Címke: tanulmány

2002.03.08.2002.03.08.
publikáció

Alkotmányreform Romániában – közjog és politika

Románia alkotmányát 1991-ben fogadta el a Parlament, és 1991. december 8.-án jóváhagyó népszavazással lépett hatályba. Az azóta eltelt idõszak az alaptörvény számos gyenge pontját nyilvánvalóvá tette. Szakértõk és politikusok az utóbbi években egyre gyakrabban tettek és tesznek javaslatokat az alkotmány módosítására.A Nãstase kabinet kezdetben komoly lendülettel és tervekkel fogott az alkotmánymódosítás elõkészítéséhez, ez a lelkesedés azonban nagyon lecsökkent. Jelen tanulmány három kérdéskört jár körül: a) mely eljárás alapján lehet Romániában módosítani az alaptörvényt, b) tervezetek hiányában milyen politikai programok vannak az alkotmánymódosításra és c) lehetséges-e az alkotmánymódosítás, vagyis 2002 az alkotmánymódosítás éve lesz-e. Az alkotmánymódosítás tiltott tárgyai Az 1991-es román...

2002.01.07.2002.01.07.
publikáció

Végrehajtás-döntéshozás viszonya a helyi közigazgatásban. Miért beteg Romániában a helyi közigazgatás?

A végrehajtás és a döntéshozás viszonya elsõ ránézésre elvont problémának tûnik. Egyáltalán nem az: a romániai helyi demokrácia “betegségnek” egyik forrása éppen ennek a közigazgatási jogi problémának a gyakorlati lecsapódása.Jelen tanulmány két részben járja körül a kérdést: gyakorlati felvetésben és elméleti megközelítésben. I. GYAKOLATI FELVETÉS: ROMÁNIA ESETE A 2001. évi 215-ös helyi közigazgatási törvény nem oldotta meg az önkormányzatok egyik alapvetõ problémáját, hanem még súlyosabbá tette azt.A polgármester és a helyi tanács közötti viszonyrendszerrõl van szó. A gond akkor jelentkezik, ha a helyi közigazgatásban a helyi tanács és a polgármester eltérõ politikai színezetûek és (vagy) a közöttük levõ viszony elmérgesedik....

2001.11.21.2001.11.21.
publikáció

A közösségi jog létrejötte, fejlõdése, különös tekintettel az Európai Bíróság jogfejlesztõ tevékenységére

1. Bevezetõ gondolatok: jogrendszer és bírói jogalkalmazás viszonya a történelemben Az Európai Közösségek Bírósága szerencsés csillagzat alatt született. A második világháború a jogpozitivista szemléletmód visszaszorulását eredményezte, a jogelméletben és a bíróságok tevékenységében ismét felerõsödött a jogelvek szerepe, a jogalkalmazásban pedig erõteljesebben jelentkeztek a természetjogias – vagy a pozitivisták kissé lebecsmérlõ szóhasználatával: “metafizikus” – hatások. Egyesek odáig mentek, hogy vizsgálni kezdték a német pozitivista jogászi gondolkodás szerepét a náci Németország bíróságainak szerintük túlságosan is lojális tevékenységében: “…az az elv, hogy a törvény az törvény, semmiféle korlátot nem ismert, s ebben a német jogászságot évtizedeken keresztül majdnem korlátlanul uraló pozitivista jogi gondolkodás...

2001.11.05.2001.11.05.
publikáció

A terrorizmus elleni és a pénzmosást megakadályozó törvényjavaslat kritikája

A Kormány októberben nyújtotta be az Országgyûléshez a szeptember 11-i terrortámadás és az azt követõ események hatására aterrorizmus elleni és a pénzmosást megakadályozó törvényjavaslatát. A javaslat másik oka az volt, hogy az OECD keretén belül mûködõ FATF (Financial Action Task Force on Money Laundering) pénzmosás elleni akciócsoport júniusban pénzmosásra alkalmas országok feketelistájára helyezte Magyarországot. A szervezet megállapítása szerint hazánkban az EU-csatlakozásig lehetõség van anonim takarékbetétek elhelyezésére, ami alkalmat teremthet törvénytelenül beszerzett pénzeszközök visszajuttatására a gazdaságba, eltitkolva eredetüket. A javaslat elsõ szakasza felhatalmazza a kormányt, hogy az ENSZ által megjelölt országok, illetve ezek állampolgárai és jogi személyeivel szemben korlátozó rendelkezéseket vezessen...

2001.11.03.2001.11.03.
publikáció

Médiakoncentrációk az elméletben és a gyakorlatban

1. A kérdés aktualitása A médiajoggal foglalkozó szakirodalom tetemes hányada vizsgálja az alkotmányos alapjogok, köztük is az emberi jogok érvényesülési lehetõségeit és azok jogszabályi garanciáit a médiában. A tényleges megvalósulásnak azonban akad egy olyan tényezõje, amelyre a vizsgálódások eleddig kevésbé terjedtek ki: a szabad verseny törvényszerûségei, ezek közül is a jelen tanulmány témája, a médiatársaságok koncentrációs tendenciája.A médiafórumok sokfélesége kétségkívül a politikai és kulturális pluralizmus alapja, feltétele az Emberi Jogok Európai Konvenciója 10. Cikkében lefektetett kifejezési és információs szabadság valamint egyéb demokratikus, kulturális, alkotmányos értékek érvényesülésének.A nagy privátvállalkozások fejlesztése valamint a médiatevékenység és médiaverseny nemzetközi kiélezõdése és globalizációja azonban az...

2001.11.03.2001.11.03.
publikáció

A digitális technológiák hatása az európai médiaversenyre

1. Bevezetés “HBO”, “UPC Direct”, “AM mikro”, “kódolt adások”, “fizetõs csatornák”. Ezek a Magyarországon is ismert fogalmak a kereskedelmi televíziózás új dimenzióját tárták elénk: a szolgáltatók nem a gyakorta és hosszan ismétlõdõ reklámokból szerzik a bevételeiket, hanem a kódolt mûsorok otthoni dekódolásának lehetõségéért fizetett díjakból.A fizetõs csatornáknak az információk befogadásának jogára gyakorolt hatásáról az Európa Tanács gazdag esetjoga tanúskodik. Akad azonban egy másik alapelv is, amelyet az – egyre inkább digitális technológiára alapozott – fizetõs csatornák visszaélései sérthetnek: ez pedig a gazdasági verseny szabadsága. Ennek megértéséhez érdemes kissé elmélyedni az új technológiák adta lehetõségekben és azokban a szabályokban, amelyekkel az...