A halálbüntetés kérdése kapcsán a mai napig sok vita folyik arról, hogy szükség van-e a halálbüntetésre, van-e elrettentõ hatása, mennyiben szolgálja a büntetés célját, és így tovább, avagy elégséges-e helyette a szabadságvesztés. A halálbüntetés/szabadságvesztés dilemmáját sok szempontból lehet vizsgálni, mégpedig sok államban (köztük például az USA-ban és Japánban) egyáltalán nem pusztán elméleti, hanem nagyon is gyakorlati jelleggel. Ezen kérdések egyike az, hogy a kettõ közül melyik a gazdaságosabb. Természetesen ez a kérdés nem a legfontosabb (sõt bizonyosan a legkevésbé az), mégis a szakirodalomban annyi vita folyik még e körül is, hogy vizsgálatától nem lehet eltekinteni. Letöltés
Címke: tanulmány
2005.03.14.2005.03.14.
publikációTitkos információgyûjtés avagy titkos adatszerzés?
Összehasonlítom a Rendõrségrõl szóló törvény bírói engedélyhez kötött titkos információgyûjtés szabályozását a 2003. július 1-jén hatályba lépett, a Büntetõeljárásról szóló törvény bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésének jelenlegi szabályozásával.Az összehasonlítás során a gyakorlati munkában felmerült kérdésekre keresem a választ; próbálom feltárni az új jogintézmény pozitívumait, valamint változtatást igénylõ hibáit. Letöltés
2005.02.21.2005.02.21.
publikációAz Európai Hálózati és Információs Biztonsági Ügynökség (ENISA)
Jelen tanulmányomban a megelõzõ, informatikai bûncselekményekrõl szóló dolgozatban körülírt cselekmények ellen tevékenykedõ új, az Európai Unió keretében mûködõ szervezetet kívánom bemutatni. Letöltés
2004.12.27.2004.12.27.
publikációEurópai alkotmány – európai közigazgatás
A hollandiai Maastrichtban aláírt, az Európai Uniót létrehozó szerzõdéssel az európai integráció olyan új fordulatot vett, amely – több, mint tíz év távlatából visszatekintve – visszafordíthatatlanná tette az európai közösség önálló államalakulatként való megjelenítését. Az ekkor aláírt szerzõdéssel rakták le a vertikális politikai integráció megvalósításának alapjait, mely alapozó szakasz az Európai Alkotmányos Szerzõdésnek elfogadásával zárult. Az Európai Alkotmányos Szerzõdés – amennyiben hatályba lép – jelentõsen átalakítja az Unió eddigi mûködését, amely természetesen hatással az eddigi államok felett elhelyezkedõ irányítási, közösségi/uniós közigazgatási berendezkedésre is. Ennek megfelelõen megkerülhetetlenné válik az újonnan kialakuló alkotmányos rendben az Unió közigazgatási rendszerének meghatározása és fogalmi elemeinek...
2004.12.12.2004.12.12.
publikációZenemûvek a szerzõi jogban
Jelen cikk célja a zenemûvek szerzõi jogi bemutatása az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzõi jogról (továbbiakban: Szjt.) és a bírói gyakorlat alapján. A szerzõi mû ismertetését követõen kerülnek tárgyalásra a szerzõ személyhez fûzõdõ, illetve vagyoni jogai. Ezt követi a szerzõi jog korlátait jelentõ védelmi idõ és szabad felhasználás eseteinek leírása. A cikk a szerzõi joggal szomszédos jogok, továbbá a közös jogkezelés tárgyalásával zárul. Letöltés
2004.11.01.2004.11.01.
publikációAz Európai Unió oktatáspolitikájának kialakulása a jogtörténet tükrében
Az oktatási politika Európában 1992-t megelõzõen meglehetõsen esetlegesen alakult – állapítja meg John Field. A tagállamok az oktatásra mindig úgy tekintettek, mint ami a saját nemzeti fennhatóságuk alá tartozik, bár különösen a 80-as évek során, az Európai Bizottságban egyre erõsebb meggyõzõdés alakult ki arról, hogy az oktatás az Európai Unió politikájának alapvetõ eszköze. Talán nem túlzás azt állítani – írja Halász Gábor -, hogy ebben a bírósági döntéseknek meghatározó szerepe volt. Tanulmányom célja e “talán” homályának az eloszlatása: kísérletet tettem annak a folyamatnak a bemutatására, amely azt bizonyítja, hogy a jogfejlõdés tevékeny és döntõ szerepet játszott a közösségi oktatáspolitika kialakításában....
2004.08.08.2004.08.08.
publikációFelelõsség a szövetkezeti jogban
Talán minden jogágazat egyik legalapvetõbb kérdése a felelõsség szabályozása, amely alapvetõen meghatározza azt is, mennyire lehet az adott jogág normáinak érvényt szerezni. Szövetkezeti jogunk megújulóban van, és ebben a folyamatban valószínûleg a felelõsség problémakörét is át kell gondolni majd. Ez a dolgozat elsõsorban a jelenlegi szabályozást kívánja bemutatni, de röviden kitér történeti kérdésekre, és újabb koncepciókra is. Letöltés
2004.07.05.2004.07.05.
publikációA haszonélvezet, mint a személyes szolgalmak legelterjedtebb fajtája
“…A tanulmány nemcsak elvi, hanem egyben gyakorlati megközelítésû is, hiszen az életben megtörtént és a Legfelsõbb Bíróságig eljutott eseteken keresztül próbálom megvilágítani a haszonélvezet fõbb kérdéseit, illetve az azzal kapcsolatban felmerülõ, jellemzõ problémákat.” Letöltés
2004.06.24.2004.06.24.
publikációAz Európai Unió államiságának jegyeit alátámasztó tények az alkotmányos szerzõdés tervezetében
Munkám célja annak bizonyítása, hogy a klasszikus államelméleti tudományban megfogalmazott és objektív kritériumokkal leírt ÁLLAM-definició ismérveinek az Európai Unió, mint társadalmi – gazdasági – politikai berendezkedés, jelenlegi állapotában, megfelel-e? Letöltés
2004.06.22.2004.06.22.
publikációA nemi erkölcs elleni erõszakos bûncselekmények elmélete és gyakorlata
“Dolgozatom terjedelmi határait figyelembe véve, a teljesség igénye nélkül kívánom áttekinteni a nemi erkölcs elleni erõszakos bûncselekmények haza jogi szabályozásának történetét.” A szerzõ a dolgozatot a Miskolci Egyetem III. éves levelezõs hallgatójaként, évfolyamdolgozat címén készítette el. A BRFK II. Kerületi Rendõrkapitányságán bûnügyi vizsgálóként dolgozik. Letöltés
