Törvénytár
39/2001. (III. 5.) Korm. rendelet
a légiközlekedési kötelező felelősségbiztosításról
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 70. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
Általános szabályok
1. § * (1) * Közforgalom számára nyitva álló repülőtér üzemeltetésére, légiforgalmi irányítói tevékenység ellátására, valamint légiközlekedési tevékenység végzésére (Lt. 71. § 10. pont) engedély csak akkor adható, ha a kérelmező megfelelő felelősségbiztosítási fedezettel rendelkezik.
(2) * A gazdasági célú légiközlekedési tevékenység végzésére engedély abban az esetben adható, ha a kérelmező a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkében, a légifuvarozókra és légi járművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekről szóló, 2004. április 21-i 785/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a légifuvarozókra és a légi járművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekről szóló 785/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2020. április 27-i (EU) 2020/1118 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletben [a továbbiakban: (EU) 2020/1118 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet] foglaltaknak megfelelő felelősségbiztosítással rendelkezik.
(3) * A rendelet hatálya alá tartozó biztosítás Magyarország területén biztosítási tevékenység végzésére jogosult biztosítóval köthető.
(4) * A légiközlekedési kötelező felelősségbiztosítás megköthető légi jármű flottára is oly módon, hogy a flottában lévő légi járművek számával arányos biztosítási fedezeti összeghatárt kell megállapítani. Ha a harmadik személyeknek okozott károk vagy a szerződéses felelősség miatt történt kifizetések következtében a biztosítási összeghatár kimerül, a flottában lévő légi járművek után pótbefizetést kell teljesíteni a biztosítási összeghatár újbóli feltöltésére.
(5) * E rendelet alkalmazásakor légi jármű üzemben tartó alatt a légifuvarozókra és légi járművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekről szóló, 2004. április 21-i 785/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 785/2004/EK rendelet) 3. cikkének a) pontjában meghatározott légi fuvarozót és c) pontjában meghatározott légi jármű üzemben tartót kell érteni.
(6) * Légiforgalmi irányítói tevékenység ellátásával összefüggésben a biztosítási fedezetnek legalább halálesetre, testi sérülésre, a halálesettel és testi sérüléssel kapcsolatos sérelemdíjra, továbbá vagyonban felmerült tényleges kárra kell kiterjednie.
(7) * E rendelet vonatkozásában a kár magában foglalja a sérelemdíjra való jogosultságot megalapozó nem vagyoni sérelmet is.
A légiközlekedési tevékenység szerződésen kívüli kárainak felelősségbiztosítási összeghatárai
2. § * (1) A 785/2004/EK rendelet által nem szabályozott esetekben a harmadik személyeknek okozott károk megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosításnak a légi jármű maximális felszállótömegétől függően legalább az alábbi összeghatárokig kell fedezetet nyújtania:
a) 200 kg vagy ennél kevesebb maximális felszállótömeg esetén | 10 000 000 Ft | |
b) 201–500 kg közötti maximális felszállótömeg esetén | 25 000 000 Ft | |
c) 501 kg maximális felszállótömegtől kezdődően | 50 000 000 Ft |
(2) A légi jármű maximális felszállótömege a légi jármű légialkalmassági bizonyítványában meghatározott legnagyobb tömeg.
A pilóta nélküli légijárművek légiközlekedési tevékenységének szerződésen kívüli kárainak felelősségbiztosítási összeghatárai *
2/A. § * A 2. §-ban foglaltaktól eltérően, ha a légiközlekedési tevékenységet pilóta nélküli légijárművel végzik, a 785/2004/EK rendelet által nem szabályozott esetekben a pilóta nélküli légijárművekkel harmadik személynek okozott károk megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosításnak a pilóta nélküli légijármű maximális felszálló tömegétől függően legalább a következő összeghatárokig kell fedezetet nyújtania biztosítási eseményenként és biztosítási időszakonként:
a) a legalább 0,25 kg, de legfeljebb 4 kg maximális felszálló tömegű pilóta nélküli légijármű esetén biztosítási eseményenként legalább 3 000 000 Ft, biztosítási időszakonként legalább 6 000 000 Ft;
b) a 4 kg-ot meghaladó, de a 20 kg-ot el nem érő maximális felszálló tömegű pilóta nélküli légijármű esetén biztosítási eseményenként legalább 5 000 000 Ft, biztosítási időszakonként legalább 10 000 000 Ft.
A repülőtér üzemben tartására és légiforgalmi irányítói tevékenység ellátására vonatkozó felelősségbiztosítási összeghatárok
3. § * (1) * A közforgalom számára nyitva álló repülőtér üzemben tartására, valamint a légiforgalmi irányítói tevékenység ellátására vonatkozó felelősségbiztosítás által az okozott károkra nyújtott fedezet elfogadható legkisebb mértékének alapja a tervezett éves forgalomban részt vevő legnagyobb maximális felszállótömegű légijárműre a harmadik személyeknek okozott károk megtérítésére irányadó összeghatár (a továbbiakban: alap).
(2) A felelősségbiztosítás által az okozott károkra nyújtott fedezet elfogadható legkisebb mértéke
a) – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tárgyévet megelőző három év statisztikai adatai alapján számított átlag szerint évente
aa) * 100 000 utast meg nem haladó forgalmat bonyolító közforgalom számára nyitva álló repülőtér esetén az alap 25%-a,
ab) * 100 000-nél több, de 250 000 utast meg nem haladó forgalmat bonyolító közforgalom számára nyitva álló repülőtér esetében az alap 50%-a,
ac) * 250 000 utas feletti forgalmat bonyolító közforgalom számára nyitva álló repülőtér esetében az alap 100%-a;
b) a légiforgalmi irányítói tevékenység ellátása esetében az alap 100%-a.
(3) * A közforgalom számára nyitva álló repülőteret a közforgalom számára nyitva álló repülőtérként történő működés megkezdésétől számított egy évig a tervezett éves utasforgalom, a három évnél nem régebben működő közforgalom számára nyitva álló repülőteret a közforgalom számára nyitva álló repülőtérként történő működés megkezdése óta eltelt időre vonatkozó átlagos éves utasforgalom alapján kell a (2) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelően besorolni.
A légiközlekedési tevékenység szerződéses felelősségek biztosítási összeghatárai
4. § * (1) * A légiközlekedési tevékenységet végző légi jármű üzemben tartója felelősségbiztosításának összeghatáraira vonatkozó szabályokat a 785/2004/EK rendelet és a (EU) 2020/2018 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet tartalmazza.
(2) A 785/2004/EK rendelet által nem szabályozott esetekben légiközlekedési tevékenységet végző légi jármű üzemben tartója felelősségbiztosításának legalább a következő összeghatárokig kell fedezetet nyújtania:
a) utasok halála vagy testi sérülése esetére utasonként 30 000 000 Ft, a teljes légi járműre vonatkozó fedezet tekintetében pedig az utasülőhelyek számának és az utasonkénti összeg szorzatának megfelelő összeg,
b) a kizárólag légi áru- és postafuvarozást végző tevékenység esetén 5000 Ft kilogrammonként, de legfeljebb (a teljes légi járműre számítva) ennek az összegnek és a kilogrammokban kifejezett hasznos terhelés értékének szorzata.
(3) A 785/2004/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerinti, 2700 kg vagy annál kisebb maximális felszállótömegű légi jármű nem ellenszolgáltatás fejében végzett tevékenység során történő üzemeltetése esetén a biztosítási fedezet minimális összege utasonként 100 000 SDR (special drawing right – különleges lehívási jog).
(4) A 785/2004/EK rendelet által nem szabályozott esetekben légi járművel végzett egyéb gazdasági tevékenység esetén a szerződéses felelősség legkisebb biztosítási összege megegyezik a harmadik személyeknek okozott károk megtérítésére vonatkozó fedezeti összeggel.
(5) A légi személyszállítási szerződéssel összefüggő károkozás egyéb szabályait a 2002. május 13-i 889/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított, a légifuvarozók baleset esetén fennálló felelősségéről szóló, 1997. október 9-i 2027/97/EK tanácsi rendelet tartalmazza.
Kombinált limit, önrészesedés
5. § (1) * A 785/2004/EK rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben, amennyiben a szerződéses és a szerződésen kívüli kockázatokra egy biztosítási összeg vonatkozik, annak legkisebb mértéke meg kell hogy egyezzen a 2. §-ban és 4. §-ban megadott fedezetek együttes összegével.
(2) Az önrészesedés jelen rendeletben meghatározott egyik biztosítási fedezetnél sem haladhatja meg a biztosítási összeg 5%-át.
Háborús kockázat
6. § * Az e rendeletben előírt biztosítási kötelezettségeknek – a 2/A. §-ban szabályozott esetek kivételével – ki kell terjedniük az esetleges erőszakos cselekmények által okozott károk (háborús kockázatok) fedezésére is.
A biztosítási igazolás
7. § (1) * A biztosítási fedezet fennállását a biztosító által kiállított igazolás tanúsítja.
(2) Az igazolásnak a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a biztosító neve, székhelye és az igazolás száma;
b) a biztosított neve és székhelye;
c) a légijármű típusa, lajstromjele;
d) a biztosítási összeg;
e) a biztosítási fedezet kezdeti és lejárati időpontja;
f) a kockázatok földrajzi határai;
g) az esetleges társbiztosítottak köre;
h) az önrészesedés összege;
i) a háborús kockázati kiterjesztés.
(3) * A közforgalom számára nyitva álló repülőtér üzemeltetőjének biztosítási igazolása nem tartalmazza a c) és az f) pontban megjelölt adatokat, kiegészül azonban a működési területét képező repülőtér megjelölésével.
(4) A biztosított köteles a biztosítót és a légiközlekedési hatóságot a biztosítási igazolás bármely adatának változásáról azonnal értesíteni. A bejelentés alapján kiállított igazolást a biztosított köteles a légiközlekedési hatóságnak haladéktalanul bemutatni.
(5) * A biztosítási igazolást magyar vagy angol nyelven kell kiállítani.
(6) * A légi jármű üzemben tartója köteles az előírt hatályos biztosítás fennállásáról szóló, az adott légi járműre vonatkozó igazolást a légi jármű fedélzetén tartani és az ellenőrzésre jogosult személynek felszólításra bemutatni. Érvényes igazolás hiányában a légi jármű a légi közlekedésben nem vehet részt.
7/A. § *
Záró és átmeneti rendelkezések
8. § (1) Ez a rendelet 2001. május 1-jén lép hatályba.
(2) * Ez a kormányrendelet
1. a légifuvarozókra és légi járművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekről szóló 2004. április 21-i 785/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;
2. * a légiforgalmi szolgáltatást/léginavigációs szolgálatokat és más légiforgalmi szolgáltatási hálózati funkciókat és azok felügyeletét ellátó szolgáltatókra vonatkozó közös követelmények meghatározásáról, valamint a 482/2008/EK rendelet, az 1034/2011/EU, az 1035/2011/EU és az (EU) 2016/1377 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről, továbbá a 677/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. március 1-jei (EU) 2017/373 bizottsági végrehajtási rendelet;
3. a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;
4. * a légifuvarozókra és a légi járművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekről szóló 785/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2020. április 27-i (EU) 2020/1118 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg;
5. * a pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról szóló, 2019. május 24-i (EU) 2019/947 bizottsági végrehajtási rendelet.
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(3) *