Törvénytár
2004. évi XXXIV. törvény
a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról *
Az Országgyűlés a magyar gazdaság döntő részét kitevő, a foglalkoztattak nagy részének munkát adó, az adó és járulékok nagyobb hányadát befizető kis- és középvállalkozások tőkeerejének növekedése melletti elkötelezettség szem előtt tartásával, fejlődésük előmozdítása, verseny- és foglalkoztatási képességük megőrzése, hazai és uniós szinten történő növelése, ezáltal a gazdaság és a társadalom kiegyensúlyozott fejlesztésének elősegítése, az Európai Unióhoz való csatlakozást követően kialakult statisztikai adatgyűjtés és az adatok, gazdasági folyamatok összehasonlíthatósága, valamint a kisvállalkozók közötti kapcsolatok áttekinthetőbbé, átláthatóbbá tétele érdekében a következő törvényt alkotja. *
I. Fejezet
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A törvény célja
1. § A törvény célja a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározása, valamint a fejlődésük előmozdítását szolgáló állami támogatások összefoglalása, és ezáltal olyan gazdasági feltételek kialakítása, amelyek hosszú távon, hazai és uniós szinten egyaránt biztosítják a verseny- és foglalkoztatási képesség növekedését, a versenyhátrányok csökkenését, valamint a vállalkozások Európai Unió követelményeihez való felzárkózását.
2. § * A törvény hatálya a mikro-, kis- és középvállalkozásokra (a továbbiakban: KKV), valamint a KKV-k támogatására, és a KKV-kkal kapcsolatos adatszolgáltatásra terjed ki.
A kis- és középvállalkozások meghatározása
3. § (1) * KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. *
(2) * A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
(3) * A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
(4) * Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen eléri vagy meghaladja a 25%-ot.
(5) * A (4) bekezdésben foglalt korlátozó rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a 19. § 1. pontjában meghatározott befektetők állnak a vállalkozással a 4. § (2) bekezdése szerinti kapcsolatban.
(6) Ahol jogszabály „KKV-t”, „mikro-, kis- és középvállalkozást”, illetve „kis- és középvállalkozást” említ, azon – ha törvény másként nem rendelkezik az e törvény szerinti KKV-t kell érteni.
4. § (1) Önálló vállalkozás az a vállalkozás, amely nem minősül a (2) bekezdésben foglaltak alapján partnervállalkozásnak, illetve a (3)–(6) bekezdésben foglaltak alapján kapcsolódó vállalkozásnak.
(2) * Partnervállalkozások azok a vállalkozások,
a) amelyek a (3)–(6) bekezdésben foglaltak alapján nem minősülnek kapcsolódó vállalkozásoknak, és
b) amelyek között olyan kapcsolat áll fenn, hogy egy vállalkozás kizárólagosan vagy a (3)–(6) bekezdésben foglaltak szerinti egy vagy több kapcsolódó vállalkozással közösen valamely másik vállalkozás jegyzett tőkéjének vagy a szavazati jogának legalább 25%-ával rendelkezik.
(3) Kapcsolódó vállalkozások azok, amelyek egymással az alábbiakban felsorolt valamely kapcsolatban állnak:
a) * egy vállalkozás egy másik vállalkozásban a szavazatok többségével rendelkezik, vagy
b) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy
c) egy vállalkozás egy másik vállalkozás felett a tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött szerződés vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján – függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol, vagy
d) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban – más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján – a szavazatok többségét egyedül birtokolja.
(4) * Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások és a 19. § 1. pontjában meghatározott befektetők is, amelyek egy vagy több másik vállalkozáson keresztül állnak egymással a (3) bekezdésben meghatározott kapcsolatban.
(5) Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek továbbá azok a vállalkozások, amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén a (3) és (4) bekezdésben meghatározott jellegű kapcsolatban állnak egymással, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják.
(6) A befektetők érdekeltsége tekintetében – az (1)–(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően – önálló vállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amellyel a 19. § 1. pontjában meghatározott befektetők külön-külön és együttesen sem állnak a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kapcsolatban, vagy amelynek a befektetői sem közvetlenül, sem közvetve nem vesznek részt az irányításban, vagy amelynek a befektetői nem vállalkozásként működnek. Ellenkező esetben a vállalkozás kapcsolódó vállalkozásnak minősül.
5. § (1) * A 3. §-ban megjelölt mutatókat a jóváhagyásra jogosult személy vagy testület által elfogadott utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni. Az összevont (konszolidált) beszámoló, éves beszámoló, vagy egyszerűsített éves beszámoló készítésére nem köteles vállalkozás minősítése az adóbevallása szerint, és az adóbevallásban vagy a külön nyilvántartásban szereplő foglalkoztatotti létszám alapján történik. Amennyiben a vállalkozás működési ideje 1 évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni.
(2) * Éves beszámolóval, egyszerűsített éves beszámolóval, összevont (konszolidált) beszámolóval, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben előírt bevallással nem rendelkező újonnan alapított vállalkozás esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni.
(3) * A vállalkozás abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a KKV minősítést, ha két egymást követő számviteli időszakban, illetve bevallási időszakban túllépi a 3. §-ban meghatározott foglalkoztatotti létszámot vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól.
(4) * Önálló vállalkozás esetében a 3. §-ban meghatározott adatokat kizárólag az adott vállalkozás beszámolója vagy bevallása alapján kell meghatározni.
(5) * Azon vállalkozás esetében, amelynek partner- vagy kapcsolódó vállalkozásai vannak, a 3. §-ban meghatározott adatokat az összevont (konszolidált) éves beszámoló vagy bevallás alapján, ennek hiányában a vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni.
(6) Az (5) bekezdésben említett adatokhoz hozzá kell adni a vállalkozással partnervállalkozási kapcsolatban lévő vállalkozások adatait, amelyek közvetlenül tulajdonosai az adott vállalkozásnak, vagy közvetlenül az adott vállalkozás tulajdonában vannak. Az összesítés során az adatokat a tőkeérdekeltségi, illetve a szavazati arányok közül a nagyobbnak megfelelő arányban kell figyelembe venni. Keresztrészesedés esetén a magasabb százalékot kell alkalmazni.
(7) Az (5) és (6) bekezdésben említett adatokhoz teljes mértékben hozzá kell adni a vállalkozáshoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó vállalkozások adatait, ha az adatok összevont (konszolidált) éves beszámolóban nem szerepelnek.
(8) * Az (5) és (6) bekezdés alkalmazásában az adott vállalkozással partnervállalkozási kapcsolatban lévő vállalkozások adatait a vállalkozások összevont (konszolidált) éves beszámolója alapján, ennek hiányában a vállalkozások beszámolói vagy bevallásai alapján kell meghatározni. A partnervállalkozások adatainak meghatározása során a partnervállalkozások adataihoz teljes mértékben hozzá kell adni a partnervállalkozásokhoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó vállalkozások adatait is, ha ezek az adatok a partnervállalkozások összevont (konszolidált) éves beszámolóiban nem szerepelnek.
(9) * Az (5) és (7) bekezdés alkalmazásában, az adott vállalkozáshoz kapcsolódó vállalkozások adatait a vállalkozások összevont (konszolidált) éves beszámolója alapján, ennek hiányában a vállalkozások beszámolói vagy bevallásai alapján kell meghatározni. A kapcsolódó vállalkozások adatainak meghatározása során a kapcsolódó vállalkozások adataihoz arányosan hozzá kell adni a kapcsolódó vállalkozással olyan partnervállalkozási kapcsolatban lévő vállalkozások adatait, amelyek közvetlenül tulajdonosai a kapcsolódó vállalkozásnak, vagy közvetlenül a kapcsolódó vállalkozás tulajdonában vannak, kivéve, ha ezek az adatok az összevont (konszolidált) beszámolóban legalább a (6) bekezdésben megjelölt százalékkal arányosan már szerepelnek.
(10) * Ha a rendelkezésre álló összevont (konszolidált) éves beszámolóban az adatok nem a (6)–(9) bekezdésben meghatározottak szerint állnak rendelkezésre, a 3. §-ban meghatározott adatokat nem az összevont (konszolidált) beszámoló alapján, hanem az egyedi beszámolóban szereplő mutatókat alapul véve, ennek hiányában a vállalkozás beszámolója vagy bevallása alapján kell meghatározni.
II. Fejezet
A KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSA
A KKV-k fejlődésének támogatását szolgáló előirányzat *
6. § * A központi költségvetésről szóló törvény vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alatt álló fejezete külön előirányzaton (a továbbiakban: előirányzat) tartalmazza a miniszter hatáskörébe tartozó, a KKV-k fejlődésének finanszírozását szolgáló költségvetési kiadásokat.
7. § (1) * Az előirányzat terhére vállalkozások, valamint a (2) bekezdésben meghatározott programok megvalósításában közreműködő szervezetek részesülhetnek támogatásban. Az előirányzat felhasználásának rendjét olyan módon kell kialakítani, hogy a KKV-k – többek között speciálisan KKV-k számára meghirdetett támogatási konstrukciók, magasabb támogatási intenzitás és a támogatás ellenében teljesítendő enyhébb kötelezettségek révén – a többi vállalkozáshoz képest előnyben részesüljenek.
(2) * Támogatásban részesíthetők azok a programok, amelyek célja többek között:
a) a vállalkozásindításhoz szükséges feltételek megteremtése,
b) a vállalkozói ismeretek és az Európai Közösség előírásainak elsajátítása, valamint a vállalkozói kultúra fejlesztése, beleértve az ezzel kapcsolatos képzési programok szervezését és lebonyolítását, továbbá módszertani és oktatási anyagok készítését,
c) a KKV-k vezetési színvonalának, gazdasági tevékenységének javulását szolgáló módszerek elsajátítása és elterjesztése,
d) műszaki-gazdasági, üzleti, valamint az európai közösségi szabályokról, pályázatokról szóló információk nyújtása, a szolgáltatandó információk gyűjtése, kiértékelése és terjesztése,
e) a technológia fejlesztése és a termékek, szolgáltatások minőségi színvonalának növelése révén a versenyképesség javítása,
f) a beszállítói kapcsolatok kialakulásának és megerősödésének előmozdítása,
g) a hitelhez jutás lehetőségeinek bővítése,
h) az innovációs képesség fejlesztése,
i) a kül- és belpiaci lehetőségek feltárása, a piacra jutás elősegítése, valamint a kereskedelmi hálózat fejlesztése,
j) a KKV-k közötti termelési, értékesítési, beszerzési együttműködés és a piacon való közös fellépés elősegítése,
k) a KKV-k egymással, illetve kutató-fejlesztő intézményekkel közösen végzett kutatásai, vagy a kutatási eredmények átvételének, valamint azok gyakorlatba történő átültetési feltételeinek megteremtése,
l) az adminisztratív terhek csökkentése,
m) az Európai Közösség programjaiban való magyar részvétel biztosítása (tagdíj és társfinanszírozás),
n) a KKV-k minősítése (rating),
o) a KKV-k fejlesztéséhez kapcsolódó konferenciák, rendezvények szervezése lebonyolítása,
p) a KKV-k fejlesztési stratégiáját megalapozó kutatások, elemzések, tanulmányok készítése,
q) alapszintű és emelt szintű tanácsadás a KKV-k részére,
r) a környezetvédelmi hatású fejlesztések elősegítése,
s) a szellemi tulajdon védelmének elősegítése, a szellemi tulajdon védelme tudatosságának fejlesztése,
t) a piaci információkhoz való hozzájutás esélyegyenlőségének biztosítása,
u) * energiahatékonysági hatású fejlesztések elősegítése.
8. § (1) * Az előirányzatból vissza nem térítendő vagy visszatérítendő támogatás különösen a következő formákban nyújtható:
a) kamat-, kezességidíj-, kezelésiköltség- és egyéb költségtámogatás;
b) lízingdíj-támogatás;
c) faktoringdíj-támogatás;
d) bankgarancia-, viszontgarancia- és garanciadíj-kedvezmény.
(2) Egy KKV egyidejűleg több támogatási formában is részesülhet.
8/A. § * (1) Az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók kivételével a Széchenyi Kártya Program keretében nyújtott támogatások esetén a 8. § (1) bekezdés a) pontja szerint nyújtható támogatások fedezetét biztosító kiadási előirányzat terhére kötelezettséget – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 36. § (1)–(4c) bekezdésében foglaltaktól eltérően – úgy lehet vállalni, hogy a vállalható tárgyévi és költségvetési éven túli kötelezettségek együttes felső korlátja szerinti összegét a Kormány egyedi, nyilvános határozatában állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségvállalás esetén – az Áht. 37. §-ában foglaltaktól eltérően – a pénzügyi ellenjegyzőnek kizárólag arról kell meggyőződnie, hogy a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
9. § (1) * A KKV-k a 6. § szerinti előirányzat mellett a központi költségvetés más célokat szolgáló fejezeteiből is részesülhetnek támogatásban.
(2) Külön törvény a KKV-k számára adó-, díj- és járulékkedvezmény igénybevételének lehetőségét írhatja elő.
II/A. Fejezet *
A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSÁNAK SPECIÁLIS JOGI ESZKÖZEI *
A tőkévé konvertálható kölcsön *
9/A. § * (1) * Tőkévé konvertálható kölcsön nyújtására irányuló szerződés alapján a hitelező meghatározott kölcsönösszeg – fizetési számlák közötti fizetési mód alkalmazásával történő – fizetését vállalja az induló vállalkozásnak minősülő társaság mint adós részére a vállalkozás tevékenységének bővítéséhez, illetve megerősítéséhez, ide nem értve az ingatlanvásárlás és az éven túli lejáratú értékpapír-vásárlás finanszírozásának lehetőségét, valamint vállalja a (7) bekezdés szerinti bejelentés megtételét. Ezzel egyidejűleg az adós társaság és tagjai vagy részvényesei vállalják, hogy a szerződésben meghatározott, az adós társaságban megvalósuló tőkeemelési esemény bekövetkezésekor a tőkévé konvertálható kölcsönkövetelés hitelező általi, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő szolgáltatásával az adós társaság törzstőkéjét új törzsbetétek teljesítésével, illetve alaptőkéjének új részvények forgalomba hozatalával a szerződésben meghatározott mértékben és módon felemelik (a továbbiakban: konverzió).
(2) A tőkévé konvertálható kölcsön nyújtására irányuló szerződést a hitelező a társasággal és annak valamennyi tagjával vagy valamennyi részvényesével köti meg. Ha a tőkévé konvertálható kölcsön nyújtására irányuló szerződés megkötésében valamennyi tag vagy részvényes nem vesz részt, a szerződés létrejöttéhez a társaság valamennyi tagjának vagy részvényesének hozzájárulása szükséges. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.
(3) Az (1) bekezdés szerinti esemény bekövetkezését megelőzően, a kölcsön lejáratakor vagy a szerződésben meghatározott egyéb esetekben – ideértve az adós jogutód nélküli megszűnését vagy az adósban történő, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. §-a szerinti befolyás megváltozását – a hitelező választása szerint:
a) az adós és tagjai, részvényesei megvalósítják a konverziót a szerződésben meghatározott feltételek szerint, vagy
b) az adós a hitelező részére visszafizeti a kölcsönösszeget és megfizeti a kamatot.
(4) Tőkévé konvertálható kölcsönt nem lehet nyilvános felhívás útján vagy akként gyűjteni, ami a tőkepiacról szóló jogszabályok szerinti tájékoztató vagy minimum tájékoztató készítési kötelezettséget von maga után. Az e szabályba ütköző módon megkötött szerződés semmis.
(5) A (3) bekezdés b) pontja esetén, valamint a konverzió létesítő okiratban történő átvezetéséig a szerződésre a Ptk. kölcsönszerződésre vonatkozó szabályait alkalmazni kell.
(6) E § tekintetében induló vállalkozásnak minősülnek azok a legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett mikro- és kisvállalkozások, amelyek még nem osztottak nyereséget és nem egyesülés vagy szétválás útján jöttek létre.
(7) * A tőkévé konvertálható kölcsönt nyújtó hitelezőnek a tőkévé konvertálható kölcsön nyújtására irányuló szerződés megkötését követő 5 napon belül, valamint a konverzióról annak létesítő okiratban történő átvezetésének megtörténtétől számított 5 napon belül a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 42/J. §-ában meghatározottak szerint bejelentést kell tennie.
A tőkekedvezményes egyműveletes kombinált termék *
9/B. § * (1) Az európai uniós forrás terhére finanszírozott, pénzügyi eszközként végrehajtott egyműveletes kombinált termék keretében a KKV részére olyan feltételekkel kerül visszatérítendő támogatás biztosításra, hogy a KKV-val megkötött szerződésben meghatározott eredményességi kritérium teljesítése és annak a támogató általi megállapítása esetén a követelés egy része tőkekedvezmény formájában vissza nem térítendő támogatássá alakul (a továbbiakban: tőkekedvezményes egyműveletes kombinált pénzügyi eszköz).
(2) Az (1) bekezdés szerinti eredményességi kritérium teljesítése és annak a támogató általi megállapítása esetén a tőkekedvezményes egyműveletes kombinált pénzügyi eszköz tőkekedvezmény részének összegét a KKV-nak nem kell visszafizetnie.
III. Fejezet
AZ ÁLLAMI FELADATOK ÖSSZEHANGOLÁSA
Kormányzati feladatok
10. § * A KKV-kkal kapcsolatos állami feladatokat a miniszter hangolja össze. Ennek körében *
a) értékeli a KKV-k állami támogatásának hatékonyságát, valamint kidolgozza az értékelés módszertanát,
b) kidolgozza és jóváhagyásra a Kormány elé terjeszti a KKV-k fejlesztésének stratégiáját, a KKV-fejlesztési politika fő célkitűzéseit és javaslatokat tesz a KKV-k fejlesztését szolgáló intézkedésekre,
c) az egységes európai piac folyamataiba való bekapcsolódás, illetve részvétel érdekében gondoskodik a KKV-k felkészítésével, és fejlesztésével kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról,
d) * elősegíti a KKV-k számára hasznosítható ismeretek és tudás, a hazai és külföldi kutatási és fejlesztési eredmények megismerését, elterjesztését, illetve a KKV-k innovációs képességének javítását.
11. § A gazdasági szabályozó rendszer egyes elemeinek módosítása során, valamint a KKV-kat is érintő jogszabály-módosítások előterjesztésében be kell mutatni a tervezett változtatásoknak a KKV-k gazdasági helyzetére gyakorolt hatását.
A támogatások felhasználásának, valamint a kis- és középvállalkozások helyzetének felmérése, a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó egyéb rendelkezések *
12. § * A Kormány négyévente az Országgyűlés elé terjeszti a miniszter által kidolgozott, a KKV-k helyzetét, gazdálkodási feltételrendszerét, a vállalkozásfejlesztés érdekében megtett intézkedéseket, továbbá a KKV-k részére nyújtott állami támogatások eredményeit bemutató jelentést.
12/A. § *
13. § * A központi költségvetés KKV-knak támogatást nyújtó fejezetének irányítója, a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) elnöke, valamint a Közbeszerzési Hatóság elnöke a Kormány rendeletében meghatározott összesített adatokat szolgáltat a miniszter részére a vállalkozások, továbbá azon belül a KKV-k támogatásokból, vállalkozói hitelekből és közbeszerzésekből való részesedéséről.
14. § * A Központi Statisztikai Hivatal, valamint az állami adó- és vámhatóság adatot szolgáltat a miniszter részére a KKV szektor helyzetéről és gazdálkodásáról.
A Vállalkozásfejlesztési Tanács
15. § * A Vállalkozásfejlesztési Tanács (a továbbiakban VfT) részt vesz a KKV-fejlesztési stratégia kialakításában, ennek keretében:
a) javaslatot tesz a KKV-fejlesztési stratégia megalapozását szolgáló szakmai programokra és intézkedésekre,
b) véleményezi a KKV-k fejlesztése céljából kialakított szakmai programokat,
c) * javaslatot tesz az előirányzatból támogatandó célokra és a források célok közötti felosztási arányaira, különös tekintettel arra, hogy a mikro- és kisvállalkozások is megfelelő mértékben részesüljenek a támogatásokból,
d) * értékeli a központi államigazgatási szervek és KKV-fejlesztési szervezetek költségvetési forrás felhasználásával működtetett programjainak hatékonyságát, valamint összhangját a KKV-fejlesztési stratégiával,
e) értékeli a KKV-k részesedésének mértékét a költségvetési támogatásokból, a vállalkozói hitelekből, valamint a közbeszerzésekből,
f) véleményezi a KKV-kat érintő törvénytervezeteket,
g) * javaslatot fogalmaz meg a KKV-kat érintő szabályozási környezet kialakítására,
h) * javaslatot tesz a KKV-k helyzetét érintő hatástanulmányok elkészítésére.
16. § (1) * A VfT elnöke a miniszter.
(2) * A VfT tagja:
a) * a Kormány tagjainak egy-egy képviselője,
b) az országos gazdasági kamarák elnökei vagy a helyettesítésükre meghatalmazott személy,
c) * az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-COOP Szövetség), az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ), a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ), a Magyar Iparszövetség (OKISZ), a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ), a Joint Venture Szövetség (JVSZ), a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA), a Magyarok a Piacon Klub elnöke vagy a helyettesítésére meghatalmazott személy, a Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány (SEED) ügyvezető igazgatója vagy a helyettesítésére meghatalmazott személy, valamint az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (IFKA) ügyvezetője vagy a helyettesítésére meghatalmazott személy.
(2a) * A VfT elnöke és tagjai a határozathozatal során szavazati joggal rendelkeznek.
(3) * Tanácskozási joggal vesznek részt a VfT munkájában:
a) * a Magyar Bankszövetség elnöke, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke, a Magyar Gépipari és Energetikai Országos Szövetség (MAGEOSZ) és a Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetsége (MAJOSZ) elnöke vagy a helyettesítésére meghatalmazott személy,
b) * a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács Munkavállalói Oldalának két képviselője,
c) a miniszter által kijelölt vállalkozásfejlesztési szervezetek vezetői vagy a helyettesítésükre meghatalmazott személy,
d) *
e) esélyegyenlőséget érintő kérdésekben az érintett civil szervezetek képviselői.
17. § (1) * A VfT évente legalább három alkalommal tart ülést. Az üléseket a VfT elnöke hívja össze. Soron kívül össze kell hívni a testületet, ha tagjainak legalább egyharmada azt a napirend megjelölésével írásban kezdeményezi.
(2) * A VfT határozatait a tagok egyszerű szótöbbséggel hozzák meg. A VfT akkor határozatképes, ha a tagok legalább kétharmada jelen van.
(3) * A VfT ügyrendjét maga állapítja meg.
(4) * A VfT titkársági feladatait a miniszter által vezetett minisztérium szervezeti egysége látja el.
IV. Fejezet
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
18. § * Az e törvényben euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításakor az MNB által megállapított, a vállalkozás üzleti évének lezárásakor érvényes deviza középárfolyamot kell alkalmazni. Újonnan alapított vállalkozás esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes, MNB által megállapított deviza középárfolyamot kell alkalmazni.
19. § E törvény alkalmazásában:
1. * befektető:
a) az állami befektető társaság,
b) finanszírozáshoz való hozzáférés elősegítése céljából rendszeresen kockázatitőke-befektetést folytató egyének vagy csoportok, akik vagy amelyek a tőzsdén nem jegyzett vállalkozások alaptőkéjébe fektetnek be, azzal a feltétellel, hogy az ugyanazon vállalkozásban eszközölt összes befektetésük legfeljebb 1 250 000 eurónak megfelelő forintösszeg,
c) a felsőoktatási intézmények, a nem felsőoktatási intézmény szervezetében működő oktatási és szaktanácsadási intézmények, a felső- vagy középfokú oktatás gyakorlati háttereként termelő tevékenységet folytató tangazdaságok és tanüzemek, a nonprofit kutatási központok, valamint nem felsőoktatási intézmény szervezeteként – költségvetési szervként működő – egyéb kutatóhelyek,
d) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdés 60. pontjában meghatározott intézményi befektetők, ideértve a regionális fejlesztési alapokat,
e) az évi 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget el nem érő költségvetéssel és kevesebb, mint 5 000 lakossal rendelkező helyi önkormányzatok;
2. * egyéni vállalkozó: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerinti egyéni vállalkozó;
3. * közvetett tulajdon: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdésének 84. pontja szerint meghatározott közvetett tulajdon;
4. szomszédos piac: az adott terméknek vagy szolgáltatásnak az a piaca, amely a termék vagy szolgáltatás végső fogyasztóhoz való eljuttatására létrehozott termelési, értékesítési folyamatban vertikálisan az adott piacot megelőző vagy követő szinten helyezkedik el;
5. * vállalkozás: a gazdasági tevékenységet folytató jogalany, különösen az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a gazdasági társaság, az ügyvédi iroda, a szövetkezet, a vízitársulat, a víziközmű társulat, az erdőbirtokossági társulat, továbbá a mezőgazdasági termeléssel, halgazdálkodással, mezőgazdasági feldolgozással és forgalmazással, erdőgazdálkodással és vadgazdálkodással foglalkozó jogalany és természetes személy, a vagyonkezelő alapítvány, a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, az egyházi jogi személy;
6. * állami befektető társaság: olyan többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság vagy a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 4. § (1) bekezdés 17. pontjában meghatározott befektetési alap, amelynek célja vállalkozások részére történő kölcsöntőke nyújtása;
7. * érintett piac: az adott terméknek vagy szolgáltatásnak az a piaca, amely olyan termékeket, illetve szolgáltatásokat foglal magában, melyeket a vásárlók a termékek és szolgáltatások jellemzői, az áruk és rendeltetésük alapján egymással felcserélhetőnek vagy helyettesíthetőnek tartanak.
V. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
20. § (1) Ez a törvény – a (3)–(5) bekezdésben foglaltak kivételével – a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(2)–(4) *
(5) E törvény 4. §-a, valamint 5. §-ának (3)–(9) bekezdése 2005. január 1-jén lép hatályba.
(6) *
(7) * Ez a törvény a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlásnak való megfelelést szolgálja.
(8) * A 7. § (2) bekezdés u) pontja az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikk (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
20/A. § * A 9/B. § az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
21. § (1) * Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a támogatásokkal, a vállalkozói hitelekkel, a közbeszerzésekkel, a KKV szektor helyzetével, gazdálkodásával összefüggő, összesített adatokra vonatkozó adatszolgáltatás körét és rendjét rendeletben állapítsa meg. *
(2) *
