2011. évi CLXVIII. törvény

a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről ^* 

Az Országgyűlés a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események miatti kockázatok hatásának enyhítésében való kockázatközösség kialakítása, a mezőgazdasági termelők öngondoskodáson alapuló felelősségének megerősítése, az állami segítség hatékonyabbá tétele, és az érintettek arányos felelősségvállalásának, valamint a mező- és erdőgazdaságot sújtó időjárási és más természeti eredetű elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatti káresemények hatásai egységes kezelésének elősegítése érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § E törvény szabályozza a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események miatti kockázatok – a káreseményekben érintettek kölcsönös és arányos felelősségvállalásával történő – kezelésének egységes rendjét.

2. § E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:

1. ^*  aszály: az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakában harminc egymást követő napon belül

a) a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el, vagy

b) a lehullott csapadék összes mennyisége a huszonöt millimétert nem éri el és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31 °C-ot;

2. ^*  aszálykár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az aszály miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;

2a. ^*  átlaghozam: a termelő saját hozamadata hiányában alkalmazott, az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium internetes honlapján közzétett közleményben, adott növénykultúrára és adott évre vonatkozóan meghatározott vármegyei – ennek hiányában országos – átlagos hozamadat;

3. belvíz: a medrükben maradt folyók, patakok, valamint a felszíni vizek elvezetésére szolgáló mesterséges, nyílt csatornák magas vízállásából eredő átszivárgások, buzgárok, talajvízszint-emelkedés, valamint a lefolyástalan vagy nem kellően kiépített vízelvezető művekkel rendelkező területek csapadékvizeiből származó felszíni vízborítás;

4. ^*  belvízkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a belvíz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;

5. biztosító: az a szervezet, amely a hatályos magyar jogi szabályozás, illetve valamely hatályos tagállami szabályozás szerint biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre jogosult;

6. ^*  egységes kérelem: a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet 69. cikk (1) és (2) bekezdése alapján, az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2022. május 31-i (EU) 2022/1173 bizottsági végrehajtási rendelet 8. és 9. cikke szerint benyújtásra kerülő támogatási, illetve kifizetési kérelem;

7. ^*  elemi káresemény: üzemi szinten a növénykultúrában 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó aszálykár, belvízkár, felhőszakadáskár, jégesőkár, mezőgazdasági árvízkár, tavaszi fagykár, őszi fagykár, téli fagykár vagy viharkár;

8. ^* 

9. felhőszakadás: azon időjárási jelenség, amelynek során a kockázatviselés helyén lehullott csapadék húsz perc alatt mért átlagos intenzitása elérte vagy meghaladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy a lehullott csapadék mennyisége huszonnégy óra alatt elérte vagy meghaladta a negyvenöt mm-t;

10. ^*  felhőszakadáskár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a felhőszakadás miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;

11. használatban lévő termőföld: a mezőgazdasági termelő által az egységes kérelemben bejelentett, hasznosítási kódok szerint szántóföldi kultúrák termelésére, valamint ültetvény művelésére szolgáló mezőgazdasági terület;

12. hozamcsökkenés: a referenciahozam és a tárgyévi hozam különbsége;

13. ^*  hozamérték-csökkenés: a referencia hozamérték és a tárgyévi hozamérték különbsége;

14. jégeső: szilárd halmazállapotú, jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék;

15. ^*  jégesőkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a jégeső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;

15a. ^*  jövedelemcsökkenés: a referenciajövedelem és a tárgyévi mezőgazdasági jövedelem különbsége;

16. kárenyhítő juttatás: a 7. § szerinti mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz terhére a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő számára történő kifizetés;

16a. ^*  kármegállapítást támogató szerv: a káreseményt kiváltó időjárási jelenséget és természeti eseményt vagy annak következményét megfigyelő, arról adatot gyűjtő és a kármegállapítást alátámasztó adatot szolgáltató szerv;

17. ^*  kockázatviselés helye: az egységes kérelemben bejelentett azon terület, amely alapján a mezőgazdasági termelő kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettsége megállapításra kerül;

17a. ^*  krízisbiztosítási kompenzáció: a krízisbiztosítási pénzeszköz terhére a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő részére történő kifizetés;

18. mezőgazdasági árvíz: a folyók vagy vízfolyások védművekkel határolt területéről nem emberi beavatkozás miatt kilépő víz;

19. ^*  mezőgazdasági árvízkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényben a mezőgazdasági árvíz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;

20. ^*  mezőgazdasági biztosítás: a lábon álló növénykultúrára, továbbá a gazdasági céllal tartott, illetve tenyésztett haszonállatra kötött vagyonbiztosítás;

20a. ^*  mezőgazdasági jövedelem: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 39. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően számított jövedelem;

21. ^*  mezőgazdasági káresemény: a mezőgazdasági termelő használatában lévő termőföldön a káreseménnyel érintett területen a termesztett növénykultúra 30%-ot meghaladó mértékű várható hozamcsökkenését okozó aszálykár, belvízkár, felhőszakadáskár, jégesőkár, mezőgazdasági árvízkár, tavaszi fagykár, őszi fagykár, téli fagykár vagy viharkár;

22. mezőgazdasági őstermelő: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 18–19. pontja szerinti magánszemély;

23. ^*  mezőgazdasági termelő: a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés a) pontjában és 9. cikkében foglaltaknak megfelelő, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél;

23a. ^*  mezőgazdasági termék: az Európai Unió működéséről szóló Szerződés I. számú mellékletében felsorolt, mezőgazdasági termelő által előállított termék, a halászati és akvakultúra termékek kivételével;

24. mezőgazdasági termény termeltetése: a mezőgazdasági termény termelőjével kötött olyan megállapodás, amely keretében a mezőgazdasági termény termelője a mezőgazdasági termény megtermelését segítő szolgáltatást vesz igénybe, és az így megtermelt mezőgazdasági terményt a szolgáltatás nyújtója saját felhasználás vagy továbbértékesítés céljára átveszi;

24a. ^*  mezőgazdasági tevékenység: a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti tevékenység;

24b. ^*  önkéntes befizetés: olyan befizetés, amit természetes vagy jogi személy teljesít az országos jégkármegelőző rendszer vagy a krízisbiztosítási rendszer részére;

25. ^*  őszi fagy: a kockázatviselés helyén az őszi időszakban a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet;

25a. ^*  őszi fagykár: az őszi fagy miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;

26. ^*  referenciahozam: a referencia-időszak hozamának – ideértve szükség esetén az átlaghozamot is – számtani átlaga;

27. ^*  referencia hozamérték: a referenciahozam alapján számított átlagtermésnek a miniszter által vezetett minisztérium internetes honlapján közzétett közleményben meghatározott referenciaáron számított értéke;

28. ^*  referencia-időszak: a tárgyévet megelőző ötéves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb hozammal rendelkező kettő év elhagyásával képzett három év;

28a. ^*  referenciajövedelem: a mezőgazdasági termelő mezőgazdasági jövedelmének a tárgyévet megelőző háromévi átlaga;

29. szántóföldi zöldség: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. melléklet második rész II. áruosztály 7. árucsoportjába tartozó termékek, továbbá a görög- és a sárgadinnye;

30. ^*  tavaszi fagy: a kockázatviselés helyén a tavaszi időszakban a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet;

30a. ^*  tavaszi fagykár: a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező tavaszi fagy miatt, a kockázatviselés helyén termesztett növényben bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;

31. ^*  tárgyévi hozamérték: a használatban lévő termőföldről a tárgyévben betakarított termékeknek a miniszter által vezetett minisztérium internetes honlapján közzétett közleményben a tárgyévre vonatkozóan meghatározott referenciaáron számított értéke;

32. ^*  téli fagy: a kockázatviselés helyén a téli időszakban a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 15 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet;

32a. ^*  téli fagykár: a kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulásából, valamint az ültetvényben a termőrész vagy növényegyed téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan hozamcsökkenést eredményező káresemény;

33. ^*  üzemi szint: a tárgyévi kárbejelentő kérelemben és az egységes kérelemben bejelentett összes használatban lévő termőföldön termesztett növénykultúra figyelembevételével megállapított üzemméret;

34. ^*  vihar: a legalább húsz m/sec. szélsebesség, ideértve a szántóföldi növény állományában mechanikai sérülést okozó, a legalább húsz m/sec sebességű szél által szállított szemcse vagy részecske miatti homokverést is;

35. ^*  viharkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

3. § (1) A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események által okozott károk miatti kockázatokat az e törvényben foglaltak szerint meg kell osztani:

a) a mezőgazdasági termelő,

b) a termény felvásárlására a betakarítást megelőzően szerződött felvásárló,

c) a mezőgazdasági termelővel kötött mezőgazdasági biztosítás esetén – annak keretei között – a biztosító,

d) a mezőgazdasági földterület bérbe-, illetőleg haszonbérbeadója, valamint

e) az állam

között.

(2) A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti okok miatti és az e törvény szerinti kockázatközösség keretein belül meg nem térült, valamint az (1) bekezdés b)–e) pontja szerint nem fedezett kockázatokat – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a mezőgazdasági termelő viseli.

4. § Uniós jogi aktus alapján nyújtott támogatás igénybevételével összefüggésben az elháríthatatlan külső ok (vis maior) igazolására az uniós jogi aktusban, valamint az annak végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni.

II. Fejezet

A mezőgazdasági időjárási kockázatokat kezelő rendszer

1. A mezőgazdasági időjárási kockázatokat kezelő rendszer és annak pénzügyi alapjai

5. § Az állam az e törvényben foglaltaknak megfelelően mezőgazdasági időjárási kockázatokat kezelő rendszert működtet.

5/A. § ^*  (1) A mezőgazdasági időjárási kockázatokat kezelő rendszerrel és annak pénzügyi alapjával összefüggő

a) képviseleti és végrehajtási,

b) nyilvántartási,

c) monitoring-adatgyűjtési, valamint

d) jogszabályban meghatározott egyéb

feladatokat az agrárkár-enyhítési szerv látja el.

(2) Az agrárkár-enyhítési szervnek a mezőgazdasági időjárási kockázatokat kezelő rendszer pénzügyi alapjának felhasználásával kapcsolatos akkreditálását a miniszter az általa megadott és a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzétett szempontok alapján végzi el. A miniszter jogosult az akkreditáció feltételrendszerét felülvizsgálni, az annak történő megfelelést ellenőrizni.

6. § (1) ^*  A mezőgazdasági termelők, amennyiben

a) szántóföldi kultúrák termesztésére szolgáló területként – a b) pontban foglalt eset kivételével – összesen legalább 10 hektár,

b) szántóföldi zöldség termesztésére szolgáló területként összesen legalább 5 hektár,

c) ültetvényművelésre szolgáló ültetvényterületként összesen legalább 1 hektár,

d) együttesen legalább 10 hektár, a)–c) pontban foglaltak szerinti hasznosítású, vagy

e) együttesen legalább 5 hektár, b) és c) pontban foglaltak szerinti hasznosítású terület

megjelölésével nyújtanak be egységes kérelmet, az elemi káresemények miatti károk kezelése céljából e törvény alapján a tárgyévben kockázatközösséget alkotnak. ^* 

(2) ^*  Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó mezőgazdasági termelő a tárgyévre vonatkozó egységes kérelemben tett nyilatkozatával hároméves időtartamra önkéntesen kötelezettséget vállalhat az (1) bekezdésben foglaltak szerinti kockázatközösségben való részvételre. Ebben az esetben a mezőgazdasági termelő e törvény szerinti kockázatközösségi tagságát a tárgyévet megelőző év november 1. napjától fennállónak kell tekinteni.

(3) ^*  A (2) bekezdés szerint vállalt kötelezettség esetén, ha a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő a tárgyévi egységes kérelem benyújtását követően a tárgyévet követő évi egységes kérelem benyújtási időszak kezdetéig fennálló időszakban meghal vagy jogutód nélkül megszűnik, akkor a kockázatközösségi tagsága a tárgyév október 31. napjával megszűnik.

(4) A kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az e törvényben foglaltaknak megfelelően

a) ^*  a tárgyévben köteles közteherként kárenyhítési hozzájárulást fizetni és

b) kárenyhítő juttatás igénybevételére jogosultságot szerezhet.

(5) ^*  A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő halála esetén a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésére köteles, illetve kárenyhítő juttatás igénybevételére jogosultságot szerezhet az az örökös, aki a hagyatékátadó végzés alapján az örökhagyó tárgyévi egységes kérelmére vonatkozó kötelezettségeket és jogosultságokat örökli.

7. § (1) ^*  A mezőgazdasági termelők kockázatközössége keretén belül a (2) bekezdés szerinti célokat szolgáló mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz (a továbbiakban: mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz) forrása

a) a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő által megfizetett összes kárenyhítési hozzájárulás tárgyév december 31-ei pénzállománya,

b) az állam által a központi költségvetésből nyújtott támogatás,

c) az a), b) és e) pont szerinti összegek mindenkori költségvetési maradványa,

d) a Kormány egyedi döntése alapján a központi költségvetésből nyújtott, a b) pont hatálya alá nem tartozó többlettámogatás,

e) a társasági adó alanya által a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés z) pontjában foglaltak alapján adott támogatás, juttatás, valamint

f) a Magyarország 2023–2027 évekre vonatkozó KAP Stratégiai Tervéből nyújtott támogatás.

(2) ^*  A mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszközből – törvény eltérő rendelkezése hiányában – kizárólag kárenyhítő juttatás céljára és a (6) bekezdés szerinti célokra teljesíthető kifizetés.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti pénzforrás a miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezet fejezeti kezelésű előirányzatának bevételét képezi.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás összege 2013-tól kezdődően nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző évben az összes kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő összes egységes kérelmében a használatában levő termőföldterület és hasznosítási mód figyelembevételével megállapított összes kárenyhítési hozzájárulás összege. ^* 

(5) ^*  A (4) bekezdés szerinti költségvetési támogatás összegét az agrárkár-enyhítési szerv által a tárgyév július 31-éig a miniszter részére átadott és a (4) bekezdésben foglaltakat tartalmazó adatok alapján kell megállapítani.

(6) ^*  Az (1) bekezdés b) pontja szerinti pénzforrás legfeljebb 8%-a a miniszter által meghatározottak szerint ^* 

a) az időjárási kockázatkezelési rendszer működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos végrehajtási költségek,

b) a 2021–2027. időszakra vonatkozó Közös Agrárpolitika hazai végrehajtásához szükséges tervezés meghatározott költségei – beleértve a mezőgazdasági kockázatkezelési eszközök kialakítását és továbbfejlesztését –

fedezetére használható fel.

(7) ^*  Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti összegek, az (1) bekezdés c) pontja szerinti maradvány, valamint a (6) bekezdés szerinti összegekből származó maradvány – beleértve az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv számára feladat ellátása céljából átadott, tárgyévben fel nem használt összeget – nem vonható el, nem csoportosítható át, nem csökkenthető és nem zárolható, arra a mindenkori költségvetési törvény által előírt tartalék- és maradványképzési kötelezettség nem vonatkozik. Ezen összegek tárgyévben kárenyhítő juttatásra, valamint a (6) bekezdésben foglalt célokra fel nem használt részével a miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezet fejezeti kezelésű előirányzatán nyilvántartott összeget a következő évben meg kell növelni.

(8) ^*  Az (1) bekezdés f) pontja szerinti forrás és az annak terhére teljesített kiadás nem képezi a központi költségvetés részét.

(9) ^*  A kárenyhítő juttatás kifizetése céljából felhasználható mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz részét képező, (1) bekezdés f) pontja szerinti forrást az agrárkár-enyhítési szerv kezeli és azt saját számláján (a továbbiakban: saját számla) tartja nyilván.

(10) ^*  A kárenyhítési feladatok ellátására szolgáló alszámláról a kárenyhítő juttatás kifizetéséhez szükséges pénzösszeg a saját számlára átvezethető, amelynek kárenyhítés céljára fel nem használt részét – ideértve a visszakövetelt, jogosulatlan kifizetéseket is – tárgyév december 31-ig a kárenyhítési feladatok ellátására szolgáló alszámlára vissza kell vezetni. Az (1) bekezdés f) pontja szerinti forrás fel nem használt része – ideértve a visszakövetelt, jogosulatlan kifizetéseket is – a saját számlán kerül kimutatásra.

(11) ^*  Az (1) bekezdés f) pontja szerinti támogatást az agrárkár-enyhítési szerv a vonatkozó pályázati felhívás szabályai szerint igényli.

(12) ^*  Az agrárkár-enyhítési szerv a miniszter kérésére a kárenyhítő juttatás kifizetése céljából felhasználható mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszközből származó bevételekkel és azok felhasználásával összefüggésben adatot szolgáltat, és évente az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott határidőn belül összefoglaló jelentést készít.

8. § ^*  A mezőgazdasági termelőt sújtó időjárási kockázatokra kötött mezőgazdasági biztosítás díjának támogatására a következő pénzforrások használhatóak fel:

a) az állam által évenként a központi költségvetésből nyújtott támogatás,

b) ^*  az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az Európai Unió kötelezően alkalmazandó jogi aktusában foglaltakkal összhangban nyújtott támogatás.

9. § (1) Az állam rendkívüli időjárási körülmények esetén az e törvény szerint kockázatközösségben nem tag mezőgazdasági termelők részére a mezőgazdasági terményekben keletkezett károk enyhítése érdekében – uniós jogi aktusban foglaltakkal összhangban – a központi költségvetésből biztosított pénzforrásból az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint támogatást nyújthat.

(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, az e törvény szerint kockázatközösségben nem tag mezőgazdasági termelő az (1) bekezdés szerinti támogatás alapjául szolgáló káresemény bekövetkezését követő évtől kezdődően három évre a kockázatközösség tagjává válik, amennyiben a káreseményt követő évben egységes kérelmet nyújt be.

10. § (1) ^*  A kárenyhítési hozzájárulás mértéke évenként a mezőgazdasági termelő használatában levő, és ^* 

a) ^*  ültetvényművelésre szolgáló termőföld után hektáronként 5400 forint,

b) ^*  szántóföldi zöldség termesztésére szolgáló termőföld után hektáronként 5400 forint,

c) ^*  a b) pont hatálya alá nem tartozó egyéb szántóföldi kultúrák termesztésére szolgáló termőföld után hektáronként 1800 forint.

(2) ^*  A kárenyhítési hozzájárulást a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az egységes kérelmében bejelentett használatban lévő termőföld alapján, az (1) bekezdés szerint köteles megfizetni.

(3) ^*  A kárenyhítési hozzájárulást a tárgyév szeptember 30-ig kell megfizetni azzal, hogy határidőben történő befizetésnek kizárólag az agrárkár-enyhítési szerv e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott számláján tárgyév szeptember 30-ig jóváírt összeg tekinthető.

(3a) ^*  Ha a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség összegéről szóló döntés adott tárgyév augusztus 16. után kerül közlésre a 6. § (5) bekezdése szerinti örökös részére, úgy ebben az esetben az örökös általi kárenyhítési hozzájárulás megfizetése kizárólag akkor tekinthető határidőben történő befizetésnek, ha az agrárkár-enyhítési szerv e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott számláján a teljes összeg jóváírásra került a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség összegéről szóló határozat véglegessé válástól számított 15 napon belül.

(4) ^*  A kárenyhítési hozzájárulás összegét kizárólag átutalási megbízással, a befizető azonosítására alkalmas módon, a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 10. § (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatási azonosító (a továbbiakban: támogatási azonosító) megadásával kell befizetni az agrárkár-enyhítési szerv e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott számlájára.

(5) A meg nem fizetett kárenyhítési hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének elmulasztása esetén a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: eljárási tv.) 59–62. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

2. A kárenyhítő juttatás igénybevételének jogosultsági feltételei

11. § (1) ^*  Az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén – a (2)–(5) bekezdésben, valamint a 12. § (5) és (6) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – kárenyhítő juttatásra jogosult, amennyiben:

a) a termőföld az egységes kérelem benyújtásakor, a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésekor és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor is a használatában volt,

b) ^*  a használatában levő termőföldön bekövetkezett mezőgazdasági káreseményt – az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint – az erre a célra létrehozott elektronikus felületen határidőben bejelentette,

c) elemi káreseményt szenvedett el,

d) ^*  üzemi szinten az elemi káreseménnyel érintett növénykultúra vonatkozásában 15%-ot meghaladó mértékű hozamérték-csökkenést szenvedett el,

e) az agrárkár-megállapító szerv az elemi káresemény tényét, valamint a d) pontban foglaltakat a 14. § (2) bekezdése szerinti döntéssel igazolta,

f) a kárenyhítő juttatás megállapítása iránti kérelmet tárgyév november 30-áig az erre a célra létrehozott elektronikus felületen benyújtotta,

g) a kárenyhítési hozzájárulást a 10. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak alapján határidőben és maradéktalanul megfizette, és

h) a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor az elemi káreseményen alapuló okon kívüli okból nem minősül nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.

(1a) ^*  Az (1) bekezdés h) pontja az üzemi szinten a növénykultúrában 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó mezőgazdasági árvízkár esetén nem alkalmazandó.

(2) A mezőgazdasági termelő a neki tárgyévben járó kárenyhítő juttatásra abban az esetben jogosult, ha annak kifizetendő összege legalább tízezer forint.

(2a) ^*  A mezőgazdasági termelő részére kifizetésre kerülő kárenyhítő juttatás évi legmagasabb összegét a miniszter az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben állapítja meg.

(3) Belvízkár után kárenyhítő juttatás a törvény hatálybalépésétől kezdődően öt egymást követő éven belül legfeljebb három alkalommal vehető igénybe.

(4) ^*  A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség és a kárenyhítő juttatásra való jogosultság megállapításakor a termőre fordult és az elemi káresemény bekövetkezésekor még termő ültetvényterület vehető figyelembe.

(5) ^*  Az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az egységes kérelem, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatai alapján számított üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően nem rendelkezik – az adott kárenyhítési évre vonatkozóan – a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezése előtt megkötött és biztosítási szerződés szerint díjrendezett, az adott növénykultúrára jellemző, e törvény szerinti aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítással, ilyen mezőgazdasági biztosítás hiányában pedig nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettség határidőben történő teljesítéséhez kapcsolódó tárgyévi tagsággal.

12. § (1) ^*  Az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő legfeljebb a hozamérték-csökkenésnek 80%-os mértéke szerinti kárenyhítő juttatásra jogosult, amely mértékbe bele kell számítani az ugyanazon elszámolható költségek tekintetében megállapított, bármely egyéb – állami vagy uniós társfinanszírozású – támogatást és az e törvény szerinti aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező káresemény után a biztosító által megállapított kártérítési összeget is. ^* 

(2) ^*  A kárenyhítő juttatás (1) bekezdés szerinti összegének megállapítása során a termelő hozamérték-csökkenését az elemi káresemény bekövetkeztéből adódóan fel nem merült költség értékével mérsékelni kell.

(3) Amennyiben a mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz tárgyévre vonatkozóan rendelkezésre álló összege a 11. § (2) és (5) bekezdésére is figyelemmel nem fedezi a tárgyévre vonatkozóan megállapított összes kárenyhítő juttatás összegét, úgy a kárenyhítő juttatás mértékét az adott évben valamennyi kárenyhítő juttatás igénybevételére jogosult termelőnél arányosan csökkenteni kell.

(4) ^*  A tárgyévi kárenyhítő juttatás összegének meghatározásánál a tárgyévet megelőző év november 1-től a tárgyév október 31-ig bekövetkezett és e törvény alapján igazolt elemi káreseményt kell figyelembe venni.

(5) ^*  Aszálykár és mezőgazdasági árvízkár után abban az esetben fizethető ki kárenyhítő juttatás, ha legkésőbb a tárgyév október 31-ig az aszályhelyzetről, illetve a mezőgazdasági árvízhelyzetről a miniszter közleményt ad ki.

(6) ^* 

13. § (1) ^*  Az agrárkár-enyhítési szerv eljárására – ideértve a kárenyhítési hozzájárulás meg nem fizetésével kapcsolatos eljárást is – az e törvényben foglalt eltérésekkel az eljárási tv. I., III., IV., VI. és VII. fejezetében, valamint a 77–78. §-ában foglalt, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(1a) ^*  Az agrárkár-megállapító szerv eljárására – az e törvényben foglalt eltérésekkel – az eljárási tv. IV. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az agrárkár-megállapító szerv, valamint az agrárkár-enyhítési szerv (1) bekezdésben foglaltak szerinti eljárásában hiánypótlásra, önkéntes hiánypótlásra, iratpótlásra, illetve az eljárás ügyfél kérelmére történő felfüggesztésére nincs lehetőség.

(3) ^*  Az agrárkár-enyhítési szerv visszautasítja

a) a kockázatközösségben nem tag,

b) a fizetési kötelezettségét maradéktalanul határidőre nem teljesítő,

c) az igazolt kárbejelentéssel nem rendelkező, vagy

d) az elemi káreseményen alapuló okon kívüli okból nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősülő

mezőgazdasági termelő által benyújtott kárenyhítő juttatás iránti kérelmet.

(4) ^*  A (3) bekezdés d) pontja az üzemi szinten a növénykultúrában 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó mezőgazdasági árvízkár esetén nem alkalmazandó.

14. § (1) ^*  Az agrárkár-megállapító szerv a mezőgazdasági termelő kárbejelentése alapján dönt:

a) a mezőgazdasági káresemény megtörténtéről,

b) a mezőgazdasági káresemény határidőben történő bejelentéséről,

c) arról, hogy a várható hozamcsökkenést a mezőgazdasági káresemény okozta,

d) a kár helyéről, és

e) a várható hozamcsökkenés mértékéről.

(2) ^*  Az agrárkár-megállapító szerv a mezőgazdasági termelő kárenyhítő juttatás iránti kérelmére dönt:

a) az elemi káresemény megtörténtéről,

b) a mezőgazdasági káresemény határidőben történő bejelentéséről,

c) arról, hogy a hozamcsökkenést elemi káresemény okozta,

d) a kár helyéről,

e) a hozamcsökkenés mértékéről, és

f) ^*  az üzemi szinten az elemi káreseménnyel érintett növénykultúra vonatkozásában számított hozamérték-csökkenés mértékéről, hozamérték-csökkenés összegéről,

g) ^*  a mezőgazdasági termelővel kötött mezőgazdasági biztosítás 11. § (5) bekezdésében foglaltaknak való megfeleléséről.

(2a) ^*  Az agrárkár-megállapító szerv a (2) bekezdés szerinti döntést a mezőgazdasági termelő kérelmére az üzemi szinten az elemi káreseménnyel érintett növénykultúra vonatkozásában számított hozamérték-csökkenés mértékének feltüntetése nélkül is meghozza.

(3) ^*  Az agrárkár-megállapító szerv az (1) és (2) bekezdés szerinti tényeket a kármegállapítást támogató szerv adatain alapuló kockázatelemzés eredményei szerint lefolytatott adminisztratív-vagy helyszíni ellenőrzés megállapításaira alapozva, továbbá a 17. § (2) bekezdése alapján a biztosítótól kapott adatok figyelembevételével állapítja meg.

(3a) ^*  Ha a kárbejelentéssel érintett terület vonatkozásában az adott kárenyhítési évben korábban már megállapításra került, hogy

a) a terület nem érintett kedvezőtlen éghajlati jelenséggel,

b) a növénykultúra nem beazonosítható – kivéve a teljes kipusztulás vagy korai ki nem kelés esetét –, vagy

c) a termesztő berendezésben termesztett fóliás és üvegházi növénykultúrát érintő bejelentés esetén a területen a termesztő berendezés, vagy megsemmisülése esetén annak maradványai nem lelhetők fel,

akkor a valótlan adatszolgáltatással érintett terület vonatkozásában a kárbejelentés nem alapozza meg a káresemény megállapítását.

(4) ^*  Az ország egész területét vagy annak meghatározott részét érintő egyes káreseményt kiváltó időjárási jelenségről az országos meteorológiai szerv internetes honlapján tájékoztatót tesz közzé, amelyben a feltűntetett adat helyességét az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell. A helyesnek vélelmezett adatot a törvény hatálya alá tartozó eljárásban kötelezően alkalmazni kell.

(5) ^*  Az (1) bekezdés d) pontja és a (2) bekezdés d) pontja alkalmazásában a kár helyét a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (a továbbiakban: MePAR) kötelező alkalmazásával kell meghatározni.

(6) Az agrárkár-megállapító szerv a hozamérték-csökkenés mértékét – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltaknak megfelelően állapítja meg.

(7) ^*  Az agrárkár-megállapító szerv az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltaknak megfelelően az (1) és (2) bekezdés szerinti döntés adattartalmát a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adattartalmával együtt megküldi az agrárkár-enyhítési szervhez, míg a kárenyhítő juttatás iránti kérelem ellenőrzött adatából készített adatállományt továbbítja a mezőgazdasági igazgatási szervhez.

(8) ^*  Az agrárkár-enyhítési eljárás keretében a hatósági döntés meghozatalára irányuló eljárás tárgyi díj- és illetékmentes.

15. § (1) Az agrárkár-enyhítési szerv a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő kérelmére indult eljárásban a kárenyhítő juttatásra való jogosultságról, valamint a kárenyhítő juttatás összegéről

a) a mezőgazdasági termelő által tett nyilatkozatok,

b) a kárenyhítési hozzájárulás teljesítése,

c) ^*  az agrárkár-megállapító szerv által hozott végleges döntés,

d) ^*  a biztosító által adott, e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott dokumentumok és nyilatkozatok,

e) ^*  a rendelkezésre álló pénzforrás, valamint

f) ^*  e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott egyéb szempontok

alapján dönt.

(2) Amennyiben a kárenyhítő juttatás összege a 12. § (3) bekezdése szerinti arányos csökkentés alkalmazásával kerül megállapításra, úgy a kizárólag ezen indokkal csökkentett mértékben megállapított kárenyhítő juttatásról szóló döntés ellen fellebbezésnek helye nincs.

(3) A kárenyhítő juttatás összesített összegére az agrárkár-enyhítési szerv évenként egyszer, az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott határidőn belül kifizetési tervben (a továbbiakban: kifizetési terv) tesz javaslatot a miniszternek.

(4) A kifizetési tervet a miniszter hagyja jóvá azzal, hogy

a) a jogorvoslati eljárások esetleges forrásigényét, továbbá

b) az áthúzódó kifizetéseket

a rendelkezésre álló mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz terhére kell biztosítani. ^* 

(4a) ^*  A (4) bekezdés szerint kifizetésre kerülő kárenyhítő juttatás vonatkozásában azt a 12. § (3) bekezdése szerinti arányos csökkentési mértéket kell alkalmazni, amely arra a kárenyhítési évre vonatkozóan került alkalmazásra, amelyben a kárenyhítő juttatás iránti igény felmerült.

(5) Az agrárkár-enyhítési szerv az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő részére járó kárenyhítő juttatásról – a (4) bekezdésben foglaltak szerint jóváhagyott kifizetési terv alapján – a tárgyévet követő év március 31-éig dönt és intézkedik a kárenyhítő juttatás kifizetéséről.

3. Időjárási kockázatokra kötött mezőgazdasági biztosítás díjának támogatása

16. § ^*  (1) ^*  A mezőgazdasági termelő az uniós jogi aktusban foglaltak szerint az időjárási kockázatokra kötött és az e törvényben, valamint a Vidékfejlesztési Program vagy a KAP Stratégiai Terv keretében meghirdetett pályázati felhívásban (a továbbiakban: pályázati felhívás) foglaltaknak megfelelő mezőgazdasági biztosítási szerződés (a továbbiakban: mezőgazdasági biztosítási szerződés) díjához támogatást vehet igénybe.

(2) ^*  A miniszter a biztosító tárgyév január 15-ig benyújtott kérelmére – az uniós jogi aktusban foglalt előírások teljesítésének vizsgálatát követően – a tárgyév február 28-ig előzetesen jóváhagyja a biztosító által alkalmazott mezőgazdasági biztosításra vonatkozó, az (1) bekezdés szerinti szerződés különös szerződési feltételeit.

4. A mezőgazdasági időjárási kockázatok kezelése során keletkezett adatok szolgáltatása, kezelése, nyilvánossága

17. § ^*  (1) ^*  A biztosító a mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötését követően legkésőbb a tárgyév július 15-ig adategyeztetés céljából köteles az agrárkár-enyhítési szerv részére a mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai közül:

a) ^*  a szerződő fél és a biztosított mezőgazdasági termelő azonosítására [név, székhely vagy lakcím, támogatási azonosító],

b) a mezőgazdasági biztosítási szerződés azonosítására (szerződéskötés dátuma, kötvényszám, módozat, biztosítási esemény),

c) a biztosított növénykultúra megnevezésére (hasznosítási kód) és a növénykultúra referenciahozamára,

d) a kockázatviselés helyére (blokkazonosító),

e) a terület nagyságára (hektár), valamint

f) a biztosítási összegre, a nettó díjelőírás és a kedvezménnyel csökkentett nettó díjelőírás összegére vonatkozó adatokat átadni.

(1a) ^*  Az (1) bekezdés szerinti adatokat a biztosító a 18. § (6) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján véglegesíti és azokat legkésőbb a tárgyév szeptember 30-ig visszaküldi az agrárkár-enyhítési szerv részére.

(1b) ^*  Az agrárkár-enyhítési szerv a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatás helyszíni ellenőrzését a biztosító és a mezőgazdasági termelő közötti szerződés vizsgálatával látja el, amelynek során a biztosító a 16. § (1) bekezdés szerinti szerződés vonatkozásában az (1) bekezdésben felsorolt adatokat az agrárkár- enyhítési szerv ellenőrzésének végrehajtása céljából az agrárkár-enyhítési szerv részére rendelkezésre bocsátja.

(2) ^*  A biztosító a lábon álló növénykultúrára megkötött mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai alapján a kár lezárását követően harminc napon belül, de legkésőbb a tárgyév november 20-ig az alábbi információkról tájékoztatást ad – abban az esetben is, ha a szerződő fél nem a biztosított mezőgazdasági termelő – az agrárkár-enyhítési szervnek : ^* 

a) ^*  a biztosított mezőgazdasági termelő és a szerződő fél azonosítására szolgáló adatok (név, támogatási azonosító),

b) a kockázatviselés helye szerint, növénykultúránkénti bontásban a biztosítónak bejelentett káresemény,

c) ^*  a mezőgazdasági termelő részére a mezőgazdasági biztosítási szerződés alapján megállapított kártérítés káreseményenkénti összege növénykultúránkénti bontásban, és

d) ^*  a mezőgazdasági biztosítási szerződés kötvényszáma.

(3) Az agrárkár-enyhítési szerv és a mezőgazdasági igazgatási szerv a (2) bekezdés szerinti információkat az agrárkár-megállapító szerv részére elérhetővé teszi.

(4) A biztosító köteles a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás iránt kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő által kötött valamennyi növénybiztosítási szerződés adatáról biztosítási eseményenkénti és kockázatviselési hely szerinti bontásban

a) a biztosított mezőgazdasági termelő vonatkozásában:

aa) ^*  a támogatási azonosítójáról,

ab) a biztosított növénykultúra megnevezéséről,

ac) a biztosított növénykultúra üzemi szintű területéről,

ad) a biztosított növénykultúra hektáronkénti biztosítási összegéről,

ae) a biztosított növénykultúrára kötött biztosítás díjáról, valamint

af) a biztosított növénykultúra MePAR szerinti blokkazonosítójáról;

b) a biztosított és károsodott mezőgazdasági termelő vonatkozásában:

ba) a károsodott növénykultúra nevéről,

bb) a kárt vagy károkat okozó biztosítási eseményről,

bc) a kárkifizetés összegéről, valamint

bd) a káresemény MePAR szerinti blokkazonosítójáról

évente egy alkalommal az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézményt tájékoztatni.

(5) A (4) bekezdés szerinti adatokat az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény kizárólag statisztikai, gazdaságelemzési, valamint rendszerfejlesztési célra használhatja fel.

17/A. § ^*  A biztosító a lábon álló növénykultúrára megkötött, az adott kárenyhítési évre vonatkozó mezőgazdasági biztosítási szerződés kapcsán, a 16. § szerinti mezőgazdasági biztosítási szerződés kivételével, az agrárkár-enyhítési szerv megkeresésében megjelölt mezőgazdasági termelőkre vonatkozóan, legkésőbb tárgyév december 15-éig az agrárkár-enyhítési szerv részére

a) átadja

aa) ^*  a szerződő fél és a biztosított mezőgazdasági termelő azonosítására (név, támogatási azonosító) és

ab) a mezőgazdasági biztosítási szerződés azonosítására (a szerződés megkötésének vagy megújításának dátuma, kötvényszám)

vonatkozó adatokat, valamint

b) a díjrendezettséget igazolja.

18. § (1) ^*  Az agrárkár-enyhítési szerv a kárbejelentéssel, a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség teljesítésével, a kárenyhítő juttatás megállapításával, valamint a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás nyújtásával, ellenőrzésével összefüggő feladatai ellátásához mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázist működtet.

(1a) ^*  A mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis állami tulajdonban van, amely felett a tulajdonosi jogokat a miniszter gyakorolja, az abban foglalt adatok kezelője az agrárkár-enyhítési szerv.

(2) ^*  A mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis tartalmazza: ^* 

a) ^*  a mezőgazdasági termelő azonosítására szolgáló (név, székhely vagy lakcím, támogatási azonosító),

b) a kárbejelentéssel kapcsolatos,

c) a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével kapcsolatos,

d) a kárenyhítő juttatással kapcsolatos,

e) ^*  a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatással és a lábon álló növénykultúrára kötött biztosítási szerződéssel kapcsolatos,

f) a kármegállapítást támogató szerv által e törvény alapján szolgáltatott, és e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott, valamint

g) a (3) bekezdés szerinti

adatokat.

(2a) ^*  A kockázatkezelési adatbázis adatállományának – egyedi azonosításra alkalmas módon történő – megismerésére jogosult

a) a miniszter a felügyeleti jogkör gyakorlása és a mezőgazdasági káreseményekkel kapcsolatos szakmapolitikai döntések meghozatala,

b) a mezőgazdasági igazgatási szerv az agrárkár-megállapító szerv feletti szakmai irányítási feladatainak ellátása,

c) az agrárkár-megállapító szerv az illetékességi területére vonatkozó adatok tekintetében az agrárkár- megállapítással összefüggő feladatainak ellátása,

d) ^*  az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény statisztikai és gazdaságelemzési feladatai ellátása, valamint a Központi Statisztikai Hivatal a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben, és

e) ^*  a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás tekintetében a (2) bekezdés e) pontja szerinti adatok vonatkozásában a miniszter a Vidékfejlesztési Program vagy a KAP Stratégiai Terv végrehajtásához kapcsolódó ellenőrzési és monitoring feladatainak ellátása

céljából.

(2b) ^*  Az országos meteorológiai szerv, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, valamint a vízügyi igazgatási szerv a kockázatkezelési adatbázis tartalmát egyedi azonosításra nem alkalmas módon, a mezőgazdasági káresemények bekövetkezésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése céljából jogosult megismerni.

(2c) ^*  Ha szükséges, az agrárkár-megállapító szerv a kármegállapítással összefüggő feladatai ellátásába bevonja a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara szervezetéhez tartozó falugazdászt (a továbbiakban: falugazdász). Az agrárkár-megállapításhoz kapcsolódó feladatok teljesítése céljából – a cél megvalósulásához szükséges mértékben – az agrárkár-megállapító szerv a falugazdász rendelkezésére bocsátja a mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis (2) bekezdés a)–b) és f) pontjában meghatározott adatokat.

(2d) ^*  Az agrárkár-enyhítési szerv a kockázatkezelési adatbázisból erre irányuló kérelemre tudományos, valamint kutatási célra térítésmentesen adhat át anonimizált adatot.

(2e) ^*  Az agrárkár-megállapító szerv jogosult a kármegállapítás során, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelemre hozott döntésnek a mezőgazdasági termelő értesítési tárhelyére történő megküldése érdekében egyedi azonosításra alkalmas módon megismerni a mezőgazdasági termelő adatait.

(3) ^*  A 6. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 16. § (1) bekezdése szerinti támogatást igénylő mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelem benyújtásával egyidejűleg a kárenyhítő juttatásra, illetve a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatásra jogosító növénykultúra szerinti bontásban nyilatkoznia kell a tárgyévet megelőző évben használatában lévő összes termőterület nagyságáról, valamint e termőterületen megtermelt összes termény mennyiségéről.

(4) ^*  A mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázisból egyedi azonosításra alkalmas adat az eljárási tv. 25. § (4) bekezdésében foglaltakon túl a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerv megkeresése alapján adható ki, feltéve, ha a folyamatban levő eljárásban a döntés meghozatalához ez szükséges, és e körülményről a megkereső szerv nyilatkozik.

(5) Az agrárkár-enyhítési szerv ellenőrzési feladatai ellátása érdekében a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével összefüggő adatokat a fizetési kötelezettség megszűnését követő nyolc évig, kárenyhítő juttatás, mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevétele esetén pedig a (2) bekezdés szerinti adatokat az igénybevételt követő nyolc évig, vagy az igény érvényesítésével kapcsolatos eljárások befejeződéséig kezelheti.

(6) ^*  Az agrárkár-enyhítési szerv a biztosító 17. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatását követően az agrárkár-enyhítési szerv és a biztosítók közötti megállapodás alapján, de legkésőbb a tárgyév augusztus 1-ig tájékoztatja az érintett biztosítót a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő

a) ^*  nevéről és támogatási azonosítójáról, továbbá

b) ^*  az érintett biztosító által díjtámogatott konstrukcióban biztosított növénykultúráinak tárgyévi egységes kérelemben bejelentett teljes területéről és azok MePAR szerinti blokkazonosítójáról.

(7) ^*  A kárbejelentésben és a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben bejelentett adatok ellenőrzése céljából az agrárkár-enyhítési szerv a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség mezőgazdasági termelőnkénti adatait az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott módon továbbítja a mezőgazdasági igazgatási szerv részére.

19. § Közérdekből nyilvános adat a mezőgazdasági termelő:

a) családi és utóneve (elnevezése), lakcíme vagy székhelye;

b) a részére kifizetett kárenyhítő juttatás összege;

c) a részére kifizetett mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás összege;

d) a jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítő juttatás, valamint mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás összege.

5. ^*  Az országos jégkármegelőző rendszer

19/A. § ^*  (1) Az országos jégkármegelőző rendszert működtető szerv az e törvényben és a miniszterrel kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően a nemzetgazdaságban okozott jégesőkárok megelőzése, valamint a jégesőkárok enyhítésére szolgáló 7. § (1) bekezdés szerinti mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz felhasználásának tehermentesítése érdekében országos jégkármegelőző rendszert működtet.

(2) ^* 

(3) ^*  Az országos jégkármegelőző rendszer működtetésének forrása:

a) ^*  az állam által a központi költségvetésből nyújtott támogatás, valamint

b) ^*  a társasági adó alanya által a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés z) pontjában foglaltak alapján adott támogatás, juttatás és önkéntes befizetések

(a továbbiakban együtt: jégkár-megelőzési pénzeszköz).

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti pénzeszköz a miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezet fejezeti kezelésű előirányzatának bevételét képezi.

(5) Az országos jégkármegelőző rendszert működtető szerv a tárgyévet követő év március 31-ig a miniszter részére összefoglaló jelentést nyújt be az országos jégkármegelőző rendszer tárgyévi működtetéséről.

(6) Az országos jégkármegelőző rendszer működtetéséhez a (3) bekezdés b) pontja szerinti pénzeszközt kell elsődlegesen felhasználni.

(7) ^* 

(8) ^* 

(9) ^* 

(10) Az országos jégkármegelőző rendszernek a létrehozására irányuló tevékenység – így különösen a tervezés és a kivitelezés – közfeladatnak minősül, amennyiben ezt a tevékenységet a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § 1. pontjának a) alpontja szerinti átlátható szervezet végzi.

II/A. Fejezet ^* 

A mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer ^* 

19/B. § ^*  (1) Az állam – a mezőgazdasági termelők időjárási és más kockázatok következtében kialakuló jövedelemingadozásainak mérséklése és a mezőgazdasági jövedelmek stabilizálása céljából – mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert (a továbbiakban: krízisbiztosítási rendszer) működtet.

(2) A krízisbiztosítási szerv látja el a krízisbiztosítási rendszerrel összefüggő

a) képviseleti és végrehajtási,

b) nyilvántartási,

c) monitoring-adatgyűjtési, valamint

d) jogszabályban meghatározott egyéb

feladatokat.

(3) A krízisbiztosítási szerv – az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1305/2013/EU rendelet) 39. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti – akkreditálását az 1305/2013/EU rendelet b) és c) pontjaira is figyelemmel a miniszter az általa megadott és a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzétett szempontok alapján végzi el. A miniszter jogosult az akkreditáció feltételrendszerét felülvizsgálni, az annak történő megfelelést ellenőrizni.

(4) ^*  A krízisbiztosítási szerv krízisbiztosításra fordítható bevételei és kiadásai nem képezik a központi költségvetés részét.

19/C. § ^*  (1) ^*  A krízisbiztosítási rendszerhez a mezőgazdasági termelő a csatlakozási kérelmének a krízisbiztosítási szervhez tárgyév február 28-áig történő benyújtásával, legalább hároméves időtartamra önként csatlakozhat.

(1a) ^*  A mezőgazdasági termelő csatlakozási kérelmét a krízisbiztosítási szerv elutasítja, ha a mezőgazdasági termelő a csatlakozási kérelem krízisbiztosítási szervhez történő benyújtását követően az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének határidőben és teljeskörűen nem tesz eleget.

(1b) ^*  A mezőgazdasági termelő a krízisbiztosítási szerv tárgyév szeptember 15-éig a tagsági jogviszony megállapításáról és a krízisbiztosítási hozzájárulás megfizetéséről meghozott, egybefoglalt döntése közlését megelőzően a csatlakozási kérelmét visszavonhatja.

(2) Ha a krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő meghal vagy jogutód nélkül megszűnik, akkor a krízisbiztosítási rendszerben lévő tagsága megszűnik.

(3) A krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő krízisbiztosítási hozzájárulást fizet, amelynek alapja a mezőgazdasági termelő által használt termőföld területe, illetve az átlagos állatállomány. ^* 

(4) ^*  A krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő a krízisbiztosítási hozzájárulást tárgyév október 15-éig, átutalási megbízással, a befizető azonosítására alkalmas módon, a támogatási azonosító megadásával köteles megfizetni azzal, hogy határidőben történő befizetésnek kizárólag a krízisbiztosítási szerv e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott számláján tárgyév október 15-éig jóváírt összeg tekinthető.

(5) A meg nem fizetett krízisbiztosítási hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A krízisbiztosítási hozzájárulás megfizetésének elmulasztása esetén az eljárási tv. 59., 60. és 62. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(6) ^*  A behajtásra került krízisbiztosítási hozzájárulást a mezőgazdasági termelő által nem határidőben megfizetett hozzájárulásnak kell tekinteni.

19/D. § ^*  (1) A krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén krízisbiztosítási kompenzációra jogosult, ha

a) az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott jövedelemszámítási módszertan alapján megállapított mezőgazdasági jövedelme a tárgyévben 30%-ot meghaladó mértékben visszaesett a referenciajövedelméhez képest,

b) a krízisbiztosítási kompenzációs kérelmét az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott módon és határidőben benyújtotta,

c) ^*  a krízisbiztosítási hozzájárulást a 19/C. § (4) bekezdésében foglaltak alapján határidőben és maradéktalanul befizette,

d) ^*  a mezőgazdasági tevékenységből származó bevételeket és költségeket elkülönítetten tartja nyilván a nem mezőgazdasági tevékenységből származó bevételektől és költségektől, és

e) ^*  az adatszolgáltatási kötelezettségeit folyamatosan és teljeskörűen teljesíti.

(2) ^*  A krízisbiztosítási kompenzáció igénybevételére akkor szerezhet jogosultságot az örökös vagy a jogutód, ha az örökhagyó vagy a jogelőd tárgyévi krízisbiztosítási kompenzáció igénybevételével összefüggő kötelezettségei teljesülnek és az örökhagyó vagy a jogelőd megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek is.

(3) A mezőgazdasági termelő krízisbiztosítási kompenzációra nem jogosult az után a jövedelemcsökkenés után, amely a mezőgazdasági tevékenység körében felmerülő gondatlanság, üzemméret-változás, a krízisbiztosítási rendszer céljaival ellentétes előnyhöz jutás érdekében a körülmények mesterséges létrehozásával vagy egyéb, jogszabályban meghatározott ok miatt következik be.

(4) A krízisbiztosítási kompenzáció összege – amennyiben az Európai Unió kötelezően alkalmazandó jogi aktusa másként nem rendelkezik – legfeljebb a jövedelemcsökkenés 69,9%-a.

19/E. § ^*  (1) A krízisbiztosítási kompenzáció kifizetésére felhasználható pénzforrások (a továbbiakban: krízisbiztosítási pénzeszköz):

a) a krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő által megfizetett összes krízisbiztosítási hozzájárulás tárgyévet követő év május 31-i állománya,

b) önkéntes befizetések tárgyévet követő év május 31-i állománya,

c) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatás összege,

d) az állam által a központi költségvetésből nyújtott támogatás,

e) az a)–d) pontban foglaltak szerinti összeg mindenkori maradványa.

(2) A krízisbiztosítási pénzeszközt a krízisbiztosítási szerv kezeli és azt saját számláján tartja nyilván.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatást a krízisbiztosítási szerv igényli.

(4) ^*  Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti pénzforrások (a továbbiakban: a krízisbiztosítási rendszer saját forrása) kizárólag a krízisbiztosítási kompenzáció és a pótlólagos kompenzáció kifizetésére használhatóak fel.

(5) ^*  Ha a krízisbiztosítási pénzeszköz rendelkezésre álló összege nem fedezi a tárgyévre vonatkozóan megállapított összes krízisbiztosítási kompenzáció összegét, akkor a krízisbiztosítási kompenzáció mértékét az adott évben valamennyi krízisbiztosítási kompenzációra jogosult mezőgazdasági termelőnél arányosan csökkenteni kell.

(6) A krízisbiztosítási pénzeszköz felhasználására vonatkozóan a krízisbiztosítási szerv évenként egyszer, az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott határidőn belül kifizetési tervben tesz javaslatot a miniszternek.

(7) ^*  Ha az (5) bekezdésben foglalt arányos csökkentés mértéke eléri vagy meghaladja az 50%-ot, akkor jogszabály alapján azon mezőgazdasági termelők részére, akiknél a pótlólagos kompenzáció várhatóan meghaladja a pótbefizetés 120%-át, pótbefizetés írható elő annak érdekében, hogy az arányos csökkentés mértéke mérsékelhető vagy megszüntethető legyen.

(7a) ^*  A részleges kompenzációban részesült mezőgazdasági termelő a krízisbiztosítási szerv felhívására a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer működésének szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőig nyilatkozik a pótbefizetés vállalásáról. A krízisbiztosítási szerv azon mezőgazdasági termelők részére állítja ki a pótbefizetés megállapításáról szóló határozatot, akik vállalták annak teljesítését.

(8) ^*  A pótbefizetés összegét a tárgyévi krízisbiztosítási hozzájárulás többszöröseként – a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer működésének szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint – évente kell megállapítani azzal, hogy az nem haladhatja meg a fizetésre kötelezett mezőgazdasági termelő tárgyévi krízisbiztosítási hozzájárulása ötszörösét. A pótbefizetést krízisbiztosítási hozzájárulásnak kell tekinteni. A pótbefizetés nem teljesítése esetén a fizetésre kötelezett mezőgazdasági termelő a tárgyévi pótlólagos kompenzációra nem jogosult.

(9) ^* 

(10) ^*  A (7) bekezdés szerinti pótbefizetés előírása esetén pótlólagos kompenzációs kifizetést kell teljesíteni. A pótlólagos kompenzációs kifizetés forrása kizárólag a pótbefizetés és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatás összege. A pótlólagos kompenzációra a krízisbiztosítási kompenzációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik.

(10a) ^*  Ha a mezőgazdasági termelő részére megállapított pótlólagos kompenzáció összege kevesebb, mint a pótbefizetés összege, akkor a krízisbiztosítási szerv a pótlólagos kompenzáció összegét a pótbefizetés összegében állapítja meg.

(10b) ^*  A krízisbiztosítási kompenzáció és a pótlólagos kompenzáció összege az adott év vonatkozásában nem haladhatja meg a mezőgazdasági termelő befizetéseinek húszszorosát.

(11) A krízisbiztosítási szerv a miniszter kérésére a krízisbiztosítási rendszer működésével összefüggésben adatot szolgáltat, és évente az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott határidőn belül összefoglaló jelentést készít.

19/F. § ^*  (1) A krízisbiztosítási szerv eljárására – az e törvényben foglalt eltérésekkel – az eljárási tv. I., III., IV., VI. és VII. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A krízisbiztosítási szerv a mezőgazdasági termelő krízisbiztosítási kompenzációs kérelmére a krízisbiztosítási kompenzációra való jogosultságról és a krízisbiztosítási kompenzáció összegéről

a) a mezőgazdasági termelő által tett nyilatkozatok,

b) a krízisbiztosítási hozzájárulás teljesítése,

c) adminisztratív vagy helyszíni ellenőrzés megállapításai, és

d) a rendelkezésre álló krízisbiztosítási pénzeszköz

alapján dönt.

(3) A krízisbiztosítási szerv (2) bekezdés c) pont szerinti ellenőrzése során az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint figyelembe veszi az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény által meghatározott ellenőrző adatokat.

(4) Ha a krízisbiztosítási kompenzáció összege a 19/E. § (5) bekezdése szerinti arányos csökkentés alkalmazásával kerül megállapításra, akkor kizárólag ezen indokkal a csökkentett mértékben megállapított krízisbiztosítási kompenzációról szóló döntés ellen fellebbezésnek nincs helye.

19/G. § ^*  (1) A mezőgazdasági termelőnek a jövedelemcsökkenés meghatározása érdekében a krízisbiztosítási szerv részére adatot kell szolgáltatnia a tárgyévre és a tárgyévet megelőző évekre vonatkozó

a) mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelemadatairól,

b) éves átlagos állatlétszám adatairól, és

c) használatában lévő földterülete adatairól (hektár, hasznosítási kód).

(2) Az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény statisztikai és gazdaságelemzési feladatai ellátása céljából jogosult megismerni a csatlakozási kérelem adatait, a krízisbiztosítási hozzájárulás és a krízisbiztosítási kompenzáció összegét egyedi azonosításra alkalmas módon.

(2a) ^*  Az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény a krízisbiztosítási adatbázisban szereplő adatokat az üzemszintű költségadatok meghatározása és a termelői adatszolgáltatások ellenőrzésének támogatása érdekében egyedi azonosításra alkalmas módon jogosult megismerni és feldolgozni.

(3) A Központi Statisztikai Hivatal részére – az Stt. 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolás alapján, az ahhoz szükséges mértékben – az (1) bekezdés szerinti adatokat statisztikai célra, egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletes szabályait az Stt. 28. §-a szerinti megállapodásban kell rögzíteni.

III. Fejezet

A mező-, és erdőgazdaságot sújtó időjárási és más természeti jellegű elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatti káresemények kezelése

20. § E fejezet rendelkezéseit – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a szerződő felek közötti megállapodáson alapuló teljesítéssel összefüggésben kell alkalmazni.

21. § (1)–(2) ^* 

(3) ^*  A választott bíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény 55. § (2) bekezdés b) pontja szerint közrendbe ütközőnek kell tekinteni az olyan választott bírósági ítéletet, amely a maga termelte mezőgazdasági termény szolgáltatására elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt egészben vagy részben képtelen termelőt a hiányzó mezőgazdasági termény – teljesítés céljából való – pótlására, beszerzésére vagy helyette más szolgáltatás, illetve biztosíték nyújtására kötelezi.

(4) ^* 

22. § ^*  Ha a haszonbérlő e törvény szerinti elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést szenved, és ennek tényét az agrárkár-megállapító szerv a 14. § (2a) bekezdése szerinti döntésével igazolja, akkor a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben foglaltak alapján haszonbér-mérséklés illeti meg.

23. § (1) A mező- és erdőgazdaságot sújtó időjárási és más természeti jellegű elháríthatatlan külső oknak (vis maior) minősül:

a) ^*  az elemi káresemény,

b) a természeti csapás,

c) a homokverés,

d) erdőgazdaság esetében:

da) a hó-, jég- és széltörés,

db) zúzmara,

dc) villámlás és más természeti esemény miatt keletkezett tűz, ideértve az öngyulladást is.

(2) A mező- és erdőgazdaságot sújtó időjárási és más természeti jellegű elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatti káreseményt, valamint annak mértékét, és az emiatt bekövetkezett hozamérték-csökkenést kérelemre az agrárkár-megállapító szerv igazolja.

(3) A szerződő felek eltérő megállapodása hiányában az elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt bekövetkezett kár mértékét e törvény hozamérték-csökkenésre vonatkozó szabályai szerint azzal az eltéréssel kell megállapítani, hogy a közösségi pénzforrásból, illetve a központi költségvetésből nyújtott, föld használatához kötött támogatást bevételként kell figyelembe venni.

(4) ^*  A szerződő felek eltérő megállapodása hiányában a hozamérték-csökkenés mértékét azon növénykultúránál, ahol a hozamérték-csökkenés mértékének számítását jogszabály nem állapítja meg, kalkulált áron kell számítani, amelynek alapja:

a) a tárgyévi tényleges értékesítési átlagár,

b) az a) pontban foglalt adat hiányában a tárgyévi szerződéses felvásárlási ár,

c) az a) és b) pontban foglalt adatok hiányában az összehasonlító ár,

amelynek összegéről – a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara és a mezőgazdasági termelők érdekképviseletét ellátó szervek véleményének figyelembevételével – a területileg illetékes agrárkár-megállapító szerv ad tájékoztatást.

(5) A szerződő felek eltérő megállapodása hiányában erdő esetében a kárt szenvedett terület hozamcsökkenése megegyezik

a) árvízkár, belvízkár, tűzkár esetében az erdőértékbecsléssel meghatározott erdőállomány értékével,

b) hó-, jég- és széltörés esetén az erdőértékbecsléssel meghatározott erdőállomány értéke növelve a kárfelszámolás költségeivel, csökkentve a károsodott, kényszerkitermelt faállomány értékesítéséből származó árbevétellel.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

24. § (1) ^*  Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) az agrárkár-megállapító szervet,

b) az agrárkár-enyhítési szervet,

c) a mezőgazdasági igazgatási szervet,

d) az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézményt, valamint

e) az országos jégkármegelőző rendszert működtető szervet,

f) ^*  a krízisbiztosítási szervet

rendeletben jelölje ki.

(1a) ^*  Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a krízisbiztosítási hozzájárulás mértékét rendeletben állapítsa meg. ^* 

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy:

a) a hozamérték-csökkenés kiszámításának módját, ^* 

b) a mezőgazdasági káresemények körét, azok bejelentésének, igazolásának módját, ^* 

c) a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásának részletes feltételeit, ^* 

d) ^*  a kárenyhítő juttatásra való jogosultság és a kárenyhítő juttatás megállapításának részletes feltételeit, valamint a kárenyhítési juttatás évi legmagasabb összegét, ^* 

e) a központi költségvetésből kárenyhítés céljára nyújtott többletforrás igénybevételéhez szükséges feltételeket és a feltételek teljesítése igazolásának módját,

f) ^* 

g) az e törvény szerinti kockázatközösségben nem tag mezőgazdasági termelő részére nyújtandó kárenyhítési támogatás igénybevételének részletes szabályait,

h) a mezőgazdasági termelőket ért természeti katasztrófa által okozott károk enyhítésére nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályait,

i) természeti esemény miatt egyes mezőgazdasági terményekben keletkezett károk enyhítése érdekében igénybe vehető támogatás igénybevételének részletes szabályait,

j) a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének részletes szabályait, ^* 

k) a kárenyhítő juttatások kifizetési terve elkészítésének határidejét, ^* 

l) ^*  a kockázatkezelési adatbázis feletti rendelkezési jogot, a kármegállapítást támogató szervek által a kockázatkezelési adatbázis működéséhez szükséges adatok körét és az adatbázisban szereplő adatok felhasználására vonatkozó szabályokat, ^* 

m) ^*  az időjárási kockázatkezelési rendszer működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos végrehajtási költségek fedezetére szolgáló pénzforrás felhasználásának részletszabályait ^* ,

n) ^*  a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer indulási éve meghatározását, valamint a rendszerhez való csatlakozás részletes szabályait, ^* 2wd

o) ^*  a krízisbiztosítási hozzájárulás megállapításának módját, megfizetésének, pótbefizetésnek és az önkéntes befizetésnek a részletes szabályait, ^* 

p) ^*  a mezőgazdasági jövedelem és jövedelemcsökkenés számításának részletes szabályait, ^* 

q) ^*  a krízisbiztosítási kompenzációs kérelem benyújtására és a krízisbiztosítási kompenzációs döntés meghozatalára vonatkozó részletes szabályokat, ^* 

r) ^*  a krízisbiztosítási kompenzáció kifizetésére és a pótlólagos kompenzációs kifizetésre, valamint a kifizetési terv és az összefoglaló jelentés elkészítésére vonatkozó részletes szabályokat, ^* 

s) ^*  az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény által meghatározott ellenőrző adatok körét és azok felhasználásának részletes szabályait, ^* 

t) ^*  a krízisbiztosítási rendszer működésével kapcsolatos eljárási szabályokat, ^* 

u) ^*  a 2020 utáni Közös Agrárpolitika hazai végrehajtásához szükséges tervezés és a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer továbbfejlesztésének a 7. § (6) bekezdés szerinti pénzösszeg terhére finanszírozható költségeinek a meghatározását

rendeletben állapítsa meg.

(3) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben kijelölje azt a gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézményt, amely felé a biztosító e törvény szerint fennálló adatszolgáltatási kötelezettségét köteles teljesíteni.

25. § Ez a törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.

26. § (1) A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI. törvény (a továbbiakban: Krt.) alapján képzett előirányzat 2011. december 31-ei pénzmaradványa a mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz bevételét képezi.

(2) A Krt. alapján járó, de még ki nem fizetett kárenyhítő juttatást a mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz terhére kell teljesíteni.

(3) A Krt. alapján nyilatkozattal létrejött tagsági jogviszony e törvény hatálybalépésével egyidejűleg megszűnik.

27. § ^*  Ez a törvény

a)–b) ^* 

c) ^*  a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatások (2022/C 485/01) 1.2.1.1. „A természeti katasztrófa vagy rendkívüli esemény okozta károk helyreállításához nyújtott támogatás” és 1.2.1.2. „A természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott károk ellentételezésére nyújtott támogatás” alfejezetei,

d) ^*  az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 36., 37. és 39. cikke,

e) ^*  az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, valamint átmeneti rendelkezések bevezetéséről szóló, 2014. március 11-i 807/2014/EU bizottsági rendelet,

f) ^*  az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2014. július 17-i 808/2014/EU bizottsági rendelet,

g) ^*  a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

h) ^*  a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

i) ^*  az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2022. május 31-i (EU) 2022/1173 bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

28. § ^*  A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi LV. törvénnyel megállapított 11. § (1) bekezdés b) és f) pontja szerinti jogosultsági feltételekhez kapcsolódó elektronikus eljárásokat a 2015. kárenyhítési évtől kezdődően kell alkalmazni.

29. § ^*  E törvénynek az egyes agrárszabályozási tárgyú törvényeknek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel összefüggő és más célú módosításáról szóló 2017. évi CCV. törvénnyel megállapított 11. § (4) bekezdést a 2018. kárenyhítési évtől kezdődően kell alkalmazni.

30. § ^*  A 2019–2021. évben a 6. § (2) bekezdése szerint önkéntesen csatlakozó mezőgazdasági termelő az agrárkár-enyhítési szerv számára 2021. augusztus 2-től 16-ig, az agrárkár-enyhítési szerv által a honlapján közzétett közleményben foglaltaknak megfelelően elektronikus úton benyújtott nyilatkozatával jogosult a tagsági jogviszonyát megszüntetni, azzal, hogy a mezőgazdasági termelőt kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség 2021. évben nem terheli.

31. § ^*