Törvénytár
2001. évi LXII. törvény
a szomszédos államokban élő magyarokról *
Az Országgyűlés
– Magyarországnak a határon kívül élő magyarokért viselt felelőssége érvényesítésének érdekében, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolataik ápolásának és fejlesztésének előmozdítása céljából,
– figyelemmel Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozására, továbbá a nemzetközi szervezeteknek, különösen az Európa Tanácsnak az emberi jogok tiszteletben tartásával, a kisebbségi jogok védelmével kapcsolatos alapelveire,
– tekintettel a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályaira és a Magyarország által vállalt nemzetközi jogi kötelezettségekre,
– tekintettel a közép-európai térségen belüli partneri és jószomszédi viszonyra, különösen Magyarországnak a szomszédos államokkal a jószomszédi kapcsolatok és együttműködés, valamint a kisebbséghez tartozó személyek jogainak biztosítása tárgyában kötött kétoldalú nemzetközi szerződéseire, továbbá a regionális együttműködés fejlesztésére, Magyarország stabilizáló szerepének erősítésére,
– a szomszédos államokban élő magyarságnak a szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való kapcsolatai fenntartásának, magyar nemzeti azonosságtudata megerősítésének, valamint a magyar kulturális örökséghez való kötődésének, mint a magyar nemzethez való tartozása kifejezésre juttatásának érdekében,
– a Magyar Állandó Értekezlet – mint a szomszédos államokban élő magyar közösségek nemzeti önazonosság tudatának megőrzése és erősítése érdekében működő egyeztető testület – kezdeményezésére és javaslatai alapján,
– a világ más részein a határon kívül élő magyar nemzetiségű személyek számára jogszabályban biztosított kedvezmények és támogatások érintése nélkül
a következő törvényt alkotja: *
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK *
1. § * (1) * A törvény hatálya a Horvát Köztársaságban, Romániában, a Szerb Köztársaságban, a Szlovák Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban vagy Ukrajnában (a továbbiakban: szomszédos állam) lakóhellyel rendelkező, magát magyar nemzetiségűnek valló személyre terjed ki. *
(2) Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a törvény hatálya az (1) bekezdésben meghatározott személlyel együtt élő házastársra és közös háztartásukban nevelt kiskorú gyermekre (a továbbiakban: hozzátartozó) akkor is kiterjed, ha magát nem vallja magyar nemzetiségűnek.
(3) Nem terjed ki a törvény hatálya arra a személyre
a) aki magyar állampolgárságát önként tett nyilatkozata alapján veszítette el;
b) akinek magyar állampolgárságát azért vonták vissza, mert azt csalárd módon szerezte meg;
c) * aki Magyarország területén huzamos tartózkodási jogosultságot, illetve menekült vagy menedékes jogállást szerzett.
2. § * (1) * A szülőföldön való megmaradást és gyarapodást, továbbá a kulturális és nyelvi azonosságtudat megőrzését Magyarország a törvény hatálya alatt álló, magát magyar nemzetiségűnek valló személyeknek vagy szervezeteiknek az e törvényben meghatározott kedvezmények nyújtásával és támogatások folyósításával kívánja elősegíteni.
(2) * A törvény rendelkezéseit Magyarország nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeivel összhangban, továbbá a nemzetközi jog általánosan elismert elveinek tiszteletben tartásával kell alkalmazni, különös tekintettel az államok területi szuverenitásának, a szerződések kötelező erejének és jóhiszemű végrehajtásának, az államok közötti baráti kapcsolatoknak, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának elvére, beleértve a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét is.
3. § * (1) * A törvény hatálya alá tartozó személy Magyarország területén, az e törvényben meghatározott feltételek szerint biztosított kedvezményekkel élhet, és támogatásban részesülhet.
(2) A törvény hatálya alá tartozó, magát magyar nemzetiségűnek valló személy, kulturális és nyelvi azonosságtudata megőrzése érdekében, a szomszédos államban lévő állandó lakóhelyén kulturális és oktatási célú támogatásban részesülhet. Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a szomszédos államok területén igényelhető támogatások folyósításának rendjére e törvényt kell alkalmazni.
(3) A törvényben foglalt kedvezmények és támogatások nem érintik a hatályos jogszabályok által a világ bármely más részén élő, magyar állampolgársággal nem rendelkező, magyar nemzetiségű személyeknek jelenleg is biztosított kedvezményeket és támogatásokat.
II. Fejezet
A TÖRVÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ SZEMÉLYEK ÁLTAL IGÉNYBE VEHETŐ KEDVEZMÉNYEK ÉS TÁMOGATÁSOK
Művelődés, kultúra, tudomány
4. § (1) * Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeknek Magyarország a területén biztosítja különösen: *
a) a közművelődési intézmények használatának jogát és ezen intézmények szolgáltatásai igénybevételének lehetőségét,
b) a kulturális javak hozzáférhetővé tételét a nyilvánosság és a kutatás számára,
c) a műemléki értékek és a rájuk vonatkozó dokumentumok hozzáférhetővé tételét,
d) a védett személyes adatot tartalmazó levéltári anyagok tudományos célból történő kutatását, amennyiben a határon túli magyar személy állandó lakóhelye szerinti szomszédos állam részese a személyes adatok védelméről szóló nemzetközi egyezménynek. *
(2) Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyek jogosultak bármely állami fenntartású nyilvános könyvtár szolgáltatásainak igénybevételére, és ingyenesen illetik meg a következő alapszolgáltatások: *
a) a könyvtárlátogatás,
b) a könyvtár által kijelölt gyűjteményrészek helyben használata,
c) az állományfeltáró eszközök használata,
d) információk a könyvtár és a könyvtári rendszer szolgáltatásairól,
e) beiratkozás esetén a nyomtatott könyvtári dokumentumok kölcsönzése a könyvtár használati szabályzatában meghatározott feltételek szerint.
(3) * Az állami fenntartású muzeális és közművelődési intézmények szolgáltatásainak igénybevételével kapcsolatos, az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket megillető további kedvezményeket külön jogszabály tartalmazza.
(4) * Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott kedvezményekre való jogosultságot a „Magyar igazolvány”, illetőleg a „Magyar hozzátartozói igazolvány” igazolja.
5. § * (1) A törvény 1. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó magyar tudósok a Magyar Tudományos Akadémia külső, illetőleg köztestületi tagjai lehetnek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tudósok magyarországi kutatásaikhoz külön jogszabály szerinti kedvezményekre jogosultak.
Kitüntetés, ösztöndíj
6. § (1) * Magyarország biztosítja annak lehetőségét, hogy a magyarság szolgálatában, a magyar és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett kimagasló, példamutató tevékenységük elismeréséül a törvény hatálya alá tartozó személyek Magyarország állami kitüntetéseiben, illetve a miniszterek által alapított kitüntető címekben, díjakban, oklevelekben részesüljenek.
(2) Az állami ösztöndíjak feltételeinek megállapításakor a törvény hatálya alá tartozó személyek számára biztosítani kell az ösztöndíjak odaítélésének a lehetőségét.
Társadalombiztosítási ellátás és egészségügyi szolgáltatás
7. § *
Utazási kedvezmények
8. § (1) * Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személy – a törvény céljaival összhangban, a magyar kultúrához való kötődés erősítésének érdekében – Magyarország területén a belföldi helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedési eszközön – vasúti utazás esetén annak 2. kocsiosztályán – utazási kedvezményekben részesül.
(2) * Korlátlan számú díjmentes utazásra jogosult
a) a 6. életévét be nem töltött gyermek a helyi és a helyközi közlekedésben,
b) a gyermek 6 éves korától 14. életéve betöltéséig a helyközi közlekedésben, továbbá
c) a 65. életévét betöltött személy a helyi és helyközi közlekedésben.
(3) * Díjmentesen utazhat a belföldi helyközi közlekedésben
a) az (1) bekezdésben meghatározott személy évente tizenkét alkalommal,
b) csoportos utazás esetén a 18 éven aluli, a törvény hatálya alá tartozó személyek legalább tíz főből álló csoportja, és a velük utazó két nagykorú kísérő évente egy alkalommal, előzetes bejelentés alapján.
(4) Az utazási kedvezmények részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.
(5) * Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott kedvezményekre váló jogosultságot a „Magyar igazolvány”, illetőleg a „Magyar hozzátartozói igazolvány” igazolja.
Oktatás
9. § *
Diákkedvezmények
10. § * Az 1. § (l)–(2) bekezdésének hatálya alá tartozó, alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményben tanulmányokat folytató kiskorúak vagy hallgatók Magyarország területén diákkedvezményekre jogosultak. A kedvezményekre való jogosultságot az előírt módon érvényesített „Magyar igazolvány” és a „Magyar hozzátartozói igazolvány” igazolja. A kedvezményeket és az azok igénybevételével összefüggő részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.
Pedagógusok és oktatók támogatása *
11. § (1) * Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, óvodai, alap- és középfokú oktatási intézményben tanító pedagógus a köznevelésért felelős miniszter által meghatározott éves keretszám terhére jogosult magyarországi rendszeres továbbképzésben részt venni, és a (2) bekezdésben meghatározott kedvezményeket igénybe venni. Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, részt vehet továbbá magyarországi intézmények által a szomszédos államban tartott, akkreditált és elismert rendszeres továbbképzésben, és igénybe veheti a (2) bekezdésben meghatározott támogatásokat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy a továbbképzést végző magyar oktatási intézménytől a továbbképzésben való részvétele tartamára a külön jogszabályban meghatározott mértékben
a) * a szállás- és étkezési költségének megtérítését,
b) az útiköltségének megtérítését, továbbá
c) a beiratkozási költségeihez történő hozzájárulást
igényelheti.
(3) * Az (1) bekezdésben meghatározott pedagógusok továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.
12. § * Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, óvodai, alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményben tanító pedagógus és oktató Magyarország területén pedagógus-, illetve oktatói kedvezményre jogosult. A kedvezményekre való jogosultságot az előírt módon érvényesített „Magyar igazolvány” és a „Magyar hozzátartozói igazolvány” igazolja. A kedvezményeket és az azok igénybevételével összefüggő részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.
Határon túli kihelyezett képzés
13. § (1) * Magyarország a határon túli magyarság anyanyelvének, kultúrájának, nemzeti azonosságtudatának megőrzését azzal is elősegíti, hogy támogatja az akkreditált magyar felsőoktatási intézmények tagozatának a szomszédos államokba történő kihelyezését, szervezését és működését.
Az ezek megvalósításához biztosítható pénzügyi támogatás összegét központi költségvetésről szóló törvény célelőirányzatként határozza meg. A támogatásra rendelkezésre álló keret felhasználásáról a felsőoktatásért felelős miniszter dönt a külön jogszabályban foglaltak szerint.
(2) * Magyarország támogatja a szomszédos államban magyar nyelvű képzést folytató, az adott államban akkreditációt vállaló felsőoktatási intézmény (tagozat, szak) létesítését, működését, fejlesztését. A megvalósításhoz szükséges pénzügyi fedezet a külföldi szervezettől [25. § (1) bekezdés] pályázat útján igényelhető.
A szomszédos államokban nyújtható oktatási támogatás *
14. § * (1) * A szomszédos államban létrehozott, a magyar oktatás és kultúra ápolását céljának tekintő társadalmi szervezet közreműködésével az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, óvodai, alap- és középfokú oktatási intézményben magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanulmányokat folytató kiskorúak nevelési, oktatási, valamint tankönyv és taneszköz támogatásban, továbbá a felsőoktatásban tanulók hallgatói támogatásban részesülnek.
(2) Kétoldalú megállapodás alapján a támogatás címzettje lehet az oktatási és nevelési intézmény mellett működő szülői, illetve pedagógus szövetség.
(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás odaítélésének és folyósításának részletes szabályairól külön jogszabály rendelkezik.
Munkavállalás
15. § * Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény szerinti harmadik országbeli állampolgárnak Magyarország területén történő munkavállalására a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. Nemzetközi szerződés az általános szabályoktól eltérően rendelkezhet.
16. § *
A közszolgálati hírközlő szervek feladatai
17. § (1) A magyarországi közszolgálati hírközlő szervek rendszeresen gondoskodnak a határon túli magyarokról szóló információk összegyűjtéséről és továbbításáról, valamint a határon túli magyarok számára a Magyarországról és a magyarságról szóló információk eljuttatásáról.
Ezek az információk szolgálják
a) a magyar és az egyetemes szellemi és kulturális értékek közvetítését,
b) a tárgyilagos kép kialakítását a világról, Magyarországról és a magyarságról,
c) a kisebbségben élő magyar nemzeti közösségek azonosságtudatának, anyanyelvének, kultúrájának megőrzését.
(2) * Magyarország a határon túli magyarság számára közszolgálati televízió-műsor készítését és sugárzását a határokat átlépő televíziózásról szóló európai egyezménnyel összhangban, az e célt szolgáló szervezet létrehozásával és működtetésével biztosítja. Az ehhez szükséges pénzügyi forrásokat a központi költségvetés fedezi.
Határon túli szervezetek támogatása
18. § * (1) * Magyarország támogatja a szomszédos államokban élő magyar nemzeti közösségek azonosságtudatának, anyanyelvének és kultúrájának megőrzését elősegítő, a szomszédos államokban működő szervezeteket.
(2) A támogatás elnyerése érdekében a külföldi szervezethez [25. § (1) bekezdése] pályázatot nyújthat be az (1) bekezdésben meghatározott szervezet, amelynek célja különösen
a) a magyar nemzeti hagyományok megőrzése, támogatása, kutatása,
b) a magyar nyelv, irodalom, kultúra, népművészet megőrzése, ápolása,
c) a határon túli magyar felsőoktatás támogatása oly módon, hogy elősegíti magyarországi oktatók vendégtanárként történő fogadását,
d) a magyar kultúrkincs körébe tartozó műemlék helyreállítása, fenntartása, továbbá a vidék szellemi és tárgyi örökségének megőrzése.
III. Fejezet
A KEDVEZMÉNYEK ÉS TÁMOGATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK ELJÁRÁSI RENDJE
A „Magyar igazolvány” és a „Magyar hozzátartozói igazolvány”
19. § * (1) Az e törvényben meghatározott egyes kedvezményekre való jogosultságot az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyek esetében a „Magyar igazolvány”, illetőleg a „Magyar hozzátartozói igazolvány” igazolja.
(2) * A Kormány által erre kijelölt közigazgatási szervtől (a továbbiakban: elbíráló hatóság)
a) arcképes „Magyar igazolvány” kiadását kérheti az 1. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, magát magyar nemzetiségűnek valló személy, kiskorú esetén törvényes képviselője útján;
b) ha nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik arcképes „Magyar hozzátartozói igazolvány” kiadását kérheti az 1. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó hozzátartozó (kiskorú esetén törvényes képviselője).
(3) * Kérelmére „Magyar igazolvány”-ra jogosult a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott személy,
a) aki magyar állampolgár, vagy
b) aki tud magyar nyelven, vagy
c) akit a lakóhelye szerinti állam
ca) magát magyar nemzetiségűnek valló személyként tart nyilván, vagy
cb) területén működő, magyar nemzetiségű személyeket tömörítő szervezet tagként nyilvántart, vagy
cc) * területén működő valamely vallási közösség nyilvántartásában magyar nemzetiségűként tartanak számon.
(4) Nem jogosult „Magyar igazolvány”-ra az a kérelmező
a) * aki már rendelkezik érvényes „Magyar igazolvány”-nyal, vagy „Magyar hozzátartozói igazolvány”nyal, kivéve, ha a kérelmet az igazolvány adataiban bekövetkezett változás, az igazolvány elvesztése vagy megsemmisülése miatt terjesztette elő;
b) aki beutazási és tartózkodási tilalom, illetőleg kiutasítás hatálya alatt áll;
c) aki nem rendelkezik a 20. § (2) bekezdésében meghatározott igazolással.
(5) Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, kérelmére „Magyar hozzátartozói igazolvány”-ra jogosult az a hozzátartozó, aki
a) a (3) bekezdésben meghatározott magyar nemzetiségű személlyel fennálló, az 1. § (2) bekezdése szerinti családi kapcsolatát okirattal igazolja, továbbá
b) olyan magyar nemzetiségű személyre tekintettel kéri az igazolvány kiadását, aki már rendelkezik „Magyar igazolvány”-nyal vagy arra egyébként jogosult.
(6) Nem jogosult „Magyar hozzátartozói igazolvány”-ra az a hozzátartozó
a) * aki már rendelkezik érvényes „Magyar hozzátartozói igazolvány”-nyal, vagy „Magyar igazolvány”-nyal, kivéve, ha a kérelmet az igazolvány adataiban bekövetkezett változás miatt terjesztette elő;
b) aki beutazási és tartózkodási tilalom vagy kiutasítás hatálya alatt áll;
c) aki nem rendelkezik a 20. § (3) bekezdésében meghatározott igazolással;
d) aki olyan magyar nemzetiségű személyre tekintettel kéri a „Magyar hozzátartozói igazolvány” kiállítását,
da) aki nem rendelkezik a 20. § (2) bekezdésében meghatározott igazolással;
db) akinek a „Magyar igazolvány” iránti kérelmét az elbíráló hatóság elutasította;
dc) akinek a „Magyar igazolvány”-a érvénytelen.
20. § * (1) * A „Magyar igazolvány”, illetve a „Magyar hozzátartozói igazolvány” iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kérelmezőnek az igazolvány kiadására irányuló kérelmét, arcképét és lakcímét;
b) az igazolványban feltüntetésre kerülő személyes adatokat [21. § (3) bekezdés];
c) az eljárásban közreműködő magyar diplomáciai és konzuli képviselet megnevezését; valamint
d) az igazolás kiállításának helyét és idejét.
(2) A „Magyar igazolvány”-t kérelmező számára a lakóhelye szerinti államban működő magyar diplomáciai és konzuli képviselet igazolást állít ki a 19. § (3) bekezdésében meghatározott feltétel teljesítése esetén.
(3) A „Magyar hozzátartozói igazolvány”-t kérelmező számára a lakóhelye szerinti államban működő magyar diplomáciai és konzuli képviselet az igazolást akkor állítja ki, ha a kérelmező az 1. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó személlyel fennálló családi kapcsolatát igazolja.
(4) * A 19. § (3) bekezdés a) és c) pontjában, továbbá a 19. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek fennállása okirattal igazolható. Ha a 19. § (3) bekezdésének c) pontjában foglalt feltétel fennállásának okirattal történő igazolása akadályba ütközik, a magyar diplomáciai és konzuli képviselet a feltétel fennállásáról tájékoztatást kérhet a szomszédos államban élő magyar nemzeti közösség által létrehozott társadalmi szervezettől.
(5) Ha az igazolás kiadásának feltételei sem okirattal, sem tájékoztatással nem igazolhatók, a magyar diplomáciai és konzuli képviselet igazolást nem állít ki, a kérelmet azonban ebben az esetben is továbbítja az elbíráló hatósághoz.
21. § * (1) Az igazolvány érvényét veszti:
a) ha az elbíráló hatóság visszavonja;
b) az igazolvány tulajdonosának halálával;
c) * ha a tulajdonosának birtokából kikerült, illetve használatra alkalmatlanná vált.
(2) * Az elbíráló hatóság az igazolványt visszavonja, ha
a) az igazolvány tulajdonosa valótlan adatokat közölt az igazolás, illetve az igazolvány igénylése során; vagy
b) * annak tulajdonosa huzamos tartózkodási jogosultságot kapott; vagy
c) annak tulajdonosa Magyarországon lakóhelyet létesített; vagy
d) annak tulajdonosát a menekültügyi hatóság menekültként, menedékesként elismerte; vagy
e) * annak tulajdonosát Magyarország területéről kiutasították vagy vele szemben beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el; vagy
f) az igazolványt jogosulatlanul használták fel vagy meghamisították; vagy
g) a „Magyar hozzátartozói igazolvány”-ra jogosító családi kapcsolat megszűnt vagy attól a személytől, akire tekintettel a „Magyar hozzátartozói igazolvány”-t kérték „Magyar igazolvány”-át visszavonják; vagy
h) az igazolvány tulajdonosa ezt maga kéri.
(3) Az igazolvány tartalmazza a jogosult
a) * családi és utónevét (nőknél a születési családi és utónevet is), a lakóhelye szerinti szomszédos államban hivatalosan (latin betűs írásmóddal) használt módon, magyar nemzetiségű személy esetén magyarul is;
b) születési helyének a szomszédos államban hivatalosan használt és magyar megnevezését;
c) születési idejét, nemét;
d) anyja nevét a lakóhelye szerinti szomszédos államban hivatalosan (latin betűs írásmóddal) használt módon, magyar nemzetiségű személy esetén magyarul is;
e) arcképét, állampolgárságát, hontalanságát;
f) saját kezű aláírását; továbbá
g) az igazolvány kiadásának idejét, valamint az okmányszámot;
h) tájékoztatását arról, hogy az igazolvány nem minősül személyazonosító igazolványnak, úti okmánynak, és határátlépésre nem jogosít.
(4) A 8. §-ban, a 10. §-ban és a 12. §-ban rögzített kedvezmények és támogatások igénybevételéhez előírt bejegyzéseket és igazolásokat a „Magyar igazolvány” és a „Magyar hozzátartozói igazolvány” melléklete tartalmazza.
(5) * Ha az igazolvány melléklete a kedvezmények igénybevételre jogosító igazolások bejegyzésére alkalmatlanná vált, betelt, akkor az adott kedvezmény (utazási, diák-, pedagógus-) igénybevételére jogosító pótfüzetet kell kérvényezni, amely nem minősül új igazolvány iránti kérelemnek. A pótfüzetnek tartalmaznia kell a „Magyar igazolvány”, illetve a „Magyar hozzátartozói igazolvány” okmányszámát és a jogosult nevét. A pótfüzet a „Magyar igazolvány”, illetve a „Magyar hozzátartozói igazolvány” elválaszthatatlan részét képezi.
(6) * Az igazolvány hitelességének biztosítása, valamint a kedvezmények folyósításának ellenőrzése céljából a Kormány által kijelölt szerv (a továbbiakban: nyilvántartó szerv) nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás tartalmazza:
a) az igazolványba bejegyzett adatokat,
b) az igazolvány tulajdonosának külföldi lakóhelyét,
c) az igazolványra jogosító családi kapcsolatot,
d) a tartózkodásra jogosító engedélye számát,
e) a (2) bekezdésben meghatározott adatokat,
f) az igazolvány kiadásának, cseréjének, pótlásának, kiadása megtagadásának, az igazolvány visszavonásának, érvénytelenítésének okát, időpontját, továbbá
g) a talált igazolvány visszaadásának tényét és időpontját.
(6a) * A (6) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdésben, a (3) bekezdés e)–g) pontjában, valamint a (6) bekezdés a) és d)–g) pontjában foglalt adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(6b) * A nyilvántartó szerv a nyilvántartásban tárolt adatokat az igazolvány visszavonásáig, vagy a tulajdonos haláláig kezelheti. A nyilvántartásban kezelt adatokból – a személyes adatok védelméről szóló nemzetközi egyezménnyel összhangban – adat továbbítható a jogosultság ellenőrzésére és a visszaélések megakadályozása céljából a kedvezményt, támogatást nyújtó szerv, a kedvezményeket és támogatásokat nyilvántartó szerv, a diplomáciai és konzuli képviseletek, továbbá a bíróság, az ügyészség, az állami adóhatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a bűnüldöző szervek, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, illetve a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv részére. A nyilvántartó szerv a (6) bekezdés szerinti nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.
(6c) * A nyilvántartásban kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
(6d) * A nyilvántartó szerv a (6b) bekezdés szerinti adatszolgáltatást az idegenrendészeti hatóság, valamint a menekültügyi hatóság részére az adatokhoz való közvetlen hozzáférés útján biztosítja.
(7) * Az elbíráló hatóság a kérelem elbírálásához, illetőleg a visszavonási ok fennállásának vizsgálatához a következő szervektől igényelhet adatokat:
a) * a központi idegenrendészeti nyilvántartásból a kiutasításról, a beutazási és tartózkodási tilalom fennállásáról, a huzamos tartózkodási jogosultság fennállásáról közvetlen hozzáféréssel;
b) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból;
c) * az állampolgársági ügyekben eljáró szervtől a magyar állampolgárság tekintetében;
d) * a menekültügyi nyilvántartásból a menekült vagy menedékes jogállás fennállásáról közvetlen hozzáféréssel.
(7a) * Az idegenrendészeti hatóság a kiutasításról szóló végleges határozata közlésével, illetve a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésével, a menekültügyi hatóság a menekültkénti, menedékeskénti elismerésről szóló végleges határozata közlésével, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv a magyarországi bejelentett lakóhely címét tartalmazó, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásával egyidejűleg – ha az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság vagy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv a (6) bekezdés szerinti adatigénylés során megállapítja, hogy az eljárásával érintett személy szerepel a (6) bekezdés szerinti nyilvántartásban – az igazolvány visszavonása érdekében haladéktalanul értesíti az elbíráló hatóságot.
21/A. § * A 21. § (6) bekezdése szerinti közhiteles hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés, valamint az onnan való törlés során az alábbi bizonyítási eszközök használhatóak fel:
a) okirat,
b) az ügyfél nyilatkozata.
22. § * (1) A közigazgatási hatósági eljárás költségeit az állam viseli.
(2) Az elbíráló hatóság eljárásának részletes szabályairól, valamint a kiállított igazolványok nyilvántartásának rendjéről, továbbá az igazolvány adattartalmáról és formájáról jogszabály rendelkezik.
A kedvezmények biztosítása Magyarország területén *
23. § * Az e törvény szerinti kedvezményeket nyújtó állami fenntartású szervezetek és intézmények, valamint az utazási kedvezményeket nyújtó gazdálkodó szervezetek számára a kedvezmények biztosításához szükséges pénzügyi fedezetről a központi költségvetés gondoskodik.
24. § *
A szomszédos államokban igénybe vehető támogatások igénylésének rendje
25. § (1) * A 13. § (2) bekezdésében és 18. § (2) bekezdésében foglalt támogatások iránti pályázatot a kérelmező székhelye szerinti szomszédos államban, az adott állam jogszabályainak megfelelően bejegyzett és működő, a pályázatok elbírálását végző, nem nyereségérdekelt szervezethez (e törvény alkalmazásában: külföldi szervezet) nyújthatja be.
(2) * A támogatások elbírálása és folyósítása céljából a Magyarországon létrehozott közhasznú szervezet és a külföldi szervezet között megkötött polgári jogi szerződés tartalmazza a pályázat elbírálásához szükséges – okirattal, nyilatkozattal, tervdokumentációval stb. alátámasztott – adatok körét.
(3) * A Magyarországon működő közhasznú szervezet a pályázatot a (2) bekezdésben meghatározott polgári jogi szerződésben foglalt adatok és a külföldi szervezet véleménye alapján elbírálja.
(4) Az elnyert támogatást a magyar közhasznú szervezet polgári jogi szerződés alapján folyósítja a kérelmezőnek. E szerződés tartalmazza a támogatás feltételeit és összegét, meghatározva a felhasználás célját és az arról való elszámolás rendjét.
26. § *
IV. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
27. § (1) Ez a törvény 2002. január 1-jén lép hatályba.
(2) *
(3) * Nemzetközi szerződés alapján a 10. és 14. § rendelkezéseit alkalmazni kell arra a személyre is, aki a szomszédos állam óvodai, alap- vagy középfokú oktatási intézményében tanulói jogviszonyban áll és magyar nyelven tanul, továbbá arra a hallgatóra is, aki a szomszédos állam felsőoktatási intézményében magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanulmányokat folytat.
(4) * Nemzetközi szerződés alapján a 11. és 12. § rendelkezéseit alkalmazni kell a szomszédos állam óvodai, alap-, közép- vagy felsőfokú oktatási intézményében magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában oktató pedagógusra vagy oktatóra is.
(5) * A (3) és (4) bekezdésben meghatározott kedvezményeket és az azok igénybevételével összefüggő részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.
28. § * (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza
a) * az elbíráló hatóság és a nyilvántartó szerv kijelöléséről, hatáskörének meghatározásáról, továbbá a „Magyar igazolvány” és a „Magyar hozzátartozói igazolvány” kiadásának, cseréjének, visszavonásának eljárási szabályairól szóló előírásokat;
b) a 8. § (4) bekezdése alapján, az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket megillető, a 8. § (1)–(3) bekezdése szerinti utazási kedvezmények részletes szabályait;
c) az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket a 10. § alapján megillető diákkedvezmények részletes szabályait; *
d) az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket a 11. § (1)–(3) bekezdése alapján megillető pedagógus-továbbképzési kedvezmények, valamint a 12. § alapján járó pedagógus és oktatói kedvezmények részletes szabályait; *
e) a 14. § (3) bekezdése alapján, az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket a 14. § (1)–(2) bekezdése szerint megillető támogatások odaítélésének és folyósításának részletes szabályait; *
f) a 25. § alapján a szomszédos államokban igénybe vehető támogatások igénylési rendjének részletes szabályait; *
g) * a „Magyar igazolvány” és a „Magyar hozzátartozói igazolvány”, továbbá önálló mellékleteinek nyilvántartására vonatkozó, valamint a nyilvántartásból adatszolgáltatásra jogosult központi államigazgatási szerv kijelöléséről és a nyilvántartás eljárási szabályairól szóló előírásokat;
h) a 27. § (5) bekezdése alapján, az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó személyeket a 10. §-ban és 14. §-ban, továbbá a 11. §-ban és 12. §-ban meghatározott kedvezményekkel és támogatásokkal kapcsolatos részletes szabályokat. *
(2) A Kormány a 3. § (2) bekezdése alapján felhatalmazást kap a 14. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott támogatásoknak a szomszédos államokban történő folyósítását, valamint a 27. § (3) és (4) bekezdésének végrehajtását szolgáló nemzetközi szerződések megkötésére.
(3) A Kormány gondoskodik az e törvényben foglalt támogatások elbírálását és folyósítását végző magyar közhasznú szervezetek létrehozásáról, illetőleg az ilyen céllal már működő közhasznú szervezetek tevékenységének összehangolásáról, azok létesítő okiratának megfelelő módosításáról, továbbá ennek keretében a támogatások átcsoportosításáról, valamint a szomszédos államokban élő magyar nemzeti közösségek által létrehozott társadalmi szervezetekkel való együttműködés fenntartásáról.
29. § * (1) * Az állampolgársági ügyekért felelős miniszter a nemzetpolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben – az oktatási kedvezményekre vonatkozóan a köznevelésért felelős miniszterrel és a felsőoktatásért felelős miniszterrel egyetértésével is – határozza meg a „Magyar igazolvány” és a „Magyar hozzátartozói igazolvány” tartalmi és formai követelményeire vonatkozó részletes szabályokat. *
(2) * A kultúráért felelős miniszter – a nemzetpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben határozza az állami fenntartású könyvtári, muzeális és közművelődési intézmények szolgáltatásainak igénybevételével kapcsolatos, az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket, a 4. § (1)–(3) bekezdése alapján megillető kedvezmények igénybevételének, valamint a (3) bekezdés szerinti további kedvezmények részletes szabályait. *
(3) * A felsőoktatásért felelős miniszter – a nemzetpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben határozza meg az 1. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, a Magyar Tudományos Akadémia külső, illetőleg köztestületi tagjait az 5. § (2) bekezdése szerint magyarországi kutatásaihoz megillető kedvezmények részletes szabályait.
(4) * A felsőoktatásért felelős miniszter – a nemzetpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben határozza meg a 9. § szerinti, az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket magyarországi felsőoktatási képzésben való részvételük során megillető támogatások részletes szabályait.
(5) * A felsőoktatásért felelős miniszter rendeletben határozza meg a 13. § (1) bekezdése szerinti támogatási keret felhasználásának részletes szabályait. *
(6) * A kultúráért felelős miniszter – a nemzetpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben határozza meg a 18. § (1) bekezdése szerint a szomszédos államokban élő magyar nemzeti közösségek azonosságtudatának, anyanyelvének és kultúrájának megőrzését elősegítő, a szomszédos államokban működő szervezetek támogatásának részletes szabályait.
(7) * A felsőoktatásért felelős miniszter – a nemzetpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben határozza meg a magyar kultúra tárgyában folytatott felsőoktatási tanulmányok és magyar kultúra tárgyában való oktatás részletes szabályait.
30. § * E törvény alkalmazásában
a) magyar kultúra különösen: a magyar nyelv, az irodalom, a történelem, a művelődéstörténet és a magyar tudományosság;
b) adatszolgáltatás: a nyilvántartásban szereplő polgárok és igazolványok adatainak a törvényben meghatározott tartalmú és terjedelmű közlése. Ezen belül
ba) egyedi adatszolgáltatás: egy polgár vagy igazolvány adatainak közlése,
bb) csoportos adatszolgáltatás: az adatigénylő által vagy jogszabályban meghatározott szempontok szerint képzett csoportba tartozó polgárok vagy igazolványok adatainak rendszeres vagy eseti közlése.
31. § * Ez a törvény az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
