Míg a közvetlen demokrácia újkori története évszázadokban mérhető a nyugati világban, addig a kelet- és közép-európai térségben ezek a formák jóval újkeletűbb jelenségek. A sajátos kelet- és közép-európai sors, a periféria-szerep arra kényszerített ezeket az államokat, hogy igen rövid idő alatt magukévá tegyék a közvetlen demokrácia nyugati világban már bevált gyakorlattá vált intézményeit, mégpedig a térség viszonyainak megfelelően. Nem alkottak gyökeresen újat, de a régi formákat új, „kelet- és közép-európai tartalommal” töltötték fel. A népszavazás a közvetlen demokrácia egyik legfontosabb megnyilvánulása. Antal Attila elemzésben a visegrádi országok, valamint Bulgária és Románia (országos) népszavazási gyakorlatát mutatja be, nagy hangsúlyt helyezve az...
Címke: tanulmány
Ellentmondások a nem állami szociális ellátások körében
Milyen hatást gyakoroltak a közelmúlt politikai, gazdasági eseményei és a kapcsolódó jogszabályváltozások a szociális ellátások körében? Hogyan tud manapság működni egy nem állami fenntartású, non-profit szervezet a hatályos magyar jogszabályi környezetben, milyen problémákkal kell szembesülnie működésének megkezdése, majd folytatása során? Hova vezetett az állam által nyújtott normatív támogatás „radikális” csökkentése? Kovács Mária Mónika tanulmánya a jelen és a jövő egyik igen nagy súlyú problémáját, a nem állami intézmények útján biztosított szociális ellátások rendszerét járja körül elméleti és gyakorlati megalapozottsággal. A mű – egy támogató szolgált működésének bemutatását alapul véve – részletesen elemzi a nem állami intézmények útján biztosított szociális ellátások...
Az igazságügyi közvetítés jogi szabályozása
A magyar történelemben – a kora középkorig visszanyúlóan – számos példa igazolja a mediáció, vagyis a viták békés úton való rendezésének létjogosultságát, a pereskedésnek hazánkban mégis sokkal nagyobb hagyománya van. Elég csak „a just mégsem hagyva”, „Ha per, úgymond hagy legyen per!”1 felkiáltásra gondolni Arany János Fülemile c. verséből, és napjainkban is reális megoldásnak tűnik a fülemile füttyének odaítéléséért írandó keresetlevél ügyvéd általi felvállalása. Párbeszéd – talán ez a szó jellemzi legjobban azt a jogintézményt, melynek hazai szabályozásáról – történeti, nemzetközi kitekintéssel árnyalva – képet ad dr. Bognár Csaba tanulmánya. A szerző bemutatja e modern változatában fiatal, ugyanakkor régmúlt időkbe...
“Zéró-tolerancia”: veszélyes illúziók a rend fenntartásáról
1994. júliusában New York város akkori polgármestere, Rudolph Giuliani, és rendőrfőnöke, William Bratton közzé tette a „New York közterületeinek visszakövetelése” c. stratégiai dokumentumot, melyben bejelentették radikális fordulatra készülnek a kriminálpolitikában. Az új politikai irányvonal, zéró-tolerancia megközelítésként vonult be a köztudatba, és agresszív hatósági fellépést eredményezett az olyan csekély jelentőségű bűncselekmények elkövetőivel szemben, mint a graffitizés, a szemetelés, a köztéri vizelés és ivászat, a droghasználat vagy a prostitúció. A stratégia egy 12 évvel korábban megjelent cikkre hivatkozott, melyet „Törött ablakok: a rendőrség és a közösség biztonsága” címmel publikált két társadalomtudós, James Q. Wilson és George L. Kelling. Vajon működik a gyakorlatban...
A cégeljárás múltja és jelene: a szabályozás háttere és gyakorlati problémái
A cikk két részre osztható: az elsõben a hatályos magyar szabályozás elõzményeit taglaljuk, különös tekintettel az európai társasági jogi “szabályozási versenyre”, az elektronikus technikai fejlõdésre és annak jogi vetületére. A második rész azon jogi szabályozás gyakorlatának a bemutatására tesz kísérletet, amely a cikk elsõ részében megismertetett tényezõk következtében született. A cikk számba veszi a 2007. évi LXI. törvény rendelkezései közül azokat, amelyek a gyakorlatban nem megfelelõen mûködnek. Letöltés
Autonóm struktúrák a polgári közigazgatásban
Jelen tanulmány kutatási témáját az autonóm struktúrák bemutatása képezi. A kérdéskör egy már korábbi tanulmányban ismertetett területhez hasonlóan az ún. atipikus közigazgatás részét képezi. Azonban míg a korábbi értekezés az ún. indirekt közigazgatás jelenségét taglalta, addig ez a tanulmány egy a direkt közigazgatásban fellelhető szűkebb szervcsoporttal, az autonóm struktúrákkal foglalkozik. Az értekezés célja az, hogy átfogó képet adjon az autonóm struktúrák kapcsán. Mindezek érdekében nem csupán a hazai szabályozás kerül ismertetésre, hanem érintőlegesen a legmeghatározóbb külföldi államok megoldásai is. Letöltés
Recenzió Szalma József Az Ingatlan-nyilvántartási jog című könyvéről
A vizsgált mű elsősorban a magyar telekkönyvi, azaz ingatlan-nyilvántartási jog fejlődésmenetét, valamint hatályos szabályait, alapelveit elemzi az európai jogfejlődés áramában. A nyugati (német, osztrák és francia) kitekintés mellett a szerző figyelmet szentel a Magyarországgal szomszédos országok ingatlan-nyilvántartási rendszereinek. A szomszédos országok jogrendszereibe való kitekintés nemcsak jog-összehasonlítási okból szükséges, hanem azért is, mert az ingatlan-nyilvántartás – mint az ingatlantulajdon szerzésének előfeltétele, azaz a tulajdonszerzés jogi garanciája – a határon túli kapcsolatok fejlesztésének fontos eleme lehet napjainkban is. Letöltés
Digitális tartalmak szerzői jogi védelme online környezetben – I., II. rész
Jelen dolgozat arra törekszik, hogy átfogó képet adjon a szellemi alkotások, ezen belül a szerzői jog által védett szoftverek, audiovizuális alkotások és zenék megváltoztatott helyzetéről, amely az elmúlt két évtized technikai változásai és az internet elterjedése miatt alakult ki hazánkban. Napjainkban ugyanis egyre nagyobb figyelmet érdemel a világhálón zajló kommunikáció, a köz- és magánszférában mindinkább gyorsuló információáramlás, aminek következtében az ott található adatok több felhasználóhoz, a távközlés fejlődésével pedig rövidebb idő alatt jutnak el a címzettekhez, valamint rajtuk kívül több személyhez is. A szellemi alkotások vonatkozásában sincs ez másképp. Eredetileg megjelent az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemlében, utánközlés a kiadó...
Jelentés a Budapest Főváros parkolási helyzetének rendezéséről alkotott jogszabályi háttérről
„A parkolás, a parkolásra vonatkozó joganyag, a kialakult (jelenleg némi eufémiával: sajátos) eljárási rend – mely a médiából, a mindennapokból, a különféle sorozatosan kirobbanó peres és peren kívüli eljárásokból sugárzóan hat át mindenkit – kétséget kizáróan jelenünk egyik központi kérdése lett, nem is beszélve arról, hogy a fejlődés, az urbanizáció során a gépjármű-használat és ezáltal a parkolás témaköre is egyre jelentősebb kihívások elé állítja a „hétköznapi embert” is, akár felidézve már e helyütt a fővárosi parkolási „tömb” törekvéseit a külső kerület behálózása kapcsán, átfogva és valamilyen szinten befolyásolva ezzel a fővárosi – millió feletti lakosra tehető – „gépjárművel közlekedő személyek”...
A nyugati jog alkonya?
Please click here for an english summary. „Ez alatt a talán provokatív cím alatt, amely szándékoltan igyekszik Spengler történelemfilozófiai művének, A Nyugat alkonyának címét felidézni, egy igencsak nehéz kérdésre igyekszünk választ keresni. A kérdés így szól: ha igaz, hogy az euro-atlanti civilizáció fokozatosan háttérbe szorul az egyre dinamikusabban fejlődő Távol-Kelettel szemben, vajon mi lesz a sorsa a Nyugat római jogi alapú jogrendszereinek? A kérdés annál is inkább összetett, mert a Nyugat legalább két nagy (de inkább több) jogrendszert alakított ki. A két legjelentősebb az angolszász illetve az ún. kontinentális jogrendszer. Ezek jövőbeni sorsa természetesen eltérhet egymásétól.” A tanulmány eredetileg az...
