2008. évi III. törvény

az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól ^* 

Az Országgyűlés az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonására tekintettel, a készpénz átadásával történő fizetések egységes szabályok szerinti teljesítése érdekében, a következő törvényt alkotja:

1. § (1) Forintban, készpénzzel (bankjegy vagy érme átadásával) történő fizetés esetén, ha a fizetendő végösszeg nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik, úgy – a 4. §-ban foglaltak kivételével – a 2. §-ban meghatározott kerekítési szabály alapján kell a készpénzben fizetendő végösszeget meghatározni és a pénzfizetésre irányuló kötelezettséget teljesíteni.

(2) A nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződő fizetendő végösszeg és az (1) bekezdés alapján meghatározott készpénzben fizetendő összeg különbsége kerekítési különbözetnek minősül.

(3) A kerekítési különbözet vagyoni előnynek vagy hátránynak nem minősül, arról bizonylat kiállítása, illetve annak bizonylaton történő feltüntetése nem kötelező.

(4) Az e törvényben meghatározott kerekítéssel teljesített pénzfizetésre irányuló kötelezettséget pénzügyileg rendezettnek kell tekinteni.

2. § A kerekítés szabálya a következő:

a) 0,01 forinttól 2,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 0;

b) a 2,50 forinttól 4,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 5;

c) az 5,01 forinttól 7,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 5;

d) a 7,50 forinttól 9,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 0

forintra végződő összegre kell kerekíteni.

3. § Bankkártyával való fizetés elfogadója dönthet úgy, hogy a bankkártyával való fizetés elfogadása során az 1. § szerinti kerekítési szabályokat alkalmazza. Erre a tényre a bankkártyával fizető személy figyelmét kifejezetten fel kell hívni.

4. § (1) A 2008. március 1-je előtt megállapított,

a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény szerinti ellátások, továbbá a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított egyéb ellátások,

b) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szerinti egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a természetbeni ellátások közül az utazási költségtérítés,

c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti pénzbeli és természetbeni ellátások,

d) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti pénzbeli és természetbeni ellátások,

e) a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerinti ellátások,

f) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján járó megélhetést biztosító ellátások és támogatások

összegét – ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik – 2008. március l-jétől a legközelebbi 0 vagy 5 forintra végződő összegre történő felfelé kerekítéssel kell folyósítani. Ha a folyósító szerv az ellátásból levonást teljesít, a kerekítést a levonás után fennmaradó összegre kell végrehajtani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kerekítésből származó kiadások az adott ellátások költségvetési előirányzatait terhelik.

5. § Ez a törvény 2008. március 1-jén lép hatályba.