Törvénytár
1991. évi XI. törvény
az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről *
1. § (1) * A közegészségügyi (különösen a környezet- és település-, élelmezés- és táplálkozás-, gyermek- és ifjúság-, illetőleg sugáregészségügyi, kémiai biztonsági), a járványügyi, az egészségfejlesztési (egészségvédelmi, egészségnevelési és egészségmegőrzési), az egészségügyi igazgatási tevékenységek irányítása, koordinálása és felügyelete, valamint az egészségügyi ellátás felügyelete (a továbbiakban együtt: népegészségügy) állami feladat, amelyet az egészségügyi államigazgatási szerv lát el.
(2)–(3) *
Az egészségügyi államigazgatási szerv feladatai *
2. § (1) * Az egészségügyi államigazgatási szerv – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – felügyeletet gyakorol az ország közegészségügyi-járványügyi (a továbbiakban együtt: közegészségügyi) viszonyai felett. Ennek keretében
a) az ország egész területén – a rendvédelmi szervek (ide nem értve a büntetés-végrehajtási szervezetnek a fogvatartottak elhelyezésére és foglalkoztatására létrehozott büntetés-végrehajtási szerveit), valamint az Országgyűlési Őrség tevékenységének kivételével – közegészségügyi ellenőrzést végez;
b) biztosítja a vasúti, a vízi és a közúti határforgalom, valamint a nemzetközi légiforgalom közegészségügyi ellenőrzését;
c) ellenőrzi a közegészségügyi szabályok érvényesülését;
d) végrehajtja a külön jogszabályokban hatáskörébe utalt feladatokat.
(2) *
(3) * A honvédelmi szervezet, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében vagy más jogviszony alapján a honvédelmi szervezet használatában lévő ingatlanon honvédelmi érdeket szolgáló, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 9. pontja szerinti szervezett munkavégzést folytató szervezet, valamint a honvédelemért felelős miniszter hatósági jogkörébe tartozó, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény alapján miniszteri rendeletben kijelölt gazdasági társaság közegészségügyi felügyeletét, – az egészségügyi államigazgatási szerv szakmai irányelveinek betartásával és vele együttműködve – a katonai egészségügyi államigazgatási szerv gyakorolja.
(3a) * A rendészetért felelős miniszter alárendeltségébe, közvetlen irányítása, fenntartói irányítása és közvetlen felügyelete alá tartozó szervezetek az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelembevételével, továbbá a rendvédelmi szervek személyi állományára, valamint az Országgyűlési Őrségre vonatkozó közegészségügyi-járványügyi feladatainak ellátását – az egészségügyi államigazgatási szerv szakmai irányelveinek betartásával és vele együttműködve – a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgálatai végzik.
(4) * Az egészségügyi államigazgatási szerv és a külön felhatalmazás alapján közegészségügyi feladatokat ellátó, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv feladatköréhez kapcsolódó tevékenységet végző egyéb szervek együttműködnek. A büntetés-végrehajtás közegészségügyi feladatainak ellátásában a büntetés-végrehajtási szervezet közreműködik.
3. § * Az egészségügyi államigazgatási szerv népegészségügyi tevékenysége keretében
a) * vizsgálja, vizsgáltatja, ellenőrzi, elemzi és nyilvánosságra hozza a lakosság egészségi állapotának alakulását és az azt veszélyeztető, befolyásoló települési, lakóhelyi és társadalmi környezet fizikai, kémiai, biológiai és pszichoszociális tényezőinek állapotát,
aa) értékeli és elemzi az egészségkárosító hatások kockázatát,
ab) az egészségkárosító hatások megszüntetése, illetve csökkentése, a károsodás megelőzése érdekében közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi programokat kezdeményez, illetve végez,
ac) * kezdeményezi, intézkedik, és intézkedéseivel elősegíti az egészséges életkörülmények, életmód kialakítását,
ad) az aa)–ac) pontokban foglalt feladatainak végrehajtása érdekében jogosult valamennyi természetes személytől, jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől az egészségi állapottal összefüggő adatokat térítésmentesen megkérni;
b) kialakítja és működteti a fertőző és nem fertőző betegségek, valamint a környezeti hatásokkal összefüggő egészségkárosodások bejelentési és nyilvántartási rendszerét, epidemiológiai elemzéseket végez;
c) tudományosan megalapozza az egészségügyi követelményeket, az egészségügyi szempontból megengedhető értékeket, határértékeket, az egészségkárosító kockázat csökkentésének módozatait (a továbbiakban: közegészségügyi követelmények), amelyek betartása, illetve érvényesülése lehetővé teszi a környezeti ártalmak és az egészségkárosodások kialakulásának megelőzését, fokozza az emberi szervezet teljesítő- és védekezőképességét, biztosítja az egyén, a közösség és az utód nemzedék zavartalan testi, szellemi és pszichoszociális fejlődésének környezeti feltételeit;
d) ösztönzi és szakmailag támogatja a közegészségügyi ártalmak megelőzését szolgáló – az állampolgárok önálló döntését segítő közegészségügyi információn alapuló – tudatos és aktív magatartás társadalmi méretű kialakítását.
4. § * (1) * Az egészségügyi államigazgatási szerv környezet- és településegészségügyi feladata
a) a kémiai és biológiai légszennyezettség (immisszió) egészségügyi határértékeinek kimunkálásában való közreműködés, ,a kémiai és biológiai légszennyezettség rendszeres közegészségügyi értékelése, valamint a zárt terek légszennyezettségi határértékeinek kimunkálása,
b) a zárt terek légszennyezettségének közegészségügyi vizsgálata,
c) az emberi használatra (üdülés, fürdés, vízi sport, ivóvízkivétel) szolgáló felszíni vizekre, valamint medencés fürdőkre vonatkozó közegészségügyi követelmények, valamint az ivóvíz és fürdésre használt vizek higiénés határértékeinek kimunkálása,
d) az emberi használatra (üdülés, fürdés, vízi sport, ivóvízkivétel) szolgáló felszíni vizekre, valamint medencés fürdőkre vonatkozó közegészségügyi követelményeknek, valamint az ivóvíz, ásvány- és gyógyvizek, palackozott vizek minőségének, a közegészségügyi követelmények betartásának, illetve érvényesülésének rendszeres ellenőrzése,
e) a talajjal, a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékokkal, szennyvizekkel és szennyvíziszapokkal, valamint a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi ’ követelmények, normák kimunkálása,
f) a talajjal, a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékokkal, szennyvizekkel és szennyvíziszapokkal, valamint a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények, normák érvényesülésének ellenőrzése,
g) a belső terekben érvényesülő zaj és rezgés határértékek, valamint a környezeti immissziós zaj és rezgés határértékek kimunkálása,
h) a belső terekben érvényesülő zaj és rezgés határértékek ellenőrzése, valamint a környezeti immissziós zaj és rezgés határértékek ellenőrzésében való közreműködés,
i) az oktató, nevelő és gondozó intézmények és tevékenységek közegészségügyi követelményeinek kimunkálása,
j) az oktató, nevelő és gondozó intézmények és tevékenységek közegészségügyi követelményeinek érvényesítése,
k) klíma-egészségügyi intézkedések megalapozása,
l) klíma-egészségügyi intézkedések megtétele, a hőségriasztás országos rendszerének működtetése,
m) az építmények tervezése, létesítése és üzemeltetése közegészségügyi és egészségvédelmi követelményeinek kimunkálása,
n) az építmények tervezése, létesítése és üzemeltetése közegészségügyi és egészségvédelmi követelményeinek érvényesülésének ellenőrzése,
o) az egészségügyi kockázattal járó, nem egészségügyi tevékenységek egészségügyi kockázatainak csökkentésére irányuló szakmai szabályok kimunkálása,
p) az egészségügyi kockázattal járó, nem egészségügyi tevékenységek egészségügyi kockázatainak csökkentésére irányuló szakmai szabályok érvényesülésének ellenőrzése,
q) a környezeti eredetű kórokozók által okozott fertőzési kockázat csökkentésére, illetve megelőzésére irányuló előírások kimunkálása,
r) a környezeti eredetű kórokozók által okozott fertőzési kockázat csökkentésére, illetve megelőzésére irányuló előírások érvényesülésének ellenőrzése.
(2) * Az egészségügyi államigazgatási szerv sugáregészségügyi tevékenysége keretében kimunkálja, ellenőrzi és érvényesíti a sugárzó anyagokkal, a sugárzást kibocsátó berendezésekkel, a nem ionizáló sugárzással, valamint az elektromos és mágneses erőterekkel kapcsolatos munkahelyi és környezeti sugárvédelmi normákat, közegészségügyi követelményeket.
(3) * Az egészségügyi államigazgatási szerv kémiai biztonsággal összefüggő tevékenysége körében ellátja a veszélyes anyagokkal és keverékekkel kapcsolatos külön jogszabály által előírt eljárás szerinti engedélyezési és ellenőrzési feladatokat, a veszélyes anyagok, veszélyes keverékek egészségügyi toxikológiai nyilvántartását és tájékoztató szolgálat működtetését.
(4) * Az egészségügyi államigazgatási szerv munkaegészségügyi tevékenysége körében
a) kimunkálja az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés (munkakörülmények) személyi és tárgyi feltételeit, a munkavégzésből származó megterhelések, munkakörnyezeti kóroki tényezők megengedhető mértékeit (a továbbiakban: munkahigiénés határértékek), továbbá a foglalkozással összefüggő megbetegedések, mérgezések, fokozott expozíciók megelőzésére vonatkozó előírásokat (a továbbiakban: munkaegészségügyi előírások);
b) szakhatóságként, illetve szakértőként közreműködik a munkaegészségügyi előírások ellenőrzésében és érvényesítésében, a munkahigiénés határértékek vizsgálatának elrendelésében, továbbá vizsgálja a munkahigiénés határértékek betartását;
c) kivizsgálja a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket, mérgezéseket, fokozott expozíciós eseteket;
d) együttműködik a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal az egészséges munkakörnyezet kialakításával, egészségkárosodások megelőzésével kapcsolatos feladatokban.
(5) * Az élelmezés- és táplálkozásegészségügy keretében az egészségügyi államigazgatási szerv
a) * a kozmetikai termékekkel kapcsolatos feladatkörében
aa) kimutatja a kozmetikai termékekben, valamint az ezek készítéséhez használt anyagok összetevőiben előforduló vagy kezelésük során belekerülő vegyi, fizikai és biológiai egészségkárosító anyagokat, ellenőrzi és érvényesíti ezeket a termelés, feldolgozás, tárolás és forgalmazás során, hatáskörében ellátja a kozmetikai termékek és azok gyártásának, forgalmazásának hatósági ellenőrzését,
ab) kidolgozza az aa) alpont szerinti körbe tartozó közegészségügyi követelményeket, jogszabály alapján ellátja az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa szerinti egyes eljárásokban a tagállami feladatokat, kijelölés alapján szakmai kapcsolatot tart az Európai Unió kozmetikai termékek szakterületen illetékes szerveivel, kijelölt nemzeti hatóságként kezeli a súlyos nemkívánatos hatások bejelentését, ellenőrzi a Magyarországon elhelyezett termékinformációs dokumentációt, valamint kozmetikai toxikológiai központot működtet;
b) * táplálkozás-egészségügy szakterületen
ba) vizsgálatokat végez a lakosság táplálkozási helyzetére, tápláltsági állapotára, a táplálkozás és az egészségi állapot közötti összefüggésekre vonatkozóan,
bb) * a ba) alpont szerinti feladatokkal összefüggésben táplálkozás-egészségügyi ellenőrzést, vizsgálatokat végez, különös tekintettel a vendéglátás – ezen belül kiemelten a munkahelyeken, az egészségügyi intézményekben, a nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a szociális ellátás, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatás keretében bármely formában nyújtott étkeztetés – területén a szolgáltatott élelmiszerekre, ételekre, étrendre vonatkozóan, tápanyagszámítással és biokémiai elemzéssel, valamint a nevelési-oktatási intézményekben eladásra szánt élelmiszerek tápanyag-beviteli értékének megfelelősége tekintetében,
bc) a ba) és a bb) alpont szerinti területeken közreműködik a táplálkozás-egészségügyi előírások kidolgozásában,
bd) * a ba)–bc), be) alpont szerinti feladatok végrehajtásával összefüggő eredményekről tájékoztatja az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet,
be) * a bb) alpont szerinti területeken táplálkozás-egészségügyi minősítést végez.
c) * egyes élelmiszerekkel kapcsolatosan
ca) * külön jogszabály szerint végzi az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekkel, a feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekkel és bébiételekkel, a speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerekkel és testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekkel, az étrend-kiegészítőkkel, a vitaminokkal, ásványi anyagokkal és bizonyos egyéb anyagokkal dúsított élelmiszerekkel, az élelmiszerekkel kapcsolatos tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokkal, az élelmiszerek tápértékjelölésével kapcsolatos nyilvántartási, bejelentési eljárásokkal összefüggő szakértői feladatokat, külön jogszabály szerint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi előírása szerinti egyes eljárásokban ellátja a tagállami feladatokat, továbbá szakmai kapcsolatot tart az Európai Unió táplálkozás-egészségügyi és táplálkozás-tudományi szakterületen illetékes szervével,
cb) ellenőrzi a ca) alpont szerinti élelmiszerek meghatározott táplálkozási céloknak való megfelelését, és egészségi ártalom vagy annak gyanúja, illetve az emberi egészség veszélyeztetése esetén intézkedik,
cc) ellátja az új élelmiszerek engedélyezésével összefüggő, külön jogszabály szerinti feladatokat,
cd) * ellátja a technológiai segédanyagokkal, az élelmiszeriparban felhasznált mosó- és fertőtlenítőszerekkel, az élelmiszert előállító, feldolgozó-, csomagoló-, tároló- és forgalomba hozó helyek engedélyezésével összefüggő jogszabályban meghatározott feladatokat;
d) * a betegélelmezés és a diétás étkeztetés területén
da) vizsgálja a fekvőbeteg-gyógyintézeti betegélelmezés keretében nyújtott étkeztetést – a rendszeres diétát, a speciális diétát és az enterális szondatáplálást is beleértve – és a fekvőbeteg-gyógyintézeten kívüli diétás étkeztetést tápanyagszámítással, biokémiai elemzéssel,
db) a da) alpont szerinti vizsgálatok eredménye alapján közreműködik a táplálkozás-egészségügyi előírások kidolgozásában.
(6) * A járványügyi tevékenység körében az egészségügyi államigazgatási szerv
a) folyamatosan figyelemmel kíséri a járványügyi helyzetet, megállapítja a járványveszély vagy a járvány fennállását, és annak megelőzése, illetőleg megszüntetése érdekében elrendeli a szükséges intézkedéseket;
b) * irányítja és ellenőrzi – az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott esetekben végzi – a fertőző betegekkel, a fertőzésre gyanús személyekkel, a kórokozó-hordozókkal kapcsolatos tevékenységet, valamint a fertőtlenítést és az egészségre káros rovarok, egyéb ízeltlábúak és rágcsálók (a továbbiakban együtt: egészségügyi kártevők) által okozott egészségi ártalmak megelőzését;
c) elrendeli a védőoltásokat és a járványügyi szűrővizsgálatokat, illetve a fertőzés veszélyének elhárítása céljából a lakosság időszakonkénti szűrővizsgálatát;
d) felügyeli és kezdeményezi a gümőkóros betegek és veszélyeztetett személyek, továbbá a nemi úton terjedő betegségekben szenvedők és fertőzésre gyanús állapotú személyek felkutatását;
e) * meghatározza a lakosság járványügyi védelméhez szükséges védő-oltó, biológiai és egyéb anyagok (oltóanyagok, diagnosztikumok), eszközök előállítandó vagy importálandó mennyiségét és minőségét, készletben tartását;
f) * dönt a járványügyi tekintetben felhasználásra kerülő rovar- és rágcsálóirtó szerek, külön jogszabály szerinti fertőtlenítőszerek és fertőtlenítő eszközök forgalomba hozataláról;
g) nyilvántartja a bejelentésköteles fertőző betegségben szenvedőket;
h) szakmai felügyeletet gyakorol a kórházhigiénés tevékenység felett, folyamatosan figyelemmel kíséri az egészségügyi ellátás során előforduló nosocomialis fertőzéseket, és intézkedik azok megelőzése, illetve megszüntetése érdekében.
(7) * Közegészségügyi és járványügyi feladatai ellátása érdekében az egészségügyi államigazgatási szerv laboratóriumokat tart fenn.
(8) * Az emberi környezet szennyezettségéről és a járványügyi helyzetről megállapított adatok nyilvánosak. Életet vagy egészséget veszélyeztető mértékű környezetszennyezésről, illetve a járványról megállapított adatokat az egészségügyi államigazgatási szerv köteles nyilvánosságra hozni.
4/A. § * (1) Szúnyogirtószer és szúnyoglárvairtó-szer légi úton történő környezetbe juttatása az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével végezhető. Az engedélyes a szúnyogirtás tényleges időpontját és helyét legkésőbb 48 órával a tevékenység megkezdése előtt bejelenti az egészségügyi államigazgatási szervnek.
(2) Az (1) bekezdést a szúnyogirtási tevékenységnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására is alkalmazni kell.
4/B. § * (1) * 18 év alatti személyek csoportos, több napos táboroztatására, üdültetésére és egyéb szabadidős foglalkoztatására (a továbbiakban együtt: táboroztatás) csak akkor kerülhet sor, ha a táboroztatás szervezője gondoskodik az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott személyi és tárgyi feltételek meglétéről. A táboroztatás személyi és tárgyi feltételeinek betartását az egészségügyi államigazgatási szerv ellenőrzi.
(2) A táboroztatás szervezője köteles legkésőbb 6 héttel a táboroztatás megkezdését megelőzően az egészségügyi államigazgatási szervnek bejelenteni a tervezett táboroztatás helyét, kezdő időpontját és tervezett időtartamát, továbbá a táborozásban részt vevő személyek tervezett számát és az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott egyéb adatokat.
(3) Ha az egészségügyi államigazgatási szerv megállapítja, hogy a táboroztatás személyi és tárgyi feltételei nem biztosítottak, a szükséges feltételek biztosításáig a táboroztatást megtiltja, vagy az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott más jogkövetkezményt alkalmaz.
(4) E §-t a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében folytatott táboroztatási tevékenység esetén is alkalmazni kell.
4/C. § * (1) Az egészségügyi szolgáltató a sérülések megelőzése céljából a jogszabályban előírt munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi kötelezettségei teljesítésével összhangban, az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint biztosítja az egészségügyi dolgozók védelmét az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges éles vagy hegyes eszközök használatából eredő kockázatokkal szemben.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak betartását az egészségügyi államigazgatási szerv a 6. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében felügyeli és 10. § (1) bekezdésében foglalt hatósági jogkörében ellenőrzi.
(3) E törvény alkalmazásában éles vagy hegyes eszközök: a munkavédelemről szóló törvény 1993. évi XCIII. törvény 87. § 4. pontja értelmében munkaeszköznek minősülő, konkrét egészségügyi tevékenységek végzéséhez használt olyan tárgyak vagy eszközök, amelyekkel vágni és szúrni lehet, továbbá amelyek egyébként sérülést vagy fertőzést okozhatnak.
4/D. § * (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv engedélye szükséges:
a) a természetes fürdővizek minőség-ellenőrzéséhez szükséges mintavételi és laboratóriumi vizsgálati tevékenység végzéséhez, és
b) a Legionella-expozíció szempontjából kockázatot jelentő közegek ellenőrzéséhez szükséges mintavételi és laboratóriumi vizsgálati tevékenység végzéséhez.
(2) Az egészségügyi államigazgatási szerv az engedély megadásával egyidejűleg hivatalból nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.
(3) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:
a) az engedély számát,
b) az engedélyes nevét,
c) az engedély tárgyát, valamint
d) a laboratórium nevét és címét.
(4) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás a (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(5) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartást az egészségügyi államigazgatási szerv a honlapján közzéteszi.
(6) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő mintavételi és laboratóriumi vizsgálati tevékenységének folytatására irányuló szándékát köteles a minőség-ellenőrzésért felelős egészségügyi államigazgatási szervnek bejelenteni.
5. § (1) * Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségfejlesztési (egészségvédelmi, egészségnevelési és egészségmegőrzési) tevékenysége keretében összehangolja, szervezi és felügyeli a népbetegségek megelőzését szolgáló feladatok végrehajtását, így különösen
a) a gyógyító-megelőző alapellátás tanácsadó tevékenységét;
b) a család- és nővédelmi feladatokat ellátó intézményeket;
c) az anya- és csecsemővédelmi feladatokat ellátó intézményeket; és
d) a mentálhigiénés szolgálatokat;
e) * a lakossági célzott szűrővizsgálatokat.
(2) * Az egészségügyi államigazgatási szerv részt vesz a lakosságot érintő és a megelőzést szolgáló programok kidolgozásában és végrehajtásában.
(3) *
6. § (1) * Az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi igazgatási és koordinációs feladatai körében
a) javaslatot tesz az egészségügyi ellátás javítását szolgáló szervezeti, szervezési intézkedésekre;
b) * felügyeli az egészségügyi intézmények működésére vonatkozó szabályok érvényesülését, és szakmai felügyeletet gyakorol az egészségügyi szolgáltatók és a lakossági gyógyszerellátást nyújtók tevékenysége felett;
c) szakmai javaslatot tesz egészségügyi intézmények létesítése, fejlesztése, megszüntetése kérdésében a tulajdonos, illetőleg a finanszírozó számára;
d) véleményezi az egészségügyi intézmények szervezetével és feladatával kapcsolatos módosító elképzeléseket;
e) * működteti a hatósági eljárások során az elektronikus ügyintézést biztosító és támogató rendszert, névjegyzéket vezet az országos és területi szakfelügyelőkről, nyilvántartja az általuk végzett tevékenységet, ellenőrzi az egészségügyi szolgáltatók tevékenységét és eljár az engedély nélküli tevékenység végzése esetén, a hatósági eljárásokban elektronikus kapcsolattartás útján – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – engedélyezi az egészségügyi szolgáltató tevékenységének végzését, döntést hoz az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényben meghatározott szakellátási kapacitásokkal és ellátási területekkel kapcsolatos eljárásokban, engedélyezi az emberen végzett beavatkozással járó orvostudományi kutatásokat, valamint nyilvántartja
ea) az egészségügyi szolgáltatók és az általuk nyújtott egészségügyi szolgáltatások működési engedélyeit,
eb) az egészségügyi szolgáltatók nevében és felelősségére egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozóknak és egyes egészségügyben dolgozóknak az egészségügyi tevékenység végzésével összefüggő adatait,
ec) az egészségügyi szolgáltatók részére meghatározott egészségügyi szakellátási kapacitásokat,
ed) az egészségügyi szolgáltatók szakellátási kapacitásaihoz rendelt ellátási területeket,
ee) az engedélyezett beavatkozással járó (orvostudományi) kutatásokat,
ef) a beavatkozással nem járó, embriókkal, ivarsejtekkel, őssejtekkel végezhető vizsgálatokat;
f) * az egészségügyi szolgáltatók bejelentése alapján nyilvántartja, szükség esetén összehangolja, illetőleg az érintett egészségügyi szolgáltatók és fenntartóik véleményének kikérése után megállapítja és közzéteszi a vármegye (főváros) ügyeleti, készenléti ellátásának és betegbeutalásának területi rendjét;
g) * ellátja a gyógyhelyek, gyógyfürdő intézmények és a természetes gyógytényezők vonatkozásában a külön jogszabályban meghatározott feladatokat;
h) * ellátja a gyógyszerellátással és a fokozottan ellenőrzött szerekkel, illetve kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos szakfelügyeletet, ennek keretében biztosítja, hogy a forgalomból kivont gyógyszerkészítmények ne kerüljenek további felhasználásra;
i) * kijelöli azokat a gyógyszertárakat és egészségügyi intézményeket, amelyek az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott gyógyszereket és immunbiológiai készítményeket kötelesek készletükben tartani; *
j) * felügyeletet gyakorol a halottkémlés szakszerűsége felett;
k) * a helyi önkormányzatokat rendszeresen, szükség esetén alkalomszerűen tájékoztatja a lakosság egészségi állapotáról, az egészség romlását kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról;
l) közvetlenül intézkedik, ha azt rendkívüli körülmény (járvány, természeti csapás és egyéb katasztrófák, hirtelen fellépő orvoshiány stb.) szükségessé teszi;
m) * közvetlenül intézkedik súlyos, tömeges, illetőleg ismétlődő egészségkárosodás előfordulása, vagy annak gyanúja esetén a kiváltó okok megszüntetése, illetőleg az esemény megelőzése érdekében;
n) tanácskozási joggal
– részt vehet az önkormányzati testületi üléseken;
– részt vesz az egészségügyi vonatkozású kérdéseket tárgyaló önkormányzati testületi üléseken és az egészségügyi intézményeket felügyelő testületek ülésein;
o) * gyakorolja a külön törvényben meghatározottak szerint a lakossági gyógyszerellátással kapcsolatos hatósági feladatokat;
p) * ellenőrzi, hogy az egészségügyi szolgáltató térítési díjszabályzata megfelel-e a jogszabályban foglaltaknak, valamint hogy az egészségügyi szolgáltató a térítési díjszabályzatában foglaltaknak megfelelően jár-e el;
q) * megállapítja, összehangolja, nyilvántartja és közzéteszi a gyógyszertári ügyeletet és készenlétet;
r) * közvetlenül és haladéktalanul intézkedik, ha az ellátási kötelezettséggel rendelkező egészségügyi szolgáltatónál hirtelen fellépő ok miatt a betegellátás átmeneti fennakadásáról értesül. Az intézkedéssel párhuzamosan értesíti az érintett szolgáltató fenntartóját, illetve az Országos Mentőszolgálatot.
(1a) * A közfinanszírozott alapellátást végző egészségügyi szolgáltatók által ellátott alapellátási körzetek adatait tartalmazó nyilvántartás egészségügyi alapellátásról szóló törvény szerinti, praxiskezelő általi vezetéséhez szükséges adatbázist az országos tisztifőorvos működteti. A nyilvántartásban rögzített adatok hitelességéért a körzetet kialakító szerv felelős. A nyilvántartás az egészségügyi alapellátásról szóló törvényben meghatározott, az egészségügyi alapellátási körzetekről szóló nyilvántartás szerinti adatokat tartalmazza.
(2) * Az egészségügyi államigazgatási szerv az (1) bekezdés h)–i), o) és q) pontjában foglalt feladatokat külön jogszabályban foglaltak szerint látja el.
(3) * Az (1) bekezdés e) pontja szerinti nyilvántartás a (4) bekezdés a) pont aa) és af) alpontja, b) és e) pontja, a 6/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, a nyilvántartó rendszer által az egészségügyi szolgáltató részére meghatározott egyedi azonosító száma, a 6/A. § (2) bekezdés b), d) és e) pontja, valamint a 6/B. § (1) bekezdés 12–14. pontja szerinti adatok tekintetében minősül közhiteles hatósági nyilvántartásnak.
(4) * Az (1) bekezdés e) pont ea) és eb) alpontja szerinti nyilvántartás az egészségügyi szolgáltató tekintetében tartalmazza:
a) az egészségügyi szolgáltató
aa) megnevezését,
ab) cégjegyzékszámát vagy bírósági nyilvántartásba vétele számát, egyéni vállalkozó esetén nyilvántartásba vétele számát,
ac) költségvetési szerv fenntartójának megnevezését,
ad) képviselője nevét,
ae) adószámát,
af) nyilvántartó rendszer által meghatározott egyedi azonosító számát,
ag) által kötött egészségügyi felelősségbiztosítási kötvény számát és a biztosító megnevezését,
ah) finanszírozási szerződésének egészségbiztosítási szerv által adott kódját, ha az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött,
ai) internetes honlapja címét, ha ilyennel rendelkezik;
b) az a) pont szerinti egészségügyi szolgáltató székhelyére és az egészségügyi szolgáltatás telephelyére vonatkozó címadatokat;
c) az a) pont szerinti egészségügyi szolgáltató elérhetőségére vonatkozó adatokat telefonszám és elektronikus levelezési cím megjelölésével;
d) az egészségügyi szolgáltató tevékenysége végzésének helyszínéül szolgáló ingatlan használatának jogcímére vonatkozó adatokat;
e) az egészségügyi szolgáltató valamennyi szervezeti egységére vonatkozóan külön-külön:
ea) az egészségügyi szolgáltató által végezhető egészségügyi szakmákat a hozzájuk tartozó egészségügyi szakmakóddal, az egészségügyi szolgáltatás ellátási formájának megnevezését a hozzá tartozó kóddal, a szervezeti egység típusát, megnevezését és a nyilvántartó rendszer által képzett azonosító kódját,
eb) a közszolgáltatásban való részvételének tényét, az egészségbiztosítási szerv által meghatározott azonosító kódot,
ec) szakellátás esetén az egészségügyi szolgáltató által végezhető egészségügyi szakma miniszteri rendeletben megállapított progresszivitási szintjét,
ed) a szakmához tartozó szolgáltatási típus megnevezését,
ee) az egészségügyi szolgáltató által végezhető tevékenységek körét, amennyiben a működési engedély a szakmán belül csak egyes tevékenységek nyújtására került kiadásra, a működési engedély számát, kiállításának időpontját, státuszát, a működés megkezdésének időpontját, az engedélyezett szakmák szünetelését, a szünetelés kezdő és befejező időpontja szerint,
ef) az engedélyező hatóság megnevezését,
eg) a járóbeteg-szakellátásban és az alapellátásban a heti rendelési időt szervezeti egységenként szakmánkénti bontásban,
eh) az alapellátásban a tanácsadási időt, rendelkezésre állási időt napi bontásban,
ei) egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött alapellátás esetén a helyettesítésre vonatkozó adatokat, ezen belül a helyettesítő nevét, helyettesítés kezdetét, helyettesítés helyét, egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött alapellátás esetén az ügyeletben való részvételre vonatkozó adatokat,
ej) alapellátás esetén a praxiskezelő által kijelölt alapellátási körzetre, valamint a praxisengedélyre vonatkozó adatokat,
ek) járóbeteg-szakellátásban a heti szakorvosi és nem szakorvosi óraszámot szakmánkénti bontásban, járóbeteg-szakellátáson belül a diagnosztika ellátási forma esetén a folyamatos ellátásban részvétel tényét és formáját,
el) fekvőbeteg-ellátásban az osztály típusát, ágyszámát, az osztályon belül engedélyezett szakmánkénti bontásban,
em) fekvőbeteg-szakellátásban a folyamatos ellátás formáját,
en) a mentési tevékenységet, valamint a betegszállítást végző egészségügyi szolgáltató e feladatának ellátását biztosító mentőjárműveinek, betegszállító járműveinek azonosítására szolgáló érvényes rendszámra, forgalmi engedély számára, a gépjármű gyártmányára és típusára, a gépjármű gyártásának időpontjára, betegszállító jármű esetén az egyszerre szállítható beteg személyek számára és a rögzített ülések számára vonatkozó adatokat, valamint annak megjelölését, hogy a jármű aktív vagy tartalékállományban szerepel, a mentési tevékenységet végző egészségügyi szolgáltató vonatkozásában annak megjelölését, hogy a mentés a sürgősség igénye, az alkalmazott mentőegység típusa, valamint a végzett tevékenység típusa szerint milyen jellegű,
eo) a betegszállítást végző egészségügyi szolgáltató vonatkozásában annak megjelölését, hogy az a sürgősség igénye, a kíséret igénye, az alkalmazott betegszállító gépjármű típusa, valamint a végrehajtás módja szerint milyen jellegű; dialízis esetén a kezelőhelyek számát, a kezelések számát; nappali kórház esetén a beteglétszámot, nappali ellátás esetén heti óraszámot;
f) a gyógyászati segédeszközök forgalmazásával, javításával, illetve kölcsönzésével foglalkozó szolgáltatók vonatkozásában a szolgáltató heti nyitvatartási rendjét, valamint annak megjelölését, hogy a szolgáltató – jogszabályban meghatározottak szerint – sorozatgyártású, egyedi méretvétel alapján készült, vagy méretre igazított gyógyászati segédeszközt forgalmaz, javít, illetve kölcsönöz;
g) az egészségügyi szolgáltatás végzéséhez biztosított gépműszereket típus, gyártmány, gyártási év és gyártási szám szerint és
h) a közreműködés, személyes közreműködés igénybevételére vonatkozóan ennek tényét, tartalmát szakmánként.
(4a) * Az (1) bekezdés e) pont ea) és eb) alpontja szerinti nyilvántartás a közreműködő egészségügyi szolgáltató tekintetében a következő adatokat tartalmazza:
a) a közreműködő szolgáltató (4) bekezdés a) pont aa)–ag) alpontja szerinti adatokat,
b) a közreműködő szolgáltató székhelyére vonatkozó címadatokat,
c) közreműködő szolgáltató elérhetőségére vonatkozó adatokat (telefonszám, elektronikus levelezési cím) és
d) a közreműködőt igénybe vevő egészségügyi szolgáltatóval kötött közreműködői szerződésben a közreműködés helyére meghatározott szervezeti egységéhez kapcsolódóan:
da) a szakmához tartozó szolgáltatási típus megnevezését,
db) az egészségügyi szolgáltató által végezhető tevékenységek körét, amennyiben a működési engedély a szakmán belül csak egyes tevékenységek nyújtására került kiadásra,
dc) az engedélyező hatóság megnevezését,
dd) a közreműködői működési engedély számát, kiállításának időpontját, státuszát, a működés megkezdésének időpontját,
de) az engedélyezett tevékenységek szünetelését, a szünetelés kezdő és befejező időpontja szerint,
df) a járóbeteg-szakellátásban és – az alapellátásban végezhető közreműködés esetén – az alapellátásban a közreműködő által ellátott heti rendelési időt szervezeti egységenként szakmánkénti bontásban,
dg) járóbeteg-szakellátásban a heti szakorvosi és nem szakorvosi óraszámot szakmánkénti bontásban,
dh) járóbeteg-szakellátáson belül a diagnosztika ellátási forma esetén a folyamatos ellátásban részvétel tényét és formáját,
di) fekvőbeteg-ellátásban a folyamatos ellátás formáját,
dj) a mentési tevékenységet, valamint a betegszállítást végző egészségügyi szolgáltató e feladatának ellátását biztosító mentőjárműveinek, illetve betegszállító járműveinek azonosítására szolgáló érvényes rendszámra, forgalmi engedély számára, a gépjármű típusára, a gépjármű gyártásának évére, betegszállító jármű esetén az egyszerre szállítható beteg személyek számára és a rögzített ülések számára vonatkozó adatokat, valamint annak megjelölését, hogy a jármű aktív vagy tartalékállományban van,
dk) a mentési tevékenységet végző egészségügyi szolgáltató vonatkozásában annak megjelölését, hogy a mentés a sürgősség igénye, az alkalmazott mentőegység típusa, valamint a végzett tevékenység típusa szerint milyen jellegű,
dl) a betegszállítást végző egészségügyi szolgáltató vonatkozásában annak megjelölését, hogy az a sürgősség igénye, a kíséret igénye, az alkalmazott betegszállító gépjármű típusa, valamint a végrehajtás módja szerint milyen jellegű.
(5) * A (4) bekezdésben meghatározott adatok a szolgáltató azonosítójához rendelten szerepelnek a nyilvántartásban.
(6) *
(7) * Az egészségügyi államigazgatási szervnek az egészségügyi szolgáltatók tevékenységének engedélyezése és az emberen végzett beavatkozással járó orvostudományi kutatások engedélyezése tárgyában kérelemre lefolytatott eljárásáért vagy igazgatási szolgáltatásáért – az egészségügyért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott – igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amely átutalással vagy elektronikus díjfizetéssel (EFER) teljesíthető.
(8) *
6/A. § * (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 108/A. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő személyt vagy szervezetet – annak bejelentése alapján – hatósági nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vételt az egészségügyi államigazgatási szerv közli a bejelentő személlyel vagy szervezettel.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hatósági nyilvántartás tartalmazza:
a) a nyilvántartásba vétel alapján működő egészségügyi szolgáltató 6. § (4) bekezdés a) pont aa)–ag) alpontjában és c) pontjában meghatározott adatait,
b) a nyilvántartásba vétel alapján működő egészségügyi szolgáltató székhelyére vonatkozó címadatokat,
c) a nyilvántartásba vétel alapján működő egészségügyi szolgáltatóra vonatkozóan a 6. § (4) bekezdés e) pont ea), ed), eh) és el) alpontjában meghatározott adatokat,
d) a nyilvántartásba vétel alapján működő egészségügyi szolgáltatót foglalkoztató, illetve igénybe vevő egészségügyi szolgáltatóra vonatkozóan azon szervezeti egység engedélyező hatóság által kiadott egyedi azonosítóját, valamint megnevezését, amelynek működtetésében a nyilvántartásba vétel alapján működő egészségügyi szolgáltató részt vesz,
e) a nyilvántartásba vétel alapján működő egészségügyi szolgáltató nevében személyesen szolgáltatást nyújtó, az egészségügyi szolgáltatásban részt vevő egészségügyi és nem egészségügyi dolgozók 6/B. §-ban meghatározott adatait szervezeti egységenként és azon belül szakmánként.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatok a szolgáltató azonosítójához rendelten szerepelnek a nyilvántartásban.
(4) A nyilvántartásba vétel alapján működő egészségügyi szolgáltató a (2) bekezdésben foglaltak változását haladéktalanul, de legkésőbb nyolc munkanapon belül bejelenti az egészségügyi államigazgatási szervnek. Az egészségügyi államigazgatási szerv a változást a nyilvántartásba bejegyzi, és ennek tényét közli a bejelentő személlyel vagy szervezettel.
(5) A (4) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv értesíti az egészségügyi államigazgatási szervet.
(6) Az (1) és (4) bekezdés szerinti bejelentés a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 57. § (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti bentlakásos intézmények (a továbbiakban: bentlakásos intézmény) által nyújtott, jogszabályban meghatározott kötelező szolgáltatásai körébe tartozó egészségügyi tevékenység vonatkozásában a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásába (a továbbiakban együtt: szolgáltatói nyilvántartás) történő bejegyzésre vagy adatmódosításra irányuló eljárás keretében is előterjeszthető.
(7) Az egészségügyi államigazgatási szervnek a bejelentés alapján egészségügyi szolgáltatóként közhiteles nyilvántartásba vételre irányuló, kérelemre lefolytatott eljárásáért vagy igazgatási szolgáltatásáért – az egészségügyért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott – igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amely átutalással vagy elektronikus díjfizetéssel (EFER) teljesíthető.
6/B. § * (1) A 6. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontja szerinti nyilvántartás tartalmazza az egészségügyi szolgáltatásban részt vevő, az Eütv. szerinti alap- és működési nyilvántartásban szereplő egészségügyi dolgozók alábbi adatait szervezeti egységenként és azon belül szakmánként:
1. az alapnyilvántartási számot,
2. a foglalkoztatott nevét,
3. a nyilvántartás típusát,
4. nyilvántartási periódus kezdetét és végét,
5. nyilvántartásból történő törlés tényét,
6. az egészségügyi szolgáltató foglalkoztatottját érintő korlátozás, valamint eltiltás tényét,
7. felügyeletre vonatkozó adatot,
8. működési nyilvántartás státuszát,
9. a FEOR-számot,
10. a foglalkoztatási jogviszony típusát,
11. a foglalkoztatási jogviszony kezdetének és a végének időpontját,
12. a foglalkoztatás jellegét (alkalmazottnál),
13. a heti óraszámot (összesen),
14. a szervezeti egységben végzett heti óraszámot,
15. az önként vállalt többletmunka tényét (alkalmazottnál),
16. az önként vállalt többletmunka havi óraszámát,
17. a tartós távollét tényét és
18. a tartós távollét indokát.
(2) A 6. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontja szerinti nyilvántartás tartalmazza az egészségügyi szolgáltatásban közvetlenül részt vevő, a szakmai minimumfeltételekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakmákban feltételként előírt, az Eütv. szerinti alap- és működési nyilvántartásban nem szereplő egészségügyi dolgozók (1) bekezdés szerinti adatait, valamint az alábbi adatokat szervezeti egységenként és azon belül szakmánként:
a) a foglalkoztatott nevét,
b) a foglalkoztatott születési helyét és idejét és
c) a munkakör betöltéséhez használt szak- vagy alapképesítés(ek) megnevezését, végzettséget igazoló okirat számát.
(3) Az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek alapnyilvántartásának és az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásának vezetője informatikai rendszerek közötti elektronikus adatátadás útján átadja az egészségügyi államigazgatási szerv részére az (1) bekezdés 1–9. pontja szerinti adatokat.
(4) Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározott szabadfoglalkozású jogviszonyban megbízási szerződéssel foglalkoztatott egészségügyi dolgozót a foglalkoztató egészségügyi szolgáltató jelenti be a 6. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontja szerinti nyilvántartásba.
(5) Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi dolgozók alapnyilvántartási száma alapján elektronikus úton adategyeztetést folytathat az egészségbiztosítási szervvel az egészségügyi szolgáltató nevében és felelősségére egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozók (1) bekezdés szerinti adatairól.
7. § * (1) Az ivó- és használatimelegvíz-ellátásban, valamint a medencés közfürdőkben a vízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek bejelentéséről és a víz kezelésére alkalmazni kívánt technológiák ivóvíz-biztonsági engedélyéről az egészségügyi államigazgatási szerv nyilvántartást vezet.
(2) Az ivó- és használatimelegvíz-ellátásban, valamint a medencés közfürdőkben a vízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:
a) a bejelentés nyilvántartási számát,
b) * a forgalmazó és a gyártó nevét,
c) a termék, anyag nevét, valamint
d) a termék, anyag rendeltetését.
(3) Az ivó- és használatimelegvíz-ellátásban, valamint a medencés közfürdőkben a víz kezelésére alkalmazni kívánt technológiák vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:
a) az ivóvíz-biztonsági engedély számát,
b) * az engedélyes és a forgalmazó nevét, valamint
c) az engedélyezett technológia megjelölését.
(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés a), c) és d) pontja, valamint a (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(5) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást az egészségügyi államigazgatási szerv a honlapján közzéteszi.
8–9. § *
Az egészségügyi államigazgatási szerv hatósági jogköre *
10. § (1) * Az egészségügyi államigazgatási szerv – a 2. § (1) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében foglalt kivétellel – valamennyi természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező társaságra kiterjedő hatósági jogkört gyakorol.
(2) * Az egészségügyi államigazgatási szerv ellenőrzése során az ellenőrzött személy köteles az ellenőrzéshez szükséges munkaerőt ellenszolgáltatás nélkül az ellenőrző rendelkezésére bocsátani. Közegészségügyi vagy járványügyi érdekből a szemle haladéktalanul megtartható.
(3) * Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek a ténymegállapításokon kívül tartalmaznia kell a felelős személy ezekre vonatkozó nyilatkozatát is.
(4) * Ha az ellenőrzésen a felelős személy nem volt jelen, a jegyzőkönyv másolati példányát meg kell küldeni részére azzal, hogy nyilatkozatát a kézbesítéstől számított nyolc napon belül megteheti.
(5) * Az egészségügyi államigazgatási szerv jogosult az ellenőrzéshez szükséges vizsgálatokat elvégezni vagy jogszabályban meghatározottak szerint elvégeztetni. Az ellenőrzéshez szükséges vizsgálatokhoz az egészségügyi államigazgatási szerv jogosult térítésmentesen mintát venni.
(6) * Az egészségügyi államigazgatási szerv a hatósági ellenőrzés során próbavásárlást – ideértve az interneten történő vásárlást is – végezhet.
(7) * A próbavásárláshoz az egészségügyi államigazgatási szerv közreműködő személyt vehet igénybe.
(8) * A közreműködő személy részére a közreműködést igénybe vevő egészségügyi államigazgatási szerv megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a közreműködő személy nevét, továbbá azt, hogy mely közreműködő személy milyen típusú ellenőrzésben vehet részt.
(9) * A közreműködő személyre az egészségügyi államigazgatási szerv ügyintézőjére vonatkozó kizárási szabályokat kell alkalmazni.
(10) * Próbavásárlás esetén az egészségügyi államigazgatási szerv az ellenőrzési jogosultságát a próbavásárlás befejezésekor igazolja, ezzel egyidejűleg az ellenőrzött személy képviseletében eljáró személy a termék visszavétele mellett köteles a vételárat visszatéríteni. Ha a próbavásárlással lefolytatott hatósági ellenőrzés során a termék véglegesen elvonásra kerül, károsodik, illetve részben vagy egészben megsemmisül, a vételár eljárási költségnek minősül.
11. § (1) * Az egészségügyi államigazgatási szerv az ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a hiányosságok, szabályszegések jellegét és súlyát mérlegelve megteszi a szükséges intézkedéseket és ellenőrzi azok végrehajtását.
(2) * Az egészségügyi államigazgatási szerv figyelmeztetés szankció alkalmazása keretében vagy egészségügyi bírság kiszabásával egyidejűleg elrendeli
a) * a hiányosságok megszüntetését, illetőleg a szükséges intézkedések végrehajtását, engedélyek visszavonását, bejelentések nyilvántartásból törlését;
b) * a hiányosságok megszüntetéséig az intézmény, létesítmény stb. működésének, illetőleg az egészségre ártalmas vagy veszélyes tevékenységnek a korlátozását vagy felfüggesztését, ha e szabálytalanságok fennállása egészségkárosodást okozhat;
c) * a jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában foglaltak megsértése, vagy súlyos vagy tömeges egészségkárosodás megelőzése érdekében az egészségre ártalmas, 13/A. § (1) bekezdése szerinti élelmiszerek, termékek, tárgyak, vagy anyagok használatának és forgalmazásának megszüntetését, szükség esetén megsemmisítését;
d) * egészségügyi szolgáltatónál észlelt hiányosság esetében az a)–c) pontban felsoroltakon túl – külön jogszabályban foglaltak szerint – az egészségügyi dolgozónak a tevékenységben való jártassága igazolását.
(3) * Ha az észlelt hiányosság, illetve körülmény súlyos, vagy tömeges egészségkárosodást okozhat, az egészségügyi államigazgatási szerv ennek elhárítása érdekében köteles megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek az adott esetben a veszély elhárítása érdekében szükségesek.
(4) * Az egészségügyi államigazgatási szerv a lakosság egészségét közvetlenül fenyegető súlyos veszély elhárításához, illetve rendkívüli körülmények esetén tett intézkedéseinek végrehajtásához a rendőrség, a tűzoltóság és a polgári védelem közreműködését is igénybe veheti.
(5) * Az egészségügyi államigazgatási szerv járványveszély esetén közvetlenül megteheti mindazon hatósági intézkedéseket és eljárásokat, amelyek a járványveszély elhárítása érdekében szükségesek. Az ebben a körben hozott határozat – közegészségügyi vagy járványügyi okból – azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.
12. § * Az egészségügyi államigazgatási szerv
a) *
b) * dönt – a külön jogszabályban foglaltak szerint – az új anyagok, a lakosság körében közvetlen felhasználásra kerülő termékek előállításával, szállításával, raktározásával, felhasználásával, új technológiák bevezetésével kapcsolatos engedélyek megadásáról;
c) közreműködik az országos fejlesztési tervek, valamint az általános érvényű hatósági előírások (szabályzatok, műszaki előírások, irányelvek, országos és ágazati szabványok stb.) kiadásának előkészítésében.
13. § * (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv
a) kisebb súlyú cselekmény (mulasztás) esetén figyelmeztetést tartalmazó döntésben felhívhatja a felelős személyt a kötelezettség teljesítésére;
b) fegyelmi vétséget megvalósító magatartás felfedésekor kezdeményezheti a fegyelmi jogkör gyakorlójánál a fegyelmi eljárás lefolytatását;
c) bűncselekmény észlelése esetén feljelentést tesz az illetékes szervnél.
(2) Az egészségügyi igazgatási hatáskörében eljáró egészségügyi államigazgatási szerv, illetve a szakfelügyelet által tartott helyszíni ellenőrzés megállapításai vagy az egészségügyi szolgáltató képviselője által tett nyilatkozat alapján az engedélyező egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi szolgáltató szervezeti egysége, szakrendelése, osztálya, összevont osztálya, mátrix osztálya működését – legfeljebb a hiányosságok megszüntetésére megadott határidőre – felfüggeszti.
(3) Az egészségügyi igazgatási hatáskörében eljáró egészségügyi államigazgatási szerv, illetve a szakfelügyelet által tartott helyszíni ellenőrzés megállapításai vagy az egészségügyi szolgáltató képviselője által tett nyilatkozat alapján az engedélyező egészségügyi államigazgatási szerv a jogszabálysértés vagy szakmai szabályszegés jellegének, súlyának, az egészségügyi ellátásra nézve okozott sérelem nagyságának figyelembevételével a következő intézkedéseket hozhatja:
a) a szolgáltató progresszivitási szintjét visszaminősíti;
b) ha az egészségügyi szolgáltató a figyelmeztetés szankció alkalmazása keretében vagy egészségügyi bírság kiszabásával egyidejűleg megállapított kötelezettséget a megadott határidőre nem teljesítette, az egészségügyi államigazgatási szerv újabb határidő tűzése mellett (ismételten) egészségügyi bírságot szab ki, egyidejűleg rendelkezhet az egészségügyi szolgáltató adott szakmára, szaktevékenységre vonatkozó működési engedélyének visszavonásáról;
c) ha az egészségügyi szolgáltató határidőre sem teljesíti a (2) bekezdés szerinti határozatban előírt kötelezettségeket, az egészségügyi államigazgatási szerv az adott szakmára, szaktevékenységre vonatkozó működési engedélyét visszavonja;
d) ha az egészségügyi szolgáltató tevékenységét nem a működési engedélyben foglaltaknak megfelelően végzi, és a figyelmeztetés szankció alkalmazása keretében vagy egészségügyi bírság kiszabásával egyidejűleg megállapított határidőre sem tett eleget a működési engedélyben foglaltaknak megfelelő működtetésnek, az egészségügyi államigazgatási szerv az adott szakmára, szaktevékenységre vonatkozó működési engedélyét visszavonja;
e) ha az egészségügyi szolgáltató a működési engedélyben nem szereplő szolgáltatást nyújt, és a figyelmeztetés szankció alkalmazása keretében vagy egészségügyi bírság kiszabásával egyidejűleg megállapított határidőre sem kérte a működési engedélye módosítását, az egészségügyi államigazgatási szerv az adott szakmára, szaktevékenységre vonatkozó működési engedélyét visszavonja;
f) ha a szakfelügyeleti vizsgálat olyan szakmai szabályok súlyos megsértését tárta fel, mely a betegek biztonságos ellátását veszélyezteti, az egészségügyi államigazgatási szerv az adott szakmára, szaktevékenységre vonatkozó működési engedélyét visszavonja.
(4) * Az egészségügyi államigazgatási szerv az állami adó- és vámhatóság által az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 131. § (29) bekezdése szerint közölt adatokat – az érintett egészségügyi szolgáltató egészségügyi tevékenységére vonatkozó jogszabályi követelmények betartásának ellenőrzése, az egészségügyi szolgáltatás nyújtása tekintetében hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása céljából – a közléstől számított egy évig kezeli.
13/A. § * (1) * Ha az egészségügyi államigazgatási szerv a hatáskörében eljárva megállapítja, hogy
a) az ivóvíz minőségére, a gyógy- és ásványvizek egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságára, felhasználására, forgalomba hozatalára,
b) a gyógy- és közfürdők, valamint a természetes fürdőhelyek üzemeltetésére, működtetésére,
c) a gyógytényezőkre, gyógyhelyekre, fürdő- és klímagyógyintézetekre,
d) a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére,
e) a kozmetikai termékek gyártására, egészségkárosítás nélküli alkalmazhatóságára, forgalomba hozatalára, forgalmazására,
f) a 4. § (5) bekezdés b) és d) pontja szerinti szakterületen az élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi követelményekre,
g) az atomenergia alkalmazási körébe tartozó anyagok felhasználására, berendezések, létesítmények üzemeltetésére,
h) a fertőző betegségek és járványok megelőzése vagy a járványveszély elhárítása érdekében szükséges járványügyi előírásokra,
i) a munkavállalók fizikai tényezők – mesterséges optikai sugárzás és elektromágneses terek – hatásának való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági követelményekre,
j) a kórházakban és más egészségügyi szolgáltatóknál előforduló, éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések megelőzésére,
k) * az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek, a feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek, a speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek és testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerek, az étrend-kiegészítők, a vitaminokkal, ásványi anyagokkal és bizonyos egyéb anyagokkal dúsított élelmiszerek, a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokkal ellátott élelmiszerek meghatározott táplálkozási célnak való megfelelésre, táplálkozási-élettani hatású összetevőjének egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságára, alkalmazhatóságára, forgalomba hozatalára, forgalmazására,
l) az építmények tervezésének, létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi és egészségvédelmi követelményeire,
m) az egészségügyi kockázattal járó, nem egészségügyi tevékenységek egészségügyi kockázatainak megelőzésére irányuló szakmai szabályokra,
n) a környezeti eredetű kórokozók által a lakosságra nézve fertőzési kockázatot jelentő közegekre vagy létesítményekre
vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben foglaltakat megsértették, egészségügyi bírságot szab ki.
(1a) * Egészségügyi bírság kiszabásának van helye továbbá, ha az egészségügyi államigazgatási szerv megállapítja, hogy az előírt, felé teljesítendő bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségre, továbbá az előírt nyilvántartási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megsértették.
(1b) * Egészségügyi bírság kiszabásának van helye továbbá, ha az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott engedély előírásait az engedély jogosultja nem tartja be vagy engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül folytat.
(2) * Egészségügyi bírság kiszabásának van helye abban az esetben is, ha az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi és gyógyszerészeti igazgatási hatáskörében eljárva megállapítja, hogy
a) az egészségügyi szolgáltató
aa) az egészségügyi szolgáltatás nyújtására vonatkozó szakmai követelményeket vagy jogszabályi rendelkezéseket súlyosan megszegte, vagy tevékenységét a működési engedélyében foglaltaktól eltérően végzi,
ab) szakmailag indokolatlanul a betegbeutalási rendtől eltért, különösen, ha beteget jogosulatlanul utalt be vagy utalt tovább, vett fel, vagy jogosulatlanul tagadta meg az ellátást és ezzel a beteg állapotának megfelelő ellátását megakadályozta vagy veszélyeztette, vagy
ac) a jogszabályban előírt intézkedési, jelentéstételi kötelezettségét felhívás ellenére elmulasztotta,
ad) * térítési díjszabályzata nem felel meg a jogszabályban foglaltaknak, illetve az egészségügyi szolgáltató nem a térítési díjszabályzatában meghatározottaknak megfelelően járt el,
ae) * jogszabályban elrendelt adatszolgáltatási kötelezettségének felszólítás ellenére nem tesz eleget, vagy adatszolgáltatása hiányos, és felhívásra azt nem pótolja,
b) a társadalombiztosítási támogatással vagy árhoz nyújtott társadalombiztosítási támogatással, ezek elszámolásával, folyósításával, ellenőrzésével kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségeket megsértették,
c) a külön jogszabályban előírt működési engedély hiányában egészségügyi szolgáltatást nyújtanak, illetve az egészségügyi képesítéssel rendelkező személy képesítésének megfelelő tevékenységet jogosulatlanul végeznek,
d) az egészségügyi dolgozó a külön jogszabály szerint előírt alkalmassági vizsgálaton nem vesz részt, illetve egészségügyi tevékenységre alkalmatlannak nyilvánítása ellenére, illetve korlátozását meghaladva egészségügyi tevékenységet végez,
e) * az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv nem teljesíti az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 2. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét.
(3) * Egészségügyi bírság abban az esetben szabható ki, ha külön jogszabály az egészségügyi államigazgatási szerv eljárásával összefüggésben szabálysértési bírságot nem helyez kilátásba.
(4) Az egészségügyi bírság természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli jogalannyal szemben szabható ki.
(5) Az egészségügyi bírság összege 30 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet.
(6) *
(7)–(9) *
(10) A bírság többszörös jogsértés esetén ismételten is kiszabható.
(11) * Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi bírságot kiszabó végleges határozatáról készült közleményt az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályai szerint közhírré teszi.
(2) * Az egészségügyi bírságot az azt kiszabó végleges határozat közlésétől számított harmincadik napig meg kell fizetni.
(3) *
(4) * Az egészségügyi bírság összegét az egészségügyi államigazgatási szerv külön jogszabályban megjelölt számlájára kell befizetni.
(5) *
14. § * Az egészségügyi államigazgatási szervnek
a) * a környezet- és település-egészségügy – ideértve különösen a vizekkel, az ivó-, gyógy- és ásványvizekkel, a gyógy- és közfürdőkkel, valamint a természetes fürdőhelyekkel és természetes fürdővizekkel kapcsolatos feladatokat –,
b) az élelmezés- és táplálkozás-egészségügy,
c) a kozmetikai termékek,
d) a gyógytényezők, a fürdő- és klímagyógyintézetek, a gyógyhelyek,
e) a sugáregészségügy, járványügy, közegészségügy,
f) a gyógyszerészet, valamint
g) az egészségügyi igazgatás és koordináció *
körében a kérelemre lefolytatott közigazgatási eljárásáért – ideértve a szakhatósági eljárásokat is – vagy igazgatási jellegű szolgáltatásáért az egészségügyért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
14/A. § * (1) Az egészségügyért felelős miniszter irányító szervi jogosítványai közül a (2) bekezdés szerinti jogosítványokat az egészségügyi államigazgatási szerv kormányrendeletben kijelölt középirányító szervére ruházza át.
(2) A középirányító szerv
a) érvényesíti, illetve – módszertani segítséget is nyújtva – érvényesítteti az irányítása alá tartozó költségvetési szervek tevékenységében a közfeladatok ellátására vonatkozó követelményeket, és az erőforrásokkal (így különösen: az előirányzatokkal, a létszámokkal és a vagyonnal) való szabályszerű és hatékony gazdálkodás követelményeit, továbbá számon kéri, ellenőrzi e követelmények érvényre juttatását;
b) megállapítja az irányítása alá tartozó azon költségvetési szervek éves költségvetését, illetve költségvetési keretét és azon kiemelt kiadási és bevételi előirányzatokat, amelyek megállapítása nem tartozik az Országgyűlés, a Kormány vagy törvény alapján más személy, szerv, testület hatáskörébe;
c) gyakorolja a hatáskörébe utalt előirányzat-módosítási, -átcsoportosítási, -zárolási, -törlési és -felhasználási jogköröket;
d) felülvizsgálja, illetve értékeli az irányítása alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit;
e) megállapítja az irányítása alá tartozó költségvetési szervek pénzmaradványát, előirányzat-maradványát, egyidejűleg meghatározva a kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány felhasználásának célját, rendeltetését;
f) megállapítja az irányítása alá tartozó költségvetési szervek létszám-előirányzatát (létszámkeretét).
(2) * Az egészségügyi szolgáltatók működésének engedélyezésére, a működési engedély módosítására és visszavonására irányuló eljárásokban a kérelem a kormányablaknál nem terjeszthető elő.
(3)–(5) *
(6) *
(6) *
(7) *
(7a) *
(7b) *
(8) * Az ivóvízbiztonsággal, az ivóvíz vizsgálatával, valamint a természetes gyógytényezőkkel, természetes ásványvizekkel kapcsolatos hatósági ügyekben nincs helye sommás eljárásnak.
(9) * Az ivóvíz-, fürdővíz- és használati melegvíz-ellátásban a vízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek bejelentésével és a technológiák, termékek vízbiztonsági engedélyezésével kapcsolatos hatósági ügyekben nincs helye sommás eljárásnak.
14/C. § * Az egészségügyi szolgáltató által a beteg részére nyújtott egészségügyi ellátással kapcsolatban tett, a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvény szerinti panasszal kapcsolatban az az egészségügyi államigazgatási szerv jár el, amely a panasszal érintett egészségügyi szolgáltató részére működési engedély kiadására jogosult.
14/D. § * (1) A kijelölt természetes fürdőhely üzemeltetője éves felügyeleti díjat fizet tárgyév június 30-ig.
(2) A felügyeleti díj az egészségügyi államigazgatási szerv bevétele, amit a természetes fürdővíz minőség-ellenőrzését szolgáló mintavételi ütemtervhez tartozó mintavételek és laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére használhat fel.
(3) A felügyeleti díj mértéke nyolcvanezer forint.
14/E. § * A honvédelmi szervezet, a honvédelemért felelős miniszter hatósági jogkörébe tartozó, miniszteri rendeletben kijelölt gazdasági társaság, a közegészségügyi-járványügyi hatósági feladatok ellátására kormányrendeletben kijelölt szerv, továbbá a rendvédelmi szervek és az Országgyűlési Őrség vonatkozásában a közegészségügyi-járványügyi hatósági feladatok ellátására kormányrendeletben kijelölt szerv e törvény szerinti eljárásaiban
a) a hivatalbóli eljárás megindításáról az ügyfelet nem kell értesíteni,
b) nincs helye sommás eljárásnak,
c) az ügyfél nyilatkozatával a hiányzó bizonyíték nem pótolható,
d) az ügyfél saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását nem kérheti.
15. § (1) * Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
(2)–(3) *
(4) * Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben *
a) * jelölje ki az egészségügyi államigazgatási szervet vagy szerveket, és a katonai egészségügyi államigazgatási szervet, *
b) * jelölje ki a rendvédelmi szervek, valamint az Országgyűlési Őrség – ide nem értve a büntetés-végrehajtási szervezetnek a fogvatartottak elhelyezésére és foglalkoztatására létrehozott büntetés-végrehajtási szerveit – vonatkozásában a közegészségügyi-járványügyi feladatokat ellátó szervet vagy szerveket, továbbá szabályozza az ezen szervek által folytatott közigazgatási hatósági eljáráshoz, hatósági ellenőrzéshez kapcsolódó különös és kiegészítő eljárási rendelkezéseket.
(5) * Felhatalmazást kap a 2. § (1) bekezdésének a) pontja szerint érintett miniszter, valamint az Országgyűlési Őrség vonatkozásában a rendészetért felelős miniszter, hogy a közegészségügyi feladatok ellátásának, valamint az egészségügyi államigazgatási szervvel való együttműködés rendjét az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza. *
(6) * Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza a honvédelmi szervezet, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében vagy más jogviszony alapján a honvédelmi szervezet használatában lévő ingatlanon honvédelmi érdeket szolgáló, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 9. pontja szerinti szervezett munkavégzést folytató szervezet, valamint a honvédelemért felelős miniszter hatósági jogkörébe tartozó, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény alapján miniszteri rendeletben kijelölt gazdasági társaság feladatával kapcsolatos közegészségügyi követelményeket, a közegészségügyi feladatok ellátásának, valamint az egészségügyi államigazgatási szervvel való együttműködés rendjét.
(7) * Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza a menekültügyi hatóság által fenntartott, a menekültügyi őrizet végrehajtására szolgáló intézményre, a befogadó állomásra és a közösségi szállásra, valamint a rendőrség által fenntartott, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtására szolgáló őrzött szállásra vonatkozó közegészségügyi követelményeket, a közegészségügyi ellenőrzés, valamint az egészségügyi államigazgatási szervvel való együttműködés rendjét. *
(8) * Felhatalmazást kap a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza a büntetés-végrehajtási szervek tevékenységével kapcsolatos közegészségügyi követelményeket, a közegészségügyi feladatok ellátásának, valamint az egészségügyi államigazgatási szervvel való együttműködés rendjét. *
(9) * Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben
a) * a munkavállalók fizikai tényezők (mesterséges optikai sugárzás) hatásának való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményeket, és ennek kapcsán az egészségügyi államigazgatási szervnek teljesítendő bejelentésre vonatkozó eljárás részletes szabályait,
b) * a munkavállalók fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményeket, és ennek kapcsán az egészségügyi államigazgatási szervnek teljesítendő bejelentésre vonatkozó eljárás részletes szabályait, és a kockázatértékelés elkészítéséhez szükséges képesítés feltételeit,
c) * a kórházakban és más egészségügyi szolgáltatóknál az éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések megelőzésére, az éles vagy hegyes eszközök használatából eredő kockázatok kezelésére, valamint az egészségügyi tevékenységet végző személyek tájékoztatására és képzésére vonatkozó követelményeket *
rendeletben állapítsa meg.
(10) * Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – a 6. § (7) bekezdése, a 6/A. § (7) bekezdése és a 14. § szerinti igazgatási szolgáltatási díj körét és mértékét, valamint a díj fizetésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket rendeletben határozza meg. *
(11) * Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy
a) a szúnyogirtószer és szúnyoglárvairtó-szer légi úton történő környezetbe juttatásának feltételeit és az egészségügyi államigazgatási szervnek teljesítendő bejelentésekre és az engedélyezésre vonatkozó eljárás részletes szabályait, valamint
b) a táboroztatás személyi és tárgyi egészségügyi feltételeit, továbbá a táboroztatás bejelentésére, a bejelentés személyes adatnak nem minősülő további adattartalmára, valamint a táboroztatás hatósági ellenőrzésére és a jogsértő táboroztatás jogkövetkezményeire vonatkozó részletes szabályokat,
c) * a transz-zsírsav tartalmú élelmiszerek forgalmazásának feltételeit és hatósági ellenőrzésének szabályait, valamint a lakosság transz-zsírsav bevitelének nyomon követésére vonatkozó szabályokat az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszterrel egyetértésben *
rendeletben határozza meg.
(12) * Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a) az egészségügyi államigazgatási szerv eljárásában kiszabott egészségügyi bírság megfizetésének részletes szabályait, *
b) a közigazgatási hatósági eljárás során felmerülő, egyéb eljárási költségnek minősülő, mintavételi, laboratóriumi vizsgálati költségek, illetve egyéb műszeres vizsgálatok költségeinek, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek mértékét és fizetésének részletes szabályait, *
c) az egészségügyi államigazgatási szerv élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi feladataira vonatkozó részletes szabályokat,
d) * a kozmetikai termékekről szóló 2009. november 30-i 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet *
da) 19. cikk (4) és (5) bekezdésének végrehajtása körében a nem előre csomagolt kozmetika termékek – ideértve azon termékeket is, amelyeket a vevő kérésére a vásárláskor csomagolnak be vagy azonnali eladásra előre csomagolnak – címkézésének részletes szabályait, valamint a magyar nyelven feltüntetendő tájékoztatások körét,
db) 22. cikkének végrehajtása körében a kozmetikai termékek piacfelügyeletét ellátó szervek kijelölését,
dc) 34. cikk (1) és (2) bekezdésének végrehajtása körében az illetékes nemzeti hatóság és méregellenőrző központ kijelölését,
dd) 37. cikkének végrehajtása körében a rendelet megsértése esetén alkalmazandó hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók körét, illetve kijelölését,
e) * a kozmetikai termékek
ea) gyártására,
eb) mikrobiológiai tisztasági követelményeire,
ec) használata során felmerülő nemkívánatos hatásokat értékelő méregellenőrző központ feladataira, valamint a méregellenőrző központnak megtett bejelentésekkel kapcsolatos követelményekre,
ed) piacfelügyeleti ellenőrzésére kijelölt szervek feladatkörének megosztására
vonatkozó szabályokat,
f) * a használatimelegvíz-ellátásra vonatkozó közegészségügyi követelményeket,
g) * a használati meleg vízzel érintkező anyagok, technológiák vonatkozásában
ga) a minőségi követelményeket,
gb) az engedélyezési eljárás részletes szabályait,
gc) a nyilvántartás vezetésének részletes szabályait.
(13) * Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy a kereskedelemért felelős miniszterrel, valamint az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszterrel egyetértésben az energiaitalok megengedett térfogatértékeit és azok ellenőrzési módszereit rendeletben határozza meg.
(14) * Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszterrel egyetértésben a közétkeztetők minősítésének táplálkozás-egészségügyi feltételeit és azok ellenőrzési módszereit rendeletben határozza meg.
15/A. § *
15/B. § *
15/C. § * (1) A 2013. december 1-jét megelőzően az ivó- és használatimelegvíz-ellátásban, valamint a medencés közfürdőkben a vízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek és a víz kezelésére alkalmazni kívánt technológiák alkalmazására kiadott engedélyekről az egészségügyi államigazgatási szerv az adott, a vízzel közvetlenül érintkező anyag vagy termék bejelentésének nyilvántartásba vételéig, illetve az adott, a víz kezelésére alkalmazni kívánt technológia ivóvíz-biztonsági engedélyezéséig vezet nyilvántartást.
(2) A 7. § (2) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartási számon, illetve a 7. § (3) bekezdés a) pontja szerinti ivóvíz-biztonsági engedély számán az (1) bekezdés alapján az adott, a vízzel közvetlenül érintkező anyag vagy termék bejelentésének nyilvántartásba vételéig, illetve az adott, a víz kezelésére alkalmazni kívánt technológia ivóvíz-biztonsági engedélyezéséig az alkalmazási engedély számát is érteni kell.
15/D. § * A 14/D. §-ban megállapított felügyeleti díjat a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló Korm. rendelet szerint kell megfizetni.
15/E. § * E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
15/F. § * A 2023. június 1-jén a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő bentlakásos intézmények által nyújtott, jogszabályban meghatározott kötelező szolgáltatásai körébe tartozó egészségügyi tevékenységnek a 6/A. § (1) bekezdése szerinti hatósági nyilvántartásba vételére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti működést engedélyező szerv (a továbbiakban: működést engedélyező szerv) adatszolgáltatása alapján, hivatalból kerül sor. A működést engedélyező szerv a bejelentéshez szükséges adatokat 2023. július 1. napjáig bocsátja az egészségügyi államigazgatási szerv rendelkezésére. A nyilvántartásba vétel tényét az egészségügyi államigazgatási szerv közli az érintett bentlakásos intézménnyel.
16. § * Ez a törvény a HOSPEEM és az EPSU közötti, a kórházakban és az egészségügyi ágazatban előforduló, éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések megelőzéséről szóló keretmegállapodás végrehajtásáról szóló 2010. május 10-i 2010/32/EU tanácsi irányelv melléklete 3. szakasz 4. pontjának való megfelelést szolgálja.
