Törvénytár
1995. évi CVII. törvény
a büntetés-végrehajtási szervezetről *
I. fejezet
A büntetés-végrehajtási szervezet jogállása, irányítása és vezetése
A büntetés-végrehajtási szervezet jogállása
1. § (1) * A büntetés-végrehajtási szervezet (a továbbiakban: bv. szervezet) a külön törvényben meghatározott szabadságelvonással járó büntetéseket, intézkedéseket, büntetőeljárási kényszerintézkedéseket, a szabadságvesztésből szabadultak utógondozását, valamint a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelői feladatokat végrehajtó állami, fegyveres rendvédelmi szerv.
(2) A bv. szervezet a feladatainak törvényes ellátásával járul hozzá a közrend és a közbiztonság erősítéséhez.
(3) A bv. szervezet részére feladatot törvény határozhat meg.
2. § (1) * A bv. szervezet működését a Kormány a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján irányítja.
(2) A bv. szervezet központi vezető szerve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: Országos Parancsnokság), élén a büntetés-végrehajtás országos parancsnokával (a továbbiakban: országos parancsnok).
(3) A büntetések és az intézkedések végrehajtása felett az ügyészség – külön törvényben meghatározottak szerint – törvényességi felügyeletet gyakorol.
(4) *
(5) * Az Országos Parancsnokság, a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények, továbbá a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaságok és költségvetési szervek (a továbbiakban együtt: bv. szervek) a (6) bekezdésben foglalt kivétellel jogi személyek.
(6) * A helyi jogállású büntetés-végrehajtási intézetek az agglomerációs központok önálló feladat- és hatáskörrel, valamint állománytáblázattal rendelkező telephelyei.
A bv. szervezet irányítása és vezetése
3. § (1) * A bv. szervezet törvényes működéséért a miniszter felelős.
(2) * A miniszter
a) előkészíti a bv. szervezetre vonatkozó, az Országgyűlés és a Kormány hatáskörébe tartozó jogszabályok és egyéb döntések tervezeteit; *
b) * rendeletalkotás és normatív utasítás útján szabályozza a bv. szervezet tevékenységét; *
c) a Kormány döntésének végrehajtása érdekében, illetve a feladatkörében eljárva a bv. szervezet részére a törvényi keretek között feladatot határoz meg, és egyedi utasítást ad;
d) ellenőrzi a gazdálkodást, jóváhagyja a bv. szervezet fejlesztési terveit;
e) * dönt bv. szerv létrehozásáról, átalakításáról, valamint megszüntetéséről; *
f) meghatározza az oktatás, a képzés és a továbbképzés irányait, összehangolja az erre irányuló tevékenységet;
g) jogszabályban meghatározottak szerint munkáltatói jogkört gyakorol;
h) meghatározza a kizárólag hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyekkel betölthető beosztásokat;
i) * kinevezi, illetve felmenti a büntetés-végrehajtás országos parancsnokát, illetve az országos parancsnok javaslatára kinevezi, illetve felmenti az országos parancsnok helyetteseit;
j) rendszeresíti a bv. szervezetnél alkalmazható kényszerítő eszközöket, fegyverzeti, egyenruházati anyagokat, hír- és biztonsági rendszereket;
k) megsemmisíti vagy megváltoztatja az országos parancsnok jogszabálysértő intézkedését;
l) jogszabályban meghatározott esetekben felülvizsgálja az országos parancsnok határozatait, kivéve, ha a határozat a bíróság előtt közvetlenül megtámadható;
m) gondoskodik a bv. szervezet ellenőrzéséről;
n) jóváhagyja az Országos Parancsnokság szervezeti és működési szabályzatát;
o) ellátja a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat.
(3) * A miniszter a bv. szervezet részére egyedi utasítást az országos parancsnok útján adhat.
4. § * (1) Az országos parancsnok a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök és a miniszter törvényben meghatározott jogkörében hozott döntéseinek keretei között vezeti a bv. szervezetet. Az országos parancsnok a bv. szervezet személyi állományának szolgálati elöljárója, illetve felettese.
(2) Az országos parancsnok
a) gondoskodik a bv. szervezet törvényes működéséről,
b) előterjesztést, javaslatot tesz a miniszter részére,
c) meghatározott tevékenység vagy feladat végrehajtására, illetve a hivatásos állomány tagjaira vonatkozóan – egyedi döntésként – parancsot ad,
d) jogszabályban meghatározottak szerint munkáltatói jogkört gyakorol,
e) meghatározza a bv. szervezetnél rendszeresített kényszerítő eszközök, fegyverzeti, egyenruházati, hír- és biztonsági rendszerek, illetve az egyéb technikai eszközök típusát és készletnormáit.
(3) Az Országos Parancsnokság középirányító szervként
a) jóváhagyja a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények szervezeti és működési szabályzatát,
b) törvény eltérő rendelkezése hiányában gyakorolja a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények gazdasági vezetője tekintetében a kinevezés, felmentés, megbízás vagy megbízás visszavonásának jogkörét,
c) közreműködik a fejezetet irányító szervvel a büntetés-végrehajtási intézeteknek és intézményeknek a bevételi és kiadási előirányzatokkal való gazdálkodása rendszeres figyelemmel kísérésében, gondoskodik a bv. szervezet költségvetésében foglaltak megtartásáról,
d) jogszabályban meghatározott esetekben gyakorolja a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények döntéseinek előzetes egyetértése vagy utólagos jóváhagyása jogkörét,
e) egyedi utasítást adhat feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények részére,
f) a büntetés-végrehajtási intézeteket és intézményeket jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezheti,
g) kezeli a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények kezelésében lévő közérdekű adatokat és közérdekből nyilvános adatokat, valamint a b)–f) pont szerinti irányítási jogkörök gyakorlásához szükséges, törvényben meghatározott személyes adatokat.
(4) A bv. szervezetet – törvény, illetve a miniszter eltérő rendelkezése hiányában – az országos parancsnok képviseli.
II. fejezet
A bv. szervek, a bv. szervezet személyi állománya
Az Országos Parancsnokság
5. § * Az Országos Parancsnokság a jogszabályok, a miniszter döntései és az országos parancsnok utasításai, valamint egyedi intézkedései alapján *
a) * előkészíti az országos parancsnok utasításait, parancsait és előterjesztéseit;
b) * felügyeli, ellenőrzi, támogatja és szakmailag irányítja a bv. szervek szolgálati feladatainak a végrehajtását, így különösen a fogvatartás biztonságával, a fogvatartottak reintegrációjával, foglalkoztatásával, egészségügyi ellátásával, szállításával és nyilvántartásával, szabadulásra felkészítés körében a gondozással és a szabadságvesztésből szabadultak utógondozásával, valamint a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelői feladatok végrehajtásával kapcsolatos tevékenységet;
c) bv. szervezet költségvetésének keretei között biztosítja a bv. szervek feladatainak ellátásához szükséges feltételeket;
d) * a fogvatartottak foglalkoztatását végző gazdasági társaságok (a továbbiakban: gazdasági társaságok) és a fogvatartottak foglalkoztatására létrehozott költségvetési szervek működésével kapcsolatban ellátja a miniszter által meghatározott büntetés-végrehajtási feladatokat;
e) * végzi a honvédelemmel, a polgári és katasztrófavédelmi tevékenységgel, a munkavédelemmel, környezetvédelemmel, energetikai tevékenységgel, elektronikus információbiztonsággal és a tűzvédelemmel kapcsolatos központi feladatokat;
f) * együttműködik a büntetések és az intézkedések végrehajtásában közreműködő, illetve a végrehajtást segítő állami szervekkel és egyesületekkel, vallási közösségekkel, alapítványokkal és személyekkel, továbbá az érintett nemzetközi szervezetekkel;
g) ellátja a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott egyéb feladatokat.
5/A. § * Az Országos Parancsnokság az 5. §-ban meghatározott egyes gazdasági feladatait a gazdasági ellátó szerv útján látja el.
A büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények
6. § (1) * A büntetés-végrehajtási intézetek (a továbbiakban: intézet) a jogszabályok, az országos parancsnoki utasítások, az országos parancsnok parancsai, valamint a szervezeti és működési szabályzatukban foglaltak alapján ellátják a büntetések és intézkedések végrehajtásával járó feladatokat, a fogvatartottak – köztük a kóros elmeállapotúak – gyógykezelését, elmemegfigyelését és kivizsgálását.
(2) Intézet a büntetés és az intézkedés jellegére, a végrehajtási fokozatra, a fogvatartottak életkorára, nemére és a végrehajtás egyéb sajátos körülményeire tekintettel alapítható.
(3) * Az intézetek öt agglomerációt képeznek, az agglomerációs központ vezetőjét, valamint az egyes agglomerációs központ alá tartozó intézeteket az országos parancsnok jelöli ki.
(4) * Az országos parancsnok kijelölése alapján a gazdasági társaságok az agglomerációba tartozó intézetekkel együttműködve az agglomerációba bevonhatók.
7. § A bv. szervek anyagi-technikai ellátására, a személyi állomány oktatására, továbbképzésére, egyes szociális és egészségügyi feladatok ellátására büntetés-végrehajtási intézmény (a továbbiakban: intézmény) alapítható.
8. § * (1) Az intézetet vagy intézményt a parancsnok, főigazgató főorvos, főigazgató, igazgató (a továbbiakban együtt: parancsnok) vezeti, aki
a) felelős az intézet vagy intézmény feladatainak a törvényes végrehajtásáért, annak rendjéért és biztonságáért,
b) gyakorolja a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló jogszabályokban meghatározott jogait, ellátja az ebből eredő kötelezettségeit,
c) kapcsolatot tart a 13. § (1) bekezdésében megnevezett szervezetekkel, elősegíti tevékenységüket és biztosítja az intézet részéről ehhez szükséges feltételeket,
d) felelős az intézet vagy intézmény gazdálkodásáért, a költségvetés előkészítéséért és végrehajtásáért, a számviteli rend betartásáért,
e) ellátja a hivatásos állománnyal kapcsolatos parancsnoki feladatokat, jogszabályban meghatározottak szerint munkáltatói jogokat gyakorol a személyi állomány tagjai felett,
f) képviseli az intézetet vagy intézményt.
(2) Az agglomerációs központ vezetője jogosult
a) az országos parancsnok megbízása alapján, annak keretei között az 5. § b) pontjában foglalt jogkörök gyakorlására,
b) törvényben meghatározott egyéb feladatok ellátására, továbbá
c) az a) pontban és a 8/A. §-ban meghatározott feladatai ellátásával összefüggésben, az irányítási jogkörök gyakorlásához szükséges mértékben a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények kezelésében lévő közérdekű adatokat és közérdekből nyilvános adatokat, valamint törvényben meghatározott személyes adatokat kezelni.
8/A. § * Az agglomerációs központ vezetője felelős helyi jogállású intézetek esetén a 8. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak ellátásáért.
Gazdasági társaságok *
9. § * (1) A szabadságvesztés végrehajtásának a célja elérése érdekében létrehozott gazdasági társaságok kizárólagos állami tulajdonban vannak.
(2) A gazdasági társaságok részére az elítéltek foglalkoztatásából eredő sajátos és indokolt többletkiadásokat – a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott mértékben – a központi költségvetés megtéríti.
9/A. § * (1) * A miniszter által rendeletben meghatározott, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított termékek és szolgáltatások tekintetében – az átadás-átvétel és az ellentételezés miniszteri rendeletben meghatározott rendje szerint – a büntetés-végrehajtási szervezetet a miniszter vezetése, irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek, valamint a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdálkodó szervezet részére ellátási kötelezettség terheli.
(2) * A miniszter által rendeletben meghatározott, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított termékek és szolgáltatások tekintetében – kormányrendeletben foglaltak szerint – a büntetés-végrehajtási szervezetet a Magyar Honvédség, a kormányrendeletben meghatározott központi államigazgatási szerv, az autonóm államigazgatási szerv, azon állami tulajdonú gazdasági társaság, amelyben az állam a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti többségi befolyást gyakorol, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 2. §-ában meghatározott szerv, az egészségügyért felelős miniszter irányítása alatt álló, az egészségügy területén működő országos intézet, az állam tulajdonába, illetve fenntartásába tartozó fekvőbeteg-szakellátás vagy fekvőbeteg- és hozzá kapcsolódó járóbeteg-szakellátást végző egészségügyi szolgáltató, tankerületi központok, valamint a szociálpolitikáért felelős miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó szociális intézmény részére is ellátási kötelezettség terheli.
(3) * A büntetés-végrehajtási szervezetet nem terheli a (2) bekezdésben meghatározott ellátási kötelezettség a honvédelmi szervezet tekintetében, ha a honvédelemért felelős miniszter rendelkezése alapján a honvédelmi szervezet egyéb beszerzési eljárást folytat le.
(4) * Az autonóm államigazgatási szervek, az (1) bekezdés szerinti, miniszteri rendeletben meghatározott gazdálkodó szervezet kivételével azon állami tulajdonú gazdasági társaságok, amelyekben az állam a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti többségi befolyást gyakorol, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 2. §-ában meghatározott szervek tekintetében a büntetés-végrehajtási szervezetet a (2) bekezdésben meghatározott ellátási kötelezettség kizárólag ez irányú igénybejelentés esetén terheli.
A bv. szervezet személyi állománya
10. § (1) * A bv. szervezet személyi állománya hivatásos büntetés-végrehajtási szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: hivatásos szolgálati jogviszony), továbbá rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban és munkaviszonyban álló személyekből állhat.
(2) *
(2a) *
(3) * A rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló, illetve munkaviszonyban álló személy csak olyan munkakört láthat el, amelyhez a hivatásos szolgálati jogviszony létesítésének sajátos feltételei nem szükségesek.
(3a) * A bv. szervezetben működtetett fegyveres biztonsági őrség a következő tevékenység ellátásában működhet közre:
a) a bv. szervek területére történő be- és kiléptetés végrehajtása,
b) objektumvédelmi tevékenység,
c) járőrözési tevékenység,
d) területőrzés a bv. szervek határán kívül elhelyezkedő területen a bv. szervek anyagi javainak vagy az ott tartózkodó fogvatartottak őrzése érdekében,
e) fogvatartotti foglalkoztatás biztosítása a bv. szervek területén belül vagy kívül.
(4) A bv. szervezet állománya olyan személyekből áll, akik rendelkeznek a munkakör betöltéséhez szükséges – más jogszabályokban meghatározott – személyi, egészségi, fizikai feltételekkel, megfelelő iskolai végzettséggel (szakképzettséggel) és azokkal a pszichikai adottságokkal, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy feladatukat a fogvatartott emberek között emberséges módon lássák el.
(5) Az (1)–(3) bekezdés szerinti jogviszonyok tartalmát külön törvények szabályozzák.
(6) * Az országos parancsnok vagy a bv. szerv parancsnoka munkabiztonsági okból vagy a feladatellátás rendjének fenntartása és ellenőrizhetősége érdekében megtilthatja, hogy a munkavállaló munkaidőben meghatározott összeget meghaladó készpénzt vagy – a bankkártya és a Széchenyi Pihenő Kártya kivételével – a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti készpénzhelyettesítő fizetési eszközt magánál tartson, továbbá korlátozhatja a magáncélú telekommunikációs eszközöknek a munkaidőben történő használatát. A korlátozások a fogvatartottak elhelyezésére szolgáló részlegen vagy a fogvatartottak foglalkoztatására kijelölt területen munkát végzők esetében, továbbá a bv. szerv területén kívüli felügyeleti és ellenőrzési feladatokat ellátó személyek esetében vezethetők be.
III. fejezet
A bv. szervezet működésének általános szabályai
Az intézkedési kötelezettség és az intézkedések alkalmazásának közös szabályai
11. § (1) A személyi állomány tagja a bv. szervezet feladatkörében, szolgálati beosztásának (munkakörének) a jogszerű ellátása során a jogszabályokban meghatározott intézkedések megtételére jogosult és köteles.
(2) Az intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban annak törvényes céljával. Több lehetséges és alkalmas intézkedés közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett a legkisebb személyi korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.
(3) Az intézkedő nem alkalmazhat kínzást, kényszervallatást, embertelen vagy megalázó bánásmódot, az erre vonatkozó utasítást köteles megtagadni. A személyi állomány tagja az ilyen magatartás tanúsítóját a cselekmény abbahagyására felszólítani, vele szemben intézkedni, vagy az intézkedésre jogosult személynek jelentést tenni köteles.
(4) A személyi állomány tagja köteles megakadályozni, hogy a fogvatartottak egymást bántalmazzák, sanyargassák, vagy egyéb, az emberi méltóságot sértő magatartást tanúsítsanak.
(5) Az intézkedés során kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását. Az intézkedésnél megsérült személy részére – amint az lehetséges – segítséget kell nyújtani, gondoskodni kell az orvosi ellátásáról, kórházi elhelyezés esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló személy értesítéséről.
(6) * A személyi állomány egyenruha viselésére kötelezett tagját az intézkedése során az egyenruhája és az azon elhelyezett azonosítószáma, a nem egyenruhában szolgálatot teljesítő tagját a szolgálati igazolványa igazolja.
(7) Ha az intézkedések a személyi állomány vagy a fogvatartottak életének és testi épségének a megvédésére, a fogvatartás törvényes biztosítására, a fogolyszökés megakadályozására nem elegendők, a bv. szerv köteles más rendvédelmi szerv közreműködését kérni.
(8) * A végrehajtás rendjének és a fogvatartás biztonságának fenntartása érdekében foganatosított intézkedéssel érintett személyről, valamint az intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról mobil elektronikus megfigyelési eszközzel képfelvétel, hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel készíthető. A mobil elektronikus megfigyelési eszközzel rögzített felvétel és az abban szereplő személyes adat felhasználására és kezelésére a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvénynek (a továbbiakban: Bv. tv.) az elektronikus megfigyelési eszköz által rögzített felvétel és az abban szereplő személyes adat felhasználására és kezelésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(9) * A személyi állomány tagjának a Bv. tv. 98. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladata ellátásának támogatására mobil elektronikai eszköz alkalmazható.
Biometrikus személyazonosítás és titoktartási kötelezettség *
12. § * (1) * A bv. szervezet személyi állományába tartozó tagjának az arcképmása a bv. szerv területére való be- és a kiléptetése, a mozgásának és tevékenységének nyomon követése érdekében, az intézkedés jogszerűségének megállapítása, az intézetben megvalósuló jogsértés elkövetőjének azonosítása céljából, az intézetben telepített elektronikus megfigyelési eszköznek arcképfelismerő rendszerrel való összekapcsolása során felhasználható. E célból az intézet a bv. szervezet személyi állományába tartozó tagjának az arcképmását a szolgálati jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig kezeli.
(2) A bv. szervezet személyi állományának tagja jogviszonyának fennállása alatt és annak megszűnését követően is titokként megőrzi a tevékenységével, annak ellátásával kapcsolatban tudomására jutott személyes adatot, minősített adatot, illetve törvény által védett titoknak és hivatás gyakorlásához kötött titoknak minősülő adatot, valamint minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet a bv. szervezet nem köteles törvény előírásai szerint a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.
(3) * A személyi állomány tagja életének és testi épségének védelme céljából olyan jeladóval rendelkező karpánttal látható el, amely alkalmas a bv. szerv területén belül a tartózkodási helyének és fizikai állapotának nyomon követésére, valamint utasítás és értesítés továbbítására.
A fogvatartás biztonsága szempontjából kiemelten fontos adatok megismerhetősége *
12/A. § * (1) A fogvatartás biztonsága szempontjából fontos
a) létesítmény vagy eszköz biztonságos üzemeltetésével közvetlenül összefüggő műszaki adatok, valamint
b) létesítmény vagy eszköz működéséhez kapcsolódó létesítmény- és személyvédelemre vonatkozó adatok megismerése iránti igényt a létesítmény vagy az eszköz használatának időtartama alatt, de legfeljebb az adat keletkezésétől számított harminc évig el kell utasítani, ha az adat megismerése a bűncselekmények üldözéséhez vagy megelőzéséhez fűződő érdekeket – így különösen a bv. intézet fogvatartás biztonságával, illetve a végrehajtás rendjével összefüggő feladatainak ellátását – veszélyeztetné.
(2) Az (1) bekezdés szerinti igény teljesíthetőségéről a bv. szerv vezetője dönt.
Együttműködési, tájékoztatási és segítségnyújtási kötelezettség
13. § (1) * A bv. szervezet a jogszabályok keretei között együttműködik a fogvatartás körülményeinek a figyelemmel kísérésére, a szabadulás után a társadalomba való beilleszkedés elősegítésére, a karitatív tevékenység végzésére, továbbá az egyéb büntetés-végrehajtási feladatok segítésére alakult börtönmissziókkal és egyesületekkel, az ilyen tevékenységet ellátó vallási közösségekkel, alapítványokkal, oktatási intézményekkel és személyekkel. Ha az ilyen szervezetek vagy személy a bv. szervezet rendjére és biztonságára vonatkozó jogszabályokat, vagy a bv. szervezettel kötött megállapodásban foglaltakat megszegik, a bv. szervezet az együttműködést megszüntetheti.
(2) * Intézet alapítása előtt ki kell kérni az érintett települési önkormányzat, Budapesten az illetékes önkormányzat képviselő-testületének a véleményét. Ugyancsak ki kell kérni e testületek véleményét az intézet jellegének a megváltoztatásáról, a lakosságot érintő egyéb lényeges intézkedésekről pedig e szerveket előzetesen tájékoztatni kell.
(3) A bv. szervezet a közrend és a közbiztonság, az élet- és vagyonbiztonság súlyos sérelme vagy annak közvetlen veszélye esetén, az intézkedésre jogosult rendvédelmi szerv kérésére – a büntetés-végrehajtás biztonságának a veszélyeztetése nélkül – segítséget nyújt a közrendvédelmi feladatok ellátásához. A segítség nyújtására kizárólag a bv. szervezet és az intézkedésre jogosult szerv közötti megállapodás alapján, az abban foglaltak szerint kerülhet sor.
(4) *
Belépés a bv. szerv területére
14. § (1) A bv. szerv területére belépő személy köteles a bv. szerv rendjére és biztonságára vonatkozó előírásokat betartani.
(2) A bv. szerv területére belépni szándékozó személyt a személyazonosságának és a belépés indokának a megállapítása céljából igazoltatni kell.
(3) A bv. szerv rendjére és biztonságára veszélyes – külön jogszabályban meghatározott – tárgyak bevitelének a megakadályozása érdekében a belépni szándékozó személy ruházata és csomagja átvizsgálható.
(4) A bv. szerv területéről kilépő személy ellenőrzésére a (2)–(3) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(5) A bv. szerv területére behajtó vagy onnan távozó járműveket át kell vizsgálni.
(6) Amennyiben az érintett a (2)–(5) bekezdésben foglalt intézkedéseknek nem tesz eleget, a személy belépésének és a jármű behajtásának az engedélyezését meg kell tagadni, a kilépésre és a jármű kihajtására csak a szükséges intézkedések megtétele után kerülhet sor.
(7) A bv. szerv rendjére és a biztonságára vonatkozó legfontosabb előírásokról szóban, illetve a részletes szabályokról – ideértve a be nem vihető tárgyak jegyzékét is – a belépni szándékozó személyeket írásban tájékoztatni kell.
(8) A bv. szervek területére való belépés, a tartózkodás és a kilépés részletes szabályait, továbbá a bv. szerv területén hivatali (szolgálati) tevékenységet végző személyekre vonatkozó sajátos rendelkezéseket külön jogszabály tartalmazza.
(9) * A bv. szervezet a bv. szerv területére való be- és kilépéskor a (2) bekezdésben meghatározott célból a be- és kilépő személy arcképmása azonosításának támogatására informatikai eszközt alkalmazhat. Emberi közreműködés nélkül végzett személyazonosítás esetén a belépés megtagadásról a személyi állomány tagja dönt.
(10) * A fogvatartottal kapcsolattartásra jogosult személy bv. szerv területére való belépésekor a bv. szerv ellenőrzi a körözött személyek nyilvántartását. Ha a bv. szerv a fogvatartottal kapcsolattartásra jogosult személlyel összefüggésben a körözött személyek nyilvántartásában egyezőséget észlel, e tényről a körözési eljárást lefolytató rendőri szervet a találat jelzésével értesíti. Ha a körözött személlyel szemben elfogatóparancsot, európai vagy nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki, a kapcsolattartásra nem kerülhet sor, és a bv. szerv a rendőrség kiérkezéséig a körözött személyt a helyszínen visszatartja.
14/A. § * (1) * A letartóztatást foganatosító és a szabadságvesztés büntetést végrehajtó szerv – különösen a külön jogszabály szerinti, a büntetés-végrehajtási intézetbe történő befogadás során – ujjnyomatot vehet a befogadott személytől.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ujjnyomat vétele kizárólag abból a célból történhet, hogy a befogadott személy ujjnyomata a – külön törvény szerinti – daktiloszkópiai nyilvántartásból igényelt adatokkal, a személyazonosítás érdekében összevetésre kerüljön. A bv. szerv által vett ujjnyomatot a személyazonosítást követően haladéktalanul törölni kell.
A bv. szerv területének ellenőrzése pilóta nélküli állami légi járművel és a pilóta nélküli légi jármű engedély nélküli berepülésének megakadályozása *
14/B. § * (1) A fogvatartás biztonságának fenntartása érdekében a bv. szerv területére történő be- és kilépés ellenőrzése, szökés megakadályozása, valamint rendkívüli esemény megelőzése, felszámolása céljából pilóta nélküli állami légi jármű a magyar légtér igénybevételéről szóló kormányrendelet szerint működtethető.
(2) A pilóta nélküli állami légi jármű által rögzített felvétel és az abban szereplő személyes adat felhasználására és kezelésére a Bv. tv.-nek az elektronikus megfigyelési eszköz által rögzített felvétel és az abban szereplő személyes adat felhasználására és kezelésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) * A bv. szerv a bv. intézet 200 méteres körzete feletti légtérben megjelenő pilóta nélküli légi jármű azonosítására, helyzetének meghatározására, nyomon követésére és a bv. intézet légterébe történő belépés megakadályozására szolgáló eszközt alkalmazhat a bv. intézet területére történő engedély nélküli berepülés észlelése esetén szükséges intézkedések megtétele érdekében.
IV. fejezet
A kényszerítő eszközök
A kényszerítő eszközök alkalmazásának közös szabályai
15. § (1) A bv. szervezet hivatásos szolgálati jogviszonyban álló tagja feladatának jogszerű teljesítése során – amennyiben más intézkedés nem vezet eredményre –, az e törvényben meghatározott kényszerítő eszközök alkalmazására jogosult és köteles.
(1a) * Az e törvényben meghatározott kényszerítő eszközök közül csak azok, addig és olyan mértékben alkalmazhatók, amelyek az intézkedés eredményességéhez szükségesek.
(2) Ha a rendszeresített kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre vagy a használatára nincs lehetőség, más eszköz is igénybe vehető, amennyiben a helyettesített eszköz alkalmazásának a feltételei fennállnak, és az alkalmas az intézkedéssel elérni kívánt cél megvalósítására.
(3) Kényszerítő eszközzel ellátni csak az alkalmazásra kiképzett személyt lehet.
16. § (1) * A kényszerítő eszköz alkalmazására az érintettet – ha az eset körülményei lehetővé teszik – előzetesen figyelmeztetni kell. A figyelmeztetésnek, valamint a kényszerítő eszköz készenlétbe helyezésének csak akkor van helye, ha az e törvényben meghatározott alkalmazási feltételek fennállnak.
(2) Kényszerítő eszköz nem alkalmazható a magatehetetlen személlyel szemben – továbbá a testi kényszer és a bilincs kivételével – a terhes nővel és a gyermekkorú személlyel szemben, ha e körülményekről az intézkedőnek tudomása van, vagy azok számára nyilvánvalóan felismerhetők.
(2a) * Az intézkedésnek passzívan ellenszegülő személlyel szemben csak testi kényszer alkalmazható.
(3) * Csak korlátozott testi kényszer (megfogás, lefogás) alkalmazható a kényszergyógykezelttel, az előzetes kényszergyógykezelttel és a kóros elmeállapotúvá vált fogvatartottal szemben.
(4) Nincs helye kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört vagy az intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható.
(5) A kényszerítő eszköz alkalmazását a szolgálati elöljárónak haladéktalanul jelenteni kell.
(6) * A kényszerítő eszköz alkalmazásának a jogszerűségét a bv. szerv parancsnoka köteles megvizsgálni, majd álláspontjáról a kényszerítő eszköz alkalmazásától számított nyolc napon belül értesíti azt, akivel szemben a kényszerítő eszközt alkalmazták. Ha a kényszerítő eszközt a bv. szerv parancsnoka alkalmazta, vagy azt az utasítására alkalmazták, annak jogszerűségéről az országos parancsnok foglal állást.
(7) A jogszerűtlennek minősített kényszerítő eszköz használatáról az ügyészt nyolc napon belül, ha pedig a kényszerítő eszköz használata testi sérülést vagy halált okozott, haladéktalanul értesíteni kell.
(8) * Ha a kényszerítő eszközt kényszergyógykezelttel vagy előzetes kényszergyógykezelttel szemben alkalmazták, a 16. § (6) bekezdés szerint kialakított állásfoglalásról az érintett személyen kívül értesíteni kell a betegjogi képviselőt, a beteg törvényes vagy meghatalmazott képviselőjét és a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészt is.
16/A. § * A kényszerítő eszköz alkalmazását a szolgálati elöljárónak haladéktalanul szóban, a szolgálat befejezése után két órán belül írásban is jelenteni kell.
17. § (1) Kényszerítő eszköz fogvatartottal szemben akkor alkalmazható, ha
a) a bv. szerv rendjét, biztonságát sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít;
b) bármely személy életét, testi épségét, személyes szabadságát sérti, vagy veszélyezteti;
c) bűncselekmény megakadályozása érdekében szükséges.
(2) Kényszerítő eszköz alkalmazható azzal a személlyel szemben, aki
a) a bv. szerv által fogvatartott személy életét, testi épségét, személyes szabadságát vagy a fogvatartás biztonságát sérti, illetve veszélyezteti;
b) a bv. szerv területén annak rendjét, biztonságát sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít;
c) a bv. szerv, illetve a személyi állomány tagja ellen támad, a személyi állomány tagját a feladatának ellátásában akadályoz, vagy intézkedésre kényszerít;
d) a bv. szerv vagyonát rongálja, és azt felhívás ellenére sem hagyja abba;
e) a 13. § (4) bekezdésében meghatározott magatartást tanúsít.
(3) * Az intézkedéssel érintett személynek, továbbá ha az intézkedést kényszergyógykezelttel, előzetes kényszergyógykezelttel szemben alkalmazták, a betegjogi képviselőnek, a beteg törvényes vagy meghatalmazott képviselőjének – függetlenül a 16. § (6) bekezdése szerinti állásfoglalástól – joga van az intézkedéssel kapcsolatban feljelentést, keresetet, bejelentést vagy panaszt tenni az illetékes hatóságnál vagy szervnél.
17/A. § * A kényszerítő eszközök alkalmazása szempontjából a bv. szerv elleni támadásnak vagy rongálásnak minősül az olyan magatartás, amely a területén lévő vagy az üzemeltetését (működését) biztosító létesítmények, tárgyak, berendezések, járművek, egyéb eszközök megszerzésére, használhatatlanná tételére, megrongálására vagy megsemmisítésére irányul.
Az egyes kényszerítő eszközök
Testi kényszer
18. § Az intézkedésnek ellenszegülő személlyel szemben az ellenszegülés megtörésére testi kényszer (megfogás, lefogás, ellökés, elvezetés, önvédelmi fogás) alkalmazható.
Bilincs
19. § * (1) Bilincs alkalmazható a fogvatartott támadásának, szökésének, engedély nélküli eltávozásának és önkárosításának a megakadályozására, továbbá bármely személy jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülésének megtörésére.
(2) A bilincs használatára és a bilincselés módjára az elítélt mozgását korlátozó eszközök alkalmazására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Könnygáz, elektromos sokkoló eszköz, gumibot
20. § A bv. szervezetnél rendszeresített könnygáz, elektromos sokkoló eszköz, illetve gumibot alkalmazható
a) az életet, a testi épséget, a személyi szabadságot, illetve a vagyonbiztonságot közvetlenül sértő vagy veszélyeztető támadás elhárítására;
b) az intézkedéssel szembeni aktív ellenszegülés megtörésére.
Traumatikus és irritáló lőszer *
20/A. § * A bv. szervezetnél rendszeresített speciális, nem élet kioltására tervezett traumatikus lőszerrel, valamint irritáló töltetű lőszerrel leadott lövés alkalmazható
a) az életet, a testi épséget közvetlenül sértő vagy veszélyeztető támadás elhárítására;
b) a fogvatartott szökésének megakadályozására, megszökése esetén elfogására.
Szolgálati kutya
21. § (1) Szájkosárral ellátott szolgálati kutya – pórázon vagy anélkül – akkor alkalmazható, ha a testi kényszer alkalmazásának a feltételei fennállnak.
(2) Szájkosár nélkül szolgálati kutya pórázon akkor alkalmazható, ha az intézet, illetve a fogvatartás biztonságát veszélyeztető csoportosulás enyhébb kényszerítő eszközzel nem oszlatható szét, vagy ha az a személyi állomány tagjának az intézkedésével szemben tanúsított aktív ellenállás leküzdéséhez szükséges.
(3) Szájkosár és póráz nélkül szolgálati kutya
a) személyi sérüléssel fenyegető támadás, illetve az életet vagy a testi épséget közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására,
b) * az elzárást töltő személy kivételével a fogvatartott szökésének a megakadályozására, és a megszökött fogvatartott elfogására
alkalmazható.
(4) * Kényszerítő eszközként csak az arra kiképzett szolgálati kutyát lehet alkalmazni.
Lőfegyverhasználat
22. § (1) Lőfegyverhasználat a hivatásos állomány tagjának saját elhatározásából, vagy az arra jogosult elöljáró utasítására történhet. Kötelékben való fellépés esetén lőfegyver csak az elöljáró utasítására használható.
(2) * Lőfegyverhasználatnak csak a szándékos, személyre leadott lövés minősül. Nem minősül lőfegyverhasználatnak a figyelmeztető lövés, továbbá a tömegoszlatás, rendfenntartás céljából alkalmazott riasztólövés, valamint a speciális, nem élet kioltására tervezett traumatikus lőszerrel, irritáló töltetű lőszerrel leadott lövés.
(3) Ha más kényszerítő eszköz alkalmazása nem vezet eredményre, lőfegyver használható
a) az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására;
b) * a testi épséget súlyosan veszélyeztető közvetlen támadás elhárítására;
c) * a terrorcselekmény, a jármű hatalomba kerítése vagy a közveszély okozása bűncselekmény megakadályozására vagy megszakítására;
d) bűncselekmény lőfegyverrel, robbanóanyaggal vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel való elkövetésének a megakadályozására;
e) lőfegyver, illetőleg robbanóanyag jogosulatlan, erőszakos megszerzésére irányuló cselekmény megakadályozására;
f) a bv. szerv ellen elkövetett fegyveres támadás elhárítására;
g)–h) *
i) a fogvatartott erőszakos kiszabadításának a megakadályozására;
j) azzal szemben, aki a nála lévő fegyvert, vagy más, az életre és testi épségre veszélyes eszközt felszólításra nem teszi le, és magatartása annak ember elleni közvetlen használatának szándékára utal;
k) *
(4) * A hivatásos állomány tagja csak a bv. szervezetnél rendszeresített lőfegyvert és lőszert használhatja.
(5) A lőfegyverhasználatról a bv. szerv parancsnoka az illetékes ügyészt haladéktalanul tájékoztatja.
(6) * A lőfegyver használata után gondoskodni kell a helyszín biztosításáról.
(7) * A bv. szerv területén belül a fogvatartottak elhelyezésére, munkáltatására és egyéb tartózkodására szolgáló helyiségbe vagy területre lőfegyvert bevinni tilos.
(8) * A (7) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik a rendkívüli esemény felszámolása érdekében alkalmazott lőfegyverekre, valamint a 20/A. §-ban meghatározott, nem élet kioltására tervezett, speciális lőszerek alkalmazása során használt lőfegyverekre.
(9) * A bv. szerv területére a bv. szervezet kezelésében lévő lőfegyveren kívül más lőfegyvert – a védett személyek biztosítását ellátó, valamint a rendkívüli esemény felszámolásában közreműködő más, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja által viselt fegyvert kivéve – bevinni tilos, azt az erre kijelölt tároló helyre le kell adni, nyilvántartásba vételéről és biztonságos tárolásáról gondoskodni kell.
23. § (1) * Nincs helye lőfegyverhasználatnak
a) ha az olyan személy életét vagy testi épségét veszélyeztetné, akivel szemben a lőfegyverhasználat feltételei nem állnak fenn,
b) ha az intézkedés célja tárgyra vagy állatra leadott lövéssel is elérhető,
c) a fogvatartott szökésének megakadályozására, illetve szökése esetén elfogására.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik arra az esetre, ha a lőfegyverhasználat a fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett támadás, illetve ellenállás leküzdése miatt szükséges.
24. § (1) A lőfegyverhasználatot a következő sorrendben meg kell előznie
a) felhívásnak, hogy a felhívott személy az intézkedésnek tegyen eleget;
b) más kényszerítő eszköz alkalmazásának;
c) figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat következik;
d) figyelmeztető lövésnek.
(2) A lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések részben vagy teljesen mellőzhetők, ha az eset összes körülményei miatt ezek megtételére nincs idő, és a késedelem az élet közvetlen veszélyeztetésével járna.
Lőfegyverhasználat tömegben (csoportosulásban) lévő személlyel szemben
25. § (1) Lőfegyverhasználatnak tömegben (csoportosulásban) lévő személlyel szemben csak akkor van helye, ha az egyes személy elleni lőfegyverhasználat feltételei fennállnak. A lőfegyverhasználatnak az egyes személy ellen kell irányulnia.
(2) A tömegben (csoportosulásban) lévő személlyel szemben a lőfegyverhasználatot a következő sorrendben meg kell előznie
a) a tömeg (csoportosulás) szétoszlatására, illetőleg a jogellenes magatartás megszüntetésére irányuló felhívásnak;
b) a tömeg (csoportosulás) szétoszlatására irányuló egyéb kényszerítő eszköz alkalmazásának;
c) figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat következik;
d) figyelmeztető lövésnek.
(3) A tömegben (csoportosulásban) lévő személlyel szemben a lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések mellőzésére az egyes személy elleni lőfegyverhasználat szabályai az irányadók.
Kötelékben való fellépés
26. § (1) A hivatásos állomány tagjai kötelékben alkalmazhatók
a) fogolyzendülés felszámolására;
b) terrorcselekmény felszámolására;
c) túszok kiszabadítására;
d) megszökött fogvatartott felkutatására és elfogására;
e) a bv. szervet, illetőleg eszközeit, járműveit ért támadás elhárítására;
f) a bv. szervből, annak járműveiből való erőszakos kitörés megakadályozására;
g) a bv. szerv biztonságát sértő vagy ezzel közvetlenül fenyegető tömeges vagy erőszakos cselekmények megakadályozására, felszámolására;
h) a 13. § (3) bekezdésében meghatározott esetben.
(2) Kötelékben történő fellépés esetén a hivatásos állomány tagja a kötelék parancsnokának az utasítása szerint köteles eljárni.
Tömegoszlatás
27. § (1) Ha a fogvatartás és a bv. szerv biztonságát közvetlenül veszélyeztető tömeg a szétoszlásra, illetve a jogellenes cselekmény abbahagyására irányuló felszólításnak nem tesz eleget, a 18–21. §-okban meghatározott kényszerítő eszközök használata mellett a következő eszközök és intézkedések alkalmazhatók
a) vízsugár;
b) pirotechnikai eszköz, riasztólövés;
c) ingerlő vegyi eszköz;
d) kényszeroszlatás.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eszköz, illetve intézkedés alkalmazására a tömeget előzetesen figyelmeztetni kell.
(3) A tömeget a helyszínről való eltávozásában tilos korlátozni.
(4) Tömegoszlatásnál lőfegyverhasználatnak nincs helye.
IV/A. fejezet *
A fogvatartás biztonságát érintő kockázatok feltárását célzó elemző tevékenység *
27/A. § * (1) A bv. szervek a fogvatartás biztonságával összefüggő szolgálati feladatok hatékony ellátása érdekében, az e törvényben meghatározottak szerint a végrehajtás rendjét és a fogvatartás biztonságát érintő kockázatok, valamint a fegyelemsértést megvalósító cselekmények megelőzése, feltárása céljából információt gyűjthetnek, ennek eredménye, valamint az általuk kezelhető személyes adatok felhasználásával értékelő és elemző tevékenységet (a továbbiakban: biztonsági kockázatelemzés) végezhetnek.
(2) A biztonsági kockázatelemzést az Országos Parancsnokságnak és az intézeteknek az országos parancsnok által kijelölt szervezeti egységei (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: erre feljogosított szervezeti egység) végzik.
(3) Ha a biztonsági kockázatelemzés során olyan adat keletkezik, amely alapján büntetőeljárás megindításának lehet helye, vagy amelynek ellenőrzése más szerv hatáskörébe tartozik, az Országos Parancsnokság biztonsági kockázatelemzésre feljogosított szervezeti egységének vezetője (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: az Országos Parancsnokság szervezeti egységének vezetője) haladéktalanul feljelentést tesz, vagy az adatot a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnek továbbítja.
27/B. § * Az erre feljogosított szervezeti egység a 27/A. § (1) bekezdésében meghatározott célból
a) együttműködő személyt vehet igénybe,
b) a fogvatartottat, hozzájárulása esetén a szabadult fogvatartottat meghallgathatja,
c) valótlan vagy megtévesztő információt adhat át,
d) sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó csapdát alkalmazhat.
27/C. § * Az Országos Parancsnokság szervezeti egységének vezetője a biztonsági kockázatelemzés keretében együttműködő fogvatartottnak a Bv. tv. 165. §-a szerint jutalomban részesítését kezdeményezheti vagy őt közvetlenül pénzjutalomban részesítheti.
27/D. § * (1) A 27/B. § c) pontja szerinti információ átadására az Országos Parancsnokság szervezeti egysége vezetőjének előzetes jóváhagyásával kerülhet sor.
(2) A 27/B. § c) pontja szerinti információ továbbításához együttműködő személy is igénybe vehető.
(3) A 27/B. § c) pontja szerinti információ átadása
a) fegyelmi eljárásban történő kihallgatás, illetve bizonyítási cselekmény során nem alkalmazható,
b) nem tartalmazhat a törvénnyel össze nem egyeztethető ígéretet, és
c) nem valósíthat meg fenyegetést vagy felbujtást, továbbá nem terelheti az érintett személyt annál súlyosabb cselekmény elkövetése felé, mint amelyet eredetileg elkövetni tervezett.
27/E. § * (1) Csapda alkalmazására az Országos Parancsnokság szervezeti egysége vezetőjének előzetes jóváhagyásával kerülhet sor.
(2) A csapda alkalmazásához együttműködő személy is igénybe vehető.
(3) Csapda alkalmazása során tiltott tárgyat az erre feljogosított szervezeti egység nem helyezhet el.
(4) Csapda alkalmazása nem valósíthat meg felbujtást, továbbá nem terelheti az érintett fogvatartottat fegyelemsértést megvalósító cselekmény elkövetésére vagy annál súlyosabb cselekmény elkövetése felé, mint amelyet eredetileg elkövetni tervezett.
27/F. § * Az erre feljogosított szervezeti egység a biztonsági kockázatelemzés során
a) a Bv. tv. 76. § (2) bekezdése szerinti személyes adatokat,
b) a fogvatartotti nyilvántartás és a kapcsolattartói nyilvántartás adatait,
c) a Bv. tv. szerinti biztonsági intézkedés alkalmazása és a fegyelmi eljárás lefolytatása során ismertté vált személyes adatokat, valamint
d) az elektronikus megfigyelési eszköz által rögzített felvételt és az abban szereplő személyes adatot – a Bv. tv. 150. § (7) bekezdésében meghatározott korlátok között –
kezeli.
V. fejezet
A fogvatartott nyilvántartása
28. § (1) A fogvatartottról a fogvatartó bv. szerv helyi, az Országos Parancsnokság központi nyilvántartást vezet.
(2) * A nyilvántartás kiterjed
a) a fogvatartott személyazonosító adataira, Társadalombiztosítási Azonosító Jelére és fényképére;
b) lakcímére;
c) * a fogvatartott személyi azonosítójára;
d) a végrehajtás során a büntetés-végrehajtás e törvényben meghatározott feladatai ellátásához és a fogvatartott jogainak a gyakorlásához szükséges adatokra, iratokra;
e) a büntetőeljárásban, illetve a fogvatartottal kapcsolatos egyéb – bírósági, ügyészségi, közjegyzői, államigazgatási – eljárásban keletkezett azon iratokra, amelyeket jogszabály rendelkezése alapján a bv. szervezet részére meg kell küldeni.
(3) * Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás a fogvatartás tényére, a büntetés és az intézkedés nemére, mértékére és végrehajtási fokozatára, a kényszerintézkedés típusára és tartamára, valamint a végrehajtással összefüggő alapvető adatokra, így különösen a végrehajtás megkezdésére, megszakítására, félbeszakítására, kitöltésére, megszűnésére, illetve megszüntetésére, a reintegrációs őrizetbe helyezés és a feltételes szabadságra bocsátás tényére vonatkozóan közhiteles nyilvántartásnak minősül.
28/A. § * (1) A bv. szervezet a büntetés-végrehajtás rendjének és biztonságának megőrzése érdekében és a kapcsolattartó személyazonosságának a látogatás, a telefonon és telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartás alkalmából történő megállapítása és ellenőrzése, valamint a fogvatartott más személyekkel fenntartott kapcsolattartási jogának biztosítása céljából nyilvántartja mindazoknak a személyeknek a személyes adatait, akikkel a fogvatartott kapcsolatot tart fenn (a továbbiakban: kapcsolattartó). A kapcsolattartók nyilvántartása kiterjed a kapcsolattartó *
a) családi és utónevére,
b) * lakcímére vagy értesítési címére,
c) * telefonszámára, ha az a kapcsolattartás módja miatt indokolt,
d) * kapcsolattartói minőségére,
e) születési helyére és idejére,
f) * anyja születési nevére,
g) * elektronikus levelezési címére, a telekommunikációs kapcsolattartás időpontjáról való értesítés érdekében, ha az a kapcsolattartás módja miatt indokolt,
h) * telekommunikációs alkalmazásban regisztrált azonosító nevére, ha az a kapcsolattartás módja miatt indokolt,
i) * arcképmás-azonosításhoz szükséges adatára és
j) * hangazonosításhoz szükséges adatára.
(1a) * Az (1) bekezdés szerinti
a) arcképmás-azonosításhoz szükséges adat alatt az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvényben meghatározott arcképmás és arcképprofil fogalmat,
b) hangazonosításhoz szükséges adat alatt az informatikai eszköz igénybevételével készített és feldolgozható hangmintát
kell érteni.
(2) A bv. szervezet nyilvántartja a hivatalos minőségben kapcsolatot tartó védő és jogi képviselő *
a) családi és utónevét,
b) születési helyét és idejét vagy hivatása gyakorlására való jogosultságot igazoló igazolványa vagy szolgálati igazolványa számát,
c) lakcímét vagy székhelyét,
d) telefonszámát,
e) * kapcsolattartói minőségét,
f) a hivatalos kapcsolatot megalapozó, azt igazoló okmány megnevezését és számát,
g) * elektronikus levelezési címét a telekommunikációs kapcsolattartás időpontjáról való értesítés érdekében, ha az a kapcsolattartás módja miatt indokolt, és
h) * telekommunikációs alkalmazásban regisztrált azonosító nevét, ha az a kapcsolattartás módja miatt indokolt.
(3) * A bv. szervezet az (1) bekezdés g) és h) pontja szerinti, valamint a (2) bekezdés g) és h) pontja szerinti adatokat kizárólag a bv. szerv által nyújtott elektronikus kapcsolattartási forma igénybevétele esetén tartja nyilván.
(4) * A telekommunikációs eszköz útján biztosított elektronikus kapcsolattartás során a kapcsolattartó személy és a hivatalos minőségben kapcsolattartó személy személyazonosság igazolására alkalmas okmányának felmutatásával azonosítja magát. A hivatalos minőségben kapcsolattartó személynek a hivatása gyakorlására való jogosultságot igazoló igazolványát, továbbá – ha annak ellenőrzésére még nem került sor – az első alkalommal történő kapcsolatfelvétel esetén a hivatalos kapcsolattartást megalapozó okiratot is fel kell mutatnia.
(5) * A (4) bekezdés szerinti azonosítás során, ha a személyazonosság igazolására alkalmas okmányon szereplő adatok a kapcsolattartói nyilvántartásban szereplő adatokkal nem egyeznek, illetve az arcképmás vizuális összevetése alapján az azonosság tekintetében kétség merül fel, vagy a kapcsolattartásra jelentkező személy a bv. szerv felhívása ellenére nem mutatja fel a (4) bekezdésben meghatározott igazolványt vagy okiratot, a kapcsolattartásra nem kerülhet sor.
(6) * A kapcsolattartó arcképmás-azonosításhoz, illetve hangazonosításhoz szükséges adatát kapcsolatfelvételkor lehet rögzíteni.
(7) * Ha a bv. szerv a kapcsolattartó arcképmás-azonosítását vagy hangazonosítását emberi közreműködés nélkül végzi, és a kapcsolattartásra nem kerülhet sor, mert az azonosságot illetően kétség merül fel vagy egyértelműen megállapítható, hogy az azonosítandó arcképmás vagy hangminta nem azonos a kapcsolattartóéval, az erről való döntést a személyi állomány tagja hozza meg.
(8) * A kapcsolattartó
a) arcképmás-azonosításhoz szükséges adata a bv. szerv területére történő be- és a kiléptetése, valamint a bv. szerv területén belül a tartózkodási helyének figyelemmel kísérése céljából az elektronikus megfigyelési eszköznek az arcképfelismerő rendszerrel,
b) hangazonosításhoz szükséges adata a kapcsolattartáshoz való jogosultság ellenőrzése körében a hangfelismerő rendszerrel
való összekapcsolása során felhasználható.
(9) * A bv. szervezet a Bv. tv. 3. § 9. pontjában meghatározott hivatalos minőségben kapcsolattartó arcképmás-azonosításához szükséges adatát a bv. szerv területére történő be- és a kiléptetése, valamint tartózkodási helyének figyelemmel kísérése céljából kezeli és az elektronikus megfigyelési eszköznek az arcképfelismerő rendszerrel való összekapcsolása során felhasználhatja. Az arcképmás-azonosításhoz szükséges adatot – kivéve, ha az adatkezeléshez a hivatalos minőségben kapcsolattartó a további kapcsolattartás során a be- és a kiléptetés megkönnyítése céljából hozzájárul – a kapcsolattartást követően haladéktalanul törölni kell.
28/B. § * (1) * A bíróság vagy az ügyészség értesítése alapján a fogva tartó bv. szerv nyilvántartja a sértettnek, illetve a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 52. §-a alapján a sértett jogait gyakorló személynek a sértettet érintő bűncselekménnyel összefüggésben a fogvatartott szabadulásáról vagy szökéséről történő értesítésre vonatkozó kérelmével kapcsolatos adatokat.
(2) Az (1) bekezdés alapján a következő személyes adatokat kell nyilvántartani:
a) a kérelmező családi és utónevét, és
b) * a kérelmező által megadott lakcímet vagy értesítési címet.
29. § (1) * Az adatkezelő szerv – a 28/B. § (2) bekezdésében meghatározott adatok kivételével – az általa kezelt adatokat továbbítja, valamint az iratokról teljes körű tájékoztatást ad *
a) * a miniszter,
b) a bíróság,
c) az ügyészség,
d) * a rendőrség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv,
e) a nemzetbiztonsági szolgálatok,
f) * a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
részére.
(2) * Az (1) bekezdésben nem említett állami szervek, nemzetközi és egyéb szervezetek, továbbá az állampolgárok részére – törvényben meghatározott esetben hivatalból, egyébként kérelemre – a feladataik ellátásához, illetve a jogaik érvényesítéséhez szükséges adatokat – a 28/B. § (2) bekezdésében meghatározott adatok kivételével – az adatkezelő szerv továbbítja, valamint az iratokról tájékoztatást ad.
(3) Az adatszolgáltatásra irányuló kérelemnek az adatkérés indokát, jogszabályi alapját, illetve az adatszolgáltatáshoz fűződő érdek igazolását kell tartalmaznia.
(4) A fogvatartott adatai – személyazonosításra alkalmatlan módon – statisztikai és tudományos célra felhasználhatók.
29/A. § * (1) * A 28/B. § (2) bekezdésében meghatározott adatok kivételével a büntetés-végrehajtási szervezet által kezelt személyes adat az Európai Unió tagállamai, valamint az Európai Unió által létrehozott nemzetközi bűnüldöző szervezetek részére az Európai Unió jogi aktusának végrehajtását szolgáló törvény, illetve két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés alapján az e törvényben meghatározott célból adható át.
(2) Amennyiben lehetséges, az adattovábbítás esetén csatolni kell azon információkat, amelyek lehetővé teszik az átvevő számára, hogy megítélje az adatok pontosságát, teljességét, naprakészségét és megbízhatóságát.
(3) Az adattovábbítás során utalni kell a személyes adat kezelése során érvényesítendő korlátozásokra, valamint az adatkezelés adatkezelő szerv által meghatározott lehetséges időtartamára.
(4) * Harmadik ország hatósága, valamint az (1) bekezdésben megjelölt nemzetközi szervezeteken kívüli nemzetközi szervezet részére nemzetközi szerződés alapján az e törvényben meghatározott célból az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén is csak akkor továbbítható személyes adat, ha a harmadik ország átvevő hatósága vagy az átvevő nemzetközi szerv feladata bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása. A 28/B. § (2) bekezdésében meghatározott adat nem továbbítható harmadik ország hatósága, valamint az (1) bekezdésben megjelölt nemzetközi szervezeteken kívüli nemzetközi szervezet részére.
(5) Az Európai Unió tagállamának illetékes hatósága, az Európai Unió által létrehozott nemzetközi bűnüldöző szervezet, illetve harmadik ország illetékes hatóságai, valamint az (1) bekezdésben megjelölt nemzetközi szervezeteken kívüli más nemzetközi szervezet által továbbított vagy hozzáférhetővé tett személyes adat harmadik ország, valamint az (1) bekezdésben megjelölt nemzetközi szervezeteken kívüli nemzetközi szervezet részére a (4) bekezdésben meghatározott feltételek megléte esetén akkor továbbítható, ha az adatot átadó hatóság, szervezet – nemzeti jogának, illetve nemzetközi szerződésben foglaltaknak megfelelően – hozzájárult az adat átadásához.
30. § (1) A fogvatartott adatait a bv. szervezet, illetve az adatokról tájékoztatást kérő szervek, szervezetek és állampolgárok kizárólag a jogszabályban meghatározott feladataik törvényes ellátásához, illetve a kérelemben említett jog érvényesítéséhez használhatják fel.
(2) A fogvatartott a róla nyilvántartott adatokat – a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – megismerheti, kérheti a téves adatok kijavítását és a jogellenesen nyilvántartott adatok törlését. A fogvatartott ilyen kérelmét teljesíteni kell.
(3) * Nem hozható a fogvatartott tudomására a fogvatartás biztonságát érintő azon adat, mely olyan intézkedéssel kapcsolatban keletkezett, amelyet a fogvatartott törvényi rendelkezés következtében eltűrni köteles. A fogvatartott szabadulásakor a minősített adat kivételével – kérésére – ezeket az adatokat is megismerheti.
(4) A fogvatartottnak az adataival való rendelkezési joga nem sértheti a bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervek működéséhez, az állami és az önkormányzati feladatok ellátásához szükséges adatok használatához fűződő közérdek érvényesítését.
31. § Az adatkezelő szerv gondoskodik a nyilvántartott adatok védelméről, az arra jogosultak megfelelő tájékoztatásáról, az adatokhoz való illetéktelen hozzáférés, közlés, megváltoztatás vagy törlés megakadályozásáról.
32. § * (1) A fogvatartottról felvett adatokat az adatkezelő szerv a büntetés, intézkedés végrehajtásától vagy a végrehajthatóság megszűnésétől számított huszonöt évig köteles megőrizni.
(2) A fogvatartott szabadulásakor a kapcsolattartó adatait a kapcsolattartók nyilvántartásából törölni kell.
(3) * A 28/B. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat a fogvatartott szabadulásakor a nyilvántartásból törölni kell.
(4) * A fogvatartottal szemben indult újabb büntetőeljárásra vonatkozó adatokat a fogvatartotti nyilvántartásból törölni kell, ha a fogvatartottat felmentették vagy vele szemben a büntetőeljárást megszüntették.
33. § *
VI. fejezet
Záró rendelkezések
Értelmező rendelkezések
34. § (1) E törvény alkalmazásában
a) a jogszabályon, a ruházaton, a csoportosuláson, a tömegen, a katasztrófán és a rendvédelmi szerven a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 97. §-ának (1) bekezdésében meghatározott fogalmakat kell érteni;
b) * fogvatartott: aki a szabadságelvonással járó büntetést, intézkedést, büntetőeljárási kényszerintézkedést, az elzárást bv. szervnél tölti;
c) * a gazdasági társaságoknál és a fogvatartottak foglalkoztatását végző költségvetési szerveknél a fogvatartottak foglalkoztatásából eredő sajátos többletkiadásokon különösen
1. a munkahelyekre telepített biztonsági berendezések üzemeltetésének, javításának, felújításának,
2. a fogvatartottak betanításának, gyakori cserélődésének, és a munkájuk szakmai felügyeletének,
3. a munka termelékenységének és minőségének alacsonyabb szintjéből eredő selejt, hulladék keletkezésének és a többlet anyag felhasználásának,
4. a nem megfelelő képzettség, illetve a termelési eszközök gyakorlatlan kezelése miatti javításoknak, karbantartásoknak, pótalkatrész készletezéseknek,
5. a fogvatartottak jogszabályokban előírt előállításából és a szállításából eredő termeléskiesésnek
a kiadásait kell érteni.
(2) Az e törvényben foglaltakat – eltérő rendelkezés hiányában – valamennyi fogvatartottra alkalmazni kell.
(3) Ahol jogszabály fegyveres testületet, rendvédelmi szervet vagy ezek tagját említi, azon a bv. szervezetet, illetőleg annak hivatásos állományú tagját is érteni kell.
Felhatalmazó rendelkezések
35. § (1) * Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a gazdasági társaságoknál a fogvatartottak foglalkoztatásából eredő sajátos többletkiadások számbavételének a módját és a megtérítés rendjét,
b) azon szerveket, amelyekre a 9/A. § (2) bekezdése alapján fennálló ellátási kötelezettség kiterjed, valamint a termékek és szolgáltatások e szervek részére való átadásának-átvételének és azok ellentételezésének rendjét. *
(2) * Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg
a) *
b) a bv. szervezet szolgálati szabályzatát; *
c) * a Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályokat;
d) a bv. szervek területére való belépés, a tartózkodás és a kilépés részletes szabályait; *
e) *
f) * a bv. szervezet munkaügyi ellenőrzésére vonatkozó eltérő rendelkezéseket;
g) *
h) * azon termékeket és szolgáltatásokat, amelyekre a büntetés-végrehajtási szervezetet ellátási kötelezettség terheli, azon szerveket, amelyekre a 9/A. § (1) bekezdése alapján fennálló ellátási kötelezettség kiterjed, valamint a termékek és szolgáltatások e szervek részére való átadásának-átvételének és azok ellentételezésének rendjét. *
36-45. § *
Hatálybalépés
46. § * Ez a törvény a kihirdetését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.
Az Európai Unió jogának való megfelelés *
47. § * E törvény 29. §-a, 29/A. §-a és 32. §-a a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározatnak való megfelelést szolgálja.
47/A. § * E törvény 28/B. §-a a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikk (5) és (6) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
