Címke: végrehajtási jog

A végrehajtás fő célja, hogy a végrehajtást kérő lehetőség szerint minél hamarabb az őt megillető követeléshez hozzájusson az adós önkéntes teljesítése elmaradása esetén, a végrehajtó által alkalmazott állami kényszer által. Az eljárási cselekmények láncolta során azonban bekövetkezhetnek olyan körülmények, melynek során a végrehajtás felfüggesztésének lehet helye. A dolgozat célja a végrehajtás felfüggesztése esetköreinek átfogó bemutatása, mely által áttekinthetővé válik, hogy milyen estekben kerülhet sor a végrehajtás felfüggesztésére, arra mely bíróságnak van hatásköre, illetve milyen eljárási szabályok betartásával szükséges eljárni a határozat meghozatala során. A Szerző bírósági titkár. Letöltés

A cikk az adós által a Vht. 48. § (3) és (6) bekezdésébe foglaltakalapján előterjeszthető kérelmekkel foglalkozik, röviden érintve a végrehajtást kérő és a zálogjogosultáltal előterjesztett kérelmeket is annak érdekében, hogy jól érzékelhető legyen az a különbség, ami akülönböző felek által előterjesztett felfüggesztés iránti kérelmeket megkülönbözteti egymástól. A Szerző bírósági titkár. Letöltés

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 2017. március 21. napján hatályba lépett módosítása jelentősen befolyásolta az adós lakóingatlanának árverésen történő értékesíthetőségét, hiszen az érvényesen tehető vételi ajánlat összegét 70%-ról 100%-ra emelte fogyasztóval kötött szerződésen alapuló követelés behajtása esetén, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt. Figyelemmel arra, hogy a módosítást követően az árverési hirdetményben feltüntetett lakóingatlanok utáni érdeklődés Magyarország egyes régióiban tovább csökkent, ezért kiemelten fontosnak tartom az ingóárverésekre vonatkozó jogszabályi háttér és a gyakorlatban felmerülő eshetőségek bemutatását, melyre kísérletet teszek tanulmányomban. A tanulmány...

A bírósági végrehajtás foganatosításával kapcsolatos kérdések közül a gyakorlatban viszonylag kevés szó esik az elévülésrõl, hiszen úgy gondolhatnánk, hogy egy régóta letisztult, részletesen szabályozott jogintézményrõl van szó. Ez az állítás, azonban csak részben igaz, hiszen a törvényszéki végrehajtó hatáskörébe tartozó bûnügyi követelések elévülése kapcsán számos szabályozatlan kérdés merül fel, melyre sem a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.), sem pedig a Polgári törvénykönyvrõl szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) nem ad kellõ választ. A gyakorlat próbálta kitölteni a jogszabályi kereteket, de egységes gyakorlatról – holott szükség lenne rá – ennek ellenére nem beszélhetünk. A Szerző törvényszéki végrehajtó. Letöltés

A tanulmány célja, hogy átfogó képet adjon a végrehajtás megszüntetéséről, arról, hogy a félnek mikor milyen tartalmú kérelmet kell benyújtania ahhoz, hogy az igényét érdemben elbírálják és ne elutasításba ütközzön. A tanulmányban megválaszolásra kerül az a kérdés is, hogy az adósnak mely esetekben kell pert indítani és mikor elegendő peren kívüli eljárásban kérelmet benyújtania a bírósághoz, illetve milyen egyéb lehetőségei vannak arra, hogy a sérelmesnek tartott végrehajtási eljárást leállítsa. A Szerző bírósági titkár. Letöltés