2013. évi XXXVI. törvény

a választási eljárásról ^* 

ÁLTALÁNOS RÉSZ

I. FEJEZET

ALAPVETŐ SZABÁLYOK

1. A törvény hatálya

1. § ^*  E törvényt kell alkalmazni Magyarországon és Magyarország területén kívül

a) az országgyűlési képviselők választásán,

b) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán,

c) a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán,

d) az Európai Parlament tagjainak választásán,

e) abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli [az a)–e) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: választás].

1/A. § ^*  Ha több általános választást azonos napon kell megtartani, azokat egy eljárásban (a továbbiakban: közös eljárás) kell lebonyolítani.

2. A választási eljárás alapelvei

2. § (1) A választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket:

a) a választás tisztaságának megóvása,

b) önkéntes részvétel a választási eljárásban,

c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között,

d) a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése,

e) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás,

f) a választási eljárás nyilvánossága.

(2) A választási szervek rendelkezésére álló adatok – törvényben megállapított kivétellel – nyilvánosak.

(3) ^*  A választás kitűzése és a választás eredményének jogerőre emelkedése közötti időszakban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit a választási szervek azzal az eltéréssel alkalmazzák, hogy a kitűzött választásra vonatkozó közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerése iránti igénynek haladéktalanul, de legfeljebb 5 munkanapon belül tesznek eleget.

(4) ^*  A választási iroda az ajánlóíveken szereplő személyes adatok közül az érintett kérelmére csak azokról köteles tájékoztatást adni, amelyek ellenőrzését a 125. § (3) bekezdése alapján elvégezte.

3. Értelmező rendelkezések

3. § ^*  (1) E törvény alkalmazásában

1. fogyatékossággal élő választópolgár: az a választópolgár, aki érzékszervi – így különösen látás-, hallás-, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetve a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során,

2. hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon és annak házastársa vagy bejegyzett élettársa, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér, a házastárs vagy bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa vagy bejegyzett élettársa,

3. jelölő szervezet:

a) az országgyűlési képviselők választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt, továbbá az országos nemzetiségi önkormányzat;

b) az Európai Parlament tagjainak választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt;

c) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt, valamint egyesület, a szakszervezet kivételével;

d) a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő nemzetiségi szervezet,

ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette,

4. képviselő: a választáson megválasztott képviselő, nemzetiségi szószóló, polgármester,

5. magyarországi lakcím: a bejelentett magyarországi lakóhely címe; a sem magyarországi, sem külföldi bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy esetében a bejelentett magyarországi tartózkodási hely címe,

5a. ^*  kézbesítési meghatalmazott: a kérelem átadására és a választási szerv döntésének átvételére jogosult meghatalmazott,

6. külképviselet: Magyarországnak a Kormány döntése alapján létrehozott, külföldön működő diplomáciai és konzuli képviselete,

7. ^*  meghatalmazott: ügyintézési rendelkezésben tett meghatalmazással, illetve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező személy,

8. miniszter: a választások és népszavazások szabályozásáért felelős miniszter,

9. név: házassági családi és utónév, ennek hiányában, valamint az anyja neve esetén a születési családi és utónév,

10. országosan elérhető médiaszolgáltatás: az a médiaszolgáltatás, amely Magyarország lakosságának legalább ötven százaléka számára elérhető,

11. polgármester: a polgármester és a főpolgármester,

12. személyazonosságot igazoló hatósági igazolvány: magyar hatóság által kiállított, érvényes személyazonosító igazolvány, útlevél és vezetői engedély,

13. település: a község, a város, járásszékhely város, megyei jogú város és a fővárosi kerület,

14. települési szintű lakóhely: olyan lakóhely, amely esetében a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás a bejelentett település neve mellett a „lakcím nélküli” bejegyzést tartalmazza,

15. választási szerv: a választási bizottság és a választási iroda,

16. ^*  külföldi támogatás: más államtól, külföldi természetes vagy jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó vagyoni hozzájárulás.

(2) ^* 

4. A nemzetközi megfigyelő

4. § ^*  (1) Más állam, kormányközi szervezet, nemzetközi nem kormányzati szervezet vagy egyesület Nemzeti Választási Iroda által – a választások megfigyelése céljából – nyilvántartásba vett megfigyelője

a) a választási eljárás teljes menetét figyelemmel kísérheti, a választási szervek munkájánál jelen lehet,

b) a választási bizottságok irataiba betekinthet, azokból – a személyes adatokat nem tartalmazó – másolatot kérhet,

c) kérdést intézhet a választási szervek tagjaihoz, és felhívhatja azok figyelmét az általa tapasztalt rendellenességekre,

d) a választási eljárást és a választási szervek tevékenységét nem zavarhatja és nem befolyásolhatja,

e) tevékenysége végzése alatt köteles a Nemzeti Választási Iroda által rendelkezésére bocsátott regisztrációs kártyát jól látható helyen és módon viselni,

f) köteles pártatlanul végezni tevékenységét.

(2) A Nemzeti Választási Iroda a nemzetközi megfigyelőkről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a nemzetközi megfigyelő nevét, születési helyét és idejét, valamint a megbízó nevét. A nemzetközi megfigyelők nevét, valamint a megbízó nevét a Nemzeti Választási Iroda a választások hivatalos honlapján közzéteszi.

(3) A nemzetközi megfigyelő nyilvántartásba vételéről, valamint nyilvántartásból való törléséről a Nemzeti Választási Iroda elnöke dönt, a döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(4) A nemzetközi megfigyelőt a szavazást megelőző kilencedik napig kell bejelenteni a Nemzeti Választási Irodánál.

5. A külképviseleti megfigyelő

5. § (1) A külképviseletekre a jelöltet állító jelölő szervezetek, valamint a független jelöltek külképviseletenként és jelölő szervezetenként (független jelöltenként) legfeljebb két megfigyelőt bízhatnak meg. A közös jelöltet állító jelölő szervezetek együttesen jogosultak legfeljebb két megfigyelő megbízására.

(2) Külképviseleti megfigyelő csak a központi névjegyzékben szereplő választópolgár lehet.

(3) ^*  A külképviseleti megfigyelőt a Nemzeti Választási Bizottságnál – nevének és személyi azonosítójának, ennek hiányában személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa típusának és számának közlésével – a magyarországi szavazást megelőző tizedik napig kell bejelenteni. A Nemzeti Választási Bizottság a külképviseleti megfigyelőt nyilvántartásba veszi. A Nemzeti Választási Iroda a külképviseleti megfigyelő nevét és személyi azonosítóját, ennek hiányában személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa típusát és számát megküldi a külképviseleti választási iroda vezetőjének.

(4) A Nemzeti Választási Bizottság által nyilvántartásba vett külképviseleti megfigyelő jelen lehet a külképviseleti választási iroda munkájánál. A külképviseleti megfigyelő

a) figyelemmel kísérheti a külképviseleti választási iroda munkáját,

b) a szavazást, illetőleg a külképviseleti választási iroda munkáját tevőlegesen vagy ráutaló magatartással nem befolyásolhatja, és nem zavarhatja,

c) a szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvben rögzítheti észrevételeit,

d) kifogást nyújthat be,

e) a szavazás lezárását követően a lezárt urnát aláírhatja,

f) a szavazóhelyiségben köteles regisztrációs kártyát viselni.

(5) A külképviseleti megfigyelő megbízásával és tevékenységével kapcsolatos költségek az (1) bekezdés szerinti megbízót terhelik.

6. A választás kitűzése

6. § (1) A választást úgy kell kitűzni, hogy a magyarországi szavazás napja a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen. ^* 

(2) A szavazást vasárnap kell megtartani.

(3) A szavazás napja nem eshet a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, továbbá húsvét- vagy pünkösdvasárnapra.

7. § Ha a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti a szavazást, az erről szóló határozatában az ismételt szavazást a megismételtetett szavazás napját követő harminc napon belüli időpontra tűzi ki.

8. § (1) Az időközi választást

a) a mandátum megüresedésétől,

b) ha a választás eredménytelen vagy elegendő jelölt hiányában nem lehetett megtartani, a szavazás kitűzött napjától

számított százhúsz napon belülre kell kitűzni.

(2) Nem lehet kitűzni

a) ^*  az országgyűlési képviselők időközi választását az országgyűlési képviselők általános választása évét megelőző év április 1. napja és az országgyűlési képviselők általános választásának napja,

b) ^*  a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek időközi választását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása évét megelőző év április 1. napja és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napja,

c) ^*  a nemzetiségi önkormányzati képviselők időközi választását a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választása évét megelőző év április 1. napja és a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásának napja

közötti napra.

9. § ^* 

7. A határidők számítása

10. § (1) Az e törvényben meghatározott határidők jogvesztők.

(2) A határidőket naptári napokban kell számítani.

(3) A határidő annak utolsó napján 16 órakor jár le. A választási bizottság döntésére rendelkezésre álló határidő 24 órakor jár le.

(4) A 16 órát követően teljesített eljárási cselekményt – a választási szerv által végzett eljárási cselekmény kivételével – a következő napon teljesítettnek kell tekinteni.

11. § (1) Az e törvényben foglalt határidők naptár szerinti dátumait általános választásra a miniszter rendeletben, időközi választásra a választást kitűző választási bizottság határozattal állapítja meg.

(2) ^*  Ha az e törvényben foglalt határidő munkaszüneti napon járna le, a miniszter a rendeletében, illetve a választást kitűző választási bizottság a határozatában a határidő lejártának naptár szerinti dátumát az azt megelőző vagy követő munkanapra állapíthatja meg

8. A választási eljárás költségei

12. § A választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásának költségeit, valamint a választási szervek tevékenységével összefüggő egyéb költségeket – az Országgyűlés által megállapított mértékben – a központi költségvetésből kell biztosítani. E pénzeszközök felhasználásáról az Állami Számvevőszék tájékoztatja az Országgyűlést.

9. Beszámoló

13. § (1) A Nemzeti Választási Iroda elnöke az általános választásokat követően a választással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és lebonyolításáról beszámol az Országgyűlésnek.

(2) A Nemzeti Választási Bizottság elnöke az általános választásokat követően a Nemzeti Választási Bizottság választáson végzett tevékenységéről beszámol az Országgyűlésnek.

9/A. ^*  Kizárás a választójogból

13/A. § ^*  (1) ^*  A bíróságnak a cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezésről rendelkező, valamint a felülvizsgálati eljárás alapján hozott ítéletében rendelkeznie kell a választójogból való kizárás kérdéséről.

(2) ^*  A bíróság azt a nagykorú személyt zárja ki a választójogból, akinek a választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége mentális zavara következtében

a) tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, vagy

b) tartósan, teljeskörűen hiányzik.

(3) Ha a bíróság a nagykorú személyt a választójogból nem zárja ki, a gondnokság alá helyezett személy a választójogát személyesen gyakorolja, e jog gyakorlásával kapcsolatosan önállóan érvényes jognyilatkozatot tehet.

(4) A gondnokság alá helyezés megszüntetésére irányuló per megindítására jogosultak az (1) bekezdéstől függetlenül is kérhetik a gondnokság alá helyezett nagykorú személy választójogból való kizárásának megszüntetését.

9/B. ^*  Megismételt szavazás

13/B. § ^*  (1) A szavazás megismétlése esetén az ÁLTALÁNOS RÉSZT az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A szavazatszámláló bizottsági tag megbízására jogosultak a szavazás napját megelőző ötödik napig megbízott tagokat jelenthetnek be abba a szavazatszámláló bizottságba is, amelyben a megismételtetett szavazáson nem rendelkeztek a maximális számú megbízott taggal.

(3) ^*  A Nemzeti Választási Iroda értesítő útján haladéktalanul tájékoztatja a választópolgárokat az ismételt szavazással kapcsolatos információkról.

(4) A 153–155. § szerinti névjegyzéki adatszolgáltatás igénylésére van lehetőségük a jogosultaknak, a kampánytevékenységre az általános szabályokat kell alkalmazni.

(5) A jelöltnek az ismételt szavazás napját megelőző napon 16 órát megelőző lemondása alkalmas joghatás kiváltására.

(6) Ha a jelölt vagy lista a megismételtetett szavazást követően kiesik, a kiesett jelöltre, illetve listára az ismétléssel nem érintett szavazókörökben leadott szavazatokat a választás eredményének megállapításakor érvénytelen szavazatnak kell minősíteni.

9/C. ^*  A választási iratok megsemmisítése

13/C. § ^*  A szavazást követő kilencvenedik nap utáni munkanapon meg kell semmisíteni

a) a szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelmeket, valamint az azok elbírálása során keletkezett döntéseket,

b) a szavazóköri névjegyzék, a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke, a külképviseleti névjegyzék, a levélben szavazók névjegyzéke és a 267/A. § szerinti jegyzék elektronikus és kinyomtatott példányát,

c) a 335–337. § szerinti adatszolgáltatás adatait,

d) a megfigyelők nyilvántartott személyes adatait,

e) az ajánlóíveket,

f) a szavazólapokat, a visszautasítottak jegyzékét, az ellenőrző lapokat, a levélben szavazás azonosító nyilatkozatait és a válaszborítékokat.

9/D. ^*  A kapcsolattartás általános szabályai

13/D. § ^*  (1) A 2. § (4) bekezdése, az V. és VI. Fejezet, a 250. §, a 259. §, a 261. §, a 307/A. §, valamint a 334. § szerinti kérelmet, továbbá a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 15. cikke szerinti kérelmet – az e törvényben foglalt kivételekkel –

a) ^*  a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) szerinti elektronikus azonosítást követően, elektronikus űrlapon,

b) bármely helyi választási irodában személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján lehet benyújtani.

(2) A kérelem személyes benyújtásakor a kérelmező, illetve a kézbesítési meghatalmazott igazolja személyazonosságát, a kézbesítési meghatalmazott továbbá – az ügyintézési rendelkezésben foglalt meghatalmazás kivételével – a képviseleti jogosultságát.

(3) A személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján benyújtott kérelmet a választási iroda a választási informatikai rendszerben rögzíti, és megindítja az eljárást.

13/E. § ^*  (1) ^*  A választási iroda a határozatát vagy végzését (a továbbiakban együtt: döntés) a kérelmező – nem kérelemre indult eljárásban az érintett – Dáptv. 46. § (5) bekezdése szerinti tárhelyére történő megküldéssel közli.

(2) A választási iroda a döntését

a) az (1) bekezdés szerinti közlés mellett – ha a döntés (1) bekezdés szerinti közlésére nincs lehetőség, akkor az (1) bekezdés szerinti közlés helyett – a kérelmező kérelmében foglalt rendelkezése szerint

aa) a személyesen jelen lévő kérelmezővel vagy kézbesítési meghatalmazottal a döntés átadásával vagy

ab) elektronikus értesítési címre megküldéssel vagy

ac) postai értesítési címre – belföldre hivatalos iratként – történő megküldéssel vagy

ad) a kérelmező magyarországi lakcímére, hivatalos iratként történő megküldéssel,

b) ha döntés (1) bekezdés szerinti közlésére nincs lehetőség, és a kérelmező nem jelöl meg közlési módot, vagy az eljárás nem kérelemre indult,

ba) magyarországi lakcímmel rendelkező személy esetében az ad) pont szerinti módon,

bb) magyarországi lakcímmel nem rendelkező személy esetében az ab) vagy ac) pont szerinti módon

közli.

(3) A 13/D. § (1) bekezdés b) pontja szerint benyújtott, az általános adatvédelmi rendelet 15. cikke szerinti kérelem alapján személyes adat a (2) bekezdés aa), ab) és ac) pontja szerinti módon csak abban az esetben továbbítható, ha a kérelmező személyesen nyújtotta be a kérelmet.

9/E. ^*  Automatikus döntéshozatal

13/F. § ^*  (1) A Nemzeti Választási Iroda automatikus döntéshozatali eljárásban hozott határozattal vagy végzéssel – a c) és d) pont tekintetében hatósági bizonyítvány kiállításával – dönt

a) a központi névjegyzékkel és a szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelemről,

b) a központi névjegyzékből és a szavazóköri névjegyzékből történő hivatalbóli törlésről,

c) a 100. § (2) bekezdése szerinti kérelemről,

d) az általános adatvédelmi rendelet 15. cikke szerinti, a választási informatikai rendszerben nyilvántartott adatokra vonatkozó kérelemről.

(2) A Nemzeti Választási Iroda automatikusan átvezeti az általa kezelt nyilvántartásokon a 83. § (2) bekezdés, a 98. § (2) bekezdés, valamint a 136. § szerinti nyilvántartásokból átvett adatváltozásokat, valamint az általa kezelt nyilvántartások közötti adatátadásokat.

II. FEJEZET

A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK

10. A választási bizottság

14. § (1) A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.

(2) Választási bizottságok:

a) Nemzeti Választási Bizottság,

b) területi választási bizottság,

c) országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság,

d) helyi választási bizottság,

e) szavazatszámláló bizottság.

(3) Az egy szavazókörrel rendelkező településen a szavazatszámláló bizottság feladat- és hatáskörét a helyi választási bizottság gyakorolja.

(4) A Nemzeti Választási Bizottság legalább hét, a szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottság legalább öt, a területi választási bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság és a több szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottság legalább három tagból áll.

15. § ^*  (1) A szavazatszámláló bizottság, valamint a szavazatszámlálást végző választási bizottság tagjai a szavazatszámlálást követő napon mentesülnek a jogszabályban előírt munkavégzési kötelezettség alól, és erre az időre távolléti díj illeti meg őket, amelyet a munkáltató fizet.

(2) ^*  A munkáltató a választási szerv (1) bekezdés szerinti tagját megillető távolléti díj és járulékai megtérítését a szavazatszámlálást követő öt napon belül igényelheti a helyi választási irodától.

11. A választási bizottság tagjai

16. § A választási bizottság választott és megbízott tagokból áll.

17. § (1) A 26. §-ban, a 28. §-ban, a 35. § (3) bekezdésében és a 171. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével

a) ^*  a szavazatszámláló bizottságnak és a helyi választási bizottságnak csak a településen, közös önkormányzati hivatalhoz tartozó település választási bizottsága esetében a közös hivatalhoz tartozó bármely településen,

b) az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak csak az országgyűlési egyéni választókerületben,

c) ^*  a területi választási bizottságnak csak a vármegyében, illetve fővárosban,

d) a Nemzeti Választási Bizottságnak csak magyarországi

lakcímmel rendelkező, a központi névjegyzékben szereplő választópolgár lehet tagja.

(2) ^*  A választási bizottság választott tagja és a Nemzeti Választási Bizottság megbízott tagja az lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán jelöltként indulhat.

(3) ^*  A Nemzeti Választási Bizottság választott, valamint a 27. § (1) bekezdése alapján megbízott tagja az lehet, aki jogi egyetemi diplomával rendelkezik.

(4) A választási bizottság megbízott tagja az lehet, aki az adott választáson jelöltként indulhat.

18. § (1) A választási bizottságnak nem lehet tagja

a) a köztársasági elnök,

b) a háznagy,

c) képviselő,

d) alpolgármester,

e) jegyző,

f) másik választási bizottság tagja, választási iroda tagja,

g) ^*  a Magyar Honvédséggel szolgálati viszonyban álló hivatásos és szerződéses katona, továbbá a tényleges szolgálatot ellátó önkéntes tartalékos katona, valamint

h) jelölt.

(2) Nem lehet a választási bizottság választott tagja az (1) bekezdésben foglaltakon túl

a) párt tagja,

b) a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja,

c) a választókerületben induló jelölt hozzátartozója,

d) ^*  a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti központi államigazgatási szervvel vagy a választási bizottság illetékességi területén hatáskörrel rendelkező egyéb közigazgatási szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, szolgálati vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy a közalkalmazott, a munkavállaló, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban, valamint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló személy kivételével.

(3) ^*  Az (1) bekezdés f) pontja szerinti összeférhetetlenségi ok nem vonatkozik

a) az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság tagjára, ha az egy szavazókörrel rendelkező településen működő helyi választási bizottság kivételével az országgyűlési egyéni választókerület területén fekvő településen működő helyi választási bizottság tagjává választják, valamint

b) az egy szavazókörrel rendelkező településen működő helyi választási bizottság kivételével az országgyűlési egyéni választókerület területén fekvő településen működő helyi választási bizottság tagjára, ha az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság tagjává választják.

(4) ^*  A választási bizottság választott tagjának, póttagjának javasolt választópolgár a megválasztása előtt, a megbízott tag legkésőbb az eskütételét megelőzően írásban nyilatkozik arról, hogy vele szemben nem áll fenn összeférhetetlenség. A választási bizottság tagja, póttagja a vele szemben felmerült összeférhetetlenség tényét köteles haladéktalanul közölni a választási bizottság mellett működő választási iroda vezetőjével, továbbá bejelenteni a választási bizottság soron következő ülésén.

19. § (1) ^*  A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei – a 41. § (3) bekezdésében és a 45. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel – azonosak.

(1a) ^*  A választási bizottság megbízott tagja a választási bizottság hatáskörébe tartozó valamennyi ügyben gyakorolja jogait és kötelezettségeit, a megbízás jogalapjától függetlenül.

(2) A választási bizottság választott tagjait tiszteletdíj illeti meg.

(3) ^*  A Nemzeti Választási Bizottság választott tagjai tiszteletdíjának havi összege a közszolgálati tisztviselői illetményalap tizennyolcszorosa. A Nemzeti Választási Bizottság elnöke tiszteletdíjának havi összege a közszolgálati tisztviselői illetményalap harmincegy és félszerese.

(4) ^*  A Nemzeti Választási Bizottság 27. § (1) bekezdése alapján megbízott tagjai az eskü- vagy fogadalom letételétől kezdődően a megbízatásuk ideje alatt, a Nemzeti Választási Bizottság választott tagjait megillető havi tiszteletdíjjal megegyező mértékű tiszteletdíjra, illetve annak időarányos részére jogosultak.

(5) ^*  A Nemzeti Választási Bizottság választott tagjai – a Nemzeti Választási Bizottság működése kapcsán felmerülő – a miniszter rendeletében meghatározott, indokolt és igazolt költségeik megtérítésére jogosultak.

(6) ^*  A (3) és (4) bekezdésben meghatározott tiszteletdíj arányosan csökkentett része illeti meg az adott naptári évre a Nemzeti Választási Bizottság tagját, ha az előző naptári évben az ülések legalább 20%-áról – igazolatlanul – távol maradt. Az ülésről való távolmaradás igazolásának részletes szabályait a 42. § (1) bekezdése szerinti ügyrend tartalmazza. Az adott naptári évre vonatkozó tiszteletdíj-csökkentést a Nemzeti Választási Bizottság elnöke rendeli el.

12. A választási bizottság tagjainak megválasztása

20. § (1) A Nemzeti Választási Bizottság hét tagját és három póttagját a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés az előző Nemzeti Választási Bizottság választott tagjai megbízatásának lejártát megelőző kilencven napon belül választja kilenc évre.

(2) A Nemzeti Választási Bizottság tagjának és póttagjának megválasztásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(3) Ha az első szavazás eredménytelen, második szavazást kell tartani. Ha a második szavazás is eredménytelen, a Nemzeti Választási Bizottság tagjainak és póttagjainak megválasztásához a jelen lévő országgyűlési képviselők több mint felének szavazata szükséges. A második és további szavazásra a köztársasági elnök új jelölteket javasolhat.

21. § ^*  A területi választási bizottság három tagját és legalább két póttagot a fővárosi, vármegyei közgyűlés a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának évét megelőző évben, október 1. és november 30. között választja meg; személyükre a területi választási iroda vezetője tesz indítványt.

22. § Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság három tagját és legalább két póttagot az országgyűlési egyéni választókerület székhelye szerinti település képviselő-testülete az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti negyvenkettedik napon választja meg; személyükre az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője tesz indítványt.

23. § ^*  A helyi választási bizottság három – az egy szavazókörrel rendelkező településen öt – tagját és legalább két póttagot a települési önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának évét megelőző évben, október 1. és november 30. között választja meg; személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt.

24. § ^*  (1) A szavazatszámláló bizottságok tagjait a szükséges számban a települési önkormányzat képviselő-testülete az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti huszadik napon választja meg, személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt. A szavazatszámláló bizottság tagjait települési szinten kell megválasztani.

(2) A helyi választási iroda vezetője a választás kitűzését követően, legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon osztja be a megválasztott tagokat az adott választásra a szavazatszámláló bizottságokba. A beosztást a helyi választási iroda vezetője – a szavazás napja kivételével – bármikor módosíthatja.

(3) Egy szavazatszámláló bizottságba három választott tagot kell beosztani. Ha a szavazatszámláló bizottság megbízott tagjainak száma kettőnél kevesebb, a helyi választási iroda vezetője a szavazatszámláló bizottságot kiegészíti úgy, hogy tagjainak száma öt legyen.

(4) Az egy szavazókörrel rendelkező településen nem kell szavazatszámláló bizottsági tagot választani.

(5) A szavazatszámláló bizottságot a helyi választási iroda vezetője a szükséges számban további tagokkal egészítheti ki, ha a mozgóurnát igénylő választópolgárok száma több mint negyven.

(6) A helyi választási iroda vezetője a 78. § szerint kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottságát – legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon – a szükséges számban további tagokkal egészíti ki, ha a névjegyzékben lévő választópolgárok száma meghaladja az ezerötszázat.

25. § ^*  (1) A választási bizottság tagjaira és póttagjaira tett indítványhoz módosító javaslat nem nyújtható be.

(2) Az indítvány benyújtását követően, ha a köztársasági elnök vagy a választási iroda vezetője által javasolt személy

a) a 17. §-ban vagy a 18. §-ban foglalt feltételeknek nem felel meg,

b) elhalálozik vagy

c) a megbízatást nem vállalja,

a köztársasági elnök, illetve a választási iroda vezetője az indítványt módosíthatja.

(3) A választási bizottság tagjainak és póttagjainak megválasztásáról egy szavazással dönt az Országgyűlés, a közgyűlés, illetve a képviselő-testület.

(4) A választási bizottság tagjainak és póttagjainak nevét, valamint a választási bizottság elérhetőségeit a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

26. § Ha a választási bizottság tagjainak megválasztására határidőben nem kerül sor,

a) a szavazatszámláló bizottság tagjait a helyi választási iroda vezetőjének indítványára az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság,

b) a helyi választási bizottság tagjait a helyi választási iroda vezetőjének indítványára a területi választási bizottság,

c) az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság tagjait az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetőjének, a területi választási bizottság tagjait a területi választási iroda vezetőjének indítványára a Nemzeti Választási Bizottság

– jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel – haladéktalanul megbízza.

13. A választási bizottság tagjainak megbízása

27. § ^*  (1) A Nemzeti Választási Bizottság további egy-egy tagját azok a pártok bízzák meg, amelyekhez tartozó képviselők az Országgyűlésben képviselőcsoportot alkotnak.

(2) Az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően a Nemzeti Választási Bizottság további egy-egy tagját az országos listát állító, az (1) bekezdés alapján tag megbízására nem jogosult jelölő szervezetek bízzák meg.

(3) Az Európai Parlament tagjai választásának kitűzését követően a Nemzeti Választási Bizottság további egy-egy tagját a listát állító, az (1) bekezdés alapján tag megbízására nem jogosult jelölő szervezetek bízzák meg.

28. § ^*  (1) A területi választási bizottság további egy-egy tagját

a) az országgyűlési képviselők választásának kitűzését követően az országos listát állító jelölő szervezetek,

b) az Európai Parlament tagjai választásának kitűzését követően a listát állító jelölő szervezetek,

c) ^*  a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának kitűzését követően a vármegyei listát, fővárosi listát vagy főpolgármester-jelöltet állító jelölő szervezetek, valamint a független főpolgármester-jelöltek

bízzák meg.

(2) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság további egy-egy tagját az országgyűlési képviselők általános választásának vagy az időközi országgyűlési képviselőválasztásnak a kitűzését követően az országgyűlési egyéni választókerületben jelöltet állító jelölő szervezetek, valamint az országgyűlési egyéni választókerületben induló független jelöltek bízzák meg.

(3) A helyi választási bizottság további egy-egy tagját a településen jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek, valamint a településen induló független jelöltek bízzák meg.

(4) A szavazatszámláló bizottságba, valamint az egy szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottságba a választókerületben jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek, valamint a független jelöltek két-két tagot bízhatnak meg.

(5)–(7) ^* 

29. § (1) ^*  A közös jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek együttesen jogosultak a választási bizottság 27. § és 28. § szerinti tagjának megbízására.

(2) ^*  Egy jelölő szervezet, illetve párt, valamint egy független jelölt egy választási bizottságba legfeljebb a 27. § és 28. § szerinti számú tagot bízhat meg. E bekezdés alkalmazásában a jelölő szervezet által megbízott tagnak kell tekinteni azt a megbízott tagot is, akit a jelölő szervezet mint közös jelöltet vagy listát állító jelölő szervezet más jelölő szervezettel együttesen bíz meg.

(3) ^*  Egy jelölő szervezet, illetve párt, valamint egy független jelölt csak egy jogcímen jogosult tag megbízására egy választási bizottságba, abban az esetben is, ha ezen jogosultság egyébként több jogcím alapján is megilletné.

(4) ^*  A 27. § (2) és (3) bekezdése alapján azok a jelölő szervezetek is jogosultak tag megbízására a Nemzeti Választási Bizottságba, amelyek az (1) bekezdés alapján megbízásra jogosult párttal közös listát állítanak.

30. § (1) A választási bizottság megbízott tagját a választási bizottság elnökénél, a szavazatszámláló bizottság megbízott tagját a helyi választási iroda vezetőjénél kell bejelenteni.

(2) ^*  A választási bizottság megbízott tagját – a 27. § (1) bekezdése kivételével – legkésőbb a szavazás napját megelőző kilencedik napon lehet bejelenteni.

(3) ^*  A bejelentés tartalmazza a megbízó nevét, a megbízott tag nevét és személyi azonosítóját, valamint a választási bizottság megjelölését.

(4) ^*  A szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörös településen a helyi választási bizottság megbízott tagjának bejelentését személyesen vagy meghatalmazott útján a helyi választási iroda fekvése szerint illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetőjénél is be lehet nyújtani a (2) bekezdésben foglalt határidő lejártáig. A bejelentést az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője legkésőbb a benyújtást követő napon az érintett szavazatszámláló bizottság, helyi választási bizottság működési területe szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjének továbbítja.

31. § A megbízott tag választójogát a választási iroda ellenőrzi.

32. § (1) Ha a megbízás nem felel meg a törvényben foglalt feltételeknek, a választási bizottság elnöke a választási bizottság elé terjeszti az ügyet.

(2) A választási bizottság a bejelentéstől számított három napon belül határozattal dönt a megbízás elfogadásáról vagy visszautasításáról.

(3) A szavazatszámláló bizottság megbízott tagja esetében a helyi választási iroda vezetője határozattal visszautasítja a megbízást, ha az nem felel meg a törvényben foglalt feltételeknek.

14. A választási bizottsági tag megbízatásának megszűnése

33. § (1) A Nemzeti Választási Bizottság

a) választott tagjának megbízatása a Nemzeti Választási Bizottság alakuló ülésétől számított kilenc év lejártáig,

b) ^*  27. § (1) bekezdése alapján megbízott tagjának megbízatása az Országgyűlés alakuló ülésének napjáig, de legfeljebb a képviselőcsoport megszűnéséig,

c) 27. § (2) bekezdése alapján megbízott tagjának megbízatása az Országgyűlés alakuló ülésének napjáig,

d) ^*  27. § (3) bekezdése alapján megbízott tagjának megbízatása a választás eredményének jogerőssé válásáig

tart.

(2) Ha az Országgyűlés a Nemzeti Választási Bizottság tagjait nem választja meg az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt határidőig, az előző Nemzeti Választási Bizottság választott tagjainak megbízatása az új Nemzeti Választási Bizottság alakuló ülésének időpontjáig meghosszabbodik.

(3) ^*  A területi választási bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság és a helyi választási bizottság

a) választott tagjának megbízatása a következő általános választásra megválasztott választási bizottság alakuló üléséig,

b) ^*  megbízott tagjának megbízatása valamennyi – a 28. § (1)–(3) bekezdése és a 333. § (2) bekezdése szerint az adott választási bizottságba történő megbízás jogalapjaként figyelembe vehető jelöléshez, listaállításhoz kapcsolódó – választás eredményének jogerőssé válásáig

tart.

(4) ^*  A szavazatszámláló bizottságok választott tagjainak megbízatása a következő általános választásra megválasztott szavazatszámláló bizottsági tagok megválasztásáig tart.

(5) ^*  A szavazatszámláló bizottság megbízott tagjának megbízatása valamennyi – a 28. § (4) bekezdése szerint az adott szavazatszámláló bizottságba történő megbízás jogalapjaként figyelembe vehető jelöléshez, listaállításhoz kapcsolódó – választás eredményének jogerőssé válásáig tart.

34. § ^*  (1) A választási bizottság tagjának megbízatása a 33. §-ban foglaltakon túl megszűnik:

a) ha a megbízatás 17. §-ban foglalt feltételei megszűntek,

b) a 18. § szerinti összeférhetetlenség esetén,

c) lemondással,

d) ha a megbízott tag megbízatását a megbízó visszavonja,

e) ha a megbízott tagot megbízó független jelölt vagy a jelölő szervezet által állított, a megbízásra jogosító jelölt vagy lista kiesik,

f) a tag halálával.

(2) ^*  A választási bizottsági tag megbízatásának az (1) bekezdés b) pontja szerinti megszűnését a választási bizottság – a szavazatszámláló bizottság tagja esetében a helyi választási bizottság – határozattal állapítja meg. A megbízatás megszűnésének megállapítását bárki indítványozhatja. Az indítványról a választási bizottság három napon belül dönt. A döntéshozatalban az érintett tag nem vehet részt, az érintett tagot a határozatképesség szempontjából nem kell figyelembe venni.

(3) A választási bizottság

a) tagja a bizottság elnökéhez,

b) elnöke az őt a bizottság tagjának megválasztó képviselő-testület, közgyűlés, illetve Országgyűlés elnökéhez

címzett, a választási iroda vezetőjéhez benyújtott írásbeli nyilatkozattal mondhat le megbízatásáról. A lemondás nem vonható vissza. A megbízatás a nyilatkozat átvételének napján szűnik meg.

(4) ^*  A megbízatás (1) bekezdés a) és c)–f) pontja szerinti megszűnését a választási bizottság elnöke a bizottság soron következő ülésén bejelenti.

(5) E § rendelkezéseit a póttagokra is alkalmazni kell.

15. A választási bizottság megüresedett tagságának betöltése

35. § (1) ^*  Ha a választási bizottság választott tagjának megbízatása a 34. § (1) bekezdés a)–c) és f) pontja szerinti okból megszűnt, helyébe a póttagok megválasztására irányuló indítványban a soron következő póttag lép.

(2) ^*  Póttag hiányában a települési önkormányzat képviselő-testülete vagy a fővárosi, vármegyei közgyűlés, a Nemzeti Választási Bizottság esetében az Országgyűlés új tagot és póttagokat választ.

(3) ^*  Ha nem került sor a választási bizottság új tagjának, póttagjának megválasztására, a 26. § szerint kell eljárni. Ha a 26. § a) pontja szerinti esetben az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság nem működik, helyette a helyi választási bizottság, ha a 26. § b) pontja szerinti esetben a területi választási bizottság nem működik, helyette a Nemzeti Választási Bizottság jár el.

36. § ^*  (1) Ha a választási bizottság megbízott tagjának megbízatása a 34. § (1) bekezdés a)–d) és f) pontjában meghatározott okból megszűnt, helyébe a megbízó új tagot bízhat meg.

(2) ^*  Ha a póttag megbízatása megszűnik, a települési önkormányzat képviselő-testülete vagy a fővárosi, vármegyei közgyűlés, a Nemzeti Választási Bizottság esetében az Országgyűlés új póttagot választhat.

16. Eskü- vagy fogadalomtétel

37. § ^*  (1) ^*  A választási bizottság tagja a megválasztását vagy bejelentését követő öt napon belül, a szavazatszámláló bizottság tagja legkésőbb a szavazást megelőző második napon esküt vagy fogadalmat tesz.

(2) ^*  A választási bizottság 245. § (4) bekezdése szerint megbízott tagja legkésőbb a szavazást megelőző napon tesz esküt vagy fogadalmat.

(3) ^*  A Nemzeti Választási Bizottság választott tagja és póttagja az Országgyűlés előtt, a Nemzeti Választási Bizottság megbízott tagja az Országgyűlés elnöke előtt, a területi választási bizottság tagja és póttagja a főpolgármester, vármegyei közgyűlés elnöke előtt, a szavazatszámláló bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság és a helyi választási bizottság tagja és póttagja a polgármester előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel tesz esküt vagy fogadalmat.

(4) ^*  Ha az eskü vagy fogadalom letételére az (1) bekezdésben foglalt határidőig nem kerül sor, az Országgyűlés helyett az Országgyűlés elnöke előtt, a polgármester helyett a főpolgármester, illetve a vármegyei közgyűlés elnöke előtt, a főpolgármester, illetve a vármegyei közgyűlés elnöke helyett a Nemzeti Választási Bizottság elnöke előtt kell esküt vagy fogadalmat tenni. A (3) bekezdés szerinti jogosult az (1) bekezdésben foglalt határidőt követően is kiveheti az esküt vagy a fogadalmat.

(5) ^*  Ha az eskü vagy fogadalom kivételében a polgármester, a főpolgármester, a vármegyei közgyűlés elnöke vagy az Országgyűlés elnöke akadályoztatva van, az esküt vagy a fogadalmat a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, főpolgármester-helyettes, a vármegyei közgyűlés tagjai közül választott alelnök, illetve az Országgyűlés alelnöke is kiveheti.

(6) A választási bizottság tagja az eskü- vagy fogadalomtételt követően gyakorolhatja jogait.

17. A választási bizottság alakuló ülése

38. § (1) ^*  A választási bizottság – tagjai megválasztását és eskü- vagy fogadalomtételét követően – alakuló ülést tart. A szavazatszámláló bizottság a szavazást megelőző nyolc napon belül, a tagjai beosztását követően tart alakuló ülést. Az alakuló ülést a választási bizottság mellett működő választási iroda vezetője, a szavazatszámláló bizottság alakuló ülését a helyi választási iroda vezetője hívja össze.

(2) A Nemzeti Választási Bizottság az alakuló ülését az előző Nemzeti Választási Bizottság megbízatásának lejártát követő munkanapon tartja meg. A 33. § (2) bekezdése szerinti esetben a Nemzeti Választási Bizottság alakuló ülését a megválasztása napján kell megtartani.

18. A választási bizottság elnöke

39. § (1) A választási bizottság az alakuló ülésén a választott tagok közül megválasztja elnökét és annak helyettesét. Az elnök és az elnökhelyettes személyére a bizottság tagjai tehetnek javaslatot.

(2) A választási bizottságot az elnök képviseli. Ha a választási bizottságnak nincs elnöke vagy az elnök a tevékenységében akadályozott, az elnök hatáskörét a helyettese gyakorolja.

(3) ^*  Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságnak, illetve az egy szavazókörös településen a helyi választási bizottságnak sem az elnöke, sem az elnökhelyettese nincs jelen a szavazóhelyiségben, az elnök hatáskörét a választási bizottság tagjai közül a legidősebb választott tag mint korelnök gyakorolja.

19. A választási bizottság ülése

40. § ^*  (1) A választási bizottság ülése nyilvános.

(2) A választási bizottság elnökének a rend fenntartására tett intézkedése mindenkire kötelező.

(3) A választási bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés időpontjának és helyszínének megjelölését, a jelen lévő tagok nevét, a választási bizottság döntését, valamint a kisebbségi véleményt.

(4) A szavazatszámláló bizottság üléséről – az elnök és az elnökhelyettes megválasztása, valamint e törvényben foglalt egyéb kivétellel – nem kell külön jegyzőkönyvet készíteni.

40/A. § ^*  A Nemzeti Választási Bizottság ülése az elnök döntése alapján elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható.

41. § (1) A választási bizottság határozatképes, ha az esküt vagy fogadalmat tett tagok több mint fele jelen van.

(2) A szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörrel rendelkező településen a szavazatszámláló bizottság hatáskörét gyakorló helyi választási bizottság határozatképes, ha legalább három tag jelen van.

(3) ^*  A Nemzeti Választási Bizottságnak a 27. § (2) és (3) bekezdése alapján megbízott tagját nem kell figyelembe venni a határozatképesség szempontjából.

20. A Nemzeti Választási Bizottság ügyrendje

42. § ^*  (1) A Nemzeti Választási Bizottság az eljárása részletes szabályait – az alakuló ülését követő harminc napon belül – ügyrendben állapítja meg, amelyet a választások hivatalos honlapján közzé kell tenni.

(2) ^* 

21. A tényállás megállapítása

43. § (1) A választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást.

(2) ^*  A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, az írásbeli tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték.

(3) A választási bizottság a kérelmező részére – kérésére – biztosíthatja a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét. Ez esetben az ellenérdekű fél számára is – ha jelen van – lehetővé kell tenni a szóbeli nyilatkozattételt.

(4) A választási bizottság vagy a választási iroda által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.

(5) A választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

22. A választási bizottság döntése

44. § (1) ^*  A választási bizottság – a szavazatszámláló bizottság kivételével – az ügy érdemében határozatot, az eljárás során felmerült minden egyéb kérdésben jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz. A szavazatszámláló bizottság a szavazás előkészítése és lebonyolítása során felmerült vitás kérdésekben jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz.

(2) A választási bizottság a tudomására jutott törvénysértés esetén – jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel – kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását.

45. § ^*  (1) A döntési javaslat tartalmát a választási bizottság elnöke vagy az általa kijelölt tag határozza meg és terjeszti elő. A döntési javaslatok előkészítésével kapcsolatos szakmai tevékenységet a választási bizottság elnöke irányítja.

(2) A választási bizottság döntéséhez a jelen lévő tagok több mint felének azonos tartalmú szavazata szükséges.

(3) Szavazni igennel vagy nemmel lehet. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(4) A döntési javaslat elutasítása esetén az új döntési javaslat előkészítése érdekében a bizottság elnöke az ülést megszakíthatja, vagy a döntés elnapolását kezdeményezheti a döntés meghozatalára rendelkezésre álló határidőn belüli új időpontra. A döntés elnapolásáról szóló elnöki javaslatról a választási bizottság jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz.

(5) ^*  A Nemzeti Választási Bizottságnak a 27. § (2) és (3) bekezdése alapján megbízott tagja nem rendelkezik szavazati joggal, a Nemzeti Választási Bizottság ülésén tanácskozási joggal vehet részt.

45/A. § ^*  (1) Nem vehet részt a másodfokú döntés meghozatalában a választási bizottság választott tagja, ha az ügyben a választáson jelöltként induló hozzátartozója, illetve annak jelölő szervezete kérelmező vagy kérelmezett.

(2) A választási bizottság tagja – saját választójogának gyakorlását érintő ügyek kivételével – nem kezdeményezhet eljárást annál a választási bizottságnál, amelynek tagja, és annak döntése ellen nem nyújthat be jogorvoslati kérelmet, továbbá a bizottság előtt vagy a bizottság döntése elleni jogorvoslati eljárásban nem képviselhet más személyt vagy szervezetet.

23. A határozat

46. § A választási bizottság határozata tartalmazza

a) a választási bizottság megnevezését, a határozat számát,

b) a kérelmező nevét és lakcímét vagy székhelyét,

c) a rendelkező részben

ca) a választási bizottság döntését,

cb) a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslat benyújtásának feltételeiről való tájékoztatást,

d) az indokolásban

da) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat,

db) a felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait,

dc) a mérlegelési jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben szerepet játszó szempontokat és tényeket,

dd) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a választási bizottság a határozatot hozta,

e) a döntéshozatal idejét,

f) a választási bizottság elnökének aláírását és a választási bizottság bélyegzőlenyomatát.

47. § (1) A választási bizottság elsőfokú határozata jogerőssé válik, ha ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt.

(2) A választási bizottság másodfokú, valamint a Nemzeti Választási Bizottság elsőfokú határozata jogerőssé válik, ha ellene nem nyújtottak be bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, és a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő letelt.

24. A határozat közlése

48. § ^*  (1) A határozatot – ha jelen van, vagy ha elektronikus levélcíme rendelkezésre áll – a meghozatala napján haladéktalanul, ha ez nem lehetséges, a meghozatalát követő napon haladéktalanul, rövid úton kell közölni a kérelmezővel, valamint azzal, akire a határozat jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat. A határozat rövid úton való közlése

a) a jelenlévők részére a határozat átadásával,

b) elektronikus levélben vagy

c) a kézbesítési meghatalmazott részére az a)–b) pontban meghatározott módon

történhet. A határozat rövid úton való közlésének módját (módjait) a kérelmező jelöli meg.

(2) A határozat (1) bekezdés szerinti közlésének tényét és módját az iratra fel kell jegyezni, az azt igazoló dokumentumot az ügyiratban el kell helyezni.

(3) A határozatot – ha a közlésre az (1) bekezdés szerint nem került sor – a meghozatalát követő munkanapon postai szolgáltató útján meg kell küldeni, vagy más módon kézbesíteni kell az érintettnek. Belföldre a határozatot hivatalos iratként kell kézbesíteni. A határozatot – a polgár eltérő rendelkezése hiányában – az érintett lakcímére kell megküldeni. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár számára a határozatot a 2. melléklet o) pont oc) alpontja szerinti postacímre, annak hiányában a választópolgár lakcímére kell megküldeni.

49. § (1) A határozatot kérésére, ingyenesen át kell adni a választási bizottság megbízott tagja részére.

(2) ^*  A választási bizottság a határozatát – a közérdekből nyilvános adatnak nem minősülő személyes adatok kivételével – nyilvánosságra hozza. E törvény alapján közérdekből nyilvános adat a jelölt neve, a jelölő szervezet, a médiaszolgáltató és a sajtótermék megnevezése.

25. A határozat kijavítása

50. § (1) Ha a határozatban név-, szám- vagy más elírás van, a választási bizottság, illetve felhatalmazása alapján a választási bizottság elnöke a hibát kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére.

(2) A kijavítás ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(3) A kijavítást közölni kell azzal, akivel a kijavított határozatot közölték, továbbá nyilvánosságra kell hozni.

26. Az iránymutatás

51. § (1) ^*  A Nemzeti Választási Bizottság a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése érdekében a választási szervek számára iránymutatást adhat ki. Iránymutatás kiadását választási szerv kezdeményezheti.

(2) Az iránymutatás kötelező jogi hatással nem rendelkezik, kizárólag iránymutató jellegű, ellene jogorvoslatnak helye nincs.

(3) Az iránymutatást a választások hivatalos honlapján közzé kell tenni.

III. FEJEZET

A VÁLASZTÁSI IRODÁK

27. A választási iroda

52. § (1) Választási irodák:

a) Nemzeti Választási Iroda,

b) területi választási iroda,

c) országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda,

d) helyi választási iroda,

e) külképviseleti választási iroda.

(2) ^*  A szavazatszámláló bizottság mellett a helyi választási iroda legalább egy tagja jegyzőkönyvvezetőként működik. A szavazatszámláló bizottság mellett közreműködő jegyzőkönyvvezetők számát a helyi választási iroda vezetője állapítja meg.

28. A Nemzeti Választási Iroda

53. § (1) A Nemzeti Választási Iroda autonóm államigazgatási szerv.

(2) ^*  A Nemzeti Választási Iroda független, csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, a feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el. A Nemzeti Választási Iroda számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály írhat elő.

54. § (1) A Nemzeti Választási Iroda fejezeti jogosítványokkal felruházott központi költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.

(2) A Nemzeti Választási Iroda tárgyévi költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetők.

(2a) ^*  A Nemzeti Választási Iroda elnöke a Nemzeti Választási Iroda tárgyévi kiadási előirányzatainak terhére a választások lebonyolításában részt vevő egyéb szervek részére a választási feladatok ellátásához szükséges, adott költségvetési évben érvényesülő előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre.

(3) Az előző évi bevételeiből származó maradványt a Nemzeti Választási Iroda a következő években a feladatai teljesítésére felhasználhatja.

29. A Nemzeti Választási Iroda elnöke

55. § (1) A Nemzeti Választási Irodát elnök vezeti. A Nemzeti Választási Iroda elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki a felsőfokú végzettségű, az országgyűlési képviselők választásán választható, magyar állampolgárok közül.

(2) ^*  A Nemzeti Választási Iroda elnökének nem nevezhető ki az, aki a kinevezésre irányuló javaslat megtételének időpontját megelőző négy évben köztársasági elnök, a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója, államtitkár, képviselő, alpolgármester, főpolgármester-helyettes, illetve párt tisztségviselője vagy alkalmazottja volt.

(3) A köztársasági elnök a Nemzeti Választási Iroda elnökét kilenc évre nevezi ki.

(4) A Nemzeti Választási Iroda elnöke a kinevezését követően a köztársasági elnök előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz.

56. § (1) A Nemzeti Választási Iroda elnöke nem lehet tagja pártnak, nem folytathat politikai tevékenységet, megbízatása összeegyeztethetetlen minden más állami vagy önkormányzati tisztséggel és megbízatással.

(2) ^*  A Nemzeti Választási Iroda elnöke más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a tudományos, oktatói, művészeti, szerzői jogi védelem alá eső, lektori, szerkesztői és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet kivéve – díjazást nem fogadhat el.

(3) A Nemzeti Választási Iroda elnöke nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, továbbá gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett tagja.

(4) A Nemzeti Választási Iroda elnöke nem lehet

a) választási bizottság tagja,

b) jelölt,

c) az országgyűlési képviselők választásán vagy az Európai Parlament tagjainak választásán induló jelölt hozzátartozója,

d) jelölő szervezet tagja.

57. § (1) ^*  A Nemzeti Választási Iroda elnöke a kinevezését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – kell megfelelően alkalmazni.

(2) A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén – a vagyonnyilatkozat benyújtásáig – a Nemzeti Választási Iroda elnöke tisztségét nem gyakorolhatja, javadalmazásban nem részesül.

(3) ^*  A Nemzeti Választási Iroda elnöke vagyonnyilatkozatának nyilvános, oldalhű másolatát a választások hivatalos honlapján haladéktalanul közzé kell tenni. A vagyonnyilatkozat a honlapról a Nemzeti Választási Iroda elnöke megbízatásának megszűnését követő egy év elteltéig nem távolítható el.

(3a) ^* 

(4) A Nemzeti Választási Iroda elnökének vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a miniszterelnöknél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely konkrétan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. Ha a kezdeményezés nem felel meg az e bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, a miniszterelnök az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát a miniszterelnök ellenőrzi.

(5) ^*  A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a miniszterelnök felhívására a Nemzeti Választási Iroda elnöke köteles a vagyonnyilatkozatában feltüntetett jövedelem- és gazdasági érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban a miniszterelnök rendelkezésére bocsátani. Az ellenőrzés eredményéről az adatok megküldésével a miniszterelnök tájékoztatja a köztársasági elnököt. Az adatokba csak a miniszterelnök és a köztársasági elnök tekinthet be.

(6) ^* 

58. § ^*  (1) ^*  A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény szerinti képviselői tiszteletdíj 2,5-szeresének megfelelő illetményre jogosult.

(1a) ^*  A Nemzeti Választási Iroda elnöke az (1) bekezdésben meghatározott illetményen túl miniszteri juttatásra jogosult.

(2) A Nemzeti Választási Iroda elnökét naptári évenként negyven munkanap szabadság illeti meg.

(3) ^*  A Nemzeti Választási Iroda elnöke személyi anyagának kezelését, valamint az elnök tekintetében a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) 68. §-a szerinti adatok nyilvántartását, továbbá az elnök foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos ügyviteli feladatokat az elnökhelyettesek látják el.

(4) A Nemzeti Választási Iroda elnöke kiadja a Nemzeti Választási Iroda Szervezeti és Működési Szabályzatát.

59. § (1) A Nemzeti Választási Iroda elnöke a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül.

(2) Az elnök megbízatásának időtartama közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban töltött időnek számít.

60. § (1) A Nemzeti Választási Iroda elnökének megbízatása megszűnik

a) a megbízatási idejének lejártával,

b) lemondásával,

c) halálával,

d) a kinevezéséhez szükséges feltételek hiányának vagy a vagyonnyilatkozat-tételi előírások megsértésének megállapításával,

e) összeférhetetlensége megállapításával.

(2) A Nemzeti Választási Iroda elnöke a miniszterelnök útján a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat megbízatásáról. A Nemzeti Választási Iroda elnökének megbízatása a lemondás közlését követő, a lemondásban megjelölt napon, ennek hiányában a lemondás közlését követő napon szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(3) Ha a Nemzeti Választási Iroda elnöke az 56. § szerinti összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a köztársasági elnök a miniszterelnök indítványára dönt az összeférhetetlenség megállapításának kérdésében.

(4) A Nemzeti Választási Iroda elnökének kinevezéséhez szükséges feltételek hiányát a miniszterelnök indítványára a köztársasági elnök állapítja meg. A köztársasági elnök – a miniszterelnök indítványára – megállapítja a vagyonnyilatkozat-tételi szabályok megsértését, ha a Nemzeti Választási Iroda elnöke vagyonnyilatkozatában szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.

(5) A miniszterelnök a (3) és (4) bekezdés alapján megtett indítványát a köztársasági elnök és a Nemzeti Választási Iroda elnöke részére egyidejűleg megküldi.

(6) A Nemzeti Választási Iroda elnöke az indítvány megalapozatlanságának megállapítása iránt az indítvány kézhezvételét követő harminc napon belül bírósághoz fordulhat, mely határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekre vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ügyben a Fővárosi Munkaügyi és Közigazgatási Bíróság kizárólagos illetékességgel, soron kívül jár el, és a keresetet, valamint az ügy érdemében hozott jogerős döntését a bíróság a köztársasági elnökkel is közli.

(7) A megbízatás az (1) bekezdés a) pontja szerinti megszűnése esetén a Nemzeti Választási Iroda elnökét a megszűnéskori havi illetménye háromszorosának megfelelő összegű külön illetmény illeti meg.

(8) A köztársasági elnöknek a (3) és (4) bekezdéssel és az 55. §-sal hatáskörébe utalt döntéséhez ellenjegyzés nem szükséges.

30. A Nemzeti Választási Iroda személyi állománya

61. § ^*  (1) A Nemzeti Választási Irodánál foglalkoztatottak jogviszonyára a Küt., valamint a munka törvénykönyvéről szóló törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Nemzeti Választási Iroda köztisztviselői és munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a Nemzeti Választási Iroda elnöke gyakorolja.

(3) A Nemzeti Választási Iroda köztisztviselői és munkavállalói összeférhetetlenségére az 56. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(4) Ha a Nemzeti Választási Iroda köztisztviselője vagy munkavállalója az 56. § szerinti összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a Nemzeti Választási Iroda elnöke dönt az összeférhetetlenség megállapításának kérdésében.

(5) Az 56. § (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenség esetén a Nemzeti Választási Iroda elnöke a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyát azonnali hatállyal megszünteti.

(6) A Nemzeti Választási Iroda elnöke más központi államigazgatási szerv kormánytisztviselőjét, köztisztviselőjét és munkavállalóját – a szerv vezetőjének engedélyével – a Nemzeti Választási Iroda feladatainak elvégzésébe bevonhatja, részére utasítást adhat.

31. A Nemzeti Választási Iroda elnökének helyettesei

62. § (1) A Nemzeti Választási Iroda elnöke jogosult legfeljebb három elnökhelyettes határozatlan időre történő kinevezésére. A Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese felett az elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(2) Az elnökhelyettes a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feltételek esetén helyettesíti az elnököt. Az elnökhelyettes egyéb feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.

(3) Az elnökhelyettesnek meg kell felelnie a Nemzeti Választási Iroda elnökének kinevezéséhez szükséges, az 55. § (1) és (2) bekezdésében előírt feltételeknek.

(4) ^*  Az elnökhelyettes összeférhetetlenségére az 56. §-ban és a 61. § (5) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(5) Az elnökhelyettes az elnök akadályoztatása esetén, illetve ha az elnöki tisztség nincs betöltve, gyakorolja az elnök hatásköreit és ellátja feladatait.

63. § Az elnökhelyettes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére és a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásra az 57. § rendelkezései megfelelően irányadóak, azzal, hogy a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során a miniszterelnök helyett a Nemzeti Választási Iroda elnöke jár el, és az ellenőrzés eredményéről nem kell tájékoztatni a köztársasági elnököt.

64. § (1) ^*  Az elnökhelyettes a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre jogosult.

(1a) ^*  Az elnökhelyettes az (1) bekezdésben meghatározott illetményen túl helyettes államtitkári juttatatásra jogosult.

(2) ^*  Az elnökhelyettest naptári évenként negyven munkanap szabadság illeti meg.

(3) Az elnökhelyettes a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül.

(4) Az elnökhelyettes megbízatásának időtartama közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban töltött időnek számít.

65. § (1) A Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettesének megbízatása megszűnik

a) lemondásával,

b) halálával,

c) a kinevezéséhez szükséges feltételek hiányának megállapításával,

d) összeférhetetlensége megállapításával,

e) felmentésével,

f) a tisztségétől való megfosztással.

(2) A Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese a Nemzeti Választási Iroda elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat megbízatásáról. A Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettesének megbízatása a lemondás közlését követő, a lemondásban megjelölt napon, ennek hiányában a lemondás közlésének napján szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(3) Ha a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese az 56. § szerinti összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a Nemzeti Választási Iroda elnöke dönt az összeférhetetlenség megállapításának kérdésében.

(4) A Nemzeti Választási Iroda elnöke felmenti a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettesét, ha a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese neki fel nem róható okból kilencven napon túlmenően nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak.

(5) A Nemzeti Választási Iroda elnöke a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettesét felmentheti.

(6) A Nemzeti Választási Iroda elnöke megfosztja tisztségétől a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettesét, ha a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese neki felróható okból kilencven napon túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagy vagyonnyilatkozatában szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.

(7) A Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettesének kinevezéséhez szükséges feltételek hiányát a Nemzeti Választási Iroda elnöke állapítja meg.

32. Az egyéb választási irodákra vonatkozó rendelkezések

66. § (1) ^*  A területi választási iroda vezetője a vármegyei önkormányzat jegyzője, illetve a fővárosi önkormányzat főjegyzője.

(2) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője az országgyűlési egyéni választókerület székhely településének jegyzője.

(3) A helyi választási iroda vezetője a jegyző.

(4) ^*  Ha az (1)–(3) bekezdés szerinti tisztség betöltetlen, vagy a jegyző, főjegyző harminc napot meghaladó távolléte miatt nem tudja ellátni feladatát, a területi választási iroda vezetőjét a Nemzeti Választási Iroda elnöke, az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda és a helyi választási iroda vezetőjét a területi választási iroda vezetője nevezi ki.

(4a) ^* 

(5) A választási iroda vezetője a választási iroda tagjai közül kinevezi helyettesét.

67. § (1) A választási iroda további tagjait a választási iroda vezetője a választási iroda feladatainak végrehajtásához szükséges számban, határozatlan időre bízza meg. A választási iroda a tagjairól nyilvántartást vezet.

(2) A választási iroda tagjának megbízatását a választási iroda vezetője indokolás nélkül visszavonhatja.

68. § (1) ^*  A választási iroda tagjává közszolgálati tisztviselő, kormánytisztviselő és közalkalmazott, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló, továbbá a székhelye szerinti polgármesteri vagy közös önkormányzati hivatal, illetve vármegyei önkormányzati hivatal munkavállalója bízható meg.

(2) A külképviseleti választási iroda vezetőjét és többi tagját a Nemzeti Választási Iroda elnöke bízza meg. A külképviseleti választási iroda tagjává a diplomáciai képviselet személyzetének, illetőleg a konzuli személyzet magyar állampolgár tagját is meg lehet bízni.

69. § ^*  (1) A választási irodának nem lehet tagja

a) képviselő,

b) alpolgármester,

c) választási bizottság tagja,

d) jelölt,

e) a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja, valamint

f) a választókerületben induló jelölt hozzátartozója.

(2) Az (1) bekezdés f) pontjában foglalt tilalmat nem kell alkalmazni a helyi választási iroda azon tagjára, aki kizárólag jegyzőkönyvvezetői feladatokat lát el olyan szavazókör szavazatszámláló bizottsága mellett, amely nem tartozik abba a választókerületbe, amelyben a hozzátartozója jelöltként indul.

(3) Ha a választási iroda vezetőjével szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, azt haladéktalanul köteles bejelenteni a Nemzeti Választási Iroda elnökének, aki őt felmenti, és kinevezi az iroda új vezetőjét.

(4) A választási iroda tagja a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot a választási iroda vezetőjével köteles haladéktalanul közölni, aki őt felmenti.

(5) Ha a helyi választási iroda vezetője, illetve az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője jogszabályból fakadó hivatali kötelezettségének nem tesz eleget és ezzel a választások törvényes lebonyolítását veszélyezteti, a területi választási iroda vezetője – a Nemzeti Választási Iroda elnökének egyetértésével – megállapítja a helyi választási iroda vezetőjének, illetve az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetőjének összeférhetetlenségét, és más település, illetve országgyűlési egyéni választókerület választási irodáját bízza meg a választási iroda feladatainak vagy azok egy részének ellátásával.

(6) Ha a helyi választási iroda illetékességi területén található bármely, a 78. § szerint kijelölt szavazókörben a szavazás lezárására legkésőbb a szavazás befejezésének időpontját követő harminc percen belül nem került sor, a Nemzeti Választási Iroda elnöke erről tájékoztatja a kormányhivatalt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerinti fegyelmi eljárás kezdeményezése érdekében.

70. § A választási iroda vezetője a felettes választási iroda vezetője előtt, a választási iroda többi tagja a megbízó előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz.

71. § (1) A választási irodák szakmai tevékenységét a Nemzeti Választási Iroda elnöke irányítja.

(2) A Nemzeti Választási Iroda elnöke valamennyi választási iroda vezetője részére, a területi választási iroda vezetője az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője és a helyi választási iroda vezetője részére, az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője a helyi választási iroda vezetője részére az e törvényben meghatározott feladatainak ellátásával kapcsolatban közvetlen utasítást adhat.

(3) A felettes választási iroda vezetőjén kívül más személy vagy testület a választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok végrehajtására a választási iroda vezetőjének nem adhat utasítást. A választási iroda tagja számára a választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok végrehajtására csak a választási iroda vezetője adhat utasítást.

(4) A választási bizottság elnöke a bizottság mellett működő választási iroda vezetőjének a bizottság titkársági feladatainak ellátása körében utasítást adhat.

72. § ^*  A Nemzeti Választási Iroda elnöke a választások lebonyolításában részt vevő egyéb szervek vezetői részére a választási feladatok végrehajtása körében – a választási bizottság titkársági feladatainak ellátása kivételével – utasítást adhat.

73. § (1) A választási iroda tagjait a miniszter által megállapított mértékű díjazás illeti meg.

(2) A Nemzeti Választási Iroda elnöke a feladatai nem vagy nem megfelelő módon történő végrehajtása esetén a választási iroda vezetőjét megillető díj mértékét csökkentheti, végső esetben annak kifizetésétől eltekinthet.

74. § A választási iroda vezetőjének határozatára a 46. §, a 47. §, a 48. § (3) bekezdése és az 50. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

33. A választási irodák feladatai

75. § ^*  (1) A választási irodák

a) ellátják a választás előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos szervezési feladatokat,

b) gondoskodnak a választópolgárok, jelöltek és jelölő szervezetek tájékoztatásáról, választási információs szolgálatot működtetnek,

c) ellátják a választási bizottságok titkársági feladatait, döntésre előkészítik a választási bizottságok hatáskörébe tartozó ügyeket,

d) biztosítják a választási bizottságok működésének és a szavazás lebonyolításának tárgyi és technikai feltételeit,

e) megszervezik a választási szervek tagjainak oktatását,

f) gondoskodnak a választási iratok kezeléséről, biztonságos őrzéséről, illetőleg megsemmisítéséről,

g) ellátják az igazgatási és informatikai próbákkal kapcsolatos feladatokat,

h) ^*  feladatkörükben adatkezelést végeznek a választási informatikai rendszerben,

i) a technikai háttér biztosításával segítséget nyújtanak a szavazatok összesítéséhez, a választás eredményének megállapításához,

j) ellátják a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat.

(2) ^*  A fővárosi és vármegyei kormányhivatal a miniszter rendeletében meghatározottak szerint közreműködik a választásokkal összefüggő informatikai feladatok ellátásában.

34. A Nemzeti Választási Iroda további feladatai

76. § (1) ^*  A Nemzeti Választási Iroda ellátja a 75. §-ban foglalt feladatokat, továbbá

a) ^*  gondoskodik a központi névjegyzék, a szavazóköri névjegyzék, a levélben szavazók névjegyzéke, a külképviseleti névjegyzék, a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása, a szavazókörök és választókerületek nyilvántartása, a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartása, a képviselők nyilvántartása vezetéséről,

b) gondoskodik a választás lebonyolításához szükséges közbeszerzési eljárások lefolytatásáról, a termékek, szolgáltatások beszerzéséről,

c) gondoskodik az informatikai rendszer kialakításáról és biztonságos működtetéséről,

d) gondoskodik a választás központi logisztikai feladatainak ellátásáról,

e) gondoskodik a választás pénzügyi lebonyolítása központi feladatainak ellátásáról,

f) gondoskodik a választáshoz kapcsolódó adatok biztonságos tárolásáról,

g) működteti a választások hivatalos honlapját,

h) megszervezi az igazgatási és informatikai próbákat,

i) gondoskodik a választás lebonyolításához szükséges központi nyomtatványok előállításáról és szállításáról,

j) kutatásokat végez a választások története, a választási rendszerek nemzetközi összehasonlítása és a választási eljárás módszerei és eszközei fejlesztési lehetőségeinek témakörében,

k) együttműködik más államok választási szerveivel,

l) ^*  javaslatot tehet a választásokat érintő jogszabályok megalkotására, illetve módosítására, véleményezi a feladatkörét érintő jogszabályok tervezetét.

(2) ^*  A Nemzeti Választási Iroda a honlapján folyamatosan, legalább napi frissítéssel közzéteszi a névjegyzékekkel, a szavazással és a választás eredményével összefüggő közérdekű adatokat, így különösen

a) a névjegyzékbe vételét kérő, a névjegyzékbe vett, a szavazási iratot visszaküldő, az érvényes szavazási iratot leadó – magyarországi lakcímmel nem rendelkező – választópolgárok számát értesítési cím szerint országonkénti bontásban azzal, hogy azon államok adatait, amelyek tiltják a kettős állampolgárságot, együtt kell közzétenni,

b) a központi névjegyzéken szereplő, az egyes szavazóköri névjegyzékekben szereplő, az átjelentkezéssel szavazó, a külképviseleti névjegyzékbe vett, a levélben szavazók névjegyzékébe vett választópolgárok számát,

c) az egyes szavazóhelyiségekben szavazóként megjelenő, az egyes külképviseleteken szavazóként megjelenő választópolgárok számát,

d) ^*  a választás szavazóköri eredményét és a választás eredményét megállapító jegyzőkönyvek tartalmát.

(2a) ^*  A Nemzeti Választási Iroda a választások hivatalos honlapján minden évben – a január 1-jei adatok alapján közzéteszi a választópolgárok számát választástípusonkénti, településenkénti, valamint a választójogot megalapozó – az Alaptörvény XXIII. cikk (1)–(3) bekezdése szerinti – jogállás szerinti bontásban.

(3) ^*  A Nemzeti Választási Iroda csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet adatfeldolgozót bízhat meg

a) a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásával,

b) a központi névjegyzékkel, a szavazóköri névjegyzékkel, a külképviseleti névjegyzékkel, a levélben szavazók névjegyzékével,

c) a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásával,

d) a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásával,

e) a képviselők nyilvántartásával,

f) a népszavazási kezdeményezést, az európai polgári kezdeményezést, a nemzetiség Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló kezdeményezést aláírók ellenőrzési nyilvántartásával,

g) a választási részvételi adatok, az előzetes és végleges jegyzőkönyvi adatok nyilvántartásával, valamint

h) az a)–g) pont szerinti nyilvántartásokhoz történő elektronikus hozzáférést biztosító felhasználói nyilvántartással

kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával, kivéve, ha e korlátozás alól a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint egyedi felmentést kap.

(4) ^*  A Nemzeti Választási Iroda a honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 19. § l) pontjában és 20. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak szerint adatot szolgáltat a Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve és a területi katonai igazgatási szervek részére a hadkötelesek nyilvántartásának vezetése céljából.

IV. FEJEZET

A SZAVAZÓKÖRÖK

35. A szavazókörök kialakítása

77. § (1) A szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását, valamint a szavazóhelyiségek címét a helyi választási iroda vezetője határozattal állapítja meg úgy, hogy egy szavazókörre mintegy hatszáz, legfeljebb ezerötszáz, a központi névjegyzékben szereplő választópolgár jusson, de minden településen legyen legalább egy szavazókör.

(2) A szavazókör területe nem lépheti át sem a település, sem az országgyűlési, sem a helyi önkormányzati választások választókerületi határait.

78. § ^*  (1) A két vagy több szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási iroda vezetője kijelöli azt a szavazókört, ahol a települési szintű lakóhellyel rendelkező választópolgárok szavazhatnak.

(2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt szavazókör szolgál az átjelentkezéssel szavazásra is.

(3) A megyei jogú városban és a fővárosi kerületben a helyi választási iroda vezetője az (1) bekezdés szerint kijelölt szavazókör helyett más szavazókört is kijelölhet az átjelentkezéssel szavazásra.

(4) A (3) bekezdés szerint kijelölt szavazókörben lakcímmel rendelkező választópolgárok számára vonatkozóan a 77. § (1) bekezdésében meghatározott alsó létszámhatárt nem kell alkalmazni.

36. A szavazókörök felülvizsgálata

79. § (1) A szavazókörök kialakítását érintő változásokat a helyi választási iroda vezetője folyamatosan figyelemmel kíséri, és szükség esetén módosítja a szavazóköri beosztást.

(2) ^*  A választás kitűzésétől a szavazás napjáig nem lehet szavazókör sorszámát megváltoztatni, szavazókörbe sorolt cím besorolását megváltoztatni, továbbá település megnevezésének, közterület nevének és jellegének, ház számának, épület vagy lépcsőház jelének megváltozását a címnyilvántartásban átvezetni.

37. A határozat közzététele

80. § ^*  A helyi választási iroda vezetője a szavazókörök kialakításáról és felülvizsgálatáról szóló határozatát a helyben szokásos módon tizenöt napra közzéteszi, megjelölve a központi névjegyzékben szereplő választópolgárok szavazókörönkénti számát, továbbá a 78. § szerint kijelölt szavazókört is.

38. A szavazókörök és választókerületek nyilvántartása

81. § (1) A szavazókörök és választókerületek nyilvántartása az 1. melléklet szerinti adatokat tartalmazza.

(2) A szavazókörök és választókerületek nyilvántartását a Nemzeti Választási Iroda a választások hivatalos honlapján folyamatosan közzéteszi. A helyi választási iroda vezetője a nyilvántartásban átvezeti a módosításokat.

V. FEJEZET

A KÖZPONTI NÉVJEGYZÉK

39. A központi névjegyzék

82. § (1) ^*  A központi névjegyzék a Nemzeti Választási Iroda és a helyi választási irodák által vezetett elektronikus nyilvántartás. A választójogát az a választópolgár gyakorolhatja, aki a központi névjegyzékben szerepel.

(2) A központi névjegyzék tartalmazza

a) az e törvény hatálya alá tartozó bármely választáson választójogosult, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár adatait,

b) választójoggal a nagykorúság hiánya miatt nem rendelkező, de a tizenhetedik életévét betöltött, magyarországi lakcímmel rendelkező polgárnak az adatait,

c) annak az e törvény hatálya alá tartozó bármely választáson választójogosult, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárnak az adatait, akit kérelmére a központi névjegyzékbe felvettek,

d) annak a választójoggal a nagykorúság hiánya miatt nem rendelkező, de a tizenhetedik életévét betöltött magyarországi lakcímmel nem rendelkező polgárnak az adatait, akit kérelmére a központi névjegyzékbe felvettek [a)–d) e fejezetben a továbbiakban együtt: választópolgár].

83. § ^*  (1) A központi névjegyzék a választópolgár 2. melléklet szerinti adatait tartalmazza.

(2) A központi névjegyzék 2. melléklet szerinti adatait – a (3) bekezdés kivételével – a polgárok személyi és lakcímadatait tartalmazó nyilvántartásból, a polgárok személyi és lakcímadatait tartalmazó nyilvántartásban nem szereplő választópolgár esetében az útiokmány-nyilvántartásból és a vezetőiengedély-nyilvántartásból, továbbá a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásából, a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásából és a szavazóköri névjegyzékből történő adatátvétellel kell létrehozni.

(3) A központi névjegyzék 2. melléklet i) pont ib) alpontja, j) pont ja) és jb) alpontja, k), l) és o) pontja, valamint – a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár esetében, ha az általa bejelentett külföldi lakóhelye eltér a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nyilvántartott külföldi lakóhelytől vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás nem tartalmaz külföldi lakóhelyadatot – c) pontja szerinti adatait a Nemzeti Választási Iroda a választópolgár kérelme alapján rögzíti a központi névjegyzékben.

40. A központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelem

84. § ^*  (1) A központi névjegyzékbe vételét, névjegyzékbe vételének meghosszabbítását, illetve a névjegyzékben szereplő adatai módosítását az a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár kérheti, aki az e törvény hatálya alá tartozó bármely választáson választójogosult.

(2) A még nem nagykorú polgár a tizenhetedik életévének betöltését követően kérheti a névjegyzékbe vételét. A kérelem benyújtásakor a polgár önállóan tehet jognyilatkozatot.

(3) A külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár kérheti törlését a központi névjegyzékből.

84/A. § ^*  A külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár külföldi lakóhelyének az általa bejelentett külföldi lakóhelyet, annak hiányában a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nyilvántartott külföldi lakóhelyet kell tekinteni.

85. § ^*  (1) A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár – a (2) bekezdés kivételével – kérheti

a) nemzetiséghez tartozásának,

b) szavazási segítség iránti igényének,

c) személyes adatai kiadása megtiltásának

bejegyzését a központi névjegyzékbe, illetve a bejegyzés törlését.

(2) A magyarországi lakcímmel rendelkező, nem magyar állampolgár választópolgár az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti adat központi névjegyzékbe való bejegyzését, illetve a bejegyzés törlését kérheti.

(3) A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a 88. § b) pontja szerinti segítség iránti igényének központi névjegyzékbe való bejegyzését, illetve a bejegyzés törlését kérheti.

41. A nemzetiségi választópolgárként történő nyilvántartással kapcsolatos kérelem

86. § A nemzetiségi választópolgárként történő nyilvántartás iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a nemzetiség megjelölését,

b) a választópolgár nyilatkozatát, amelyben megvallja az adott nemzetiséghez tartozását,

c) annak megjelölését, hogy nemzetiségi választópolgárként történő névjegyzékbe vételét az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal kéri-e.

87. § A nemzetiségi választópolgárként történő névjegyzékbevétel iránti kérelmet el kell utasítani, ha a választópolgár már nemzetiségi választópolgárként szerepel a központi névjegyzékben.

42. Fogyatékossággal élő választópolgárok segítése

88. § A fogyatékossággal élő választópolgár a következő segítséget igényelheti választójogának gyakorlása érdekében:

a) Braille-írással készült értesítő megküldése,

b) könnyített formában megírt tájékoztató anyag megküldése,

c) Braille-írással ellátott szavazósablon alkalmazása a szavazóhelyiségben és a mozgóurnás szavazás során,

d) akadálymentes szavazóhelyiség alkalmazása.

43. Az adatkiadás megtiltása

89. § (1) A választópolgár jogosult megtiltani, hogy a választási szervek a róla nyilvántartott adatokat a 153. § szerint kiadják.

(2) ^* 

44. A választópolgárok tájékoztatása

90. § A Nemzeti Választási Iroda a miniszter rendeletében meghatározott időben és módon tájékoztatja a választópolgárokat a névjegyzékkel kapcsolatos tudnivalókról.

45. ^*  A központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelem benyújtása

91. § ^*  (1) A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet – a 13/D. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül –

a) a Nemzeti Választási Irodához vagy a külképviseleti választási irodához levélben,

b) a külképviseleti választási irodához személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján, vagy

c) a Nemzeti Választási Irodához elektronikus azonosítás nélkül elektronikusan

is benyújthatja.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerint benyújtott kérelmet a választási iroda a választási informatikai rendszerben rögzíti, és megindítja az eljárást.

92. § ^*  (1) A központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelemnek tartalmaznia kell a választópolgár

a) nevét,

b) születési nevét,

c) születési helyét és idejét,

d) személyi azonosítóját vagy személyazonosságának igazolására alkalmas hatósági igazolványának okmányszámát.

(2) A kérelem 13/D. § (1) bekezdés a) pontja szerinti benyújtása esetén a kérelemnek az (1) bekezdés szerinti adatokat nem kell tartalmaznia.

(3) A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár névjegyzékbe vétele iránti kérelmének az (1) bekezdésben foglalt adatokon túl tartalmaznia kell

a) azt a postacímet, ahova a szavazási levélcsomag eljuttatását kéri, vagy

b) annak a – 277. § (2) bekezdése szerinti – településnek, illetve külképviseletnek a megjelölését, ahol a szavazási levélcsomagot át kívánja venni.

(4) Ha a kérelmező nem rendelkezik a 13/E. § (1) bekezdése szerinti tárhellyel, a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár – a központi névjegyzékbe vétel iránti kérelmében – köteles megadni azt az elektronikus levélcímet vagy azt a postacímet, ahova a választási iroda döntésének a 13/E. § (2) bekezdés a) pont ab) vagy ac) alpontja szerinti megküldését kéri.

(5) Elektronikus azonosítással ugyanazon kérelmező egy nap legfeljebb tíz kérelmet nyújthat be.

46. ^*  A központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelem elbírálása

93. § ^*  (1) A Nemzeti Választási Iroda a kézbesítési meghatalmazott útján, valamint a 91. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerint benyújtott kérelemnek csak abban az esetben adhat helyt, ha a választópolgárnak a kérelemben szereplő adatai megegyeznek a központi névjegyzék, vagy a névjegyzékbe vétel iránti kérelem esetében a polgárok személyi és lakcímadatait tartalmazó nyilvántartás vagy az útiokmány-nyilvántartás adataival.

(2) Nem tekinthető elutasítási oknak, ha a kérelemben foglaltak

a) ékezethiba,

b) írásmódbeli eltérés,

c) földrajzi név idegen nyelvű megjelölése,

d) a 92. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti

da) adatban több utónév egyikének elhagyása, „dr.” megjelölés elhagyása vagy feltüntetése, az ifjabb, idősebb, özvegy vagy más előtag, illetve ezen előtagok rövidítésének feltüntetése vagy

db) adat más nyelven történő megadása

következtében nem egyeznek meg a központi névjegyzék vagy a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás, illetve az útiokmány-nyilvántartás adataival, de a választópolgár személyazonossága kétséget kizáróan megállapítható.

(3) Nem tekinthető elutasítási oknak, ha a kérelem nem tartalmazza a kérelmező születési nevét, feltéve, hogy az megegyezik a viselt nevével.

(4) Azt, hogy a kérelmező adatai megegyeznek-e az útiokmány-nyilvántartás adataival, a Nemzeti Választási Iroda az útiokmány-nyilvántartásból közvetlen adathozzáféréssel átvett adatok alapján ellenőrzi.

(5) Ha a (2) bekezdés szerinti eltérés automatikus döntéshozatal keretében teljeskörűen nem bírálható el, akkor az eltérés vizsgálatát a kérelmező lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda, magyarországi lakcímmel nem rendelkező kérelmező esetén a Nemzeti Választási Iroda közreműködésével kell elvégezni, amelyet követően a kérelem elbírálása automatikus döntéshozatal keretében folytatódik.

94. § ^*  (1) A központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet azonnal, de legfeljebb a benyújtásától, illetve az eljárás megindításától számított huszonnégy órán belül kell elbírálni.

(2) A 93. § (5) bekezdése szerinti esetben a kérelmet a benyújtásától, illetve az eljárás megindításától számított három munkanapon belül kell elbírálni.

(3) A 88. § d) pontja szerinti, a szavazást megelőző második napon benyújtott, 10 óráig beérkezett kérelmet azonnal, de legfeljebb egy órán belül kell elbírálni.

95. § ^*  (1) A Nemzeti Választási Iroda a kérelemről határozattal dönt.

(2) A kérelmet végzésben vissza kell utasítani, ha a kérelmező

a) olyan tény bejegyzését kéri a központi névjegyzékbe, amely abban már szerepel vagy

b) ugyanazon kérelmében egymásnak ellentmondó tények bejegyzését kéri.

(3) Ha a kérelem – a 93. §-ra is tekintettel – tartalmazza a kérelmező 92. § (1) bekezdés szerinti adatait, akkor a (2) bekezdéstől eltérően

a) a központi névjegyzékbe vétel meghosszabbítására, illetve módosítására irányuló kérelemnek kell tekinteni annak a választópolgárnak a központi névjegyzékbe vétel iránti kérelmét, aki kérelme alapján már szerepel a központi névjegyzékben,

b) a központi névjegyzékbe vételre irányuló kérelemnek kell tekinteni annak a választópolgárnak a központi névjegyzékbe vétel meghosszabbítása, illetve módosítása iránti kérelmét, aki a központi névjegyzékben nem szerepel,

c) a központi névjegyzékbe vétel meghosszabbítására irányuló kérelemnek kell tekinteni annak a választópolgárnak a központi névjegyzékbe vétel módosítása iránti kérelmét, aki – a 84/A. § vagy a 92. § (3) vagy (4) bekezdése szerinti adat tekintetében – a központi névjegyzékben már nyilvántartott adattal megegyező adat nyilvántartásba vételét kéri,

d) a központi névjegyzékbe vétel módosítására irányuló kérelemnek kell tekinteni annak a választópolgárnak a központi névjegyzékbe vétel meghosszabbítása iránti kérelmét, aki – a 84/A. § vagy a 92. § (3) vagy (4) bekezdése szerinti adat tekintetében – a központi névjegyzékben nyilvántartott adattól eltérő adat nyilvántartásba vételét kéri.

(4) A döntés a 46. § a)–e) pontjában foglaltakat és a kérelmező születési idejét tartalmazza. A határozatban pontosan meg kell jelölni az elutasítás, illetve a törlés okát. A döntés aláírás és bélyegzőlenyomat nélkül érvényes.

(5) Ha a választópolgár a kettős állampolgárságot tiltó országban lévő postai értesítési címet adott meg, a döntést a külképviselet közreműködésével is kézbesítheti a Nemzeti Választási Iroda.

47. ^*  A központi névjegyzék vezetése

96. § ^*  (1) A Nemzeti Választási Iroda a központi névjegyzék adatait folyamatosan frissíti

a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás,

b) a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása,

c) a szavazókörök és választókerületek nyilvántartása és

d) az útiokmány-nyilvántartás

adataiban bekövetkezett változásokkal.

(2) A Nemzeti Választási Bizottság tagja a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok központi névjegyzékben nyilvántartott adataiba betekinthet, de azokról feljegyzést, másolatot nem készíthet. A betekintés során a Nemzeti Választási Bizottság tagja a 84. § szerinti kérelem, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, az útiokmány-nyilvántartás és a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása adatainak megtekintésével ellenőrizheti a névjegyzékbe vétel törvényességét.

48. ^*  Törlés a központi névjegyzékből

97. § ^*  (1) A Nemzeti Választási Iroda törli a központi névjegyzékből a kérelmére névjegyzékbe vett, külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező polgárt

a) ha törlését kéri,

b) a névjegyzékbe vétele napjától számított tíz év elteltével; a határidő megszakad, ha a választópolgár a névjegyzékben szereplő adatait módosítja, névjegyzékbe vételének meghosszabbítását kéri vagy szavazási iratot ad le.

(2) A Nemzeti Választási Iroda törli a központi névjegyzékből azt, aki

a) elhunyt,

b) elvesztette választójogát.

(3) A Nemzeti Választási Iroda törli a központi névjegyzékből a magyarországi lakcímmel rendelkezőként névjegyzékbe vett választópolgárt, ha magyarországi lakcímét érvénytelenítették, vagy ha Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyta. A törlés nem érinti a képviselő mandátumát.

(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti törlésről nem kell külön határozatot hozni.

(5) A törlésről szóló határozatra a 95. § (1), (4) és (5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

49. A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása

98. § (1) A Nemzeti Választási Iroda vezeti a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását. A nyilvántartásba fel kell venni azt a nagykorú, valamint tizenhetedik életévét betöltött kiskorú polgárt, aki

a) a belátási képességének korlátozottsága miatt a választójogból kizárt,

b) a büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti,

c) a közügyektől eltiltott,

d) a szabadságvesztés-büntetését tölti.

(1a) ^*  A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása az (1) bekezdésben meghatározott személyek 2/A. melléklet szerinti adatait tartalmazza.

(2) ^*  A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásába történő felvétel, valamint az onnan való törlés céljából

a) a gondnokoltak nyilvántartását vezető szerv a gondnokoltak nyilvántartásának törvényben meghatározott adatait az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra tekintettel,

b) a bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartási rendszer törvényben meghatározott adatait az (1) bekezdés b)–d) pontjában foglaltakra tekintettel

automatikus adattovábbítás útján továbbítja a Nemzeti Választási Iroda számára.

(3) ^*  A Nemzeti Választási Iroda az adatok változásának a nyilvántartásban történő feltüntetése, valamint az elhalálozott polgár törlése céljából a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásának karbantartását a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó polgárok személyazonosító és lakcímadatai tekintetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból automatikus információátadás útján történő rendszeres adatátvétellel biztosítja.

(4) Ha a polgár választójogosultságát visszanyerte, adatait a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásából törölni kell. A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásából törölt polgár adatait a törléstől számított hat hónapig meg kell őrizni.

99. § (1) A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása csak a választójog megállapításának céljára használható fel, abból adat más célra nem szolgáltatható.

(2) A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásának adatait az (1) bekezdésben meghatározott célból a választási iroda, a választási bizottság és a bíróság jogosult igényelni.

100. § (1) A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása nem nyilvános, abba csak az érintett személy a saját adatai tekintetében, a bíróság, a választási bizottság és a választási iroda tagjai tekinthetnek be. A betekintésről nyilvántartást kell vezetni.

(2) Bármely nagykorú polgár kérheti a Nemzeti Választási Irodától annak igazolását, hogy a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása alapján vele szemben nem áll fenn a választójogból való kizáró ok.

VI. FEJEZET

A SZAVAZÓKÖRI NÉVJEGYZÉK

50. A szavazóköri névjegyzék

101. § ^*  (1) A Nemzeti Választási Iroda a választás kitűzését követő naptól a választás eredményének jogerőre emelkedését követő tizenötödik napig a választáson szavazati joggal rendelkező választópolgárok központi névjegyzékben nyilvántartott adatait – a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásával összekapcsolva – a 3. melléklet szerinti adattartalommal szavazóköri bontásban teszi hozzáférhetővé a helyi választási iroda számára (a továbbiakban: szavazóköri névjegyzék).

(2) A szavazóköri névjegyzéket, valamint a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét és a külképviseleti névjegyzéket – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a Nemzeti Választási Iroda vezeti.

(3) A szavazóköri névjegyzéken és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékén a helyi választási iroda vezeti át a 102. § (3) bekezdése szerinti változást.

102. § ^*  (1) Egy választópolgár csak egy szavazóköri névjegyzékben szerepelhet.

(2) Az a polgár, aki legkésőbb a szavazás napján betölti tizennyolcadik életévét, a választás kitűzésének napját követő naptól szerepel a szavazóköri névjegyzéken.

(3) Azt a választópolgárt, aki a 88. § d) pontja szerint legkésőbb a szavazást megelőző negyedik napon kérte, hogy akadálymentes szavazóhelyiségben szavazhasson, és akinek a lakcíme szerint kijelölt szavazóhelyiség nem akadálymentes, a helyi választási iroda a lakcíme szerinti szavazóhelyiséggel azonos településen és választókerületben lévő, akadálymentes szavazóhelyiséggel rendelkező szavazókör névjegyzékébe teszi át.

(4) ^*  A szavazatszámláló bizottság tagját és jegyzőkönyvvezetőjét kérelmére a Nemzeti Választási Iroda annak a szavazókörnek a névjegyzékébe teszi át, amely szavazatszámláló bizottságának munkájában a szavazás napján részt vesz, feltéve, hogy az ugyanazon választókerületbe tartozik, mint a választópolgár lakcíme szerinti szavazókör.

(5) ^*  A Nemzeti Választási Iroda törli a szavazóköri névjegyzékből azt, akit a központi névjegyzékből törölt.

51. ^*  A mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke

103. § ^*  (1) A mozgóurna iránti kérelmet a szavazóköri névjegyzékben szereplő, mozgásában egészségi állapota vagy fogyatékossága, illetve fogva tartása miatt gátolt választópolgár nyújthatja be.

(2) A mozgóurna iránti kérelmet

a) a Nemzeti Választási Irodához

aa) elektronikus azonosítással elektronikus úton a szavazást megelőző második nap 10 óráig,

ab) elektronikus azonosítás nélkül elektronikus úton a szavazást megelőző negyedik napig,

b) a helyi választási irodához

ba) elektronikus azonosítással elektronikus úton a szavazás napját megelőző második nap 10 órát követően, a szavazás napján 12 óráig,

bb) levélben a szavazást megelőző negyedik napig,

bc) személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján a szavazást megelőző második nap 10 óráig, vagy

c) az illetékes szavazatszámláló bizottsághoz a szavazás napján, legkésőbb 12 óráig

ca) kézbesítési meghatalmazott útján vagy

cb) meghatalmazással nem rendelkező személy általi kézbesítésével

kell benyújtani.

(3) A mozgóurna iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a szavazókör területén lévő címet, ahova a mozgóurna kivitelét a választópolgár kéri (a továbbiakban: mozgóurnacím), ha az a magyarországi lakcímétől eltér, valamint

b) a mozgóurna-igénylés okát.

(4) A 102. § (3) bekezdése alapján a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékéből más szavazókör névjegyzékébe áttett választópolgár a lakcímére is kérhet mozgóurnát.

104. § ^*  (1) A 103. § (2) bekezdés b) pont bb) és bc) alpontja szerint benyújtott kérelmet a helyi választási iroda a választási informatikai rendszerben rögzíti.

(2) A 103. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerint benyújtott kérelmet a helyi választási iroda a szavazatszámláló bizottság részére továbbítja.

105. § ^*  (1) A mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke a választópolgárok szavazóköri névjegyzékben szereplő adatait tartalmazza, továbbá a 103. § (3) bekezdés a) pontja szerinti adatot, valamint a mozgóurna kivitelével kapcsolatos, a választópolgár által megadott egyéb információt.

(2) A mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékéből törölni kell azt, akit a szavazóköri névjegyzékből törölnek.

52. A szavazóköri névjegyzék és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékének kinyomtatása

106. § (1) ^*  A szavazást megelőző második napon 10 óráig bekövetkező változások átvezetését követően a Nemzeti Választási Iroda a szavazóköri névjegyzéket és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét lezárja.

(2) ^*  A helyi választási iroda a lezárt szavazóköri névjegyzéket és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét legkésőbb a szavazást megelőző második napon kinyomtatja. A helyi választási iroda vezetője a kinyomtatott szavazóköri névjegyzéket és mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét hitelesíti.

107. § (1) A kinyomtatott szavazóköri névjegyzék nem tartalmazza a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékében szereplő választópolgárok adatait.

(2) ^*  A mozgóurnát igénylő választópolgárok kinyomtatott jegyzéke a 3. melléklet és a 103. § (3) bekezdés a) pontja szerinti adatokat, valamint a mozgóurna kivitelével kapcsolatos, a választópolgár által megadott egyéb információt tartalmazza.

(3) ^*  A kinyomtatott szavazóköri névjegyzéken és a mozgóurnát igénylő választópolgárok kinyomtatott jegyzékén – a 112. § (5) bekezdése szerinti változás kivételével – nem vezethető át változás.

53. A megismételtetett szavazás névjegyzéke

108. § ^*  (1) Ha a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti a szavazást a szavazókörben, az ismételt szavazáson azok a választópolgárok szerepelhetnek a szavazóköri névjegyzékben, akik

a) a megismételtetett szavazáson a szavazóköri névjegyzékben szerepeltek,

b) a megismételtetett szavazáson azért nem szerepeltek a szavazóköri névjegyzékben, mert nem rendelkeztek választójoggal, de

ba) legkésőbb az ismételt szavazás napján nagykorúvá válnak vagy

bb) a névjegyzék lezárásáig egyébként választójogot szereznek.

(2) Az ismételt szavazáson sem szerepelnek a szavazóköri névjegyzékben azok, akik a megismételtetett szavazáson azért nem szerepeltek a szavazóköri névjegyzékben, mert

a) nem rendelkeztek lakcímmel a szavazókörben vagy

b) más szavazókör névjegyzékében szerepeltek.

54. A szavazóköri névjegyzék és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékének megsemmisítése

109. § ^* 

55. ^*  A szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelem benyújtása

110. § ^*  (1) A 103. §, a 112. § (6) bekezdése, a 250. §, a 259. § és a 307/A. § szerinti kérelemre a 92. § (1), (2) és (5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet a szavazást megelőző hatvanhatodik naptól lehet benyújtani. A 103. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja szerint a szavazást megelőző hatvanhatodik nap előtt benyújtott kérelmet a szavazást megelőző hatvanhatodik napon kell elbírálni.

(3) Közös eljárás esetén a szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelem, a 88. § szerinti segítség iránti igény és a 89. § szerinti adatkiadás megtiltása iránti kérelem a közös eljárás minden választására vonatkozik.

111. § ^*  A 259. § szerinti kérelem személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján a külképviseleti választási irodában is benyújtható.

56. ^*  A szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelem elbírálása

112. § ^*  (1) A Nemzeti Választási Iroda a 103. § (2) bekezdés a) pontja és b) pont bb) és bc) alpontja szerint benyújtott kérelem alapján a mozgóurnát igénylő választópolgárt felveszi a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékébe.

(2) Ha a kérelemben megadott mozgóurnacím a választókerületek és szavazókörök nyilvántartásában nem található, és emiatt az automatikus döntéshozatal teljeskörűen nem lehetséges, akkor a mozgóurnacím vizsgálatát a mozgóurnacím helye szerint illetékes helyi választási iroda közreműködésével kell elvégezni, amelyet követően a kérelem elbírálása automatikus döntéshozatal keretében folytatódik.

(3) Ha a 93. § (2) bekezdése szerinti eltérés automatikus döntéshozatal keretében teljeskörűen nem bírálható el, akkor az eltérés vizsgálatát a kérelmező lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda, a 103. § szerinti kérelem esetén a mozgóurnacím helye szerint illetékes helyi választási iroda közreműködésével kell elvégezni, amelyet követően a kérelem elbírálása automatikus döntéshozatal keretében folytatódik.

(4) A 102. § (4) bekezdése szerinti kérelem esetén annak jogalapját az a helyi választási iroda bírálja el, amelynek illetékességi területén az a szavazókör található, amelynek névjegyzékébe a szavazatszámláló bizottság tagja, illetve a jegyzőkönyvvezető kéri áttételét.

(5) A 103. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja és c) pontja szerinti kérelmet a szavazatszámláló bizottság bírálja el. A szavazatszámláló bizottság a kérelem alapján – a 93. § (1)–(3) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával – a mozgóurnát igénylő választópolgárt felveszi a mozgóurnát igénylő választópolgárok kinyomtatott jegyzékébe, és törli a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékből.

(6) Ha a választópolgár a szavazást megelőző második napon 10 óráig a mozgóurna iránti kérelmét visszavonja, a Nemzeti Választási Iroda törli a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékéből.

113. § ^*  (1) A szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos, határidőben beérkezett kérelmet azonnal, de legfeljebb a benyújtásától, illetve az eljárás megindításától számított huszonnégy órán belül kell elbírálni. A szavazást megelőző második napon benyújtott, 10 óráig beérkezett mozgóurna, illetve annak visszavonása iránti kérelmet azonnal, de legfeljebb egy órán belül kell elbírálni.

(2) Ha a kérelem elbírálásához ügyintézői közreműködésre van szükség, a kérelmet a benyújtásától, illetve az eljárás megindításától számított három munkanapon belül, de legkésőbb a szavazást megelőző második napon 11 óráig kell elbírálni.

(3) A szavazatszámláló bizottság a mozgóurna iránti kérelmet soron kívül bírálja el.

(4) A szavazás kitűzését követően, de a szavazást megelőző hatvanhatodik napnál korábban benyújtott kérelem elbírálását a szavazást megelőző hatvanhatodik napon kell megkezdeni.

114. § ^*  (1) A választási iroda döntésére a 95. § (1), (2), (4) és (5) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A 13/E. § (2) bekezdés a) pont ab) vagy ac) alpontja szerinti közlése mellett a 13/E. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontja szerinti módon is meg kell küldeni a döntést a természetes személynek, ha az értesítési címet tartalmazó kérelmet a 103. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában vagy b) pont bb) alpontjában meghatározott módon nyújtotta be.

57. A választópolgár tájékoztatása

115. § ^*  (1) Azt a választópolgárt, aki a szavazás napját megelőző hatvanhetedik napon a szavazóköri névjegyzékben szerepel, a Nemzeti Választási Iroda értesítő megküldésével tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe vételéről.

(2) ^*  Az értesítőt a választópolgár lakcímére a szavazást megelőző ötvenegyedik napig kell megküldeni.

(3) Az értesítő tartalmazza

a) a választás megnevezését,

b) a szavazás napját,

c) a választókerületet,

d) a szavazókört,

e) a szavazóhelyiség címét,

f) a szavazóhelyiség akadálymentességére vonatkozó információt,

g) a választópolgár nevét,

h) a választópolgár magyarországi lakcímét,

i) a választópolgár születési idejét,

j) a választópolgár születési nevét, ha az a viselt nevétől eltér és

k) a választással kapcsolatos tájékoztatást.

(4) ^*  A választópolgár – ha nem kapja meg az értesítőt, az megsemmisül vagy elvész – új értesítőt igényelhet.

(5) ^*  Közös eljárás esetén a választási iroda közös értesítő megküldésével tájékoztatja a választópolgárt a szavazóköri névjegyzékbe vételről.

116. § (1) ^*  A választási iroda értesítő átadásával vagy megküldésével tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe történt felvételéről azt a választópolgárt, aki a szavazás napját megelőző hatvanhetedik napot követően kerül a település szavazóköri névjegyzékébe.

(2) ^*  Ha a választási iroda a 250. §, a 259. § vagy a 307/A. § szerinti kérelemnek helyt ad, a határozat közlése mellett értesítő átadásával vagy megküldésével tájékoztatja a választópolgárt.

117. § ^*  (1) A választópolgár részére – a 88. § a) pontja szerinti, legkésőbb a szavazást megelőző hatvannyolcadik napon benyújtott kérelmére – Braille-írással készült értesítőt küld a Nemzeti Választási Iroda.

(2) A választópolgár részére – a 88. § b) pontja szerinti, legkésőbb a szavazást megelőző hatvannyolcadik napon benyújtott kérelmére – könnyített tájékoztatót küld a Nemzeti Választási Iroda.

118. § (1) ^*  A választás kitűzésétől a névjegyzék lezárásáig a település szavazóköri névjegyzékének adatait – a 3. melléklet fb)–fe) és fg) pontja szerinti adatok kivételével – az illetékes helyi választási irodában bárki megtekintheti.

(2) A szavazóköri névjegyzék adatairól – a szavazókörbe kerülő kinyomtatott példányon kívül – másolat nem készíthető.

VII. FEJEZET

A JELÖLTÁLLÍTÁS

58. A jelölő szervezet bejelentése

119. § (1) Azt a szervezetet, amely jelöltet vagy listát kíván állítani, a választás kitűzését követően jelölő szervezetként be kell jelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál.

(2) ^*  A jelölő szervezetet a bírósági nyilvántartás szerint képviseletre jogosult személy jelentheti be.

59. Az ajánlóív

120. § ^*  (1) Jelöltet ajánlani ajánlóíven lehet.

(2) Az ajánlóívet a független jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság mellett működő választási irodától igényelheti a választás kitűzését követően.

(3) Az ajánlóív iránti igénynek tartalmaznia kell a jelöltként indulni szándékozó választópolgár nevét, személyi azonosítóját, ennek hiányában személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát lakcímét, továbbá nyilatkozatát arról, hogy

a) a jelölést elfogadja,

b) nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetve megválasztása esetén az összeférhetetlenséget megszünteti,

c) ^* 

(4) Ajánlóívet csak olyan választópolgár számára lehet igényelni, aki az igény benyújtásakor választójoggal rendelkezik.

(5) Az ajánlóív igénylésekor

a) a több utónévvel rendelkező választópolgár kérheti, hogy az ajánlóív és a szavazólap csak az egyik utónevét tartalmazza,

b) a választópolgár kérheti, hogy az ajánlóív és a szavazólap a nevének részét képező „dr.” megjelölést ne tartalmazza.

121. § ^*  (1) Az ajánlóíven a választási iroda feltünteti a választás típusát, a 120. § (5) bekezdésére is figyelemmel a jelöltként indulni szándékozó választópolgár nevét, a jelölő szervezet nevét vagy a független jelölés tényét, a választókerület megjelölését. Közös jelölt esetén az ajánlóíven a közös jelöltet állító valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni.

(2) A választási iroda az igénylését követően haladéktalanul, de legkorábban a szavazást megelőző ötvenedik napon átadja az igénylő vagy a jelöltként indulni szándékozó választópolgár részére az általa igényelt mennyiségű ajánlóívet. A választási iroda valamennyi ajánlóívet egyedi azonosítóval lát el.

121/A. § ^*  Ha az ajánlóív átadása törvényi feltételekbe ütközik, a választási iroda az igénylés napján, az érintett ívek átadását határozattal megtagadja.

60. Az ajánlás

122. § (1) Az a választópolgár ajánlhat jelöltet, aki a választáson a választókerületben választójoggal rendelkezik.

(2) ^*  Az ajánlóívre rá kell vezetni az ajánlást adó választópolgár nevét, személyi azonosítóját, magyarországi lakcímét. Az ajánlóívet az ajánló választópolgár saját kezűleg aláírja.

(3) Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat.

(4) Egy választópolgár egy jelöltet csak egy ajánlással támogathat, a további ajánlásai érvénytelenek.

(5) Az ajánlás nem vonható vissza.

(6) ^*  Az ajánlóíven az ajánlást gyűjtő személy feltünteti nevét, személyi azonosítóját vagy személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa számát és aláírását.

123. § ^*  (1) Ajánlást a polgárok zaklatása nélkül – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a jelölő szervezet képviselője vagy a jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve annak képviselője bárhol gyűjthet.

(2) Nem gyűjthető ajánlás:

a) az ajánlást gyűjtő és az ajánló munkahelyén munkaidejében vagy munkaviszonyból, illetve munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettsége teljesítése közben,

b) a Magyar Honvédségnél és a központi államigazgatási szerveknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyén vagy szolgálati feladatának teljesítése közben,

c) tömegközlekedési eszközön,

d) állami, helyi és nemzetiségi önkormányzati szervek hivatali helyiségében,

e) felsőoktatási és köznevelési intézményben,

f) egészségügyi szolgáltató helyiségében, valamint

g) a tulajdonos előzetes, írásbeli hozzájárulásának hiányában közforgalom számára nyitva álló magánterületen.

(3) Az ajánlásért az ajánlást adó választópolgár részére előnyt adni vagy ígérni tilos. Az ajánlást adó választópolgár az ajánlásért nem kérhet előnyt, illetve nem fogadhat el előnyt vagy annak ígéretét.

(4) Érvénytelen az az ajánlás, amelyet az ajánlási szabályok megsértésével gyűjtöttek.

61. A jelölt bejelentése

124. § ^*  (1) A jelöltet az ajánlóívek átadásával kell bejelenteni a nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságnál.

(1a) ^*  A jelölt bejelentésekor a jelöltnek nyilatkoznia kell arról, hogy megfelel a jelöltekkel szemben az (1b) bekezdésben támasztott követelménynek, és arról, hogy a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenység folytatása céljából külföldi támogatást vagy ebből származó vagyonelemet az adott választás vonatkozásában nem használ fel. A választási bizottság azt a jelöltet veszi nyilvántartásba, aki e nyilatkozatot megtette.

(1b) ^*  A jelöltkénti nyilvántartásba vételét kérő, illetve a nyilvántartásba vett jelölt a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenység folytatása céljából külföldi támogatást vagy ebből származó vagyonelemet az adott választás vonatkozásában nem használhat fel. Az e bekezdésben foglaltakat jogszabálysértés gyanúja esetén az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(1c) ^*  Ha a jelölt nyilvántartásba vételét követően az Állami Számvevőszék megállapítja, hogy a jelölt megsértette az (1b) bekezdésben foglaltakat, akkor köteles a jelölt a támogatás kétszeresét az Állami Számvevőszék felhívására tizenöt napon belül a központi költségvetés részére befizetni.

(1d) ^*  Ha a jelölt az (1c) bekezdésben foglalt kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a tartozást az állami adóhatóság az Állami Számvevőszék megkeresésére adók módjára hajtja be.

(2) A független jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jelöltet állítani szándékozó jelölő szervezet a rendelkezésére bocsátott összes ajánlóívet köteles átadni a választási irodának a jelölt bejelentésére rendelkezésre álló határidőben. E kötelezettség elmulasztása esetén a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki. A bírság összege minden be nem nyújtott ajánlóív után ezer forint.

(3) Nem szabható ki bírság a legkésőbb a (2) bekezdés szerinti határidő elteltét követő napon benyújtott, ajánlást nem tartalmazó ajánlóív után.

(4) A választási bizottság a bírság kiszabásáról a (2) bekezdés szerinti határidő elteltét követő nyolc napon belül dönt.

62. Az ajánlások ellenőrzése

125. § (1) A választási iroda az ajánlásokat ellenőrzi.

(2) Az ajánlások ellenőrzése során meg kell vizsgálni a 122. §-ban foglalt követelmények teljesülését, azonosítani kell az ajánló választópolgárt, meg kell állapítani, hogy rendelkezik-e választójoggal, továbbá meg kell állapítani, hogy az érvényes ajánlások száma eléri-e a jelöltséghez szükséges számot.

(3) Az ajánló választópolgár azonosítását és választójoga megállapítását az ajánlóíven feltüntetett adatainak a központi névjegyzék és a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásának adataival való összevetésével kell elvégezni.

126. § ^*  (1) Az ajánlás érvényes, ha

a) az ajánló választópolgár az ajánlóív kiadásának és benyújtásának napja közötti bármely időpontban jogosult volt jelöltet ajánlani a választókerületben,

b) az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai – az aláírás kivételével – a szavazóköri névjegyzék adataival megegyeznek,

c) az ajánlás megfelel a 122. §-ban foglalt követelményeknek.

(2) ^*  Nem tekinthető érvénytelenségi oknak, ha az ajánló választópolgár

a) adatai az alábbi okból nem egyeznek meg a központi névjegyzék vagy a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás, az útiokmány-nyilvántartás vagy a vezetőiengedély-nyilvántartás adataival, de a választópolgár személyazonossága kétséget kizáróan megállapítható: ^* 

aa) ékezethiba,

ab) írásmódbeli eltérés,

ac) földrajzi név idegen nyelvű megjelölése,

ad) adat más nyelven történő megadása,

ae) több utóneve egyikének elhagyása, „dr.” megjelölés elhagyása vagy feltüntetése, az ifjabb, idősebb, özvegy vagy más előtag, illetve ezen előtagok rövidítésének feltüntetése,

b) lakcímében a település nevét, a közterület elnevezését vagy jellegét a szavazóköri névjegyzékben szereplő formától eltérően adta meg, de a lakcím az ellenőrzés során egyértelműen beazonosítható,

c) lakcímében a lépcsőház, emelet, ajtó megjelölését nem tüntette fel, vagy az eltér a szavazóköri névjegyzékben szereplő adattól.

127. § ^*  (1) Az ajánlások ellenőrzését a jelölt bejelentésétől számított három napon belül kell elvégezni.

(2) Az ajánlások ellenőrzését mellőzi a választási iroda, ha a leadott ajánlóíveken szereplő ajánlások száma nem éri el a jelöltséghez szükséges számot.

(3) Az ajánlások tételes ellenőrzését nem kell tovább folytatni, ha bizonyossá válik, hogy az érvényes ajánlások száma eléri a jelöltséghez szükséges számot.

(4) Az ajánlások ellenőrzésének eredményéről a választási iroda tájékoztatja a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságot és – kérelmére – a jelöltet, jelölő szervezetet.

128. § ^* 

63. A lista bejelentése

129. § ^*  (1) A lista bejelentésének tartalmaznia kell a listán állított valamennyi jelölt nevét, személyi azonosítóját – ennek hiányában a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát –, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy

a) a jelölést elfogadja,

b) nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetve megválasztása esetén az összeférhetetlenséget megszünteti,

c) ^*  a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenység folytatása céljából külföldi támogatást vagy ebből származó vagyonelemet az adott választás vonatkozásában nem használ fel.

(2) A listán legfeljebb háromszor annyi jelölt állítható, mint a listán megszerezhető mandátumok száma. A listán szereplő jelöltek sorrendjét a jelölő szervezet határozza meg.

(3) A listán csak olyan jelölt állítható, aki a lista bejelentésekor választójoggal rendelkezik.

(4) A listán állított jelölt legkésőbb a lista bejelentésekor nyilatkozhat a 120. § (5) bekezdése szerinti kérelemről.

130. § (1) A listán szereplő jelöltek sorrendjét a lista bejelentése után nem lehet módosítani.

(2) Ha valamelyik jelölt a listáról kiesett, helyére a listán soron következő jelölt lép. A bejelentett listára új jelölt nem jelenthető be.

(3) A jelölő szervezet a listát, illetve a listán szereplő jelölt jelölését legkésőbb a lista bejelentésére rendelkezésre álló határidő utolsó napján visszavonhatja. A visszavont lista helyett a jelölő szervezet új listát nem állíthat.

131. § A közös listával kapcsolatos jognyilatkozatot a közös listát állító jelölő szervezetek közösen teszik meg.

64. A jelölő szervezet, a jelölt és a lista nyilvántartásba vétele

132. § ^*  Az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetve listát – legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon – nyilvántartásba vesz. ^* 

133. § (1) A választási iroda a bejelentett szervezet létezését és adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában, a bejelentett jelölt adatait a központi névjegyzékben ellenőrzi. ^* 

(2) A választási bizottság visszautasítja a jelölő szervezet, a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételét, ha bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg.

(3) ^*  Ha a listán szereplő jelölt nem vehető nyilvántartásba, de a lista egyebekben a törvényi feltételeknek megfelel, a választási bizottság a listát az érintett jelölt mellőzésével veszi nyilvántartásba.

134. § A jelölő szervezet rövidített neve a civil szervezetek nyilvántartásában szereplő rövidített név, ennek hiányában a jelölő szervezet bejelentésekor megjelölt egyéb rövidített név, amely azonban nem lehet azonos más szervezetnek a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába vagy a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásába már bejegyzett nevével vagy rövidített nevével.

65. A jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartása

135. § ^*  (1) ^*  A bejelentett és a nyilvántartásba vett jelölő szervezetek, jelöltek és listák közhiteles, elektronikus nyilvántartását – a 4. melléklet szerinti adattartalommal – a Nemzeti Választási Iroda és a nyilvántartásba vevő választási bizottság mellett működő választási iroda vezeti. A jelöltek, jelölő szervezetek adatait a Nemzeti Választási Iroda a központi névjegyzékből, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásából veszi át.

(2) A jelöltek adatait a központi névjegyzék adatai alapján folyamatosan frissíteni kell.

(3) A jelölő szervezet, a jelölt és a lista nyilvántartásból történt törléséről a választási iroda a választási bizottságot a soron következő ülésén tájékoztatja.

136. § ^*  A jelölő szervezetek adatait a civil szervezetek bírósági nyilvántartásának adatai alapján folyamatosan frissíteni kell. Ha a jelölő szervezetet törlik a civil szervezetek bírósági nyilvántartásából, a Nemzeti Választási Iroda törli a jelölő szervezetet a jelölő szervezetek nyilvántartásából. A jelölő szervezetek nyilvántartásából törölt, közös jelölt vagy lista állításában részt vevő jelölő szervezetet a szavazólapokról törölni kell.

136/A. § ^*  A jelölt, illetve a jelölő szervezet adatainak megváltozása nem érinti a jelölt, illetve a jelölő szervezet jogait és kötelezettségeit.

66. A jelölt kiesése

137. § ^*  (1) ^*  A jelölt kiesik, ha a magyarországi szavazás megkezdése előtt a központi névjegyzékből törlésre kerül, a választhatóság jogát elveszíti, vagy a jelöltet állító jelölő szervezetet, illetve a közös jelölt állításában részt vevő valamennyi jelölő szervezetet a szavazás megkezdése előtt törlik a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából. Kiesik továbbá a jelölt, ha a szavazást megelőző második nap 16 óráig a jelölésről – elektronikus azonosítást követően elektronikus úton, a nyilvántartásba vételről döntő választási bizottság mellett működő választási iroda részére személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján benyújtott nyilatkozattal – írásban lemond. A kiesett jelöltet a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából, valamint az egyéni szavazólapokról törölni kell.

(2) A jelöltnek az (1) bekezdés szerinti határidőt követő lemondása joghatás kiváltására nem alkalmas, a jelöltre leadott szavazatok érvényes szavazatnak minősülnek.

(3) ^*  Kiesik a listán szereplő jelölt, ha a választáson nem szerez mandátumot és a szavazás napját követően a jelölésről írásban lemond.

67. A lista kiesése

138. § ^*  A lista kiesik, ha a jelölő szervezet a listát visszavonja, a szavazás megkezdése előtt a listán szereplő valamennyi jelölt kiesik, továbbá ha a Nemzeti Választási Iroda a szavazás megkezdése előtt a listát állító jelölő szervezetet, illetve a közös lista állításában részt vevő valamennyi jelölő szervezetet törli a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából. A kiesett listát a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából, valamint a szavazólapokról törölni kell.

VIII. FEJEZET

A VÁLASZTÁSI KAMPÁNY

68. Kampányidőszak és eszközök

139. § ^*  (1) A választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart.

(2) Az e fejezetben a jelöltek, jelölő szervezetek részére biztosított jogok nem korlátozzák a nem állami vagy önkormányzati jogalany más jogszabályban biztosított, a tulajdonjog védelméhez fűződő jogosultságainak érvényesítését.

140. § Kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a

a) plakát,

b) jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés,

c) politikai reklám és politikai hirdetés,

d) választási gyűlés.

141. § Kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.

142. § ^*  Nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok – mint magánszemélyek – közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége.

143. § ^*  (1) Nem folytatható kampánytevékenység a szavazás napján

a) a szavazóhelyiségben, valamint a szavazóhelyiséget magában foglaló épületben,

b) a szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül közterületen,

c) a b) pontban meghatározott területen kívül az e területen belül tartózkodó választópolgár választói akaratának befolyásolására alkalmas módon.

(2) A szavazás napját megelőzően jogszerűen elhelyezett plakát nem valósítja meg az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti tilalom sérelmét.

(3) Amennyiben több egymással párhuzamos, az 1. § szerinti választási eljárás van folyamatban, az (1) bekezdés szerinti tilalom az összes, folyamatban lévő választási eljárás során érvényesül.

143/A. § ^*  (1) A választópolgár a mozgóurna igényléséhez és a szavazóhelyiséghez való eljutásához más személy segítségét jogosult igénybe venni.

(2) Mozgóurna igénylésére és a szavazóhelyiséghez történő szállításra nyilvános felhívás nem tehető közzé, szavazóhelyiséghez történő szállításra autóbuszos személyszállítás nem végezhető.

(3) Szavazóhelyiséghez történő szállításra való nyilvános felhívás közzétételének minősül az olyan felhívás, nyilvános közlés vagy plakát, amely szavazóhelyiséghez történő szállítás megszervezésére hív fel, szavazóhelyiséghez történő szállítást elősegítő eszközt népszerűsít, vagy annak használatára hív fel. Szavazóhelyiséghez történő szállításra való felhívásnak minősül a szavazóhelyiséghez való szállítás megszervezése, illetve a szavazóhelyiséghez való szállítás szervezésére szolgáló számítógépes alkalmazás előállítása, közzététele.

143/B. § ^*  (1) A közterület-használatról szóló jogszabályokat nem kell alkalmazni olyan gyalogosforgalom számára nyitva álló közterületen folytatott kampánytevékenység esetén, amely a választópolgárokkal való személyes kommunikációra irányul, ha az ennek során alkalmazott berendezés, kellék elhelyezésére igénybe vett közterület a négy négyzetmétert nem haladja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kampánytevékenységnek minősül különösen

a) a választópolgárokkal való kapcsolatfelvétel,

b) a közügyekről folytatott személyes beszélgetés,

c) a szórólaposztás,

d) az aláírásgyűjtés.

69. Plakát

144. § ^*  (1) E § alkalmazásában plakát a választási falragasz, felirat, szórólap, vetített kép, embléma mérettől és hordozóanyagtól függetlenül.

(2) A kampányidőszakban a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély és bejelentés nélkül készíthetnek plakátot. A plakáton fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét.

(3) Plakát a kampányidőszakban – a (4)–(7) bekezdésben meghatározott kivételekkel – korlátozás nélkül elhelyezhető.

(4) Plakátot elhelyezni

a) magántulajdonban álló dolgon kizárólag a tulajdonos vagy a bérlő,

b) állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő dolgon a vagyonkezelői jog gyakorlójának előzetes, írásbeli hozzájárulásával lehet.

(5) Védett műemléki értéken, védett örökségi elemen, az építészeti örökség védett elemén, védett természeti területen és értéken, továbbá állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos.

(6) A választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezés elhelyezésére, valamint az óriásplakátok vonatkozásában a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.

(7) A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot az, aki elhelyezte vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani, vagy ennek elmaradása esetén az eltávolítás költségét viselni.

70. Választási gyűlés

145. § ^*  (1) A választási gyűlésre a gyülekezési jogról szóló törvény rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Választási gyűlést kampányidőszakban lehet tartani. A szavazás napján választási gyűlés nem tartható.

(3) A választási kampány céljára az állami és önkormányzati költségvetési szervek a jelöltek, jelölő szervezetek számára azonos feltételekkel bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezést. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampánytevékenységet folytatni, választási gyűlést tartani tilos, kivéve az ötszáznál kevesebb lakosú településen, feltéve, hogy más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre.

(4) Választási gyűléssel kapcsolatos jogsértés esetén választási jogorvoslatnak csak az e törvényben foglalt rendelkezések megsértése esetén van helye.

71. Politikai reklám és politikai hirdetés

146. § E fejezet alkalmazásában

a) politikai reklám a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 55. pontjában meghatározott politikai reklám, azzal az eltéréssel, hogy a párt, politikai mozgalom és kormány alatt jelölő szervezetet és független jelöltet kell érteni.

b) politikai hirdetés az ellenérték fejében közzétett, valamely jelölő szervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, sajtótermékben közzétett médiatartalom vagy filmszínházban közzétett audiovizuális tartalom.

147. § (1) ^*  A médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett – különös tekintettel a politikai reklámok számára, megjelenési sorrendjére, időtartamára és az adásba kerülés időpontjára – teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait. Közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölő szervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.

(2) A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos.

(3) A politikai reklám közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.

(4) Az audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétételre szánt politikai reklám megrendelője köteles a reklám feliratozásáról vagy jelnyelvi tolmácsolással való ellátásáról gondoskodni.

(4a) ^*  A szavazás napján politikai reklámot nem lehet közzétenni.

(5) A politikai reklám közzétételére egyebekben az Mttv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6)–(10) ^* 

147/A. § ^*  (1) Az országgyűlési képviselők általános választását megelőző kampányidőszakban a közszolgálati médiaszolgáltató lineáris médiaszolgáltatásaiban a Nemzeti Választási Bizottság által – valamennyi országos lista jogerős nyilvántartásba vételét követően – a (2) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott időtartamban köteles közzétenni az országos listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjait.

(2) Az országgyűlési képviselők általános választását megelőző kampányidőszakban a pártlistát állító jelölő szervezetek politikai reklámjainak közzétételére rendelkezésre álló időtartam négyszázhetven perc, a nemzetiségi listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjainak közzétételére rendelkezésre álló időtartam százharminc perc. A jelölő szervezetek rendelkezésére álló időtartamot az egyes pártlisták, illetve az egyes nemzetiségi listák között egyenlő arányban kell felosztani.

(3) A politikai reklámot a közszolgálati médiaszolgáltató a legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal bíró lineáris audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatásában, egyenlő arányban megosztva teszi közzé.

(4) A közszolgálati médiaszolgáltató naponta három alkalommal, a 6–8, 12–14 és 18–20 óra között kezdődő idősávokban, megszakítás nélkül köteles biztosítani a politikai reklámok közzétételét. A pártlistát állító jelölő szervezetek, illetve a nemzetiségi listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjait egymást követően kell közzétenni. A politikai reklámok megjelenési sorrendjét az esélyegyenlőség biztosítása érdekében naponta változtatni kell.

(5) A közszolgálati médiaszolgáltató a jelölő szervezet által megjelölt napon és idősávban köteles a politikai reklámot közzétenni. A jelölő szervezet politikai reklám közzétételét egy idősávban naponta csak egyszer, legfeljebb harminc másodperces időtartamban kérheti.

(6) A médiaszolgáltató abban az esetben köteles a politikai reklámot közzétenni, ha a jelölő szervezet legkésőbb a közzétételt megelőző harmadik napon átadja az általa készített politikai reklámot.

147/B. § ^*  A 147/A. §-ban foglalt rendelkezéseket az Európai Parlament tagjainak választásán is alkalmazni kell azzal, hogy a rendelkezésre álló műsoridő tartama az összes lista tekintetében együttesen háromszáz perc.

147/C. § ^*  A 147/A. §-ban foglalt rendelkezéseket a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán is alkalmazni kell azzal, hogy

a) annak a nyolc jelölő szervezetnek a politikai reklámjait kell közzétenni, amelyek országos összesítésben a legtöbb képviselő- és polgármesterjelöltet állították; a közös jelölteket és listákat a jelölés arányában kell figyelembe venni,

b) ^*  a rendelkezésre álló műsoridő tartama az összes lista tekintetében együttesen háromszáz perc.

147/D. § ^*  A nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásán a szavazás napját megelőző napon a közszolgálati médiaszolgáltató lineáris audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatásában az országos listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjait egy-egy alkalommal köteles közzétenni. A közzétételre a 147/A. § (3) és (6) bekezdését alkalmazni kell.

147/E. § ^*  A közszolgálati médiaszolgáltató a 147/A–147/D. §-ban foglaltakon túl további politikai reklámot nem tehet közzé.

147/F. § ^*  (1) Az általános választást megelőző kampányidőszakban a 147/A–147/E. § szabályozása alá nem tartozó, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató – a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris médiaszolgáltatásának vagy médiaszolgáltatásainak megjelölésével – legkésőbb a választást megelőző ötvenedik napon közli a Nemzeti Választási Bizottsággal, ha biztosítani kívánja politikai reklám közzétételének lehetőségét. Amennyiben a határidőig nem nyilatkozik, politikai reklámot nem tehet közzé. A Nemzeti Választási Iroda a választások hivatalos honlapján a nyilatkozatot tett médiaszolgáltatót és a médiaszolgáltatások megnevezését, illetve a közzétételre biztosított időtartamot közzéteszi.

(2) A politikai reklám közzétételére a 147/A–147/E. § rendelkezéseit – a 147/A. § (3) bekezdése kivételével – kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az országgyűlési képviselők általános választásán, az Európai Parlament tagjainak választásán és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán

a) a politikai reklámok közzétételére szánt, az egy médiaszolgáltatásra eső időtartamot a médiaszolgáltató határozza meg, de az nem lehet kevesebb, mint a közszolgálati médiaszolgáltatóra eső időtartam fele,

b) a médiaszolgáltatónak az (1) bekezdés szerinti bejelentésben az a) pont szerinti időtartamot is meg kell jelölnie,

c) ha az a) pont szerinti időtartam eltér a közszolgálati médiaszolgáltatóra eső időtartamtól, a Nemzeti Választási Bizottság az egyes jelölő szervezetek rendelkezésére álló időtartamot arányosan csökkentett, illetve megnövelt mértékben állapítja meg.

(3) A választási kampányidőszakban politikai reklámot a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató e §-ban, míg a helyi és körzeti vételkörzetű médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató a 147. §-ban foglalt szabályokra figyelemmel tehet közzé.

148. § ^*  (1) Az Mttv. 203. § 60. pontjában meghatározott sajtótermékekben politikai hirdetés a választási kampányidőszakban az e §-ban foglaltak szerint tehető közzé.

(2) A sajtótermékben közzétett politikai hirdetésnek azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie. A politikai hirdetésen fel kell tüntetni megrendelőjének nevét és lakóhelyét, illetve székhelyét.

(3) Amennyiben sajtótermék politikai hirdetést kíván közölni, a választás kitűzését követő 5 munkanapon belül az Állami Számvevőszékhez eljuttatja hirdetési szolgáltatásainak árjegyzékét, amelyet az nyilvántartásba vesz, és honlapján közzétesz. A sajtótermék ugyanezt az árjegyzékét a honlapján közzéteszi.

(4) Politikai hirdetést kizárólag olyan sajtótermék közölhet, amelynek hirdetési árjegyzékét az Állami Számvevőszék nyilvántartásba vette. Politikai hirdetés csak a nyilvántartásba vett árjegyzék által meghatározott ellenérték fejében közölhető. Magyarországon letelepedett kiadók sajtótermékei közül csak az közölhet politikai hirdetést, amely az Mttv. szerinti hatósági nyilvántartásban szerepel.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott sajtótermék a szavazás napját követő 15 napon belül az Állami Számvevőszéket tájékoztatja a közzétett politikai hirdetésekről. A tájékoztatás tartalmazza, hogy az egyes jelöltek és jelölő szervezetek politikai hirdetéseit kinek a megrendelésére, milyen ellenérték fejében, mely időpontban és milyen terjedelemben tette közzé. Az Állami Számvevőszék e tájékoztatásokat a honlapján közzéteszi.

72. Közvetlen politikai kampány

149. § ^*  Választási kampányanyag a választópolgár részére közvetlen megkeresés módszerével a 89. §-ban meghatározottak figyelembevételével juttatható el azzal, hogy egyéb adatai felhasználásához – mint telefonszám, elektronikus levélcím – a kifejezett hozzájárulása szükséges.

73. Közvélemény-kutatás

150. § A szavazás napján a közvélemény-kutatást végző személy abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség van, nem léphet be, a választópolgárokat semmilyen módon nem zaklathatja, és csak az épületből kilépőket kérdezheti meg. Az ilyen módon készített közvélemény-kutatás eredményét (exit poll) is csak a szavazás befejezése után szabad nyilvánosságra hozni.

74. A média kampányban való részvételével kapcsolatos jogorvoslat

151. § ^*  (1) A médiaszolgáltatók és a sajtó, illetve a filmszínházak választási kampányban való részvételével – az e törvény rendelkezéseinek megsértésével – kapcsolatos kifogást a Nemzeti Választási Bizottság bírálja el. Körzeti és helyi, illetve lekérhető médiaszolgáltatással vagy nem országosan terjesztett sajtótermékkel kapcsolatos kifogást az országgyűlési képviselők választásán a médiatartalom-szolgáltató székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, az Európai Parlament tagjainak választásán, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a médiatartalom-szolgáltató székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes területi választási bizottság bírálja el.

(2) A nyomtatott sajtótermék oldalhű elektronikus változatában elkövetett jogsértés esetén a kifogás benyújtására nyitva álló határidő a nyomtatott sajtótermék megjelenésének időpontját követő harmadik nap.

(3) ^*  A kifogásban a kérelmező megjelöli, vagy lehetőség szerint csatolja a törvénysértés bizonyítékául szolgáló műsorszámot. A megjelölt műsorszámot az (1) bekezdés szerint illetékes választási bizottság – ha szükséges és a kérelmező nem csatolta – hivatalból szerzi be.

(4) A jogsértő internetes médiatartalom miatti kifogást a médiatartalom közzétételétől számított három napon belül kell benyújtani. Nem utasítható el elkésettség miatt a kifogás, ha a kifogást a jogsértés észlelésétől számított három napon belül nyújtották be, és a választási bizottság felhívására a tartalomszolgáltató a médiatartalom közzétételének időpontját nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani.

(5) ^*  Nem vizsgálható érdemben a kifogás, ha az abban megjelölt internetes médiatartalom valamely más médiatartalom változatlan utánközlése, és a kifogást az eredeti médiatartalom közzétételétől számított három napon túl nyújtották be.

152. § ^*  (1) Ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, a 218. § (2) bekezdése a)–c) pontjában foglalt jogkövetkezmények alkalmazásán túl kötelezi a médiatartalom-szolgáltatót, hogy határozata rendelkező részét

a) napilap és internetes sajtótermék, valamint lekérhető médiaszolgáltatás esetében a határozat közlésétől számított három napon belül, a jogsértő közléshez hasonló módon,

b) más időszaki lap esetében a legközelebbi számban, a jogsértő közléshez hasonló módon,

c) lineáris médiaszolgáltatás esetében a határozat közlésétől számított három napon belül, a jogsértő közléssel azonos napszakban és ahhoz hasonló módon

tegye közzé.

(2) A választási bizottság az (1) bekezdésben foglaltak mellett bírságot is kiszabhat. Annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit – így különösen a jogsértéssel érintett médiaszolgáltató fajtáját, vételkörzetét, a jogsértéssel érintett sajtótermék jellemzőit, a jogsértés súlyát és a jogsértés ismétlődő jellegét – veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.

(3) A bírság legmagasabb összege a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötvenszerese.

(4) A 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése időszaki kiadvány esetén akkor állapítható meg, ha az legalább két egymást követő lapszám együttes vizsgálata alapján fennállt a megjelölt bizonyítékok alapján.

75. Adatszolgáltatás a névjegyzékből

153. § ^*  (1) A szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét, lakcímét, életkorát és nemét – a 89. § rendelkezéseire is figyelemmel –

a) az egyéni jelölt kérésére – az érintett választókerületre kiterjedően – a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság mellett működő választási iroda,

b) a listát állító jelölő szervezet kérésére – a jelölő szervezet által megjelölt választókerületekre kiterjedően – a Nemzeti Választási Iroda

az adatszolgáltatási díj megfizetését követően haladéktalanul, de legkorábban a jelölt, lista 132. § szerinti nyilvántartásba vétele jogerőre emelkedését követően átadja.

(2) Közös eljárásban az adatszolgáltatás adatait minden érintett választás tekintetében felhasználhatja az igénylésre jogosult.

154. § ^*  (1) A 153. § szerinti adatszolgáltatás díja az adatszolgáltatásban szereplő választópolgáronként három forint.

(2) Az adatszolgáltatás teljesítésének feltétele, hogy az igénylő igazolja az adatszolgáltatási díj befizetését a Nemzeti Választási Iroda számlájára.

155. § (1) Az adatszolgáltatás adatait kizárólag közvetlen politikai kampány céljára lehet felhasználni. Egyéb célú felhasználásuk, másolásuk, harmadik személynek történő átadásuk tilos.

(2) Az adatszolgáltatás adatait a 132. § szerint nyilvántartásba vett jelölt és listát állító jelölő szervezet legkésőbb a szavazás napján köteles megsemmisíteni, és az erről készült jegyzőkönyvet három napon belül köteles átadni az adatszolgáltatást teljesítő választási irodának.

IX. FEJEZET

A SZAVAZÁS ELŐKÉSZÍTÉSE

76. A szavazólap adattartalma

156. § ^*  (1) Az egyéni szavazólap alap-adattartalmát az 5. melléklet, a listás szavazólap alap-adattartalmát a 6. melléklet állapítja meg.

(2) A szavazólap a jelölt nevét a 120. § (5) bekezdése, illetve a 129. § (4) bekezdése szerinti kérelemnek megfelelően tartalmazza.

(3) ^*  Az egyéni jelölt nevét valamennyi ajánlóíven és szavazólapon ugyanazon formában kell feltüntetni, függetlenül a jelölt nevének megváltozásától. Ha az egyéni jelölt listán is jelöltként indul, a listás szavazólapon ugyanazon nevet – ide nem értve a 157. § szerinti megkülönböztető jelzést – kell feltüntetni, mint az egyéni szavazólapon.

157. § (1) Ha az egyéni szavazólapon két vagy több azonos nevű választópolgár szerepelne jelöltként, e jelölteket a születési évük – nevük után, zárójelben való – feltüntetésével kell megkülönböztetni. Ha két, azonos nevű, ugyanazon jelölő szervezet által állított vagy független jelölt azonos évben született, e jelölteket

a) a lakcímük szerinti település, ha az is azonos

b) foglalkozásuk

nevük után, zárójelben való feltüntetésével kell megkülönböztetni a szavazólapon.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a választási iroda felhívására az érintett jelöltek legkésőbb a felhívástól számított harmadik napon nyilatkoznak a szavazólapon feltüntetendő foglalkozásukról.

158. § ^*  (1) Közös jelölt, illetve lista esetén a szavazólap a jelölt, illetve lista állításában részt vevő valamennyi jelölő szervezet nevét tartalmazza.

(2) A szavazólapon fel kell tüntetni a jelölő szervezet rövidített nevét, illetve jelképének szürkeárnyalatos képét is, ha azt a jelölő szervezet a bejelentésekor kéri.

159. § ^*  A jelölő szervezet nevét valamennyi ajánlóíven és szavazólapon ugyanazon formában kell feltüntetni, függetlenül a jelölő szervezet nevének megváltozásától.

77. Az esélyegyenlőség érvényesítése a szavazólapon

160. § ^*  (1) A szavazólapon a jelöltek, illetve listák a választási bizottság által kisorsolt sorrendben szerepelnek.

(2) A választási bizottság a bejelentett jelöltek, illetve listák – annak a jelöltnek vagy listának a kivételével, amelynek nyilvántartásba vételét jogerősen elutasították – sorrendjének sorsolását a jelöltek, illetve listák bejelentésére rendelkezésre álló határnapon, 16 óra után végzi el. Nem kell sorsolást tartani, ha csak egy jelölt, illetve lista van.

(3) Ha a sorsolást követően valamely jelöltet vagy listát nem vesznek nyilvántartásba, vagy abból törölnek, a szavazólapon szereplő jelöltek, illetve listák egymáshoz viszonyított sorrendje nem változik. A szavazólapon a jelölteket, listákat folyamatos sorszámozással ellátva kell feltüntetni.

(4) Ha a szavazólapon csak egy jelölt vagy lista szerepel, a szavazólapon nem kell feltüntetni sorszámot.

161. § (1) A szavazólapon a jelöltek, jelölő szervezetek adatait nagybetűvel, azonos betűtípussal és betűméretben kell feltüntetni.

(2) A jelölő szervezet jelképét húsz milliméter magas és negyven milliméter széles területen kell elhelyezni a szavazólapon.

(3) Ha a közös jelölt, illetve lista állításában részt vevő jelölő szervezetek több jelkép feltüntetését kérik a szavazólapon, azokat együttesen kell a húsz milliméter magas és negyven milliméter széles területen elhelyezni.

78. A szavazólap adattartalmának jóváhagyása

162. § (1) A szavazólap adattartalmát a választási bizottság hagyja jóvá azt követően, hogy valamennyi bejelentett jelölt, illetve lista nyilvántartásba-vétele tárgyában határozatot hozott.

(2) ^*  Ha a szavazólap adattartalmának jóváhagyását követően – jogorvoslati döntés vagy a nyilvántartásból való törlés következtében – megváltozik a szavazólap adattartalma, a választási bizottság újabb jóváhagyására nincs szükség, a választási iroda gondoskodik a változások átvezetéséről a szavazólapon, és erről tájékoztatja a választási bizottságot, valamint az érintett jelölő szervezeteket és független jelölteket.

79. A szavazólapok elkészítése

163. § (1) A szavazólapok elkészítéséről a Nemzeti Választási Iroda gondoskodik.

(2) A szavazólapokat a szavazóhelyiségben is ellenőrizhető biztonsági elemmel kell ellátni.

163/A. § ^*  A Nemzeti Választási Iroda gondoskodik a szavazólapok eljuttatásáról az illetékes választási irodákhoz.

80. A szavazásnapi iratok és kellékek átadása

164. § (1) A szavazást megelőző napon a helyi választási iroda átadja a szavazóköri névjegyzéket, a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét, a szavazólapokat és a szavazáshoz szükséges egyéb kellékeket a szavazatszámláló bizottság elnökének.

(2) Az iratok és kellékek őrzését a szavazás napjáig a helyi választási iroda biztosítja.

81. A szavazóhelyiség kialakítása

165. § (1) A szavazóhelyiséget úgy kell kialakítani, hogy

a) a választópolgárok számára jól megközelíthető legyen,

b) garantálja a választópolgárok befolyásolástól mentes joggyakorlását,

c) biztosítsa a szavazatszámláló bizottság zavartalan működését.

(2) A szavazóhelyiség nem lehet olyan épületben, amely – részben vagy egészében – jelölt vagy jelölő szervezet használatában van.

166. § Minden településen minden választókerületben legalább egy szavazóhelyiséget akadálymentesíteni kell.

167. § (1) A szavazóhelyiség berendezéséről a helyi választási iroda gondoskodik.

(2) A szavazóhelyiségben a szavazás titkosságának biztosítása érdekében a szavazás zökkenőmentes lebonyolításához szükséges számú, de legalább két szavazófülkét kell kialakítani.

(3) A szavazóhelyiségben legalább két szavazóurnát kell elhelyezni, valamint legalább egy mozgóurnát kell biztosítani.

(4) A szavazatszámláló bizottság és a választópolgárok részére a szavazóhelyiségben és a szavazófülkékben – megfelelő módon rögzítve – tollat kell elhelyezni.

(5) ^*  Abban a szavazóhelyiségben, amelynek szavazóköri névjegyzékében olyan választópolgár szerepel, aki legkésőbb a szavazást megelőző kilencedik napon a 88. § c) pontja szerinti segítséget igényelte, Braille-írással ellátott szavazósablont kell biztosítani.

X. FEJEZET

A SZAVAZÁS

82. A szavazás helye

168. § A választópolgár a lakcíme szerinti szavazókörben szavazhat

a) a szavazóhelyiségben vagy

b) mozgóurnával.

83. A szavazás ideje

169. § A szavazóhelyiségben szavazni a szavazás napján 6 órától 19 óráig lehet.

84. Szavazás a szavazóhelyiségben

170. § A szavazóhelyiséget a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni, és a szavazást nem lehet meghosszabbítani vagy – rendkívüli, a választás szabadságát vagy titkosságát, illetve a választás lebonyolítását veszélyeztető esemény kivételével – felfüggeszteni.

171. § (1) ^*  Ha a szavazatszámláló bizottság – az egy szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottság – munkájában részt vevő tagok száma kevesebb mint öt, a helyi választási iroda vezetője a választott tagok közül a bizottságot kiegészíti. Ha ilyen módon nincs lehetőség a bizottság kiegészítésére, akkor arról a területi választási iroda vezetője gondoskodik más település szavazatszámláló bizottsági tagjának megbízásával.

(2) Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság szavazóhelyiségben jelen lévő tagjainak a száma három alá csökken, vagy a szavazás a választás szabadságát vagy titkosságát, illetve a választás lebonyolítását veszélyeztető esemény miatt lehetetlenné válik, a szavazást a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjai azonnal felfüggesztik, az urnát, továbbá az iratokat zárolják, és a felfüggesztés tényéről a helyi választási iroda vezetőjét a szavazás törvényes folytatásának biztosítása érdekében haladéktalanul értesítik.

172. § (1) A szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazóhelyiségben csak a hivatalosan elhelyezett tollat használhatják.

(2) A szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazás időtartama alatt – a hivatalos választási iratok és az (1) bekezdés szerinti toll kivételével – nem használhatnak adatrögzítésre vagy adattovábbításra alkalmas eszközt a szavazóhelyiségben.

173. § (1) A választási iratok, egyéb kellékek elhelyezését követően a szavazás megkezdéséig a szavazatszámláló bizottság és a választási iroda tagjai, valamint a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben.

(2) A szavazás megkezdésétől a szavazás lezárásáig a szavazatszámláló bizottság, a jegyzőkönyvvezető, a médiatartalomszolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben.

(3) A választópolgár – valamint a 181. § (1) bekezdése szerinti segítője – a választójoga gyakorlásához szükséges ideig tartózkodhat a szavazóhelyiségben.

174. § ^*  (1) A szavazatszámláló bizottság az urnák állapotát, valamint azt, hogy azok üresek, az elsőként szavazó választópolgárral együtt – aki a szavazatszámláló bizottság tagja és a jegyzőkönyvvezető nem lehet – a szavazás megkezdése előtt megvizsgálja.

(2) Az urnákat az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében úgy kell lezárni, hogy azokból – az urna szétszedése nélkül – ne lehessen szavazólapot eltávolítani.

(3) Ezt követően a szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjai és az elsőként szavazó választópolgár a szavazóköri jegyzőkönyvön aláírásával tanúsítja, hogy az urnák lezárásukkor üresek, továbbá az urnák szabályszerű lezárását.

(4) A szavazatszámláló bizottság a mozgóurnába ellenőrző lapot helyez, amely tartalmazza az ellenőrző lap elhelyezésének időpontját, valamint a szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjainak és az elsőként szavazó választópolgárnak az aláírását.

(5) Az urnák hitelesítését megelőzően a szavazást nem lehet megkezdeni.

175. § ^*  (1) A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben szerepel.

(2) Az a választópolgár is szavazhat a szavazóhelyiségben, aki a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékében szerepel, feltéve, hogy a jegyzék a szavazóhelyiségben van.

176. § ^*  (1) A választópolgár a személyazonosság igazolására alkalmas, magyar hatóság által kiállított hatósági igazolvánnyal igazolja személyazonosságát. Az Európai Unió más tagállamának állampolgára az állampolgársága szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kiállított útlevéllel vagy személyazonosító igazolvánnyal igazolja személyazonosságát.

(2) A választópolgár

a) a lakcím igazolására alkalmas okmánnyal igazolja lakcímét vagy

b) a személyi azonosító igazolására alkalmas okmánnyal igazolja személyi azonosítóját.

(3) A szavazatszámláló bizottság megállapítja, hogy a polgár szerepel-e a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben.

(4) ^*  E § alkalmazásában a Dáptv. szerinti digitális okmány nem alkalmazható.

177. § (1) A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt, aki

a) nem tudja személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját igazolni,

b) nem szerepel a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben,

c) már szavazott,

d) megtagadja a szavazólap átvételének 179. § szerinti igazolását.

(2) A visszautasított választópolgárokról a jegyzőkönyvvezető külön jegyzéket vezet, a visszautasítást a szavazatszámláló bizottság nem foglalja határozatba.

178. § (1) Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság a szavazóköri névjegyzék alapján a választópolgár részére átadja a szavazólapot, amelyet a választópolgár jelenlétében a bal felső sarkában bélyegzőlenyomattal lát el, valamint a szavazólap elhelyezésére szolgáló borítékot.

(2) A szavazatszámláló bizottság szükség esetén – a választópolgár befolyásolása nélkül – megmagyarázza a szavazás módját.

(3) ^*  Ha egy, az egyéni szavazólapon szereplő jelölt vagy egy lista a szavazást megelőző tizennegyedik nap után, de a szavazás napját megelőzően kiesett – és a szavazólapokat már ezt megelőzően előállították –, e tényről a szavazatszámláló bizottság köteles a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményen, valamint szükség szerint szóban tájékoztatni a választópolgárokat. A kiesett jelölt vagy lista nevét a szavazólapon a szavazás napját megelőzően a helyi választási iroda vagy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság áthúzza.

179. § (1) ^*  A szavazólap átvételét a választópolgár a kinyomtatott szavazóköri névjegyzéken, illetve a 175. § (2) bekezdése szerinti esetben a mozgóurnát igénylő polgárok jegyzékén saját kezű aláírásával igazolja.

(2) Az írásképtelen választópolgár helyett – e tény feltüntetésével – a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket.

180. § (1) A szavazólap kitöltésére szavazófülke áll a választópolgár rendelkezésére. A szavazófülke igénybevételére a szavazatszámláló bizottság felhívja a választópolgárt, de arra nem kötelezheti.

(2) A szavazólap kitöltésének ideje alatt – a 181. § (1) bekezdése kivételével – csak a szavazó választópolgár tartózkodhat a szavazófülkében.

(3) A választópolgár a szavazóhelyiségben tartózkodásának időtartama alatt semmilyen módon nem akadályozhat más választópolgárt a titkos szavazásra vonatkozó joga gyakorlásában.

181. § (1) Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetve akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, általa választott segítő – ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes – segítségét igénybe veheti.

(2) A 167. § (5) bekezdése szerinti szavazókörben a látássérült választópolgár Braille-írással ellátott szavazósablont vehet igénybe a szavazás segítése céljából. A szavazatszámláló bizottság a választópolgár szavazólapját belehelyezi a szavazósablonba, és így adja át a választópolgár részére. A szavazást követően a választópolgár a szavazólapot kiveszi a szavazósablonból, borítékba helyezheti és az urnába dobja, a szavazósablont visszaadja a szavazatszámláló bizottságnak.

182. § (1) A választópolgár a szavazólapot borítékba helyezheti és az urnába dobja.

(2) Ha a választópolgár a szavazólap urnába történő helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, egy külön e célra szolgáló borítékba helyezi, és a rontott szavazólap helyett új szavazólapot ad ki. A szavazatszámláló bizottság a rontott szavazólap helyett újat – választópolgáronként és szavazólapfajtánként – csak egyszer adhat ki.

183. § A 19 órakor sorban álló választópolgárok még szavazhatnak. Ezután a szavazatszámláló bizottság a szavazást lezárja.

85. Szavazás mozgóurnával

184. § ^*  (1) A mozgóurnát a szavazatszámláló bizottság két tagja viszi ki – a szavazókör területén belül – a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékében szereplő választópolgárhoz.

(2) ^*  Ha a 102. § (3) bekezdése alapján a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékéből más szavazókör névjegyzékébe áttett választópolgár – a 103. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja vagy c) pontja szerint – a lakcímére kér mozgóurnát, a szavazatszámláló bizottság két tagja a szavazókör területén kívülre, a választópolgár lakcímére viszi ki a mozgóurnát.

(3) Az esetleges rontott szavazólapok kicserélése érdekében a mozgóurnás szavazáshoz a választópolgárok számánál legfeljebb tízzel több szavazólapot visz ki a szavazatszámláló bizottság két tagja.

(4) A mozgóurnás szavazáshoz a szavazólapot előzetesen, a szavazóhelyiségben bélyegzőlenyomattal látja el a szavazatszámláló bizottság.

(5) A mozgóurnás szavazás során fel nem használt, előre lebélyegzett szavazólapokat a szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazóhelyiségbe történő visszaérkezésükkor felhasználásra alkalmatlanná teszik, és külön csomagolják.

(6) A mozgóurnás szavazást úgy kell megszervezni, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai 19 óráig visszaérjenek a szavazóhelyiségbe a mozgóurnával.

185. § (1) A mozgóurnás szavazásra a 175–182. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, a névjegyzék helyett azonban a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét kell használni.

(2) Szavazófülke helyett a szavazás titkosságát garantáló körülményeket kell a választópolgár számára biztosítani.

86. A szavazás módja

186. § (1) Érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon szereplő jelöltre, listára lehet.

(2) Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti, illetve lista neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet.

XI. FEJEZET

AZ EREDMÉNY MEGÁLLAPÍTÁSA

87. A szavazatszámlálás nyilvánossága

187. § A szavazatszámlálás során a szavazatszámláló bizottság, a jegyzőkönyvvezető, a médiatartalom-szolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben.

88. A szavazatszámlálás

188. § A szavazóhelyiségben és a mozgóurnába leadott szavazatokat a szavazatszámláló bizottság a szavazás lezárását követően haladéktalanul megszámlálja.

189. § A szavazatszámláló bizottság először megszámlálja a fel nem használt, valamint a rontott szavazólapokat, és azokat külön-külön csomagolja.

190. § A szavazatszámláló bizottság a szavazóköri névjegyzék és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke alapján megállapítja a szavazáson megjelent választópolgárok számát.

191. § (1) A szavazatszámláló bizottság az urna felbontása előtt ellenőrzi az urna sértetlenségét, és felbontja az urnát.

(2) Ha a mozgóurnában nem található az ellenőrző lap, a mozgóurnában lévő valamennyi szavazólap érvénytelen. Ebben az esetben e szavazólapokat meg kell számlálni és külön kell csomagolni.

192. § A szavazatszámláló bizottság összekeveri az urnákban és a mozgóurnában lévő – a 191. § szerint nem érvénytelen – szavazólapokat, majd azokat megszámlálja.

193. § (1) Érvénytelen a szavazólap, amely

a) nincs ellátva a hivatalos bélyegzőlenyomattal,

b) a törvényben meghatározottnál több szavazatot tartalmaz, vagy

c) nem tartalmaz érvényes szavazatot.

(2) Érvénytelen az a szavazat, amelyet

a) nem a 186. § (2) bekezdése szerint adtak le,

b) kiesett jelöltre, listára adtak le.

(3) A szavazat érvényességét – ha az egyéb feltételeknek megfelel – nem érinti, ha a szavazólapon a (2) bekezdés szerint érvénytelen szavazat is szerepel, vagy ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, például a jelöltek, listák sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét, listát kihúzták, nevet, listát hozzáírtak.

194. § A szavazatszámláló bizottság külön csoportba helyezi és összeszámlálja az érvénytelen szavazólapokat. Az érvénytelenség okát a szavazólap hátoldalára rá kell vezetni, és azt a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjai aláírják. A szavazatszámláló bizottság az érvénytelen szavazólapokat külön csomagolja.

195. § Az érvényes szavazatokat jelöltenként, illetve listánként külön-külön meg kell számolni, majd el kell végezni a szavazólapok csomagolását. A csomagra rá kell írni az érvényes szavazatok jelöltenkénti, illetve listánkénti számát.

196. § A szavazólapokat, illetve a szavazatokat legalább kétszer meg kell számlálni. Az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz.

197. § Ha az urnákban talált, hivatalos bélyegzőlenyomattal ellátott szavazólapok száma meghaladja a szavazáson megjelent választópolgárok számát, a szavazatszámláló bizottság a jelöltekre, illetve listákra leadott szavazatok közül jelöltenként, illetve listánként a többletnek megfelelő számú szavazatot érvénytelennek nyilvánít.

198. § A szavazólapokat tartalmazó csomagokat úgy kell lezárni, hogy – a csomagolás megsértése nélkül – ne lehessen abból szavazólapot kivenni, illetve abba szavazólapot betenni. A csomagra rá kell írni a szavazókör sorszámát és a csomagban lévő szavazólapok megjelölését és számát. A csomagot a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjai aláírásukkal, valamint bélyegzőlenyomattal hitelesítik.

89. A szavazóköri eredmény megállapítása

199. § A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálását követően megállapítja a választás szavazóköri eredményét.

90. A választás eredményének megállapítása

200. § ^*  A választási bizottság – a szavazatszámláló bizottság kivételével – határozattal állapítja meg a választás eredményét. A határozat mellékletét képezi az eredményről kiállított jegyzőkönyv.

201. § A listás szavazás eredményének megállapításakor a listák sorrendjét a 160. § (1) bekezdése alapján elvégzett sorsolás eredménye szerint kell figyelembe venni.

91. Jegyzőkönyv

202. § (1) A szavazóköri, valamint a választási eredményről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvet két példányban kell kiállítani, melyeket a választási bizottság jelen levő tagjai aláírnak.

(3) ^*  A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője a szavazóköri jegyzőkönyv adattartalmát – a jegyzőkönyv kitöltését követően haladéktalanul – a helyi választási irodába továbbítja, amely azt a választási informatikai rendszerben rögzíti.

(4) A jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát az illetékes választási bizottság elnöke – kérésükre, a szavazóhelyiségben haladéktalanul és ingyenesen – átadja a választási bizottság megbízott tagjainak. Sokszorosítás után a választási bizottság elnöke a másolatot bélyegzőlenyomattal és aláírásával hitelesíti.

203. § (1) ^*  A szavazatszámláló bizottság a jegyzőkönyveket, választási iratokat, nyomtatványokat és szavazólapokat – a szavazatszámlálás befejezését és a jegyzőkönyvek kitöltését követően haladéktalanul – a helyi választási irodához szállítja, amely a szavazóköri jegyzőkönyv adattartalmát a választási informatikai rendszerben rögzíti.

(2) A választási irodák a választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat a szavazás lezárását követően nyilvánosságra hozzák.

204. § A jegyzőkönyv egy példánya az illetékes választási irodában a szavazást követő három napon belül megtekinthető.

205. § (1) ^*  A szavazólapokat a helyi választási irodában kell elhelyezni, és megsemmisítésükig meg kell őrizni úgy, hogy illetéktelen személyek részére ne váljanak hozzáférhetővé. A választás eredményével összefüggő büntetőeljárás esetén az érintett szavazólapokat az ügy jogerős lezárásáig kell megőrizni.

(2) ^*  A jegyzőkönyvek első példányát kilencven nap elteltével a Magyar Nemzeti Levéltárnak át kell adni.

92. A megbízólevél

206. § ^*  (1) A választás eredményét megállapító választási bizottság a választás eredményének jogerőssé válását vagy – ha az későbbi időpontra esik – a szavazás megismételtetését eredményezhető jogorvoslati eljárások jogerős befejezését követő öt munkanapon belül átadja a megbízólevelet a megválasztott képviselőnek.

(2) A megüresedett mandátum időközi választás nélküli betöltése esetén a mandátum kiadásáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő öt munkanapon belül kell átadni a megbízólevelet a képviselőnek.

(3) A választási bizottság az (1) és (2) bekezdés szerinti hatáskörét a választási bizottság elnökére átruházhatja.

93. A képviselők nyilvántartása

207. § ^*  (1) A Nemzeti Választási Iroda a megválasztott képviselőkről nyilvántartást vezet.

(2) A képviselők nyilvántartásán az általános választások között a képviselők személyében beállt változásokat a megbízólevelet átadó választási bizottság mellett működő választási iroda átvezeti.

(3) A Nemzeti Választási Iroda a képviselők 9. melléklet a)–g) pontja szerinti adatait a központi névjegyzék adatai alapján – a mandátum fennállása alatt – folyamatosan frissíti, a központi névjegyzékből történt törlésről – a 97. § (3) bekezdése szerinti törlés kivételével –, illetve a választhatóság jogának elvesztéséről a megbízólevelet átadó választási bizottságot haladéktalanul értesíti.

(4) Azt a képviselőt, akit a központi névjegyzékből a 97. § (3) bekezdése alapján töröltek, nem kell törölni a képviselői nyilvántartásból.

(5) A megbízólevelet átadó választási bizottság elnöke

a) országgyűlési képviselő választójogának megszűnése esetén az Országgyűlés elnökéhez,

b) Európai Parlament tagja választójogának megszűnése esetén az Európai Parlament elnökéhez,

c) helyi önkormányzati képviselő vagy polgármester választójogának megszűnése esetén a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal vezetőjéhez,

d) nemzetiségi önkormányzati képviselő választójogának megszűnése esetén a nemzetiségi önkormányzat elnökéhez

küldött megkeresésében tájékoztatást ad a képviselő választójogának megszűnéséről.

(6) A 9. melléklet c)–e) pontja szerinti adatokat a mandátum megszűnését követő tizenöt év elteltével törölni kell a képviselők nyilvántartásából.

93/A. ^*  A megüresedett listás mandátum betöltése

207/A. § ^*  (1) Ha a listán megválasztott képviselő kiesik, helyére a jelölő szervezet legkésőbb a mandátum megüresedésétől számított harmincadik napon jelentheti be a választási bizottságnál a mandátumot szerző jelöltet.

(2) Ha a Nemzeti Választási Iroda törli a közös lista állításában részt vevő jelölő szervezetet a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából, akkor a közös lista állításában részt vevő többi jelölő szervezet jelentheti be a mandátumot szerző jelöltet.

(3) Ha a Nemzeti Választási Iroda a listát állító jelölő szervezetet, illetve a közös lista állításában részt vevő valamennyi jelölő szervezetet törli a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából, akkor a listán soron következő jelölt szerzi meg a megüresedett mandátumot.

XII. FEJEZET

A JOGORVOSLAT

94. A kifogás benyújtása

208. § Kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.

209. § ^*  (1) A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz.

(2) Folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll.

(3) Nyomtatott sajtótermék esetén a jogszabálysértés elkövetésének időpontja a sajtótermék megjelenésének napja. Ebben az esetben a (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók.

210. § (1) A választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogás elbírálása annak a választási bizottságnak a hatáskörébe tartozik, amely mellett a választási iroda működik.

(2) Ha a választáson az (1) bekezdés szerinti választási bizottság nem működik, a kifogást az a választási bizottság bírálja el, amely mellett a választási iroda felettes választási irodája működik.

211. § A szavazatszámláló bizottság tevékenysége és döntése ellen – a szavazóköri eredményt megállapító döntés kivételével – kifogást lehet benyújtani.

212. § ^*  (1) A kifogást írásban lehet benyújtani.

(2) A kifogásnak tartalmaznia kell

a) a jogszabálysértés megjelölését,

b) a jogszabálysértés bizonyítékait és

c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét),

d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba vételi számát.

(3) A kifogás tartalmazhatja benyújtójának elektronikus levélcímét vagy postai értesítési címét.

95. A kifogás áttétele

213. § (1) ^*  Ha a választási bizottság megítélése szerint a kifogás elbírálására nem rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, az ügyet – legkésőbb a beérkezését követő napon – jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel átteszi az annak elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. A választási bizottság köteles eljárni a hozzá áttett ügyben.

(2) A választási bizottság az (1) bekezdés szerinti hatáskörét – jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel – a bizottság elnökére átruházhatja.

(3) Ha a választási bizottság, illetve a bizottság elnöke az ügyet nem teszi át az illetékes választási bizottsághoz, a választási bizottság köteles az ügyben eljárni.

(4) Ha a kifogás áttételére kerül sor, a kifogás határidőben történt benyújtásának vizsgálatakor azt az időpontot kell figyelembe venni, amikor az első választási bizottsághoz beérkezett.

(5) ^*  Ha a Nemzeti Választási Bizottság a hozzá áttett kifogás tekintetében hatáskörének hiányát állapítja meg, legkésőbb az áttételt követő napon intézkedhet a kifogás illetékes választási bizottság részére történő áttételéről.

96. A kifogás elbírálása

214. § ^*  (1) A választási bizottság a benyújtott kifogásról legkésőbb a beérkezésétől – áttétel esetén az elbírálására jogosult választási bizottsághoz történő beérkezésétől – számított harmadik napon dönt.

(2) A Nemzeti Választási Bizottság a választási kampány szabályainak az általános választás napján történt megsértésével kapcsolatos kifogásról legkésőbb a hozzá történő beérkezésétől számított ötödik napon dönt.

(3) ^*  A választási bizottság a kifogás benyújtásától számított tizenöt napon belül dönt, ha a kérelem nem olyan választáshoz kapcsolódik, amelynek kitűzése már megtörtént, de a választás eredménye még nem emelkedett jogerőre.

215. § A kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha

a) nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be,

b) elkésett,

c) nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat vagy

d) annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.

216. § A kifogás a választási bizottság határozatának meghozataláig visszavonható, a választási bizottság azonban az eljárást hivatalból folytathatja.

217. § (1) A választási bizottság együttes vizsgálat és elbírálás végett elrendelheti azoknak az előtte folyamatban levő ügyeknek az egyesítését, amelyeknek tárgya egymással összefügg.

(2) Ha a választási bizottság által érdemben elbírált ügyben újabb kifogást nyújtanak be, és az nem tartalmaz a választási bizottság által még nem értékelt bizonyítékot, a választási bizottság elnöke megküldi a kifogás benyújtója részére a választási bizottság határozatának – személyes adatokat nem tartalmazó – másolatát, és erről a következő ülésen tájékoztatja a választási bizottságot.

(3) A választási bizottság az elnök tájékoztatását jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel tudomásul veszi vagy – ha a (2) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn – az ügy érdemében határozatot hoz.

218. § (1) A választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.

(2) Ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad

a) megállapítja a jogszabálysértés tényét,

b) a jogsértőt eltiltja a további jogszabálysértéstől,

c) a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét megsemmisíti és megismételteti,

d) ^*  a választási kampány szabályainak megsértése, illetve a 155. §-ban foglalt kötelezettség megszegése esetén bírságot is kiszabhat.

219. § (1) A választási bizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit – így különösen a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a jogsértés súlyát és területi kiterjedtségét, a jogsértés ismétlődő jellegét – veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.

(2) A bírság legmagasabb összege természetes személy esetén a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötszöröse, egyébként a kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizenötszöröse.

(3) ^*  Ha a kötelezett a bírságot az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül nem fizette meg, a Nemzeti Választási Iroda – önkéntes teljesítésre való felhívásban foglalt határidő eredménytelen elteltét követően – a bírság fennmaradó összegének adók módjára behajtandó köztartozásként történő behajtása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot.

220. § Ha a választási bizottság a kifogásnak nem ad helyt, azt elutasítja.

97. A fellebbezés

221. § ^*  (1) A választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthat be.

(2) Nincs helye fellebbezésnek a jegyzőkönyvbe foglalt döntés, a másodfokon eljáró választási bizottság által hozott határozat, valamint a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen.

98. A bírósági felülvizsgálat

222. § (1) A választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.

(2) A bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a választási eljárásban a fellebbezési jogot kimerítették vagy a fellebbezés e törvény rendelkezései szerint kizárt.

(3) Nincs helye bírósági felülvizsgálatnak a jegyzőkönyvbe foglalt döntés ellen.

99. A fellebbezés és a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtása

223. § (1) ^*  A fellebbezést írásban, a bírósági felülvizsgálati kérelmet személyesen vagy levélben, illetve olyan elektronikus dokumentumként lehet benyújtani, amelyet a kérelem benyújtójának jogi képviselője vagy a 224. § (5) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem benyújtója minősített elektronikus aláírásával látott el. Ha a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet elektronikus dokumentumként nyújtja be, annak mellékleteit a kérelmező oldalhű másolatban elektronikus okirati formába alakítja.

(2) Nem nyújthat be fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet az ügyben eljárt választási bizottság és annak tagja.

(3) Fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani

a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve

b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.

224. § (1) A fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál kell előterjeszteni.

(2) A fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított harmadik napon megérkezzen az (1) bekezdés szerinti választási bizottsághoz.

(3) A fellebbezésnek, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját,

b) ^*  a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét),

c) ^*  a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.

(4) ^*  A fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem tartalmazhatja benyújtójának elektronikus levélcímét vagy postai értesítési címét.

(5) A bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.

225. § A fellebbezésben és a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.

226. § A fellebbezést a választási iroda az ügy összes iratával a beérkezése napján felterjeszti a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottsághoz.

227. § (1) A bírósági felülvizsgálati kérelmet a választási iroda az ügy összes iratával legkésőbb a beérkezését követő napon 9 óráig felterjeszti az annak elbírálására jogosult bírósághoz.

(2) ^* 

100. A fellebbezés és a bírósági felülvizsgálati kérelem, valamint a választással kapcsolatos alkotmányjogi panasz elbírálása

228. § (1) A fellebbezésről az annak elbírálására jogosult választási bizottság legkésőbb a beérkezésétől számított harmadik napon dönt.

(1a) ^*  A választási bizottság a fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül dönt, ha a kérelem nem olyan választáshoz kapcsolódik, amelynek kitűzése már megtörtént, de a választás eredménye még nem emelkedett jogerőre.

(2) ^*  A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a bíróság legkésőbb a beérkezésétől számított harmadik napon dönt. A bírósági eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell – az e törvényben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni.

(3) ^*  A bíróság a felülvizsgálati kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül dönt, ha a kérelem nem olyan választáshoz kapcsolódik, amelynek kitűzése már megtörtént, de a választás eredménye még nem emelkedett jogerőre.

229. § (1) ^*  A bírósági felülvizsgálati kérelmet a Kúria bírálja el.

(2) A bíróság a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz.

230. § A fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem a választási bizottság, illetve a bíróság határozatának meghozataláig visszavonható, a választási bizottság azonban a fellebbezési eljárást hivatalból folytathatja.

230/A. § ^*  Az ugyanazon elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezéseket a választási bizottság egy eljárásban is elbírálhatja.

231. § (1) A fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha

a) nem a 221. § (1) bekezdés, illetve a 222. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be,

b) elkésett,

c) nem a 224. § (1) bekezdése szerinti választási bizottsághoz nyújtották be,

d) nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.

(2) A bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani továbbá, ha a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.

(3) A fellebbezés és a bírósági felülvizsgálati kérelem nem utasítható el, ha a jogosult a fellebbezést az elbírálására jogosult választási bizottságnál, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelmet az elbírálására jogosult bíróságnál – határidőben – terjeszti elő. A fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottság mellett működő választási iroda, illetve a bíróság ebben az esetben haladéktalanul intézkedik az iratok beszerzéséről.

(4) A fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem alapján a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottság, illetve a bíróság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja.

(5) A választási bizottság, illetve a bíróság a megtámadott határozatot

a) helybenhagyja vagy

b) megváltoztatja.

232. § ^*  (1) A fellebbezési eljárás során hozott határozatot a másodfokon eljárt választási bizottság közli

a) a fellebbezővel,

b) azzal, akire a határozat jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat, és

c) azokkal, akikkel az elsőfokú határozatot közölték.

(2) A másodfokon eljáró választási bizottság a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a határozat jogerőre emelkedését követően – a határozattal együtt – visszaküldi az első fokon eljáró választási bizottsághoz.

(3) A bírósági felülvizsgálat során hozott határozatot a bíróság közli

a) a kérelmezővel

b) azzal, akire a határozat jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat, és

c) azokkal, akikkel a másodfokú határozatot közölték.

(4) ^*  A bíróság a határozatát – a személyes adatok kivételével – nyilvánosságra hozza. A határozatban nyilvánosságra kell hozni a jelölt és a jelölő szervezet nevét.

(5) A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

(6) A bíróság a bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálása érdekében megküldött iratokat – a határozatával együtt – az alkotmányjogi panasz megtételére rendelkezésre álló határidő eredménytelen leteltét, alkotmányjogi panasz benyújtása esetén az iratoknak az Alkotmánybíróságtól való visszaérkezését követően visszaküldi a felülvizsgált határozatot hozó választási bizottsághoz.

233. § ^*  (1) Az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be az Alkotmánybírósághoz.

(2) Az Alkotmánybíróság az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt.

(3) Az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasszal kapcsolatos eljárás során az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 30. § (2), (3) és (5) bekezdése, 55. § (3) bekezdése, 57. § (1)–(1f) és (7) bekezdése, 58. § (1) bekezdése és 60. §-a nem alkalmazható.

(4) ^*  Az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha a kérelem nem olyan választáshoz kapcsolódik, amelynek kitűzése már megtörtént, de a választás eredménye a választási szerv határozatának meghozatalakor még nem emelkedett jogerőre.

101. A szavazókörök kialakításával és felülvizsgálatával kapcsolatos jogorvoslat

234. § (1) A helyi választási iroda vezetőjének a szavazókörök kialakításáról és felülvizsgálatáról szóló határozata ellen a közzétételének időtartama alatt nyújtható be fellebbezés a helyi választási iroda vezetőjéhez.

(2) A helyi választási iroda vezetője a fellebbezést a területi választási iroda vezetőjéhez terjeszti fel, aki azt három napon belül elbírálja, és a szavazóköri beosztást módosítja, vagy a fellebbezést elutasítja.

(3) A területi választási iroda vezetőjének határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

102. A névjegyzékkel kapcsolatos jogorvoslat

235. § ^*  (1) ^*  A Nemzeti Választási Iroda központi névjegyzékkel kapcsolatos döntése ellen legkésőbb az annak meghozatalát követő harmincadik napon lehet fellebbezést benyújtani.

(2) A választási iroda szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos döntése ellen legkésőbb az arról szóló értesítés kézhezvételét, illetve a 13/E. § (2) bekezdés a) pont ab) pontja szerinti kézbesítés esetén a döntés meghozatalát követő harmadik napon, de nem később, mint a szavazást megelőző második napon 14 óráig lehet fellebbezést benyújtani.

236. § ^*  (1) A névjegyzékkel kapcsolatos fellebbezést a megtámadott döntést hozó választási irodához kell benyújtani.

(2) A választási iroda vezetője a fellebbezésről legkésőbb a beérkezését követő tizenötödik napon, a választás kitűzését követően meghozott döntés elleni fellebbezés esetén legkésőbb a beérkezését követő munkanapon, de nem később, mint a szavazást megelőző második napon 15 óráig dönt.

(3) Ha a választási iroda vezetője a fellebbezésnek helyt ad, a döntést módosítja.

(4) Ha a választási iroda vezetője a fellebbezésnek nem ad helyt, a fellebbezést legkésőbb az elbírálására rendelkezésre álló határidő utolsó napján felterjeszti a Fővárosi Törvényszékhez.

(5) A bíróság a fellebbezésről legkésőbb a beérkezését követő tizenötödik napon, a választás kitűzését követően meghozott döntés esetén a beérkezését követő három napon belül, de legkésőbb a szavazást megelőző napon dönt. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet nem kötelező. A bíróság egyesbíróként jár el.

(6) Ha a bíróság a fellebbezést alaposnak tartja, a döntést módosítja, ellenkező esetben a fellebbezést elutasítja.

237. § ^*  A fellebbezést el kell utasítani, ha azt a fellebbezés benyújtója a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás, a személyazonosságot igazoló hatósági igazolvány nyilvántartása vagy a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása adataival ellentétes tényekre alapozza.

238. § A választási iroda vezetőjének döntését az érintettel és azzal, aki a fellebbezést benyújtotta, a bíróság határozatát a megtámadott határozatot hozó választási iroda vezetőjével is közölni kell.

103. A jelöltek, listák sorrendjének sorsolása elleni jogorvoslat

239. § A 160. § szerinti sorsolás ellen nincs helye önálló jogorvoslatnak. A sorsolás törvényessége elleni jogorvoslat a szavazólap adattartalmának jóváhagyása elleni bírósági felülvizsgálati kérelembe foglalható.

104. A szavazólap adattartalmának jóváhagyása elleni jogorvoslat

240. § (1) A választási bizottságnak a szavazólap adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos határozata ellen nincs helye fellebbezésnek.

(2) ^*  A választási bizottságnak a szavazólap adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos határozata elleni bírósági felülvizsgálati kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság határozatának meghozatalát követő napon megérkezzen a megtámadott határozatot hozó választási bizottsághoz. A bírósági felülvizsgálati kérelmet a Kúria bírálja el. A bíróság a bírósági felülvizsgálati kérelemről legkésőbb a felterjesztését követő napon dönt.

105. A választás eredménye elleni jogorvoslat

241. § (1) A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye.

(2) A választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen

a) a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy

b) a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére

hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.

(3) Ha a (2) bekezdés a) pontja alapján benyújtott fellebbezés elbírálása csak a szavazatok újraszámlálása útján lehetséges, a fellebbezést elbíráló választási bizottság, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelmet elbíráló bíróság köteles a szavazatokat újraszámlálni. A szavazatok újraszámlálása esetén a fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálására rendelkezésre álló határidő hat napra nő, és a választási bizottság vagy a bíróság a választási irodák tagjainak közreműködését igénybe veheti.

(4) Azt követően, hogy a szavazatszámláló bizottság megállapította a szavazóköri eredményt, a szavazatok újraszámlálására csak a (3) bekezdés alapján van lehetőség.

106. Jogorvoslat a választási szerv hallgatása miatt

242. § (1) Ha a választási szerv eljárási kötelességének határidőn belül nem tesz eleget, a felettes választási szerv az erre irányuló kifogás megérkezésétől vagy a hivatalos tudomásszerzéstől számított három napon belül megállapítja a jogszabálysértés tényét, és

a) a mulasztó választási szervet az eljárás soron kívüli lefolytatására utasítja vagy

b) meghozza az elmulasztott döntést.

(2) Ha a Nemzeti Választási Bizottság eljárási kötelességének határidőn belül nem tesz eleget, a Kúria az erre irányuló kifogás megérkezésétől számított három napon belül megállapítja a jogszabálysértés tényét, és a Nemzeti Választási Bizottságot az eljárás soron kívüli lefolytatására utasítja.

(3) ^*  Ha a Nemzeti Választási Bizottság a Kúria (2) bekezdés szerinti utasítását követő két napon belül nem tesz eleget a választás eredményének megállapítására vonatkozó kötelezettségének, a Kúria a jegyzőkönyvek alapján két napon belül megállapítja a választás eredményét. A Kúria döntése elleni alkotmányjogi panaszra a 233. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4) ^*  Az (1) és (2) bekezdésben foglalt határidők tekintetében a 214. § (3) bekezdése, valamint a 228. § (1a) és (3) bekezdése rendelkezéseit is alkalmazni kell.

KÜLÖNÖS RÉSZ

XIII. FEJEZET

AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA

243. § Az országgyűlési képviselők választásán e törvény I–XII. Fejezetét az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

107. A választás kitűzése

244. § (1) Az országgyűlési képviselők időközi választását – az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság javaslatára figyelemmel – a Nemzeti Választási Bizottság tűzi ki.

(2) Ha a választási bizottság vagy a bíróság a levélben szavazást megismételteti, a szavazás megismételtetéséről szóló határozatában az ismételt szavazást a megismételtetett szavazás napját követő negyvenedik és ötvenedik nap közötti időpontra tűzi ki.

108. A választási szervek

245. § ^*  (1) Az országgyűlési képviselők választásán a következő választási bizottságok működnek:

a) Nemzeti Választási Bizottság,

b) területi választási bizottság,

c) országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság,

d) szavazatszámláló bizottság (egy szavazókörös településen a helyi választási bizottság).

(2) ^*  A Nemzeti Választási Bizottságba tag megbízására jogosult jelölő szervezet, ide nem értve az országos nemzetiségi önkormányzatot, a Nemzeti Választási Iroda mellé legfeljebb öt megfigyelőt bízhat meg a szavazási iratok ellenőrzése és a szavazatok megszámlálása törvényességének ellenőrzésére. Megfigyelő nem lehet a választási bizottság, választási iroda tagja.

(3) Megfigyelő csak a központi névjegyzékben szereplő, a választási bizottság elnöke előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt vagy fogadalmat tett választópolgár lehet. A megfigyelőre egyebekben az 5. § (3) bekezdésének, (4) bekezdés a), b) és d) pontjának, valamint (5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) ^*  Ha a helyi választási iroda vezetője a névjegyzéket a 257/A. § szerint több részre osztja, az érintett szavazatszámláló bizottságba tagot megbízó jelölő szervezet, illetve független jelölt a szavazást megelőző második nap 16 óráig további tagokat bízhat meg a szavazatszámláló bizottságba úgy, hogy

a) a 257/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben helyszínenként legfeljebb egy megbízott tagja,

b) a 257/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben alszavazókörönként legfeljebb két megbízott tagja

legyen.

(5) ^*  A helyi választási iroda vezetője haladéktalanul értesíti a megbízásra jogosultakat a (4) bekezdés szerinti lehetőségről.

(6) ^*  A helyi választási iroda vezetője a szükséges számban további tagokkal egészítheti ki a szavazatszámláló bizottságot a 292. § (4) bekezdése szerinti feladat elvégzéséhez.

109. A szavazókörök kialakítása

246. § ^*  Ha a település területén több országgyűlési egyéni választókerület található, a 78. § (1) bekezdése szerinti szavazókört abban az országgyűlési egyéni választókerületben kell kijelölni, amelyben a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal székhelye van.

110. A szavazóköri névjegyzék

247. § ^*  (1) A kinyomtatott szavazóköri névjegyzék nem tartalmazza a külképviseleti névjegyzékben és – a 257. § (1b) bekezdésében foglalt kivétellel – a levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgárok adatait sem.

(2) A szavazóköri névjegyzék az átjelentkezéssel szavazó választópolgár adatai mellett a magyarországi lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület megjelölését is tartalmazza.

(3) Az átjelentkezéssel szavazó választópolgár a mozgóurna iránti kérelemben a település területén lévő címet jelölhet meg, ahova a mozgóurna kivitelét kéri.

248. § ^*  Az értesítő, valamint a szavazóköri névjegyzék tartalmazza a választópolgár nemzetiségének megjelölését, ha a választópolgár legkésőbb a szavazást megelőző kilencedik napon benyújtott kérelme alapján az országgyűlési képviselők választásának névjegyzékére is kiterjedő hatállyal szerepel nemzetiségi választópolgárként a központi névjegyzékben.

249. § ^*  (1) A szavazóköri névjegyzékből a választópolgár nemzetiségi adatát törölni kell, ha legkésőbb a szavazást megelőző második napon 10 óráig beérkezett kérelme alapján a választópolgár nemzetiséghez tartozását a Nemzeti Választási Iroda törli a központi névjegyzékből, vagy a Nemzeti Választási Iroda úgy módosítja a választópolgár adatait a központi névjegyzékben, hogy nemzetiségi választópolgárként történt névjegyzékbe vételének hatálya az országgyűlési képviselők választásának névjegyzékére nem terjed ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti, a szavazást megelőző második napon benyújtott, 10 óráig beérkezett kérelmet azonnal, de legfeljebb egy órán belül kell elbírálni.

(3) A választópolgár nemzetiségi adatát a Nemzeti Választási Iroda törli a szavazóköri névjegyzékből, ha az adott nemzetiség nem rendelkezik nemzetiségi listával.

249/A. § ^*  A kinyomtatott szavazóköri névjegyzék és a mozgóurnát igénylő választópolgárok kinyomtatott jegyzéke a 257. § (1b) bekezdésében foglalt esetben annak megjelölését is tartalmazza, hogy a választópolgár csak egyéni választókerületi szavazólapon szavazhat.

111. Az átjelentkezés

250. § ^*  (1) Az átjelentkezésre irányuló kérelmet az a lakcíme szerinti szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgár nyújthatja be, aki a szavazás napján Magyarország területén, de a magyarországi lakcíme szerinti szavazókörtől eltérő szavazókör területén tartózkodik.

(2) Az átjelentkezésre irányuló kérelmet legkésőbb a szavazást megelőző kilencedik napon lehet benyújtani.

(3) Az átjelentkezésre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell annak a településnek a megjelölését, ahol a választópolgár szavazni kíván.

(4) A Nemzeti Választási Iroda a kérelem alapján a választópolgárt törli a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékéből, egyidejűleg felveszi a (3) bekezdés szerint megjelölt település 78. § szerint kijelölt szavazókörének névjegyzékébe, egy szavazókörös településen a szavazókör névjegyzékébe.

(5) Az átjelentkező választópolgár

a) a (2) bekezdés szerinti határidőben módosíthatja vagy

b) a szavazást megelőző második napon 10 óráig visszavonhatja

átjelentkezési kérelmét.

(6) Ha a (2) bekezdésben foglalt határidőn belül

a) a választópolgár olyan címre kér mozgóurnát, amely nem abban a szavazókörben található, amelynek névjegyzékében szerepel, illetve

b) az átjelentkező választópolgár olyan címre kér mozgóurnát, amely nem azon a településen található, amelynek névjegyzékében szerepel,

a kérelmét egyben átjelentkezésre, illetve az átjelentkezés módosítására irányuló kérelemnek is kell tekinteni. Ebben az esetben a Nemzeti Választási Iroda dönt az átjelentkezés és a mozgóurna iránti kérelemről is.

(7) Azt a választópolgárt, aki átjelentkezési és mozgóurna iránti kérelmet is benyújtott, a mozgóurna iránti kérelmének visszavonása esetén – eltérő nyilatkozata hiányában – az átjelentkezés helye szerinti szavazókör névjegyzékébe kell felvenni. A (6) bekezdés szerinti mozgóurna iránti kérelem visszavonása esetén a választópolgárt – eltérő nyilatkozata hiányában – a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékébe kell felvenni.

(8) Közös eljárás esetén az átjelentkezésre irányuló kérelem a közös eljárás minden választására vonatkozik.

112. A megismételtetett szavazás névjegyzéke

251. § Ha a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti a szavazást a szavazókörben, az ismételt szavazáson nem szerepelnek a szavazóköri névjegyzékben azok sem, akik a megismételtetett szavazáson a külképviseleti névjegyzékben vagy a levélben szavazók névjegyzékében szerepeltek.

113. A jelölt bejelentése

252. § ^*  (1) Az egyéni választókerületi jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző harminchetedik napon kell bejelenteni.

(2) Az egyéni választókerületi jelöltet az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság veszi nyilvántartásba.

(3) A közös jelölt állításával egyidejűleg be kell jelenteni, hogy a jelölt – a pártok költségvetési támogatása szempontjából – melyik jelölő szervezethez tartozik.

(4) ^*  A jelölő szervezet jelöltjének arról is nyilatkoznia kell, hogy az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvény 1. § szerinti párttámogatás visszafizetésére a tartozás párttól való behajthatatlansága esetére kötelezettséget vállal.

114. Az országos lista bejelentése

253. § ^*  (1) Az országos listát legkésőbb a szavazást megelőző harminchatodik napon kell bejelenteni.

(2) Az országos listát a Nemzeti Választási Bizottság legkésőbb a bejelentését követő második napon veszi nyilvántartásba.

(3) A közös lista állításával egyidejűleg be kell jelenteni, hogy az egyes jelöltek – a pártok költségvetési támogatása szempontjából – melyik jelölő szervezethez tartoznak.

(4) ^*  A pártlistán állított jelöltnek arról is nyilatkoznia kell, hogy az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvény szerinti párttámogatás visszafizetésére a tartozás párttól való behajthatatlansága esetére kötelezettséget vállal.

254. § ^*  (1) A pártlista állításánál a jelölő szervezetnek a lista nyilvántartásba vételéig bejelentett egyéni választókerületi jelöltjei számát kell figyelembe venni, kivéve azt a jelöltet, akinek nyilvántartásba vételét az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság elutasította.

(2) ^*  A Nemzeti Választási Iroda törli a nyilvántartásból a pártlistát, ha a jelölő szervezet jogerősen nyilvántartásba vett és nem törölt, valamint a bejelentett, de még jogerősen el nem bírált egyéni választókerületi jelöltjeinek száma együttesen nem éri el az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényben foglalt minimumot.

(3) ^* 

255. § ^*  (1) ^*  A nemzetiségi lista ajánlására a 120. § (1)–(2) bekezdése, valamint a 121–127. § rendelkezéseit kell alkalmazni. A központi névjegyzékben az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgár ajánlhat nemzetiségi listát.

(2) A névjegyzékben a nemzetiség választópolgáraként szereplő választópolgárok számának megállapításakor a nemzetiségi választópolgárként a szavazást megelőző ötvenedik napon a központi névjegyzékben az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárokat kell figyelembe venni.

(3) A Nemzeti Választási Iroda

a) az ajánlóív átadásával egyidejűleg,

b) a jelölő szervezet kérésére a szavazást megelőző harmincnyolcadik és tizenharmadik napon, a 89. § (1) bekezdése szerint az adatai kiadását megtiltó választópolgárok adatainak kivételével

ingyenesen átadja a jelölő szervezetként jogerősen nyilvántartásba vett országos nemzetiségi önkormányzat számára a központi névjegyzékben az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal a nemzetiség választópolgáraként szereplő választópolgárok nevét, lakcímét, életkorát és nemét. ^* 

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti adatszolgáltatás adatait kizárólag az ajánlások gyűjtése, a (3) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatás adatait kizárólag közvetlen politikai kampány céljára lehet felhasználni. Az adatszolgáltatás adatainak kezelésére a 155. §-ban és a 218. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell.

115. A szavazólap adattartalma

256. § (1) Külön szavazólap szolgál az egyéni választókerületi, az országos pártlistás és – nemzetiségenként – a nemzetiségi listás szavazásra.

(2) A levélben szavazás szavazólapja a bélyegzőlenyomat elhelyezésére szolgáló területen a „levélben szavazás szavazólapja” körfeliratot tartalmazza,

(3) A listák sorszámának sorsolásakor a pártlistákat és a nemzetiségi listákat együtt kell kezelni. Az országos pártlistás szavazólapon a pártlistákat az így kisorsolt sorrendjükben kell feltüntetni, de a szavazólapon a pártlistákat egytől induló folyamatos sorszámozással kell megjelölni.

(4) A nemzetiségi önkormányzat által állított nemzetiségi lista szavazólapja tartalmazza a nemzetiség megnevezését is. A nemzetiségi lista szavazólapján nem kell a lista sorszámát feltüntetni.

(5) A nemzetiségi önkormányzat által állított nemzetiségi lista szavazólapján a 6. melléklet a)–f) és k) pontja szerinti szöveget, valamint a nemzetiség megnevezését a nemzetiség nyelvén is fel kell tüntetni.

(6) A nemzetiségi önkormányzat által állított nemzetiségi lista szavazólapján a jelölő szervezet kérésére a jelölő szervezet nevét, rövidített nevét, a jelölt kérésére a jelölt nevét a nemzetiség nyelvén is fel kell tüntetni.

116. A szavazás

257. § (1) ^*  A szavazatszámláló bizottság a szavazóköri névjegyzék, illetve a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke alapján a választópolgár részére egy egyéni választókerületi szavazólapot és egy pártlistás szavazólapot ad át.

(1a) ^*  A szavazatszámláló bizottság az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal nemzetiségi választópolgárként névjegyzékben szereplő választópolgár részére egy egyéni választókerületi szavazólapot és nemzetiségének listás szavazólapját adja át.

(1b) ^*  Annak a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárnak, aki a választás napját megelőző hetedik napot követően magyarországi lakcímet létesített, és

a) számára a Nemzeti Választási Iroda a 277. § (1) bekezdése szerint megküldte a szavazási levélcsomagot, vagy

b) a szavazást megelőző tizenötödik és hetedik nap közötti bármely napon szerepelt a levélben szavazók névjegyzékében, és a szavazólap személyes átvételét kérte,

a szavazatszámláló bizottság egy egyéni választókerületi szavazólapot ad át.

(2) Az átjelentkezéssel szavazó választópolgár a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapján és az országos listás szavazólapon szavaz. A szavazólapok elhelyezésére szolgáló borítékon az országgyűlési egyéni választókerület megjelölése szerepel. A választópolgár a szavazólapokat a borítékba helyezi, és a borítékot lezárja.

(2a) ^*  Közös eljárás esetén az átjelentkezéssel szavazó választópolgár a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapját, az országos listás szavazólapot, és az Európai Parlament tagjai közös eljárásban lebonyolított választásának vagy a közös eljárásban lebonyolított országos népszavazás szavazólapját borítékba helyezi, és a borítékot lezárja. A szavazólapok elhelyezésére szolgáló borítékon az országgyűlési egyéni választókerület megjelölése szerepel.

(3) ^*  A kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottsága a mozgóurnás szavazás lebonyolítását az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok és a települési szintű lakóhellyel rendelkező választópolgárok tekintetében a település egészére kiterjedő illetékességgel végzi.

257/A. § ^*  (1) Ha az átjelentkezéssel szavazásra kijelölt szavazókörben a névjegyzékben szereplő választópolgárok száma meghaladja az ezerötszázat, a helyi választási iroda vezetője legkésőbb a szavazást megelőző ötödik napon dönthet úgy, hogy a szavazóköri névjegyzéket több részre osztja, és

a) a szavazást egy szavazóhelyiségben kell lebonyolítani olyan módon, hogy a 176–179. §-ban foglalt eljárási cselekményeket a szavazatszámláló bizottság tagjai egy szavazóhelyiségen belül több külön helyszínen végzik,

b) a kijelölt szavazókört alszavazókörökre bontja, és a szavazást ugyanazon épületen belül több külön szavazóhelyiségben kell lebonyolítani.

(2) Ha az átjelentkezéssel szavazásra kijelölt szavazókörben a névjegyzékben szereplő választópolgárok száma meghaladja a kétezret, az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerint kell lebonyolítani a szavazást.

(3) ^*  A külön helyszíneket, illetve az alszavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy a névjegyzékben lévő választópolgárok száma az egyes helyszíneken, illetve alszavazókörökben ne haladja meg a nyolcszázat.

257/B. § ^*  (1) A 257/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alszavazókörökben szavazatszedő albizottságok működnek. A szavazatszedő albizottságok három – a (3) bekezdés szerinti albizottság esetében szükséges számú – választott tagját a helyi választási iroda vezetője jelöli ki a szavazatszámláló bizottságok választott tagjaiból. A szavazatszedő albizottság elnöke a szavazatszámláló bizottság elnöke, elnökhelyettese, a többi albizottságban a választott tagok által maguk közül megválasztott tag.

(2) ^*  Az alszavazókörben a szavazásra a 112. § (5) bekezdése, a 113. § (3) bekezdése, a X. Fejezet és a 189. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a szavazatszámláló bizottság hatáskörét a szavazatszedő albizottság gyakorolja.

(3) A mozgóurnák hitelesítését és a mozgóurnás szavazás 184. és 185. §-ban foglalt feladatait az a szavazatszedő albizottság végzi, amelynek elnöke a szavazatszámláló bizottság elnöke.

(4) A szavazatszámláló bizottság hatáskörébe tartozó egyéb feladatokat a szavazatszedő albizottságok tagjaiból álló szavazatszámláló bizottság látja el.

117. A szavazatszámlálás

258. § (1) ^*  A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok által levélben leadott szavazatok megszámlálásánál a Nemzeti Választási Bizottság, a Nemzeti Választási Iroda, a médiatartalom-szolgáltató képviselője, a 245. § (2) bekezdése szerinti megfigyelő, valamint a nemzetközi megfigyelő lehet jelen.

(2) A szavazatszámlálásra és a jegyzőkönyvek elkészítésére vonatkozó szabályokat az egyéni választókerületi és az országos listás választás tekintetében külön-külön kell alkalmazni.

118. A külképviseleti névjegyzék

259. § ^*  (1) A külképviseleti névjegyzékbe való felvételére irányuló kérelmet a szavazóköri névjegyzékben szereplő, a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgár nyújthat be.

(2) ^*  A külképviseleti névjegyzékbe való felvételre irányuló kérelemnek legkésőbb a szavazást megelőző kilencedik napon kell megérkeznie. ^* 

(3) ^*  A kérelemnek tartalmaznia kell annak a külképviseletnek a megjelölését, ahol a kérelmező a választójogát gyakorolni kívánja.

260. § (1) ^*  A kérelem alapján a Nemzeti Választási Iroda a választópolgárt haladéktalanul felveszi a külképviseleti névjegyzékbe, egyidejűleg feltünteti a szavazóköri névjegyzéken a külképviseleti névjegyzékbe vételét.

(2) A külképviseleti névjegyzék a 7. melléklet szerinti adatokat tartalmazza.

261. § ^*  (1) A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár legkésőbb a magyarországi szavazást megelőző kilencedik napon módosíthatja a 259. § (3) bekezdése szerinti adatot.

(2) A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár legkésőbb a magyarországi szavazást megelőző negyedik napon kérheti törlését a külképviseleti névjegyzékből.

262. § ^*  (1) A külképviseleti névjegyzékből törölni kell azt, akit a szavazóköri névjegyzékből törölnek.

(2) ^*  A szavazást megelőző hetedik napot követő lakcímváltozást a külképviseleti névjegyzéken nem kell átvezetni.

263. § ^*  A Nemzeti Választási Iroda a külképviseleti névjegyzék adatait oly módon továbbítja a külképviseletekre, hogy annak adatait csak a külképviseleti választási iroda ismerhesse meg. A külképviseleti választási iroda a külképviseleti névjegyzéket kinyomtatja és hitelesíti.

264. § ^* 

119. A levélben szavazók névjegyzéke

265. § ^* 

266. § ^*  A Nemzeti Választási Iroda felveszi a levélben szavazók névjegyzékébe azt a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárt, aki a legkésőbb a szavazást megelőző huszonötödik napon benyújtott kérelme alapján szerepel a központi névjegyzékben. A Nemzeti Választási Iroda feltünteti a központi névjegyzéken a választópolgárnak a levélben szavazók névjegyzékébe vételét.

267. § A levélben szavazók névjegyzékéből törölni kell

a) ^*  azt a választópolgárt, aki legkésőbb a választás napját megelőző hetedik napon magyarországi lakcímet létesített,

b) azt a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárt, akit a központi névjegyzékből törölnek.

267/A. § ^*  A Nemzeti Választási Iroda a levélben szavazók névjegyzékének azon választópolgárokat tartalmazó részét, akik a szavazási levélcsomag személyes átvételét kérték, a szavazást megelőző tizenhatodik napig hozzáférhetővé teszi az illetékes választási iroda részére.

268. § ^*  (1) ^*  A levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgár a 8. melléklet c) pont cd)–cf) alpontja szerint nyilvántartott adatról a külképviseleten személyesen tájékoztatást kérhet.

(2) ^* 

120. Szavazás a külképviseleten

269. § (1) A külképviseleti szavazás akkor lehetséges, ha azt a fogadó állam nem ellenzi.

(2) A külképviseleten a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni. Azokon a külképviseleteken, ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest –1 vagy –2 óra, a helyi idő szerinti 6 óra és a közép-európai idő szerinti 19 óra között lehet szavazni. Az amerikai kontinensen létesített külképviseleteken a magyarországi szavazást megelőző napon, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni.

(3) A külképviseleti választási iroda – a szavazatszámlálás kivételével – ellátja a szavazatszámláló bizottság részére megállapított feladatokat. A külképviseleti választási iroda vezetője dönt a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben.

(4) A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár a külképviseleten, vagy ha a külképviselet épülete nem alkalmas a szavazás lebonyolítására, a külképviselet által biztosított egyéb helyiségben szavazhat. A szavazás céljára szükség esetén több helyiséget kell biztosítani, továbbá a külképviseleti névjegyzékben szereplő választópolgárok folyamatos szavazását lehetővé tevő számú szavazófülkét kell kialakítani és urnát kell felállítani.

(5) A szavazás megkezdésétől a szavazás lezárásáig a külképviseleti választási iroda tagja, a médiatartalom-szolgáltató képviselője, valamint a külképviseleti és a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben.

(6) A szavazás felfüggesztésének tényéről a Nemzeti Választási Irodát a szavazás törvényes folytatásának biztosítása érdekében haladéktalanul értesíteni kell.

(7) ^*  A külképviseleti választási iroda az urnába ellenőrző lapot helyez, amely tartalmazza az ellenőrző lap elhelyezésének időpontját, valamint a külképviseleti választási iroda jelen levő tagjainak és az elsőként szavazó választópolgárnak az aláírását.

270. § A külképviseleti választási iroda – a személyazonosság megállapítására alkalmas igazolvány alapján – megállapítja a szavazni kívánó polgár személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a külképviseleti névjegyzékben. Vissza kell utasítani azt, aki személyazonosságát a fenti módon nem tudja igazolni, vagy nem szerepel a külképviseleti névjegyzékben.

271. § (1) A külképviseleten szavazó választópolgár a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapján és az országos listás szavazólapon szavaz. A szavazólapok elhelyezésére szolgáló borítékon az országgyűlési egyéni választókerület megjelölése szerepel.

(2) A választópolgár a szavazólapokat a borítékba helyezi, és a borítékot lezárja.

272. § ^*  (1) Ha a külképviseleten a szavazás lezárását megelőző óráig egyetlen választópolgár sem szavaz, az elsőként szavazó választópolgár a külképviseleti választási iroda tagja is lehet.

(2) A szavazást az annak lezárására a 269. § (2) bekezdésben előírt időpont előtt le kell zárni, ha a külképviseleti névjegyzéken szereplő valamennyi választópolgár leadta szavazatát.

273. § A külképviseleti választási iroda a szavazás lezárását követően az urnában – annak felnyitása nélkül – elhelyezi a szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvet, és az urnát lezárja úgy, hogy ne lehessen abba szavazólapot elhelyezni vagy abból szavazólapot eltávolítani.

121. A szavazási levélcsomag

274. § A levélben szavazók névjegyzékébe felvett választópolgár levélben szavazhat.

275. § ^*  (1) A szavazási levélcsomag tartalmazza

a) a levélben szavazás szavazólapját,

b) a választópolgár azonosításához szükséges nyilatkozat nyomtatványát (a továbbiakban: azonosító nyilatkozat),

c) a levélben szavazás szavazólapjának borítékját (a továbbiakban: belső boríték),

d) a postára adás esetére bérmentesített borítékot (a továbbiakban: külső boríték),

e) a szavazás módjáról szóló tájékoztatást.

(1a) ^*  Közös eljárás esetén a szavazási levélcsomag az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza a közös eljárásban lebonyolított további választás szavazólapját.

(2) A szavazási levélcsomag külső borítékjának címzése a Nemzeti Választási Iroda címét tartalmazza.

(3) A levélben szavazás szavazólapjának mérete és kialakítása eltérhet a szavazóhelyiségben használt szavazólaptól. A levélben szavazás szavazólapja bélyegzőlenyomat nélkül érvényes.

276. § ^* 

122. A szavazási levélcsomag kézbesítése

277. § ^*  (1) A levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgár számára – annak kivételével, aki a szavazási levélcsomag személyes átvételét kérte – a Nemzeti Választási Iroda a levélben szavazás szavazólapjának elkészültét követően haladéktalanul megküldi a szavazási levélcsomagot. Ha a választópolgár a kettős állampolgárságot tiltó országban lévő szavazólap-átvételi címet adott meg, a szavazási levélcsomagot a külképviselet közreműködésével kézbesíti a Nemzeti Választási Iroda.

(2) ^*  Az a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár, aki a 92. § (3) bekezdés b) pontja szerint a szavazást megelőző huszonötödik napig a szavazási levélcsomag személyes átvételét kérte, a szavazást megelőző tizenötödik naptól, a Nemzeti Választási Iroda elnöke által megállapított időben, valamint a szavazás napján a szavazás ideje alatt veheti át a szavazási levélcsomagot a választási irodában az általa megjelölt

a) országgyűlési egyéni választókerületi székhely településen,

b) a miniszter által rendeletben kijelölt egyéb településen, vagy

c) a miniszter által rendeletben kijelölt külképviseleten.

(3) A Nemzeti Választási Iroda elnöke a (2) bekezdés szerint a szavazási levélcsomag személyes átvételét úgy állapítja meg, hogy arra a szavazást megelőző tizenötödik naptól munkanapokon legalább 9 és 16 óra között lehetőség legyen. A Nemzeti Választási Iroda elnöke a 9–16 óráig tartó időszak kezdetét korábbi, végét későbbi időpontban is megállapíthatja, továbbá a személyes átvétel lehetőségét nem munkanapnak minősülő szombatra, továbbá vasárnapra, valamint munkaszüneti napra is kiterjesztheti.

(4) ^*  Az a választópolgár, aki az (1) bekezdés szerint megküldött szavazási levélcsomagot a szavazás napját megelőző hetedik napig nem kapja meg, bármely külképviseleten vagy országgyűlési egyéni választókerületi választási irodában személyesen kérheti a szavazási levélcsomag pótlását. A választási iroda a szavazási levélcsomag átadása előtt ellenőrzi, hogy a választópolgár szerepel-e a levélben szavazók névjegyzékében, és a szavazási levélcsomag postai kézbesítését kérte-e.

123. Szavazás levél útján

278. § ^*  (1) A választópolgár a szavazási levélcsomagban megkapott szavazólap kitöltését követően a kitöltött szavazólapot a belső borítékba helyezi, és azt lezárja.

(2) ^*  Az azonosító nyilatkozatra rá kell vezetni a választópolgár

a) nevét,

b) születési helyét,

c) személyi azonosítóját vagy a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát, ezek hiányában a honosítási okiratának számát,

d) ^*  születési idejét, ha az azonosító nyilatkozat a személyi azonosítót nem tartalmazza.

(3) Az azonosító nyilatkozatot a választópolgár saját kezűleg aláírja.

(4) A lezárt belső borítékot és a kitöltött azonosító nyilatkozatot a választópolgár

a) a külső borítékba, vagy

b) bármely más borítékba (az a) és b) pont együtt a továbbiakban: válaszboríték)

zárja.

(5) ^*  A 277. § (2) bekezdés c) pontja szerint kijelölt külképviseleten a választópolgár levél útján szavazhat. A szavazás során a szavazás titkosságát garantáló körülményeket a külképviseleten működő külképviseleti választási iroda biztosítja – különösen a 173. § (3) bekezdése, a 178. § (2) bekezdése, a 180. §, a 181. § (1) bekezdése és a 269. § (5) bekezdése megfelelő alkalmazásával – azzal, hogy szavazatszámláló bizottság alatt a külképviseleti választási irodát kell érteni.

124. A levélben leadott szavazási irat eljuttatása a választási irodához

279. § ^*  (1) A levélben szavazók névjegyzékében szereplő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a szavazatát tartalmazó, a 278. § (4) bekezdés a) pontja szerinti válaszborítékot

a) ^*  a Nemzeti Választási Irodába postai úton juttathatja el úgy, hogy a szavazás napján 19 óráig megérkezzen,

b) a magyarországi szavazást megelőző tizenöt napon belül a Nemzeti Választási Iroda elnöke által a szavazási levélcsomagok személyes átvételére megállapított időben, valamint a külképviseleti szavazás ideje alatt eljuttathatja bármely külképviseleti választási irodába, vagy

ba) személyesen vagy egyéb – meghatalmazással nem rendelkező – személy általi kézbesítésével, vagy

bb) a külképviseletnek címzett külső borítékba helyezve postai szolgáltató útján

eljuttathatja bármely külképviseleti választási irodába, vagy

c) a magyarországi szavazásra rendelkezésre álló időszakban személyesen vagy egyéb – meghatalmazással nem rendelkező – személy általi kézbesítésével eljuttathatja bármely országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába.

(2) A levélben szavazók névjegyzékében szereplő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a szavazatát tartalmazó, a 278. § (4) bekezdés b) pontja szerinti válaszborítékot személyesen vagy egyéb – meghatalmazással nem rendelkező – személy általi kézbesítésével

a) a magyarországi szavazást megelőző tizenöt napon belül a Nemzeti Választási Iroda elnöke által a szavazási levélcsomagok személyes átvételére megállapított időben, valamint a külképviseleti szavazás ideje alatt eljuttathatja bármely külképviseleti választási irodába, vagy

b) a magyarországi szavazásra rendelkezésre álló időszakban eljuttathatja bármely országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába.

280. § ^*  (1) A szavazatot tartalmazó, a 278. § (4) bekezdés a) pontja szerinti válaszboríték bérmentesítés nélkül feladható.

(2) A postai szolgáltató a legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon belföldön felvett vagy átvett, a 278. § (4) bekezdés a) pontja szerinti válaszborítékot a szavazást megelőző napon 24 óráig kézbesíti a választási iroda részére.

281. § ^*  (1) A külképviseleten a külképviseleti választási iroda, az országgyűlési egyéni választókerületi székhely településen az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda biztosítja a szavazatot tartalmazó válaszboríték leadásának lehetőségét.

(2) A válaszborítékot az iroda folyamatos felügyelete alatt álló urnába lehet bedobni. A külképviseleten az urnát biztonságos helyen kell tárolni. A külképviseletre levél útján is eljuttatható a válaszboríték.

(3) Az országgyűlési egyéni választókerületi székhely településen az országos listát állító jelölő szervezetek által megbízott megfigyelők jelen lehetnek az urna felügyelete során. A megfigyelőkre az 5. §-t kell alkalmazni.

125. A szavazatok továbbítása

282. § (1) A szavazatszámláló bizottság az átjelentkezéssel szavazó választópolgár által leadott szavazatok borítékját nem bontja fel, hanem külön szállítóborítékba zárva a helyi választási irodához szállítja. A szállítóborítékon fel kell tüntetni a benne lévő borítékok számát.

(2) A helyi választási iroda a szállítóborítékot a szavazást követő napon az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodának adja át.

283. § ^*  (1) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda a nála a 279. § (1) bekezdés c) pontja alapján levélben leadott szavazatokat tartalmazó válaszborítékokat szállítóborítékba zárja.

(2) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda a szavazást követő napon a Nemzeti Választási Irodához szállítja az (1) bekezdés szerinti szállítóborítékokat, valamint a helyi választási irodáktól átvett szállítóborítékokat.

284. § ^*  A külképviseleti választási iroda a külképviseleten leadott szavazatokat tartalmazó lezárt urnát, valamint a külképviseletre eljuttatott válaszborítékokat a magyarországi szavazást követő negyedik nap 24 óráig a Nemzeti Választási Irodához szállítja. Az ezt követően beérkező szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni.

285. § (1) A Nemzeti Választási Iroda valamennyi urna beérkezését követően, de legkésőbb a magyarországi szavazást követő ötödik napon a külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó urnákat felbontja.

(2) ^*  Ha az urna határidőn túl vagy nem a 273. §-ban meghatározott módon lezárt állapotban érkezik meg a Nemzeti Választási Irodához, vagy az urnában nem található az ellenőrző lap, az abban lévő szavazatokat az eredmény megállapításánál nem lehet figyelembe venni. Arról, hogy az urna nem a 273. §-ban meghatározott módon lezárt állapotban van, a Nemzeti Választási Bizottság dönt.

286. § Ha a külképviseletről érkezett urnában vagy az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok szavazatai között lezáratlan vagy olyan boríték van, amely az egyéni választókerület megjelölését nem tartalmazza, az le nem adott szavazatnak számít, és külön kell csomagolni.

287. § (1) A Nemzeti Választási Iroda a külképviseletekről érkezett urnákban található lezárt borítékokat, valamint az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok szavazatait tartalmazó lezárt borítékokat országgyűlési egyéni választókerületenként szétválogatja és zárt csomagba helyezi, amelyen fel kell tüntetni az abban elhelyezett borítékok számát. A Nemzeti Választási Iroda a csomagban elhelyezett borítékok számát külön jegyzőkönyvben rögzíti, amelynek egy példányát szintén a csomagba helyezi, és azt lezárja. A csomagot a Nemzeti Választási Iroda elnöke aláírásával és bélyegzőlenyomattal hitelesíti.

(2) ^*  A Nemzeti Választási Iroda a csomagot az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetőjének vagy az általa megbízott tagjának adja át.

126. A levélben leadott szavazási iratok ellenőrzése

288. § (1) ^*  A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok szavazatát tartalmazó szavazási iratok ellenőrzését a Nemzeti Választási Iroda végzi.

(2) ^*  A szavazási iratok ellenőrzését a Nemzeti Választási Iroda legkorábban a szavazást megelőző hatodik napon kezdheti meg.

(3) ^*  A választási bizottság tagja, a 245. § (2), illetve (3) bekezdése szerinti megfigyelő, valamint a nemzetközi megfigyelő a szavazási iratok ellenőrzésének teljes folyamatát figyelemmel kísérheti. A médiaszolgáltató munkatársa a személyes adatok védelmét garantáló körülmények biztosításával lehet jelen a szavazási iratok ellenőrzése során.

289. § ^*  (1) A választási iroda megvizsgálja a határidőben beérkezett szavazási iratokat.

(2) ^*  A szavazási iratok vizsgálata során a választási iroda a beérkezett szavazási iratot – a szavazólapot tartalmazó belső boríték felbontása nélkül – ellenőrzi. Az azonosító nyilatkozat tartalmát a választási iroda a levélben szavazók névjegyzéke alapján ellenőrzi. A Nemzeti Választási Iroda az azonosító nyilatkozat tartalmát szükség esetén a személyazonosságot igazoló hatósági igazolvány nyilvántartásában, a honosítási okirat nyilvántartásában közvetlen adathozzáféréssel, vagy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megkeresése útján, illetve a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásban is ellenőrzi.

(3) Érvénytelen a szavazási irat, ha

a) a válaszboríték nincs lezárva,

b) a válaszborítékból hiányzik az azonosító nyilatkozat vagy a belső boríték,

c) a válaszborítékban – ugyanazon választáson – több belső boríték van,

d) a belső boríték nincs lezárva,

e) a nyilatkozat hiányosan tartalmazza a választópolgár adatait, vagy nem tartalmazza a választópolgár aláírását,

f) a polgár nem szerepel a levélben szavazók névjegyzékében,

g) ^*  a választópolgár már leadott szavazási iratot,

h) a választópolgárnak az azonosító nyilatkozaton feltüntetett adatai – a (4) bekezdés szerinti eltérés kivételével – eltérnek a (2) bekezdés szerinti névjegyzékben, illetve nyilvántartásban szereplő adataitól,

i) a szavazási irat elkésett.

(4) Nem eredményezi a szavazási irat érvénytelenségét, ha

a) a szavazási irat nem a Nemzeti Választási Iroda által megküldött külső borítékban van,

b) a válaszboríték kis mértékben sérült, de sem abba betenni, sem abból kivenni iratot nem lehet, valamint az azonosító nyilatkozaton, illetve a szavazólapon szereplő kitöltött adattartalom a válaszboríték felbontása nélkül nem megállapítható.

(5) Ha a választópolgár személyazonossága kétséget kizáróan megállapítható, nem vezet a válaszboríték érvénytelenségéhez, ha a (3) bekezdés h) pontja szerinti adateltérés oka

a) az időközben történt névváltozás,

b) ékezethiba,

c) írásmódbeli eltérés,

d) földrajzi név idegen nyelvű megjelölése,

e) a 278. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adatban több utónév egyikének elhagyása, „dr.” megjelölés elhagyása vagy feltüntetése, az ifjabb, idősebb, özvegy vagy más előtag, illetve ezen előtagok rövidítésének feltüntetése vagy adat más nyelven történő megadása.

(6) ^*  Ha a választópolgár az azonosító nyilatkozaton a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvány számát tünteti fel, annak ellenőrzése során érvényesnek kell tekinteni az igazolványt, ha a szavazási levélcsomagok kiküldésének első napja és az azonosító nyilatkozat ellenőrzésének napja között bármely napon érvényes volt.

(7) ^*  A (3) bekezdés g) pontjában a választópolgár által már leadott szavazási iratnak csak az olyan szavazási irat tekinthető, amely érvényes, vagy nem a (3) bekezdés e), f) vagy h) pontja szerinti okból érvénytelen.

(8) ^*  Ha a szavazási irat érvényes, vagy nem a (3) bekezdés e), f) vagy h) pontja szerinti okból érvénytelen, a választási iroda a központi névjegyzéken feltünteti, hogy a választópolgár szavazási iratot adott le.

290. § ^*  (1) Ha a szavazási irat a 289. § (3) bekezdése szerint érvénytelen, ennek okát a válaszborítékon fel kell tüntetni.

(2) Az érvénytelen szavazási iratot tartalmazó válaszborítékokat külön kell csomagolni.

291. § ^*  (1) Ha a szavazási irat a 289. § szerint nem érvénytelen, a választási iroda a levélben szavazók névjegyzékén megjelöli, hogy a választópolgár érvényes szavazási iratot adott le.

(2) A választási iroda az érvényes szavazási iratokban lévő belső borítékokat – azok felnyitása nélkül – a megszámlálásukig külön tárolja.

(3) Az érvényes szavazási iratokban lévő azonosító nyilatkozatokat külön kell csomagolni.

127. A szavazatok megszámlálása

292. § (1) ^*  Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a szavazást megelőző 8. napig kijelöli a külképviseleteken leadott szavazatok, az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok által leadott szavazatok megszámlálására illetékes, az országgyűlési egyéni választókerület székhely településén működő szavazatszámláló bizottságot, amely nem lehet a 78. § szerint kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottsága.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szavazatszámláló bizottság a szavazás lezárásakor lezárja az urnát úgy, hogy ne lehessen abba szavazólapot elhelyezni vagy abból szavazólapot eltávolítani. Az urnát a szavazatszámláló bizottság az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetőjének adja át, aki gondoskodik annak biztonságos őrzéséről.

(3) ^*  Az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője legkésőbb a magyarországi szavazást követő hatodik napon az (1) bekezdés szerinti szavazatszámláló bizottság elnökének átadja az urnát és a 287. § (1) bekezdése szerinti csomagot.

(4) ^*  Az (1) bekezdés szerinti szavazatszámláló bizottság a 287. § (1) bekezdése szerinti csomagban lévő borítékokat – azok felbontása nélkül – összekeveri a szavazókörben leadott szavazatokat tartalmazó borítékokkal, és a XI. Fejezetben a szavazatszámláló bizottság részére megállapított feladatokat haladéktalanul elvégzi.

293. § (1) ^*  A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben leadott szavazatait a Nemzeti Választási Bizottság felügyelete mellett a Nemzeti Választási Iroda számlálja meg. A számlálást nem lehet megkezdeni a szavazás napján 19 órát megelőzően.

(2) ^*  A 245. § (2) bekezdése szerinti megfigyelő, a nemzetközi megfigyelő, valamint a sajtó a szavazatszámlálás teljes folyamatát figyelemmel kísérheti.

128. A választás eredményének megállapítása

294. § ^*  (1) Az egyéni választókerületi szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyv egy példányát a helyi választási iroda az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodához, az országos listás szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyv egy példányát a területi választási irodához továbbítja.

(2) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság az egyéni választókerületi szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyvek alapján, legkésőbb a szavazást követő hatodik napon megállapítja az egyéni választókerületi választás eredményét. Az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda az egyéni választókerületi választás eredményéről kiállított jegyzőkönyv egy példányát – az egyéni választókerületi választás eredményét megállapító határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul – a Nemzeti Választási Irodához juttatja el.

(3) A területi választási bizottság az országos listás szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyvek alapján, legkésőbb a szavazást követő hatodik napon megállapítja az országos listás választás területi részeredményét. A területi választási iroda az országos listás választás területi részeredményéről kiállított jegyzőkönyv egy példányát – az országos listás választás területi részeredményét megállapító határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul – a Nemzeti Választási Irodához juttatja el.

295. § ^*  A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazásának eredményét a Nemzeti Választási Iroda jegyzőkönyvbe foglalja.

296. § ^*  (1) ^* 

(2) A Nemzeti Választási Bizottság

a) az országos listás választás területi részeredményéről kiállított, 294. § (3) bekezdése szerinti jegyzőkönyvek,

b) a levélben szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv, valamint

c) a választás egyéni választókerületi eredményéről kiállított, a 294. § (2) bekezdése szerinti jegyzőkönyvek

alapján, legkésőbb a szavazást követő tizenkilencedik napon megállapítja a választás országos listás eredményét.

129. A jogorvoslat

297. § ^*  (1) ^*  Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság dönt

a) a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos kifogásról,

b) minden olyan kifogásról, amely kifejezetten az egyéni választókerületi választáshoz kapcsolódik,

c) a helyi választási bizottságnak a 32. § (2) bekezdése, valamint a helyi választási iroda vezetőjének a 32. § (3) bekezdés alapján hozott határozata elleni kifogás tárgyában hozott döntése elleni fellebbezésről.

(2) ^*  A területi választási bizottság dönt az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak a 32. § (2) bekezdése, a 124. § (2)–(3) bekezdése, valamint a 252. § (2) bekezdése alapján meghozott döntése elleni fellebbezésről.

(3) ^*  A Nemzeti Választási Bizottság dönt

a) minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az (1) bekezdés b) pontja alá,

b) a (2) bekezdésben foglaltak kivételével az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről,

c) a területi választási bizottság 32. § (2) bekezdés szerinti döntése elleni fellebbezésről.

(4) A Nemzeti Választási Bizottságnak a választás országos listás eredményét megállapító döntése elleni bírósági felülvizsgálati kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság határozatának meghozatalát követő napon megérkezzen a Nemzeti Választási Bizottsághoz. A bírósági felülvizsgálati kérelemről a Kúria legkésőbb a felterjesztést követő napon dönt.

(5) A Nemzeti Választási Bizottságnak a választás országos listás eredményét megállapító döntése ellen

a) a 294. § (2) bekezdése szerinti választáson keletkezett töredékszavazatok összesítésének,

b) a 294. § (3) bekezdése szerinti részeredmények összesítésének, vagy

c) a 295. § szerinti szavazás eredményének az a) és b) pont alapján keletkezett részeredményekkel történő összesítésének

törvénysértő voltára, vagy a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtani.

129/A. ^*  A megválasztott képviselő lemondása

297/A. § ^*  A szavazás napját követően a mandátum Országgyűlés általi igazolásáig a megválasztott képviselő a Nemzeti Választási Bizottsághoz intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le.

130. A választás eredményének közzététele

298. § A Nemzeti Választási Bizottság a választás eredményének jogerőssé válását követően a Magyar Közlönyben közzéteszi a választás eredményéről készült közleményét. ^* 

131. A megbízólevél

299. § A Nemzeti Választási Bizottság a nemzetiségi szószóló részére is átadja a megbízólevelet.

132. Időközi választás

300. § ^*  (1) Az időközi választáson a jelölő szervezetet a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságnál kell bejelenteni, amely dönt a jelölő szervezet nyilvántartásba vételéről.

(2) Az időközi választáson csak az országgyűlési egyéni választókerületben lévő szavazókörbe lehet átjelentkezni.

(3) Az időközi választáson nem kell alkalmazni a 286. §, a 287. § és a 292. § (1) bekezdésének átjelentkezésre vonatkozó rendelkezéseit, valamint a 247. § (2) bekezdésének, a 257. § (1a)–(2) bekezdésének, a 282. § és a 283. § rendelkezéseit.

(4) Az átjelentkezéssel szavazó választópolgár szavazatait annak a szavazókörnek a szavazatszámláló bizottsága számlálja meg, ahol a szavazatát leadta.

132/A. ^*  A megüresedett egyéni választókerületi mandátum betöltése

300/A. § ^*  Ha az egyéni választókerületben megválasztott képviselő megbízatása megszűnése esetén a mandátumot a jelölő szervezet által megnevezett jelölt szerzi meg, akkor a jelölő szervezet legkésőbb a mandátum megüresedésétől számított harmincadik napon jelentheti be a Nemzeti Választási Bizottságnál a mandátumot szerző jelöltet.

XIV. FEJEZET

A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA

301. § ^*  A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán e törvény I–XII. Fejezetét, továbbá a 250. § (6) és (7) bekezdését az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

133. A választás kitűzése

302. § ^*  A települési önkormányzati képviselők és a polgármester időközi választását a helyi választási bizottság, a vármegyei, illetve a fővárosi közgyűlés és a főpolgármester időközi választását a területi választási bizottság tűzi ki.

134. A választási eljárás költségei

303. § A képviselő-testület, közgyűlés feloszlásának kimondása vagy feloszlatása miatt tartott időközi választás előkészítésének és lebonyolításának költségeit a helyi önkormányzat költségvetéséből kell biztosítani.

135. A választási szervek

304. § A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a következő választási bizottságok működnek:

a) Nemzeti Választási Bizottság,

b) területi választási bizottság,

c) helyi választási bizottság,

d) szavazatszámláló bizottság.

136. Az uniós állampolgár jelölt bejelentése

305. § ^* 

137. A mandátumok számának megállapítása

306. § ^*  (1) ^*  A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv az általános választást megelőző évben október 15-ig átadja a települések, a vármegyék, illetve a főváros lakosságszámának szeptember 1-jei adatait a Nemzeti Választási Iroda számára. A Nemzeti Választási Iroda a lakosságszámot három napon belül közli a helyi, illetve a területi választási iroda vezetőjével.

(2) ^*  A helyi választási iroda, illetve a területi választási iroda – kivéve a fővárosi választási iroda – vezetője az általános választást megelőző évben október 31-ig határozatban állapítja meg a képviselő-testület, illetve a közgyűlés megválasztandó tagjainak számát.

137/A. ^*  Az egyéni választókerületek kialakítása

306/A. § ^*  (1) A tízezernél több lakosú településen az egyéni választókerületeket a helyi választási iroda vezetője alakítja ki. A választókerületek kialakításának kérdésében a helyi választási iroda vezetője előzetesen kikéri a helyi választási bizottság véleményét, amely azonban a helyi választási iroda vezetőjét nem köti.

(2) Az egyéni választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy

a) azok összefüggő területet alkossanak,

b) a központi névjegyzék alapján választásra jogosultak száma megközelítően azonos legyen.

(3) Az egyéni választókerületek kialakításakor az egyéni választókerület választásra jogosultjainak száma a településen egy egyéni választókerületre jutó választásra jogosultak számtani átlagától – a településszerkezeti, földrajzi és egyéb helyi sajátosságokra figyelemmel – legfeljebb tizenöt százalékkal térhet el.

306/B. § ^*  A helyi választási iroda vezetője a választókerületek kialakításáról szóló – az egyéni választókerületek határát, a központi névjegyzék alapján az egyéni választókerületben választásra jogosultak számát, az egyéni választókerület választásra jogosultjai számának a településen egy egyéni választókerületre jutó választásra jogosultak számának átlagától való eltérésének mértékét, az öt százaléknál nagyobb eltérés indokát, valamint a helyi választási bizottság véleményét is tartalmazó – határozatát a helyben szokásos módon tizenöt napra közzéteszi.

306/C. § ^*  A helyi választási iroda vezetője az általános választást megelőző évben november 30-ig módosítja a választókerületi beosztást, ha

a) a település lakosainak száma tízezer fölé emelkedik vagy megváltozik az egyéni választókerületek száma,

b) valamelyik egyéni választókerület választásra jogosultjainak száma a településen egy egyéni választókerületre jutó választásra jogosultak számának átlagától való eltérése meghaladja a húsz százalékot.

306/D. § ^*  (1) ^*  A 306/A. § (3) bekezdésében és a 306/C. § b) pontjában foglalt eltérés mértékét a központi névjegyzéknek az általános választást megelőző év szeptember 1-jei adatai alapján kell megállapítani.

(2) A választókerületi beosztás módosítására a 306/A. § és a 306/B. § rendelkezéseit alkalmazni kell.

138. A szavazókörök kialakítása

307. § A tízezernél több lakosú településen a 78. § szerinti szavazókört abban az egyéni választókerületben kell kijelölni, amelyben a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal székhelye van.

138/A. ^*  Az átjelentkezés

307/A. § ^*  (1) Az átjelentkezésre irányuló kérelmet az a választópolgár nyújthatja be, aki a választás kitűzését megelőző harmincadik napon és az átjelentkezésre irányuló kérelme elbírálásakor ugyanazon választókerületben tartózkodási hellyel rendelkezett, és tartózkodási helyének érvényessége legalább a szavazás napjáig tart.

(2) Az átjelentkezésre irányuló kérelmet legkésőbb a szavazást megelőző negyedik napon lehet benyújtani.

(3) Az átjelentkező választópolgár legkésőbb a szavazást megelőző második napon 10 óráig visszavonhatja átjelentkezési kérelmét.

307/B. § ^*  (1) A Nemzeti Választási Iroda a kérelem alapján a választópolgárt törli a lakóhelye szerinti szavazókör névjegyzékéből, egyidejűleg felveszi a tartózkodási helye szerinti szavazókör névjegyzékébe.

(2) A választópolgárt vissza kell venni a lakóhelye szerinti szavazókör névjegyzékébe, ha tartózkodási helye megszűnt.

138/B. ^*  Az időközi választás szavazóköri névjegyzéke

307/C. § ^*  (1) Az időközi választáson – a (3) bekezdés kivételével – átjelentkezésre nincs lehetőség.

(2) Az időközi választáson az a választópolgár, aki lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik abban a választókerületben, ahol a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános vagy időközi választásának napján legutóbb a szavazóköri névjegyzékben szerepelt, csak ugyanazon választókerületben vehető fel a szavazóköri névjegyzékbe.

(3) Az időközi választáson átjelentkezésre csak abban az esetben van lehetőség, ha a választópolgár lakóhelye és tartózkodási helye ugyanazon választókerületben van.

138/C. ^*  A jelölő szervezet bejelentése

307/D. § ^*  (1) A jelölő szervezetet a területi választási bizottság vagy a Nemzeti Választási Bizottság − amelynél a jelölő szervezetet bejelentették − veszi nyilvántartásba.

(2) Időközi választáson a jelölt, illetve lista nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság veszi nyilvántartásba a jelölő szervezetet.

(3) Az egyesület bejelentésekor az egyesületnek nyilatkoznia kell arról, hogy megfelel az egyesületekkel szemben a (4) bekezdésben támasztott követelménynek, és arról, hogy a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenység folytatása céljából külföldi támogatást és belföldi jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó támogatást, névtelen adományt vagy ezekből származó vagyonelemet az adott választás vonatkozásában nem használ fel. A választási bizottság azt az egyesületet veszi nyilvántartásba jelölő szervezetként, amely e nyilatkozatot megtette.

(4) A jelölő szervezetkénti nyilvántartásba vételét kérő, illetve a nyilvántartásba vett egyesület a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenység folytatása céljából külföldi támogatást és belföldi jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó támogatást, névtelen adományt vagy ezekből származó vagyonelemet az adott választás vonatkozásában nem használhat fel. Az e bekezdésben foglaltakat jogszabálysértés gyanúja esetén az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(5) Ha az egyesület jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét követően az Állami Számvevőszék megállapítja, hogy az egyesület megsértette a (4) bekezdésben foglaltakat, akkor az egyesület köteles a támogatás kétszeresét az Állami Számvevőszék felhívására tizenöt napon belül a központi költségvetés részére befizetni.

(6) Ha az egyesület a (4) bekezdésben foglaltakat megsérti, az Állami Számvevőszék e tényről tájékoztatja az adóhatóságot, illetve közhasznú jogállású egyesület esetén az egyesületet nyilvántartásba vevő bíróságot.

(7) Ha az egyesület az (5) bekezdésben foglalt kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a tartozást az állami adóhatóság az Állami Számvevőszék megkeresésére adók módjára hajtja be.

(8) A nemzetiségi szervezet bejelentésekor a szervezetnek nyilatkoznia kell arról, hogy a szervezet megfelel a nemzetiségi szervezettel szemben a nemzetiségek jogairól szóló törvényben támasztott követelményeknek.

138/D. ^*  A jelölt- és listaállításhoz szükséges ajánlások számának megállapítása

307/E. § ^*  (1) ^*  Az egyéni listás és az egyéni választókerületi jelölt, valamint a tízezer vagy annál kevesebb lakosú településen a polgármesterjelölt állításához szükséges ajánlások számát a helyi választási iroda vezetője, a vármegyei lista állításához szükséges ajánlások számát a területi választási iroda vezetője állapítja meg a szavazást megelőző hatvanhatodik napon.

(2) ^*  A szükséges ajánlások számának megállapításakor a választópolgárok számát a központi névjegyzéknek a szavazást megelőző hatvanhetedik napi adatai alapján kell megállapítani.

(3) A szükséges ajánlások számát egész számra felfelé kerekítve kell megállapítani.

138/E. ^*  A jelölt- és listaajánlás

307/F. § ^*  (1) A nemzetiségi jelöltként indulni szándékozó választópolgárnak az ajánlóív igénylésekor arról is nyilatkoznia kell, hogy

a) a nemzetiség képviseletét vállalja,

b) a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri.

(2) A választási iroda a jelöltek nyilvántartásában ellenőrzi, hogy az ajánlóívet igénylő, nemzetiségi jelöltként indulni szándékozó választópolgár a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, továbbá a nemzetiségi önkormányzati képviselők megelőző két általános választásán, valamint az azokat követő időközi választásokon nem volt más nemzetiség nemzetiségi jelöltje.

(3) A nemzetiségi jelöltként indulni szándékozó választópolgár ajánlóívén fel kell tüntetni, hogy melyik nemzetiség képviseletét vállalja.

(4) ^*  A vármegyei lista és fővárosi lista ajánlására a 120. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 121–127. § rendelkezéseit is alkalmazni kell.

138/F. ^*  A jelölt bejelentése

307/G. § ^*  (1) Az egyéni listás és az egyéni választókerületi jelöltet, a polgármesterjelöltet és a főpolgármester-jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző harmincnegyedik napon kell bejelenteni.

(2) Az egyéni listás és az egyéni választókerületi jelöltet, valamint a polgármesterjelöltet a helyi választási bizottság, a főpolgármester-jelöltet a területi választási bizottság veszi nyilvántartásba.

(3) ^* 

307/H. § ^*  Az Európai Unió más tagállama állampolgárának jelöltként történő bejelentéséhez csatolni kell a jelölt nyilatkozatát arról is, hogy az állampolgársága szerinti tagállamban nem áll olyan jogszabályi, bírósági vagy más hatósági rendelkezés hatálya alatt, amely szerint nem választható.

138/G. ^*  A lista bejelentése

307/I. § ^*  (1) ^*  A kompenzációs listát, a fővárosi listát és a vármegyei listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincharmadik napon kell bejelenteni.

(2) ^*  A kompenzációs listát a helyi választási bizottság, a vármegyei listát, illetve a fővárosi listát a területi választási bizottság veszi nyilvántartásba.

(3) ^*  A 307/F. § (1) és (2) bekezdésének, valamint a 307/H. § rendelkezéseit a listán állított jelöltekre is alkalmazni kell.

(4) ^*  A kompenzációs listára és a nemzetiségi kompenzációs listára a 129. § (4) bekezdésének rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

307/J. § ^*  (1) A kompenzációs lista állításánál a jelölő szervezet – a lista nyilvántartásba vételéig bejelentett – egyéni választókerületi jelöltjeinek számát kell figyelembe venni, kivéve azt a jelöltet, akinek nyilvántartásba vételét a helyi választási bizottság elutasította.

(2) ^*  A helyi választási iroda törli a nyilvántartásból a kompenzációs listát, ha a jelölő szervezet jogerősen nyilvántartásba vett és nem törölt, valamint a bejelentett, de még jogerősen el nem bírált egyéni választókerületi jelöltjeinek száma együttesen nem éri el a törvényben foglalt minimumot.

(3) ^* 

307/K. § ^*  (1) A fővárosi lista állításánál a jelölő szervezet – a lista nyilvántartásba vételéig bejelentett – polgármesterjelöltjeinek számát vagy főpolgármester-jelöltjét kell figyelembe venni, kivéve azt a polgármesterjelöltet vagy főpolgármester-jelöltet, akinek nyilvántartásba vételét a választási bizottság elutasította.

(2) A területi választási iroda törli a nyilvántartásból a fővárosi listát, ha

a) a jelölő szervezet jogerősen nyilvántartásba vett és nem törölt, valamint bejelentett, de még jogerősen el nem bírált polgármesterjelöltjeinek száma együttesen nem éri el a törvényben foglalt minimumot, és

b) a jelölő szervezetnek nincs jogerősen nyilvántartásba vett és nem törölt, vagy bejelentett, de még jogerősen el nem bírált főpolgármester-jelöltje.

138/H. ^*  A szavazólap adattartalma

307/L. § ^*  (1) ^*  Külön szavazólap szolgál az egyéni listás, az egyéni választókerületi, a polgármester-, a vármegyei listás, a fővárosi listás és a főpolgármester-választásra.

(2) A nemzetiségi jelölt esetében az egyéni listás, az egyéni választókerületi és a polgármester-választás szavazólapján fel kell tüntetni a nemzetiség megnevezését is.

(3) A nemzetiségi jelölő szervezet kérésére a nemzetiségi jelölő szervezet nevét, rövidített nevét, a nemzetiségi jelölt kérésére a jelölt nevét a nemzetiség nyelvén is fel kell tüntetni a szavazólapon.

138/I. ^*  A szavazatszámlálás

307/M. § ^*  A szavazatszámlálásra és a jegyzőkönyvek elkészítésére vonatkozó szabályokat az egyéni listás, az egyéni választókerületi, a polgármester-, a vármegyei közgyűlési, a fővárosi közgyűlési és a főpolgármester-választás tekintetében külön-külön kell alkalmazni.

138/J. ^*  A választás eredményének megállapítása

307/N. § ^*  (1) A helyi választási bizottság a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján összesíti a polgármester-választás, valamint az egyéni listás választás vagy az egyéni választókerületi választás szavazóköri eredményeit, és megállapítja a választás eredményét.

(2) ^*  A helyi választási bizottság az egyéni választókerületi választás eredményét megállapító határozat jogerőre emelkedését követő három napon belül, az annak mellékletét képező jegyzőkönyv alapján megállapítja a választás kompenzációs listás eredményét.

(3) A helyi választási bizottság az egyéni választókerületben és a kompenzációs listán mandátumot szerzett képviselőknek a kompenzációs listás választás eredményének jogerőre emelkedését követő három napon belül adja át a megbízólevelet.

307/O. § ^*  (1) ^*  A vármegyei közgyűlési, a fővárosi közgyűlési és a főpolgármester-választás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyv egy példányát a helyi választási iroda legkésőbb a szavazást követő napon 10 óráig a területi választási irodához szállítja.

(2) ^*  A területi választási bizottság a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján megállapítja a vármegyei közgyűlési, a fővárosi közgyűlési és a főpolgármester-választás eredményét.

(3) ^* 

138/K. ^*  A jogorvoslat

307/P. § ^*  (1) A helyi választási bizottság dönt

a) a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos kifogásról,

b) minden olyan kifogásról, amely kifejezetten az egyéni listás, az egyéni választókerületi, a kompenzációs listás vagy a polgármester-választáshoz kapcsolódik.

(2) A területi választási bizottság dönt

a) ^*  minden olyan kifogásról, amely kifejezetten a vármegyei vagy fővárosi önkormányzati választáshoz vagy a főpolgármester-választáshoz kapcsolódik,

b) minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az (1) bekezdés alá, és az elkövetés helye a területi választási bizottság illetékességi területén található,

c) a helyi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről.

(3) A Nemzeti Választási Bizottság dönt

a) minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az (1) vagy a (2) bekezdés alá, és az elkövetés helye nem határozható meg,

b) a területi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről.

307/Q. § ^*  A helyi választási iroda vezetőjének az egyéni választókerületek kialakításáról és felülvizsgálatáról szóló határozata ellen a közzétételének időtartama alatt nyújtható be bírósági felülvizsgálati kérelem. A kérelmet a törvényszék bírálja el.

307/R. § ^*  A kompenzációs listás eredmény megállapítása elleni fellebbezést csak az egyéni választókerületi eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet benyújtani.

138/L. ^*  A megválasztott képviselő lemondása

307/S. § ^*  A szavazás napját követően a képviselő-testület megalakulásáig a megválasztott képviselő az illetékes választási bizottsághoz intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le.

138/M. ^*  A megüresedett egyéni választókerületi mandátum betöltése

307/T. § ^*  Ha az egyéni választókerületben megválasztott képviselő megbízatása megszűnése esetén a mandátumot a jelölő szervezet által megnevezett jelölt szerzi meg, akkor a jelölő szervezet legkésőbb a mandátum megüresedésétől számított harmincadik napon jelentheti be a választási bizottságnál a mandátumot szerző jelöltet.

XV. FEJEZET

A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA

308. § ^*  A nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán e törvény I–XII. Fejezetét, továbbá a 307/D. §, a 307/E. §, a 307/F. § (3) és (4) bekezdése és a 307/L. § (2) és (3) bekezdés rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

139. A választás kitűzése

309. § (1) ^*  A nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását a Nemzeti Választási Bizottság legkésőbb a szavazás napja előtti hatvankilencedik napon, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjára tűzi ki.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők időközi választását a helyi választási bizottság, a területi nemzetiségi önkormányzati képviselők időközi választását a területi választási bizottság, az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők időközi választását a Nemzeti Választási Bizottság tűzi ki.

140. A választási eljárás költségei

310. § ^*  (1) Az időközi választás előkészítésének és lebonyolításának költségeit a nemzetiségi önkormányzat költségvetéséből kell biztosítani, ha az időközi választást azért kell megtartani, mert

a) a képviselő-testületet, közgyűlést feloszlatták,

b) a képviselő-testület, közgyűlés kimondta feloszlását.

(2) A nemzetiségi önkormányzat az (1) bekezdés szerinti időközi választás költségeit – annak kitűzését megelőzően – az időközi választás kitűzésére hatáskörrel rendelkező választási bizottság mellett működő választási iroda számára megelőlegezi.

141. A választási szervek

311. § (1) A nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a következő választási bizottságok működnek:

a) Nemzeti Választási Bizottság,

b) területi választási bizottság,

c) helyi választási bizottság,

d) szavazatszámláló bizottság.

(2) A választási bizottságba a jelölő szervezet nem bízhat meg tagot.

(2a) ^*  Az azon nemzetiséghez tartozó jelölő szervezet, amelynek települési önkormányzati választására a településen sor kerül, a szavazóhelyiségbe egy megfigyelőt bízhat meg. Megfigyelő csak a központi névjegyzékben a nemzetiség választópolgáraként nyilvántartott választópolgár lehet. Megfigyelő nem lehet a 18. § (1) bekezdés a)–e), valamint g) és h) pontja szerinti személy, továbbá választási bizottság, választási iroda tagja. A megfigyelőre egyebekben az 5. § (4) és (5) bekezdésének, a 29–31. §, valamint a 32. § (3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) ^* 

142. ^* 

312. § ^* 

143. A névjegyzék

313. § ^*  A választópolgár azon településen szerepelhet a szavazóköri névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként, ahol a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának szavazóköri névjegyzékében szerepel vagy – időközi választás esetén – szerepelhet.

314. § ^*  (1) ^*  Az értesítő, valamint a szavazóköri névjegyzék tartalmazza a választópolgár nemzetiségének megnevezését is, ha a választópolgár legkésőbb a szavazást megelőző kilencedik napon benyújtott kérelme alapján szerepel nemzetiségi választópolgárként a központi névjegyzékben.

(2) ^*  Ha legkésőbb a szavazást megelőző kilencedik napon a választópolgár kérelmére a választópolgár nemzetiséghez tartozását a Nemzeti Választási Iroda törli a központi névjegyzékből, a szavazóköri névjegyzékből a választópolgár nemzetiségi adatát törölni kell.

315. § ^*  Nemzetiségi választópolgárként azt a választópolgárt kell felvenni a szavazóköri névjegyzékbe, aki legkésőbb a szavazást megelőző kilencedik napon benyújtott kérelme alapján szerepel nemzetiségi választópolgárként a központi névjegyzékben.

144. A jelölt- és listaállításhoz szükséges ajánlások számának megállapítása

316. § A jelölt, lista állításához szükséges ajánlások számát a választást kitűző határozatban, egész számra felfelé kerekítve kell megállapítani.

145. ^*  Az ajánlás

317. § ^*  (1) A jelöltnek az ajánlóív igénylésekor arról is nyilatkoznia kell, hogy

a) a nemzetiség képviseletét vállalja és

b) a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri.

(2) ^*  A választási iroda a jelöltek nyilvántartásában ellenőrzi, hogy a jelölt a nemzetiségi önkormányzati képviselők megelőző két általános választásán, valamint az azokat követő időközi választásokon nem volt jelölt más nemzetiség önkormányzatának választásán.

(3) Az ajánlóív a nemzetiség megjelölését is tartalmazza.

(4) A választási iroda

a) az ajánlóív átadásával egyidejűleg,

b) a jelölő szervezet kérésére a szavazást megelőző harmincnyolcadik és tizenharmadik napon, a 89. § (1) bekezdése szerint az adatai kiadását megtiltó választópolgárok adatainak kivételével

ingyenesen átadja a jelölő szervezet számára a névjegyzékben a nemzetiség választópolgáraként szereplő választópolgárok nevét, lakcímét, életkorát és nemét. ^* 

(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti adatszolgáltatás adatait kizárólag az ajánlások gyűjtése, a (4) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatás adatait kizárólag közvetlen politikai kampány céljára lehet felhasználni. Az adatszolgáltatás adatainak kezelésére a 155. §-ban és a 218. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell.

146. A jelölt bejelentése

318. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzati jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző harmincnegyedik napon kell bejelenteni.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzati jelöltet a helyi választási bizottság veszi nyilvántartásba.

(3) ^* 

(4) ^* 

147. A lista bejelentése

319. § ^*  (1) A területi és az országos nemzetiségi önkormányzati választáson állított listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincharmadik napon kell bejelenteni.

(2) A területi nemzetiségi önkormányzati választáson állított listát és az azon szereplő jelölteket a területi választási bizottság, az országos nemzetiségi önkormányzati választáson állított listát és az azon szereplő jelölteket a Nemzeti Választási Bizottság veszi nyilvántartásba.

(3) ^*  A 317. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit a listán állított jelöltekre is alkalmazni kell.

320. § (1) A lista állításánál a jelölő szervezet – a lista nyilvántartásba vételéig bejelentett – települési nemzetiségi önkormányzati jelöltjeinek számát kell figyelembe venni, kivéve azt a jelöltet, akinek nyilvántartásba vételét a helyi választási bizottság elutasította.

(2) ^*  A választási iroda törli a nyilvántartásból a listát, ha a jelölő szervezet jogerősen nyilvántartásba vett és nem törölt, valamint a bejelentett, de még jogerősen el nem bírált települési nemzetiségi önkormányzati jelöltjeinek száma együttesen nem éri el a nemzetiségek jogairól szóló törvényben foglalt minimumot.

148. A szavazólap adattartalma

321. § (1) Külön szavazólap szolgál a települési, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzat megválasztására.

(2) A szavazólap tartalmazza a nemzetiség megnevezését is.

(3) A szavazólapon az 5. mellékelt a)–f) és k) pontja, illetve a 6. melléklet a)–f) és k) pontja szerinti szöveget, valamint a nemzetiség megnevezését a nemzetiség nyelvén is fel kell tüntetni.

(4) ^* 

149. A szavazási levélcsomag eljuttatása a levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgárok számára

322. § ^* 

150. Szavazás

323. § ^*  (1) A szavazatszámláló bizottság a nemzetiségi választópolgárként névjegyzékben szereplő választópolgár részére nemzetiségének települési, területi, illetve országos nemzetiségi önkormányzati szavazólapját adja át.

(2) A választópolgár a szavazólapokat olyan borítékba helyezi, amelyen a nemzetiség megjelölése fel van tüntetve. A borítékot a választópolgár lezárja.

151. A szavazatok továbbítása ^* 

323/A. § ^*  (1) A szavazatszámláló bizottság a borítékokat – azok felbontása nélkül – nemzetiségenként külön szállítóborítékba zárja, és a szállítóborítékokat a helyi választási irodához szállítja.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a 327. § (1) bekezdése szerinti szavazólapokat tartalmazó borítékokat

a) az egy szavazókörös településen a szavazatszámláló bizottság hatáskörében eljáró helyi választási bizottság nem zárja szállítóborítékba és nem szállítja a helyi választási irodához,

b) a helyi választási iroda székhelyétől eltérő településen működő szavazatszámláló bizottság közvetlenül a helyi választási bizottsághoz szállítja.

(3) A helyi választási iroda a területi választási irodához szállítja a 327. § (2) bekezdése szerinti szavazólapokat tartalmazó szállítóborítékokat.

324. § ^* 

152. A szavazatszámlálás nyilvánossága

325. § ^* 

153. A szavazatszámlálás

326. § ^*  (1) A szavazatszámlálásra és a jegyzőkönyvek elkészítésére vonatkozó szabályokat nemzetiségenként, valamint a települési, a területi és az országos nemzetiségi választás tekintetében külön-külön kell alkalmazni.

(2) A lezáratlan borítékban lévő, valamint a borítékon kívül található szavazólapok érvénytelenek.

154. ^*  A szavazatok megszámlálása

327. § ^*  (1) Azon nemzetiség települési, területi listás és országos listás szavazólapjait, amelynek települési nemzetiségi önkormányzati választására sor kerül a településen, a helyi választási bizottság számlálja meg.

(2) Azon nemzetiség területi listás és országos listás szavazólapjait, amelynek települési nemzetiségi önkormányzati választására nem kerül sor a településen, a területi választási bizottság számlálja meg.

(3) ^*  Több szavazókörös településen a helyi választási bizottság a szavazatszámlálás elvégzéséhez igénybe veheti póttagja, választott szavazatszámláló bizottsági tag, továbbá a helyi választási iroda tagjainak közreműködését. A területi választási bizottság a szavazatszámlálás elvégzéséhez igénybe veheti póttagja, továbbá a területi választási iroda tagjainak közreműködését.

155. A választás eredményének megállapítása

328. § A települési nemzetiségi önkormányzati választás eredményét a helyi választási bizottság állapítja meg.

329. § (1) ^*  A 327. § (1) bekezdése szerinti szavazatszámlálás eredményéről kiállított jegyzőkönyvek egy-egy példányát a helyi választási iroda legkésőbb a szavazást követő harmadik napon eljuttatja a területi választási irodához.

(2) ^*  A területi választási bizottság a területi listás szavazólapok megszámlálásáról az (1) bekezdés szerint kiállított jegyzőkönyvek és az általa végzett szavazatszámlálás eredményét megállapító jegyzőkönyv alapján megállapítja a területi nemzetiségi önkormányzati választás eredményét.

(3) ^*  A területi választási bizottság az országos listás szavazólapok megszámlálásáról az (1) bekezdés szerint kiállított jegyzőkönyvek és az általa végzett szavazatszámlálás eredményét megállapító jegyzőkönyv alapján megállapítja az országos nemzetiségi önkormányzati választás területi részeredményét.

(4) A Nemzeti Választási Bizottság a területi választási bizottságoknak az országos nemzetiségi önkormányzati választás területi részeredményét megállapító jegyzőkönyvei alapján megállapítja az országos nemzetiségi önkormányzati választás eredményét.

156. A jogorvoslat

330. § (1) A helyi választási bizottság dönt

a) a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos kifogásról,

b) minden olyan kifogásról, amely kifejezetten a települési nemzetiségi önkormányzati választáshoz kapcsolódik.

(2) A területi választási bizottság dönt

a) minden olyan kifogásról, amely kifejezetten a területi nemzetiségi önkormányzati választáshoz kapcsolódik,

b) minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az (1) bekezdés b) pontja alá, és az elkövetés helye a területi választási bizottság illetékességi területén található,

c) a helyi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről.

(3) A Nemzeti Választási Bizottság dönt

a) minden olyan kifogásról, amely kifejezetten az országos nemzetiségi önkormányzati választáshoz kapcsolódik,

b) minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az (1) bekezdés b) pontja vagy a (2) bekezdés a) pontja alá, és az elkövetés helye nem határozható meg,

c) a területi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről.

156/A. ^*  Időközi választás

330/A. § ^*  Az időközi választásra – a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek egész településre kiterjedő időközi választásával azonos napon tartott időközi választás kivételével – egy külön szavazókört kell kialakítani, amelynek területe az egész települést magában foglalja. A jegyzőkönyvvezetők számát a helyi választási iroda vezetője állapítja meg.

XVI. FEJEZET

AZ EURÓPAI PARLAMENT TAGJAINAK, VALAMINT A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK, TOVÁBBÁ A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK KÖZÖS ELJÁRÁSBAN TARTOTT VÁLASZTÁSA ^* 

331. § ^*  (1) ^*  A közös eljárásban az Európai Parlament tagjainak választására az I–XII. Fejezetet, a XIV. Fejezetet, a XV. Fejezetet, továbbá a 244. § (2) bekezdését, a 245. § (2)–(5) bekezdését, a 247. § (1) és (3) bekezdését, a 250. § (1), (3), (4) és (6)–(8) bekezdését, a 251. §-t, a 257. § (3) bekezdését, a 257/A. §-t, a 257/B. §-t, a 258. § (1) bekezdését, a 259–263. §-t, a 266–270. §-t, a 271. § (2) bekezdését, a 272–281. §-t, a 283–285. §-t, a 288–291. §-t, a 293. §-t, valamint a 295. §-t az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A közös eljárásban nem kell alkalmazni a 302. §-t, a 303. §-t, a 304. §-t, a 307/C. §-t, a 307/D. § (2) bekezdését; továbbá a 307/P. §-t, a 309. § (2) bekezdését, a 310. §-t, a 311. § (1) bekezdését, a 330. §-t és a 330/A. §-t.

(3) Ha az Európai Parlament tagjainak választására és az országgyűlési képviselők általános választására ugyanazon napon kerül sor, a 247. § (2) bekezdését, a 257. § (2) bekezdését, a 271. § (1) bekezdését, a 282. §-t, a 286. §-t, a 287. §-t, a 292. §-t, a 294. §-t, a 296. §-t és a 297. §-t az Európai Parlament tagjainak választására is alkalmazni kell. Ebben az esetben a 333. §-t, a 341/A. §-t, a 342. §-t, a 343. § (2) bekezdését és a 345. §-t nem kell alkalmazni.

157. A választás kitűzése

332. § (1) ^* 

(2) ^*  A választást az Európai Unió által meghatározott időszakon belüli vasárnapra kell kitűzni. Ha az Európai Unió által meghatározott időszakon belüli vasárnap a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, húsvét- vagy pünkösdvasárnapra esik, az Európai Parlament tagjainak választását az Európai Unió által meghatározott időszakon belüli másik napra kell kitűzni.

158. A választási szervek

333. § ^*  (1) A közös eljárásban a következő választási bizottságok működnek:

a) Nemzeti Választási Bizottság,

b) területi választási bizottság,

c) helyi választási bizottság,

d) szavazatszámláló bizottság.

(2) A helyi választási bizottságba a 28. § (3) bekezdésében megnevezetteken túl az Európai Parlament tagjainak választásán listát állító jelölő szervezetek további egy-egy tagot bízhatnak meg. E megbízásra is a 29. § (2)–(3) bekezdését kell alkalmazni.

158/A. ^*  A levélben szavazók névjegyzéke az Európai Parlament tagjainak választásán ^* 

333/A. § ^*  A polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásban nem szereplő választópolgár csak abban az esetben vehető fel a levélben szavazók névjegyzékébe, ha legkésőbb a szavazást megelőző huszonötödik napon benyújtott kérelme alapján a lakcíme szerepel a központi névjegyzékben.

159. Az Európai Unió más tagállama állampolgárának névjegyzékbe vétele iránti kérelem

334. § ^*  (1) Az Európai Unió más tagállamának állampolgára legkésőbb a szavazást megelőző tizenhatodik napon kérheti, hogy központi névjegyzékbe vétele az Európai Parlament tagjainak választására is kiterjedjen. A kérelemnek tartalmaznia kell ^* 

a) a választópolgár nyilatkozatát, hogy szavazati jogát csak Magyarországon gyakorolja,

b) ha alkalmazható, akkor annak a településnek vagy választókerületnek a megjelölését, amelynek névjegyzékébe az állampolgársága szerinti tagállamban legutóbb felvették.

(2) Az Európai Unió más tagállamának az Európai Parlament tagjainak választására is kiterjedő hatállyal központi névjegyzékben szereplő állampolgára legkésőbb a szavazást megelőző tizedik napon kérheti, hogy központi névjegyzékbe vétele az Európai Parlament tagjainak választására ne terjedjen ki.

160. Az Európai Unió más tagállama állampolgárának névjegyzékbe vétele

335. § ^*  (1) ^*  A Nemzeti Választási Iroda legkésőbb a szavazást megelőző tizenötödik napig értesíti az Európai Unió tagállamainak az európai parlamenti választás során ezen adatok fogadására hatáskörrel rendelkező központi szerveit azokról az állampolgáraikról, akik az Európai Parlament tagjai választásának szavazóköri névjegyzékében szerepelnek. Az értesítés a választópolgár következő adatait tartalmazza:

a) név,

b) nem,

c) születési hely és idő,

d) állampolgárság,

e) az a település vagy választókerület, amelynek névjegyzékében az érintett az állampolgársága szerinti államban utoljára szerepelt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás – az érintett tagállam kérése alapján – tartalmazhatja a választópolgár központi névjegyzékben szereplő egyéb személyes adatait is.

161. A választójogukat más uniós tagállamban gyakorló választópolgárok törlése

336. § ^*  Az Európai Parlament tagjainak választására az Európai Unió más tagállamában névjegyzékbe vett magyar állampolgárokról kapott értesítés alapján az érintett választópolgárokat a Nemzeti Választási Iroda törli az Európai Parlament tagjai választásának szavazóköri névjegyzékből és a levélben szavazók névjegyzékéből.

162. Adatszolgáltatás a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásából

337. § ^*  A Nemzeti Választási Iroda az Európai Unió tagállamának az európai parlamenti választás során az adatkezelésre jogosult, illetékes szerve kérésére öt napon belül adatot szolgáltat a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásából az európai parlamenti választáson az érintett tagállamban névjegyzékbe vételét kérő vagy jelöltként induló magyar állampolgár választójogáról.

162/A. ^*  Az átjelentkezés

337/A. § ^*  (1) Az átjelentkezésre irányuló kérelmet legkésőbb a szavazást megelőző kilencedik napon lehet benyújtani.

(2) Az átjelentkező választópolgár

a) az (1) bekezdés szerinti határidőig módosíthatja vagy

b) a szavazást megelőző második napon 10 óráig visszavonhatja

átjelentkezési kérelmét.

(3) Ha az átjelentkező választópolgár a 250. § és a 307/A. § szerinti átjelentkezés feltételeinek is megfelel, akkor

a) ha a tartózkodási helye szerinti településre jelentkezik át, mindhárom választáson a 307/B. § (1) bekezdése szerinti szavazókör névjegyzékébe kell felvenni,

b) ha a tartózkodási helye szerinti településtől eltérő településre jelentkezik át, az Európai Parlament tagjainak választására a 250. § (4) bekezdése szerinti szavazókör névjegyzékébe kell felvenni, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán és a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán azonban a lakóhelye vagy a 102. § (3) bekezdése szerinti szavazókör névjegyzékében szerepel.

162/B. ^*  A jelölő szervezet bejelentése

337/B. § ^*  A jelölő szervezetet a területi választási bizottság vagy a Nemzeti Választási Bizottság – amelynél a jelölő szervezetet bejelentették – veszi nyilvántartásba.

163. Az Európai Parlament tagjainak választásán állított lista bejelentése ^* 

338. § (1) ^*  A listát legkésőbb a szavazást megelőző harminchetedik napon kell bejelenteni.

(2) A listát a Nemzeti Választási Bizottság veszi nyilvántartásba.

(3) ^*  A lista ajánlására a 120. § (1)–(2) bekezdése, valamint a 121–127. § rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(3a) ^*  A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár az ajánlóívre a személyi azonosítója és a lakcíme helyett a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa számát és a születési idejét is rávezetheti.

(4) ^* 

339. § ^*  (1) Az Európai Unió más tagállama állampolgárának jelöltként történő bejelentéséhez csatolni kell a jelölt nyilatkozatát, amely tartalmazza

a) állampolgárságát, lakcímét, születési helyét és idejét, legutóbbi lakóhelyének címét az állampolgársága szerinti államban,

b) hogy az Európai Parlament tagjainak választásán csak Magyarországon indul jelöltként,

c) azon település vagy választókerület megjelölését, amelynek névjegyzékében az érintett az állampolgársága szerinti tagállamban legutóbb szerepelt,

d) hogy az állampolgársága szerinti tagállamban nem áll olyan rendelkezés hatálya alatt, amely szerint nem választható.

(2) Az Európai Unió más tagállama állampolgárának jelöltként történő bejelentésekor a Nemzeti Választási Iroda a jelölt állampolgársága szerinti tagállam illetékes hatóságát értesíti az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatról, és kéri annak igazolását, hogy a jelölt az állampolgársága szerinti tagállamban nem áll olyan rendelkezés hatálya alatt, amely szerint nem választható.

(3) A Nemzeti Választási Iroda a 2. melléklet a) és c) pontja szerinti adatok megküldésével – a nyilvántartásba vétel jogerőre emelkedését követő három napon belül – tájékoztatja az Európai Unió tagállamainak illetékes szerveit azokról az állampolgáraikról, akiket a Nemzeti Választási Bizottság jelöltként nyilvántartásba vett.

340. § ^*  A Nemzeti Választási Bizottság elutasítja annak a jelöltnek a nyilvántartásba vételét, illetve a Nemzeti Választási Iroda törli a jelöltek közül azt, ^* 

a) akit az Európai Unió más tagállamában jelöltként nyilvántartásba vettek,

b) aki a 339. § (2) bekezdés szerinti megkeresésre a jelölt állampolgársága szerinti tagállam illetékes hatóságától kapott válasz szerint nem rendelkezik választójoggal.

164. Szavazás ^* 

341. § ^*  Ha a külképviseletről érkezett urnában lezáratlan boríték van, az le nem adott szavazatnak számít, és külön kell csomagolni.

341/A. § ^*  Nem vehető fel az Európai Parlament tagjai választásának szavazóköri névjegyzékébe és nem szavazhat az Európai Parlament tagjai választásán személyesen az a választópolgár, aki a választás napját megelőző hetedik napot követően magyarországi lakcímet létesített, és ^* 

a) számára a Nemzeti Választási Iroda a 277. § (1) bekezdése szerint megküldte a szavazási levélcsomagot, vagy

b) a szavazást megelőző tizenötödik és hetedik nap közötti bármely napon szerepelt a levélben szavazók névjegyzékében, és a szavazólap személyes átvételét kérte.

165. A szavazatszámlálás

342. § ^*  A külképviseleten leadott szavazatokat a Nemzeti Választási Bizottság felügyelete mellett a Nemzeti Választási Iroda számlálja meg. A számlálást nem lehet megkezdeni a szavazás napján 19 órát megelőzően.

166. A választás eredményének megállapítása

343. § ^*  (1) A szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyv egy példányát a helyi választási iroda a Nemzeti Választási Irodához továbbítja.

(2) ^*  A Nemzeti Választási Bizottság

a) a szavazóköri jegyzőkönyvek,

b) a külképviseleti szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv és

c) a levélben szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv

alapján legkésőbb a szavazást követő tizenkilencedik napon megállapítja az Európai Parlament tagjai választásának eredményét. ^* 

344. § ^*  A szavazáson megjelent választópolgárok számának kivételével az Európai Parlament tagjai választásának nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat, valamint a választási eredményt csak azt követően lehet közzétenni, hogy a szavazás az Európai Unió valamennyi tagállamában befejeződött.

167. A jogorvoslat

345. § ^*  (1) A helyi választási bizottság dönt

a) a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos kifogásról,

b) minden olyan kifogásról, amely kizárólag az egyéni listás, az egyéni választókerületi, a kompenzációs listás, a települési nemzetiségi vagy a polgármester-választáshoz kapcsolódik,

c) az Európai Parlament tagjainak választásához kapcsolódó, kizárólag a helyi választási bizottság illetékességi területét érintő kifogásról.

(2) A területi választási bizottság dönt

a) ^*  minden olyan kifogásról, amely kifejezetten a vármegyei vagy fővárosi önkormányzati választáshoz, a főpolgármester-választáshoz vagy a területi nemzetiségi választáshoz kapcsolódik,

b) minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az (1) bekezdés alá, és kizárólag a területi választási bizottság illetékességi területét érinti,

c) a helyi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről, valamint a helyi választási iroda vezetőjének a 32. § (3) bekezdés alapján hozott határozata elleni kifogás tárgyában hozott döntése elleni fellebbezésről.

(3) A Nemzeti Választási Bizottság dönt

a) minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az (1) vagy a (2) bekezdés alá, és az elkövetés helye nem határozható meg,

b) a területi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről.

(4) ^*  A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának eredménye elleni bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a Kúria legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított nyolcadik napon dönt.

167/A. ^*  A megválasztott képviselő lemondása

345/A. § ^*  A szavazás napját követően az Európai Parlamentnek a mandátum érvényességét megállapító határozata meghozataláig a megválasztott képviselő a Nemzeti Választási Bizottsághoz intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le.

ZÁRÓ RÉSZ

XVII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

168. Felhatalmazó rendelkezések

346. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályait, ^* 

b) a választási eljárásban használandó nyomtatványokat, ^* 

c) a választási eljárás határidőit és határnapjait, ^* 

d) a választási eredmény országosan összesített adatainak körét, ^* 

e) a választási költségek normatíváit, tételeit, elszámolási és belső ellenőrzési rendjét, ^* 

f) a Nemzeti Választási Bizottság kivételével a választási bizottságok tagjait megillető tiszteletdíj és a választási irodák tagjait megillető díjazás összegét, ^* 

g) a médiatartalom-szolgáltató képviseletében eljáró személy e minőségének igazolására használható okiratokat,

h) a bírság megfizetésének részletes szabályait,

i) ^*  azon településeket és külképviseleteket, ahol a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár – kérelmére – átveheti a szavazási levélcsomagot, ^* 

j) ^*  a fővárosi és vármegyei kormányhivatal választásokkal összefüggő informatikai feladatai ellátásának részletes szabályait, ^* 

k) ^*  a Nemzeti Választási Bizottság választott tagjai – a Nemzeti Választási Bizottság működése kapcsán felmerülő – indokolt és igazolt költségeinek körét és a megtérítésre vonatkozó szabályokat,

l) ^*  a 310. § (2) bekezdése szerinti megelőlegezés részletes szabályait. ^* 

169. Hatályba léptető rendelkezések

347. § Ez a törvény a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

170. A jogszabály rövidítésének meghatározása

348. § E törvény rövidítése: „Ve.”.

171. Átmeneti rendelkezések

349. § (1) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni

a) az országgyűlési képviselők e törvény hatálybalépését követő első általános választását megelőző időközi országgyűlési választásokon,

b) ^*  a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek e törvény hatálybalépését követő első általános választását megelőző időközi önkormányzati választásokon,

c) az országos és helyi népszavazásról, az országos és helyi népi kezdeményezésről, valamint a polgári kezdeményezésről szóló törvény hatálybalépéséig az országos és helyi népszavazásokra, az országos és helyi népi kezdeményezésekre, valamint a polgári kezdeményezésekre,

d) a nemzetiségi önkormányzatok e törvény hatálybalépését követő első általános választását megelőzően a területi és országos nemzetiségi önkormányzatok időközi választására, és a területi és országos nemzetiségi önkormányzati mandátum megüresedése esetén a mandátum betöltésére,

e) az Európai Parlament tagjainak e törvény hatálybalépését követő első általános választását megelőzően az európai parlamenti mandátum megüresedése esetén a mandátum betöltésére.

(1a) ^*  Az európai polgári kezdeményezésre az 1997. évi C. törvény 48. § (1) és (3) bekezdését, X. Fejezetét, valamint 148/B. § (2)–(4) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a 148/B. § (3) bekezdésének alkalmazása során a támogató nyilatkozatot aláíró polgár uniós állampolgárságát, valamint azt is meg kell állapítani, hogy az Európai Parlament tagjai választására az állampolgársága szerinti tagállamban jogosító korhatárt a támogató nyilatkozat aláírásakor elérte-e.

(1b) ^*  Az 1997. évi C. törvény 16. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy amennyiben a választópolgár lakcímének változását a járási hivatal vezeti át a személyiadat- és lakcímnyilvántartáson, a helyi választási iroda vezetője a választópolgárt a lakcímváltozástól számított öt napon belül veszi fel a névjegyzékbe.

(2) Az 1997. évi C. törvényben az Országos Választási Bizottság számára megállapított hatáskört a Nemzeti Választási Bizottság, az Országos Választási Iroda számára megállapított hatáskört a Nemzeti Választási Iroda látja el.

(3) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 99/E. §-a szerinti nyilvántartás adatait az e törvény hatályba lépését követő tizenöt napon belül meg kell semmisíteni.

(4) ^*  A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásába fel kell venni azt a polgárt is, aki 2012. január 1-jén jogerős ítélet alapján a cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt állt, és a bíróság még nem döntött a választójogból való kizárása kérdésében. A választójog fennálltának megállapítására irányuló per megindítására a 13/A. § (4) bekezdését kell alkalmazni.

350. § ^*  (1) ^*  A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. évi általános választásán és az azt követő időközi választásokon a nemzetiségi jelöltnek arról is nyilatkoznia kell, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, továbbá a nemzetiségi önkormányzati képviselők megelőző két általános választásán, valamint az azokat követő időközi választásokon nem volt más nemzetiség nemzetiségi jelöltje. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választását megelőzően a 307/F. § (2) bekezdését nem kell alkalmazni.

(2) A nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. évi általános választásán és az azt követő időközi választásokon a jelöltnek arról is nyilatkoznia kell, hogy a nemzetiségi önkormányzati képviselők megelőző két általános választásán, valamint az azokat követő időközi választásokon nem volt más nemzetiség jelöltje. A nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi általános választását megelőzően a 318. § (4) bekezdését nem kell alkalmazni.

(3) ^*  A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, illetve a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi általános választásán és az azt követő időközi választásokon a 307/G. § (4) bekezdésének, illetve a 317. § (2) bekezdésének alkalmazása során a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek és a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. évi általános választását megelőző választásokat nem kell vizsgálni.

351. § (1) A szavazóköröket első alkalommal 2013. július 31-ig kell kialakítani.

(1a) ^*  A helyi önkormányzati választások választókerületeit első alkalommal 2014. március 31-ig kell kialakítani.

(2) A központi névjegyzékbe való felvételt, valamint a 85. § (1) bekezdés szerinti adat bejegyzését 2013. november 1. napjától lehet kérni. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a központi névjegyzékbe való felvételére irányuló kérelmet levélben már 2013. augusztus 1-től benyújthatja; a 2013. november 1-jét megelőzően így benyújtott kérelmet a Nemzeti Választási Iroda 2013. november 30-ig bírálja el.

(3) A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár, valamint a Magyarországon élő, lakcímmel nem rendelkező választópolgár a 85. § (1) bekezdés szerinti adat bejegyzését 2014. január 1-jét követően kérheti.

352. § (1) A Nemzeti Választási Bizottság tagjait első alkalommal az e törvény hatálybalépését követő szeptember hónapban kell megválasztani.

(2) Az e törvény hatályba lépésekor működő Országos Választási Bizottság tagjainak megbízatása az (1) bekezdés szerint megválasztott Nemzeti Választási Bizottság alakuló üléséig tart.

353. § ^*  2013-ban az országgyűlési képviselők időközi választását nem lehet kitűzni szeptember 1-jét követő napra.

353/A. § ^*  E törvénynek az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi XXXVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépését követően kitűzött választásokon kell alkalmazni.

353/B. § ^*  E törvénynek az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2020. január 1-jét követően kitűzött választásokon kell alkalmazni.

353/C. § ^*  E törvénynek az egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXVII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésüket követően kitűzött választásokon kell alkalmazni.

353/D. § ^*  (1) A Nemzeti Választási Iroda elnöke és elnökhelyettese az e törvénynek az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvénnyel megállapított 57. § (1) bekezdése alkalmazásával – a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló állapot szerint – 2022. augusztus 5-ig tesz vagyonnyilatkozatot.

(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvény hatálybalépése napján a vagyonnyilatkozat kezelőjénél lévő, a Nemzeti Választási Iroda elnökével, illetve elnökhelyettesével közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek vagyonnyilatkozatát a vagyonnyilatkozat kezelője 2023. augusztus 1. napjáig őrzi.

(3) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulásakor hatályos szabályokat kell alkalmazni.

353/E. § ^*  (1) A Nemzeti Választási Iroda elnöke és elnökhelyettese az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvénnyel megállapított rendelkezéseknek megfelelően, az Európai Bizottság kérésére egyes törvényeknek a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében szükséges módosításáról szóló 2022. évi LVI. törvénnyel megállapított tartalommal és formában először – 2022. november 1. napján fennálló állapot szerint − 2023. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek vagyonnyilatkozatát is.

(2) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.

353/F. § ^*  (1) E törvénynek a választási eljárási szabályoknak az elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosításáról szóló 2023. évi XXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 8. § (2) bekezdés b) pontjától eltérően a Módtv. hatálybalépésének napja és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választásának napja közötti napra a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek időközi választása nem tűzhető ki és – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a már kitűzött választások elmaradnak.

(2) Ha a Módtv. hatálybalépését megelőzően kitűzött időközi választás esetén a Módtv. hatálybalépését megelőzően a választási kampányidőszak elkezdődött, a választást meg kell tartani.

(3) E törvénynek a Módtv.-vel megállapított 307/T. §-ában meghatározott határidő az (1) bekezdés alapján elmaradt időközi választás esetén a Módtv. hatálybalépése napján kezdődik.

353/G. § ^*  (1) E törvénynek a Módtv.-vel megállapított 8. § (2) bekezdés c) pontjától eltérően a Módtv. hatálybalépésének napja és a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi általános választásának napja közötti napra a nemzetiségi önkormányzati képviselők időközi választása nem tűzhető ki és – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a már kitűzött választások elmaradnak.

(2) Ha a Módtv. hatálybalépését megelőzően kitűzött időközi választás esetén a Módtv. hatálybalépését megelőzően a választási kampányidőszak elkezdődött, a választást meg kell tartani.

(3) E törvénynek a Módtv.-vel megállapított 307/T. §-ában meghatározott határidő az (1) bekezdés alapján elmaradt időközi választás esetén a Módtv. hatálybalépése napján kezdődik.

353/H. § ^*  E törvénynek az igazságosabb és arányosabb önkormányzati választások érdekében egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) által megállapított rendelkezéseit a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek Módtv1. hatálybalépését követően kitűzendő általános választásán kell először alkalmazni.

353/I. § ^*  A Fővárosi Választási Iroda vezetőjének a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek Módtv1. hatálybalépését követően kitűzött általános választásával összefüggésben a 306. § (2) bekezdése alapján hozott határozata hatályát veszti.

172. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

354. § ^*  (1) ^*  Az Általános rész – a 3. § 10. pontja, a 146. § a) pontja, a 147–147/F. §, a 74. alcím és a 233. § kivételével –, a 346. §, a 347. §, a 353/D. §, a 353/E. §, a 353/H. §, valamint az 1–6. és 9. melléklet az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 3. § 10. pontja, a 146. § a) pontja, a 147–147/F. § és a 74. alcím az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése, XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(3) A 233. § az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(4) ^*  A XIII. Fejezet, a 331. § (3) bekezdése, a 7. és a 8. melléklet az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(5) ^*  A XIV. Fejezet, a 331. § (1)–(2) bekezdése, a 333. §, a 162/A. alcím, a 162/B. alcím, a 345. §, a 353/F. § és a 353/I. § az Alaptörvény 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(6) ^*  A XV. Fejezet és a 353/G. § az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

173. Az Európai Unió jogának való megfelelés

355. § (1) ^*  A 90. §, a 334–337. §, a 339. §, a 340. § – az Alaptörvény XXIII. cikk (2) bekezdésével együtt – a Tanács az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 1993. december 6-i 93/109/EK irányelvének, valamint az azt módosító 2012. december 20-i 2013/1/EU irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) A 305. § – az Alaptörvény XXIII. cikk (2) bekezdésével együtt – a Tanács az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának a helyhatósági választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 94/80/EK irányelvének (1994. december 19.) való megfelelést szolgálja.

(3) ^*  A 332. § (2) bekezdése, 338. § (3a) bekezdése, 341/A. §, 343. § (2) bekezdése és 344. § – az Alaptörvény XXXIII. cikk (2) bekezdésével és az Európai Parlament tagjainak választásáról és jogállásáról szóló 2003. évi CXIII. törvénnyel együtt – az 1976. szeptember 20-i 76/787/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi határozathoz csatolt, az Európai Parlament tagjainak közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány módosításáról szóló 2018. július 13-i (EU, Euratom) 2018/994 tanácsi határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

174. Módosító rendelkezések

356–363. § ^* 

364. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 11. pontja a következő l) alponttal kiegészülve lép hatályba:

„l) a választási bizottság tagja;”

365–366. § ^* 

175. ^* 

367. § ^* 

1. melléklet a 2013. évi XXXVI. törvényhez ^* 

A szavazókörök és választókerületek nyilvántartásának adattartalma

A szavazókörök és választókerületek nyilvántartása tartalmazza:

a) az országgyűlési egyéni választókerületek sorszámát, a választókerületbe tartozó választópolgárok számát, a választókerületbe tartozó települések nevét, valamint azon települések esetében, amelyek több egyéni választókerületre oszlanak, a választókerületbe tartozó szavazókörök sorszámát,

b) a tízezernél több lakosú településeken a helyi önkormányzati egyéni választókerületek sorszámát, a választókerületbe tartozó választópolgárok számát, a választókerületbe tartozó szavazókörök sorszámát,

c) településenként az egyes szavazókörök sorszámát, a szavazókörbe tartozó címeket, a szavazókörbe tartozó választópolgárok számát, a szavazókör szavazóhelyiségének címét,

d) a 78. § szerint kijelölt szavazókör megjelölését, a 292. § (1) bekezdése szerint kijelölt szavazókör megjelölését,

e) a 281. § (1) bekezdése szerinti szavazatleadó hely címét,

f) a szavazóhelyiség akadálymentességére vonatkozó információt,

g) a szavazókörök és választókerületek térképes megjelenítését,

h) ^*  annak megjelölését, hogy – a legutóbbi népszámlálásnak a nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint – a településen melyik nemzetiséghez tartozó személyek száma éri el a huszonöt főt.

2. melléklet a 2013. évi XXXVI. törvényhez ^* 

A központi névjegyzék adattartalma

A központi névjegyzék tartalmazza

a) a választópolgár nevét, születési nevét,

b) a választópolgár személyi azonosítóját,

c) a választópolgár lakóhelyének és tartózkodási helyének címét,

d) a választópolgár anyja nevét,

e) a választópolgár születési helyét és idejét,

f) a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár esetében a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, ha nem rendelkezik személyi azonosítóval,

g) annak megjelölését, hogy a választópolgár mely választáson, mely választókerületben rendelkezik a szavazás jogával, mely választáson választható,

h) annak megjelölését, hogy melyik településen és egyéni választókerületben szerepelt a választópolgár a szavazóköri névjegyzékben a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek legutóbbi választásának napján,

i) az Európai Unió más tagállamának állampolgáraként az Európai Parlament tagjainak választására névjegyzékbe vett választópolgár esetében

ia) állampolgárságát,

ib) ha rendelkezésre áll, annak a településnek vagy választókerületnek a megjelölését, amelynek névjegyzékébe az állampolgársága szerinti tagállamban legutóbb felvették,

j) a nemzetiségi választópolgárként névjegyzékbe vett választópolgár esetében a kérelme benyújtásának, továbbá nemzetiségi választópolgárként történt névjegyzékbe vételének dátumát, valamint annak megjelölését, hogy a választópolgár

ja) mely nemzetiséghez tartozóként szerepel a névjegyzékben,

jb) nemzetiségi választópolgárként történt névjegyzékbe vétele az országgyűlési képviselők választására is kiterjed-e,

k) annak megjelölését, hogy a fogyatékossággal élő választópolgár milyen, a 88. § szerinti segítséget igényel,

l) a 89. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat tartalmát,

m) azon választókerület és a szavazókör megjelölését, amelyben a választópolgár a választójogát gyakorolhatja,

n) a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár központi névjegyzékbe vételének, illetve a 97. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott cselekmény központi névjegyzékben történt bejegyzésének dátumát,

o) a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár esetében

oa) az átvételre megjelölt település megjelölését, ha a szavazási levélcsomag személyes átvételét kérte,

ob) a postacímet, ha a szavazási levélcsomag postai kézbesítését kérte,

oc) a 92. § (4) bekezdése szerint bejelentett postacímét vagy elektronikus levélcímét,

p) a választópolgár jogállását,

q) a választópolgár 97. § (2) bekezdése szerinti törlésének okát és időpontját.

2/A. melléklet a 2013. évi XXXVI. törvényhez ^* 

A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásának adattartalma

A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása tartalmazza a polgár

a) nevét,

b) születési nevét,

c) személyi azonosítóját, ha azzal a polgár rendelkezik,

d) lakcímét,

e) anyja nevét,

f) születési helyét,

g) születési idejét,

h) aktív, illetve passzív választójoga hiányának tényét,

i) a 98. § (2) bekezdése szerint továbbított adatai adatforrásának megjelölését és

j) a polgár adatai törlésének okát és időpontját, a 98. § (4) bekezdésében meghatározott időpontig.

3. melléklet a 2013. évi XXXVI. törvényhez

A szavazóköri névjegyzék adattartalma

A szavazóköri névjegyzék tartalmazza

a) a választás megnevezését,

b) a szavazás napját,

c) a települést és a választókerületet,

d) a szavazókör sorszámát,

e) a szavazóhelyiség címét,

f) a választópolgár

fa) nevét,

fb) születési nevét,

fc)–fd) ^* 

fe) személyi azonosítóját,

ff) magyarországi lakcímét,

fg) által a 88. § szerint igényelt szavazási segítség megjelölését,

fh) ^* 

g) ^* 

h) a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok számát,

i) ^*  a 257. § (1b) bekezdésében foglalt esetben annak megjelölését, hogy a választópolgár csak egyéni választókerületi szavazólapon szavazhat.

4. melléklet a 2013. évi XXXVI. törvényhez ^* 

A jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásának adattartalma

A jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartása tartalmazza

a) a jelölő szervezet

aa) nevét és székhelyét,

ab) rövidített nevét,

ac) jelképét,

ad) típusát,

ae) bírósági nyilvántartási számát vagy törzskönyvi azonosítóját,

af) telefonszámát és elektronikus levélcímét,

ag) törvényes képviselőjének nevét, születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, képviseleti jogának terjedelmét, a joggyakorlás módját, megbízásának időtartamát, megbízása megszűnésének időpontját,

ah) meghatalmazott képviselőjének nevét, születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, továbbá meghatalmazásának esetleges területi korlátozását,

ai) nyilatkozatát arról, ha rövidített neve, jelképe feltüntetését kéri a szavazólapon,

aj) nyilatkozatát arról, ha neve, rövidített neve nemzetiségi nyelven való feltüntetését kéri a szavazólapon,

b) a jelölt

ba) nevét és lakcímét,

bb) személyi azonosítóját, ennek hiányában magyar hatóság által kiállított útlevelének vagy személyazonosító igazolványának vagy vezetői engedélyének számát,

bc) független jelölésének tényét vagy annak megjelölését, hogy melyik jelölő szervezet egyéni jelöltje, illetve melyik jelölő szervezet listáján szerepel,

bd) nyilatkozatát arról, ha több utóneve közül csak az egyik feltüntetését kéri, illetve a „dr” megjelölés feltüntetését nem kéri a szavazólapon,

be) nyilatkozatát arról, ha neve nemzetiségi nyelven való feltüntetését kéri a szavazólapon,

bf) foglalkozását a 157. § (2) bekezdése szerinti esetben,

c) a listát állító jelölő szervezetet,

d) a miniszter rendeletében meghatározott egyéb – személyes adatnak nem minősülő – adatokat,

e) annak megjelölését, hogy a jelölő szervezetet, jelöltet, listát melyik választásra vették nyilvántartásba, a jelölt melyik választókerületben indul, illetve a listát melyik választókerületben állították.

5. melléklet a 2013. évi XXXVI. törvényhez

Az egyéni szavazólap adattartalma

Az egyéni szavazólap tartalmazza

a) a „szavazólap” megjelölést,

b) a bélyegzőlenyomat elhelyezésére szolgáló terület megjelölését a szavazólap bal felső sarkában,

c) a választás megnevezését,

d) a szavazás napját,

e) a választókerület megjelölését,

f) annak megjelölését, hogy hány jelöltre lehet érvényesen szavazni,

g) a jelölt sorszámát,

h) a jelölt nevét,

i) a szavazásra szolgáló kört,

j) a jelölő szervezet nevét vagy a „független jelölt” megnevezést,

k) az érvényes szavazat formájára vonatkozó tájékoztatást.

6. melléklet a 2013. évi XXXVI. törvényhez

A listás szavazólap adattartalma

A listás szavazólap tartalmazza

a) a „szavazólap” megjelölést,

b) a bélyegzőlenyomat elhelyezésére szolgáló terület megjelölését a szavazólap bal felső sarkában,

c) a választás megnevezését,

d) a szavazás napját,

e) a választókerület megjelölését,

f) annak megjelölését, hogy csak egy listára lehet érvényesen szavazni,

g) a lista sorszámát,

h) a szavazásra szolgáló kört,

i) a jelölő szervezet nevét,

j) a listán szereplő első öt jelölt nevét,

k) az érvényes szavazat formájára vonatkozó tájékoztatást.

7. melléklet a 2013. évi XXXVI. törvényhez

A külképviseleti névjegyzék adattartalma

A külképviseleti névjegyzék tartalmazza

a) a választás megnevezését,

b) a szavazás napját,

c) a külképviselet megjelölését,

d) a választópolgár

da) nevét,

db) személyi azonosítóját,

dc) ^*  születési nevét,

dd)–df) ^* 

e) a választópolgár részére átadandó szavazólapok megjelölését,

f) a külképviseleti névjegyzékben szereplő választópolgárok számát.

8. melléklet a 2013. évi XXXVI. törvényhez ^* 

A levélben szavazók névjegyzékének adattartalma

A levélben szavazók névjegyzéke tartalmazza

a) a választás megnevezését,

b) a szavazás napját,

c) a választópolgár

ca) nevét, születési nevét, anyja nevét,

cb) személyi azonosítóját, ennek hiányában a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát,

cc) születési helyét és idejét,

cd) az átvételre megjelölt település megjelölését, ha a szavazási levélcsomag személyes átvételét kérte,

ce) a postacímet, ha a szavazási levélcsomag postai kézbesítését kérte,

cf) a 92. § (4) bekezdése szerint bejelentett postacímét, elektronikus levélcímét,

d) a levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgárok számát.

9. melléklet a 2013. évi XXXVI. törvényhez ^* 

A képviselők nyilvántartásának adattartalma

A képviselők nyilvántartása tartalmazza a képviselő

a) nevét,

b) születési nevét,

c) személyi azonosítóját, illetve a személyi azonosítóval nem rendelkező polgár személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát,

d) magyarországi lakcímét,

e) anyja nevét,

f) születési helyét,

g) születési idejét,

h) mandátuma fajtáját és a választókerület megjelölését,

i) mandátuma keletkezésének és megszűnésének napját, a szavazás napját,

j) mandátuma megszűnésének okát,

k) független jelölésének tényét vagy annak megjelölését, hogy melyik jelölő szervezet egyéni jelöltje volt, illetve melyik jelölő szervezet listáján szerepelt.

---