Törvénytár
1994. évi LXVI. törvény
a Bérgarancia Alapról *
Az Országgyűlés a munkavállalók szociális biztonságának elősegítése érdekében, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 54. §-a alapján, a következő törvényt alkotja:
1. § (1) * A bérgarancia-eljárás keretében
a) * a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a munkavállalóval szemben fennálló kiegyenlíthetetlen bértartozásából,
b) a felszámolás alatt álló kölcsönbevevő által a kölcsönbeadó részére a kölcsönzött munkavállaló után meg nem fizetett kölcsönzési díjból,
c) * a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek az iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, közérdekű nyugdíjas szövetkezet (a továbbiakban: nyugdíjas szövetkezet) részére meg nem fizetett szolgáltatási díjból
az e törvény által meghatározott összeg előlegezhető meg.
(1a) * Bérgarancia eljárás keretében a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.) szerinti adósságrendezési eljárás alatt álló, az Are. tv. 5. § 19. pontjában felsorolt egyéni vállalkozók számára a bértartozásaik kifizetéséhez bérgarancia célú pénzügyi támogatás előlegezhető meg, visszatérítendő állami támogatásként.
(1b) * Az (1) és (1a) bekezdés alapján megelőlegezett támogatás visszatérítendő állami támogatás (a továbbiakban együttesen: támogatás).
(1c) * Az (1a) bekezdés szerinti támogatás az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSz) 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, amely csekély összegű támogatásként, az (1a) bekezdés szerinti egyéni vállalkozók főtevékenységétől függően az 1407/2013/EU bizottsági rendelet, az 1408/2013/EU bizottsági rendelet vagy a 717/2014/EU bizottsági rendelet alapján nyújtható.
(2) * E törvény alkalmazásában
a) * felszámolás: a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szerinti felszámolás, továbbá az Európai Unió államának és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam (a továbbiakban: EGT állam) joga szerinti bármely olyan eljárás, amely alapján
aa) a munkáltató fizetésképtelensége alapján az adott tagállam joga szerinti kollektív eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmet terjesztettek elő, amely a munkáltató vagyona feletti rendelkezési joga részleges vagy teljes elvonásával, valamint felszámoló vagy hasonló feladatot ellátó személy (a továbbiakban: felszámoló) kinevezésével jár, és
ab) az említett rendelkezések alapján az illetékes hatóság vagy bíróság döntött az eljárás megkezdéséről, vagy megállapította, hogy a munkáltató vállalkozása vagy üzeme végleg megszűnt, és a rendelkezésre álló eszközök nem elegendőek az eljárás megkezdéséhez;
b) * kényszertörlési eljárás: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) VIII/A. fejezete szerinti eljárás;
c) * gazdálkodó szervezet: a Cstv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt minden gazdálkodó szervezet, továbbá minden olyan, valamely EGT tagállam joga szerint alakult egyéb szervezet, amely az a) vagy b) pontokban írottak alapján felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt állhat;
d) * bértartozás:
da) a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló gazdálkodó szervezetet – mint munkáltatót – terhelő, a Cstv. szerint felszámolási költségnek minősülő minden munkabértartozás, ideértve a betegszabadság időtartamára járó díjtartozást, valamint a munkaviszony megszűnésével összefüggésben járó, a Cstv. 57. § (3) bekezdése szerint elszámolható végkielégítés-tartozást is; *
db) az Are. tv. szerinti adósságrendezési eljárás alatt álló, az Are. tv. 5. § 19. pontjában felsorolt adós egyéni vállalkozót – mint munkáltatót – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján terhelő munkabértartozás, végkielégítés-tartozás, valamint a betegszabadság időtartamára fizetendő díjtartozás;
e) * kölcsönbeadó: az Mt. 214. § (1) bekezdés b) pontjában és 215. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkáltató;
f) * kölcsönvevő: az Mt. 214. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott munkáltató;
g) * felszámolási eljárás: a Cstv. szerinti felszámolási eljárás;
h) * Bérgarancia biztos: a Ctv. 117/A. § (4) bekezdés szerinti személy;
i) * díj: az iskolaszövetkezetet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetét, nyugdíjas szövetkezetet terhelő azon díj, illetve egyéb bérjellegű juttatás, amely az iskolaszövetkezeti, nyugdíjas szövetkezeti tagot, valamint a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagját, a külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján személyes közreműködésének időtartamára tekintettel megilleti vagy megillette;
j) * kölcsönzési díj: az az ellenérték, amelynek fejében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi vagy átengedte;
k) * szolgáltatási díj: az az ellenérték, amelynek fejében az iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, nyugdíjas szövetkezet a szolgáltatását igénybe vevő részére – a külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján személyesen közreműködő tag által történő teljesítés útján – szolgáltatást nyújt vagy nyújtott;
l) * személyesen közreműködő iskolaszövetkezeti, nyugdíjas szövetkezeti tag, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagja: az iskolaszövetkezetnek, nyugdíjas szövetkezetnek, valamint a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének a külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján személyesen közreműködő tagja.
(2a) * A (2) bekezdés d) pontjában, valamint i)–k) pontjaiban foglaltak alkalmazása szempontjából csak el nem évült követelés vehető figyelembe.
(3) * A támogatás a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás kezdő időpontja előtt megszűnt munkaviszonyból származó bértartozások fedezetéül is szolgál.
(4) * A támogatás forrásául a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap (a továbbiakban: Alap) bérgarancia alaprésze szolgál.
(5) * Az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltakkal kapcsolatos támogatásra az e törvényben foglaltakat a 11–13. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(6) * Az (1a) bekezdésben meghatározott támogatásra az e törvényben foglaltakat a (7)–(13) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(7) * Az adósságrendezési eljárás alatt álló egyéni vállalkozó adóst az adósságrendezési eljárás kezdeményezése előtt belföldön létesített munkaviszonyból származó bértartozása megfizetéséhez illeti meg támogatás arra az időszakra, amikor a foglalkoztatás szokásos munkavégzési helye belföld.
(8) * A támogatás iránti kérelem akkor nyújtható be, ha a munkavállaló az adósságrendezési eljárásba hitelezőként bejelentkezett, és igazolni tudja, hogy az egyéni vállalkozó adóssal szemben lejárt esedékességű bérkövetelése van vagy az adósságrendezési eljárás alatt ilyen követelése keletkezik, és ezek megfizetésére az adós adósságrendezésbe vont bevételei nem nyújtanak fedezetet. Az adósságrendezési eljárás alatt keletkezett bérkövetelésekre akkor nyújtható be támogatási igény, ha az adós az egyéni vállalkozói tevékenységét az adósságrendezési eljárás alatt is folytatja, és ebből a tevékenységéből származó bevételeiből nem tudja az Are. tv. 45. § (5) bekezdés f) pontjában meghatározott összegű munkabért kifizetni.
(9) * Az adós a támogatás iránti kérelmet bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerve útján, bírósági adósságrendezési eljárásban pedig a kijelölt családi vagyonfelügyelő útján nyújtja be az állami foglalkoztatási szervhez. A kérelem adataira vonatkozóan az adóst adatszolgáltatási kötelezettség terheli, felelős azért, hogy az adatszolgáltatás tartalma megfeleljen az e törvényben foglaltaknak. Az adatszolgáltatás dokumentumát és a támogatás iránti kérelmet az adósnak alá kell írnia.
(10) * A támogatás iránti kérelmet az állami foglalkoztatási szervhez a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerve és a családi vagyonfelügyelő a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzétettek szerint, elektronikus formában nyújtja be. Az állami foglalkoztatási szerv a nyilatkozatokat elektronikus formában, annak megváltoztathatatlanságát biztosító zárt informatikai rendszerben tárolja.
(11) * A támogatás iránti kérelem tartalmazza
a) az adós egyéni vállalkozót azonosító adatokat (családi és utónév, születési családi és utónév, születési hely és idő, anyja születési családi neve és utóneve, lakcím, értesítési cím, elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó hivatalos elérhetőség, hatósági (kamarai) nyilvántartási szám, adószám, KSH azonosító szám),
b) az adósságrendezési eljárás adatait (adósságrendezési nyilvántartási szám, adósságrendezési eljárás megindításának időpontja),
c) bírósági adósságrendezési eljárás esetén
ca) a bírósági adósságrendezési eljárás ügyszámát,
cb) a bírósági adósságrendezési eljárás megindításának időpontját,
cc) a családi vagyonfelügyelőt azonosító adatokat (név, születési név, születés hely és idő, értesítési cím, elektronikus levélcím, telefonszám),
cd) a családi vagyonfelügyelőt foglalkoztató Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervének nevét, címét, telefonszámát, elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó hivatalos elérhetőségét),
d) munkavállalónkénti bontásban a támogatás megállapításához szükséges következő adatokat:
da) a kérelem alapjaként meghatározott bérkifizetési napok,
db) a munkavállalónak ki nem fizetett bértartozás, a bértartozásból bérgarancia támogatásként igényelt összeg,
dc) annak megjelölése, hogy a kérelem a 7. § (1) bekezdésén vagy (2) bekezdésén alapul,
dd) a munkavállaló adósságrendezési eljárás alatti foglalkoztatásának indokoltsága,
de) a munkavállaló neve, születési neve, anyja neve, lakcíme, az adóssal fennálló munkaviszony kezdete, megszűnése, társadalombiztosítási azonosító jele, adóazonosító száma, munkaköre, bankszámláját vezető pénzügyi intézmény neve, a bankszámla száma.
(12) * Az állami foglalkoztatási szerv a támogatás összegéből a munkavállalót terhelő közterhek levonásáról, befizetéséről, és a bértartozás munkavállaló részére történő kifizetéséről az adóst – bírósági adósságrendezési eljárás esetén a családi vagyonfelügyelőt is – értesíti. A munkabérrel és annak közterhei megfizetésével összefüggő bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségek az adós egyéni vállalkozót terhelik.
(13) * Az állami foglalkoztatási szerv a támogatási jogviszonnyal összefüggésben nyilvántartja és kezeli az adós egyéni vállalkozó, a munkavállalók, a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervei, valamint az eljáró családi vagyonfelügyelők (11) és (12) bekezdésben felsorolt adatait. Az állami foglalkoztatási szerv a bérgarancia célú támogatási igények elbírálása, kifizetése, a támogatással történő elszámoltatás, a támogatás visszatérítése, a jogosulatlanul felvett támogatás visszafizettetése és egyéb, az e törvényben meghatározott feladatai teljesítése érdekében az Are. tv. 16. §-a szerinti adósságrendezési nyilvántartásból adatokat igényelhet, a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervétől és a családi vagyonfelügyelőtől tájékoztatást kérhet. A Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerve adatot szolgáltat az állami foglalkoztatási szervnek arról, ha az adósságrendezési eljárás befejeződött, és megküldi részére az eljárást befejező határozatot. A Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerve adatot szolgáltat az állami foglalkoztatási szervnek arról, ha az adós ellen a bírósági mentesítő határozat hatályon kívül helyezése iránt indul eljárás. Az állami foglalkoztatási szerv a (11), (12) és e bekezdés alapján kapott adatokat az Are. tv. szerinti adósságrendezési mentesítési eljárás befejezésétől számított öt évig, ha pedig a bírósági mentesítő határozat hatályon kívül helyezése iránt indult bírósági eljárás, ennek befejeződésétől számított öt évig kezelheti.
2. § * (1) * Ha a felszámoló a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatott, szokásos magyarországi munkavégzési hellyel rendelkező munkavállalókkal szemben fennálló bértartozást a felszámolás kezdő időpontját követően a felszámolási költségek fedezetét jelentő bevételek hiánya miatt a bérfizetési napon – ideértve a 7. § (4) bekezdésében meghatározott esetet is – nem tudja kielégíteni, haladéktalanul kérelmet nyújt be az állami foglalkoztatási szervhez visszatérítendő támogatás iránt. Ettől eltérően, a 2/B. § (3) bekezdésében és a 7. § (2) bekezdésében foglalt esetben a felszámoló a feltételek fennállása esetén kérelmet nyújthat be.
(2) * Az (1) bekezdés szerinti kérelem nem terjeszthető elő a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet olyan munkavállalója tekintetében, aki
a) nem magyarországi szokásos munkavégzési hellyel rendelkezik,
b) a felszámolóval a felszámolás elrendelésekor vagy azt megelőző fél éven belül tagsági (részvényesi) jogviszonyban, vagy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, illetőleg állt, vagy
c) * a felszámolónak vagy a felszámoló szervezet b) pontban meghatározott munkavállalójának a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója.
(2a) * Az (1) bekezdésben rögzített, a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatott, szokásos magyarországi munkavégzési hellyel rendelkező munkavállalók körébe tartoznak a megszűnt magán nevelési-oktatási intézmény munkavállalói is, a nevelési-oktatási intézmény fenntartójára törvény rendelkezése alapján átszállt, a munkavállalók elmaradt munkabérét érintő kötelezettségekkel összefüggésben.
(2b) * E törvény alkalmazásában szokásos magyarországi munkavégzési hellyel rendelkezőnek kell tekinteni az Európai Unió valamely tagállamában időszakos jelleggel, legfeljebb huszonnégy hónap időtartamra kiküldetésben lévő, magyar munkajog hatálya alá tartozó munkavállalót is.
(3) * Vitás esetben az állami foglalkoztatási szerv, a felszámoló, vagy a munkavállaló kérelmére a munkaügyi perben eljáró bíróság tizenöt napon belül, nemperes eljárásban dönt arról, hogy a munkavállaló szokásos munkavégzési helye Magyarországon található-e.
(4) * A (3) bekezdés szerinti nemperes eljárásban a munkaügyi perben eljáró bíróság illetékességét az eljáró állami foglalkoztatási szerv székhelye határozza meg, eljáró állami foglalkoztatási szerv hiányában a Fővárosi Törvényszék az illetékes.
2/A. § * (1) A külföldi gazdálkodó szervezet felszámolása esetén a 2. § (1) bekezdése szerinti kötelezettség a külföldi gazdálkodó szervezet felszámolóját terheli.
(2) A külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepe ellen Magyarországon indult felszámolási eljárás esetén a fenti kötelezettség a fióktelep munkavállalói tekintetében a fióktelep felszámolóját terheli.
(3) * A támogatást forintban kell megállapítani és kifizetni, tekintet nélkül arra, hogy a munkabér forintban vagy más pénznemben került megállapításra. A forinttól eltérő pénznemben megállapított bértartozás esetében a támogatás igényléséhez az átváltás irányadó árfolyamának a Magyar Nemzeti Bank által közzétett – az elmaradt bérfizetés napján érvényes – középárfolyamát kell tekinteni. A Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett pénznemben megállapított bértartozás esetében az összeget először az Európai Központi Bank által közzétett középárfolyamon kell euróra átváltani. Eltérő esedékességű bértartozásokat magába foglaló bértartozás esetében az átváltást az adott bérre irányadó bérfizetési nap adatai szerint kell átváltani és a kérelmezett támogatási összeget ezen összegek figyelembevételével kell meghatározni.
(4) * A bértartozás forintra történő átváltása esetén az átváltásról kimutatást kell készíteni, amely munkavállalónként tartalmazza az átváltott bér összegét és pénznemét, az adott bérre irányadó bérfizetési napot, az átváltás során alkalmazott árfolyamot, valamint a bér forintban meghatározott összegét. A kimutatást a kérelemhez csatolni kell.
(5) * Külföldi gazdálkodó szervezet felszámolása esetén a támogatás megállapításának feltétele a támogatással érintett munkavállalók magyar nyelvű munkaszerződésének vagy nem magyar nyelvű munkaszerződés esetén, a munkaszerződés hiteles fordításának benyújtása. Az állami foglalkoztatási szerv a tényállás megalapozottságához további dokumentumokat, illetve azok magyar nyelvű fordítását is kérheti.
2/B. § * (1) * Az állami foglalkoztatási szerv köteles a támogatást megállapítani, ha a támogatás iránti kérelem az e törvényben foglaltaknak megfelel.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a 7. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a támogatást az állami foglalkoztatási szerv vezetője mérlegelési jogkörben állapítja meg. Döntése meghozatalakor mérlegeli, hogy
a) a kérelemben meghatározott jogosultakkal szemben fennálló munkabértartozás tartalmaz-e állásidőre járó díjazást, illetve
b) a támogatás megállapítása a kérelem benyújtását követő hat hónap alatt – ismételt kérelem esetén az első, 7. § (2) bekezdése alapján benyújtott kérelemben meghatározott határidőig – várhatóan elősegíti-e a felszámolási eljárás lezárását, illetve a felszámolás alatt álló szervezet eszközeinek értékesítését, munkaerő-állománya új munkáltatónál történő továbbfoglalkoztatását (reorganizációt).
(3) * Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a gazdálkodó szervezettel fennálló munkaviszony a felszámolás kezdetét követően jött létre, a támogatást az állami foglalkoztatási szerv vezetője mérlegelési jogkörben állapítja meg. Döntése meghozatalakor a (2) bekezdésben megjelölt szempontokat, valamint – különös tekintettel a Cstv. 27/A. § (13) bekezdésére – a munkavállaló által ellátandó feladatok figyelembevételével a foglalkoztatás indokoltságát mérlegeli.
3. § * (1) A támogatás iránti kérelmet az állami foglalkoztatási szervhez a felszámoló vagy meghatalmazottja a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzétettek szerint, elektronikus formában nyújtja be. Az állami foglalkoztatási szerv a nyilatkozatokat elektronikus formában, annak megváltoztathatatlanságát biztosító zárt informatikai rendszerben tárolja. *
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem tartalmazza:
a) a gazdálkodó szervezet azonosító adatait,
b) a gazdasági tevékenység megkezdésének időpontját,
c) a gazdálkodó szervezet felszámolási vagy kényszertörlési eljárásának kezdő időpontját,
d) a kérelem alapjaként szereplő bérkifizetési napot, valamint a munkavállaló összes elmaradt bruttó munkabérének összegét,
e) a bérfizetés napján és az azt követően – a kérelem benyújtásáig – a gazdálkodó szervezet rendelkezésére álló saját forrás összegét,
f) az igényelt támogatásnak a rendelkezésre álló saját forrás figyelembevételével megállapított összegét,
g) külföldi gazdálkodó szervezet esetén
ga) a felszámolást elrendelő hatóság nevét és címét,
gb) a felszámolási eljárás lefolytatásának országában a bérgarancia támogatás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság nevét és címét,
gc) amennyiben rendelkezik ilyennel, a felszámoló képviseletében Magyarországon eljáró cég vagy személy azonosító adatait és elérhetőségeit,
h) a felszámoló azonosító adatait és elérhetőségeit,
i) a Bérgarancia biztos azonosító adatait és elérhetőségeit,
j) a kérelmező nyilatkozatait,
k) a munkavállaló nevét, születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, társadalombiztosítási azonosító jelét, adóazonosító jelét, lakcímét, munkaviszonyának kezdetét, bankszámlaszámát, számlavezető bank nevét, számlatulajdonos nevét;
l) a munkavállaló elmaradt bérére vonatkozó adatokat
m) * a munkavállaló elmaradt bérének az Alap bérgarancia alaprészéből igényelhető összegére vonatkozó adatokat.
4. § * (1) * Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályait az e törvényben meghatározott hatósági ügyben az e §-ban, valamint a 4/A–4/C. §-ban foglalt szabályok figyelembevételével kell alkalmazni.
(2) * A támogatás iránti kérelem elbírálására vonatkozó eljárás lefolytatására a Kormány által kijelölt állami foglalkoztatási szerv az illetékes.
(3) * A bérgarancia eljárásban az ügyintézési határidő 10 nap.
(4) *
4/A. § * (1) Az ügyfél az adatok megjelölésével kérheti az iratbetekintési jog korlátozását üzleti és más méltányolható magánérdekének védelmében. Az állami foglalkoztatási szerv a kérelemnek – a körülmények körültekintő mérlegelése alapján – akkor ad helyt, ha az adatok megismerésének hiánya az iratbetekintésre jogosultakat nem akadályozza jogaik gyakorlásában.
(2) Az iratbetekintési jog biztosítása érdekében az állami foglalkoztatási szerv megismerhetetlenné teszi azokat a személyes és védett adatokat, valamint az (1) bekezdés szerinti adatokat, amelyek megismerésére az iratbetekintésre jogosult személy egyébként nem jogosult.
(3) Ha az állami foglalkoztatási szerv hivatalból nem tudja megállapítani, hogy az iratbetekintési kérelem benyújtásakor az iratbetekintés korlátozásának az okai fennállnak-e, az üzleti és más méltányolható magánérdek alapján védelemre jogosultat nyilatkozattételre hívja fel. Az iratbetekintés nem tagadható meg, ha a jogosult határidőben nem nyilatkozik.
4/B. § * Az e törvényben meghatározott ügyekben
a) hiánypótlásra felhívásnak legfeljebb két ízben van helye,
b) az állami foglalkoztatási szerv döntése szóban nem közölhető.
4/C. § * (1) A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az állami foglalkoztatási szervtől a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.
(2) A határidő lejárta után a kötelezett – feltéve, hogy a végrehajtást még nem indították meg – az (1) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt.
5. § * (1) A támogatás kamatmentes. *
(2) * A támogatás megállapítása esetén az állami foglalkoztatási szerv a döntés meghozatalától számított 5 napon belül intézkedik az Alap bérgarancia alaprészéből *
a) a 7. § (1) és (2) bekezdése szerint meghatározott bértartozás – a munkavállalót terhelő közterhekkel csökkentett – összegének a munkavállaló részére történő kifizetéséről,
b) a munkavállalót terhelő közterheknek az állami adó- és vámhatóság – a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet nevében a gazdálkodó szervezet adószámának feltüntetésével – részére történő megfizetéséről, valamint
c) a munkabért – határozat vagy jogszabály alapján – terhelő levonás teljesítéséről és a jogosult részére történő kifizetéséről.
(2a) * A (2) bekezdéstől eltérően, ha a munkavállaló a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 87. § (4) bekezdése alapján a biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget maga teljesíti, úgy az állami foglalkoztatási szerv a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott összeget a munkavállaló részére fizeti ki. Ebben az esetben a munkavállaló köteles a járulékfizetési és bevallási kötelezettség teljesítését a támogatás kifizetését követő 30 napon belül az állami foglalkoztatási szervnek igazolni.
(3) * Az állami foglalkoztatási szerv a (2) és (2a) bekezdésben foglaltak teljesítéséről 5 munkanapon belül tájékoztatja a felszámolót. Az állami foglalkoztatási szerv tájékoztatása alapján a felszámoló a tájékoztatás kézhezvételét követő 10 napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalókat az őket érintő kifizetésekről.
6. § * (1) * Az 5. §-ban foglaltak nem érintik a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek mint foglalkoztatónak, illetve a felszámolónak a társadalombiztosításról, valamint az adózás rendjéről szóló jogszabályban meghatározott, a társadalombiztosítási szervvel, az állami adó- és vámhatósággal szemben fennálló kötelezettségeit – így különösen a munkavállalót megillető munkabérrel és annak közterheivel összefüggő bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségeket –, valamint a foglalkoztatottal szemben fennálló kötelezettségeit, és az annak elmulasztásából eredő felelősségét.
(2) * A felszámoló köteles az állami foglalkoztatási szerv részére az 5. § (2) és (2a) bekezdésében meghatározott átutalás teljesítéséhez szükséges adatokat a 3. § szerint rendelkezésre bocsátani. Az átutalás elmulasztásáért, késedelmes vagy nem megfelelő teljesítéséért a munkavállalóval szemben a felszámolót terheli felelősség, ha annak oka a felszámoló mulasztása vagy nem a jogszabálynak megfelelő adatszolgáltatása. *
7. § * (1) * A felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal szemben, a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év – Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének * (a továbbiakban: bruttó átlagkereset) ötszörösét veheti figyelembe. Ha a gazdálkodó szervezet a támogatást ugyanazon jogosult tekintetében egy felszámolási eljáráson belül több részletben veszi igénybe, és a felszámolási eljárás egyes naptári éveiben a bruttó átlagkereset mértéke eltérő, – a támogatás következő évben történő igénybevétele esetén – a jogosultság szempontjából a magasabb bruttó átlagkereset alapján számított támogatási mértéket kell figyelembe venni. *
(2) * Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, függetlenül attól, hogy a támogatás megállapítására a 2/B. § (1) vagy (3) bekezdése alapján került sor,
a) ha a felszámolási eljárás kezdetétől egy év eltelt,
b) azon jogosultak esetében, akikre vonatkozóan az addig igénybe vett összeg kimerítette az (1) bekezdésben meghatározott ötszörös mértéket,
jogosultanként további, legfeljebb kettő havi bruttó átlagkeresetnek megfelelő támogatást igényelhet a felszámoló, ha annak e törvényben meghatározott egyéb feltételei fennállnak.
(3) * Az Alap bérgarancia alaprészéből – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – legfeljebb olyan mértékű támogatás igényelhető, amennyivel a gazdálkodó szervezetnek a munkavállalóval szemben a bérfizetés napján fennálló bértartozása meghaladja a gazdálkodó szervezetnél a bérfizetés napjáig és azt követően – a kérelem benyújtásáig – keletkezett forrás együttes összegét, *
(4) * Azon munkavállalókkal szembeni bértartozást, akiknek a munkaviszonya az Mt. 63. § (1) bekezdés b) pontja alapján a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg, továbbá azt a bértartozást, amely a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnésének időpontjában válik esedékessé, a felszámoló köteles rendelkezésre álló fedezet hiányában – a munkavállaló külön igénybejelentése nélkül – a felszámolási zárómérleg elkészítését megelőzően az Alap bérgarancia alaprészéből megigényelni. A bértartozás kifizetésére az 5. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
8. § (1) * A jogosulatlanul igénybe vett vagy nem jogszerűen felhasznált támogatást a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában hatályos jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben kell visszafizetni. Ilyennek kell tekinteni, ha az állami foglalkoztatási szerv az 5. § (2) bekezdésében meghatározott kifizetést – a felszámoló valóságnak nem megfelelő adatszolgáltatása miatt – olyan munkavállaló részére is teljesíti, aki felé nem állt fenn bértartozás vagy a munkavállaló felé fennálló bértartozásnál nagyobb mértékű támogatási összeg került kifizetésre.
(1a) * A jogosulatlanul igénybe vett vagy nem jogszerűen felhasznált támogatás visszakövetelése, vagy az annak biztosítékaként szereplő vagyontárgyra irányuló végrehajtás tekintetében nem kell alkalmazni az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény rendelkezéseit.
(2) Az (1) bekezdés szerinti visszafizetésből a kamatrész a felszámolót, a támogatás összege a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonát terheli.
(3) A Cstv. 51. és 54. §-ában meghatározott, a felszámolóra vonatkozó felelősségi szabályokat a felszámolónak a támogatás igénybevételével kapcsolatos eljárására is alkalmazni kell.
9. § (1) * A támogatás visszafizetése a támogatásról szóló határozat véglegessé válását követő napon válik esedékessé.
(2) * A támogatás (1) bekezdés szerinti visszafizetése érdekében a külföldi gazdálkodó szervezet, illetve fióktelepe felszámolójával szemben az állami foglalkoztatási szerv köteles fellépni.
(3) * A támogatás (1) bekezdés szerinti visszafizetésére pénzbeli teljesítés formájában kerülhet sor.
10. § * (1) * Az állami foglalkoztatási szerv a külföldi bérgarancia-szervezet vagy a külföldi felszámoló megkeresésére tájékoztatást ad a magyar bérgarancia-rendszer működéséről, a bérgarancia-eljárásban részt vevő hatóságok elérhetőségéről és az eljárás menetéről.
(2) * A külföldi bérgarancia-szervezet megkeresésére az állami foglalkoztatási szerv – a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat adatszolgáltatása alapján – tájékoztatást ad a felszámolás alatt álló magyar cégek cégjegyzékének azon adatairól, amelyek a külföldi bérgarancia-szervezet tájékoztatása alapján a külföldi bérgarancia-eljárás lefolytatásához szükségesek.
(3) * Az állami foglalkoztatási szerv külföldi felszámoló által benyújtott támogatási igény esetén köteles meggyőződni arról, hogy a külföldi gazdálkodó szervezet valóban felszámolási eljárás alatt áll és arról, hogy a felszámolási eljárás lefolytatására a kérelmet benyújtó felszámoló jogosult.
11. § * (1) * A kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, nyugdíjas szövetkezet a felszámoló általi nyilvántartásba vételről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül kérelmet nyújthat be az állami foglalkoztatási szervhez támogatás iránt, a felszámoló által elismertként nyilvántartásba vett kölcsönzési díjra vagy szolgáltatási díjra vonatkozó követelésével kapcsolatban, ha
a) kölcsönzési díj vagy a szolgáltatási díj az esedékesség napján nem került megfizetésre és
b) a felszámolási eljárást a kölcsönzési díj vagy a szolgáltatási díj esedékességét követő tizenkettő hónapon belül elrendelték. *
(1a) * A kölcsönbeadó vagy az iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, nyugdíjas szövetkezet a felszámoló által kiadott teljesítésigazolás kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül kérelmet nyújthat be az állami foglalkoztatási szervhez támogatás iránt, a felszámolás kezdő időpontját követően nyújtott szolgáltatása alapján járó kölcsönzési díjra, illetve szolgáltatási díjra vonatkozó követelésével kapcsolatban, ha a kölcsönzési díj, illetve a szolgáltatási díj az esedékesség napján nem került megfizetésre.
(1b) * A felszámoló az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásba vétellel, illetve az (1a) bekezdés szerinti teljesítésigazolás kiadásával egyidejűleg köteles a kölcsönbeadónak, illetve az iskolaszövetkezetnek, nyugdíjas szövetkezetnek, valamint a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének igazolást kiadni, amely kölcsönzött munkavállalónként, illetve átengedett tagonként tartalmazza az elmaradt kölcsönzési díjat, illetve szolgáltatási díjat. A nyilvántartásba vételről szóló értesítés, valamint az (1a) bekezdés szerinti teljesítésigazolás kézhezvételének időpontját a támogatás igénylése során a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, nyugdíjas szövetkezet köteles igazolni. Az (1a) bekezdés szerinti teljesítésigazolás, valamint az e bekezdés szerinti igazolás másolatát mellékelni kell a támogatás iránti kérelemhez.
(1c) * A támogatás iránti kérelmet az állami foglalkoztatási szervhez a kölcsönbeadó vagy az iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, nyugdíjas szövetkezet a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzétettek szerint, elektronikus formában nyújtja be. Az állami foglalkoztatási szerv a nyilatkozatokat elektronikus formában, annak megváltoztathatatlanságát biztosító zárt informatikai rendszerben tárolja.
(1d) * Az (1c) bekezdés szerinti kérelem tartalmazza:
a) * a kölcsönbeadó, az iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete vagy a nyugdíjas szövetkezet azonosító adatait,
b) a gazdasági tevékenység megkezdésének időpontját, és a tevékenység megkezdéséről szóló engedély számát,
c) * a kölcsönbeadó, az iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete vagy a nyugdíjas szövetkezet pénzforgalmi számlaszámát, a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató megnevezését, címét,
d) a kérelem alapjaként szereplő legkorábbi tartozás vonatkozásában a bérkifizetés vagy a díjfizetés napját,
e) a bérfizetési vagy díjfizetési napon és az azt követően – a kérelem benyújtásáig – a megjelölt munkavállalók vagy tagok munkabérére vagy díjára fordított saját forrás összegét,
f) az igényelt támogatás összegét,
g) a követelés felszámoló általi hitelezői nyilvántartásba vételéről szóló értesítés kézhezvételének napját,
h) a felszámolási eljárás kezdete után folytatott kölcsönzés esetén a felszámoló által kiállított teljesítésigazolás kézhezvételének napját,
i) a kölcsönvevő vagy a szolgáltatás igénybe vevőjének azonosító adatait, az utolsó ismert pénzforgalmi számlaszámát, a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató utolsó ismert megnevezését, címét, valamint a felszámolás kezdő időpontját,
j) a kölcsönvevő vagy a szolgáltatást igénybevevő felszámolójának azonosító adatait és elérhetőségeit,
k) * a munkavállaló, az iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete vagy a nyugdíjas szövetkezet tagjának nevét, születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, társadalombiztosítási azonosító jelét, adóazonosító jelét, lakcímét, a kölcsönzés vagy a szolgáltatás nyújtás időszakát, munkakörét vagy feladatát,
l) * az elmaradt kölcsönzési díjra vagy szolgáltatási díjra vonatkozó adatokat, a támogatásnak az Alap bérgarancia alaprészéből igényelhető összegét.
(2) * A kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, nyugdíjas szövetkezet az (1) és (1a) bekezdés szerinti kérelmet a magyarországi szokásos munkavégzési hellyel rendelkező azon munkavállalója tekintetében terjesztheti elő, akire nézve nem áll fenn a 2. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti kizáró ok.
(3) * A kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, nyugdíjas szövetkezet a támogatási igény meghatározása során az (1) és az (1a) bekezdés szerinti kérelemben a kikölcsönzött munkavállaló részére járó munkabér, illetve személyesen közreműködő iskolaszövetkezeti, nyugdíjas szövetkezeti tag, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagja részére járó díj összegét – egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második évre vonatkozóan a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset (a továbbiakban: bruttó átlagkereset) ötszörösét – veheti figyelembe. Ha a kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, nyugdíjas szövetkezet a támogatást ugyanazon jogosult tekintetében egy felszámolási eljáráson belül több részletben veszi igénybe, és a felszámolási eljárás egyes naptári éveiben a bruttó átlagkereset mértéke eltérő – a támogatás következő évben történő igénybevétele esetén – a jogosultság szempontjából a magasabb bruttó átlagkereset alapján számított támogatási mértéket kell figyelembe venni. *
(4) * A kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, nyugdíjas szövetkezet a támogatást saját pénzeszközeitől elkülönítetten kezeli, és azt kizárólag a felszámolási eljárás alatt álló kölcsönvevőhöz kikölcsönzött munkavállaló részére járó munkabér, illetve a szolgáltatást igénybe vevőnél személyesen közreműködő iskolaszövetkezeti, nyugdíjas szövetkezeti tag, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagja részére járó díj megfizetésére fordíthatja vagy a kifizetett munkabérre, illetve díjra számolhatja el. A kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, nyugdíjas szövetkezet – amennyiben ezt a kötelezettségét korábban nem teljesítette – a támogatás beérkezését követő három munkanapon belül gondoskodik
a) a kölcsönzött munkavállalót, illetve személyesen közreműködő iskolaszövetkezeti, nyugdíjas szövetkezeti tagot, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagját terhelő közterhekkel csökkentett összegnek a munkavállaló, illetve személyesen közreműködő iskolaszövetkezeti, nyugdíjas szövetkezeti tag, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagja részére történő kifizetéséről,
b) a kölcsönzött munkavállalót, illetve személyesen közreműködő iskolaszövetkezeti, nyugdíjas szövetkezeti tagot, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagját terhelő közterheknek az illetékes szervek részére történő megfizetéséről,
c) a kikölcsönzött munkavállaló részére járó munkabért, illetve a szolgáltatást igénybe vevőnél személyesen közreműködő iskolaszövetkezeti, nyugdíjas szövetkezeti tag, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagja részére járó díjat – határozat vagy jogszabály alapján – terhelő levonás teljesítéséről és a jogosult részére történő kifizetéséről.
(5) * Ha a támogatásnak a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, nyugdíjas szövetkezet rendelkezésére bocsátásától számítva a következő bér-, illetve díjfizetési napig öt munkanapnál kevesebb van hátra, a kifizetés a következő bér-, illetve díjfizetési napon – ennek hiányában a következő naptári hónap tizedik napján – történik.
(6) * A támogatás felhasználásáról a kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, nyugdíjas szövetkezet a támogatás rendelkezésre bocsátásától számított 15 napon belül az állami foglalkoztatási szervnek beszámolót készít.
(7) * E § alkalmazásában munkabér: a kölcsönbeadót terhelő azon munkabér – ideértve a betegszabadságra járó díjat is –, illetve egyéb bérjellegű juttatás, amely a kölcsönzött munkavállalót a kikölcsönzése időtartamára tekintettel megilleti, illetve megillette.
12. § * (1) A felszámoló tájékoztatja a kölcsönbeadót és az iskolaszövetkezetet, nyugdíjas szövetkezetet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetét arról, hogy a kölcsönzési díj, illetve a szolgáltatási díj elmaradása mely kölcsönzött munkavállalót, illetve személyesen közreműködő iskolaszövetkezeti, nyugdíjas szövetkezeti tagot, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagját érinti.
(2) A kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, nyugdíjas szövetkezet az elmaradt kölcsönzési díjról, illetve szolgáltatási díjról és az érintett kölcsönzött munkavállalókról, illetve személyesen közreműködő iskolaszövetkezeti, nyugdíjas szövetkezeti tagokról, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagjairól elkülönített nyilvántartást vezet.
(3) Ha a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, nyugdíjas szövetkezet részére a korábban meg nem fizetett kölcsönzési díj, illetve szolgáltatási díj vagy annak egy része a felszámolási eljárás alatt befolyt bevételekből megtérítésre kerül, a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, nyugdíjas szövetkezet a támogatást, vagy annak a megtérüléssel érintett részét az állami foglalkoztatási szerv részére a megtérítést követő 8 napon belül köteles visszafizetni.
(4) Ha a bíróság a támogatás igénybevételének időtartama alatt a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, nyugdíjas szövetkezet felszámolását rendeli el, a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, nyugdíjas szövetkezet felszámolója nem igényelhet a 2. § (1) bekezdése szerinti támogatást azon kölcsönzött munkavállaló munkabérének, illetve személyesen közreműködő iskolaszövetkezeti, nyugdíjas szövetkezeti tag, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagja díjának kifizetéséhez, akire vonatkozóan kölcsönzési díj, illetve szolgáltatási díj meg nem fizetése miatt a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, nyugdíjas szövetkezet a 11. § (1)–(1a) bekezdésében meghatározott támogatást már igénybe vett.
12/A. § * Az e törvényben meghatározott jogok és kötelezettségek tekintetében a Bérgarancia biztost, valamint a kényszertörlési eljárás alatt álló gazdálkodó szervezet munkavállalóját ugyanazok a jogok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik, mint a felszámolót, illetőleg felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet munkavállalóját.
13. § * (1) * Ha a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, nyugdíjas szövetkezet 11. § szerinti kérelme az e törvényben foglaltaknak megfelel, az állami foglalkoztatási szerv a kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, nyugdíjas szövetkezet részére a 11. §-ban meghatározott támogatást megállapítja és a döntés meghozatalától számított 5 napon belül intézkedik annak az Alap bérgarancia alaprészéből a kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, nyugdíjas szövetkezet pénzforgalmi számlájára történő átutalásáról.
(2) * A 11. §-ban meghatározott támogatás nyújtására az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontját, (4) és (5) bekezdését, a 2/A. § (3) bekezdését, a 4. §-t, az 5. § (1) bekezdését, valamint a 8. § (1) bekezdését alkalmazni kell.
(3) *
13/A. § * (1) * Az állami foglalkoztatási szerv az e törvény szerint nyújtandó támogatás kifizetése érdekében a 3. § (2) bekezdésében és a 11. § (1d) bekezdésében foglalt adatokat a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzétetteknek megfelelően kezeli és tartja nyilván.
(2) Az adatbázisban rögzített adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.
(3) Az (1) bekezdés szerinti adatok a felszámolási és a kényszertörlési eljárás befejezését követő öt évig kezelhetők.
14. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) *
(3) * Ez a törvény a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és a tanács rendelet 12. cikk (1) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(4) *
(5) *
(6) *
(7) *
15. § (1) * E törvénynek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXCVII. törvénnyel (a továbbiakban: 2012. évi CXCVII. törvény) megállapított rendelkezéseit a 2012. évi CXCVII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő felszámolási eljárás alatt álló kölcsönvevő és iskolaszövetkezet szolgáltatását igénybevevő gazdálkodó szervezet, továbbá a vele szerződéses kapcsolatban álló kölcsönbeadó, illetve iskolaszövetkezet tekintetében is alkalmazni kell, ha a felszámolási eljárásban a Cstv. 52. §-a szerinti zárómérleg elkészítésére a 2012. évi CXCVII. törvény hatálybalépésekor még nem került sor.
(1a) * E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 3. §-át, az elektronikus kapcsolattartás tekintetében 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy fővárosi és megyei kormányhivatal helyett állami foglalkoztatási szervet kell érteni.
(1b) * E törvénynek az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi XCIV. törvénnyel (a továbbiakban: 2018. évi XCIV. tv.) megállapított 4. § (3) bekezdését és 5. § (2) bekezdését a 2018. évi XCIV. tv. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(1c) * E törvénynek a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvénnyel (a továbbiakban: 2021. évi LXIV. törvény) megállapított 1. § (1a) bekezdését, 1. § (2) bekezdés d) pont db) alpontját, 1. § (6)–(13) bekezdését a 2021. évi LXIV. törvény hatálybalépését követően indult adósságrendezési eljárásokban érvényesített bértartozásokra vonatkozóan kell alkalmazni.
(2) * Ez a törvény a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről szóló, 2008. október 22-i 2008/94/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) * Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) A Tanács 1980. október 20-i, a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 80/987/EGK számú irányelve;
b) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. szeptember 23-i, a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 80/987/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2002/74/EK irányelve.
(3) * E törvénynek a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról szóló 2020. évi LXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: 2020. évi LXXIX. törvény) megállapított rendelkezéseit a 2020. évi LXXIX. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő felszámolási eljárás alatt álló nyugdíjas szövetkezet szolgáltatását igénybevevő gazdálkodó szervezet, továbbá a vele szerződéses kapcsolatban álló nyugdíjas szövetkezet tekintetében is alkalmazni kell, ha a felszámolási eljárásban a Cstv. 52. §-a szerinti zárómérleg elkészítésére a 2020. évi LXXIX. törvény hatálybalépésekor még nem került sor.
16. § * Ez a törvény az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatásokkal kapcsolatos szabályokat tartalmaz.
