A tanulmány a biztosító helytállási kötelezettségének tartalmát, terjedelmét, mértékét fejtegeti a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény (Gfbt.) hatályos szabályozásán keresztül, a korábbi rendeleti szintű szabályozások és eseti döntések figyelembevételével, kitérve a vonatkozó szabályozás tekintetében az új és régi Ptk. összehasonlítására. Végül a kártalanítási számla helytállási kötelezettségének szabályait is ismerteti. A dolgozat hangsúlyt fektet a biztosító teljesítési kötelezettségét megalapozó üzembentartói minőségre, illetve arra, hogy mit takar a törvényszöveg azon kitétele, hogy “a gépjármű üzembentartása során okozott kár”. Lényeges pontként kitér a felelősség egyes kivételes határterületeire is. A Szerző bírósági titkár. Letöltés
Az elévülés szabályai
A dolgozat egy, az Új Ptk. szabályainak ismertetésével kapcsolatos speciálkollégium keretében íródott, ezért annak tematikája az Új Ptk. hatálybalépésével kapcsolatos – az elévülés jogintézményét érintő egyes – főbb változások bemutatására épül. Az írás ismerteti az elévülés, annak nyugvására és félbeszakítására vonatkozó egyes új szabályok mellett a korábbi Legfelsőbb Bíróság (1/2007. PJE határozat) és az Új Ptk. Kodifikációs Főbizottságának a mögöttes felelősséget érintő eltérő álláspontját. A Szerző a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi karának hallgatója. Letöltés
Az új Ptk. alapján diszpozitívvá váltak a társasági jogi szabályok
De milyen mértékben enged eltérést az új Kódex?
Pénzkövetelések érvényesítése szorosabb figyelem alatt
Az új Ptk.-val szigorodtak az elévülési idő megszakításának szabályai
Fogyasztási cikkekkel kapcsolatos szavatossági és jótállási igények
Megjelent a termékszavatosság eljárási szabályait tartalmazó tárcarendelet
Apai jogállás
Az új Ptk. jelentős változást hozott a keletkezés és megdöntés területén. - A polgári perek szabályairól
Az apai jogállás és az ehhez kapcsolódó perek szabályozásának változásai az új Ptk. hatálybalépése után
A 2014. március 15. napján hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv jelentős változást hozott az apai jogállás keletkezésének, és megdöntésének területén is. A tanulmány ezen a területen bekövetkező változásokra kíván rávilágítani, kitérve a kapcsolódó polgári perek szabályaira, és összevetve a korábbi, családjogi törvény (1952. évi IV. törvény, Csjt.) szerinti előírásokkal. A Szerző először az apai jogállás keletkezésének eseteit és feltételeit, majd az apaság bírói megállapításának módját, végül az apaság vélelmének megdöntése iránti pereket, azok speciális szabályait és az új lehetőségként megjelenő nemperes eljárást tárgyalja. A tanulmány kitér a vonatkozó alkotmánybírósági határozatokra, a szakértői bizonyítás módszerére, jogeseteken keresztül bemutatja a bírói gyakorlatot,...
