2011. évi CXCVI. törvény

a nemzeti vagyonról ^* 

Az Országgyűlés a nemzeti vagyonnak a közérdek és a közösségi szükségletek céljára történő hasznosítása, a természeti erőforrások megóvása, a nemzeti értékek megőrzése és védelme, a jövő nemzedékek szükségleteinek biztosítása és a fenntartható vagyongazdálkodás megteremtése szándékával, a nemzeti vagyonnal való átlátható és felelős gazdálkodás követelményeinek hosszú távú meghatározása, a nemzeti vagyon átruházása szabályainak, valamint a célszerű és eredményes nemzeti vagyongazdálkodás kereteinek megállapítása érdekében az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja: ^* 

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) E törvény szabályozza az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló vagyon (a továbbiakban: nemzeti vagyon) megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit, az állam és a helyi önkormányzatok kizárólagos tulajdonának körét, a nemzeti vagyon feletti rendelkezési jog alapvető korlátait és feltételeit, valamint az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységeit.

(2) Nemzeti vagyonba tartozik:

a) az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő dolog,

c) az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközök, továbbá az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető társasági részesedések,

d) az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető bármely vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít,

e) Magyarország határa által körbezárt terület feletti légtér,

f) az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény szerinti kibocsátási egység és légiközlekedési kibocsátási egység, valamint az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvény szerinti kiotói egység,

g) ^*  állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjtemény (muzeális intézmény, levéltár, közgyűjteményként működő kép- és hangarchívum, valamint könyvtár) saját gyűjteményében nyilvántartott kulturális javak körébe tartozó dolog, kivéve, ha a dolog más tulajdonában áll,

h) a régészeti lelet,

i) a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvény szerinti nemzeti adatvagyon.

(3) ^*  A (2) bekezdés szerinti nemzeti vagyon kezelésének és védelmének – állami építési beruházások során irányadó – szabályait külön törvény állapítja meg.

2. § E törvény hatálya nem terjed ki az alábbi, nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemekre:

a) az államháztartás körébe tartozó szervek és személyek pénzvagyonára,

b) a követelésekre és a fizetési kötelezettségekre,

c) a társadalombiztosítás és az elkülönített állami pénzalapok pénzvagyonára, valamint

d) az 1. § (2) bekezdés i) pontja szerinti nemzeti adatvagyonra a 16. § (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel.

3. § (1) E törvény alkalmazásában

1. átlátható szervezet:

a) ^*  az állam, a költségvetési szerv, a köztestület, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, az egyházi jogi személy, az olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együtt 100%-os részesedéssel rendelkezik, a nemzetközi szervezet, a külföldi állam, a külföldi helyhatóság, a külföldi állami vagy helyhatósági szerv és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam szabályozott piacára bevezetett nyilvánosan működő részvénytársaság,

b) az olyan belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:

ba) ^*  tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető,

bb) az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van,

bc) nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak,

bd) a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében a ba), bb) és bc) alpont szerinti feltételek fennállnak;

c) az a civil szervezet és a vízitársulat, amely megfelel a következő feltételeknek:

ca) vezető tisztségviselői megismerhetők,

cb) a civil szervezet és a vízitársulat, valamint ezek vezető tisztségviselői nem átlátható szervezetben nem rendelkeznek 25%-ot meghaladó részesedéssel,

cc) székhelye az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van;

2. dolog: minden birtokba vehető dolog és a dolog módjára hasznosítható természeti erők;

2a. ^*  építményi jog: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) ÖTÖDIK KÖNYV XXXII/A. Fejezete szerinti építményi jog.

3. ^*  forgalomképtelen nemzeti vagyon: az a nemzeti vagyon, amely az e törvényben meghatározott kivétellel nem idegeníthető el –, vagyonkezelői jog, kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog, építményi jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével – nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető;

3a. ^*  gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;

4. ^*  hasznosítás: a tulajdonosi joggyakorló vagy a nemzeti vagyon használója által a nemzeti vagyon birtoklásának, használatának, hasznok szedése jogának bármely – a tulajdonjog átruházását nem eredményező – jogcímen történő átengedése, ide nem értve a vagyonkezelésbe adást, valamint a haszonélvezeti jog alapítását;

5. kincstári vagyon: a kizárólagos állami tulajdonba tartozó vagyon, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó, továbbá a korlátozottan forgalomképes állami vagyon;

6. korlátozottan forgalomképes vagyon: az 1. § (2) bekezdés a) pontja hatálya alá és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelyről törvényben, illetve – a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyon esetében – törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni;

7. ^*  kivezetésre szánt állami vagyon: az állami vagyonnak az a része, amely nem tartozik sem a kincstári vagyon, sem az üzleti vagyon körébe, és amely a vagyon jellegére, állapotára, jogi helyzetére vagy egyéb körülményekre tekintettel nem alkalmas a nemzeti vagyon – 7. § (1) bekezdésében meghatározott – alapvető rendeltetését szolgáló vagyongazdálkodási feladatok ellátására vagy e feladatok ellátására történő igénybevétele nem észszerű;

8. közvetett tulajdon, illetve közvetett befolyás: a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott fogalom;

9. ^*  meghatározó befolyás: az a kapcsolat, amelynek révén természetes személy, vagy jogi személy egy jogi személynek tagja vagy részvényese, és

a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására és visszahívására, vagy

b) a jogi személy más tagjaival vagy részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával;

10. ^*  működtetés: a nemzeti vagyon birtoklásából, használatából, hasznai szedéséből, a nemzeti vagyon fenntartásából és üzemeltetéséből álló tevékenységek együttese, amely – jogszabály vagy szerződés alapján – a nemzeti vagyon felújítására, fejlesztésére, a birtoklásának, használatának, hasznai szedése jogának továbbengedésére is kiterjedhet;

11. nemzeti vagyon használója: azon természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely állami vagyon tekintetében törvény vagy szerződés alapján, a helyi önkormányzat vagyona tekintetében törvény, a helyi önkormányzat rendelete vagy szerződés alapján bármely jogcímen nemzeti vagyont birtokol, használ, szedi annak hasznait, kivéve a tulajdonosi joggyakorló;

12. nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon: az 1. § (2) bekezdés a) pontja hatálya alá nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelynek állami tulajdonban, illetve a helyi önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt;

13. országos közút: az elsődlegesen gépjármű-közlekedésre szolgáló, szilárd burkolattal ellátott, hierarchikusan (gyorsforgalmi út, főút, mellékút) felépülő rendszert alkotó, egységes közútkezelési elvek alapján kezelt, a települések helyi közúti hálózatai között, továbbá a helyi közúti hálózaton át el nem érhető vasúti, vízi- és légiközlekedési logisztikai csatlakozási pontokhoz közlekedési kapcsolatot teremtő közút;

14. osztott tulajdon: olyan tulajdon, amely esetében az épület tulajdonjoga az építkezőt és nem a föld tulajdonosát illeti meg;

15. rádióspektrum: a rádióhullámok frekvenciatartománya;

16. ^*  többségi befolyás: az a kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy egy jogi személyben a szavazatok több mint 50%-ával vagy meghatározó befolyással rendelkezik;

17. tulajdonosi joggyakorló: aki a nemzeti vagyon felett az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlására jogosult;

18. ^*  üzleti vagyon: a nemzeti vagyon azon része, amely nem tartozik az állami vagyon esetén a kincstári vagyonba vagy a kivezetésre szánt állami vagyonba, az önkormányzati vagyon esetén a törzsvagyonba;

19. vagyonkezelő:

a) az állam tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében:

aa) költségvetési szerv,

ab) ^*  helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek társulásai,

ac) ^*  az ab) alpontban felsoroltak fenntartása vagy irányítása alá tartozó intézmény,

ad) köztestület,

ae) az állam, az aa)–ac) alpontban meghatározott személyek együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,

af) az ae) alpont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,

ag) ^*  országos törzshálózati vasúti pályát működtető többségi állami tulajdonú gazdasági társaság,

ah) ^*  a törvény által kijelölt egyedileg meghatározott jogi személy;

b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében:

ba) ^*  állam, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, helyi vagy nemzetiségi önkormányzati társulás, valamint ezek fenntartása vagy irányítása alá tartozó intézmény,

bb) ^*  költségvetési szerv,

bc) köztestület,

bd) ^*  a ba) alpontban meghatározott személyek együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,

be) a bd) alpont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet.

c) ^*  az egyházi jogi személy, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány és az általa fenntartott felsőoktatási intézmény a tevékenysége ellátásához szükséges nemzeti vagyon tekintetében;

d) ^*  a nemzeti vagyonba tartozó víziközmű-létesítmények tekintetében az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet és a helyi önkormányzat közös – együttesen 100%-os – tulajdonában álló gazdálkodó szervezet.

20. ^*  összetett vízilétesítmény: olyan vízilétesítmény, mely más létesítményeket, vizeket is magába foglal; az összetett vízilétesítmény része a létesítmények, vizek között lévő földterület is.

(2) ^*  Az (1) bekezdés 1. pont b) és c) alpontjában foglalt feltételeknek való megfelelésről a szerződő félnek cégszerűen aláírt módon nyilatkoznia kell. A valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött szerződés semmis.

(3) Az (1) bekezdés 9. pontja szerinti meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az (1) bekezdés 9. pont a) vagy b) alpontja szerinti jogosultságok közvetett módon biztosítottak. A befolyással rendelkezőnek egy jogi személyben közvetetten fennálló meghatározó befolyása megállapítása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (a továbbiakban: köztes vállalkozás) megillető szavazatokat meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban fennálló szavazatával. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazatok mértéke az 50%-ot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.

(4) ^*  E törvény alkalmazásában 100%-os állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdálkodó szervezetnek, illetve ezen gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezetnek minősül az a gazdasági társaság is, amelyben az állam, a helyi önkormányzat vagy ezek 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet mellett kizárólag maga a gazdasági társaság rendelkezik – a Ptk., az üzletrészeknek a társaság által történő megszerzésére, valamint a Ptk. saját részvények megszerzésével kapcsolatos korlátozásra vonatkozó szabályozása szerinti – üzletrésszel vagy részvénnyel.

II. Fejezet

A nemzeti vagyon fogalomkörébe tartozó egyes vagyontípusok

1. Az állami vagyon

4. § (1) Az állam kizárólagos tulajdonába tartozik

a) a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények,

b) az Országház,

c) a föld méhének kincsei természetes előfordulási helyükön,

d) a felszín alatti vizek, a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményei, a folyóvíz és természetes tavak elhagyott medre és a folyóvízben, természetes tavakban újonnan keletkezett sziget, valamint az 1. mellékletben meghatározott folyóvizek, holtágak, mellékágak, természetes tavak és ezek medre,

e) az 1. mellékletben meghatározott csatornák, tározók, árvízvédelmi fővédvonalak és egyéb vízi létesítmények, valamint az állami tulajdonban álló vízi közművek,

f) ^*  az országos közutak és azok műtárgyai, ide nem értve a közút tartozékát képező, az ingatlan-nyilvántartásban várakozóhelyként, pihenőhelyként feltüntetett önálló ingatlant, valamint a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti útcsatlakozást,

g) ^*  állami tulajdonban álló terek, közparkok, közkertek,

h) az 1. mellékletben meghatározott országos törzshálózati vasúti pályák és azok tartozékai,

i) az állami tulajdonban lévő nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt,

j) a barlang,

k) a rádióspektrum, valamint az elektronikus hírközlő hálózat működéséhez, az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásához vagy az elektronikus hírközlőhálózatok és szolgáltatások együttműködéséhez szükséges, az információ vagy a jelzés célba juttatására szolgáló, annak címzettjét meghatározó betűkből, számokból vagy jelekből álló karaktersorozat,

l) ^*  a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény szerinti biztonsági földgáztároló,

m) ^*  az állam tulajdonában álló, a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény szerinti balatoni közstrandok.

(1a) ^*  Az állam kizárólagos tulajdonába tartozik – tekintettel az Országház rendeltetésszerű működtetéséhez szükséges műszaki kapcsolatára –

a) a természetben a Budapest V. kerület Balassi Bálint utca 1–5. szám alatt található Tisza Lajos Irodaház,

b) az id. Antall József rakpart állami tulajdonban álló szakasza.

(2) ^*  Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül a 2. mellékletben meghatározott, valamint külön törvényben vagy kormányrendeletben ekként meghatározott állami tulajdonban álló vagyonelem.

(3) ^* 

(4) ^*  Korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyonnak minősül a 2. melléklet I. pontja szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körébe nem tartozó, többségi állami tulajdonban álló, a közbeszerzésekről szóló törvényben meghatározott közszolgáltatási tevékenységet ellátó gazdasági társaságban fennálló, állami tulajdonban lévő társasági részesedés.

(5) ^*  A (4) bekezdés szerinti nemzeti vagyon – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – kizárólag helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el. A korlátozott forgalomképesség a (4) bekezdés szerinti nemzeti vagyon tekintetében addig áll fenn, amíg a gazdasági társaság közszolgáltatási tevékenységet lát el.

(6) ^*  A (4) bekezdés szerinti gazdasági társaságban fennálló állami tulajdonban álló társasági részesedés vagy annak egy része az állam, helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátható, vagy – ezen társaság részére – más jogcímen történő átruházás útján elidegeníthető.

(7) ^*  A (6) bekezdés szerinti társasági részesedés tulajdonjogát megszerző gazdasági társaságban fennálló társasági részesedés – mindaddig, amíg a (6) bekezdés szerinti társasági részesedés az azt megszerző gazdasági társaság tulajdonában áll – kizárólag az állam, helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.

2. Az önkormányzati vagyon

5. § (1) A helyi önkormányzat vagyona törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet.

(2) A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, és amelyet

a) e törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít,

b) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít (az a) és b) pont a továbbiakban együtt: forgalomképtelen törzsvagyon),

c) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg.

(2a) ^*  Helyi önkormányzat rendelete lakáscélú épületet forgalomképtelen törzsvagyonnak nem minősíthet, a korábbi ilyen minősítés pedig e rendelkezés hatályba lépésével megszűnik.

(3) A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak

a) a helyi közutak és műtárgyaik,

b) ^*  a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, közparkok, közkertek,

c) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint

d) ^*  a helyi önkormányzat tulajdonában álló – külön törvény rendelkezése alapján részére átadott – vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket,

e) ^*  a helyi önkormányzat tulajdonában álló, a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény szerinti balatoni közstrandok.

(4) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül a 2. mellékletben meghatározott, valamint törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében ekként meghatározott a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyonelem.

(5) ^*  A helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezi

a) a helyi önkormányzat tulajdonában álló közmű,

b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló, a helyi önkormányzat képviselő-testülete és szervei, továbbá a helyi önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész,

c) a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló, helyi önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés, továbbá

d) a Balatoni Hajózási Zrt.-ben fennálló, a helyi önkormányzat tulajdonában álló társasági részesedés.

(6) ^*  A korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni minősítés az (5) bekezdés a)–c) pontja szerinti nemzeti vagyon tekintetében addig áll fenn, amíg az adott vagyontárgy közvetlenül önkormányzati feladat és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.

(7) ^*  Az (5) bekezdés szerinti korlátozottan forgalomképes vagyon önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat, és kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.

(8) ^*  Az (5) bekezdés c)–d) pontja szerinti gazdasági társaságban fennálló önkormányzati tulajdonban álló társasági részesedés vagy annak egy része a (7) bekezdésben foglaltakon kívül az állam, helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátható, vagy – ezen társaság részére – más jogcímen történő átruházás útján elidegeníthető.

(9) ^*  A (7) bekezdésben meghatározott feltételek szerint korlátozottan forgalomképes az azon gazdasági társaságban fennálló részesedés is, amely a (8) bekezdés alapján társasági részesedés tulajdonjogát megszerezte.

3. A nemzeti vagyon megőrzése és védelme

6. § (1) ^*  Az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon – a (2)–(3c), (3e) és (3g)–(3h) bekezdésben és a 14. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel – nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog, építményi jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető. Ezen tilalom az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonba tartozó javak teljes terjedelme tekintetében fennáll.

(2) A természetes előfordulási helyükről kitermelt, kinyert, a 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott vagyon feletti tulajdonjog ágazati törvényben meghatározott módon szerezhető meg. A föld alatti gáztárolóban, mint természetes előfordulási helyén lévő szénhidrogén tulajdonjoga – ágazati törvényben meghatározottak szerint – a kitermelést megelőzően is megszerezhető.

(3) A 4. § (1) bekezdés d) és e) pontjában valamint az 5. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott vizekben élő halakra, más hasznos víziállatra és növényekre az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

(3a) ^*  Az állam és a helyi önkormányzat közös tulajdonában álló, az 1. mellékletben meghatározott csatornák, tározók, árvízvédelmi fővédvonalak, egyéb vízi létesítmények és vízi közművek, valamint terek, közparkok, közkertek és a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény szerinti balatoni közstrandok tulajdonközössége – közös tulajdon megszüntetés jogcímén – megszüntethető. A közös tulajdon megszüntetésére kizárólag az egyik tulajdonostárs tulajdoni hányadának ingyenesen, nyilvántartási értéken a másik tulajdonostárs részére történő átruházásával kerülhet sor, feltéve, ha a tulajdon átruházása a közfeladat ellátását nem veszélyezteti.

(3b) ^*  Az állami tulajdonban álló országos közutak és műtárgyai, valamint az állami tulajdonban álló terek, közparkok, közkertek és a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény szerinti balatoni közstrandok tulajdonjogát az állam a helyi önkormányzat javára visszterhesen vagy ingyenesen átruházhatja, ha a tulajdon átruházása a közfeladat ellátását nem veszélyezteti.

(3c) ^*  A helyi önkormányzati tulajdonban álló helyi közutak és műtárgyai, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, közparkok, közkertek és a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény szerinti balatoni közstrandok tulajdonjogát a helyi önkormányzat az állam, illetve más helyi önkormányzat javára visszterhesen vagy ingyenesen átruházhatja, ha a tulajdon átruházása a közfeladat ellátását nem veszélyezteti.

(3d) ^*  A (3b) és (3c) bekezdés szerint ingyenesen átruházott eszközöket az új tulajdonosnak az átvett könyv szerinti értéken kell nyilvántartásba vennie.

(3e) ^*  A kizárólagos állami tulajdonban álló terek, közparkok, közkertek és a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény szerinti balatoni közstrandok tekintetében a helyi önkormányzat javára, a kizárólagos helyi önkormányzati tulajdonban álló terek, közparkok, közkertek és a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény szerinti balatoni közstrandok tekintetében az állam javára osztott tulajdon létesíthető, akár úgy is, hogy az épület a helyi önkormányzat, illetve az állam mellett az állam, illetve a helyi önkormányzat tulajdonában is áll. Állam és helyi önkormányzat osztatlan közös tulajdonában álló terek, közparkok, közkertek és a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény szerinti balatoni közstrandok tekintetében mind az állam, mind az érintett helyi önkormányzat javára létesíthető osztott tulajdon.

(3f) ^*  A (3e) bekezdés alapján létrejött osztott tulajdon esetén az épület vonatkozásában az (1) bekezdésben foglalt korlátozó rendelkezéseket alkalmazni kell.

(3g) ^*  A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér – a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt – tulajdonjogát a helyi önkormányzat az állam javára visszterhesen vagy ingyenesen átruházhatja, ha a tulajdon átruházása a közfeladat ellátását nem veszélyezteti.

(3h) ^*  A Kormány kiemelt nemzetgazdasági érdekből egyedi határozatban dönthet a 4. § (1) bekezdés h) pontja szerinti vagyon tekintetében földhasználati jog alapításáról, illetve osztott tulajdon létesítéséről.

(4) ^*  A 2. mellékletben megjelölt nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon e törvény erejénél fogva, a 14. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel, elidegenítési és – vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével – terhelési tilalom alatt áll, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

(5) ^*  Törvényben, kormányrendeletben vagy – a helyi önkormányzati vagyon tekintetében – a helyi önkormányzat rendeletében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott vagyonelem az erről rendelkező jogszabály erejénél fogva, a 14. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel, elidegenítési és – vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével – terhelési tilalom alatt áll, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

(6) Az 1. § (2) bekezdés a) pontja hatálya alá és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba nem tartozó vagyonelem, amely felett a rendelkezési jog gyakorlását jogszabály feltételhez köti – állami vagyon tekintetében kincstári vagyonként, a helyi önkormányzat vagyona tekintetében törzsvagyonként – korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyonnak minősül.

(7) ^* 

(8) ^*  Az olyan – pályázat vagy bérleti licit alapján megkötött – szerződés, amelynek nemzeti vagyon a tárgya, pályázat esetén a pályázati kiírástól és a nyertes pályázattól, bérleti licit esetén a hirdetménytől eltérő tartalommal nem módosítható, kivéve a szerződés időtartama jogszabályban meghatározott meghosszabbításának esetét.

(9) ^*  Nemzeti vagyonba tartozó ingatlanok esetében a hulladékról szóló törvény szerinti elhagyott hulladék felszámolásának kötelezettsége az ingatlan tulajdonosát terheli azzal, hogy az elhagyott hulladék elszállításáról a 11. §-ban meghatározott személyeknek kell gondoskodnia.

III. Fejezet

A nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás

4. A vagyongazdálkodás alapelvei

7. § (1) ^*  A nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását és e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását. A nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. ^* 

(2) ^*  A nemzeti vagyongazdálkodás feladata a nemzeti vagyon megőrzése, értékének és állagának védelme, rendeltetésének megfelelő, az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése, azzal, hogy a nemzeti vagyon megőrzése érdekében végzett bontás vagy átalakítás nem minősül az állag védelmi kötelezettség megszegésének. A kiemelt kulturális örökségvédelmi és természetvédelmi szempontok – kulturális és természeti értékek jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében történő – érvényesítésének nem akadálya a vagyon értékváltozása.

(3) ^*  A kivezetésre szánt állami vagyon tekintetében a nemzeti vagyongazdálkodás feladata a vagyonelemek költségtakarékos, gyors és hatékony elidegenítése, kivezetése a nemzeti vagyon köréből.

7/A. § ^*  (1) Az állam tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében tulajdonosi joggyakorló kizárólag

a) miniszter,

b) központi költségvetési szerv,

c) ^*  az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,

d) ^*  az állam és a c) pontban meghatározott szervezet együttesen 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság vagy,

e) ^*  az a)–d) pontban nem nevesített, a Kormány egyedi határozatában meghatározott személy ^* 

lehet.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott tulajdonosi szerkezet megváltozik, e törvény erejénél fogva megszűnik a tulajdonosi joggyakorló jogosultsága. A tulajdonosi joggyakorlás megszűnésének időpontja az a nap, amelyen az (1) bekezdés c)–d) pontjában meghatározottaktól eltérő tulajdonosi szerkezetet eredményező tulajdonosváltozás bekövetkezik. E naptól kezdődően a tulajdonosi jogokat az állami vagyonról szóló törvényben meghatározott tulajdonosi joggyakorló gyakorolja.

(3) A 2. mellékletben felsorolt állami tulajdonban álló nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő gazdasági társasági részesedések felett a tulajdonosi jogok gyakorlására kizárólag

a) ^*  miniszter,

b) központi költségvetési szerv vagy

c) az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet

jogosult.

8. § (1) Az állam és a helyi önkormányzat nem alapíthat olyan gazdasági társaságot, és öröklés vagy törvény rendelkezése alapján, valamint a követelés fejében szerzett részesedés kivételével nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban, amely vagy amelynek valamely – nem természetes személy – tagja nem átlátható. Nem átlátható szervezetben öröklés címén, törvényi rendelkezés alapján vagy követelés fejében szerzett részesedés esetén az állam vagy a helyi önkormányzat köteles haladéktalanul intézkedni részesedése megszüntetése érdekében.

(2) Amennyiben az állam vagy a helyi önkormányzat által alapított vagy részesedésével működő gazdasági társaság, vagy annak valamely tagja az állam vagy a helyi önkormányzat általi alapítást vagy részesedésszerzést követően válik nem átláthatóvá, az állami vagy a helyi önkormányzati tulajdonos kezdeményezi a társasági szerződés felülvizsgálatát és a gazdasági társaság tulajdonosi szerkezetének e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását.

(3) Az a gazdasági társaság, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat legalább e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, csak átlátható gazdasági társaságot alapíthat és öröklés, vagy törvény rendelkezése alapján, valamint a követelés fejében szerzett részesedés kivételével csak olyan gazdasági társaságban szerezhet részesedést, amely, valamint amelynek nem természetes személy tagja átlátható. Nem átlátható szervezetben öröklés címén, törvényi rendelkezés alapján vagy követelés fejében szerzett részesedés esetén az állam vagy a helyi önkormányzat legalább e törvény szerinti többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság köteles haladéktalanul intézkedni részesedése megszüntetése érdekében.

(4) Amennyiben nem átlátható szervezet abban a gazdasági társaságban, amelyet olyan gazdasági társaság alapított, vagy amelyben olyan gazdasági társaság szerzett részesedést, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, részesedést szerez, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság kezdeményezi a társasági szerződés felülvizsgálatát és a gazdasági társaság e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását.

(5) Amennyiben az a gazdasági társaság, amelyet olyan gazdasági társaság alapított, vagy amelyben olyan gazdasági társaság szerzett részesedést, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, az alapítását vagy részesedésszerzést követően válik nem átláthatóvá, azon társaság, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat többségi befolyással rendelkezik, kezdeményezi a társasági szerződés felülvizsgálatát és a gazdasági társaság tulajdonosi szerkezetének e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását.

(5a) ^*  Az átláthatóság vizsgálata nem terjed ki a részesedésszerzéssel vagy alapítással érintett Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam szabályozott piacára bevezetett nyilvánosan működő részvénytársaság nem természetes személy tagjára, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam szabályozott piacára bevezetett, átruházható értékpapírral kapcsolatos jogügyletben félként érintett személyekre.

(6) ^*  A 100%-os állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság azon közfeladat végzésére, amelynek ellátására alapították – az állami vagyonról szóló törvény szerinti tulajdonosi joggyakorló társaságok, valamint a (8) bekezdés szerinti eset kivételével – gazdasági társaságot nem alapíthat.

(7) ^*  Gazdasági társaságban fennálló állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés nem lehet vagyonkezelés tárgya. A társasági részesedés tulajdonosi joggyakorlója nevében és helyett más személy megbízáson alapuló meghatalmazással járhat el a tulajdonosi jogok egészének vagy meghatározott részének gyakorlása során. Meghatalmazás kizárólag a 3. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott személyek részére adható.

(8) ^*  Az a nonprofit gazdasági társaság, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együttesen legalább az e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik – a hulladékgazdálkodási tevékenységet végző nonprofit gazdasági társaságot és a főtevékenységként kutatás-fejlesztési tevékenységet végző közhasznú nonprofit gazdasági társaságot ide nem értve –, csak többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaságban szerezhet részesedést, és csak olyan nonprofit gazdasági társaságot alapíthat, amelyben többségi tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

(9) A (8) bekezdés szerint alapított gazdasági társaság további társaságot nem alapíthat, és gazdasági társaságban nem szerezhet részesedést.

(10) ^*  Ahhoz a tőkeemeléshez, amely az állam vagy az önkormányzat tulajdoni részarányának csökkenését eredményezi olyan gazdasági társaságban, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együttesen több mint 50%-os tulajdoni részaránnyal rendelkezik, a tulajdonosi joggyakorló előzetes hozzájárulásán kívül

a) 2 milliárd forint feletti saját tőkével rendelkező gazdasági társaság esetén az állami részesedés tekintetében a Kormány, az önkormányzati részesedés tekintetében pedig a helyi önkormányzat képviselő-testületének minősített többségű,

b) a 2. melléklet szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdasági társaság esetén az állami részesedés tekintetében a Kormány, az önkormányzati részesedés tekintetében pedig a helyi önkormányzat képviselő-testületének minősített többségű,

c) 500 millió és 2 milliárd forint közötti saját tőkével rendelkező gazdasági társaság – ide nem értve a b) pont szerinti gazdasági társaságokat – esetén az állami részesedés tekintetében az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, az önkormányzati részesedés tekintetében pedig a helyi önkormányzat képviselő-testületének egyszerű többségű jóváhagyó határozata szükséges.

(11) ^*  Amennyiben az állam és a helyi önkormányzat együttesen rendelkezik 50%-ot meghaladó tulajdoni részaránnyal, akkor az állam és az önkormányzat tulajdoni hányadának együttes összegét kell figyelembe venni a részarány-csökkenés vonatkozásában.

(12) ^*  A (10) bekezdés alkalmazásában saját tőke alatt a tőkeemelést megelőző évre vonatkozóan elfogadott éves beszámolóban kimutatott saját tőke összegét kell érteni.

(13) ^*  A (10) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együttesen 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság részesedésszerzésével valósul meg a tőkeemelés. A részesedésszerző gazdasági társaságban fennálló társasági részesedésre e törvény erejénél fogva – az állam és a helyi önkormányzat által történő tulajdonszerzést kivéve – 5 évig elidegenítési és terhelési, valamint a gazdasági társaság tagjain kívüli harmadik személy általi tőkeemelési tilalom áll fenn.

(14) ^*  Azon gazdasági társaság esetén, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együttesen e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, a következő döntések – a (14a) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag a társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozhatnak: ^* 

a) gazdálkodó szervezet alapítása vagy megszüntetése,

b) gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzése vagy átruházása.

(14a) ^*  A (14) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni az olyan fejlesztési célú tőkefinanszírozáshoz kapcsolódó döntések esetén, amikor a fejlesztési célú tőkefinanszírozást végrehajtó gazdasági társaság részesedése a gazdálkodó szervezetben nem éri el az 50%-os szavazati mértéket, továbbá az olyan 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaságok esetén, amelyek gazdálkodó szervezetekben fennálló részesedések kezelésével kapcsolatos feladatokat üzletszerűen látnak el.

(15) ^*  Azon gazdasági társaság, amelyben az állam vagy helyi önkormányzat külön-külön vagy együttesen e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik – ide nem értve a kockázati tőkebefektetéssel üzletszerűen foglalkozó állami vagy önkormányzati többségi befolyással rendelkező gazdasági társaságokat, valamint azon gazdasági társaságokat, amelyekben a részesedésszerzés fejlesztési célú tőkefinanszírozás útján valósul meg –, az állami vagy a helyi önkormányzati tulajdonoson kívül más tulajdonosnak szavazatelsőbbséget vagy más olyan különleges jogot nem biztosíthat, amely a tulajdoni arányoktól eltérő mértékű szavazati jogot eredményez. Az ezzel ellentétes létesítő okiratban lévő vagy más szerződési kikötés semmis.

9. § (1) A helyi önkormányzat a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben, valamint a 7. § (2) bekezdésében meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni.

(2) A helyi önkormányzat vállalkozási tevékenysége a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. A helyi önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

10. § (1) A nemzeti vagyont, annak értékét és változásait a tulajdonosi joggyakorló nyilvántartja. Az érték nyilvántartásától el lehet tekinteni, ha az adott vagyontárgy értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vagyon elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését is. A nyilvántartási adatok – a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat kivételével – nyilvánosak.

(2) A tulajdonosi joggyakorló rendszeresen ellenőrzi a nemzeti vagyon használójának a nemzeti vagyonnal való gazdálkodását, megállapításairól értesíti a nemzeti vagyon használóját, továbbá, amennyiben megállapításai az Állami Számvevőszék hatáskörét érintik, az Állami Számvevőszéket is.

5. A nemzeti vagyon kezelése, hasznosítása

11. § (1) ^*  A vagyonkezelői jog az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel vagyonkezelési szerződéssel jön létre. A nemzeti vagyon tekintetében vagyonkezelési szerződés az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel, továbbá a 12. §-ban foglaltak szerinti korlátozásokkal, kizárólag a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont aa)–ag) alpontjában, valamint b) és c) alpontjában felsorolt személyekkel köthető, és a vagyonkezelői jog kizárólag általuk gyakorolható.

(2) ^*  A nemzeti vagyon tekintetében haszonélvezeti jogot alapító szerződés a 12. §-ban foglaltak szerinti korlátozásokkal, kizárólag a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont aa)–ag) alpontjában, valamint b) és c) alpontjában felsorolt személyekkel köthető és a haszonélvezeti jog kizárólag általuk gyakorolható.

(3) A vagyonkezelési szerződés, valamint a haszonélvezeti jogot alapító szerződés versenyeztetés nélkül köthető.

(4) A vagyonkezelési vagy haszonélvezeti jogot alapító szerződés e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a vagyonkezelő vagy a haszonélvező a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont ae) vagy af) alpontjában, illetve b) alpont bd) vagy be) alpontjában meghatározott tulajdonosi szerkezete megváltozik. A vagyonkezelési vagy haszonélvezeti jogot alapító szerződés megszűnésének időpontja az a nap, amelyen a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont ae) vagy af) alpontjában, vagy b) alpont bd) vagy be) alpontjában meghatározottaktól eltérő tulajdonosi szerkezetet eredményező tulajdonosváltozás bekövetkezik.

(5) ^*  A vagyonkezelői jog kivételesen törvényben történő kijelöléssel, a törvényben megjelölt – a 3. § (1) bekezdés 19. pontjában felsoroltak körébe tartozó – személyekkel, vagy a törvényben egyedileg meghatározott jogi személlyel jön létre. Az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon, a 2. mellékletben meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon, valamint az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenysége tekintetében a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont aa)–ag) alpontjában, valamint b) és c) alpontjában felsorolt személyeken kívül kijelölés nem alkalmazható. ^* 

(6) ^*  Központi költségvetési szerv – ingatlan kivételével – a működéséhez szükséges, az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet szerinti immateriális jószág, tárgyi eszköz (különösen műszaki berendezés, gép, felszerelés, készlet), valamint egyéb ingóság tulajdonjogának visszterhes vagy ingyenes megszerzése érdekében adásvételi, megbízási, vállalkozási, felhasználási, vagy egyéb, a tulajdonjog megszerzését eredményező szerződést köthet. Ezen vagyonelem e törvény erejénél fogva az állam tulajdonába és vagyonkezelési szerződés megkötése nélkül a központi költségvetési szerv vagyonkezelésébe és a fennálló vagyonkezelési szerződésének hatálya alá kerül azzal, hogy a központi költségvetési szerv köteles – a vagyonnyilvántartási szabályoknak megfelelő – írásbeli nyilatkozattal bejelenteni a tulajdonosi joggyakorló felé a fennálló vagyonkezelési szerződésének hatálya alá került új vagyonelemet.

(6a) ^*  A vagyonkezelőt e törvény erejénél fogva változatlan feltételekkel megilleti a vagyonkezelői jog mindazon vagyonelemre, amely a vagyonkezelésében lévő vagyonból bármely módon – így különösen kitermelés, bontás, megosztás útján – újonnan jön létre, feltéve hogy az újonnan létrejövő vagyonelem és a vagyonkezelő vagyonkezelésében lévő vagyonelem tulajdonosa megegyezik. A felek eltérő megállapodásának hiányában a vagyonkezelői jog e törvény erejénél fogva kiterjed arra a vagyonelemre is – ideértve a tartozékot és az alkotórészt is –, amely a vagyonkezelői jogviszony fennállása alatt válik a vagyon részévé.

(6b) ^*  Központi költségvetési szervként működő könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum (a továbbiakban együtt: közgyűjtemény) a működéséhez szükséges kulturális jószág tulajdonjogának megszerzésére – ingatlan kivételével – szerződést köthet. Ezen vagyonelem e törvény erejénél fogva az állam tulajdonába és vagyonkezelési szerződés megkötése nélkül a közgyűjtemény vagyonkezelésébe és a fennálló vagyonkezelési szerződése hatálya alá kerül azzal, hogy a közgyűjtemény köteles – a vagyonnyilvántartási szabályoknak megfelelő – írásbeli nyilatkozattal bejelenteni a tulajdonosi joggyakorló felé a fennálló vagyonkezelési szerződése hatálya alá került új vagyonelemet.

(7) ^*  Törvény alapján kijelöléssel létrejött vagyonkezelői jog – ha a törvény másként nem rendelkezik – az adott törvényben meghatározott feltételek teljesülésének, ennek hiányában a törvény hatálybalépésének napján keletkezik. A kijelölés során rendelkezni kell arról, hogy a vagyonkezelői jog létesítése ingyenesen vagy visszterhesen történik. A vagyonkezelésre vonatkozó részletes szabályokat a tulajdonosi joggyakorlóval megkötött vagyonkezelési szerződés tartalmazza. A Ptk. jogszabály által megállapított szerződéskötési kötelezettségre irányadó szabályozásának rendelkezése a szerződés létrehozása tekintetében nem alkalmazható. A vagyonkezelési szerződés megkötésének időpontjáig a vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásban nem jegyezhető be, és a vagyonkezelői jogot a kijelölt személy nem gyakorolhatja.

(7a) ^*  Ha a vagyonkezelő törvényi kijelölése nem egyedileg, hanem az érintett vagyoni kör megjelölésével határozza meg a kijelölt személy vagyonkezelésébe kerülő nemzeti vagyont, az a vagyonkezelő, aki az érintett vagyoni körre vonatkozóan már rendelkezik vagyonkezelési szerződéssel, köteles írásbeli nyilatkozattal bejelenteni a tulajdonosi joggyakorló felé a fennálló vagyonkezelési szerződése hatálya alá került, a nemzeti vagyon körébe tartozó új vagyonelemet. A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére – újabb szerződés megkötése nélkül – a vagyonkezelő egyoldalú nyilatkozatát tartalmazó kérelme alapján kerülhet sor.

(8) ^*  A vagyonkezelőt – ha jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés másként nem rendelkezik – megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettséget is – azzal, hogy

a) ^*  a vagyont nem idegenítheti el, valamint – jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével – nem terhelheti meg,

b) a vagyont biztosítékul nem adhatja,

c) a vagyonon osztott tulajdont nem létesíthet,

d) a vagyonkezelői jogot harmadik személyre a (9) bekezdésben foglalt kivétellel nem ruházhatja át és nem terhelheti meg, valamint

e) ^*  polgári jogi igényt megalapító, polgári jogi igényt eldöntő tulajdonosi hozzájárulást a vagyonkezelésében lévő nemzeti vagyonra vonatkozóan hatósági és bírósági eljárásban sem adhat, kivéve a jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati joghoz,, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjoghoz történő hozzájárulást.

(9) ^*  A központi költségvetési szervek a vagyonkezelői jogukat – az ingatlanokra vonatkozó vagyonkezelői joguk kivételével – egymás között szerződéssel átruházhatják. Az átruházással érintett vagyonelem az átvevő központi költségvetési szerv vagyonkezelési szerződésének hatálya alá kerül azzal, hogy az átvevő központi költségvetési szerv köteles – a vagyonnyilvántartási szabályoknak megfelelő – írásbeli nyilatkozattal bejelenteni a tulajdonosi joggyakorló felé a fennálló vagyonkezelési szerződése hatálya alá került új vagyonelemet. ^* 

(10) ^*  A nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető. A hasznosításra irányuló szerződés – a 11/A. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – határozatlan vagy legfeljebb 15 éves határozott időre köthető, amely időszak egy alkalommal legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a hasznosításra jogosult valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette. E bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik az állammal, költségvetési szervvel, önkormányzattal vagy önkormányzati társulással kötött szerződésre.

(10a) ^*  A Kormány kiemelt nemzetgazdasági érdekből nyilvános határozatban dönthet az állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés legfeljebb 30 éves határozott időre történő megkötéséről, amennyiben az állami vagyont érintő beruházás megtérülési ideje ezt kifejezetten indokolja. ^* 

(11) Nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag olyan természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető, amely az átengedett nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésben vállalja, hogy ^* 

a) a hasznosításra vonatkozó szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti,

b) az átengedett nemzeti vagyont a szerződési előírásoknak és a tulajdonosi rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja,

c) a hasznosításban – a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik félként – kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt.

(12) A nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződést a hasznosításba adó kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja, ha a nemzeti vagyon hasznosításában részt vevő bármely – a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél – szervezet a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek. A 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet tulajdonosi szerkezetében a 3. § (1) bekezdés 1. pontjától eltérő változást a nemzeti vagyon hasznosítására a hasznosítóval közvetlenül megkötött szerződésben a hasznosításba adót megillető, valamint a (11) bekezdés c) pontjában meghatározott személyekkel kötött szerződésekben a hasznosításba adóval közvetlen jogviszonyban álló személyt megillető rendkívüli felmondási okként rögzíteni kell. ^* 

(13) ^*  Nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása, a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítása céljából az ahhoz szükséges mértékben hasznosítható, valamint adható vagyonkezelésbe. ^* 

(14) ^*  Nemzeti vagyonba tartozó állami tulajdonú ingatlant használó központi költségvetési szerv – a (15) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve – a rábízott állami tulajdonú ingatlant vagy ingatlanrészt nem hasznosíthatja, az ingatlanra vagy annak bármely részére vonatkozóan a használatot bármely címen átengedő szerződést nem köthet, továbbá a rábízott állami tulajdonú ingatlanon beruházást, felújítási tevékenységet nem végezhet, és nem végeztethet.

(15) ^*  A (14) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik arra az esetre, ha:

a) törvény vagy kormányrendelet az érintett központi költségvetési szerv kötelező alapfeladataként nevesíti a (14) bekezdésben megjelölt tevékenységeket;

b) az ingatlan az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelésében van, vagy a (14) bekezdésben meghatározott tevékenység összefügg az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelésében lévő ingatlan fejlesztését szolgáló beruházással;

c) az állami tulajdonú ingatlant használó központi költségvetési szerv számára a (14) bekezdésben megjelölt tevékenység végzését az arra jogosult központi költségvetési szervvel vagy az állami vagyonról szóló törvény szerinti tulajdonosi joggyakorló szervvel kötött szerződése lehetővé teszi; vagy

d) központi költségvetési szerv Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme mint kötelező alapfeladat ellátásához törvény által rendelkezésre bocsátott ingatlant érintően végzi a (14) bekezdésben megjelölt tevékenységeket.

(16) ^*  Törvényben, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyont hasznosítani – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. ^* 

(17) ^*  Mellőzhető a versenyeztetés abban az esetben, ha a hasznosítás

a) államháztartási körbe tartozó szervezet,

b) ^*  jogszabályban előírt állami vagy önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet, továbbá jogszabályban előírt állami vagy önkormányzati feladatot ellátó egyházi jogi személy,

c) ^*  államháztartási körbe tartozó szervezet vagyonkezelésében lévő

ca) az állam tulajdonában álló lakások tekintetében a vagyonkezelő szervezettel vagy központi költségvetési szervvel,

cb) a helyi önkormányzat tulajdonában álló lakások tekintetében a vagyonkezelő szervezettel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyek, vagy

d) ^*  a közfeladatot ellátó, az állam közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társaság vagyonkezelésében lévő, az állam tulajdonában álló lakások tekintetében a vagyonkezelővel vagy a vagyonkezelő tulajdonában álló gazdasági társasággal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyek

javára történik.

(18) ^*  A (16) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni, amennyiben természetes személy vagy 100%-ban magántulajdonban álló gazdálkodó szervezet a nemzeti vagyon használója, és a használatában álló nemzeti vagyont hasznosítja.

11/A. § ^*  (1) A kivezetésre szánt állami vagyon vagyonkezelésbe nem adható, azon haszonélvezeti jog nem alapítható, továbbá e vagyon ingyenesen nem hasznosítható.

(2) A 11. § (10) bekezdésétől eltérően a kivezetésre szánt állami vagyon tekintetében hasznosításra irányuló szerződés határozatlan vagy legfeljebb 1 éves határozott időre köthető, amely időszak egy alkalommal legfeljebb 1 évvel meghosszabbító abban az esetben, ha a hasznosításra jogosult valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette és a hasznosítással érintett vagyonelem elidegenítése 1 éven belül nem lehetséges. A határozatlan időre kötött hasznosítási szerződésben legfeljebb 6 hónapos felmondási idő köthető ki.

11/B. § ^*  A 11. § (10) bekezdésétől eltérően állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés 25 éves határozott időre is köthető, ha a hasznosításra jogosult vállalja az érintett állami vagyon gyarapítását szolgáló beruházás megvalósítását, és az állami vagyont érintő beruházás megtérülési ideje ezt kifejezetten indokolja. A 25 éves határozott időtartam egy alkalommal legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a hasznosításra jogosult valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette.

11/C. § ^*  (1) Nemzeti vagyon tekintetében a Ptk. építményi jogra vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Nemzeti vagyon tekintetében építményi jog határozott időre, de legfeljebb 35 évre alapítható, amelynek során e törvénynek a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az építményi jog alapítására kizárólag visszterhesen, az építményi jog forgalmi értékének megfizetésével kerülhet sor.

(3) Az építményi jog alapításáról szóló szerződésben a felek megállapodnak az ingatlanon vagy annak felszíne alatt a jogosult által létesíthető épület fizikai jellemzőiről és a hasznosítás feltételeiről, továbbá a jogosult által az építményi jog fennállása alatt az építményi jog gyakorlásának ellenértékeként történő díjfizetés feltételeiről.

(4) Az építményi jog alapján létesített épület tekintetében az építményi jog fennállása alatt a tulajdonos kötelezettségei az építményi jog jogosultját terhelik, ideértve az építményi joggal érintett ingatlannal vagy ingatlanrésszel, az építményi jog alapításakor azon már fennálló épülettel, valamint az építményi jog alapján létesített épülettel kapcsolatos kárveszélyt is.

(5) A nemzeti vagyon tekintetében alapított építményi jog átruházására és megterhelésére a tulajdonosi joggyakorló előzetes jóváhagyásával kerülhet sor.

(6) Az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében alapított építményi jog gyakorlása során létesített, az ingatlannal tartósan egyesített építmény az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonába kerül, amelyre tekintettel az építményi jog megszűnésekor a felek egymással elszámolnak.

6. Az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei

12. § (1) Az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei a következők:

a) a csővezetékes termékszállítás és -tárolás,

b) a bányászati kutatás és kitermelés, valamint az ezekkel összefüggő bányászati melléktevékenység,

c) a hasadó és sugárzó anyagok előállítása és forgalmazása,

d) ^*  a csatornák, az állami tulajdonban álló víziközművek, valamint a regionális közműrendszerek létrehozása és működtetése,

e) ^*  a szerencsejátékok szervezésére és működtetésére irányuló tevékenység, távszerencsejáték szervezése kivételével,

f) az országos törzshálózati vasúti pályán történő személyszállítás és árufuvarozás,

g) a menetrend szerinti helyközi közúti személyszállítás,

h) az állami tulajdonba tartozó nemzetközi kereskedelmi repülőtér létrehozása és működtetése – a földi kiszolgálási tevékenység kivételével – a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt,

i) ^*  az országos közutak és műtárgyaik, állam kizárólagos tulajdonát képező, országos jelentőségű vasútvonal, valamint azt magába foglaló pályahálózat létrehozása és működtetése,

j) ^*  állami tulajdont képező terek, közparkok és közkertek felszíne alatt építmény létrehozása és működtetése,

k) ^*  a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény szerinti biztonsági földgáztároló létrehozása és annak működtetése,

l) ^*  dohánytermékek kiskereskedelme, illetve a dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység,

m) ^*  az egységes elektronikus értékesítésű közszolgáltatások egységes rendszerének működtetése,

n) ^*  a hulladékról szóló törvény szerinti állami hulladékgazdálkodási közfeladat,

o) ^*  az a)–n) pontban nem szereplő, az állam kizárólagos tulajdonába tartozó dolog létrehozása és működtetése,

p) ^*  a külön törvény szerinti állami építési beruházás.

(2) A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei a következők:

a) a helyi közutak és műtárgyaik létrehozása és működtetése,

b) a helyi önkormányzat tulajdonába tartozó nemzetközi kereskedelmi repülőtér létrehozása és működtetése – a földi kiszolgálási tevékenység kivételével – a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt,

c) ^*  a menetrend szerinti helyi személyszállítási szolgáltatás és a menetrend szerinti helyi különcélú személyszállítási szolgáltatás,

d) a törzsvagyon részét képező helyi közművek létrehozása és működtetése,

e) ^*  a törzsvagyon részét képező terek, közparkok felszíne alatt építmény létrehozása és működtetése,

f) a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló – külön törvény rendelkezése alapján részére átadott – vizek, közcélú vízi létesítmények működtetése,

g) ^*  az önkormányzat törzsvagyonának részét képező és használatában lévő vasúti pályák fejlesztése, működtetése.

(3) ^*  Az állam és a helyi önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlásának időleges jogát, a (4)–(12) bekezdésben meghatározottak kivételével kizárólag koncesszió útján, külön törvényben szabályozott módon engedheti át. A kizárólagos gazdasági tevékenységek közül az (1) bekezdés d), és h)–k) pontja esetén az állam, a (2) bekezdés a)–b), d)–g) pontja esetén a helyi önkormányzat a nemzeti vagyon létrehozását és működtetését vagy kizárólag annak működtetését engedheti át e törvény rendelkezései szerint. A koncesszióról szóló törvény szerinti koncessziós szerződés határozott időtartamra köthető, amelynek leghosszabb ideje harmincöt év. Az ágazati törvény megengedheti külön pályázat kiírása nélkül a koncessziós törvény szerinti koncessziós szerződés egy alkalommal – eredeti időtartamának legfeljebb felével – történő meghosszabbítását abban az esetben, ha a koncesszióba vevő és a koncessziós társaság valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette. A közbeszerzésekről szóló törvény szerinti építési, illetve szolgáltatási koncesszió a nemzeti vagyon tekintetében határozott időre, legfeljebb 35 évre adható.

(3a) ^*  Az országos és helyi közutakkal és műtárgyaikkal kapcsolatos kizárólagos gazdasági tevékenység átengedésével összefüggő jogviszonyban, a kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására jogosult személyt vagy szervezetet a tevékenység végzése céljából részére átadott, valamint a jogviszony alapján általa létrehozott, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyon (e § alkalmazásában a továbbiakban: átengedett nemzeti vagyon) a törvény erejénél fogva működtetési jog illeti meg (a továbbiakban: kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog).

(3b) ^*  A kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog létrejöttének időpontja a vagyontárgy kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására jogosult részére történő átadásának napja. A kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog létrejöttének napjával az átengedett nemzeti vagyonon fennálló vagyonkezelői jog e törvény erejénél fogva megszűnik.

(3c) ^*  Az átadásról jegyzőkönyvet kell készíteni (átadás-átvételi jegyzőkönyv), amely tartalmazza:

a) az átadó és az átvevő azonosító adatait,

b) az átadás jogcímeként a jogszabályhely feltüntetésével azt, hogy az átadás az e törvény alapján a jogosultat megillető kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog alapján történik,

c) az átengedett nemzeti vagyon azonosító adatait,

d) a kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog szerződés szerinti időtartamát.

(3d) ^*  A kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog gyakorlása során az arra jogosult nem terjeszkedhet túl a kizárólagos gazdasági tevékenység átengedése alapjául szolgáló szerződésen. Az állami tulajdonosi joggyakorlóval szemben a kizárólagos gazdasági tevékenységet ellátó személyt vagy szervezetet az átengedett nemzeti vagyonra vonatkozóan beszámolási, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

(3e) ^*  Ingó vagyontárgy esetén a kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jogot a vagyontárgyra vonatkozó jog fennállását tanúsító közhiteles nyilvántartásba is be kell jegyezni.

(3f) ^*  A kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog megszűnik a kizárólagos gazdasági tevékenység átengedésével összefüggő jogviszony megszűnésével.

(3g) ^*  A kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására jogosult a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetnél a kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog és az e joggal érintett átengedett nemzeti vagyon nem része a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény szerinti, a csődeljárás és felszámolási eljárás körébe tartozó vagyonnak.

(4) Az állam kizárólagos tulajdonában álló Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények használata másnak nem engedhető át. A Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények őrzésére, szállítására, tárolására kizárólag az állam és költségvetési szerv jogosult külön jogszabályban rögzített feltételek szerint.

(5) A 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti dolgok birtoklása, használata, hasznai szedésének joga kitermelésük nélkül, természetes előfordulási helyükön – a 6. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel – másnak nem engedhető át.

(6) ^*  Az országos törzshálózati vasúti pályát és tartozékát magában foglaló pályahálózat vagy olyan vasúti pályahálózat működtetését, amelynek országos törzshálózati vasúti pálya vagy annak tartozéka a része, kizárólag az állam vagy az a gazdasági társaság végezheti, amelynek egyedüli tagja vagy részvényese az állam, vagy amely az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában áll. E szabály alól kivételt képez, ha az állam és a helyi önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlásának időleges jogát törvényben szabályozott módon, koncesszió útján engedi át.

(7) A kizárólagos állami tulajdonban vagy a helyi önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonában álló vizek, csatornák, tározók tulajdonosaként az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető halászati jog nem minősül az (1) és (2) bekezdés szerinti kizárólagos tevékenységnek.

(8) ^*  Az (1) bekezdés a)–g) pontjában és a (2) bekezdés c), d) pontjában meghatározott tevékenységi körök mint gyűjtőfogalmak keretein belüli azon tevékenységcsoportok, amelyek az e törvény hatálybalépésekor hatályban lévő egyes ágazati törvénybeli rendelkezések szerint koncessziós pályázat kiírása vagy koncessziós szerződés megkötése nélkül is folytathatók, e törvény hatálybalépését követően is koncessziós pályázat kiírása vagy koncessziós szerződés megkötése nélkül folytathatók. E törvény hatálybalépését követően az (1) bekezdés a)–d), f), g) pontjában, és a (2) bekezdés c), d) pontjában meghatározott tevékenységi körök mint gyűjtőfogalmak keretein belül egyes további tevékenységtípusok folytatatását koncessziós pályázat kiírása vagy koncessziós szerződés nélkül kizárólag e törvény teheti lehetővé. Nem szükséges továbbá koncessziós pályázat kiírása vagy koncessziós szerződés kötése közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus által eltérően szabályozott tevékenységek körében.

(8a) ^*  Az (1) bekezdés g) és h) pontjában meghatározott kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlásának joga koncessziós pályázat kiírása vagy koncessziós szerződés nélkül, ágazati törvényben meghatározott módon másnak átengedhető.

(9) Az állam a kizárólagos tulajdonában, valamint a helyi önkormányzat a törzsvagyonában lévő víziközmű-létesítmények létrehozásáról és működtetéséről koncessziós szerződés megkötése nélkül a következő módokon is gondoskodhat:

a) olyan gazdálkodó szervezetet hoz létre, amelyben kizárólagos részesedéssel rendelkezik – ide nem értve a munkavállalói résztulajdont,

b) az állam és az önkormányzat együttesen olyan gazdálkodó szervezetet hoz létre, amelyben kizárólagos közös részesedéssel rendelkezik – ide nem értve a munkavállalói résztulajdont.

(10) ^*  Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott tevékenység gyakorlásának joga koncessziós szerződés megkötése nélkül kizárólag a (12) bekezdésben felsorolt személyeknek, szerveknek, valamint

a) az állam és a helyi önkormányzat, önkormányzati társulás,

b) az állam vagy a helyi önkormányzat, önkormányzati társulás

közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet részére engedhető át és kizárólag általuk gyakorolható.

(11) ^*  Az (1) bekezdés k) pontjában és a (2) bekezdés f)–g) pontjában meghatározott kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlásának joga – a (4) és (5) bekezdésben meghatározott korlátozásokra figyelemmel – törvényben szabályozott módon másnak átengedhető.

(11a) ^*  Az (1) bekezdés l) pontjában meghatározott kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlásának joga külön ágazati törvényben szabályozott módon másnak átengedhető.

(11b) ^*  Az (1) bekezdés n) pontjában meghatározott kizárólagos gazdasági tevékenység vagy egyes résztevékenységei gyakorlásának joga ágazati törvényben szabályozott módon másnak átengedhető.

(12) A (4)–(6) bekezdésben foglalt korlátozások figyelembevételével, valamint a (7)–(11) bekezdésben meghatározottakon kívül az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlásának időleges joga koncessziós szerződés megkötése nélkül kizárólag

a) az állam,

b) a helyi önkormányzat vagy az önkormányzati társulás,

c) költségvetési szerv,

d) önkormányzat intézmény,

e) az a)–d) pont szerinti személyek együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, vagy

f) az e) pontban megjelölt gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet részére átengedhető és kizárólag általuk gyakorolható.

(13) Koncessziós szerződés természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető.

(14) A kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására – a (12) bekezdés alapján – fennálló jogosultság e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a jog gyakorlójának (12) bekezdés e) vagy f) pontjában meghatározott tulajdonosi szerkezete megváltozik. A kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására vonatkozó jog megszűnésének időpontja az a nap, amelyen a (12) bekezdés e) vagy f) pontjában meghatározottaktól eltérő tulajdonosi szerkezetet eredményező tulajdonosváltozás bekövetkezik.

7. A nemzeti vagyon tulajdonjogának átruházása

13. § (1) Törvényben, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. ^* 

(2) Nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy átlátható szervezet részére lehet.

(3) ^*  A nemzeti vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet. A nemzeti vagyonba tartozó leselejtezett tárgyi eszközt – amennyiben az a közfeladat ellátásához nem szükséges – a tulajdonosi joggyakorló ingyenesen átruházhatja, ebben az esetben a (4) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni. ^* 

(4) ^*  Nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása esetén a tulajdonjogot megszerző félnek – az állam kivételével – eleget kell tennie a következő feltételeknek:

a) a nemzeti vagyoni körből ingyenesen tulajdonba adott ingatlant a tulajdonjog megszerzésétől számított 15 évig nem idegenítheti el, és a juttatás céljának megfelelően köteles hasznosítani, valamint állagát megóvni azzal, hogy

aa) az ingatlan használatba adása az ingatlan tulajdonjogát ingyenesen átruházó fél részére nem minősül a juttatás céljának megfelelő hasznosítási kötelezettség megszegésének, továbbá

ab) a juttatási cél megvalósítása érdekében végzett bontás vagy átalakítás nem minősül az állagmegóvási kötelezettség megszegésének;

b) az átruházott vagyon hasznosításáról évente beszámol a vagyont átadó szervezet felé.

(5) ^*  Az ingyenesen tulajdonba adott ingatlanon e törvény erejénél fogva 15 évig elidegenítési tilalom áll fenn. Az elidegenítési tilalomnak az átruházó javára szóló ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a vagyont átruházó szerv kérelmezi.

(6) Az (5) bekezdés szerinti elidegenítési tilalmat a (4) bekezdés a) pontja szerinti határidő leteltét követően a tulajdonos kérelmére törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból.

(7) ^*  Amennyiben megállapítást nyer, hogy a (4) bekezdés szerinti tulajdonjogot megszerző fél a célhoz kötött hasznosításra vonatkozó törvényi előírásnak részben vagy egészben nem tesz eleget, köteles a vagyont átadó szervezet felszólítására, az abban meghatározott határidőig a jogsértő állapotot megszüntetni. A jogsértő állapot megszüntetésére szabott határidő elmulasztása esetén a tulajdonjogot megszerző fél köteles az átadási megállapodásban rögzített forgalmi értéknek a kötelezettség megsértésének napjától számított mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegét a vagyont átadó szervezet felszólítására, az abban meghatározott határidőig nemteljesítési kötbérként megfizetni.

(8) ^*  A vagyont átadó szervezet a jogsértő állapot határidőre történő megszüntetésének elmulasztása esetén a (7) bekezdés szerinti nemteljesítési kötbér követelése helyett az ingyenes tulajdonjog átruházást eredményező szerződéstől elállhat.

(9) ^*  A (4)–(5) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni

a) az állam által ingyenesen megszerzett ingatlanok,

b) a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvényben meghatározottak szerint ingyenesen átruházott lakóingatlanok,

c) ^*  a magyar építészetről szóló törvényben meghatározott kiszolgáló út létesítése, bővítése során feleslegessé vált, ingyenesen visszaadásra kerülő közterületi ingatlanrész,

d) ^*  a kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása

esetében.

(10) ^*  Az ingyenesen átadott ingatlan tekintetében az (5) bekezdés szerint fennálló elidegenítési tilalom azon személlyel szemben nem áll fenn, aki az ingatlant az ingatlan tulajdonosára ingyenesen átruházta.

(11) ^*  A tulajdonjogot megszerző fél az elidegenítési tilalom hatálya alatt – a (11a) és a (12) bekezdésben foglaltak kivételével – kizárólag a (3) bekezdés szerint ingyenesen átruházott nemzeti vagyon felett az átruházás időpontjában tulajdonosi jogokat gyakorló személy (a továbbiakban e § alkalmazásában: tulajdonosi joggyakorló) előzetes hozzájárulásával terhelheti meg a (3) bekezdés szerint ingyenesen átruházott vagyont. A tulajdonosi joggyakorló a tulajdonjogot megszerző fél kezdeményezésére, egyedi döntésével hozzájárulhat az átruházott vagyon fejlesztését, korszerűsítését, felújítását szolgáló hitelfelvétel vagy állami, valamint európai uniós támogatás érdekében történő megterheléséhez, továbbá ezen teherrel biztosított igény kielégítése érdekében történő elidegenítéséhez. A tulajdonjogot megszerző fél gondoskodik arról, hogy az átruházott vagyon megterheléséhez szükséges előzetes hozzájárulás a vagyon megterhelését eredményező megállapodás megkötésének vagy a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában rendelkezésre álljon.

(11a) ^*  Nem szükséges a tulajdonosi joggyakorló előzetes hozzájárulása a (3) bekezdés szerint ingyenesen átruházott nemzeti vagyon tekintetében földhasználati jog, építményi jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára történő használati jog vagy telki szolgalom alapításához és ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez.

(12) ^*  A sportcélú ingatlanok vonatkozásában a (11) bekezdés szerinti egyedi döntést a sportigazgatási szerv hozza meg.

(12a) ^*  A (11) és a (12) bekezdés szerint kiadott előzetes hozzájárulás a (3) bekezdés szerint ingyenesen átruházott vagyon elidegenítési tilalom hatálya alatt történő megterhelésének vagy biztosítékul adásának bejegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási kérelem kötelező mellékletét képezi.

(13) ^*  A nemzeti vagyon vonatkozásában osztott tulajdon létesítésére az állami illetve az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok szerinti értékesítési eljárási szabályokat kell alkalmazni a Ptk. szerinti, a földtulajdonos és az építkező között kötött megállapodás létrehozása, valamint a hozzá kapcsolódó földhasználati jog alapítása tekintetében. A földhasználati jogért a föld forgalmi értékéhez viszonyított arányos ellenértéket kell fizetni.

(14) ^*  Ha a helyi önkormányzat a tulajdonában álló vagyont az állam javára jogszabályban meghatározott közfeladat ellátásának elősegítése érdekében ingyenesen ruházza át, az új tulajdonos nevében eljáró tulajdonosi joggyakorló a vagyonelemeket az átvett könyv szerinti értéken veszi nyilvántartásba.

14. § ^*  (1) Amennyiben törvény a helyi önkormányzat feladatát más helyi önkormányzat feladataként vagy állami feladatként, illetve állami feladatot helyi önkormányzat feladataként állapít meg, a feladat ellátását közvetlenül szolgáló és ahhoz szükséges helyi önkormányzati, illetve állami vagyonnak a feladatot átvevő részére történő tulajdonba adása nyilvántartási értéken való átvezetéssel, ingyenesen történik. Ez a rendelkezés arra az esetre is vonatkozik, ha az állam vagy az önkormányzat a közfeladat részét képező feladatot ad át, és ennek a feladatnak az ellátását közvetlenül szolgáló és ahhoz szükséges vagyonelem tulajdonjoga kerül ingyenesen átruházásra.

(2) Helyi önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén – a (3)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg. Ezen jogosultság az államot osztott tulajdon esetén az épület tulajdonosának a földre, illetve a föld tulajdonosának az épületre fennálló elővásárlási jogát megelőzően illeti meg.

(3) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti volt állami (tanácsi) és önkormányzati bérlakások esetében az állam elővásárlási joga a lakásban élő

a) bérlő;

b) bérlőtárs;

c) társbérlő;

d) az a)–c) pontban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokona, valamint örökbe fogadott gyermeke

elővásárlási jogát követi, kivéve a kulturális örökség védelméről szóló törvényben megjelölt hatóság által gyakorolt elővásárlási jogot, amely megelőzi az a)–d) pont szerinti személyek elővásárlási jogát.

(4) A (2) bekezdés rendelkezését nem kell alkalmazni a 13. § (1) bekezdése szerint meghatározott értékhatár 20%-át el nem érő értékű ingatlan értékesítése esetén.

(5) Az elővásárlási jog gyakorolására külön törvényben meghatározott szerv – amennyiben törvény a nyilatkozattételi határidőre vonatkozóan eltérően nem rendelkezik – az átruházás valamennyi lényeges elemét tartalmazó ajánlat vagy az elővásárlási jog jogosultjával szemben még hatályba nem lépett a nemzeti vagyon értékesítésére irányuló szerződés részére történő megküldéstől számított 35 napon belül nyilatkozik, hogy kíván-e élni elővásárlási jogával az állam nevében. A 35 napos határidőt az ajánlat vagy a szerződés személyes átadása esetén az átadás igazolt napjától, postai küldemény esetén a küldemény feladásának igazolt napjától kell számítani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

14/A. § ^*  (1) ^*  Ha az állam törvényi felhatalmazás alapján az állami közfeladat ellátását az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó, vagy államháztartáson kívüli személy, vagy szervezet részére adja át, és a közfeladat ellátása, illetve a közfeladat ellátásának elősegítése céljából állami vagyon tulajdonjogát – törvény felhatalmazásán alapuló jognyilatkozattal, szerződéssel vagy jogi személy létesítő okiratával (a továbbiakban együtt: alapokirat) – ingyenesen átruházza, akkor az ezt magában foglaló alapokiratot kizárólag az abban erre feljogosított személyek módosíthatják a Ptk. általános szabályai és az alapokiratban foglaltak szerint.

(2) Az (1) bekezdés alapján állami vagyon ingyenesen átlátható szervezetnek minősülő

a) egyházi jogi személy,

b) nemzetiségi önkormányzat,

c) helyi önkormányzat,

d) közérdekű vagyonkezelő alapítvány,

e) közhasznú jogállással rendelkező egyesület, alapítvány

javára ruházható át.

(3) Az (1) bekezdés szerinti közfeladathoz kapcsolódóan közép- vagy hosszú távú, költségvetési éven túli év kiadási előirányzat terhére kötelezettség törvényi felhatalmazás alapján vállalható.

14/B. § ^*  A kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának átruházása, továbbá a központi költségvetési szerv vagyonkezelésében álló, a részére megbízási, vállalkozási vagy felhasználási jogviszony keretében előállított 11. § (6) bekezdése szerinti ingóság állami vagyonról szóló törvény szerinti értékesítése vagy ingyenes átruházása esetén – a 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti szervezetek mellett – átlátható szervezetnek minősül az a gazdasági társaság is, amelynek közvetlen vagy közvetett tulajdonosai kizárólag természetes személyek, amennyiben e személyek megismerhetőek. Ezekben az esetekben a 3. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat mellőzhető.

15. § A jelen törvény rendelkezéseibe ütköző szerződés, más jogügylet vagy rendelkezés semmis.

15/A. § ^* 

IV. Fejezet

A külön törvényekben szabályozott vagyoni elemek

16. § (1) Az e törvényben meghatározott elvek mentén

a) az állam tulajdonában álló vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlás módját, valamint e vagyonnal való gazdálkodás szabályait az állami vagyonról szóló törvény,

b) a közszolgáltatási médiavagyon feletti tulajdonosi joggyakorlás módját, valamint e vagyonnal való gazdálkodás szabályait a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény,

c) az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás részletes szabályait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény,

d) az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei és a tevékenység végzéséhez szükséges vagyon hasznosításának átengedését a koncesszióról szóló törvény,

e) az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Zrt.), valamint azon gazdálkodó szervezetek feletti tulajdonosi joggyakorlás módját, amelyek felett az állam nevében az MFB Zrt. gyakorol tulajdonosi jogokat a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvény,

f) a Magyar Nemzeti Bank feletti tulajdonosi joggyakorlás módját a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény,

g) az Államadósság Kezelő Központ Zrt. feletti tulajdonosi joggyakorlás módját a Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló törvény,

h) a légiforgalmi irányító szolgálatot ellátó és a légiforgalmi szakszemélyzet képzését végző szervezet feletti tulajdonosi joggyakorlás módját a légiközlekedésről szóló törvény,

i) a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet feletti tulajdonosi joggyakorlás módját a vasúti közlekedésről szóló törvény,

j) a felsőoktatási intézmények sajátos vagyongazdálkodási szabályait a felsőoktatásról szóló törvény,

k) a társadalombiztosítási alapokhoz tartozó vagyonnal való gazdálkodásra az állami vagyonról szóló törvény,

l) az önkormányzati lakások, valamint nem lakáscélú helyiségek bérbeadására és elidegenítésére, továbbá az állami lakások és nem lakáscélú helyiségek bérbeadására vonatkozó részletes szabályokat a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény,

m) az állami tulajdonban lévő erdő hasznosítására, vagyonkezelésére és nyilvántartására vonatkozó szabályokat az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény,

n) az állami és önkormányzati tulajdonban álló kulturális örökség elemei felett a tulajdonosi joggyakorlás módját, valamint az e vagyoni körrel való gazdálkodás szabályait

na) a kulturális örökség védelméről,

nb) a muzeális intézményekről,

nc) a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről,

nd) a köziratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről,

ne) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló törvény,

o) az állami tulajdonban lévő vizek hasznosítására és nyilvántartására vonatkozó szabályokat a vízgazdálkodásról szóló törvény,

p) a közutak kezelésével, fejlesztésével, fenntartásával, működtetésével kapcsolatos feladatokat a közúti közlekedésről szóló törvény,

q) ^*  a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. feletti tulajdonosi joggyakorlás módját a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló törvény,

r) ^* 

állapítja meg.

(2) A nemzetiségi önkormányzatok vagyonáról és vagyongazdálkodásának részletes szabályairól a nemzetiségek jogairól szóló törvény rendelkezik.

(3) Az állami tulajdonban lévő termőföldvagyon hasznosítására, vagyonkezelésére és nyilvántartására, a Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat a Nemzeti Földalapról szóló törvény állapítja meg.

(4) A nemzeti adatvagyonra vonatkozó előírásokat a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvény állapítja meg.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

17. § (1) ^*  E törvény hatálybalépését megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket e törvény rendelkezései nem érintik. Az e törvény hatálybalépése előtt létrejött szerződések időtartamának e törvény hatálybalépését követően történő meghosszabbítása új jogviszony létesítésének minősül, kivéve a 6. § (8) bekezdésében, a 11. § (10) bekezdésében, valamint a 12. § (3) bekezdésében meghatározott eseteket.

(1a) ^*  Az e törvény hatálybalépése előtt létrejött vagyonkezelési szerződések – amennyiben a szerződés szerinti vagyonkezelő nem a 3. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott jogi személy – a felek közös megegyezésével, új vagyonelemmel való bővítés nélkül – ide nem értve a 11. § (6a) bekezdésében foglalt eseteket – a hatályos jogszabályoknak megfelelő tartalommal módosíthatóak.

(2) Az e törvényben meghatározott nemzeti vagyon körébe tartozó vagyonnak minősül az e törvény hatálybalépését követően az állam vagy az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyon. Az 1. mellékletben nem szereplő, e törvény hatálybalépését követően létrejövő vagy bármilyen más jogcímen az állam tulajdonába kerülő folyóvizek és természetes tavak, a medrükkel együtt, valamint országos törzshálózati vasúti pálya e törvény erejénél fogva az állam kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonnak minősül.

(3) ^*  Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában, Magyarország határa által körbezárt területen lévő nemzeti vagyonra vonatkozó polgári jogi szerződésben a nemzeti vagyonnal rendelkezni jogosult irányadóként kizárólag a magyar nyelv és a magyar jog alkalmazását, jogvita esetére kizárólag a magyar bíróság joghatóságát kötheti ki. A magyar bíróság joghatóságának kizárólagossága nem érinti a választottbíróság kikötésének jogát.

(4) ^*  A (3) bekezdés nem alkalmazható a nemzeti vagyont érintő, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvényben meghatározott következő pénzügyi eszközökre vonatkozó nemzetközi pénz- és tőkepiaci ügyletekre:

a) az átruházható értékpapír,

b) a pénzpiaci eszköz,

c) a kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapír,

d) az értékpapírhoz, devizához, kamatlábhoz vagy hozamhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, pénzügyi index vagy intézkedés, amely fizikai leszállítással teljesíthető vagy pénzben kiegyenlíthető.

(5) ^*  Ha a (4) bekezdés szerinti ügylethez kapcsolódóan két- vagy többoldalú polgári jogi szerződés kerül megkötésre, e szerződést magyar nyelven is alá kell írni.

18. § (1) A helyi önkormányzat a rendelete alapján forgalomképtelennek minősülő vagyonából – az e törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül – rendeletben köteles megjelölni azokat a tulajdonában álló vagyonelemeket, amelyeket az 5. § (4) bekezdés szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősít.

(2) Aki nemzeti vagyonnak az e törvény hatálybalépését megelőzően kötött, e törvény hatálybalépésekor fennálló szerződés alapján a használója, 2012. december 31-éig köteles feltárni a 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerint a tulajdonosi szerkezetét.

(3) ^*  A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztása esetén a tulajdonosi joggyakorló a szerződést kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondja.

(4) Amennyiben az állam vagy a helyi önkormányzat olyan gazdálkodó szervezetben rendelkezik társasági részesedéssel, amely társaság vagy valamely tagja nem felel meg e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak, a társasági szerződést 2012. december 31-éig felülvizsgálja és kezdeményezi a gazdálkodó szervezet tulajdonosi szerkezetének e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását.

(5) Nem ütköznek az osztott tulajdon létesítésének tilalmába az e törvény hatálybalépését megelőzően – a szerződéskötéskor hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően – megkötött, tartós jellegű felépítményekre vonatkozó, osztott tulajdon létesítésére irányuló rendelkezést tartalmazó szerződések. Az ilyen szerződések vonatkozásában az osztott tulajdon az egyébként irányadó jogszabályi feltételek figyelembevételével jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.

(6) A szerződés megkötésére és tartalmára a pályázati kiírás vagy a Kormány határozatának közzétételekor hatályos jogszabályok irányadóak, amennyiben

a) a pályázat eredményhirdetése e törvény hatálybalépése előtt megtörtént, vagy

b) az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 24. § (2) bekezdés e) pontja alapján hozott kormányhatározatot e törvény hatálybalépése előtt a Magyar Közlönyben közzétették.

(7) ^*  2012. július 1. napját megelőzően állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedések tekintetében a tulajdonosi joggyakorlás tárgyában létrejött szerződéseket 2012. december 31-ig a 8. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően módosítani kell.

(8) ^*  Amennyiben a 2012. július 1. napját megelőzően megkötött szerződés vagyonkezelője nem a 3. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott személy vagy szerv, úgy a (7) bekezdés rendelkezését a már megkötött szerződésre nem kell alkalmazni.

(9) ^*  Amennyiben a 2012. július 1. napját megelőzően megkötött vagyonkezelési vagy haszonélvezeti jogot alapító szerződés nem a 3. § (1) bekezdés 19. pontja szerinti személlyel vagy szervvel jött létre, és a szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán a vagyonkezelő vagy a haszonélvező 2012. december 31. napján nem minősül átlátható szervezetnek, a tulajdonosi joggyakorló a szerződést kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondja.

(10) ^*  A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) rendelkezései a hatálybalépését megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket nem érintik.

(11) ^*  A Módtv. által megállapított 5. § (7) bekezdését a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő hitelfelvételi és kötvénykibocsátási ügyekben nem kell alkalmazni.

(12) ^*  A Módtv. által megállapított 5. § (5)–(7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a helyi önkormányzat képviselő-testülete köteles 2012. október 31-ig módosítani rendeletét.

(13) ^*  A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló 2015. évi CCXVI. törvény rendelkezései a hatálybalépését megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket nem érintik.

18/A. § ^*  A 4. § (1) bekezdés l) pontja és 12. § (1) bekezdés k) pontja szerinti rendelkezést a földgáz biztonsági készletezéssel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXVIII. törvény hatálybalépését követően létrehozott vagy a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvénynek a földgáz biztonsági készletezéssel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXVIII. törvénnyel megállapított 124/A. §-a szerint megvásárolt biztonsági földgáztárolókra kell alkalmazni.

18/B. § ^*  E törvénynek a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 17. § (3) bekezdését alkalmazni kell a Módtv2. hatálybalépését megelőzően megkötött nemzetközi szerződésekre és az azok alapján megkötött megállapodásokra is.

18/C. § ^*  E törvénynek a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Módtv3.) 1. §-ával módosított 2. mellékletét a Módtv3. hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

18/D. § ^*  E törvénynek a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi CXLVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 14/A. §-át a közfeladat-ellátás és a vagyonjuttatás feltételeinek, illetve az alapokiratnak a módosítása, valamint a közép- vagy hosszú távú finanszírozás tekintetében alkalmazni kell a Módtv4. hatálybalépése napját megelőzően a Módtv4. 14/A. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelően megvalósult ingyenes vagyonjuttatás esetében is.

18/E. § ^*  E törvénynek az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvénnyel megállapított 12. § (1) bekezdés n) és o) pontját, valamint (11b) bekezdését – a koncessziós szerződés megkötésére irányuló pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával, a koncessziós szerződés megkötésével vagy megszűnésével, továbbá a koncesszori feladatellátásra való felkészüléssel összefüggő jogviszonyok kivételével – 2023. július 1-jétől kell alkalmazni.

19. § E törvény

a) ^*  I. Fejezete, 4. §-a, 6–8. §-a, 10–11/C. §-a, 12. § (1) és (3)–(15) bekezdése, 13. §-a, 14/B. §-a, 17. § (2) bekezdése, 18. §-a, 18/A. §-a és 18/C. §-a, valamint 1. és 2. melléklete az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,

b) 5. §-a, 9. §-a és 12. § (2) bekezdése az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján,

c) ^*  14. §-a, 15. §-a és 17. § (1)–(1a) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése, valamint az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján,

d) ^*  14/A. §-a és 18/D. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.

20. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2011. december 31-én lép hatályba.

(2) Az 1–10. §, a 11. § (1)–(14) bekezdése, a 12–19. §, a 21–24. §, a 25. § (1) és (3)–(8) bekezdése, a 26. §, a 27. §, a 30. §, a 31. §, valamint az 1. és 2. melléklet 2012. január 1-jén lép hatályba.

(3) ^*  A 11. § (15) bekezdése, valamint a 25. § (2) és (9) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.

(4) ^*  A 11. § (16) bekezdése 2012. március 2-án lép hatályba.

21–24. § ^* 

25. § (1) ^* 

(2) ^* 

(3)–(8) ^* 

(9) ^* 

26–27. § ^* 

28. § (1) ^* 

(2) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvénynek a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXLIX. törvény 5. §-ával megállapított 61/C. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„61/C. § A kiemelt nemzeti emlékhely állami tulajdon. A 2. mellékletben kiemelt nemzeti emlékhelyként megjelölt, Kossuth Lajos tér 24893 helyrajzi számú ingatlan 2012. január 1-jén önkormányzati tulajdonból nyilvántartási értéken, ingyenesen az állam tulajdonába és az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelésébe kerül. A vagyonkezelésre egyebekben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött vagyonkezelési szerződés szabályait kell alkalmazni. Az állam tulajdonjogának és az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelési jogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. intézkedik.”

(3) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvénynek a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXLIX. törvény 7. §-ával megállapított 93. § (1) bekezdés f) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:)

„f) szabályozza a nemzeti emlékhelyek – köznapi, ünnepi, idegenforgalmi és protokolláris, a nemzeti emlékhely szellemével összhangban álló – használati rendjét;”

(4) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény mellékletének jelölése „1. melléklet a 2001. évi LXIV. törvényhez” szövegre változik.

(5) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvénynek a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXLIX. törvény mellékletével megállapított 2. melléklete „Kiemelt nemzeti emlékhely” című táblázatának 1. sora a „Kossuth tér – Hrsz: 24983” szövegrész helyett a „Kossuth Lajos tér – Hrsz: 24893” szöveggel lép hatályba.

29. § (1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény ^*  109. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. Vagyonkezelői jog önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre kizárólag a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel, vagy annak 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel létesíthető, és kizárólag általuk gyakorolható. A vagyonkezelési szerződésnek a gazdálkodó szervezet tulajdonosi szerkezetében történő tulajdonos változás miatti megszűnésének esetére a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottak az irányadók.”

(2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény ^*  109. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A képviselő-testület kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést.”

(3) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény ^*  109. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(6) A vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. Ha a vagyonkezelő olyan közfeladatot lát el, amely után bevételének több mint fele az államháztartás valamely alrendszeréből származik, a helyi önkormányzat a vagyonkezelési szerződésben részletezett feltételekkel a bevételekben meg nem térülő elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összeg erejéig elengedheti a vagyonkezelőnek a helyi önkormányzattal szemben fennálló, a kezelt vagyonnal összefüggő hosszú lejáratú kötelezettségét. Ez esetben a vagyonkezelő e bekezdés szerinti kötelezettsége a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegéig áll fenn.”

(4) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény ^*  109. §-a a következő (12) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(12) Azonnali felmondásnak van helye, ha a vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati közfeladatot nem látja el, vagy a vagyonkezelésébe adott vagyonban kárt okoz.”

30–31. § ^* 

32. § Nem lép hatályba a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXLIX. törvény 9. § (3) és (4) bekezdése.

33. § ^* 

1. melléklet a 2011. évi CXCVI. törvényhez

Az állam kizárólagos tulajdonában levő dolgok

A) Folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre, valamint vízilétesítmények jegyzéke

I. Az állam kizárólagos tulajdonában lévő folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre

1. Az államhatárt alkotó vagy metsző folyók

Folyó neve	Hossza (km)
Berettyó	74,5
Bodrog	51,1
Dráva	138,2
Duna	417,0
Fehér-Körös	9,8
Fekete-Körös	20,5
Hernád	118,4
Ipoly	141,0
Lajta	18,6
Lapincs	1,7
Maros	49,5
Mura	24,2
Rába	216,3
Sajó	125,1
Sebes-Körös	58,6
Szamos	49,5
Tisza	585,3
Túr	30,0

valamint

a) a Duna-völgyben:
aa) Mosoni-Duna	124 km
ab) Szentendrei-Duna	32 km
ac) Ráckevei-Duna	58 km
ad) Marcal	22 km
ae) Sió	121 km
b) a Tisza-völgyben
ba) Zagyva	125 km
bb) Hortobágy-Berettyó	79 km
bc) Kettős-Körös	37 km
bd) Hármas-Körös	91 km

2. az 1. pontban felsorolt folyók árapasztó medrei.

3. Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény által nem említett holtágak és mellékágak

Folyó neve		Holtág neve
Tisza		Gyálai Holt-Tisza
A folyó neve	A mellékág neve		Hossza (km)
Duna	Adonyi szigeti		3,9
Duna	Bagoméri-mellékágrendszer		12,6
Duna	Bári		3,5
Duna	Bodaki-mellékágrendszer		19,8
Duna	Dunaremetei-mellékágrendszer		7,2
Duna	Bölcskei		5,0
Duna	Cigány-szigeti		3,0
Duna	Cikolai-mellékágrendszer		19,8
Duna	Erebei-mellékágrendszer		5,8
Duna	Esztergomi-Kis-Duna		3,4
Duna	Foktői mellékág		2,5
Duna	Gabriella szigeti		2,0
Duna	Helembai		3,0
Duna	Horány szigeti		0,9
Duna	Jónási		1,9
Duna	Kácsás szigeti		0,9
Duna	Kádár-Duna		3,5
Duna	Kisapostagi		4,9
Duna	Kisjónási		0,8
Duna	Kompkötő szigeti		1,5
Duna	Koppánymonostori		4,0
Duna	Ásványi-mellékágrendszer		32,0
Duna	Margitszigeti (Budai)-mellékág		2,6
Duna	Nagybajcsi		1,1
Duna	Neszmély-Mocsi-mellékágrendszer		8,6
Duna	Óbudai		3,0
Duna	Ordas szigeti		4,5
Duna	Patkányosi-mellékágrendszer		8,6
Duna	Prépost-szigeti		1,2
Duna	Rácalmási		6,4
Duna	Solti		5,8
Duna	Sugovica, Türr átvágás		4,9
Duna	Szabadság-szigeti		3,5
Duna	Szőnyi		1,5
Duna	Táti		12,0
Duna	Tejfalui-mellékágrendszer		24,9
Duna	Vén Duna		4,0
Duna	Véneki		2,2
Mosoni-Duna	Alsó földes szigeti mellékág		0,3
Mosoni-Duna	Alsó-Macska szigeti mellékág		0,2
Mosoni-Duna	Bolgány szigeti mellékág		0,2
Mosoni-Duna	Bordacs szigeti mellékág		0,2
Mosoni-Duna	Cvika feletti mellékág		1,4
Mosoni-Duna	Csóka szigeti mellékág		0,9
Mosoni-Duna	Feketeerdei-holtág		2,0
Mosoni-Duna	Felső Cseregle szigeti mellékág		0,8
Mosoni-Duna	Felső földes szigeti mellékág		0,2
Mosoni-Duna	Felső-Macska szigeti mellékág		0,4
Mosoni-Duna	Gáncsomi-Duna		1,0
Mosoni-Duna	Győrladaméri mellékág		1,0
Mosoni-Duna	Gyula szigeti mellékág		0,5
Mosoni-Duna	Halászpál szigeti mellékág		0,6
Mosoni-Duna	Hosszú szigeti mellékág		0,9
Mosoni-Duna	Józsefmajori szigeti mellékág		0,3
Mosoni-Duna	Kálnokszeg szigeti mellékág		0,6
Mosoni-Duna	Kiliti diós szigeti mellékág		0,2
Mosoni-Duna	Kismacska szigeti mellékág		0,1
Mosoni-Duna	Lickói szigeti mellékág		0,5
Mosoni-Duna	Lóvári szigeti mellékág		0,2
Mosoni-Duna	Magaspart szigeti mellékág		0,1
Mosoni-Duna	Mogyoróskerti mellékág		0,4
Mosoni-Duna	Novák szigeti mellékág		0,9
Mosoni-Duna	Pilingér szigeti mellékág		0,3
Mosoni-Duna	Ponton-híd szigeti mellékág		0,2
Mosoni-Duna	Pudli szigeti mellékág		0,4
Mosoni-Duna	Rajka, Libafarmi holtág		5,6
Mosoni-Duna	Reisinger szigeti mellékág		0,5
Mosoni-Duna	Rétárok szigeti mellékág		0,2
Mosoni-Duna	Róczos szigeti holtág		0,8
Mosoni-Duna	Sztari szigeti mellékág		1,1
Mosoni-Duna	Szúnyog szigeti mellékág		1,6
Mosoni-Duna	Újszegés szigeti mellékág		0,7
Mosoni-Duna	Újszigeti mellékág		0,2
Mosoni-Duna	Üstöri szigeti mellékág		0,4
Mosoni-Duna	Vámkerék szigeti mellékág		0,7
Mosoni-Duna	Zsejke szigeti mellékág		0,6
Rába	Radószigeti		0,4
Rába	Sárvári		0,4
S zentendrei-Duna	Lupa szigeti		1,1
Szentendrei-Duna	Tündér szigeti		0,6
Tisza	Taktabáji-átmetszés		0,6
Tisza	Tiszalöki Régi Tisza		2,5

4. Az államhatárt alkotó vagy metsző vízfolyások, valamint a 20 m3 másodpercenkénti torkolati vízszállítást meghaladó vízfolyások

Államhatárt alkotó vagy metsző patak neve	Befogadó neve	Patak hossza (km)
Arany-patak	Ikva-patak	2,980
Arany-patak	Sorok-Perint	14,744
Bánrévei-Névtelen-patak	Sajó	1,600
Bara-patak	Karasica	4,150
Beremendi-csatorna	Tapolca-patak	7,400
Bódva	Sajó	54,000
Borza-patak	Karasica	7,473
Bozsoki-határárok	Arany-patak	0,320
Bozsoki-patak	Arany-patak	0,500
Brandt-majori-csatorna	Arany-patak	1,156
Csencsi-patak	Pinka	1,000 *
Disznó-patak	Rába	0,260
Dombó-csatorna	Dráva-holtág	19,450
Fekete-árok	Dráva	18,000
Fekete-árok	Pinka	2,028
Gyöngyös-patak	Gyöngyös-műcsatorna	17,407
Gyöngyösszeri-patak	Zala	1,434
Határ-árok	Határ-patak	1,750
Határ-patak	Kebele-patak	6,648
Határ menti vízelvezető árok	Borosnyák-patak	1,581
Ikva-patak	Hanság-főcsatorna	51,545
Illocskai (Keleti ág)	Karasica	1,700
Illocskai-csatorna	Karasica	0,100
Izidórius-patak	Dráva	7,640
Karasica	Duna	34,880
Karasica-szívó	Izsépi(-Duna)–holtág	17,036
Kardos-ér	Ikva-patak	45,008
Kebele-patak	Lendva-patak	8,590
Kecske-patak	Brandt-majori-csatorna	1,460
Kemence-patak	Ipoly	2,400
Kerca-patak	Kerka-patak	6,570
Kerka-patak	Mura	53,620
Kőhidi-patak	Láhn-patak	0,500
Láhn-patak	Vörös-patak	11,844
Lajta bal parti csatorna	Lajta	13,656
Lendva-patak	Kerka-patak	6,803
Locsmándi-határárok	Répce-malomcsatorna	0,285
Lővöi-patak	Pinka	0,630
Mindszenti-patak	Csencsi-patak	0,500
Mogersdorfi-árok	Lapincs-patak	2,084
Moschendorfi-határárok	Csencsi-patak	0,200
Nagy-Szuha-patak	Ipoly	1,000
ÓLendva	Kerka-patak	4,354
Öreg-Tapolca	Tapolca-patak	3,512
Pincei-határárok	Ó-Lendva	0,409
Pinka	Rába	18,919 *
Pinka-ág	Pinka	4,555
Pinkamindszenti- lecsapolóárok	Csencsi-patak	0,812
Pornói déli árok	Pinka	0,500
Pornói északi árok	Pinka	0,510
Pornói keleti árok	Pinka	0,780
Pornói nyugati árok	Neugraben	2,707
Rábafüzesi-határárok	Láhn-patak	1,380
Rákos-patak	Fertő-tó	9,844
Rátóti-patak	Vörös-patak	0,500
Régi-Borza	Izsépi(-Duna)–holtág	0,165
Répce	Rábca	78,659
Répce-malomcsatorna	Répce	0,500
Ribnyák-patak	Répce	1,561
Ronyva-patak	Bodrog	16,661
Rönöki-patak	Láhn-patak	0,500
Sároki-vízfolyás	Karasica	3,515
Sároslaki-patak	Mindszenti-patak	1,320
Schuszter-patak	Rába	0,810
Sós-patak	Ikva-patak	3,848
Steinbach-árok	Tapolca-patak	1,000
Strém-patak	Pinka	4,173
Szartos-patak	Hernád	4,000
Szentgyörgyvölgyi-patak	Kebele-patak	23,742
Szentpéterfai-határárok	Pinka-üzemvízcsatorna	0,899 *
Szív-völgyi-patak	Jáki-Sorok	0,500
Szív-völgyi jobb parti mellékág	Szív-völgyi-patak	0,280
Szölnöki-patak	Rába	0,500
Tapolca-patak	Dráva	7,704
Templom-árok	Szakonyi-övcsatorna	0,500
Topolyás-ér	Bara-patak	2,500
Vaskeresztesi-határárok	Pinka	3,060
Venda-patak	Ipoly	0,900
Vörös-patak	Rába	17,287
Zsdála-árok	Dombó-csatorna	26,550
20 m3 másodpercenkénti torkolati vízszállítást meghaladó vízfolyások	Befogadó neve	Patak hossza (km)
Adony-északi övcsatorna	Duna	6,830
Ágói-patak	Tarna	23,300
Almás-patak	Fekete-víz	18,267
Alsó-Tápió-patak	Egyesült-Tápió-patak	8,900
Alsó-Válicka-patak	Cserta-patak	22,980
Által-ér	Duna	44,052
Babócsai-Rinya	Fekete-árok	32,360
Bakónaki-patak	Principális-csatorna	15,256
Bán-patak	Sajó	23,000
Baranya-csatorna	Kapos	25,310
Barcs-Komlósdi-Rinya	Dráva	5,697
Béci-patak	Mura	7,230
Bélus-patak	Kis-Hernád	17,330
Bene-patak	Tarna	21,000
Benta-patak	Duna	20,300
Bisó-patak	Bózsva-patak	9,000
Bitva-patak	Marcal	28,000
Bornát-ér	Marcal	37,880
Bózsva-patak	Ronyva-patak	19,000
Börzsöny-patak	Ipoly	7,000
Bükkösdi-árapasztó	Pécsi-víz	12,085
Bükkösdi-vízfolyás	Okor	14,337
Cinca-patak	Sió	26,080
Cinca-patak	Marcal	22,183
Concó-patak	Duna	36,238
Cuhai-Bakony-ér	Duna	75,860
Cupi-patak	Kerka-patak	12,846
Császár-víz	Velencei-tó	27,900
Cserta-patak	Kerka-patak	21,170
Csesztregi Kerka-ág	Kerka-patak	6,680
Csigere-patak	Torna-patak	16,400
Csikvándi-Bakony-ér	Marcal	21,815
Csörnöc-Herpenyő	Rába	46,713
Darázsdói-patak	Szentlélek-patak	4,400
Dera-patak	Szentendrei-Duna	4,100
Derék-patak	Ipoly	16,100
Deseda-patak	Kapos	4,400
Dinnyés-Kajtori-csatorna	Nádor-csatorna	26,430
Dobroda-patak	Ipoly	20,000
Donát-patak	Sió	22,800
Eger-patak	Rima	32,400
Eger-víz	Balaton	30,600
Egyesített-övcsatorna	Zala	5,500
Egyesült-Gyöngyös	Fekete-víz	10,566
Egyesült-Tápió-patak	Zagyva	28,600
Fekete-víz	Dráva	32,488
Feketevíz-patak	Ipoly	22,700
Felső-Válicka-patak	Zala	20,274
Gaja-patak	Nádor-csatorna	51,980
Galga-patak	Zagyva	43,750
Gerence-patak	Marcal	42,600
Gombás-patak	Duna	11,000
Gödrei-vízfolyás	Baranya-csatorna	7,866
Gönci-patak	Hernád	7,000
Gyöngyös (főág)	Egyesült-Gyöngyös	12,032
Gyöngyös (Keleti ág)	Gyöngyös (főág)	9,740
Gyöngyös (Nyugati ág)	Egyesült-Gyöngyös	15,042
Gyöngyös-folyás	Egyesített-övcsatorna	16,020
Gyöngyös-műcsatorna	Rába	46,337
Gyöngyös-műcsatorna- árapasztó	Rába	1,500
Gyöngyös-patak	Tarna	30,387
Hábi-patak	Kapos	11,947
Hajagos-patak	Marcal	24,060
Hangony-patak	Sajó	23,400
Harangod-ér	Takta-övcsatorna	14,000
Határ-külvíz	Nyugati-övcsatorna	14,850
Hercegkúti-patak	Bodrog	5,000
Herédi-Bér-patak	Zagyva	23,000
Hódos-patak	Hangony-patak	5,500
Hosszú-víz	Gyöngyös-műcsatorna	12,825
Jáki-Sorok	Sorok-Perint	11,280
Kácsi-patak	Csincse-övcsatorna	18,340
Kapos	Sió	101,343
Keleti-Bozót	Balaton	13,250
Kígyós-patak	Torna-patak	21,600
Kis-Hernád	Hernád	10,500
Kis-Koppány	Sió	22,429
Kiskomáromi-csatorna	Kis-Balaton-I. tározó	7,970
Kodó-patak	Marcal	15,768
Koppány	Kapos	44,275
Kozár-Borzó	Gyöngyös-műcsatorna	20,325
Külső-Mérges-patak	Gyöngyös-patak	12,076
Lábodi-Rinya	Babócsai-Rinya	9,170
Lajvér-patak	Szekszárd-Bátai-főcsatorna	13,189
Laskó-patak	Tisza	52,000
Lóki-patak	Nádor-csatorna	15,300
Lókos-patak	Ipoly	29,900
Lósi-patak	Morgó-patak	5,500
Marcal	Rába	94,720
Marót-völgyi-csatorna	Zala	19,763
Meleg-víz	Marcal	13,750
Ménes-patak	Ipoly	18,000
Metőc-patak	Répce	7,990
Mezőlaki-Séd	Marcal	17,300
Mór-Bodajki-vízfolyás	Gaja-patak	12,730
Morgó-patak	Duna	7,600
Mucsi-Hidas-patak	Völgységi-patak	15,900
Nagy-Pándzsa	Rába	27,549
Nógrád-Vanyarci-patak	Herédi-Bér-patak	14,400
Nyiget-patak	Bene-patak	8,600
Nyíri-patak	Bózsva-patak	8,000
Nyögő-patak	Sajó	10,500
Nyugati-övcsatorna	Balaton	14,655
Okor	Fekete-víz	17,250
Okorköz-csatorna	Okor	4,850
Orci-patak	Kapos	17,265
Pápai-Bakony-ér	Mezőlaki Séd	22,820
Pécsi-víz	Fekete-víz	41,770
Principális-csatorna	Mura	53,199
Rábca	Mosoni-Duna	47,550
Rák-patak	Völgységi-patak	19,200
Rakaca-patak	Bódva	25,100
Recski-Tarna	Tarna	16,000
Rédei-patak	Gyöngyös-patak	15,000
Répce-árapasztó	Rába	8,160
Répce-árapasztó	Répce	2,865
Rima	Tisza	32,040
Rimóc-Sipeki-patak	Darázsdói-patak	6,400
Ronyva-árapasztó	Ronyva-patak	2,200
Rovákja-patak	Császár-víz	10,590
Sárosd-Seregélyesi-vízfolyás	Dinnyés-Kajtori-csatorna	16,050
Sárvíz-patak	Zala	19,527
Sorok-Perint	Rába	34,725
Surján-patak	Kapos	14,530
Szabási-Rinya	Babócsai-Rinya	5,250
Szarv-ágy	Gyöngyös-patak	3,015
Szent László patak	Váli-víz	54,050
Szentadorjáni-patak	Mura	8,495
Szentlélek-patak	Ipoly	5,300
Szerencs-patak	Takta-övcsatorna	27,000
Szévíz-csatorna	Zala	20,095
Sződ-Rákos-patak	Duna	2,800
Szuha-patak	Zagyva	12,000
Szuha-patak	Sajó	22,300
Taranyi-Rinya	Babócsai-Rinya	18,220
Tarján-patak	Gyöngyös-patak	1,007
Tarján-patak	Zagyva-patak	9,800
Tarna	Zagyva	68,000
Tarnóca-patak	Tarna	21,500
Tetves-patak	Balaton	9,309
Tolcsva-patak	Bodrog	14,500
Torna-patak	Marcal	43,200
Unyi-patak	Duna	17,900
Vadász-patak	Hernád	17,000
Váli-víz	Duna	48,810
Vasas-Belvárdi-vízfolyás	Karasica	10,300
Vasonca-patak	Hernád	21,000
Vértesacsai-vízfolyás	Váli-víz	12,600
Veszprémi-Séd	Nádor-csatorna	45,000
Villány-Pogányi-vízfolyás	Karasica	12,287
Völgységi-patak	Sió	34,850
Zagyva-patak	Zagyva	43,880
Zala	Balaton	108,950
Zala-Somogyi-határárok	Zala	15,735

II. Az állam kizárólagos tulajdonában lévő vízilétesítmények

1. Az államhatárt alkotó vagy metsző csatornák

Csatorna neve	Befogadó neve	Csatorna hossza (km)
Bácsbokodi-Kígyós	Kígyós	32,020
Bajmoki-csatorna	Tavankuti	1,325
Bajmoki-II. csatorna	Bajmoki-csatorna	2,976
Barabási-összekötőcsatoma	Dédai-Micz-főcsatorna	3,725
Barát-ér	Ördögárok-Zomlini-csatorna	9,109
Batár-patak	Tisza	10,400
Bélyi-csatorna	Ricsei-főcsatorna	7,160
Cigányka-ér	Királyhegyesi-Száraz-ér	17,700
Csanálosi-csatorna	Kraszna	4,393
Csaronda-főcsatorna	Szernye	28,670
Csengeri-lapos-csatorna	Csengeri-tói-csatorna	0,225
Csengeri-tói-csatorna	Keleti-övcsatorna	6,071
Csente-Szakáli-III. csatorna	Sebes-Körös	11,657
Csigér-csatorna	Galambos-csatorna	5,493
Daróczi-határárok	Dédai-Micz-főcsatorna	1,965
Darvasi-csatorna	Bélyi-csatorna	1,230
Dédai-Micz-főcsatorna	Csaronda-főcsatorna	15,050
Dobra-Semjéni-csatorna	Ricsei-csatorna	5,390
Dorobánti-csatorna	Cigányka-ér	1,620
Dunacsúny-Rajkai-szivárgócsatorna	Mosoni-Duna	1,203
Egercse-csatorna	Csaronda-főcsatorna	4,800
Ér-főcsatorna	Berettyó	8,880
Feldsee-csatorna	Pomogy-Bánfalvi-csatorna	1,926
Felső-Öreg-Túr	Palád-patak	13,100
Felsőberecki-csatorna	Bodrog	10,450
Ferenc-tápcsatorna	Ferenc-csatorna	34,000
Fülöpi-ér	Nagy-ér	14,150
Galambos-csatorna	Szamossályi-árapasztó	10,002
Garand felső csatorna	Tótfalusi-övcsatorna	4,821
Géczy-sűrű-csatorna	Galambos-csatorna	2,804
Gyálai-határcsatorna	Ószentiváni-csatorna	7,127
Gyepes-főcsatorna	Hosszúfok-Határér-Köleséri-főcsatorna	47,740
Határcsatorna	Hosszúfok-Határér-Köleséri-főcsatorna	7,690
Határmenti-csatorna	Kis-Körös-főcsatorna	2,330
Hosszúfok-Határér-Köleséri-főcsatorna	Kettős-Körös	36,480
Inándi-csatorna	Korhány-csatorna	1,700
Károlyi-folyás	Kraszna	13,732 *
Karos-Szerdahelyi-csatorna	Török-éri-főcsatorna	16,700
Kaszony-Botrágyi-csatorna	Szernye	2,800
Keleti-övcsatorna	Szamos	35,259
Kígyós	Ferenc-csatorna	68,950
Királyhegyesi-Száraz-ér	Sámson-Apátfalvi-száraz-ér	97,687
Kis-Körös-főcsatorna	Berettyó	20,450
Kocsóhát-Porgány-ér	Kiszombor-Csipkési-főcsatorna	12,753
Kopolya-csatorna	Gyepes-főcsatorna	8,861
Korhány-csatorna	Hosszúfok-Határér-Köleséri-főcsatorna	13,786
Kovács-patak	Szipa-főcsatorna	1,700
Körös-éri-főcsatorna	Tisza	45,443
Krakk-éri-csatorna	Maros	3,202
Kraszna	Tisza	46,480
Kutas-éri-csatorna	Királyhegyesi-Száraz-ér	32,033
Kutas-felső főcsatorna	Kutas-felfogó csatorna	16,688
Lápi-főcsatorna	Kraszna	11,493
Lapincs árapasztó vápa	Láhn-patak	2,008
Mosztok-csatorna	Szipa-főcsatorna	5,763
Nagy-Karcsa	Déli-Radsky-csatorna	6,200
Nagytóti-Toprongyos-főcsatorna	Sebes-Körös	15,933
Ősiréti-csatorna	Gyepes-főcsatorna	7,060
Palád-patak	Túr	6,650
Pap-I. csatorna	Csík-csatorna	6,208
Penészleki-I. csatorna	Ér-főcsatorna	21,946
Penészleki-II. csatorna	Ér-főcsatorna	3,810
Penészleki-III. csatorna	Ér-főcsatorna	7,558
Penészleki-IV. csatorna	Ér-főcsatorna	0,980
Penészleki-V. csatorna	Ér-főcsatorna	1,174
Penészleki-VI. csatorna	Ér-főcsatorna	0,740
Penészleki-VII. csatorna	Ér-főcsatorna	7,434
Pete-Nagygéci-csatorna	Tótfalusi-övcsatorna	2,568
Pomogy-Bánfalvi-csatorna	Hanság-főcsatorna	3,812
Pósa-éri-csatorna	Gyepes-főcsatorna	3,072
Rajkai-belvízcsatorna	Mosoni-Duna	5,037
Rétárok-csatorna	Mosoni-Duna	11,100
Rozsály-Zajtai-csatorna	Tiszaberki-Sár-csatorna	9,663
Sár-Éger-főcsatorna	Túr	8,947
Szénási-folyás	Károlyi-folyás	18,882
Szipa-főcsatorna	Szipa-kivezető csatorna	22,850
Takó	Ér-főcsatorna	3,650
Tarcsai-határcsatorna	Hanság-főcsatorna	7,170
Tavankuti	Ferenc-csatorna	9,400
Vereskereszt-Madarásztói-csatorna	Tisza	5,916
Zickisch-csatorna	Feldsee-csatorna	1,800

valamint

a) Duna-Tisza-csatorna

b) Kiskunsági-főcsatorna

2. Az 1 millió m3 tározó térfogatot meghaladó állandó jellegű belvíztározók, azok töltő-ürítő csatornáival együtt

Tározó(rendszer) neve	Térfogat (millió m3)
Császárszállási-tározórendszer	4,353
Fancsika-I. tározó	1,450
Félhalmi-holtág	1,000
Harangodi-tározó	1,569
K-V-1. tározó	3,542
K-V-3. tározó	10,158
K-XI. tározó	2,134
Kecskeri-tározó	1,840
Körmösdpusztai-tározó	3,800
Leveleki-tározó	5,280
Peresi-holtág	4,200
Rétközi-tó	11,080
Szamossályi-tározó	2,270
Szarvas-Békésszentandrási-holtágrendszer	4,800
Tunyogmatolcsi-Holt-Szamos	7,250
Vaja-Rohodi-tározórendszer	1,949
Veker-éri-tározó	2,810
X. tározó	1,850

3. a) ^*  Az elsőrendű árvízvédelmi művek, amelyek kettőnél több település belterületét vagy legalább 1 km2/km fajlagos kiterjedésű ártéri öblözetet védenek

A folyó (árvízvédelmi mű) neve	Az ártéri öblözet neve	Hossza (km)
Ágói-patak balpart	Gyöngyös-Tarna-Ágó-közi	5,392
Bakonyér balpart	Holt-Marcal győri	2,840
Bakonyér jobbpart	Holt-Marcal győri	2,078
Batár balpart	Palád-csécsei	9,940
Berettyó balpart	Kis-Sárréti	70,452
Berettyó jobbpart	Nagy-Sárréti	22,900
Berettyó jobbpart	Berettyóújfalui	42,020
Berettyó jobbpart	Érmelléki	5,490
Bodrog balpart	Bodrogközi	39,799
Csincse balpart	Délborsodi	4,159
Dongér balpart	Csongrádi	7,500
Dongér jobbpart	Szegedi	7,500
Dráva balpart	Drávaszabolcsi	13,750
Dráva balpart	Kémesi	4,400
Dráva balpart	Ormánsági	55,945
Duna balpart	Budapest-bajai	154,122
Duna balpart	Margitta-szigeti	47,800
Duna jobbpart	Szigetközi	61,724
Duna jobbpart	Komárom-almásfüzitői	14,283
Duna jobbpart	Tát-esztergomi	8,337
Duna jobbpart	Szentendrei-szigeti	15,642
Duna jobbpart	Érdi	3,108
Duna jobbpart	Ercsi	8,938
Duna jobbpart	Adonyi	10,665
Duna jobbpart	Madocsai	18,228
Duna jobbpart	Duna-Sióközi	37,800
Duna jobbpart	Sárközi	28,692
Duna jobbpart	Mohácsi	19,865
Ér főcs. balpart	Érmelléki	6,790
Ér főcs. jobbpart	Berettyóújfalui	5,861
Fehér-Körös balpart	Gyulai	5,019
Fehér-Körös balpart	Békési	4,267
Fehér-Körös jobbpart	Remetei	9,475
Fekete-Körös balpart	Remetei	20,490
Fekete-Körös jobbpart	Sarkadi	15,829
Fekete-víz balpart	Kémesi	4,618
Fekete-víz jobbpart	Ormánsági	6,525
Gyöngyös p. jobbpart	Gyöngyös-Tarna-Ágó-közi	6,827
Hármas-Körös balpart	Békési	14,292
Hármas-Körös balpart	Körös-Tisza-Maros-közi	70,738
Hármas-Körös jobbpart	Nagy-Sárréti	28,413
Hármas-Körös jobbpart	Fegyvernek-mesterszállási	38,626
Hármas-Körös jobbpart	Köröszugi	18,728
Hernád jobbpart	Ócsalános-Hernád-közi	10,500
Hortobágy-Berettyó balpart	Nagy-Sárréti	76,930
Hortobágy-Berettyó jobbpart	Nagykunsági	54,280
Hortobágy-Berettyó jobbpart	Fegyvernek-mesterszállási	16,200
Ipoly balpart	Balassagyarmati	4,150
Ipoly balpart	Ipolydamásdi	1,505 km
Ipoly balpart	Letkési	8,198 km
Ipoly balpart	Ipolytölgyesi	3,397 km
Ipoly balpart	Ipolyvecei	9,182 km
Ipoly balpart	Dejtári	7,825 km
Ipoly balpart	Szécsényi	8,053 km
Kálló főcs. balpart	Berettyóújfalui	1,925
Kálló főcs. jobbpart	Nagy-Sárréti	11,210
Keleti főcs. balpart	Tiszanagyfalu-tiszalöki	3,475
Keleti főcs. jobbpart	Hortobágyi	3,205
Kettős-Körös balpart	Békési	35,040
Kettős-Körös jobbpart	Sarkadi	36,193
Közös főcsatorna balpart	Szolnoki	4,500
Közös főcsatorna jobbpart	Szolnoki	4,500
Kraszna balpart	Ágerdői	3,377
Kraszna balpart	Vitkai	10,097
Kraszna jobbpart	Szamos-Kraszna-közi	40,482
Lajta balpart	Lajta balparti	17,577
Lajta jobbpart	Lajta jobbparti	18,641
Laskó jobbpart	Laskó-Tisza-Zagyva-Tarna-közi	4,614
Laskó balpart	Poroszlói	4,600
Lónyay-főcsatorna jobbpart	Felsőszabolcsi	42,738
Marcal balpart	Marcalközi	19,253
Marcal jobbpart	Holt-Marcal győri	6,661
Maros balpart	Torontáli	28,640
Maros jobbpart	Körös-Tisza-Maros-közi	47,400
Mosoni-Duna balpart	Szigetközi	30,253
Mosoni-Duna jobbpart	Mosoni-Duna Rábcaközi	17,969
Mosoni-Duna jobbpart	Rábaközi	4,874
Mosoni-Duna jobbpart	Holt-Marcal győri	6,866
Mura balpart	Murakeresztúri	9,421
Mura balpart	Molnári	2,717
Mura balpart	Tótszerdahelyi	5,014
Mura balpart	Birkitói	11,924
Mura balpart	Letenyei	14,284
Nádor balpart	Duna-Sióközi	1,095
Németér balpart	Nagykunsági	9,100
Németér jobbpart	Nagykunsági	3,300
Paksi Atomerőmű Hidegvízcsatorna jobbpart	Duna-Sióközi	0,393
Paksi Atomerőmű Melegvízcsatorna jobbpart	Duna-Sióközi	1,358
Palád balpart	Felsőtúri	0,980
Palád jobbpart	Palád-csécsei	6,423
Pécsi-víz balpart	Kémesi	2,153
Rába balpart	Rábaközi	60,588
Rába balpart	Nicki	22,961
Rába jobbpart	Kemenesaljai	53,927
Rába jobbpart	Marcalközi	18,628
Rába jobbpart	Holt-Marcal győri	10,406
Rábca balpart	Mosoni-Duna Rábcaközi	29,854
Rábca jobbpart	Rábaközi	30,193
Répce-árapasztó balpart	Rábaközi	10,520
Répce-árapasztó jobbpart	Nicki	9,665
Rima balpart	Délborsodi	4,150
Rima jobbpart	Poroszlói	7,955
Ronyva balpart	Ronyvazugi	1,811
Sajó balpart	Taktaközi	8,000
Sajó balpart	Felsőzsolca-boldvai	7,270
Sajó jobbpart	Szirma-sajóörösi	10,474
Sajó jobbpart	Délborsodi	8,081
Sámson A. főcs. balpart	Körös-Tisza-Maros-közi	9,510
Sámson A. főcs. jobbpart	Körös-Tisza-Maros-közi	9,510
Sáréger balpart	Szamos-közi	6,774
Sáréger jobbpart	Szamos-közi	6,800
Sebes-Körös balpart	Sarkadi	57,966
Sebes-Körös jobbpart	Nagy-Sárréti	14,013
Sebes-Körös jobbpart	Kis-Sárréti	42,452
Sió balpart	Duna-Sióközi	17,635
Sió balpart	Kajdacs-Simontornyai	32,350
Sió jobbpart	Sárközi	14,419
Szamos balpart	Szamos-Kraszna-közi	46,650
Szamos jobbpart	Szamos-közi	46,385
Szarv-ágy balpart	Gyöngyös-Tarna-Ágó-közi	3,010
Szarv-ágy jobbpart	Gyöngyös-Tarna-Ágó-közi	3,019
Szentendrei-Duna balpart	Szentendrei-szigeti	9,059
Szinva jobbpart	Szirma-sajóörösi	0,300
Szt. László balpart	Ercsi	4,735
Takta balpart	Taktaközi	28,643
Tápió balpart	Jánoshidai	10,912
Tápiói jobbpart	Szolnoki	6,320
Tarna balpart	Laskó-Tisza-Zagyva-Tarna-közi	36,214
Tarna jobbpart	Gyöngyös-Tarna-Ágó-közi	8,180
Tisza balpart	Palád-csécsei	16,082
Tisza balpart	Szamos-közi	31,300
Tisza balpart	Vásárosnamény-benki	23,038
Tisza balpart	Felsőszabolcsi	73,213
Tisza balpart	Tiszanagyfalu-tiszalöki	20,025
Tisza balpart	Hortobágyi	76,790
Tisza balpart	Tiszaörvényi	3,380
Tisza balpart	Nagykunsági	24,230
Tisza balpart	Fegyvernek-mesterszállási	57,890
Tisza balpart	Alcsiszigeti	25,995
Tisza balpart	Cibakházi	21,100
Tisza balpart	Köröszugi	36,400
Tisza balpart	Körös-Tisza-Maros-közi	64,166
Tisza balpart	Torontáli	12,400
Tisza jobbpart	Beregi	62,812
Tisza jobbpart	Bodrogközi	67,942
Tisza jobbpart	Taktaközi	45,381
Tisza jobbpart	Délborsodi	49,783
Tisza jobbpart	Poroszlói	12,944
Tisza jobbpart	Laskó-Tisza-Zagyva-Tarna-közi	83,913
Tisza jobbpart	Szolnoki	43,511
Tisza jobbpart	Kécskei	16,599
Tisza jobbpart	Csongrádi	28,536
Tisza jobbpart	Szegedi	59,964
Túr balpart	Szamos-közi	26,665
Túr jobbpart	Palád-csécsei	20,600
Túr jobbpart	Felsőtúri	7,422
Vadász-patak jobbpart	Ócsalános-Hernád-közi	1,300
Váli víz balpart	Ercsi	2,829
Váli víz jobbpart	Adonyi	4,235
Zagyva balpart	Laskó-Tisza-Zagyva-Tarna-közi	54,623
Zagyva balpart	Borsóhalmi	9,520
Zagyva balpart	Jászfényszarúi	18,985
Zagyva jobbpart	Jánoshidai	41,067
Zagyva jobbpart	Szolnoki	24,018

3. b) A másodrendű árvízvédelmi művek

ba) Az elsőrendű árvízvédelmi mű használhatatlanná válása esetén, annak mentesített területén kettőnél több település belterületének ideiglenes védelmére alkalmasak

A folyó (védvonal) neve	Hossza (km)	Megjegyzés
Berettyó balpart	9,638	Darvas-berettyó-szentmártoni lok. töltés
Duna balpart	22,000	DVCs jobbparti lok. töltés
Duna balpart	7,500	Szeremlei lok. töltés
Duna balpart	14,000	Dávod-Hercegszántó-országhatár lok. töltés
Duna jobbpart	17,200	Kisvajkai lok. töltés
Duna jobbpart	5,730	Faddi lok. töltés
Hortobágy-Berettyó balpart	15,580	Püspökladány-Nádudvar lok. töltés
Rábca jobbpart	1,073
Ráckevei-Duna balpart	12,970
Ráckevei-Duna jobbpart	24,600
Tisza balpart Szamos jobbpart	1,000	Olcsvaapáti körtöltés
Tisza balpart	16,773	Tiszafüred-Tiszacsege lok. töltés
Tisza balpart	14,035	Tiszacsege-Újszentmargita lok. töltés
Tisza balpart	50,300	Újszentmargita-Tiszavasvári lok. töltés
Tisza balpart	3,990	Tiszaugi lokalizációs töltés
Tisza jobbpart	6,000	Tokaj-tiszaladányi lok. töltés
Tisza jobbpart	7,600	Sövényházi keresztgát
Tisza jobbpart	11,508	Paphalmi töltés
Tisza jobbpart	9,118	Percsorai keresztgát
Zagyva jobbpart	3,000	Határmenti lokalizációs töltés

bb) Az államhatár mentén húzódó, a külföldről betörő vizek ellen védő lokalizációs töltések

A folyó (védvonal) neve	Hossza (km)	Megjegyzés
Berettyó balpart	2,120	Kismarjai lokalizációs töltés
Fehér-Körös balpart	10,290	Fehér-Körös bp-i lok. töltés
Fehér-Körös jobbpart Fekete-Körös balpart	9,770	Fehér-Fekete-Körös közti lokalizációs töltés
Fekete-Körös jobbpart Sebes-Körös balpart	49,640	Fekete-Sebes-Körös közti lokalizációs töltés
Lajta-összekötőcsatorna balpart	0,282	Lajta főmeder és Lajta bal parti csat. közti lokalizációs töltés
Maros jobbpart	5,055	Élővíz főcsat. jp-i töltés
Névtelen-patak jobbpart	0,950	Bánrévei töltés
Palád balpart	3,177
Ronyva balpart	1,811	Sátoraljaújhely-felsőberecki töltés
Sajó balpart	0,467	Bánrévei töltés
Sebes-Körös jobbpart	3,610	Körösszegapáti lok. töltés
Szamos jobbpart	25,234	Szamos-Sáréger zárógát
Tisza jobbpart	5,150	Zemplénagárd-dámóci lok. töltés

bc) Az árvízi tározó töltő-ürítő és határoló vízi létesítményei

A folyó (védvonal) neve	Hossza (km)	Megjegyzés
Ágói-patak jobbpart	5,417	Borsóhalmi-szükségtározó töltése
Berettyó balpart; Sebes-Körös jobbpart	8,865	Halaspusztai szükségtározó
Bodrog jobbpart	10,175	Ronyvazugi szükségtározó töltése
Berettyó balpart	26,666	Kutas szükségtározó töltése
Fehér-Körös jobbpart; Fekete-Körös balpart	3,644	Kisdelta szükségtározó töltése
Fekete-Körös balpart	11,015	Mályvádi szükségtározó töltése
Kettős-Körös jobbpart; Sebes-Körös balpart	7,750	Mérgesi szükségtározó töltése
Kebele-patak	5,469	Kebele-árvíztározó töltése
Kerka-patak	1,192	Alsószenterzsébeti-árvíztározó töltése
Lajta balpart	14,400	Lajta-szükségtározó töltése
Lajta balparti csat. jobbpart	13,700	Lajta-szükségtározó töltése
Répce	3,096	Gór-Bük-árvíztározó töltése
Ronyva jobbpart	2,327	Ronyvazugi szükségtározó töltése
Tarna jobbpart	4,671	Borsóhalmi-szükségtározó töltése
Tisza jobbpart	23,830	Cigánd-tiszakarádi szükségtározó töltése
Zagyva jobbpart	5,620	Jásztelki szükségtározó északi töltése
Zagyva jobbpart	3,300	Jásztelki szükségtározó déli töltése

4. ^*  A folyók, valamint az előző pontokban meghatározott csatornák szabályozó művei, hajó- vagy egyéb zsilipei, árvízkapui, folyók duzzasztott terei

Folyó megnevezése	A műtárgy neve
Által-ér	Tatai Öreg-tó Vecserei zsilip
Duna	Dunakiliti fenékküszöb
Duna	Dunakiliti duzzasztómű és hajózsilip
Dunacsúny-Rajkai-szivárgócsatorna	Homokparti (II. sz.) zsilip
Rajka-Dunakiliti-szivárgócsatorna	Záperdei (III. sz.) zsilip
Rajka-Dunakiliti-szivárgócsatorna	Diós (IV. sz.) zsilip
Rajka-Dunakiliti-szivárgócsatorna	Csölösztői (V. sz.) zsilip
Fehér-Körös	Gyulai duzzasztó
Hármas-Körös	Békésszentandrási vízlépcső
Hármas-Körös	Bökényi vízlépcső
Hernád	Hernádszurdoki duzzasztó
Hortobágy-Berettyó	Ágotai vészelzárómű
Hortobágy-Berettyó	Mezőtúri torkolati árvízkapu
Hortobágy-Berettyó	Mezőtúri torkolati hármaszsilip
Kettős-Körös	Békési duzzasztó
Lajta	Lajta duzzasztó (Mosonmagyaróvár)
Lónyay-főcsatorna	Lónyay-főcsatorna torkolati műtárgy (árvízkapu)
Marcal	Marcal duzzasztó
Mosoni-Duna	Rajkai (I. sz.) vízkivételi zsilip
Mosoni-Duna	Vigh (VI. sz.) zsilip
Mosoni-Duna	Mosonmagyaróvári duzzasztó
Mosoni-Duna	Iparcsatorna árvízkapu
Rába	Szentgotthárdi duzzasztó
Rába	Nicki duzzasztó
Ráckevei-Duna	Kvassay vízlépcső
Ráckevei-Duna	Tassi duzzasztómű és hajózsilip
Sebes-Körös	Biharugrai duzzasztó
Sebes-Körös	Körösladányi duzzasztó
Sió	Siófoki leeresztő zsilip és hajózsilip
Sió	Balatonkiliti mederduzzasztó
Sió	Sió Torkolati Mű
Tisza	Tisza tó
Tisza	Tiszalöki vízlépcső
Tisza	Kiskörei vízlépcső
Túr	Sorkádi duzzasztó
Túr	Túr torkolati műtárgy
Duna-Tisza-csatorna	Dunaharaszti tűsgát
Duna-Tisza-csatorna	Sári-zsilip
Ferenc-tápcsatorna	Deák Ferenc zsilip
Hanság-főcsatorna	Mekszikópusztai zsilip
Jászsági-főcsatorna	Beeresztő zsilip
Jászsági-főcsatorna	Hanyi vízleadó
Jászsági-főcsatorna	Sajfoki vízleadó
Jászsági-főcsatorna	28-as vízleadó
K–III. főcsatorna	K–III. fővízkivétel
K–III. főcsatorna	I. sz. vízszintszabályzó
K–III. főcsatorna	II. sz. vízszintszabályzó
K–III. főcsatorna	III. sz. vízszintszabályzó
K–III. főcsatorna	IV. sz. vízszintszabályzó
K–III. főcsatorna	V. sz. vízszintszabályzó
K–IV. főcsatorna	K–IV. fővízkivétel
K–IV. főcsatorna	6T. automatikus vízszintszabályzó
K–IV. főcsatorna	9T. automatikus vízszintszabályzó
K–IV. főcsatorna	14T. automatikus vízszintszabályzó
K–IV. főcsatorna	16T. automatikus vízszintszabályzó
K–IV. főcsatorna	20T. automatikus vízszintszabályzó
K–IV. főcsatorna	24T. automatikus vízszintszabályzó
Keleti-főcsatorna	Tiszavasvári-keleti vízbeeresztő- és hajózsilip
Keleti-főcsatorna	Balmazújvárosi bukó
Keleti-főcsatorna	Hajdúszoboszlói bukó
Keleti-főcsatorna	Bakonszegi zsilip
Kiskunsági-főcsatorna	Tassi zsilip
Kiskunsági-főcsatorna	Homoki zsilip
Kiskunsági-főcsatorna	Halas-tói zsilip
Kiskunsági-főcsatorna	KFCS–DVCS összekötő zsilip
Kiskunsági-főcsatorna	Akasztói zsilip
Nagykunsági-főcsatorna	Beeresztő zsilip
Nagykunsági-főcsatorna	14. sz. alvízszint-szabályzó
Nagykunsági-főcsatorna	31. sz. alvízszint-szabályzó
Nagykunsági-főcsatorna	34. sz. alvízszint-szabályzó
Nagykunsági-főcsatorna	Leürítő zsilip
Nagykunsági-főcsatorna (Keleti ág)	18. sz. alvízszint-szabályzó
Nagykunsági-főcsatorna (Keleti ág)	Fenékleürítő
NK–III–2. öntözőcsatorna	1. sz. alvízszint-szabályzó
NK–III–2. öntözőcsatorna	7. sz. zsilip
NK–III–2. öntözőcsatorna	14. sz. alvízszint-szabályzó
NK–III–2. öntözőcsatoma	20. sz. alvízszint-szabályzó
NK–III–2. öntözőcsatorna	21. sz. alvízszint-szabályzó
NK–III–2. öntözőcsatorna	22. sz. alvízszint-szabályzó
Nyugati-főcsatorna	Tiszavasvári-nyugati vízbeeresztő zsilip
Nyugati-főcsatorna	I. vízszintszabályzó
Nyugati-főcsatorna	II. vízszintszabályzó
Nyugati-főcsatorna	III. vízszintszabályzó
Nyugati-főcsatorna	Hármas elosztó zsilip
Rábca árapasztó csatorna	Rábca árvízkapu
Takta-övcsatorna	Kesznyéteni árvízkapu

5. Regionális vízi közműből a közművagyon

5. a) Vízellátás

Regionális Víziközmű megnevezése (RVR)		Vízbázisának kapacitása ezer m3/nap	Víztisztítóművének kapacitása ezer m3/nap	Közműhálózatának hossza (km)
Bicskei RVR		21,9	–	140,0
Borsodi RVR (Rakaca ivóvíztározó)		21,0	17,2	272,6
Dél-Borsodi RVR		9,5	9,5	53,0
Dél-kelet Balatoni RVR		41,6	41,6	929,0
Dorogi RVR		29,2	–	459,0
Duna-balparti RVR		100,8	–	2389,4
Duna-jobbparti RVR		50,9	–	938,6
Dunai RVR		15,5	–	31,4
Észak-kelet Balatoni RVR		40,7	25,0	509,5
Észak-Nógrádi RVR (Komra-völgyi ivóvíztározó)		24,2	18,0	107,1
Észak-Szabolcsi RVR		8,3	7,0	30,3
Geszterédi RVR		8,3	10,0	27,6
Hevesi RVR		6,7	6,7	157,2
Ipolymenti RVR		5,1	–	139,2
Kelet-Borsodi RVR		91,0	50,0	229,1
Keleti-Főcsatorna RVR		54,0	30,0	43,3
Közép-Nógrád-Mátravidéki RVR (Hasznosi ivóvíztár.)		10,6	10,0	39,5
Mátrai RVR	(felszín alatti)	0,1	0,1	177,7
	(Köszörűvölgyi ivóvíztározó)	1,3	1,2
	(Csórréti ivóvíz– tározó)	3,2	3,0
Nyírád-Ajka RVR		40,0	–	18,7
Nyíregyházi RVR		66,0	48,0	77,0
Nyugat-Balatoni RVR		54,5	24,5	1432,7
Ózdi RVR	(felszín alatti)	0,05	0,05	201,0
	(Lázbérci ivóvíz– tározó)	24,0	24,0
Pécs-Mohács és Pécs-Komló RVR		95,0	62,0	104,6
Rákhegyi RVR		19,2	24,0	113,6
Sajóecsegi RVR	(felszín alatti)	–	–	74,7
	(Bódva)
	(ipari, Bódva)	15,4	15,4	23,1
Sümegi RVR		8,4	–	50,8
Tatabányai RVR		51,2	–	1134,0
Velencei-tavi RVR		21,5	2,0	353,8

5. b) Szennyvízelvezetés, -tisztítás

Regionális Vízi közmű megnevezése (RSzvet)	Szennyvíztelepének kapacitása ezer m3/nap	Közműhálózatának hossza (km)
Balatoni RSzvet-k
I. régió: Balatonvilágos-Balatonszárszó	32,5	353,4
II. régió: Balatonszemes-Fonyód	14,4	212,7
III. régió: Balatonfenyves-Balatonberény	7,0	242,2
IV. régió: Keszthely-Balatongyörök	21,5	224,0
V. régió: Zánka-Szigliget	3,8	150,9
VI. régió: Balatonakali-Balatonfűzfő	17,0	298,8
VII. régió: Balatonkenese-Balatonakarattya	5,0	138,3
Dorogi RSzvet	5,0	31,7
Duna-balparti RSzvet	25,0	391,0
Duna-jobbparti RSzvet	14,2	112,0
Esztergomi RSzvet	12,0	43,7
Tatabányai RSzvet	16,0	165,2
Tatai RSzvet	6,0	50,8
Velencei-tavi RSzvet	12,4	267,0

6. A belvízöblözetek és a belvízrendszerek főcsatornáinak közös működtetését segítő összekötő vagy megcsapoló belvízcsatornák, és a 2 m3/s torkolati vízszállító-képességet meghaladó belvízcsatornák, valamint az azok működéséhez szükséges műtárgyak

A közös működtetést segítő összekötő vagy megcsapoló csatorna neve	Befogadó neve	Csatorna hossza (km)
12-28. összekötőcsatorna	12. csatorna	7,500
5-120. csatorna	Jobb parti szivárgó	4,700
72. összekötőcsatorna	33. csatorna	4,375
Ásványi-tápcsatorna	Duna	0,352
Barbacsi-csatorna	Kölesmajori-csatorna	6,235
Berek-ér-Puszta-ér	Sárréti-főcsatorna	8,493
Berek-ér-Sárréti-összekötőcsatorna	Sárréti-főcsatorna	1,420
Bodzás-ér	Kati-ér	3,619
Bodzás-Fancsika-II. összekötőcsatorna	Fancsika-II. tározó	2,650
Börcsi-Ó-Rábca	Rábca	6,166
Csente-Szakáli-I. csatorna	Kutas alsó főcsatorna	6,386
Csente-Szakáli-II. csatorna	Kődombszigeti-főcsatorna	12,060
Cserei-ér	Kondoros-csatorna	4,165
Csikosér-Élővíz-összekötőcsatorna	Élővíz-csatorna	0,972
Csillagosi-összekötőcsatorna	Sárközi-II. főcsatorna	0,150
Csökmő-Halasi-csatorna	Nagy-foki-csatorna	1,645
Dióér-Holt-Sebes-Körös- összekötőcsatorna	Holt-Sebes-Körös-főcsatorna	0,650
Doba-Tiszasülyi-28. összekötőcsatorna	Tiszasülyi-28. csatorna	2,657
Északi-főcsatorna	Szamos	18,840
Farkas-árok	Kapuvár-Bősárkányi-csatorna	16;022
Fehér-tói-ér	Pocsaji-ér	3,846
Forgácsháti-csatorna	Hortobágy-főcsatorna	5,650
Füredkócsi-tározó-lecsapolócsatorna	Sarkad-Mérges-Sáros-ér	7,300
Fürjér-Vidiér-összekötőcsatorna	Vidi-ér	8,416
Gátér-Fehértói-összekötő	Csukás-éri-főcsatorna	3,144
Gojdár-Pamukéri-csatorna	Sártó-Ökröstói-csatorna	7,748
Gőgő-Szenke-főcsatorna	Öreg-Túr	19,110
Gúti-ér	Bodzás-ér	5,328
Hamvas-Alsófutaki-összekötőcsatorna	Hamvas-főcsatorna	4,550
Harta-I. összekötő	V. csatorna	1,415
Harta-II. összekötő	Fűzvölgyi-főcsatorna	3,295
Hollózugi-árapasztó	Sebes-Körös	0,580
Holt-Sebes-Körös-Határér- összekötőcsatorna	Hosszúfok-Határér-Köleséri-főcsatorna	19,244
Homoródi-összekötőcsatorna	Sárközi-I. fő	2,600
I/4. csatorna	Dömsödi-holtág (felső szakasz)	0,119
II. övcsatorna	I. övcsatorna	11,000
III. főcsatorna	Duna	10,485
III/6. csatorna	Ráckevei-Duna	0,100
IV. csatorna	Ráckevei-Duna	0,162
K-1. csatorna	Kórógy-ér	15,596
K-11. csatorna	Veker-ér	7,689
K-13. csatorna	K-1. csatorna	4,880
K-V-1. megkerülő csatorna	Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna	3,040
K-V-1 .-Kadarcs-összekötőcsatorna	Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna	2,100
K-V-3 .-Kadarcs-összekötőcsatorna	Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna	0,220
K-XI. lecsapolócsatorna	K-XI.-Pálfoki-összekötőcsatorna	2,830
K-XI.-Pálfoki-összekötőcsatorna	Pál-foki-csatorna	0,206
Kengyelesi-csatorna	III. csatorna	0,050
Kisbodaki-összekötőcsatorna	Duna	0,346
Kis-Körös-Barátér-összekötőcsatorna	Kis-Körös-főcsatorna	0,979
Kis-Rába	Rábca	40,235
Kis-Rába (kettős ág)	Kis-Rába	0,150
Kis-Rába (Kisfaludi mellékág)	Kis-Rába	2,325
Kisújszállási-III. csatorna	Kakat-csatorna	6,900
Kisújszállási-XL. csatorna	Kakat-csatorna	2,672
Kisújszállási X-XII. csatorna	Kakat-csatorna	2,184
Kisújszállási X-XXVII. csatorna	Kakat-csatorna	2,960
Klágya-Duna	Ferenc-tápcsatorna	6,410
Kopolya-Gyepes felső összekötőcsatorna	Kopolya-csatorna	3,010
Kölesmajori-csatorna	Kepés-Lesvári-főcsatorna	2,238
Kunere-csatorna	Zagyva	1,824
Kurjantó-Kondortó-összekötőcsatorna	I. övcsatorna	7,783
Lébény-Hanyi-1. csatorna	Rábcai-tőzegcsatorna	8,330
Lébény-Hanyi-2. csatorna	Lébényi-belvízcsatorna	8,145
Lébény-Hanyi-főcsatorna	Mosonszentjánosi-csatorna	9,847
Létai-Nagy-ér-összekötőcsatorna	Nagy-ér	4,200
Ludas-ér	Kurca-főcsatorna	12,227
Matyér-Fehértói-csatorna	Matyér-Subasai-csatorna	6,664
Megkerülő	Szelidi-tavi	6,290
Mérges-ér	Kálló-ér	1,043
Mirhó-Kisgyolcsi-összekötőcsatorna	Mirhó-Gyolcsi-csatorna	2,564
Morgó-foki-tápcsatorna	Fekete-Körös	0,821
Móricfőldi-II. csatorna	Kődombszigeti-főcsatorna	2,525
Mosonszentjánosi-összekötőcsatorna	Bordacsi-csatorna	1,340
Műrét-Kis-tiszai-csatorna	Percsorai-főcsatorna	6,048
Nagy-foki-csatorna	Kutas-főcsatorna	12,571
Nagy-vájás	Lápi-főcsatorna	6,700
Örömkő-laposi-csatorna	Révfalui-csatorna	5,225
Pál-foki-csatorna	Kispálszigeti-csatorna	2,350
Patéi-csatorna	Veker-ér	2,600
Pocsaji-ér	Nagy-ér	0,535
Rábatamási-határcsatorna	Kapuvár-Bősárkányi-csatorna	7,375
Remencei-csatorna	Bácsai-csatorna	2,235
Répce jobb parti főlecsapoló csatorna	Répce	7,766
Sebes-éri-IV. csatorna	Villogó-csatorna	2,550
Siratói-összekötőcsatorna	Szarvas-Békésszentandrási-holtág	1,444
Solti-árapasztó	Duna	3,522
Szeghalmi-megcsapoló csatorna	Sebes-Körös	3,354
Szigetbecsei-átkötőcsatorna	III/6. csatorna	0,535
Szittyó-csatorna	XXX. csatorna	10,270
Szöcsköd-Komádi-I-II. csatorna	Kutas-főcsatorna	10,584
Tapolnok-főcsatorna	Öreg-Túr	24,990
Terehalom-Mucsihát-Kórógy- összekötőcsatorna	Kórógy-ér	2,720
Terehalom-Mucsiháti-csatorna	Kórógy-ér	8,177
Tói-csatorna	Kraszna	0,800
Tordai-csatorna	Sebes-Körös	3,035
Tordosa	Kapuvár-Bősárkányi-csatorna	13,150
Tökföldi-tápcsatorna	Vargahosszai főcsatorna	0,910
Urhanya-csatorna	Lébényi belvízcsatorna	5,400
Újfoki-csatorna	Duna	1,973
V-11. csatorna	Villogó-csatorna	1,585
V-14. csatorna	Villogó-csatorna	1,112
V-3. (Óvári-)csatorna	V. (Vargahosszai-)főcsatorna	8,070
V. csatorna	Ráckevei-Duna	0,480
Vámház-ér	Kis-Répce	7,833
Vámház-ér-Kis-Rába-összekötőcsatorna	Kis-Rába	0,530
Vasútmenti-csatorna	Kőris-patak	1,680
Veker-Ecser-Kórógy-összekötőcsatorna	Veker-ér	8,060
Vidre-ér	Felső-főcsatorna	12,890
Vidre-éri-összekötőcsatorna	Vidre-ér	4,750
XX. árapasztó	Duna-völgyi-főcsatorna	2,390
2 m3/s torkolati vízszállító-képességet meghaladó csatorna neve	Befogadó neve	Csatorna hossza (km)
12. csatorna	Saj-foki-csatorna	10,200
14. csatorna	Hanyi-csatorna	9,523
22. csatorna	Tiszasülyi-28. csatorna	9,000
33. csatorna	Millér-csatorna	24,366
Adonyi-főcsatorna	Duna	4,470
Algyői-főcsatorna	Tisza	17,008
Álomzugi-csatorna	Hortobágy-Berettyó	6,964
Alpár-Nyárlőrinci-főcsatorna	Alpári-holtág	41,473
Alsó-alvízi-tápcsatorna	Kékcsei-tápcsatorna	1,550
Alsó-főcsatorna	Felső-főcsatorna	9,450
Alsó-Kadarcs-csatorna	Kösely-főcsatorna	19,930
Alsó-Ó-Berettyó-csatorna	Sárréti-főcsatorna	13,314
Alsó-Öreg-Túr	Túr	14,070
Alsó-Selypes-főcsatorna	Tiszakeszi-főcsatorna	6,265
Alsófutaki-csatorna	Hortobágy-Berettyó	10,832
Alsóréti-csatorna	Tisza	1,209
Aranyad-éri-csatorna	Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér	13,536
Árkus-főcsatorna	Sarkad-Mérges-Sáros-ér	44,530
Bácsai-csatorna	Mosoni-Duna	6,743
Bágy-Szandalik-csatorna	Hortobágy-főcsatorna	15,723
Bal parti szivárgó	Tisza	27,520
Balatonlellei szivattyútelep- nyomócsatorna	Balaton	0,247
Balatonlellei-B. árok	Balatonlellei szivattyútelep-nyomócsatorna	1,368
Bárkás-csatorna	Fekete-Körös	3,376
Bársonyos-csatorna	Hernád	60,300
Bédai-holtág	Külső-Bédai-holtág	11,500
Békés-III. tápcsatorna	Kettős-Körös	1,150
Belfő-csatorna	Tisza	57,740
Bodrogzugi-I. csatorna	Bodrog	13,550
Bodrogzugi-II. csatorna	Bodrogzugi-I. csatorna	9,070
Bódvaj-patak	Kraszna	15,840
Bordacsi-csatorna	Kimlei-csatorna	9,612
Borzasi-összekötőcsatorna	XXX. csatorna	0,240
Brassó-ér	Kadares-Karácsonyfoki-csatorna	3,112
Büngösdi-főcsatorna	Kettős-Körös	22,004
Cigány-foki-főcsatorna	Holt-Sebes-Körös-főcsatorna	21,320
Csárdaszállási-csatorna	Mezőberényi-főcsatorna	5,660
Császári-Oláhréti-tápcsatorna	Császári-Oláhréti-tározórendszer	1,700
Csátés-csatorna	Tiszasülyi-28. csatorna	28,000
Cserepes-Pap-ér	Hortobágy-főcsatorna	8,830
Csincsa-csatorna	Laskó-patak	21,700
Csincse-övcsatorna	Rima	23,335
Csomata-csatorna	Öreg-Túr	36,400
Csorna-Foktői-csatorna	Duna	33,380
Csukás-ér	Kőrös-ér	11,690
Csukás-éri-főcsatorna	Dong-éri-főcsatorna	37,596
Csukásér-Nyárlőrinci-összekötőcsatorna	Csukás-éri-főcsatorna	13,256
Dános-csatorna	Lanka-csatorna	2,971
Dár-foki-összekötőcsatorna	Szekszárd-Bátai-főcsatorna	4,120
Deszk-Fehértói-főcsatorna	Maros	9,643
Dió-éri-főcsatorna	Sebes-Körös	22,406
Doba-csatorna	Tisza	16,608
Dong-éri-főcsatorna	Tisza	70,447
Dorozsma-Halasi-főcsatorna	Dorozsma-Majsai-főcsatorna	28,252
Dorozsma-Majsai-főcsatorna	Algyői-főcsatorna	38,630
Dögös-Kákafoki- főcsatorna	Szarvas-Békésszentandrási-holtág	55,200
Duna-völgyi-főcsatorna	Duna	146,526
Eger-csatorna	Kánya-patak	27,840
Eleki-főcsatorna	Kígyósi-főcsatorna	30,300
Élővíz-csatorna	Kettős-Körös	37,352
Élővíz-főcsatorna (hullámtéri szakasz)	Maros	1,160
Eresztőhalmi-I. csatorna	Zagyva	0,563
Érfűi-csatorna	Tisza	1,750
Érpataki-főfolyás	Lónyay-főcsatorna	50,160
Északi-főgyűjtő	Karapancsai-főcsatorna	13,320
Északi-övcsatorna	Prügyi-főcsatorna	5,200
Fazekaszugi-főcsatorna	Hármas-Körös	13,591
Fehér-tói-tározó-tápcsatorna	Fehér-tói-tározó	2,850
Fehérnádi-csatorna	Sulymos-főcsatorna	6,000
Fehértó-Majsai-főcsatorna	Algyői-főcsatorna	37,529
Fekete-Körös-Kopolya-összekötő	Fekete-Körös	0,177
Félegyházi-főcsatorna	Csukás-éri-főcsatorna	45,563
Félhalmi-csatorna	Félhalmi-holtág	4,919
Felső-alvízi-tápcsatorna	Kékcsei-tápcsatorna	1,243
Felső-főcsatorna	Tisza	18,162
Felsőréhelyi-főcsatorna	Hortobágy-Berettyó	21,594
Foki-csatorna	Tolnai-Holt-Duna	3,700
Folyás-éri-főcsatorna	Sebes-Körös	20,501
Füredkócsi-tározó-tápcsatorna	Füredkócsi-tározó	5,350
Fűzvölgyi-főcsatorna	Kékesiréti	48,169
Gaja-malomcsatorna	Gaja-patak	3,993
Gencsháti-csatorna	Szárazér-Porgányi-főcsatorna	4,050
Gerje	Közös-csatorna	49,900
Gerje-mellékcsatorna	Gerje	20,305
Gerlai-holtág	Élővíz-csatorna	11,949
Gombócos-Bár-Duna-csatorna	Zsejkei csatorna	8,825
Görbeházi-csatorna	Bágy-Szandalik-csatorna	3,490
Gyáli-1. főcsatorna	Ráckevei-Duna	24,660
Gyáli-17. csatorna	Gyáli-1. főcsatorna	7,583
Gyáli-2. főcsatorna	Gyáli-1. főcsatorna	17,150
Gyáli-24. csatorna	Gyáli-2. főcsatorna	9,619
Györpölési előtéri csatorna	Tisza	0,683
Gyulai-lecsapolócsatorna	Kígyósi-főcsatorna	11,058
Gyulai-tápcsatorna	Fehér-Körös	1,540
Gyulavári-főcsatorna	Fehér-Körös	7,350
Halásztanyai-csatorna	Tisza	5,050
Hamvas-főcsatorna	Hortobágy-Berettyó	45,148
Hamvas-Sárréti-összekötőcsatorna	Hamvas-főcsatorna	1,142
Hanság-főcsatorna	Rábca	34,971
Hanyi-csatorna	Tisza	43,625
Hanyi-Sajfoki-összekötőcsatorna	Saj-foki-csatorna	0,914
Harangzugi-I. c. csatorna	Harangzugi-I. csatorna	24,305
Harangzugi-I. csatorna	Hármas-Körös	20,638
Hataj-csatorna	Tisza	0,776
Határmenti	Zagyva	1,225
Hédervár-Darnói-csatorna	Hédervár-Vadaskerti-csatorna	8,242
Hédervár-Vadaskerti-csatorna	Mosoni-Duna	5,100
Hejő-főcsatorna	Tisza	23,600
Hejő-Szarda-övcsatorna	Sajó	11,200
Hódtó-Kis-tiszai-csatorna	Györpölési előtéri csatorna	15,796
Holt-Marcal	Nagy-Pándzsa	12,692
Holt-Sebes-Körös-főcsatorna	Sebes-Körös	53,042
Homok-Sarródi-csatorna	Hanság-főcsatorna	7,530
Hortobágy-főcsatorna	Hortobágy-Berettyó	93,267
Hortobágy-Kadarcs-összekötőcsatorna	Hortobágy-főcsatorna	4,896
I-13. csatorna	Hortobágy-Berettyó	2,263
I. árapasztó	Ráckevei-Duna	16,993
I. övcsatorna	Duna-völgyi-főcsatorna	37,647
Igali gravitációs főcsatorna	Ferenc-tápcsatorna	40,373
III. övcsatorna	Duna-völgyi-főcsatorna	36,880
Inérháti-főcsatorna	Sajó	10,200
Ively-ér	Északi-övcsatorna	4,060
Jobb parti szivárgó	Tisza	19,680
Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna	Hortobágy-főcsatorna	36,593
Kadia-Ó-Duna	Ferenc-tápcsatorna	10,004
Kakat-csatorna	Hortobágy-Berettyó	45,300
Kállai-főfolyás	Lónyay-főcsatorna	54,630
Kálló-ér	Berettyó	29,365
Kamuti-csatorna	Mezőberényi-főcsatorna	7,906
Kapuvár-Bősárkányi-csatorna	Rábca	15,987
Karapancsai-főcsatorna	Kadia-Ó-Duna	22,761
Karász-Gyulaházi-csatorna	Kártavai-csatorna	16,400
Karcagi-I. csatorna	Hortobágy-Berettyó	23,024
Karcagi-II. csatorna	Karcagi-I. csatorna	20,650
Karcagi-III. csatorna	Hortobágy-Berettyó	9,080
Karcsa-csatorna	Tiszakarádi-főcsatorna	12,300
Kártavai-csatorna	Lónyay-főcsatorna	4,600
Kati-ér	Kálló-ér	52,600
Kékcsei-tápcsatorna	Rétközi-tó	5,455
Kékesiréti	Megkerülő	4,431
Kenyere-ér	Tisza	11,508
Kepés-Lesvári-főcsatorna	Rábca	30,945
Kerülőházi-csatorna	Felső-alvízi-tápcsatorna	7,590
Keszeg-ér	Rábca	50,226
Kígyós-ér (mellékág)	Kiskunsági-főcsatorna	7,710
Kígyósi-főcsatorna	Gerlai-holtág	10,085
Kimlei-csatorna	Rábca	13,312
Király-ér	Bágy-Szandalik-csatorna	42,988
Kis-foki-csatorna	Bal parti szivárgó	5,860
Kis-Rába-öblítőcsatorna	Rába	0,150
Kis-Répce	Hanság-főcsatorna	12,130
Kis-tiszai zsilip- és beeresztő csatorna	Nagyfai-Holt-Tisza	0,145
Kisgyepi-csatorna	Zagyva	8,200
Kispálszigeti-csatorna	Ó-Berettyó	6,400
Kisújszállási-II-3. csatorna	Hortobágy-Berettyó	0,725
Kiszombor-Csipkési-főcsatorna	Maros	5,686
Kocsordi-főcsatorna	Kraszna	11,919
Kondoros-csatorna	Kösely-főcsatorna	29,586
Kopáncs-Kis-tiszai-főcsatorna	Hódtó-Kis-tiszai-csatorna	6,743
Kopolya-Gyepes alsó összekötőcsatorna	Kopolya-csatorna	1,770
Korcsina-csatorna	Dráva	18,540
Kórógy-ér	Kurca-főcsatorna	49,800
Kósdi előtéri csatorna	Tisza	0,337
Kődombszigeti-főcsatorna	Sebes-Körös	20,530
KÖF-DVCS-összekötőcsatorna	Duna-völgyi-főcsatorna	0,450
Köles-ér	Köles-ér	10,814
Kőris-árapasztó	Kis-Rába	3,225
Kőris-patak	Répce	10,647
Körös-ér	Tisza	40,312
Kőrösér-Nyilas-összekötőcsatorna	Kőrös-ér	8,800
Körtvélyesi-árok	Nádor-csatorna	7,610
Kösely-főcsatorna	Hortobágy-főcsatorna	60,900
Kösely-Hajdúszováti-átmetszés	Keleti-főcsatorna	10,000
Kötegyáni-övcsatorna	Kopolya-csatorna	4,970
Közös-csatorna	Tisza	8,200
Kurca-főcsatorna	Kurca-toroki előtéri csatorna	39,359
Kurca-toroki előtéri csatorna	Tisza	0,150
Kutas alsó főcsatorna	Berettyó	46,580
Kutas-felfogócsatorna	Körmösdpusztai-tározó	9,310
Lanka-csatorna	Dráva-holtág	10,695
Lankóci-Kis-Duna-csatorna	Duna	5,705
Lápi-mellékcsatorna	Lápi-főcsatorna	13,300
Leányvár-Agárdi-csatorna	Ricsei-főcsatorna	8,800
Lébényi-belvízcsatorna	Rábca	17,990
Lébényi-zsilipcsatorna	Rábca	2,295
Létai-ér	Nagy-ér	35,575
Lónyay-főcsatorna	Tisza	44,600
Lórés-Siratói-összekötőcsatorna	Gyoma-Siratói-holtág	7,520
Magdolna-ér	Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna	13,056
Mágocs-ér	Kórógy-ér	45,589
Makkodi-főcsatorna	Hortobágy-Berettyó	16,381
Makócsa-főcsatorna	Szipa-főcsatorna	14,750
Makói-főcsatorna	Maros jobb parti tápcsatorna	4,280
Malomzug-Décsipusztai-csatorna	Szarvas-Békésszentandrási-holtág	14,278
Malomzug-Simafoki-csatorna	Peresi-holtág	13,340
Marcal-belvízcsatorna	Marcal	12,930
Máriapócsi-főfolyás	Lónyay-főcsatorna	37,500
Maros jobb parti tápcsatorna	Maros	0,577
Mátételkei-Kígyós	Kígyós	28,950
Mátyáshalmi-főcsatorna	Nagyfa-Hódtói-összekötőcsatorna	31,367
Matyér-Subasai-csatorna	Gyálai-Holt-Tisza	11,250
Meggyes-Csaholyi-folyás	Kraszna	23,500
Mezőberényi-főcsatorna	Kettős-Körös	11,129
Mezőtúri-VI. csatorna	Hármas-Körös	24,267
Millér-csatorna	Tisza	36,890
Mindszenti régi szivattyútelep-előtéri csatorna	Tisza	0,125
Mindszenti régi szivattyútelep- tápcsatorna	Mindszenti régi szivattyútelep-előtéri csatorna	0,039
Mindszenti új szivattyútelep-előtéri csatorna	Tisza	0,086
Mindszenti új szivattyútelep-tápcsatorna	Mindszenti új szivattyútelep-előtéri csatorna	0,039
Mirhó-Gyolcsi-csatorna	Tisza	8,511
Mosonszentjánosi-csatorna	Hanság-főcsatorna	11,215
Nád-ér	Csincse-övcsatorna	10,536
Nádor-csatorna	Sió	111,400
Nagy-ér	Kálló-ér	84,400
Nagyari-Túr-ág	Tisza	8,050
Nagyfa-Hódtói-összekötőcsatorna	Tisza	11,572
Nagyfoki-I. csatorna	Tiszaderzsi-3. csatorna	16,030
Nagyhalász-Pátrohai-csatorna	Belfő-csatorna	23,100
Nagyréti-szivárgó	Érpataki-főfolyás	4,400
Német-ér	Hortobágy-Berettyó	12,554
Nováki-főcsatorna	Mosoni-Duna	23,996
Ó-Berettyó	Szeghalmi-övcsatorna	17,745
Orosztanyai-csatorna	Belfő-csatorna	5,150
Ószentiváni-csatorna	Tisza	10,153
Ottómajori-csatorna	Rábcai-tőzegcsatorna	4,400
Ottómajori-összekötőcsatorna	Kimlei-csatorna	0,910
Ölyvös-főcsatorna	Kutas-főcsatorna	36,750
Ördögárok-Zomlini-csatorna	Kis-Körös-főcsatorna	9,321
Öreg-Túr	Tisza	63,600
Őrszemi-megcsapolócsatorna	Tisza	3,300
Paks-Faddi-főcsatorna	Faddi-Holt-Duna	11,540
Palád-Csécsei-főcsatorna	Tisza	22,280
Paphalmi-főcsatorna	Gyálai-Holt-Tisza	6,757
Parlagnyilasi-csatorna	Szavai-csatorna	3,865
Patkányosi-tápcsatorna	Duna	1,434
Peitsik-csatorna	Tisza	36,450
Percsorai hullámtéri csatorna	Tisza	0,280
Percsorai-főcsatorna	Tisza	15,318
Peres-ér	Prügyi-főcsatorna	6,560
Perje	Közös-csatorna	25,550
Perje-Felső	Perje	17,836
Piti-csatorna	Török-éri-főcsatorna	7,225
Pontyos-Örvényi-csatorna	Hullámtéri vízpótló rendszer	5,019
Pörös-éri-főcsatorna	Vesszősi hullámtéri csatorna	7,690
Prügyi-főcsatorna	Tisza	14,670
Pusztai-levezetőcsatorna	Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér	1,961
Rajka-Dunakiliti-szivárgócsatorna	Tejfalui mellékágrendszer	5,782
Rábca-árapasztó	Mosoni-Duna	2,520
Rábcai-tőzegcsatorna	Rábca	10,900
Rekettyés-ér	Zagyva	23,633
Répce-Kardos-összekötőcsatorna	Répce	0,425
Révfalui-csatorna	Mosoni-Duna	7,137
Ricsei-főcsatorna	Tisza	10,460
Rigós-csatorna	Tisza	33,100
Saj-foki-csatorna	Tisza	32,905
Sajó-csatorna	Tisza	5,000
Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér	Maros	49,442
Sarkad-Mérges-Sáros-ér	Hortobágy-főcsatorna	28,875
Sárközi-I. főcsatorna	Duna	50,405
Sárközi-II. főcsatorna	Sárközi-I. főcsatorna	47,000
Sárközi-III. főcsatorna	Sárközi-I. főcsatorna	22,000
Sárréti-főcsatorna	Hortobágy-Berettyó	70,782
Sártó-Ökröstói-csatorna	Tisza	4,013
Séd-Sárvízi-malomcsatorna	Nádor-malomcsatorna	71,580
Simai-főfolyás	Lónyay-főcsatorna	31,620
Soroksári-I. főcsatorna	Ráckevei-Duna	8,660
Sós-tói-csatorna	Pusztai-levezetőcsatorna	12,080
Sulák-csatorna	Duna	3,080
Sulymos-főcsatorna	Tisza	20,800
Szajoli-I. csatorna	Tisza	15,293
Szamossályi-árapasztó	Szamossályi-tározó	10,020
Szárazér-Porgányi-főcsatorna	Nagyfa-Hódtói-összekötőcsatorna	40,370
Szavai-csatorna	Mosoni-Duna	23,959
Szegedi-csatorna	Rábca	16,664
Szeghalmi-főcsatorna	Berettyó	3,793
Szeghalmi-gyűjtőcsatorna	Szeghalmi-főcsatorna	15,027
Szeghalmi-övcsatorna	Szeghalmi-főcsatorna	23,000
Szegvár-Mindszenti-határcsatorna	Kurca-főcsatorna	10,831
Széksóstói-főcsatorna	Paphalmi-főcsatorna	33,700
Szekszárd-Bátai-főcsatorna	Duna	35,500
Szekszárdi-Séd	Szekszárd-Bátai-főcsatorna	9,923
Szelidi-tavi	Csorna-Foktői-csatorna	16,728
Szentesi szivattyútelep-előtéri csatorna	Tisza	0,390
Szentesi szivattyútelep-tápcsatorna	Szentesi szivattyútelep-előtéri csatorna	0,880
Szentkuti-összekötőcsatorna	Hédervár-Darnói csatorna	0,634
Szeregyházi-csatorna	Csikosér-Élővíz-összekötőcsatorna	4,615
Szipa-kivezető csatorna	Tisza	0,900
Szőny-Füzitői-csatorna	Fényes-patak	11,927
Szőreg-Deszk-Kübekházi-főcsatorna	Maros	13,376
Szöveteni-csatorna	Belfő-csatorna	10,000
Takta-övcsatorna	Sajó	29,260
Taktaközi-főcsatorna	Takta-övcsatorna	20,800
Tardi-ér	Csincse-övcsatorna	11,500
Telki-Peresi-főcsatorna	Peresi-holtág	18,337
Temető-árok	Kardos-ér	1,470
Tetétlen-szigeti-csatorna	Hamvas-főcsatorna	6,153
Tinódi-árok	Nádor-csatorna	5,460
Tiszabői-csatorna	Tisza	13,000
Tiszaderzsi-3. csatorna	Tisza	8,750
Tiszadobi-főcsatorna	Tisza	13,120
Tiszafüredi-főcsatorna	Tisza	19,060
Tiszakarádi-főcsatorna	Tisza	27,680
Tiszakarádi-összekötőcsatorna	Tiszakarádi-főcsatorna	3,740
Tiszakeszi-főcsatorna	Tisza	12,930
Tiszasüly-Sajfok-összekötőcsatorna	Saj-foki-csatorna	2,850
Tiszasülyi-28. csatorna	Tisza	14,767
Tiszavalki-főcsatorna	Tisza	22,800
Tisztaberki-Sár-csatorna	Tapolnok-főcsatorna	7,600
Tócó-csatorna	Kösely-főcsatorna	4,200
Tótfalusi-övcsatorna	Szamos	4,400
Tótkomlós-éri-csatorna	Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér	29,800
Töbörzsöki-árok	Tinódi-árok	4,030
Török-éri-főcsatorna	Bodrog	12,790
Új-Füzes-ér	Vajdácskai-csatorna	4,574
Új-Szőrhalmi-csatorna	Dögös-Kákafoki-főcsatorna	14,637
V. (Vargahosszai-) főcsatorna	Kettős-Körös	25,140
V. csatorna	Duna-völgyi-főcsatorna	27,212
Vág-Sárdos-Megág	Rába	20,960
Vajai-főfolyás	Lónyay-főcsatorna	47,470
Vajastoroki-összekötőcsatorna	Duna	1,224
Vajdácskai-csatorna	Török-éri-főcsatorna	3,370
Vajdalaposi-csatorna	Alsó-Kadarcs-csatorna	8,609
Vármegyei-csatorna	Öreg-Túr	13,250
Veker-ér	Kurca-főcsatorna	41,810
Veresmarti-kivezetőcsatorna	Tisza	1,000
Vesszősi hullámtéri csatorna	Tisza	0,400
Vidi-ér	Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna	35,286
Vidre-éri hullámtéri csatorna	Tisza	2,160
VII. csatorna	Duna-völgyi-főcsatorna	36,300
Villogó-csatorna	Hortobágy-Berettyó	37,470
XLII. csatorna	Kakat-csatorna	10,227
XX. csatorna	Duna-völgyi-főcsatorna	17,098
XXIII. csatorna	Duna-völgyi-főcsatorna	16,005
XXX. csatorna	Duna-völgyi-főcsatorna	43,976
XXXI. csatorna	XXX. csatorna	37,360
XXXIX. (Katalszegi-) csatorna	Folyás-éri-főcsatorna	13,228
Zámolyi-csatorna	Mosoni-Duna	5,367
Zsejkei-csatorna	Mosoni-Duna	15,470
Zselinszki-csatorna	Kraszna	4,230
Zsombékosi-csatorna	Duna	2,864
Zátonyi-Duna	Nováki-főcsatorna	31,062

7. Az államhatárt alkotó vagy metsző, valamint a 20 m3 másodpercenkénti torkolati vízszállítást meghaladó vízfolyások, 1 millió m3 árvízi tározó térfogatot meghaladó tározói, valamint azok árapasztó medrei

Tározó neve	Árvízi térfogat (millió m3)
Devecseri-tározó	1,330
Fehérvárcsurgói-tározó	9,000
Geleji-tározó	3,590
Gyöngyös-Nagyrédei-tározó	1,110
Hór-völgyi-tározó	4,240
Laskó-völgyi-tározó	2,150
Maconkai-tározó	1,280
Mátraverebélyi-tározó	1,680
Pátkai-tározó	1,600
Tapolca-tározó	1,047
Tarján-pataki-tározó	1,870
Tatai-Öreg-tó	2,000
Zámolyi-tározó	3,300

8. ^*  Összetett vízilétesítmények

Létesítmény megnevezése	A tartozékként kezelendő létesítmény(ek) típusa
Balatonhenyei szűrőmező	Burnót-patak
Kápolnásnyéki szűrőmező	Vereb-Pázmándi-vízfolyás
Lesence-nádasmező	Lesence-patak, Tapolca-patak
Hévízi-tó	Hévíz-folyás
Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer	Belvízcsatornák, vízfolyások, valamint a Zala menti 1.53 Zalavár-Szentgyörgyvári és 1.54 Zalaapáti ártéri öblözetek védelmi létesítményei
K–III. főcsatorna	Övárkok
K–IV. főcsatorna	Övárkok
K–V. tározó	Övárkok
K–XI. tározó	Övárkok
Keleti-főcsatorna	Övárkok
Nyugati-főcsatorna	Övárkok
Jászsági-főcsatorna	Övárkok
Nagykunsági-főcsatorna	Övárkok
NK–III–2. főcsatorna	Övárkok
Tisza-tó (Kiskörei vízlépcső és tározó)	Duzzasztómű
Árvédelmi töltések egyes szakaszai	Párhuzamos csatornák
Ideiglenes jellegű belvíztározók töltései	Tározó töltés

III. Természetes tavak

1. a Balaton (a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerrel együtt),

2. a Velencei-tó,

3. a Fertő-tó és

4. a Hévízi-tó.

B) Az állam kizárólagos tulajdonában álló országos törzshálózati vasúti pályák

1. A transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pályák

1 Budapest (Keleti pu.) – Hegyeshalom – országhatár

1d Hegyeshalom – Rajka – országhatár

3 Komárom – Komárom országhatár

10 Győr (Rendező) – Celldömölk

15 Szombathely – Sopron – (Ágfalva) országhatár

17 (2) Zalaszentiván – Nagykanizsa

20 Székesfehérvár – Szombathely

21 Szombathely – Szentgotthárd – országhatár

25 Boba – Zalaegerszeg – Őriszentpéter – országhatár

30 Budapest (Déli pu.) – Székesfehérvár – Nagykanizsa – Murakeresztúr – országhatár

31 Érdi elágazás – Tárnok

40 Budapest (Kelenföld) – Pécs

41 Dombóvár – Gyékényes – országhatár

44 Székesfehérvár – Pusztaszabolcs

60 (1) Murakeresztúr – Gyékényes

65 (1) Pécs – Villány

66 Villány – Magyarbóly – országhatár

70 Budapest (Nyugati pu.) – Szob – országhatár

80 (1) Budapest (Keleti pu.) – Hatvan – Miskolc – Mezőzombor

90 Felsőzsolca – Hidasnémeti – országhatár

100 Budapest (Nyugati pu.) – Cegléd – Szolnok – Záhony – országhatár

100c Mezőzombor – Nyíregyháza

101 Püspökladány – Biharkeresztes – országhatár

120a Budapest (Rákos) – Újszász – Szolnok

120 Szajol – Lőkösháza – országhatár

136 Szeged (Rendező) – Röszke – országhatár

140 Cegléd – Szeged

150 Budapest (Ferencváros) – Kelebia – országhatár

235 Soroksár – Soroksár-Terminál

284 Záhony normál nyomtávú hálózat

400 Záhony széles nyomtávú hálózat

Budapesti körvasút vonalai közül:

200 Kőbánya felső – Rákosrendező

202 Budapest-Angyalföldi elágazás – Rákospalota-Újpest

203 Rákos – Rákosi elágazás

205 Budapest-Ferencváros – Kőbánya felső

206 Budapest-Ferencváros – Kőbánya-Kispest

212 Kőbánya teher – Kőbánya felső

217 Kőbánya felsői kiágazás – Rákos

219 Rákosrendező – Városligeti elágazás.

2. ^*  Nem a transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák:

2 Budapest (Rákosrendező) – Esztergom

4 Esztergom-Kertváros – Almásfüzitő

5 Székesfehérvár – Komárom (Rendező)

11 Győr – Veszprém

12 (2) Tatabánya – Oroszlány

16 Hegyeshalom – Porpác

17 (1) Szombathely – Zalaszentiván

26 Balatonszentgyörgy – Tapolca – Ukk

29 (2) Szabadbattyán – Tapolca

42 Pusztaszabolcs – Dunaújváros – Paks

43 Mezőfalva – Rétszilas

45 Sárbogárd – Börgönd

46 Rétszilas – Bátaszék

71 Budapest (Rákospalota-Újpest) – Vácrátót – Vác

74 Nógrádszakál – országhatár

77 Aszód – Vácrátót

78 (2) Nógrádszakál – Ipolytarnóc – országhatár

80 (2) Mezőzombor – Sátoraljaújhely – országhatár

81 Hatvan – Somoskőújfalu – országhatár

82 Hatvan – Újszász

86 Vámosgyörk – Újszász

87 Füzesabony – Putnok

89 Nyékládháza – Tiszapalkonya-Erőmű

92 (1) Miskolc (Tiszai) – Bánréve – országhatár

92 (2) Bánréve – Ózd

94 Sajóecseg – Tornanádaska – Hídvégardó – országhatár

103 Karcag – Tiszafüred

105 Debrecen – Nyírábrány – országhatár

108 Debrecen – Füzesabony

110 Apafa – Mátészalka

115 Mátészalka – Tiborszállás – Ágerdőmajor – országhatár

135 Szeged – Békéscsaba – Kötegyán – országhatár

142 Budapest (Kőbánya-Kispest) – Lajosmizse – Kecskemét

154 Bátaszék – Baja – Kiskunhalas

155 Kiskunhalas – Kiskunfélegyháza

318 Nagyirtás – Nagybörzsöny

Budapesti körvasút vonalai közül:

201 Budapest-Angyalföldi elágazás – Budapest-Angyalföld

210 Rákosrendező – Vasúttörténeti park

211 Kispesti elágazás – Pestszentimre felső elágazás

216 Kőbánya felső elágazás – Kőbánya-Hízlaló

220 Rákosrendező – Istvántelki főműhely

2. melléklet a 2011. évi CXCVI. törvényhez

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon köre

I. ^*  Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami tulajdonban álló társasági részesedés

	A	B
1	Társaság neve	Állami részesedés legalacsonyabb mértéke
2	MVM Energetika Zrt.	75% + 1 szavazat
3	Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt.	100%
4	DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt.	100%
5	ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt.	100%
6	Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt.	100%
7	GYULAJ Erdészeti és Vadászati Zrt.	100%
8	IPOLY ERDŐ Zrt.	100%
9	Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.	100%
10	KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.	100%
11	EGERERDŐ Erdészeti Zrt.	100%
12	Mecsekerdő Zrt.	100%
13	NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt.	100%
14	NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt.	100%
15	Pilisi Parkerdő Zrt.	100%
16	SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt.	100%
17	Szombathelyi Erdészeti Zrt.	100%
18	VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt.	100%
19	Vérteserdő Zrt.	100%
20	Zalaerdő Erdészeti Zrt.	100%
21	Budapesti Erdőgazdaság Zrt.	100%
22	KASZÓ Erdőgazdaság Zrt.	100%
23	VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt.	100%
24	Magyar Export-Import Bank Zrt.	100%
25	Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.	100%
26	Magyar Posta Zrt.	75% + 1 szavazat
27	MÁV Magyar Államvasutak Zrt.	100%
28	Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt.	65,6%
29	Magyar Fejlesztési Bank Zrt.	100%
30	Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft.	100%
31	HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.	100%
32	Államadósság Kezelő Központ Zrt.	100%
33	Garantiqa Hitelgarancia Zrt.	25% + 1 szavazat
34	Regionális Fejlesztési Holding Zrt.	100%
35	NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.	100%
36 *	HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt.	100%
37	Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft.	100%
38	Szerencsejáték Zrt.	100%
39-43. *
44	Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.	25% + 1 szavazat
45	Kincsem Nemzeti Lóverseny és Lovas Stratégiai Kft.	100%
46	Magyar Lóversenyfogadást – szervező Kft.	100%
47	Diákhitel Központ Zrt.	100%
48	Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt	100%
49	Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.	100%
50	Magyar Közút Nonprofit Zrt.	100%
51	Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.	100%
52. *
53	Hollóházi Hungarikum Nonprofit Kft.	50% + 1 szavazat
54	Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt.	100%
55	N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt.	100%
56	Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt.	100%
57 *	Nemzeti Vízművek Zrt.	100%
58 *	KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Kft.	100%

II. ^*  Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó vagyonelemek

a) A 100%-ban az állam tulajdonában álló

aa) védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetésű erdő,

ab) a gazdasági elsődleges rendeltetésű természetes erdő, természetszerű erdő és származék erdő természetességi állapotú 5 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő erdő.

b) A 100%-os állami tulajdonban lévő olyan génmegőrző gyűjtemény, amely a hazai növényi génbank-hálózat, illetve a hazai állati génbank-hálózat részét képezi.

c) Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló törvényben meghatározott levéltári anyag.

d) ^*  A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 2. melléklete szerinti kiemelt nemzeti emlékhelyen található:

da) II. Rákóczi Ferenc emlékmű,

db) Kossuth-emlékmű,

dc) A Dunánál – József Attila portrészobor,

dd) Tisza István emlékmű,

de) gróf Andrássy Gyula emlékmű,

df) Nemzeti Vértanúk emlékműve,

dg) Összetartozás Emlékhelye.

III. ^*  Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő, műemléki védelem alatt álló építmények és építményegyüttesek ^* 

1. ^*  BUDAPEST

I. kerület
1.1.	A királyi palota és a Szent György téri – Színház utcai műemléki együttes
	Szent György tér 1., 2.	Sándor-palota
	Szent György tér 4., 5., 6., Szent György u. 2.	Királyi Palota épülete, a középkori királyi palota romjai, a Szent György téri középkori romok, a Palotát körülvevő erődrendszer
	Szent György tér 3.	Honvéd Főparancsnokság
	Színház u. 1–3.	karmelita templom
	Színház u. 5–11.	karmelita rendház
	Ybl Miklós tér 2–6.	Várkert Bazár és csatlakozó lakóházak
1.2.	Anna u. 1. (Tárnok u. 18.)	lakóház
1.3.	Apród u. 1–3.	Semmelweis Ignác szülőháza
1.4.	Dísz tér 15.	De la Motte-palota
1.5.	Döbrentei tér 9.	Rudas fürdő
1.6.	Kapisztrán tér 2., 3., 4.	Nándor-laktanya
1.7.	Kapisztrán tér 6.	a Mária-Magdolna templom tornyának és falainak maradványai
1.8. *
1.9.	Táncsics Mihály u. 9.	József-kaszárnya, az Erdélyi-bástya és Kammerhof
II. kerület
1.10.	Budakeszi út 91–95.	budaszentlőrinci pálos kolostor és templom romjai
1.11.	Fő u. 82–86., Ganz u. 4.	Király fürdő
1.12.	Frankel Leó út 39–41., Árpád fejedelem útja 8., 9., 10., 11.	Császár fürdő
1.13.	Hűvösvölgyi út 78., Fekete István u. 1–3.	Mátyás király nyéki vadászkastélyának romjai
1.14.	Mecset u. 14.	Gül Baba türbéje
1.15.	Szajkó u. 14–16., Fekete István u. 11.	Nyék középkori templomának romjai
1.16. *
III. kerület
1.17.	Aquincum, Szentendrei út 139.	római polgárváros romegyüttese
1.18-1.19. *
1.20.	Meggyfa u.	római ház romjai
1.21.	Pacsirtamező u. 2–14.	római katonai amfiteátrum romjai
1.22.	Szentendrei út	római polgárvárosi amfiteátrum romjai
V. kerület
1.23.	Ferenciek tere 6.	Egyetemi Könyvtár
1.24.	József A. u. 6. (Nádor u. 2.)	Pollack Mihály háza
1.25.	Károlyi M. u. 16.	Károlyi-palota
1.26.	Kossuth L. tér 11.	Földművelésügyi Minisztérium
1.27.	Kossuth L. tér 12.	Kúria
1.28.	Március 15. tér	Contra Aquincum romjai
VI. kerület
1.29.	Andrássy út 22.	Magyar Állami Operaház
1.30.	Andrássy út 67.	régi Zeneakadémia
1.31.	Andrássy út 69.	régi Műcsarnok
1.32.	Andrássy út 71.	Képzőművészeti Főiskola
1.33.	Bajza u. 41.	régi pesti Kálvária
1.34.	Liszt Ferenc tér 8.	Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola
1.35.	Teréz körút 51–53.	Nyugati pályaudvar felvételi épülete
VIII. kerület
1.36.	Baross tér 11.	Keleti pályaudvar felvételi épülete
1.37. *
1.38.	Illés u. 25.	Füvészkert és műemléki együttese
		Festetics-villa
		pálmaház
1.39.	Kerepesi temető	Fiumei úti sírkert egész területe az állami tulajdonú műemlék síremlékekkel együtt
1.40.	Múzeum krt. 4–8.	Tudományegyetem
1.41.	Múzeum krt. 14–16.	Magyar Nemzeti Múzeum
1.42. *
1.43.	Ötpacsirta u. 2.	Almásy–Andrássy-palota
1.44.	Pollack Mihály tér 3. (Bródy S. u. 3.)	Festetics-palota
1.45- 1.46. *
1.47.	Üllői út 80–82. Ludovika tér 1.	Ludovika Akadémia
IX. kerület
1.48. *
1.49.	Üllői út 33–37.	Iparművészeti Múzeum
XI. kerület
1.50.	Gellérthegy	Citadella
1.51.	Hunyadi János út	albertfalvai római tábor romjai
1.52.	Budafoki út	Budapesti Műszaki Egyetem műemléki épületei
XIV. kerület
1.53.	Hősök tere műemléki együttese
	Dózsa György út 39–41.	Szépművészeti Múzeum
	Hősök tere	Millenniumi Emlékmű
1.54.	Stefánia út 14.	Földtani Intézet
1.55.	Városliget, Vázsonyi Vilmos sétány, Széchenyi sziget	Vajdahunyad vára
XXII. kerület
1.56.	Nagytétény, Csókássy Pál u. 11–15.	Rudnyánszky-kastély együttese
1.57.	Szigetköz, Szent Flórián tér (Zsák u. és MÁV vasútvonal között)	római tábor romjai

2. BARANYA VÁRMEGYE ^* 

2.1.	KÁSÁD Rákóczi út 28.	horvát tájház
2.2.	MAGYAREGREGY	Márévár
2.3.	PÉCS Apáca u. 14.	ókeresztény sírkápolna
2.4.	PÉCS Nyár u. 8.	Idrisz Baba türbéje
2.5.	PÉCS Minaret tér (Rákóczi út)	Jakováli Hasszán pasa dzsámija
2.6.	PÉCS Szent István tér	ókeresztény mauzóleum
2.7. *
2.8.	PÉCS, Mecsekalja, Jakabhegy	pálos templom- és kolostorrom
2.9.	PÉCSVÁRAD	vár
2.10.	SIKLÓS	vár
2.11.	SZÁSZVÁR Templom tér 2.	vár
2.12.	SZIGETVÁR	vár

3. BÁCS–KISKUN VÁRMEGYE ^* 

3.1.

LAJOSMIZSE, Alsóbene 225.

tanyamúzeum

4. BÉKÉS VÁRMEGYE ^* 

4.1. *
4.2.	GYULA, Vár-szigeterőd műemléki együttese
	Várfürdő út	gótikus várkastély, Corvin János rondellája és külső várfal bástyákkal
	Kossuth u. 15.	Harruckern-Wenckheim-Almássy-kastély együttese
	Várfürdő út 2.	lovarda
4.3.	KONDOROS	Geist-kastély együttese
4.4. *
4.5-4.7. *

5. BORSOD–ABAÚJ–ZEMPLÉN VÁRMEGYE ^* 

5.1.	BOLDOGKŐVÁRALJA	várrom
5.2. *
5.3. *
5.4.	FÜZÉR Várhegy	vár
5.5. *
5.6.	GÖNC Kossuth u. 85. és 85/A	huszita ház
5.7.	GÖNC Dobogóhegy	pálos templom- és kolostorrom
5.8.	KOMLÓSKA Rákóczi u. 50.	rutén tájház
5.9.	KURITYÁN	pálos templom- és kolostorrom
5.10.	MARTONYI Háromhegy	pálos templom- és kolostorrom
5.11 *
5.12.	MISKOLC Bükkszentlélek	pálos templom- és kolostorrom
5.13.	MISKOLC Diósgyőr Vár u.	vár
5.14.	MISKOLC Hámor Újmassa	őskohó
5.15.	MOGYORÓSKA külterület	a Regéci vár romjai
5.16.	ÓNOD	várrom
5.17. *
5.18.	SÁROSPATAK, Szent Erzsébet u. 19–21.	Rákóczi-vár együttese
5.19.	SZERENCS Rákóczi u. 96.	Rákóczi-várkastély
5.20.	SZOMOLYA Toldi u. 28–30.	barlanglakás és udvara
5.21.	SZÖGLIGET Várhegy	Szádvár romjai
5.22.	TARD Béke u. 55. és 57.	tájház

6. CSONGRÁD-CSANÁD VÁRMEGYE ^* 

6.1.	DEREKEGYHÁZ Köztársaság tér	Károlyi-kastély együttese
6.2.	FÁBIÁNSEBESTYÉN Gádorosi műút Külső dűlő 48.	Cserna-féle szélmalom
6.3.	NAGYMÁGOCS Szentesi út 2.	Károlyi-kastély együttese
6.4.	SZEGVÁR Kossuth tér 1.	Károlyi-kastély

7. FEJÉR VÁRMEGYE ^* 

7.1.	ALCSÚTDOBOZ Alcsút	Habsburg-kastély maradványai és a kastélypark
7.2.	BICSKE Kossuth u 42.	Batthyány-kastély együttese
7.3.	CSÁKVÁR Kastélypark u. és Szent Vince u.	Esterházy-kastély együttese
7.4.	CSÓKAKŐ	várrom
7.5-7.6. *
7.7.	FÜLE Széchenyi u. 107.	tájház
7.8.	ISZKASZENTGYÖRGY Kossuth tér 1.	Amadé-Bajzáth-Pappenheim-kastély együttese
7.9-7.11. *
7.12.	SZÉKESFEHÉRVÁR Koronázó tér	romkert, koronázó templom romjai
7.13.	TÁC Fövenypuszta	Gorsium
7.14. *

8. GYŐR–MOSON–SOPRON VÁRMEGYE ^* 

8.1.	DÉNESFA Fő u. 19.	Cziráky-kastély együttese
8.2.	FERTŐD, Esterházy-kastély műemléki együttese
	Madách Imre sétány	kastély
	Bartók Béla u. 1–2.	egykori őrségépületek
	Gábor Áron u. 1.	tiszttartói ház
		marionett színház
	Raktár u.	narancsház
		kutyaház
		lovarda
	Madách Imre sétány 1.	Muzsikaház
	Bartók Béla u.	híd
		kastélypark
8.3. *
8.4. *	GYŐR Liszt Ferenc u. 13.	vármegyeháza
8.5.	GYŐR Széchenyi tér 5.	Apátúr-ház
8.6. *
8.7. *
8.8.	NAGYCENK, Széchenyi-kastély műemléki együttese
	Kiscenki út 3.	Széchenyi Emlékmúzeum
	Kiscenki út 3.	virágház (kastélyszálló)
	Kiscenki út 3.	Vöröskastély (kastélyszálló)
	Kiscenki út 3.	méntelep (lovasiskola)
	Kiscenki út 3.	őrépületek
	Kiscenki út 3.	kastélypark
8.9.	SOPRON, Várkerület: városfal részek műemléki együttese
8.10.	SOPRON Fő tér 6.	Fabricius-ház
8.11.	SOPRON Fő tér 7.	Tábornokház
8.12.	SOPRON Fő tér 8.	Storno-ház
8.13. *	SOPRON Templom u. 2.	Esterházy-palota
8.14.	SOPRON Új u. 11.	zsinagóga
8.15.	SOPRON Új u. 22–24.	zsinagóga
8.16. *
8.17.	SZANY Kossuth u. 2–6.	püspöki kastély együttese

9. HAJDÚ–BIHAR VÁRMEGYE ^* 

9.1.	DEBRECEN Déri tér 1.	Déri Múzeum
9.2.	DEBRECEN, Egyetem tér 1.	Kossuth Lajos Tudományegyetem
9.3.	DERECSKE Nyárfa utca 30.	tájház
9.4.	HAJDÚBÖSZÖRMÉNY Kossuth u. 1.	Hajdúkerületi Székház
9.5.	HORTOBÁGY a 33. sz. főút (71+879 szelvény)	Nagyhortobágyi kőhíd
9.6.	HORTOBÁGY Petőfi tér 1.	Nagyhortobágyi csárda
9.7.	HORTOBÁGY Petőfi tér	egykori szekérállás
9.8. *

10. HEVES VÁRMEGYE ^* 

10.1.	EGER Dózsa György tér 3.	Validé Szultana törökfürdő romjai
10.2.	EGER	vár és erődrendszer romjai
10.3.	EGER Knézich K. u.	minaret
10.4. *
10.5.	HATVAN Kossuth tér	Grassalkovich-kastély együttese
10.6. *
10.7.	PARÁD Sziget u. 8.	falumúzeum
10.8.	SIROK	várrom

11. KOMÁROM–ESZTERGOM VÁRMEGYE ^* 

11.1. *
11.2.	DÖMÖS Felsőfalu dűlő	prépostsági romok
11.3. *
11.4.	ESZTERGOM Pilisszentlélek	pálos kolostorrom
11.5.	KISBÉR	Batthyány–Wenckheim-kastély műemléki együttese
	Batthyány tér 6.	kastély együttese
	Batthyány park	Magyar Királyi Lovarda
11.6.	KOMÁROM, Erődrendszer műemléki együttese
		Igmándi erőd
		Monostori erőd
		Csillagerőd
11.7. *
11.8.	OROSZLÁNY, Vértesszentkereszt	Bencés templom- és kolostorrom
11.9. *
11.10.	TATA Néppark	Angolkert és műemléki együttese
		Esterházy kerti lak
		műrom
		„Mecset”
11.11.	TATA Váralja u. 1–3.	a vár együttese
11.12.	VÁRGESZTES Várhegy	várrom

12. NÓGRÁD VÁRMEGYE ^* 

12.1. *	BALASSAGYARMAT Madách u. 2.	vármegyei börtön
12.2.	DRÉGELYPALÁNK	várrom
12.3.	HOLLÓKŐ Kossuth u. 82.	Palóc Múzeum
12.4.	HOLLÓKŐ	várrom
12.5.	MÁTRAVEREBÉLY Szentkút (Meszes tető)	remetebarlang
	NÓGRÁD	várrom
12.6.	Várhegy
12.7.	SALGÓTARJÁN	Salgó várrom
12.8.	SZÉCSÉNY Ady E. u. 7.	Forgách-kastély együttese
12.9. *

13. PEST VÁRMEGYE ^* 

13.1-13.4. *
13.5.	ÉRD Mecset u.	minaret
13.6.	FÓT Vörösmarty tér 2.	Károlyi-kastély együttese
13.7. *
13.8.	GÖDÖLLŐ	vasútállomás királyi váróterme
13.9.	GÖDÖLLŐ Babatipuszta	istállókastély
13.10.	GYÖMRŐ Teleki u. 118.	Teleki-kastély együttese
13.11-13.12. *
13.13.	PILIS Kossuth u. 31.	Beleznay-Nyáry-kastély együttese
13.14.	PILISSZENTKERESZT Romterület	ciszterci apátság romjai
13.15.	POMÁZ Templom tér 3.	Teleki-kastély
13.16. *
13.17.	VÁC Köztársaság u.	diadalív
13.18. *
13.19.	VISEGRÁD Fő u. 25–35.	a királyi palota teljes romterülete
13.20.	VISEGRÁD Fő u. 37–41.	ferences kolostor romjai és a kapcsolódó épületek
13.21.	VISEGRÁD Fő utca Salamon-torony u. Várhegy	erődrendszer, vízibástya, kapu és várfalak, Alsóvár (Salamon-torony) Fellegvár és a csatlakozó várfalak
13.22.	VISEGRÁD Sibrik-domb	római castrum és X–XI. századi várispánság romjai
13.23.	VISEGRÁD Sibrik-domb	esperesi templom romjai
13.24.	ZSÁMBÉK Régi templom u.	premontrei prépostság romjai

14. SOMOGY VÁRMEGYE ^* 

14.1.	BALATONSZENTGYÖRGY Csillagvár u. 68.	tájház
14.2.	BALATONSZENTGYÖRGY Irtási dűlő	csillagvár
14.3.	ISTVÁNDI Kossuth u. 59.	tájház
14.4.	KEREKI külterület	Katonavár (Fejérkő vára) romjai
14.5. *
14.6.	SOMOGYVÁR Várhegy	Szent Egyed-bazilika és bencés apátság romjai
14.7.	SZENNA Árpád u. 38.	tájház
14.8.	ZAMÁRDI Szántódpuszta	majorsági épületegyüttes
14.9.	ZAMÁRDI Fő u. 83.	tájház

15. SZABOLCS–SZATMÁR–BEREG VÁRMEGYE ^* 

15.1.	KISVÁRDA Vár u. 33/C	várrom
15.2. *
15.3.	NYÍRBÁTOR Vár u. 1.	Báthori-várkastély
15.4.	SZABOLCS Földvár u.	földvár
15.5.	TARPA Árpád u.	szárazmalom
15.6. *
15.7.	TÚRISTVÁNDI Zrínyi M. u.	vízimalom
15.8. *

16. TOLNA VÁRMEGYE ^* 

16.1.	LENGYEL	Apponyi-kastély együttese
16.2.	OZORA Várhegy utca	Ozorai Pipo vára
16.3.	DUNAFÖLDVÁR Rátkay köz 2.	török torony
16.4.	SIMONTORNYA Vár tér 10.	vár
16.5. *

17. VAS VÁRMEGYE ^* 

17.1. *
17.2.	BOZSOK Rákóczi u. 101.	Batthyány-várkastély romja
17.3.	CÁK Gesztenyés 3., 4., 5., 6., 28., 29., 30., 31., 32.	gesztenyés pincesor
17.4.	CSÁKÁNYDOROSZLÓ Fő u. 9–13.	Batthyány-kastély együttese
17.5.	HEGYHÁTSZENTPÉTER Béke u. 86. és 88.	tájház
17.6-17.7. *
17.8.	KŐSZEG Rajnis J. u. 9.	Jurisics-vár együttese
17.9. *
17.10.	SZALAFŐ Pityerszer 1., 2., 3. és 9/A	népi műemléki együttes
17.11.	VASSURÁNY Vasút u. 2.	Schilson-kastély
17.12-17.13. *

18. VESZPRÉM VÁRMEGYE ^* 

18.1.	ALSÓÖRS Petőfi köz 7.	gótikus ház, ún. török adószedőház
18.2.	BADACSONYTOMAJ Szegedy Róza u. 137.	Szegedy Róza háza, udvarán présház és vincellérház
18.3.	BAKONYBÉL Fő u. 15.	tájház
18.4.	CSESZNEK Vár u.	várrom
18.5.	CSOPAK Kisfaludy u. 28.	vízimalom
18.6. *
18.7. *
18.8. *
18.9.	DOBA	Somló vár romjai
18.10.	DÖBRÖNTE Szarvaskő	Szarvaskő vár romjai
18.11.	DÖRGICSE Fő u.	felsődörgicsei kettős templom romja
18.12.	DÖRGICSE	alsódörgicsei templomrom
18.13.	DÖRGICSE Pusztatemplomi dűlő	kisdörgicsei templomrom
18.14.	GYULAKESZI Csobánc-hegy	várrom
18.15.	KÉKKÚT Fő u. 55.	tájház
18.16.	KŐVÁGÓÖRS	ecséri templomrom
18.17.	KŐVÁGÓÖRS Petőfi u. 18.	tájház
18.18.	MAGYARPOLÁNY Petőfi u. 4.	tájház
18.19.	NAGYVÁZSONY Bercsényi u. 21.	Schumacher-ház
18.20.	NAGYVÁZSONY Vár u.	Kinizsi-vár romjai
18.21.	NAGYVÁZSONY Barátipuszta	pálos templom- és kolostorrom
18.22.	NEMESVÁMOS Balácapuszta	római villagazdaság, likasdombi halomsír
18.23.	ÖRVÉNYES Szent Imre u. 1.	vízimalom
18.24. *
18.25.	PÁPA Március 15. tér 12.	Kluge-féle kékfestőüzem
18.26. *
18.27.	SÜMEG Várhegy	vár
18.28.	SZIGLIGET	várrom
18.29.	TÉS Táncsics M. u. 17., 32.	szélmalmok
18.30.	TIHANY Batthyány u. 18–20.	halászcéh-ház és gazdaház
18.31.	VÁRPALOTA Szabadság tér 1.	Thury György vára
18.32.	VESZPRÉM Veszprémvölgyi u.	veszprémvölgyi apácakolostor és jezsuita templom romjai
18.33.	VESZPRÉM Gyulafirátót Kolostor u.	premontrei templom- és kolostorrom
18.34.	VESZPRÉMFAJSZ	középkori templomrom

19. ZALA VÁRMEGYE ^* 

19.1. *
19.2. *	KESZTHELY Bercsényi utca 65.	Georgikon major
19.3.	KESZTHELY, Festetics-kastély műemléki együttese
	Kastély u. 1.	kastély
	Georgikon u. 21/b	pálmaház és üvegházak
	Georgikon u. 23.	magtár
	Sopron u. 2.	mosóház és egykori tiszttartói ház
		kastélypark
19.4.	KESZTHELY Kastély u. 11. Georgikon u. 1.	Amazon Szálló, lóváltó és lakóház épületegyüttese
19.5.	KESZTHELY, Fenékpuszta műemléki együttese
		római kori épületmaradványok
		Festetics-kúria és majorsági épületegyüttes
19.6.	REZI	várrom
19.7.	ZALASZENTGRÓT	Batthyány-kastély együttese
	Zala u. 1.	kastély együttese
		híd
19.8.	ZALASZÁNTÓ Tátika	várrom
19.9.	ZALAVÁR Récéskút	bazilika romjai
19.10.	ZALAVÁR Vársziget	vár és apátság romjai

IV. ^*  Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó sportcélú ingatlanok

	A	B
1	Település, helyrajzi szám	Megnevezés
2	Budapest XIV. kerület belterület 32826 hrsz.	Puskás Ferenc Stadion és létesítményei
3	Budapest X. kerület belterület 39206/85 hrsz.	Fehér úti sporttelep
4	Tata belterület 3308/1 hrsz.	Tatai Edzőtábor
5	Budapest X. kerület belterület 38303/68 hrsz.	Kőér utcai Sportuszoda
6	Budapest Margitsziget belterület 23800/7 hrsz.	Hajós Alfréd Sportuszoda
7	Budapest Margitsziget belterület 23801 hrsz.
8	Budapest II. kerület belterület 14479/2 hrsz.	Császár-Komjádi Sportuszoda
9	Budapest XIII. kerület belterület 25879 hrsz.	Duna Aréna
10	Budapest XI. kerület belterület 4082/23 hrsz.	Tüskecsarnok és Tüske Uszoda
11	Szeged külterület 02065/12, 02065/12/A, 02065/13 hrsz.	Maty-éri Evezőspálya
12	Dunavarsány külterület 050/4 hrsz.	Dunavarsányi Edzőtábor
13	Ráckeve belterület 54 hrsz.	Ráckevei Vízisporttelep
14	Gyöngyös-Mátraháza belterület 7112, 7138 hrsz.	Mátraházi Edzőtábor

---