Törvénytár


A kereséshez egy feltétel megadása is elegendő.

 

39/2001. (III. 5.) Korm. rendelet

a légiközlekedési kötelező felelősségbiztosításról

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 70. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

Általános szabályok

1. § *  (1) *  Közforgalom számára nyitva álló repülőtér üzemeltetésére, légiforgalmi irányítói tevékenység ellátására, valamint légiközlekedési tevékenység végzésére (Lt. 71. § 10. pont) engedély csak akkor adható, ha a kérelmező megfelelő felelősségbiztosítási fedezettel rendelkezik.

(2) *  A gazdasági célú légiközlekedési tevékenység végzésére engedély abban az esetben adható, ha a kérelmező a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkében, a légifuvarozókra és légi járművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekről szóló, 2004. április 21-i 785/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a légifuvarozókra és a légi járművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekről szóló 785/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2020. április 27-i (EU) 2020/1118 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletben [a továbbiakban: (EU) 2020/1118 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet] foglaltaknak megfelelő felelősségbiztosítással rendelkezik.

(3) *  A rendelet hatálya alá tartozó biztosítás Magyarország területén biztosítási tevékenység végzésére jogosult biztosítóval köthető.

(4) *  A légiközlekedési kötelező felelősségbiztosítás megköthető légi jármű flottára is oly módon, hogy a flottában lévő légi járművek számával arányos biztosítási fedezeti összeghatárt kell megállapítani. Ha a harmadik személyeknek okozott károk vagy a szerződéses felelősség miatt történt kifizetések következtében a biztosítási összeghatár kimerül, a flottában lévő légi járművek után pótbefizetést kell teljesíteni a biztosítási összeghatár újbóli feltöltésére.

(5) *  E rendelet alkalmazásakor légi jármű üzemben tartó alatt a légifuvarozókra és légi járművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekről szóló, 2004. április 21-i 785/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 785/2004/EK rendelet) 3. cikkének a) pontjában meghatározott légi fuvarozót és c) pontjában meghatározott légi jármű üzemben tartót kell érteni.

(6) *  Légiforgalmi irányítói tevékenység ellátásával összefüggésben a biztosítási fedezetnek legalább halálesetre, testi sérülésre, a halálesettel és testi sérüléssel kapcsolatos sérelemdíjra, továbbá vagyonban felmerült tényleges kárra kell kiterjednie.

(7) *  E rendelet vonatkozásában a kár magában foglalja a sérelemdíjra való jogosultságot megalapozó nem vagyoni sérelmet is.

A légiközlekedési tevékenység szerződésen kívüli kárainak felelősségbiztosítási összeghatárai

2. § *  (1) A 785/2004/EK rendelet által nem szabályozott esetekben a harmadik személyeknek okozott károk megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosításnak a légi jármű maximális felszállótömegétől függően legalább az alábbi összeghatárokig kell fedezetet nyújtania:

a) 200 kg vagy ennél kevesebb maximális felszállótömeg esetén 10 000 000 Ft
b) 201–500 kg közötti maximális felszállótömeg esetén 25 000 000 Ft
c) 501 kg maximális felszállótömegtől kezdődően 50 000 000 Ft

(2) A légi jármű maximális felszállótömege a légi jármű légialkalmassági bizonyítványában meghatározott legnagyobb tömeg.

A pilóta nélküli légijárművek légiközlekedési tevékenységének szerződésen kívüli kárainak felelősségbiztosítási összeghatárai * 

2/A. § *  A 2. §-ban foglaltaktól eltérően, ha a légiközlekedési tevékenységet pilóta nélküli légijárművel végzik, a 785/2004/EK rendelet által nem szabályozott esetekben a pilóta nélküli légijárművekkel harmadik személynek okozott károk megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosításnak a pilóta nélküli légijármű maximális felszálló tömegétől függően legalább a következő összeghatárokig kell fedezetet nyújtania biztosítási eseményenként és biztosítási időszakonként:

a) a legalább 0,25 kg, de legfeljebb 4 kg maximális felszálló tömegű pilóta nélküli légijármű esetén biztosítási eseményenként legalább 3 000 000 Ft, biztosítási időszakonként legalább 6 000 000 Ft;

b) a 4 kg-ot meghaladó, de a 20 kg-ot el nem érő maximális felszálló tömegű pilóta nélküli légijármű esetén biztosítási eseményenként legalább 5 000 000 Ft, biztosítási időszakonként legalább 10 000 000 Ft.

A repülőtér üzemben tartására és légiforgalmi irányítói tevékenység ellátására vonatkozó felelősségbiztosítási összeghatárok

3. § *  (1) *  A közforgalom számára nyitva álló repülőtér üzemben tartására, valamint a légiforgalmi irányítói tevékenység ellátására vonatkozó felelősségbiztosítás által az okozott károkra nyújtott fedezet elfogadható legkisebb mértékének alapja a tervezett éves forgalomban részt vevő legnagyobb maximális felszállótömegű légijárműre a harmadik személyeknek okozott károk megtérítésére irányadó összeghatár (a továbbiakban: alap).

(2) A felelősségbiztosítás által az okozott károkra nyújtott fedezet elfogadható legkisebb mértéke

a) – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tárgyévet megelőző három év statisztikai adatai alapján számított átlag szerint évente

aa) *  100 000 utast meg nem haladó forgalmat bonyolító közforgalom számára nyitva álló repülőtér esetén az alap 25%-a,

ab) *  100 000-nél több, de 250 000 utast meg nem haladó forgalmat bonyolító közforgalom számára nyitva álló repülőtér esetében az alap 50%-a,

ac) *  250 000 utas feletti forgalmat bonyolító közforgalom számára nyitva álló repülőtér esetében az alap 100%-a;

b) a légiforgalmi irányítói tevékenység ellátása esetében az alap 100%-a.

(3) *  A közforgalom számára nyitva álló repülőteret a közforgalom számára nyitva álló repülőtérként történő működés megkezdésétől számított egy évig a tervezett éves utasforgalom, a három évnél nem régebben működő közforgalom számára nyitva álló repülőteret a közforgalom számára nyitva álló repülőtérként történő működés megkezdése óta eltelt időre vonatkozó átlagos éves utasforgalom alapján kell a (2) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelően besorolni.

A légiközlekedési tevékenység szerződéses felelősségek biztosítási összeghatárai

4. § *  (1) *  A légiközlekedési tevékenységet végző légi jármű üzemben tartója felelősségbiztosításának összeghatáraira vonatkozó szabályokat a 785/2004/EK rendelet és a (EU) 2020/2018 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet tartalmazza.

(2) A 785/2004/EK rendelet által nem szabályozott esetekben légiközlekedési tevékenységet végző légi jármű üzemben tartója felelősségbiztosításának legalább a következő összeghatárokig kell fedezetet nyújtania:

a) utasok halála vagy testi sérülése esetére utasonként 30 000 000 Ft, a teljes légi járműre vonatkozó fedezet tekintetében pedig az utasülőhelyek számának és az utasonkénti összeg szorzatának megfelelő összeg,

b) a kizárólag légi áru- és postafuvarozást végző tevékenység esetén 5000 Ft kilogrammonként, de legfeljebb (a teljes légi járműre számítva) ennek az összegnek és a kilogrammokban kifejezett hasznos terhelés értékének szorzata.

(3) A 785/2004/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerinti, 2700 kg vagy annál kisebb maximális felszállótömegű légi jármű nem ellenszolgáltatás fejében végzett tevékenység során történő üzemeltetése esetén a biztosítási fedezet minimális összege utasonként 100 000 SDR (special drawing right – különleges lehívási jog).

(4) A 785/2004/EK rendelet által nem szabályozott esetekben légi járművel végzett egyéb gazdasági tevékenység esetén a szerződéses felelősség legkisebb biztosítási összege megegyezik a harmadik személyeknek okozott károk megtérítésére vonatkozó fedezeti összeggel.

(5) A légi személyszállítási szerződéssel összefüggő károkozás egyéb szabályait a 2002. május 13-i 889/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított, a légifuvarozók baleset esetén fennálló felelősségéről szóló, 1997. október 9-i 2027/97/EK tanácsi rendelet tartalmazza.

Kombinált limit, önrészesedés

5. § (1) *  A 785/2004/EK rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben, amennyiben a szerződéses és a szerződésen kívüli kockázatokra egy biztosítási összeg vonatkozik, annak legkisebb mértéke meg kell hogy egyezzen a 2. §-ban és 4. §-ban megadott fedezetek együttes összegével.

(2) Az önrészesedés jelen rendeletben meghatározott egyik biztosítási fedezetnél sem haladhatja meg a biztosítási összeg 5%-át.

Háborús kockázat

6. § *  Az e rendeletben előírt biztosítási kötelezettségeknek – a 2/A. §-ban szabályozott esetek kivételével – ki kell terjedniük az esetleges erőszakos cselekmények által okozott károk (háborús kockázatok) fedezésére is.

A biztosítási igazolás

7. § (1) *  A biztosítási fedezet fennállását a biztosító által kiállított igazolás tanúsítja.

(2) Az igazolásnak a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a biztosító neve, székhelye és az igazolás száma;

b) a biztosított neve és székhelye;

c) a légijármű típusa, lajstromjele;

d) a biztosítási összeg;

e) a biztosítási fedezet kezdeti és lejárati időpontja;

f) a kockázatok földrajzi határai;

g) az esetleges társbiztosítottak köre;

h) az önrészesedés összege;

i) a háborús kockázati kiterjesztés.

(3) *  A közforgalom számára nyitva álló repülőtér üzemeltetőjének biztosítási igazolása nem tartalmazza a c) és az f) pontban megjelölt adatokat, kiegészül azonban a működési területét képező repülőtér megjelölésével.

(4) A biztosított köteles a biztosítót és a légiközlekedési hatóságot a biztosítási igazolás bármely adatának változásáról azonnal értesíteni. A bejelentés alapján kiállított igazolást a biztosított köteles a légiközlekedési hatóságnak haladéktalanul bemutatni.

(5) *  A biztosítási igazolást magyar vagy angol nyelven kell kiállítani.

(6) *  A légi jármű üzemben tartója köteles az előírt hatályos biztosítás fennállásáról szóló, az adott légi járműre vonatkozó igazolást a légi jármű fedélzetén tartani és az ellenőrzésre jogosult személynek felszólításra bemutatni. Érvényes igazolás hiányában a légi jármű a légi közlekedésben nem vehet részt.

7/A. § * 

Záró és átmeneti rendelkezések

8. § (1) Ez a rendelet 2001. május 1-jén lép hatályba.

(2) *  Ez a kormányrendelet

1. a légifuvarozókra és légi járművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekről szóló 2004. április 21-i 785/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

2. *  a légiforgalmi szolgáltatást/léginavigációs szolgálatokat és más légiforgalmi szolgáltatási hálózati funkciókat és azok felügyeletét ellátó szolgáltatókra vonatkozó közös követelmények meghatározásáról, valamint a 482/2008/EK rendelet, az 1034/2011/EU, az 1035/2011/EU és az (EU) 2016/1377 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről, továbbá a 677/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. március 1-jei (EU) 2017/373 bizottsági végrehajtási rendelet;

3. a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

4. *  a légifuvarozókra és a légi járművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekről szóló 785/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2020. április 27-i (EU) 2020/1118 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg;

5. *  a pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról szóló, 2019. május 24-i (EU) 2019/947 bizottsági végrehajtási rendelet.

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3) *