybevételével látja el.
3. A SIRENE Iroda
3. § (1) A SIRENE Iroda az e törvényben és az Európai Unió kötelező jogi aktusaiban meghatározott feladatait a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ látja el.
(2) A SIRENE Iroda
a) * kiegészítő információkat cserél más SIS-t alkalmazó államok SIRENE Irodáival és az Europol SIRENE Irodájával,
b) koordinálja a CS.SIS-ben magyar jelzéskezelők által elhelyezett adatok minőségének ellenőrzését,
c) összeegyeztethetetlen többszörös figyelmeztetőjelzés-elhelyezés kezdeményezése esetén elvégzi a több jelzéskezelőt érintő, valamint a nemzetközi egyeztetést igénylő feladatokat, ha az elhelyezendő figyelmeztető jelzés a jogszabályban foglalt prioritási sorrend szerint elsőbbséget élvez a már elhelyezett jelzéshez képest,
d) * ellátja az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 46. és 47. cikke, illetve az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. és 62. cikke szerint a személyazonossággal való visszaélés elkerülése, illetve kezelése, valamint a hasonló jellemzőkkel rendelkező személyek megkülönböztetése érdekében végzendő adatkezelési tevékenységet,
e) az NS.CP-n keresztül, az arra feljogosított jelzéskezelő kérésére létrehozza és törli a magyar szervek által elhelyezett figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatokat, szükség esetén módosítja az összekapcsolt figyelmeztető jelzések körét,
f) * a nemzetközi körözési, valamint az európai vagy nemzetközi elfogatóparanccsal érintett személy elfogását célzó más művelet érdekében vádemelés előtt az ügyészség, a vádemelés után a bíróság döntése alapján az átadási vagy kiadatási letartóztatás céljából bevitt figyelmeztető jelzést ideiglenesen lekérdezhetetlenné teszi az átadási vagy kiadatási eljárás megkezdése előtt,
g) * e törvény szerint végrehajtja azokat az intézkedéseket, amelyeknek a célja, hogy a nemzeti joggal, a nemzetközi kötelezettséggel összeegyeztethetetlen kapcsolat az N.SIS-ben ne legyen látható,
h) * ha ennek feltételei fennállnak, a külföldi figyelmeztető jelzésekhez megjelölés csatolását kéri a figyelmeztető jelzést elhelyező államtól, illetve a hazai figyelmeztető jelzésekhez külföldi SIRENE Iroda kérésére megjelölést csatol,
i) * a tevékenységével összefüggésben felelős az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályok betartásáért, valamint az Iroda személyzetének adatvédelmi és adatbiztonsági képzéséért,
j) * biztosítja az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 53. cikke, illetve az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 67. cikke alapján a személyek részére a SIS-ben kezelt adataikhoz való hozzáférési, helyesbítési és törlési jogok gyakorlását,
k) * fogadja és kezeli a figyelmeztető jelzéseket érintő találatokról szóló tájékoztatást, valamint
l) * közli a megkereső fél SIRENE Irodájával a magyar figyelmeztető jelzés eltérő célú felhasználásának engedélyezéséről szóló döntéseket.
(3) A SIRENE Iroda feladatai végrehajtása érdekében hozzáféréssel rendelkezik a CS.SIS-ben tárolt adatokhoz, valamint rendkívüli esetben az NS.CP Portál segítségével jogosult a haladéktalanul szükséges nemzeti jelzéskezelési műveletek elvégzésére. Az így végzett műveletekről az érintett jelzéskezelőt értesíti.
(4) A SIRENE Iroda az e §-ban meghatározott feladatok ellátását szabályozó törvények alapján kezelhető adatok tekintetében adatkezelő.
4. A jelzéskezelők
4. § (1) A jelzéskezelők
a) az általuk kezelt adatállományokból vagy egyedi adatból az Európai Unió kötelező jogi aktusában és a vonatkozó hatályos jogszabályokban meghatározott módon elvégzik a jelzéskezelési műveleteket,
b) elvégzik a saját figyelmeztető jelzéseik között vagy a más tagállam figyelmeztető jelzésével összefüggő, összeegyeztethetetlen többszörös jelzéselhelyezéssel kapcsolatos feladatokat, ha az elhelyezendő jelzés a jogszabályban meghatározott prioritási sorrend alapján nem élvez elsőbbséget a már elhelyezett jelzéshez képest,
c) a 18. § szerint kezdeményezik a figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatok létrehozását;
d) kezelik a figyelmeztető jelzéseket érintő találatokról szóló tájékoztatást és megteszik az annak alapján szükséges intézkedéseket,
e) * jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén döntenek az általuk a SIS-be bevitt figyelmeztető jelzések eltérő célú felhasználásának engedélyezéséről,
f) * biztosítják, hogy az általuk a CS.SIS-ben elhelyezett adatok megfeleljenek a SIS adatminőségi követelményeinek,
g) * haladéktalanul kezdeményezik az általuk továbbított adatnak a SIS-ben történő módosítását, kiegészítését, javítását vagy törlését, ha az szükségessé válik, valamint
h) a tevékenységükkel összefüggésben felelősek az adatbiztonsági szabályok betartásáért és a jelzéskezelői feladataikkal érintett személyzet adatvédelmi és adatbiztonsági képzéséért.
(2) A jelzéskezelők az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátását szabályozó törvények alapján kezelhető adatok tekintetében adatkezelők.
(3) Ha valamely jelzéskezelő egy másik jelzéskezelő feladat- és hatáskörébe tartozó informatikai rendszer útján kapcsolódik az NS.CP-hez, az alkalmazott informatikai megoldástól függetlenül az adott ügy érdemében eljáró jelzéskezelő felel az (1) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítéséért. Az a jelzéskezelő, amelynek az informatikai rendszere a kapcsolódást biztosítja, e tevékenységével összefüggésben az adott ügyben kizárólag az (1) bekezdés f) és h) pontjában meghatározott feladatok teljesítéséért felel.
5. § (1) A jelzéskezelő és a SIRENE Iroda a jelzéskezelési műveletet valamint a megjelöléssel és a figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatokkal kapcsolatos műveleteket az NS.CP útján továbbítja a CS.SIS felé.
(2) A (1) bekezdés szerinti művelet elvégezhető az NS.CP-hez kapcsolódó informatikai rendszer útján (a továbbiakban: rendszer-rendszer kapcsolat), vagy közvetlenül az NS.CP Portál felületén keresztül.
(3) A rendszer-rendszer kapcsolattal rendelkező szervezet erre kijelölt szervezeti egysége vagy személyzetének erre kijelölt tagjai a rendszer-rendszer kapcsolat üzemzavara esetén, az üzemzavar időtartama alatt az NS.CP Portál felületén elvégezhetik a szervezet feladat- és hatáskörébe tartozó (1) bekezdés szerinti műveletet.
(4) * Az (1) bekezdés szerinti művelet végzése során a SIS technikai követelményeivel összhangban, a SIRENE Kézikönyv rendelkezéseire tekintettel kell eljárni.
(5) * Egy személyre vagy tárgyra vonatkozóan csak egy magyar jelzéskezelő által elhelyezett figyelmeztető jelzés szerepelhet a CS.SIS-ben. A rejtett vagy célzott ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzés kiadásakor az összeegyeztethetőségre vonatkozó szabályoktól el lehet térni, különösen akkor, ha a figyelmeztető jelzés kiadása nemzetbiztonsági célból történik.
(5a) * A figyelmeztető jelzés bevitele előtt a jelzéskezelő ellenőrzi, hogy a SIS az érintett személyre vagy tárgyra vonatkozóan tartalmaz-e már figyelmeztető jelzést. Annak ellenőrzése érdekében, hogy az adott személyre vonatkozóan már vittek-e be figyelmeztető jelzést, daktiloszkópiai adatokkal is ellenőrzést kell végezni, ha ilyen adatok rendelkezésre állnak.
(6) * Ha az érintett személyre vagy tárgyra egy másik SIS-t alkalmazó állam már elhelyezett egy figyelmeztető jelzést, az N.SIS Hivatal erről értesítést küld az (5) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés elhelyezését kezdeményező jelzéskezelőnek. A figyelmeztető jelzés akkor helyezhető el, ha a két figyelmeztető jelzés egymással jogszabályban meghatározottak szerint összeegyeztethető.
(7) * Ha a két figyelmeztető jelzés egymással nem egyeztethető össze és az (5) bekezdés szerinti jelzéskezelő által elhelyezendő figyelmeztető jelzés a jogszabályban meghatározott prioritási sorrend szerint elsőbbséget élvez a másik SIS-t alkalmazó állam által elhelyezett figyelmeztető jelzéshez képest, a jelzéskezelő erről értesíti a SIRENE Irodát. A SIRENE Iroda lefolytatja a magyar figyelmeztető jelzés elhelyezéséhez szükséges nemzetközi egyeztetést.
(8) Ha a magyar jelzéskezelő által elhelyezendő figyelmeztető jelzés a (7) bekezdés szerint nem élvez elsőbbséget a már elhelyezett figyelmeztető jelzéshez képest, a jelzéskezelő végzi a többszörös jelzéselhelyezéssel kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatokat.
(9) * Ha valamely személyre vagy tárgyra vonatkozóan már szerepel a CS.SIS-ben egy magyar jelzéskezelő által elhelyezett figyelmeztető jelzés és ugyanarra a személyre vagy tárgyra vonatkozóan egy további jelzéskezelő is figyelmeztető jelzés elhelyezését kezdeményezi, az N.SIS Hivatal erről értesítést küld az érintett jelzéskezelőnek.
(10) Ha az elhelyezni kívánt újabb figyelmeztető jelzés a (7) bekezdés szerint elsőbbséget élvez a már elhelyezett figyelmeztető jelzéshez képest és a két figyelmeztető jelzés különböző jelzéskezelőktől származik, az újabb figyelmeztető jelzés elhelyezését kezdeményező jelzéskezelő erről értesíti a SIRENE Irodát. A SIRENE Iroda konzultál az érintett jelzéskezelőkkel arról, hogy melyik figyelmeztető jelzés szerepeljen a CS.SIS-ben.
(11) Ha az elhelyezni kívánt újabb figyelmeztető jelzés a (7) bekezdés szerint nem élvez elsőbbséget a már elhelyezett figyelmeztető jelzéshez képest, az újabb figyelmeztető jelzés elhelyezését kezdeményező jelzéskezelő végzi a többszörös jelzéselhelyezéssel kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatokat.
5. A figyelmeztető jelzések és kiegészítő adatok elhelyezésének szabályai
6. § (1) Ha a bíróság egy személlyel szemben európai elfogatóparancsot vagy nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki, figyelmeztető jelzést és hozzá kapcsolódó kiegészítő adatokat kell elhelyezni a CS.SIS-ben.
(2) * Ha egy személy európai elfogatóparancs alapján átadás céljából áll körözés alatt, az európai elfogatóparancs egy elektronikus példányát vagy elektronikus másolatát kiegészítő adatként el kell elhelyezni a CS.SIS-ben. Az átadási letartóztatás céljából kiadott figyelmeztető jelzésben több európai elfogatóparancs elektronikus példánya vagy elektronikus másolata is elhelyezhető.
(3) * Az európai elfogatóparancsnak az Európai Unió egy vagy több hivatalos nyelvén készült fordításának egy elektronikus példánya vagy elektronikus másolata is elhelyezhető a CS.SIS-ben.
(4) * A SIRENE Iroda az (1) bekezdés szerinti elfogatóparancsot a körözés elrendelése és figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából rögzíti a körözési nyilvántartási rendszerben.
(5) * A SIRENE Iroda az adatok ellenőrzését követően továbbítja a kiegészítő információkat a többi tagállam SIRENE Irodái felé.
(6) * A SIRENE Iroda – folyamatban lévő nemzetközi körözési művelet vagy az európai, illetve nemzetközi elfogatóparanccsal érintett személy elfogását célzó más művelet eredményességének biztosítása céljából, az abban érintett magyar rendvédelmi szerv indítványára, az európai vagy nemzetközi elfogatóparancsot a vádemelés előtt az ügyészség, a vádemelés után a bíróság előzetes engedélyével – ideiglenesen lekérdezhetetlenné teheti az átadási vagy kiadatási letartóztatás céljából bevitt, már meglévő figyelmeztető jelzést annak érdekében, hogy a műveletben érintett tagállamok végfelhasználói ne kérdezhessék le azt. Ilyen esetekben a figyelmeztető jelzés kizárólag a tagállamok SIRENE Irodái számára hozzáférhető. Az átadási vagy kiadatási letartóztatás céljából bevitt figyelmeztető jelzés ideiglenes lekérdezhetetlenné tételére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a művelet célja egyéb intézkedésekkel nem valósítható meg és a SIRENE Iroda a vonatkozó előzetes ügyészi vagy bírói engedélyről a műveletben érintett valamennyi tagállamot kiegészítő információk cseréje útján tájékoztatta.
(7) * Az átadási vagy kiadatási letartóztatás céljából elhelyezett figyelmeztető jelzés ideiglenes lekérdezhetetlenné tétele legfeljebb 48 óráig tarthat, amit szükség esetén 48 órával – akár egymást követő több alkalommal is – a SIRENE Iroda meghosszabbíthat.
(8) * A SIRENE Iroda statisztikát készít azon figyelmeztető jelzések számáról, amelyeket ideiglenesen lekérdezhetetlenné tettek.
(9) * Az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 55. cikk (1) bekezdésében meghatározott esetekben a SIRENE Iroda az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzést haladéktalanul törli.
7. § * (1) A rendőrség, az ügyészség, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozóhatósági feladatot ellátó szervezeti egysége a körözési nyilvántartási rendszer útján figyelmeztető jelzés elhelyezését rendeli el és kiegészítő adatokat csatolhat a Schengeni Információs Rendszerben arról a személyről, illetve figyelmeztető jelzést arról az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 36. cikk (1) bekezdése szerinti tárgyról, készpénz-helyettesítő fizetési eszközről, értékpapírról, akivel vagy amellyel kapcsolatban rejtett vagy célzott ellenőrzést rendelt el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzések és kiegészítő adatok elhelyezésére abban az esetben van lehetőség, ha megalapozottan feltehető, hogy az érintett az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 25. § (2) bekezdése és az 1. számú melléklete szerinti bűncselekményt tervez elkövetni, előkészít, illetve követ el, vagy okkal feltételezhető – különösen az általa elkövetett múltbeli bűncselekmények alapján –, hogy a jövőben is ilyen bűncselekményt követ el a SIS-t alkalmazó állam területén, abban az esetben is, ha a magyar jog szerint az előkészület nem büntetendő.
(3) Az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés elhelyezését és kiegészítő adatok csatolását kezdeményezheti a körözési nyilvántartási rendszer útján
a) a polgári nemzetbiztonsági szolgálat Magyarország nemzetbiztonságát sértő vagy veszélyeztető tevékenység felderítése vagy elhárítása érdekében,
b) a terrorizmust elhárító szerv a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/E. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, valamint e) pontjában meghatározott feladata ellátása érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szabályainak alkalmazásával folytatott titkos információgyűjtés során.
(4) Az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 55. cikk (4) bekezdésében meghatározott esetekben a körözést elrendelő szerv a SIRENE Iroda értesítését vagy a tudomásszerzést követően az (1) és (3) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzést haladéktalanul törli.
8. § (1) * Ha az elrendelő szerv a körözés tényét a nyilvántartásba bejegyezte, a körözési nyilvántartási rendszert működtető szerv haladéktalanul elhelyezi a figyelmeztető jelzést, valamint a kiegészítő adatot a CS.SIS-ben arról a személyről,
a) akit eltűnés miatt köröznek,
b) akit a büntetőeljárásban elérhetőségének megállapítása érdekében tanúként vagy bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyként köröznek,
c) aki szabadságvesztés vagy elzárás büntetésének, illetve javítóintézeti nevelésének letöltését vagy a vele szemben elrendelt kényszergyógykezelés végrehajtását nem kezdte meg és emiatt elérhetőségének megállapítása érdekében körözését rendelték el, de az európai elfogatóparancs vagy a nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásának törvényi feltételei nem állnak fenn,
d) amely kiskorúnál fennáll annak közvetlen és nyilvánvaló veszélye, hogy a szülő, családtag vagy gyám jogellenesen és rövid időn belül elviheti és utazását meg kell akadályozni, vagy
e) akinek a személyazonosságát az általa elkövetett terrorista bűncselekmény vagy más súlyos bűncselekmény helyszínén rögzített daktiloszkópiai adat SIS-be történő bevitelével kívánják megállapítani, feltéve, hogy személyazonossága az egyéb nemzeti, uniós vagy nemzetközi adatbázisból származó adat ellenőrzését követően sem nyert megállapítást.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti figyelmeztető jelzés elhelyezésekor azt is jelezni kell, hogy megtalálása esetén
a) a személyt védelem alá kell helyezni saját biztonsága érdekében,
b) * a személyt védelem alá kell helyezni mások biztonsága, közrendet vagy közbiztonságot fenyegető veszély elhárítása érdekében, vagy
c) a személyt nem kell védelem alá helyezni.
(3) * A bíróság – ideértve a büntetés-végrehajtási bírót is – és az ügyészség az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti, általa hozott körözést elrendelő határozatot elektronikus úton rögzíti a körözési nyilvántartási rendszerben.
(4) * A (2) bekezdés a) és b) pontját elsősorban olyan személyre – különösen kiskorúra – kell alkalmazni, akinek az arra jogosult szerv határozata alapján az intézményi elhelyezése szükséges.
(5) * Az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló kiskorú nagykorúságának elérését megelőzően a figyelmeztető jelzés fenntartásának indokát és szükségességét felül kell vizsgálni és a körözés visszavonásával egyidejűleg a figyelmeztető jelzést törölni kell. Ha a figyelmeztető jelzés továbbra is indokolt, azt tartózkodási hely megállapítása céljából kell elhelyezni.
(6) * Az eltűnt személlyel kapcsolatos, kiskorú személyt érintő figyelmeztető jelzések alkalmazandók az elszökött kiskorúra, a kísérő nélküli kiskorúra, továbbá azon kiskorúval kapcsolatos ügyekre, akinél fennáll a szülő, családtag vagy gyám általi jogellenes elvitel veszélye.
(7) * Az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 55. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben a körözést elrendelő szerv a SIRENE Iroda értesítését vagy a tudomásszerzést követően az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzést haladéktalanul törli.
(8) * A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben a DNS-profil – az adatminőségre vonatkozó minimum-előírások és a műszaki előírások minőség-ellenőrzés lefolytatását követően – kizárólag akkor csatolható az (1) bekezdés a) pontja szerint elhelyezett jelzéshez, ha a személyazonosság megállapítása céljára nem áll rendelkezésre fénykép, arcképmás vagy daktiloszkópiai adat, vagy azok a célnak nem megfelelőek. A figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó személy közvetlen felmenő ági rokonainak, leszármazójának és testvérének a DNS-profilja csatolható, ha az említett személy ehhez kifejezett hozzájárulását adja. A DNS-profilban csak az eltűnt személy azonosításához feltétlenül szükséges információk szerepelhetnek.
9. § * (1) Az idegenrendészeti hatóság figyelmeztető jelzés elhelyezését rendeli el és kiegészítő adatot csatol a CS.SIS-ben a harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan az (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (1) és (2) bekezdésében, valamint az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikk (1) bekezdésében és a 25. cikkében meghatározott esetekben.
(2) Az idegenrendészeti hatóság az (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban eltekinthet a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzés SIS-be történő bevitelétől.
(3) Az (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikkében, valamint az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 40. cikkében meghatározott esetekben a figyelmeztető jelzés elhelyezését elrendelő hatóság vagy szerv a SIRENE Iroda értesítését vagy a tudomásszerzést követően az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzést haladéktalanul törli.
10. § (1) * Ha a körözés tényét az elrendelő szerv a nyilvántartásba bejegyezte, a körözési nyilvántartási rendszert működtető szerv haladéktalanul elhelyezi a figyelmeztető jelzést a CS.SIS-ben a lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználás céljából körözött alábbi tárgyakról:
a) gépjármű, függetlenül a meghajtó rendszertől,
b) 750 kg-ot meghaladó öntömegű pótkocsi,
c) lakókocsi,
d) ipari berendezés,
e) hajó,
f) hajómotor,
g) konténer,
h) légi jármű,
i) légijármű-motor,
j) lőfegyver,
k) külföldi hatóság által kibocsátott eltulajdonított, jogellenesen felhasznált, elveszett vagy hamis kitöltetlen hivatalos okmány,
l) külföldi hatóság által kibocsátott eltulajdonított, jogellenesen felhasznált, elveszett, érvénytelenített, vagy hamis kitöltött személyazonosító okmány, így különösen útlevél, személyazonosító igazolvány, tartózkodási engedély, úti okmány és vezetői engedély,
m) külföldi hatóság által kibocsátott eltulajdonított, jogellenesen felhasznált, elveszett, érvénytelenített vagy hamis jármű-forgalmiengedély és járműrendszámtábla,
n) bankjegy (regisztrált bankjegy) és hamis bankjegy,
o) információtechnológiai eszköz,
p) gépjárművek azonosítható alkotóeleme,
q) ipari berendezés azonosítható alkotóeleme,
r) egyéb nagy értékű, könnyen azonosítható tárgy.
(2) * Ha az érintett személy a külföldi kiállítású okmányai elvesztéséről, eltulajdonításáról nem a rendőrségen tesz bejelentést, a bejelentést fogadó hatóság haladéktalanul értesíti a rendőrséget.
(3) * Az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 55. cikk (5) bekezdésében meghatározott esetekben a körözést elrendelő szerv a SIRENE Iroda értesítését vagy a tudomásszerzést követően az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzést haladéktalanul törli.
11. § (1) Ha az idegenrendészeti hatóság vagy a menekültügyi hatóság a központi idegenrendészeti nyilvántartásba erre irányuló bejegyzést helyezett el, a központi idegenrendészeti nyilvántartás adatkezelő szerve haladéktalanul továbbítja a CS.SIS-be az alábbi tárgyak adatait a lefoglalásra vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából:
a) * az idegenrendészeti hatóság vagy a menekültügyi hatóság által kiállított és eltulajdonított, elveszett, egyéb okból érvénytelenített, vagy hamis okmány, különösen
aa) az úti okmány, valamint
ab) a tartózkodásra jogosító okmány,
b) * ab) a tartózkodásra jogosító okmány,
(2) * A személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv a nyilvántartásba való bejegyzést követően haladéktalanul továbbítja a CS.SIS-be az alábbi tárgyak adatait a lefoglalásra vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából:
a) * magyar hatóság által kiállított személyazonosító igazolvány, amelyet eltulajdonítottak, elvesztettek, jogellenesen felhasználtak, hamis volta vagy egyéb ok miatt érvénytelenítettek, valamint
b) * kitöltetlen személyazonosító igazolvány, amelyet eltulajdonítottak, elvesztettek, jogellenesen felhasználtak, továbbá amelyről megállapították, hogy hamis.
(3) * Az útiokmány-nyilvántartó szerv a nyilvántartásba való bejegyzést követően haladéktalanul továbbítja a CS.SIS-be az alábbi tárgyak adatait a lefoglalásra vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából:
a) * magyar hatóság által kiállított magánútlevél és hivatalos útlevél, ide nem értve az ideiglenes magánútlevelet, amelyet eltulajdonítottak, elvesztettek, jogellenesen felhasználtak, hamis volta vagy egyéb ok miatt érvénytelenítettek az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott okmány kivételével, valamint
b) * kitöltetlen úti okmány – az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott úti okmány kivételével –, amelyet eltulajdonítottak, elvesztettek, jogellenesen felhasználtak, továbbá amelyről megállapították, hogy hamis.
(4) * A közúti közlekedési nyilvántartó szerv a nyilvántartásba való bejegyzést követően haladéktalanul továbbítja a CS.SIS-be az alábbi tárgyak adatait a lefoglalásra vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából:
a) * magyar hatóság által kiállított vezetői engedély, állandó és ideiglenes forgalmi engedély és – az utángyártott rendszám kivételével – a rendszámtábla, az ideiglenes rendszámtábla, amelyet eltulajdonítottak, elvesztettek, jogellenesen felhasználtak, hamis volta vagy egyéb ok miatt érvénytelenítettek, valamint
b) * kitöltetlen vezetői engedély és forgalmi engedély, amelyet eltulajdonítottak vagy elvesztettek.
(5) * A (2) bekezdés b) pontja, a (3) bekezdés b) pontja, valamint a (4) bekezdés b) pontja szerinti tárgyakra vonatkozó adatokat a figyelmeztető jelzés és kiegészítő adat CS.SIS-be történő elhelyezése céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv, a közúti közlekedési nyilvántartó szerv és az útiokmány-nyilvántartó szerv az NS.CP Portál felületén keresztül helyezi el a CS.SIS-ben.
(6) * Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott érvénytelenített okmányról vagy rendszámtábláról – ide nem értve az elvesztés vagy eltulajdonítás miatt történő érvénytelenítést – akkor kell a SIS-ben figyelmeztető jelzést elhelyezni, ha hivatalból indult eljárásban került sor annak érvénytelenítésére és az okmány, illetve a rendszámtábla nincs a hatóság birtokában.
(7) * Ha a körözést elrendelő szerv a 10. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti járműről olyan bejegyzést helyez el a körözési nyilvántartási rendszerben, amelynek adattartalma kiterjed a rendszámtáblára is, a rendszámtáblára külön nem kell elhelyezni a (4) bekezdés a) pontja szerinti figyelmeztető jelzést.
(8) * Az (1)–(4) bekezdés szerinti tárgy lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználása céljából elrendelt körözéséről vagy a körözési adatok nyilvántartásból való törléséről, a körözési nyilvántartási rendszert működtető szerv elektronikus úton értesíti a figyelmeztető jelzés elhelyezésére hatáskörrel rendelkező központi idegenrendészeti nyilvántartás adatkezelő szervét, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervet, az útiokmány-nyilvántartó szervet vagy a közúti közlekedési nyilvántartó szervet az okmány vagy hatósági jelzés érvénytelenítésének a központi nyilvántartásba történő bejegyzése és a figyelmeztető jelzés elhelyezése vagy a figyelmeztető jelzés törlése céljából.
(9) * Az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 55. cikk (5) bekezdésében meghatározott esetekben a jelzést elhelyező szerv vagy hatóság a SIRENE Iroda értesítését vagy a tudomásszerzést követően az e § szerinti figyelmeztető jelzést haladéktalanul törli.
12. § * (1) A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés és kiegészítő adat legfeljebb a következő adatokat tartalmazhatja:
a) az (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében, az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikkében, valamint az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikkében meghatározott adatokat,
b) a 6. § (2) és (3) bekezdése szerinti adatokat, valamint c) a (2) és (3) bekezdés szerinti adatokat.
(2) Az átadási vagy kiadatási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzést rögzítő szerv – az érintett személy hollétének megállapítása céljából – a figyelmeztető jelzés adattartamát hivatalból vagy a nyomozó hatóság, ügyészség, illetve a bíróság indítványára kiegészítheti az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikk (5) bekezdése szerinti tárgyakra vonatkozó adatokkal, amennyiben egyértelmű jel mutat arra, hogy a személy, illetve az egyes tárgyak között kapcsolat van.
(3) Eltűnt személyek, illetve különleges bánásmódot igénylő olyan személyek esetében (ideértve a kiskorúakat is), akiknek az utazását meg kell akadályozni, valamint a bírósági eljárásban való részvételük érdekében keresett személyek vonatkozásában a figyelmeztető jelzést rögzítő szerv – az adott személy hollétének megállapítása érdekében – a figyelmeztető jelzés adattartamát kiegészítheti az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikk (8) bekezdése szerinti tárgyakkal, amennyiben egyértelmű jel mutat arra, hogy a személy, illetve az egyes tárgyak között kapcsolat van.
6. A kiegészítő információkra vonatkozó szabályok
13. § * Kiegészítő információt a SIRENE Iroda az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, illetve az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 2. pontjában meghatározott esetekben, az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, illetve az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott módon továbbíthat.
14. § * Az európai elfogatóparancson alapuló figyelmeztető jelzés elhelyezésével egyidejűleg a SIRENE Iroda a SIS-t alkalmazó államok részére kiegészítő információként továbbítja az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló 2002/584/IB tanácsi kerethatározat 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott információkat is.
15. § * A nemzetközi elfogatóparancson alapuló figyelmeztető jelzés elhelyezésével egyidejűleg a SIRENE Iroda a SIS-t alkalmazó államok részére továbbítja a következő kiegészítő információkat is:
a) a nemzetközi elfogatóparancsot kibocsátó bíróság megnevezése,
b) az elfogatóparancs kibocsátásának ideje,
c) az elfogatóparancs száma,
d) a bűncselekmény jellege, jogi minősítése,
e) a bűncselekmény elkövetési helye és ideje, a keresett személy részvételének módja a bűncselekményben,
f) amennyire lehetséges, a bűncselekmény körülményei és következményei,
g) a jogerősen kiszabott szabadságvesztés tartama, illetve a bűncselekmény miatt kiszabható szabadságvesztés tartamának felső határa, valamint
h) a figyelmeztető jelzés végrehajtása szempontjából szükséges egyéb, személyes adatokat nem tartalmazó információ.
16. § A SIRENE Iroda a kiegészítő információk beszerzése és továbbítása céljából – az adatigénylés céljának meghatározása mellett – az alábbi adatok átvételére jogosult:
a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatok közül a polgár személyazonosító igazolványának, továbbá személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítója, az okmány érvényességére vonatkozó adatok, név- és lakcímadatai, anyja neve, arcképmása, állampolgársága, születési helye, születési ideje, neme, a nyilvántartásból való kikerülés oka, helye és ideje,
b) a külföldre utazásról szóló törvény szerinti útiokmány-nyilvántartásban szereplő adatok közül az arra vonatkozó adat, hogy az érintett személy rendelkezik-e érvényes úti okmánnyal, valamint az úti okmány birtokosának családi és utóneve – ideértve a születési családi és utónevet is –, arcképmása, saját kezű aláírása, az úti okmány okmányazonosítója, kiadásának, cseréjének, visszavonásának, bevonásának, érvényességének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, megtalálásának, megkerülésének ténye,
c) * a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény szerinti idegenrendészeti résznyilvántartásokban szereplő valamennyi adat,
d) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti résznyilvántartásokban szereplő valamennyi adat,
e) * a körözési nyilvántartási rendszerből a nyilvántartásban szereplő valamennyi adat,
f) * az európai vagy a nemzetközi elfogatóparancsot kibocsátó bíróságtól a 12. §-ban meghatározott adatok, illetve a lehetséges viselkedésre vonatkozó feltevések, valamint a 14–15. §-ban meghatározott adatok,
g) * a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény szerinti bűntettesek nyilvántartásában, a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában, a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt álló személyek nyilvántartásában, továbbá a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában szereplő valamennyi adat,
h) a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény szerinti fogvatartotti nyilvántartásban szereplő adatok közül a fogvatartott személyazonosító adatai, fényképe és lakcíme, a fogva tartás jogalapja, helye, a szabadulással összefüggő adatok,
i) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti
ia) engedély-nyilvántartásban szereplő adatok közül a járművezető személyazonosító adata és lakcíme, arcfényképe, az engedély típusára, okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére (idejére, kategóriájára), cseréjére és visszavonására, eltulajdonítására, megsemmisülésére, elvesztésére, találására, megkerülésére vonatkozó adatok,
ib) járműnyilvántartásban szereplő valamennyi adat,
j) a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvény szerinti lőfegyverek központi nyilvántartásában szereplő valamennyi adat, kivéve az engedéllyel rendelkező személy egészségügyi alkalmasságának időtartamára vonatkozó adatot,
k) a víziközlekedésről szóló törvény szerinti, az úszólétesítmények hajózási hatóság által vezetett nyilvántartásában szereplő valamennyi adat, valamint
l) * a Magyarország Légijármű Lajstromában szereplő valamennyi adat.
7. Megjelölés csatolása
17. § (1) * A SIRENE Iroda a külföldi állam által elhelyezett figyelmeztető jelzéshez megjelölés csatolását kezdeményezi, ha a SIS-t alkalmazó külföldi állam figyelmeztető jelzése alapján elrendelt intézkedés a magyar joggal, Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel vagy alapvető nemzeti érdekeivel nem egyeztethető össze, és emiatt az nem hajtható végre.
(2) A megjelölés SIS II-be történő felvétele érdekében a SIRENE Iroda megjelölni kívánt figyelmeztető jelzést elhelyező állam SIRENE Irodáját keresi meg.
(3) A 6. § szerinti figyelmeztető jelzéshez kizárólag akkor lehet megjelölés csatolását kezdeményezni, ha a figyelmeztető jelzésben szereplő személy a Büntető Törvénykönyv értelmében gyermekkorú, vagy ha a figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló ügyben a Fővárosi Törvényszék a személy átadásának megtagadásáról döntött, vagy megállapította, hogy nem állnak fenn a kiadatás jogi feltételei. Az e bekezdés alapján csatolt megjelölés nem vonható vissza mindaddig, amíg az e bekezdésben foglalt feltételek fennállnak.
(3a) * Ha a rendelkezésre álló adatok alapján a 6. § szerinti figyelmeztető jelzéssel összefüggésben megtagadási ok állapítható meg, erről a SIRENE Iroda tájékoztatja a Fővárosi Törvényszéket. Késedelmet nem tűrő esetben, vagy ha kötelező megtagadási ok állapítható meg, a SIRENE Iroda a külföldi állam által elhelyezett figyelmeztető jelzéshez megjelölés csatolását kezdeményezi, és erről a Fővárosi Törvényszéket tájékoztatja.
(4) * Ha a magyar megjelölés a 7. § (1) bekezdése, illetve a 8. § (1) bekezdés a) és d) pontja, valamint az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikk (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti figyelmeztető jelzést érinti, a figyelmeztető jelzésre az NS.CP nem jelez találatot a lekérdezést végző hatóság felé. Ha a figyelmeztető jelzés egy személy kiadatási vagy átadási célú letartóztatására irányul, az NS.CP alternatív intézkedésként a személy lakó- vagy tartózkodási helyének megállapítását jeleníti meg a lekérdezést végző hatóság felé. Az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 36. cikk (1) bekezdése alapján kiadott, kikérdezési célú figyelmeztető jelzés helyett, külön megjelölés csatolása nélkül az NS.CP automatikusan rejtett ellenőrzést jelenít meg a hozzáférésre jogosult hatóságok felé. A SIRENE Iroda minden esetben hozzáfér az eredeti figyelmeztető jelzéshez.
(5) Ha a magyar megjelöléssel érintett figyelmeztető jelzést kibocsátó állam különösen sürgős és indokolt esetben a figyelmeztető jelzésben foglalt intézkedés végrehajtását kéri, a SIRENE Iroda haladéktalanul intézkedik annak megvizsgálása iránt, hogy a megjelölést vissza lehet-e vonni. Ha a megjelölés visszavonására sor kerül, a figyelmeztető jelzés szerinti intézkedést haladéktalanul végre kell hajtani.
8. Figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatok
18. § (1) * A SIRENE Iroda végzi az arra feljogosított jelzéskezelők együttes kérésére a magyar figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatok létrehozását és törlését. A kérés benyújtása előtt az érintett jelzéskezelők egymással egyeztetnek. A jelzéskezelők egyeztetése és a kapcsolatok létrehozása nem járhat a hozzáférési jogosultságok sérelmével. A létrehozott kapcsolatban két vagy több figyelmeztető jelzés szerepelhet.
(2) A kapcsolatot törölni kell, ha célját elérte, vagy létrehozásának indoka megszűnt. A törölt figyelmeztető jelzés automatikusan kikerül a kapcsolatból. A kapcsolat megszűnik, ha az abban szereplő figyelmeztető jelzések száma kettő alá csökken.
(3) Ha a SIRENE Iroda egy külföldi állam által elrendelt figyelmeztető jelzéshez megjelölés csatolását kezdeményezi, egyúttal az NS.CP útján intézkedik az iránt, hogy az adott figyelmeztető jelzést érintő kapcsolatok a hozzáférésre jogosult hatóságok számára ne legyenek hozzáférhetők.
(4) A (3) bekezdést kell értelemszerűen alkalmazni abban az esetben is, ha a külföldi állam utóbb létesít kapcsolatot a magyar megjelöléssel érintett figyelmeztető jelzés és valamely más figyelmeztető jelzés között.
(5) A (3)–(4) bekezdés szerinti korlátozást a megjelölés visszavonása esetén fel kell oldani.
9. A SIS-ben kezelt adatokhoz való hozzáférés *
19. § * (1) A SIS-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik
a) a büntetőügyben eljáró bíróság és ügyészség a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,
b) a rendőrség nyomozóhatósági, közbiztonságvédelmi, körözési és határrendészeti feladatai ellátásához, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozóhatósági és vámellenőrzési feladatai ellátásához a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,
c) a rendőrség terrorizmust elhárító szerve törvényben meghatározott bűnmegelőzési, bűnfelderítési, valamint jogszabályban meghatározott szakhatósági feladatainak ellátásához a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,
d) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve törvényben meghatározott bűnmegelőzési, illetve bűnfelderítési feladatainak ellátásához a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,
e) az idegenrendészeti szerv az idegenrendészeti hatósági, menekültügyi hatósági, valamint vízumhatósági és útlevélhatósági feladatai ellátása céljából a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,
f) a konzuli szolgálat a vízumhatósági feladatai ellátása céljából a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,
g) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az állampolgársági eljárás lefolytatása, vagy az állampolgársági eljárás feltételeinek megállapítása céljából, a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,
h) a rendőrség a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvény szerinti engedélyek kiadásával összefüggő eljárás lefolytatása céljából az európai vagy nemzetközi elfogatóparancsra, rejtett vagy célzott ellenőrzésre, valamint a lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó lőfegyverre vonatkozóan kiadott figyelmeztető jelzéseket érintően,
i) a jármű forgalomba helyezésével kapcsolatos, a származás-ellenőrzési eljárásban, valamint az ideiglenes rendszámtábla kiadására irányuló eljárásban a közlekedési igazgatási hatáskörben eljáró szerv, valamint a közúti közlekedési nyilvántartó szerv, továbbá e szerv a forgalomba helyezési eljárást megelőzően elvégzendő származás-ellenőrzési eljárás keretében a következő, lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználás céljából keresett tárgyakra vonatkozó adatot érintően:
ia) gépjármű, függetlenül a meghajtórendszerétől,
ib) a 750 kg-ot meghaladó saját tömegű pótkocsi, illetve lakókocsi,
ic) a gépjármű forgalmi engedélye,
id) a gépjármű hatósági jelzése, valamint
ie) a gépjármű azonosítható alkotóelmei,
j) a hajózási hatóság, illetve a légiközlekedési hatóság a hajók, illetve a légi járművek lajstromba vételével kapcsolatos eljárás lefolytatásához a hajókra, hajómotorokra, légi járművekre, légijármű-motorokra vonatkozó adatokhoz,
k) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 8/A. §-ában meghatározott feladatkörök végrehajtására kijelölt nemzetbiztonsági szolgálat, alaptevékenységi feladatai ellátásához a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,
l) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 5. §-ában meghatározott feladatkör végrehajtására kijelölt nemzetbiztonsági szolgálat, alaptevékenységi feladatai ellátásához a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatóságok a SIS rendszerben tárolt adatokat kizárólag a jogszabályban meghatározott feladataik ellátása érdekében használhatják fel, az (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályaival összhangban.
20. § * A 19. §-ban meghatározott szervezetek személyzetének erre feljogosított tagjai rendszer-rendszer kapcsolat útján vagy az NS.CP Portál felületén keresztül végezhetnek lekérdezéseket a SIS-ből.
21. § *
10. A figyelmeztető jelzések és kiegészítő információk megőrzési időtartama
22. § * (1) A személyekre és tárgyakra elhelyezett figyelmeztető jelzéseket csak annyi ideig lehet tárolni, amennyi azon céloknak az eléréséhez szükséges, amelyek érdekében a figyelmeztető jelzéseket elhelyezték.
(2) A kiutasított, illetve a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó figyelmeztető jelzés az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 39. cikkében foglalt érvényességi idővel, minden további, ismert vagy ismeretlen körözött személyre vagy körözött tárgyra kiadott figyelmeztető jelzés az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 53. és 54. cikkében foglalt érvényességi idővel helyezhető el a SIS-ben.
23. § * A figyelmeztető jelzés elhelyezésére kötelezett jelzéskezelő dönthet a figyelmeztető jelzés érvényességi idejének meghosszabbításáról, ha a figyelmeztető jelzés megőrzési idejének lejártakor a jelzés elhelyezésének okai továbbra is fennállnak. A jelzéskezelő a figyelmeztető jelzés meghosszabbításra az érvényességi idő lejárta előtt legalább 10 munkanappal intézkedik.
24. § *
25. § (1) * A magyar hatóságok, illetve szervek által elhelyezett figyelmeztető jelzésekre vonatkozó adatokat, valamint azon figyelmeztető jelzések adatait, amelyekkel kapcsolatban az ország területén magyar hatóság intézkedést foganatosított, az eljáró hatóság és a SIRENE Iroda a figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló döntésre és a végrehajtott intézkedésre vonatkozó magyar jogszabályokban meghatározott ideig megőrizheti.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat az ott említett figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos kiegészítő információkra is alkalmazni kell.
11. A személyek joga a SIS-ben róluk tárolt adatokhoz való hozzáférésre *
26. § * (1) Bárki kérhet tájékoztatást arról, hogy róla a SIS-ben tárolnak-e adatot, kérelmezheti továbbá a pontatlan adatok helyesbítését, illetve a róla jogellenesen tárolt adatok törlését. A kérelmet az érintett vagy meghatalmazott ügyvédje személyesen, bármely kormányhivatalban, rendőrkapitányságon, illetve külképviseleten terjesztheti elő. A képviseletre az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(2) A kormányhivatal, a rendőrkapitányság, illetve a külképviselet a kérelmet a SIRENE Irodához továbbítja. A SIRENE Iroda és a hatáskörébe tartozó adatkezelési műveletek tekintetében a jelzéskezelő köteles az érintettet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Info.tv.) meghatározottak szerint tájékoztatni arról, hogy a SIS-ben róla milyen adatot kezel, kinek és milyen célból továbbított adatot. A tájékoztatás az Info.tv. vonatkozó rendelkezései alapján tagadható meg.
(3) Ha az érintett olyan adatról kér tájékoztatást, vagy olyan, róla helytelenül tárolt adat módosítását, törlését kezdeményezi, amelyet más, SIS-t alkalmazó állam helyezett el a CS.SIS-ben, akkor a kérelem befogadásáról szóló tájékoztatást – az adattovábbítással kapcsolatos álláspontjuk kialakítása céljából – az érintett állam SIRENE Irodájának kell megküldeni. A tájékoztatásadást meg kell tagadni, ha az érintett adatokat elhelyező állam a közlésükhöz nem járul hozzá.
(4) Ha a tájékoztatásadást a (2) és (3) bekezdés szerint megtagadták, az érintettet a megtagadás tényéről és jogalapjáról, valamint az Info.tv. alapján biztosított jogorvoslat lehetőségéről tájékoztatni kell.
(5) Ha az érintett az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást közvetlenül valamely jelzéskezelőtől kéri, a jelzéskezelő megadja az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást az általa kezelt adatok tekintetében és egyben tájékoztatja az érintettet arról, hogy valamennyi adatkategória vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti eljárás keretében kaphat tájékoztatást.
12. A figyelmeztető jelzés alapján foganatosítandó intézkedés végrehajtása
27. § (1) * A SIS-t alkalmazó külföldi állam által elhelyezett figyelmeztető jelzés alapján elért találat esetén a kért intézkedést – ideértve a 17. § (4) bekezdése szerinti alternatív intézkedést is – a magyar jogszabályoknak megfelelően kell végrehajtani. A foganatosított intézkedésről vagy a végrehajtás akadályáról, illetve a végrehajtáshoz szükséges kiegészítő információk igényléséről a SIRENE Irodát értesíteni kell.
(2) * Ha az a hatóság, amelyhez valamely talált tárgy leadásra került, nem rendelkezik az adott tárgy vonatkozásában a SIS-ből való lekérdezési jogosultsággal, a hatóság a rendőrségnek küldi meg a tárgyat a tárgy SIS-ben történő ellenőrzése érdekében.
(3) * A tárgy további sorsának rendezése tekintetében szükségessé váló, nem igazságügyi útra tartozó információcserét az adott figyelmeztető jelzést kibocsátó külföldi hatósággal a tagállami SIRENE Irodákon keresztül kell lefolytatni.
28. § * (1) A büntetőeljárásban történő lefoglalás vagy büntetőeljárásban történő bizonyítékként való felhasználás céljából körözött tárgyra elhelyezett figyelmeztető jelzés alapján elért találat esetén a megtalált tárgyat az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósági feladatot ellátó szervezeti egysége és vámszerve (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: hatóság) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján lefoglalja. Ebben az esetben a figyelmeztető jelzést a tárgy lefoglalására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresésnek kell tekinteni, és a lefoglalásról értesíteni kell a jogsegély teljesítésére jogosult ügyészséget.
(2) * Az (1) bekezdés alapján a 10. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott tárgy lefoglalása esetén a lefoglalást elrendelő hatóság az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 71/E. §-ában foglaltak alapján a lefoglalást megszünteti, ha a rendelkezésre álló vagy a 27. § (3) bekezdése alapján beszerzett adatok alapján megállapítható, hogy a lefoglalás a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 320. § (1) bekezdése alapján megszüntethető és a lefoglalt dolog
a) * a Be. 321. § (1) bekezdése alapján a dolog tulajdonosának, vagy
b) * tagállami hatóság rendelkezése szerint, a Be. 321. § (2) bekezdése alapján a dolog kiadása iránt alapos igényt bejelentő részére
kiadható.
(3) A (2) bekezdés alapján a lefoglalás megszüntetésére nem kerülhet sor, ha az jóhiszemű harmadik – így különösen a kereskedelmi forgalomban ellenérték fejében történő szerzés tényét igazoló – személy jogát sértené.
(4) Ha a figyelmeztető jelzést elhelyező tagállami hatóság a lefoglalást követő hatvan napon belül a (2) bekezdés alkalmazásához szükséges adatokat nem bocsátja rendelkezésre vagy az eljárási jogsegély iránti megkeresést nem terjeszti elő, a hatóság a lefoglalást megszünteti, és a lefoglalt tárgyat annak rendeli kiadni, akitől lefoglalta. A hatóság a lefoglalás megszüntetéséről a figyelmeztető jelzést elhelyező tagállami hatóságot és az ügyészt tájékoztatja.
13. Hasonló jellemzőkkel rendelkező személyek megkülönböztetése
29. § * Annak érdekében, hogy a figyelmeztető jelzések elhelyezésekor a hasonló jellemzőkkel rendelkező személyek megkülönböztetése biztosított legyen, az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 46. cikkében, illetve az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikkében meghatározott eljárást kell alkalmazni.
14. Eljárás személyazonossággal való visszaélés esetén
30. § (1) * Ha a SIS-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkező hatóság vagy a SIS-t alkalmazó külföldi állam hatósága a SIS-ben történt lekérdezés eredményeként észleli, hogy az érintett személy személyazonosságával visszaéltek, a rendőrség – az érintett személy erre vonatkozó kifejezett kérelmére – a kérelmező személyről elektronikus tárolásra, illetve azonosításra alkalmas módon fényképfelvételt, illetve arcképmást készít és ujjnyomatot, továbbá tenyérnyomatot vesz, valamint feljegyzi az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 47. cikk (3) bekezdése, illetve az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 62. cikk (3) bekezdése szerinti adatokat. Az adatkezelés célja, hogy az érintett személy kétséget kizáróan azonosítható legyen és számára a figyelmeztető jelzésből ne származzon hátrányos jogkövetkezmény.
(2) Ha a személyazonossággal való visszaélést magyar figyelmeztető jelzést elrendelő hatóság által elhelyezett figyelmeztető jelzés kapcsán állapították meg, a rendőrség az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a kérelem befogadását követően haladéktalanul továbbítja a figyelmeztető jelzést elrendelő hatóságnak. A figyelmeztető jelzést elrendelő hatóság haladéktalanul megvizsgálja, hogy a figyelmeztető jelzés fenntartása indokolt-e. Ha a figyelmeztetést elrendelő hatóság a figyelmeztető jelzést fenntartja, az (1) bekezdésben meghatározott adatokat kiegészítő adatként rögzíti a CS.SIS-ben.
(3) * Ha a személyazonossággal való visszaélés a SIS-t alkalmazó külföldi állam által elrendelt figyelmeztető jelzés kapcsán került megállapításra, az adatokat a SIRENE Irodának kell megküldeni, amely haladéktalanul továbbítja azokat a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamnak. Az adatok csak az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 47. cikk (6) bekezdésében, illetve az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 62. cikk (6) bekezdésében foglalt korlátozással használhatók fel, és azokat az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 47. cikk (5) bekezdésében, illetve az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 62. cikk (5) bekezdésében meghatározott esetben törölni kell.
(4) * Ha a SIRENE Iroda tudomására jut, hogy az a személy, akire vonatkozóan valamely magyar figyelmeztető jelzést elrendelő hatóság figyelmeztető jelzést helyezett el vagy kíván elhelyezni a SIS-ben, más személyazonosságával visszaél, erről haladéktalanul értesíti a figyelmeztető jelzést elhelyező hatóságot a (2) bekezdésben meghatározott intézkedések megtétele érdekében.
15. A SIS-be bevitt adatok minősége *
31. § * A 3. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel a figyelmeztető jelzés elhelyezését elrendelő jelzéskezelő jogosult az általa bevitt adat módosítására, kiegészítésére, helyesbítésére, frissítésére vagy törlésére.
32. § * A SIS adatokat kezelő szervek csak az e törvényben meghatározott figyelmeztető jelzéseket kezelhetik, valamennyi adatkezelésükért felelősséggel tartoznak és őket terheli annak bizonyítása, hogy adatkezelésük jogszerű volt.
33. § * A körözést elrendelő szerv az általa elhelyezendő figyelmeztető jelzés, a körözési eljárást lefolytató szerv és a körözési nyilvántartási rendszert működtető szerv a figyelmeztető jelzés kiegészítő adat adattartalmának beszerzése, illetve technikai minőség-ellenőrzése céljából, az ahhoz szükséges mértékben – az adatigénylés céljának meghatározása mellett – jogosult a 16. § a)–d), illetve f)–g) pontja szerinti nyilvántartásokból az ujjnyomatokra, tenyérnyomatokra, DNS-profilokra vonatkozó, valamint a 16. § i)–l) pontja szerinti adatok átvételére.
33/A. § * Az idegenrendészeti hatóság kizárólag az általa elhelyezendő figyelmeztető jelzés, illetve kiegészítő adat adattartalmának beszerzése, illetve technikai minőség-ellenőrzése céljából, az ahhoz szükséges mértékben – az adatigénylés céljának meghatározása mellett – jogosult a 16. § b), f) és g) pontja szerinti adatok közül az ujj- és tenyérnyomatokra vonatkozó, valamint a 16. § h) pontja szerinti arcfénykép adatok átvételére.
16. Nemzeti adatvédelmi ellenőrző szerv
34. § (1) * A rendszeres adatvédelmi ellenőrzési feladatokat az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 55. cikke, illetve az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 69. cikke alapján kijelölt nemzeti ellenőrző hatóságként a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) az Info.tv. VI. Fejezetének rendelkezései alapján látja el azzal az eltéréssel, hogy ezen eljárását hivatalból indítja meg. A NAIH-ot ennek során teljes és feltétlen, valamennyi adatkezelésre kiterjedő ellenőrzési jog illeti meg.
(2) * A NAIH bejelentésre vagy hivatalból ellenőrzi a SIS-szel összefüggésben végzett adatkezelés és adattovábbítás jogszerűségét, kivizsgálja az adatkezelés és adattovábbítás jogszerűségét kifogásoló bejelentéseket, valamint az adatkezelő által a 26. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatás megtagadása ellen hozzá intézett jogorvoslati kérelmet.
(3) * A (2) bekezdés szerinti jogorvoslati jog nem érinti az érintettnek az Info.tv. szerinti bírósági jogorvoslati jogát.
(4) Valamennyi érintett köteles a NAIH ellenőrzései során a NAIH-hal együttműködni.
35. § * Ha a NAIH által vizsgált adatokat más, a SIS-t alkalmazó állam illetékes hatósága helyezte el a CS.SIS-ben vagy azokat kiegészítő információként közölte, a NAIH az eljárást az érintett tagország ellenőrző hatóságának bevonásával az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 44. cikk (5) és (6) bekezdésében, illetve az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 59. cikk (5) és (6) bekezdésében foglalt eljárás szerint folytatja.
17. Napló és jogosultság-nyilvántartások vezetése
36. § (1) * Az adatkezelés és az adatfeldolgozás jogszerűsége és jogszerűségének ellenőrizhetősége céljából az N.SIS Hivatal, valamint az általuk végzett adatkezelési műveletek tekintetében a jelzéskezelők és a SIS-hez hozzáférésre jogosult szervek nyilvántartást vezetnek a CS.SIS-be történő adatbevitelről, a CS.SIS-ben történő adatmódosításról, valamint adattörlésről és lekérdezésről.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza
a) az érintett személy nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát valamint a figyelmeztető jelzés schengeni azonosítóját,
b) * a 10–11. § szerinti tárgy azonosító adatait, valamint a schengeni azonosító számát,
c) az adatbevitel, -módosítás, -törlés, lekérdezés tényét, helyét és időpontját, valamint
d) az adatbevitelt, -módosítást vagy -törlést és a lekérdezést elrendelő szerv megnevezését és az intézkedés vagy lekérdezés jogalapját, valamint az adatbevitelt, -módosítást, -törlést vagy lekérdezést végző személy azonosító adatát.
(3) * A (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba csak a figyelmeztető jelzést elhelyező jelzéskezelő az általa továbbított adat tekintetében, továbbá az N.SIS Hivatal, a SIRENE Iroda és a NAIH tekinthet be.
(4) * A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikkében és az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikkében meghatározott leghosszabb ideig meg kell őrizni. A megőrzési időt a CS.SIS-be történő adatbevitel, adatmódosítás és adattörlés esetében a figyelmeztető jelzés törlésétől, az adattovábbítások esetében a lekérdezés időpontjától kell számítani.
(5) * Az NS.CP napló nyilvántartásban tárolt adatok igénylésére jogosult a bíróság, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik ellátása érdekében – a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén –, a nyomozó hatóságok, valamint a rendőrség a bűnüldözési tevékenységük ellátásához. Az adatszolgáltatás jogszabályi feltételeinek fennállása és az adatszolgáltatás teljesíthetősége esetén az igényelt naplóadatok átadásáról az NS.CP napló nyilvántartást vezető N.SIS Hivatal gondoskodik.
37. § (1) * Valamennyi, az NS.CP-hez rendszer-rendszer kapcsolat útján hozzáférő szervezet nyilvántartja a SIS-ben adatkezelési művelet elvégzésére jogosultakat a jogosulatlan adatkezelés elkerülése érdekében.
(2) A jogosultság-nyilvántartás a felhasználó alábbi adatait tartalmazza:
a) viselt családi és utónevét (utónevek),
b) születési családi és utónevét (utónevek),
c) anyja születési családi és utónevét (utónevei),
d) születési helyét (ország, település),
e) nemét,
f) születési idejét,
g) szervezeti felhasználói azonosítóját, valamint
h) felhasználói jogosultságának szintjét, az engedélyezés és visszavonás dátumát.
(3) * Az NS.CP-hez hozzáférési jogosultsággal rendelkező szerv a rendszer-rendszer kapcsolat útján kezdeményezett adatkezelési műveletek során a jelzéskezelő rendszer nevét, azonosítóját, valamint az adatkezelési műveletet végző személy jogosultságazonosítóját köteles átadni az N.SIS Hivatal részére.
38. § (1) * Az N.SIS Hivatal az NS.CP-hez rendszer-rendszer kapcsolat útján hozzáférő szervezetekről nyilvántartást vezet, amely az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a jelzéskezelő rendszer nevét, azonosítóját,
b) a jelzéskezelő rendszer adatkezelőjének nevét,
c) a lekérdezési jogosultsággal rendelkező szervezet nevét, azonosítóját, valamint
d) az adatkezelési műveletet végző személy nevét és jogosultságazonosítóját.
(2) * Az N.SIS Hivatal az NS.CP-t és a CS.SIS-t az NS.CP Portál felületen keresztül elérő felhasználókról a jogosulatlan adatkezelés elkerülése érdekében jogosultsági nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a hozzáférést igénylő
a) viselt családi és utónevét (utónevek),
b) születési családi és utónevét (utónevek),
c) anyja születési családi és utónevét (utónevei),
d) születési helyét (ország, település),
e) nemét,
f) születési idejét,
g) a hozzáférés típusát,
h) felhasználói jogosultságának szintjét, az engedélyezés és visszavonás dátumát, valamint
i) a hozzáférést igénylő személy szervezeti és munkaköri adatait.
(3) A jogosultsági nyilvántartásból adatot igényelhetnek a 19. §-ban meghatározott szervek és a SIRENE Iroda a rájuk vonatkozó adatok tekintetében.
18. Titoktartási kötelezettség
39. § (1) * A SIS-ben tárolt adatokhoz és a kiegészítő információkhoz, valamint az alkalmazott technológiához hozzáférési joggal rendelkező személy köteles titoktartási nyilatkozatot tenni, amelyben vállalja, hogy az összes, a SIS-szel kapcsolatban a tudomására jutott információt titokként megőrzi. Az ilyen személy az adatokhoz, információkhoz és technológiákhoz való hozzáférés megadása előtt képzést kap az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályokról, valamint a vonatkozó bűncselekményekről és büntetésekről.
(2) A titoktartási kötelezettség az érintett személyek foglalkoztatásának megszűnése után tíz évig változatlanul fennáll.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyt foglalkoztató szerv köteles a titoktartási nyilatkozatot az érintett személy foglalkoztatásának megszűnésétől számított tíz évig megőrizni.
19. Jogorvoslatok
40. § (1) A figyelmeztető jelzés elhelyezésének elrendelése, valamint visszavonása és visszavonásának elmulasztása, a figyelmeztető jelzés adattartalmának módosítása miatti jogorvoslatra a figyelmeztető jelzés elhelyezését elrendelő bíróság, hatóság vagy szerv eljárására vonatkozó törvényt kell alkalmazni.
(2) * Ha a figyelmeztető jelzés elhelyezését a SIS-t alkalmazó külföldi állam rendelte el, és Magyarországon információ merül fel arra, hogy valamely adat téves vagy azt jogellenesen tárolják, akkor az (1) bekezdés szerinti jogorvoslatra az elrendelő állam jogszabályai szerint van lehetőség. Ha a SIRENE Iroda megkeresésére az érintett külföldi állam az adatot két hónapon belül nem javítja ki vagy nem törli, a SIRENE Iroda az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 44. cikk (6) bekezdésében, illetve az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 59. cikk (6) bekezdésében meghatározott eljárás lefolytatása érdekében megkeresi a NAIH-ot.
20. Záró rendelkezések
41. § Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben meghatározza *
a) * az N.SIS Hivatal feladatait ellátó szervet,
b) * a SIS-be történő adatbevitel és a SIS-hez való hozzáférés részletes szabályait,
c) * a SIS működtetésével, biztonságával és felügyeletével kapcsolatos részletes szabályokat, valamint
d) * a SIS-ben elért találatot követő eljárás részletes szabályait.
42. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 15. napon hatályba.
(2) 2013. január 1-jén lép hatályba
a) a 46. §,
b) a 47. § (1)–(2), (4)–(8) bekezdése, 47. § (12) bekezdése, 47. § (13) bekezdés a) pontja,
c) a 48. § (2)–(3) bekezdése, (5) bekezdése, (8) bekezdése, (10) bekezdése, a 48. § (11) bekezdés a) pontja,
d) a 49. § (2) és (4) bekezdése,
e) az 50. §,
f) az 52. § (1)–(14) és (16)–(17) bekezdése, (19)–(25) bekezdése és (27)–(28) bekezdése,
g) az 53. §,
h) az 54. § (3)–(10) bekezdése és (12)–(16) bekezdése,
i) az 56. § (1) bekezdése, (3)–(4) bekezdése és (6)–(8) bekezdése,
j) az 57–58. §,
k) az 59. § (2)–(5) bekezdése és (7) bekezdése,
l) a 60. § (1)–(13) bekezdése és (15) bekezdése,
m) a 61–63. §,
n) a 65. § (5) bekezdése,
o) 66. § (5) bekezdése.
(3) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba az 52. § (15) bekezdése.
(4) A SIS II Rendelet 55. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárás keretében, a .../2012/EU tanácsi határozatban foglalt napon lép hatályba *
a) az 1–41. §,
b) a 43. §, a 45. §,
c) a 47. § (3), (9)–(11) bekezdése, 47. § (13) bekezdés b) pontja,
d) a 48. § (1) bekezdése, (4) bekezdése, (6)–(7) bekezdése, (9) bekezdése és a 48. § (11) bekezdés b) pontja,
e) a 49. § (1), (3) és (5) bekezdése,
f) az 52. § (18) bekezdése és (26) bekezdése,
g) az 54. § (1)–(2) bekezdése, (11) bekezdése, (17) bekezdése,
h) az 55. §,
i) az 56. § (2) bekezdése, (5) bekezdése és (9)–(11) bekezdése,
j) az 59. § (1) bekezdése és (6) bekezdése,
k) a 60. § (14) bekezdése,
l) a 64. §, valamint
m) a 69. §.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott naptári napot a rendészetért felelős miniszter határozatával közzéteszi a Magyar Közlönyben. *
43. § (1) * Ha jogszabály a Schengeni Információs Rendszerről rendelkezik, azon a SIS-t kell érteni.
(2) * A jelzéskezelők biztosítják, hogy e § hatálybalépésétől számított három éven belül valamennyi, a Schengeni Információs Rendszerből a SIS-be áttöltésre került hazai figyelmeztető jelzés megfeleljen a SIS-t szabályozó uniós jogi aktusok rendelkezéseinek. Ezeket a szempontokat a figyelmeztető jelzések valamennyi módosítása, kiegészítése, helyesbítése vagy frissítése esetén, illetve a figyelmeztető jelzésre elért találat esetén is vizsgálni kell.
44. § (1) *
(2) A 66. § (1)–(2) és (4) bekezdése az Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.
(3) A 66. § (5) bekezdése az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
45. § (1) E törvény
1. 60. § (8) bekezdése a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról szóló, 2003. január 27-i 2003/9/EK tanácsi irányelv 16. cikkének,
2. 60. § (1)–(7) bekezdése a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól szóló, 2005. december 1-i 2005/85/EK tanácsi irányelvnek [7. cikk, 12. cikk (4) és (6) bekezdés, 19. cikk (1) bekezdés, 20. cikk (1) bekezdés, 25. cikk (2) bekezdés a) pont, 27. cikk (2) bekezdés c) pont, 39. cikk (1) bekezdés a) pont i) alpont és d) pont],
3. *
4. az 59. § (1) bekezdése a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i, 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk (9) bekezdésének
való megfelelést szolgálja.
(2) * Ez a törvény
a) a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése céljából történő használatáról szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
c) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
46. § * A 3. § (2) bekezdés a) pontja az (EU) 2016/794 rendeletnek az Europol magánfelekkel folytatott együttműködése, a személyes adatoknak az Europol által a bűnügyi nyomozások támogatása érdekében végzett kezelése, valamint az Europol kutatásban és innovációban betöltött szerepe tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. június 8-i (EU) 2022/991 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
47. § (1)–(2) *
(3) *
(4)–(8) *
(9)–(11) *
(12) *
(13) Hatályát veszti az Nytv.
a) *
b) *
48. § (1) *
(2)–(3) *
(4) *
(5) *
(6)–(7) *
(8) *
(9) *
(10) *
(11) Hatályát veszti az Rtv.
a) *
b) *
49. § (1) *
(2) *
(3) *
(4) *
(5) *
50. § *
51. § *
52. § (1)–(14) *
(15) *
(16)–(17) *
(18) *
(19)–(25) *
(26) *
(27)–(28) *
53. § *
54. § (1)–(2) *
(3)–(10) *
(11) *
(12)–(16) *
(17) *
55. § *
56. § (1) *
(2) *
(3)–(4) *
(5) *
(6)–(8) *
(9)–(11) *
57–58. § *
59. § (1) *
(2)–(5) *
(6) *
(7) *
60. § (1)–(13) *
(14) *
(15) *
61–62. § *
63. § *
64. § *
65. § (1)–(4) *
(5) *
66. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 125. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feladatokat az Országgyűlési Őrség kizárólagos hatáskörrel és országos illetékességgel látja el, a feladatok végrehajtásába azonban – együttműködési megállapodás vagy felkérés alapján – más szerveket is bevonhat.”
(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 128. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(3) A köztársasági elnök részére az Országgyűlési Őrség személyi állományával kapcsolatos, a köztársasági elnök hatáskörébe utalt intézkedésre vagy döntésre vonatkozó javaslatot – a házelnök kezdeményezése alapján – a miniszterelnök terjeszti elő.
(4) A köztársasági elnök (3) bekezdés szerinti intézkedését és döntését a miniszterelnök jegyzi ellen.”
(3) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 134. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Az Országgyűlési Őrség nyomozóhatósági jogkört nem gyakorol. Ha tevékenysége során bűncselekmény elkövetésének gyanúját észleli, haladéktalanul feljelentést tesz a nyomozás teljesítésére a külön jogszabály alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozóhatóságnál vagy ügyésznél. Ha az országgyűlési őr tevékenysége során szabálysértés elkövetésének gyanúját észleli, – a rendelkezésére álló bizonyítási eszközök átadásával egyidejűleg – feljelentést tehet az eljárásra jogosult szabálysértési hatóságnál.”
(4) Nem lép hatályba az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 132. § (2) bekezdésében az „a miniszter, az állományilletékes parancsnok és” szövegrész.
(5) *
67. § Nem lép hatályba a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény 86. § a) pontja.
68. § (1) Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (a továbbiakban: rendészeti törvény) 23. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(6) A (3) bekezdésben meghatározott képzés elvégzését követően ötévente a rendészeti feladatokat ellátó személy, valamint a személy- és vagyonőr kiegészítő képzésen és vizsgán köteles részt venni, amely során a bekövetkezett jogszabályi változások és azok gyakorlati alkalmazhatóságából, valamint a kényszerítő eszközök alkalmazásával kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretekből tesz vizsgát.”
(2) A rendészeti törvény 35. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„A személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 5/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenységet nem gyakorolhat az
a) az egyéni vállalkozó, aki, vagy az az egyéni cég, illetve gazdasági társaság, amelynek vezető tisztségviselője büntetett előéletű, vagy e törvényben meghatározott, a tevékenység gyakorlását kizáró rendelkezés hatálya alatt áll,
b) az egyéni vállalkozó, akivel, vagy az az egyéni cég, illetve gazdasági társaság, amelynek természetes személy tagja, tulajdonosa olyan vállalkozásnak volt tagja vagy tulajdonosa, amellyel szemben a rendőrség két éven belül felügyeleti bírságot szabott ki, és azt nem fizették meg, valamint
c) a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amelyet jogerős ítélet a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényben foglaltak szerint a tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenység gyakorlásától eltiltott.”
69. § *
