A magyar történelemben – a kora középkorig visszanyúlóan – számos példa igazolja a mediáció, vagyis a viták békés úton való rendezésének létjogosultságát, a pereskedésnek hazánkban mégis sokkal nagyobb hagyománya van. Elég csak „a just mégsem hagyva”, „Ha per, úgymond hagy legyen per!”1 felkiáltásra gondolni Arany János Fülemile c. verséből, és napjainkban is reális megoldásnak tűnik a fülemile füttyének odaítéléséért írandó keresetlevél ügyvéd általi felvállalása. Párbeszéd – talán ez a szó jellemzi legjobban azt a jogintézményt, melynek hazai szabályozásáról – történeti, nemzetközi kitekintéssel árnyalva – képet ad dr. Bognár Csaba tanulmánya. A szerző bemutatja e modern változatában fiatal, ugyanakkor régmúlt időkbe...
Címke: tanulmány
2008.04.03.2008.04.03.
publikáció“Zéró-tolerancia”: veszélyes illúziók a rend fenntartásáról
1994. júliusában New York város akkori polgármestere, Rudolph Giuliani, és rendőrfőnöke, William Bratton közzé tette a „New York közterületeinek visszakövetelése” c. stratégiai dokumentumot, melyben bejelentették radikális fordulatra készülnek a kriminálpolitikában. Az új politikai irányvonal, zéró-tolerancia megközelítésként vonult be a köztudatba, és agresszív hatósági fellépést eredményezett az olyan csekély jelentőségű bűncselekmények elkövetőivel szemben, mint a graffitizés, a szemetelés, a köztéri vizelés és ivászat, a droghasználat vagy a prostitúció. A stratégia egy 12 évvel korábban megjelent cikkre hivatkozott, melyet „Törött ablakok: a rendőrség és a közösség biztonsága” címmel publikált két társadalomtudós, James Q. Wilson és George L. Kelling. Vajon működik a gyakorlatban...
2008.03.26.2008.03.26.
publikációA cégeljárás múltja és jelene: a szabályozás háttere és gyakorlati problémái
A cikk két részre osztható: az elsõben a hatályos magyar szabályozás elõzményeit taglaljuk, különös tekintettel az európai társasági jogi “szabályozási versenyre”, az elektronikus technikai fejlõdésre és annak jogi vetületére. A második rész azon jogi szabályozás gyakorlatának a bemutatására tesz kísérletet, amely a cikk elsõ részében megismertetett tényezõk következtében született. A cikk számba veszi a 2007. évi LXI. törvény rendelkezései közül azokat, amelyek a gyakorlatban nem megfelelõen mûködnek. Letöltés
2008.03.10.2008.03.10.
publikációAutonóm struktúrák a polgári közigazgatásban
Jelen tanulmány kutatási témáját az autonóm struktúrák bemutatása képezi. A kérdéskör egy már korábbi tanulmányban ismertetett területhez hasonlóan az ún. atipikus közigazgatás részét képezi. Azonban míg a korábbi értekezés az ún. indirekt közigazgatás jelenségét taglalta, addig ez a tanulmány egy a direkt közigazgatásban fellelhető szűkebb szervcsoporttal, az autonóm struktúrákkal foglalkozik. Az értekezés célja az, hogy átfogó képet adjon az autonóm struktúrák kapcsán. Mindezek érdekében nem csupán a hazai szabályozás kerül ismertetésre, hanem érintőlegesen a legmeghatározóbb külföldi államok megoldásai is. Letöltés
2008.02.11.2008.02.11.
publikációRecenzió Szalma József Az Ingatlan-nyilvántartási jog című könyvéről
A vizsgált mű elsősorban a magyar telekkönyvi, azaz ingatlan-nyilvántartási jog fejlődésmenetét, valamint hatályos szabályait, alapelveit elemzi az európai jogfejlődés áramában. A nyugati (német, osztrák és francia) kitekintés mellett a szerző figyelmet szentel a Magyarországgal szomszédos országok ingatlan-nyilvántartási rendszereinek. A szomszédos országok jogrendszereibe való kitekintés nemcsak jog-összehasonlítási okból szükséges, hanem azért is, mert az ingatlan-nyilvántartás – mint az ingatlantulajdon szerzésének előfeltétele, azaz a tulajdonszerzés jogi garanciája – a határon túli kapcsolatok fejlesztésének fontos eleme lehet napjainkban is. Letöltés
2008.01.29.2008.01.29.
publikációDigitális tartalmak szerzői jogi védelme online környezetben – I., II. rész
Jelen dolgozat arra törekszik, hogy átfogó képet adjon a szellemi alkotások, ezen belül a szerzői jog által védett szoftverek, audiovizuális alkotások és zenék megváltoztatott helyzetéről, amely az elmúlt két évtized technikai változásai és az internet elterjedése miatt alakult ki hazánkban. Napjainkban ugyanis egyre nagyobb figyelmet érdemel a világhálón zajló kommunikáció, a köz- és magánszférában mindinkább gyorsuló információáramlás, aminek következtében az ott található adatok több felhasználóhoz, a távközlés fejlődésével pedig rövidebb idő alatt jutnak el a címzettekhez, valamint rajtuk kívül több személyhez is. A szellemi alkotások vonatkozásában sincs ez másképp. Eredetileg megjelent az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemlében, utánközlés a kiadó...
2008.01.07.2008.01.07.
publikációJelentés a Budapest Főváros parkolási helyzetének rendezéséről alkotott jogszabályi háttérről
„A parkolás, a parkolásra vonatkozó joganyag, a kialakult (jelenleg némi eufémiával: sajátos) eljárási rend – mely a médiából, a mindennapokból, a különféle sorozatosan kirobbanó peres és peren kívüli eljárásokból sugárzóan hat át mindenkit – kétséget kizáróan jelenünk egyik központi kérdése lett, nem is beszélve arról, hogy a fejlődés, az urbanizáció során a gépjármű-használat és ezáltal a parkolás témaköre is egyre jelentősebb kihívások elé állítja a „hétköznapi embert” is, akár felidézve már e helyütt a fővárosi parkolási „tömb” törekvéseit a külső kerület behálózása kapcsán, átfogva és valamilyen szinten befolyásolva ezzel a fővárosi – millió feletti lakosra tehető – „gépjárművel közlekedő személyek”...
2007.12.17.2007.12.17.
publikációA nyugati jog alkonya?
Please click here for an english summary. „Ez alatt a talán provokatív cím alatt, amely szándékoltan igyekszik Spengler történelemfilozófiai művének, A Nyugat alkonyának címét felidézni, egy igencsak nehéz kérdésre igyekszünk választ keresni. A kérdés így szól: ha igaz, hogy az euro-atlanti civilizáció fokozatosan háttérbe szorul az egyre dinamikusabban fejlődő Távol-Kelettel szemben, vajon mi lesz a sorsa a Nyugat római jogi alapú jogrendszereinek? A kérdés annál is inkább összetett, mert a Nyugat legalább két nagy (de inkább több) jogrendszert alakított ki. A két legjelentősebb az angolszász illetve az ún. kontinentális jogrendszer. Ezek jövőbeni sorsa természetesen eltérhet egymásétól.” A tanulmány eredetileg az...
2007.11.20.2007.11.20.
publikációA debreceni Jog- és Államtudományi Kar története (1914 – 1949)
„Nem csupán egy történeti, a magyar történetírásban viszonylag ritka kartörténeti munkát, rég letűnt idők nyomát aprólékos munkával feltáró adattárat kell látnunk ebben a könyvben. Hanem hidat is a hajdanvolt debreceni jogászprofesszorok szellemiségéhez. Hisz régi professzoraink itt éltek és tanítottak, de itt élnek és tanítanak ma is.” Letöltés
2007.11.06.2007.11.06.
publikációParaadminisztráció a magyar polgári közigazgatásban
Jelen tanulmány kutatási témáját a paraetatizmus és annak megjelenési formái képezik. Az értekezés tudatosan törekszik átfogó képet adni a közvetett közigazgatásban leginkább elterjedt megoldásokról. Mindezek érdekében nem csupán a hazai szabályozás kerül ismertetésre, hanem érint?legesen a legmeghatározóbb európai államok paraetatikus megoldásai is. A tanulmány utolsó pontjában a szerz? állást foglal az ismertetett atipikus megoldások alkalmazhatóságával kapcsolatban is. Letöltés
