A most első olvasatban az Európai Parlament elé kerülő irányelvtervezet célja, hogy erősítse a nyilvánosan működő részvénytársaságok versenyképességét, védje a hitelezők és a kisebbségi részvényesek jogait, valamint biztosítsa a részvényesek egyenjogúságát.
publikáció
Az elismert, illetve a nem vitatott követelés fogalma a felszámolási eljárással kapcsolatos bírói gyakorlatban
A csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27. (2) a) pontja jelenleg hatályos szövege értelmében a bíróság az adós fizetésképtelenségét megállapítja – többek között – akkor is, ha nem vitatott vagy elismert tartozását az esedékességet követõ 60 napon belül nem egyenlítette ki. A bíróság tehát a fizetésképtelenség megállapítása során nem vizsgálja az adós tényleges vagyoni helyzetét, hanem csak azt, hogy a törvényben írt objektív körülmények valamelyike – így a fent írt körülmény – fennáll-e. Mivel a fizetésképtelenség megállapítása a felszámolási eljárás elrendelésével jár, az e rendelkezéshez kapcsolódó bírói gyakorlat ismerete igen fontos lehet...
Kidolgozásra került az európai részvényesek jogait egységesítő jogszabálytervezet
Az Európai Parlament és a Tanács irányelv-tervezetének elfogadása után a tervek szerint 2007 végéig a tagállamok jogrendjének részévé kell tenni azokat a szabályokat, amelyek az európai polgárok számára lehetővé teszik a részvénytulajdonosi jogok határoktól független gyakorlását.
Dr. Kovács Úr az első ügyvéd, aki elektronikusan intézi ügyfelei megbízásait
Dr. Kovács ügyvéd úr a 2005. szeptember 1-jén hatályba lépett Cégtörvény vonatkozó rendelkezései alapján – amely a 2003. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1997. évi CXLV. törvény a cégnyilvántartásról, cégnyilvánosságról, és a bírósági cégeljárásról – saját minősített tanúsítványának birtokában elektronikusan intézi ügyfelei ügyeit.
publikáció
Az elektronikus cégeljárásról
Az igazságügy-miniszter 2003 júliusában nyújtotta be az “elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történõ megismerésérõl” szóló törvényjavaslatot az Országgyûléshez. A bírósági (nemperes) eljárásban úttörõnek számító, 2003. évi LXXXI. tv-t 2003. november 6-án hirdették ki (Magyar Közlöny, 2003. évi 127. szám, eCtv). Rendelkezései fokozatosan lépnek életbe, elõször 2005. szeptemberétõl lesz lehetõség az on-line ügyintézésre. A cikk gyakorlati oldalról igyekszik áttekintést adni az elektronikus cégeljárással ismerkedõk számára. Eredetileg megjelent: Infokommunikáció és jog, 2005. augusztus. Letöltés
Elektronizálódik a cégbíróság
Az ügyvédek nem kényszerülnek személyes ügyintézésre, a cégbíróságoknak nem kell elektronikus irattá átalakítani a benyújtott anyagokat, s eltűnik a postai ügyintézés java is. A többi között ez várható az elektronikus cégeljárástól, mellyel már élhetnek az rt.-k és kft-k.
eCégeljárás, eCéginformáció a Magyarország.hu-n
A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 2005. szeptemberétől lehetővé teszi a cégbírósági elektronikus ügyintézést.
Aktuális európai jogalkotási folyamatok a pénzügyi szabályozás területén
Az EurAktiv internetes szaklap az európai pénzügyi szolgáltató intézményekre, a mindennapos gyakorlatra és az európai fogyasztók igényeire tekintettel állította össze az európai intézményeknél elkövetkező hónapokban napirendre kerülő fontosabb szabálytervezetek listáját
Korlátlan felelősségű társaság?
A csődtörvény módosítása újabb kiskaput zárhat be: eddig csak a fantomizált cégek tartozásaiért tették felelőssé a tulajdonrészér rosszhiszeműen átruházót, most ha a cégvezető tudja, hogy közeleg a felszámolás, de tovább működtet, magánvagyonával is felelhet.
Magyar csődbravúr
Egyedülálló teljesítménnyel rukkolt elő Magyarország, erősödő gazdaság mellet is élen állunk vállalati csődökben. A magyarázat részben hungaricum: a cégek azért jönnek létre, hogy majdan megszűnjenek. Az alig álcázott adócsalás mellett az uniós tagság az ok.
