A végrehajtás és a döntéshozás viszonya elsõ ránézésre elvont problémának tûnik. Egyáltalán nem az: a romániai helyi demokrácia “betegségnek” egyik forrása éppen ennek a közigazgatási jogi problémának a gyakorlati lecsapódása.Jelen tanulmány két részben járja körül a kérdést: gyakorlati felvetésben és elméleti megközelítésben. I. GYAKOLATI FELVETÉS: ROMÁNIA ESETE A 2001. évi 215-ös helyi közigazgatási törvény nem oldotta meg az önkormányzatok egyik alapvetõ problémáját, hanem még súlyosabbá tette azt.A polgármester és a helyi tanács közötti viszonyrendszerrõl van szó. A gond akkor jelentkezik, ha a helyi közigazgatásban a helyi tanács és a polgármester eltérõ politikai színezetûek és (vagy) a közöttük levõ viszony elmérgesedik....
Címke: tanulmány
2001.11.21.2001.11.21.
publikációA közösségi jog létrejötte, fejlõdése, különös tekintettel az Európai Bíróság jogfejlesztõ tevékenységére
1. Bevezetõ gondolatok: jogrendszer és bírói jogalkalmazás viszonya a történelemben Az Európai Közösségek Bírósága szerencsés csillagzat alatt született. A második világháború a jogpozitivista szemléletmód visszaszorulását eredményezte, a jogelméletben és a bíróságok tevékenységében ismét felerõsödött a jogelvek szerepe, a jogalkalmazásban pedig erõteljesebben jelentkeztek a természetjogias – vagy a pozitivisták kissé lebecsmérlõ szóhasználatával: “metafizikus” – hatások. Egyesek odáig mentek, hogy vizsgálni kezdték a német pozitivista jogászi gondolkodás szerepét a náci Németország bíróságainak szerintük túlságosan is lojális tevékenységében: “…az az elv, hogy a törvény az törvény, semmiféle korlátot nem ismert, s ebben a német jogászságot évtizedeken keresztül majdnem korlátlanul uraló pozitivista jogi gondolkodás...
2001.11.05.2001.11.05.
publikációA terrorizmus elleni és a pénzmosást megakadályozó törvényjavaslat kritikája
A Kormány októberben nyújtotta be az Országgyûléshez a szeptember 11-i terrortámadás és az azt követõ események hatására aterrorizmus elleni és a pénzmosást megakadályozó törvényjavaslatát. A javaslat másik oka az volt, hogy az OECD keretén belül mûködõ FATF (Financial Action Task Force on Money Laundering) pénzmosás elleni akciócsoport júniusban pénzmosásra alkalmas országok feketelistájára helyezte Magyarországot. A szervezet megállapítása szerint hazánkban az EU-csatlakozásig lehetõség van anonim takarékbetétek elhelyezésére, ami alkalmat teremthet törvénytelenül beszerzett pénzeszközök visszajuttatására a gazdaságba, eltitkolva eredetüket. A javaslat elsõ szakasza felhatalmazza a kormányt, hogy az ENSZ által megjelölt országok, illetve ezek állampolgárai és jogi személyeivel szemben korlátozó rendelkezéseket vezessen...
2001.11.03.2001.11.03.
publikációSzerzõi jogi problémák az Interneten, a Napster-story és más fájlmegosztó módszerek
1. Bevezetõ Az Internet megszületése óta, a technikai lehetõségek bõvülésével szinte naponta jelentkezik az igény arra, hogy a jog választ adjon olyan kérdésekre, melyeket ez az új, határokat nem tisztelõ médium termel ki. A jog minden területe érintett, és a problémák nagy része nem is egy ország jogrendszerét érintik. A büntetõjog (számítógépes bûnözés, szerzõi jogsértések), a pénzügyi jog (hol adózzon egy nemzetközi szolgáltatásokat az Interneten kínáló cég, ha több országban is van servere?; mi lesz a telephely?; mi a helyzet az Internetes szerencsejátékokkal?), a polgári jog (személyiségi jogok megsértése, szellemi tulajdon védelme), az alkotmányjog (adatvédelem, kisebbségek védelme) mind adós válaszokkal....
2001.11.03.2001.11.03.
publikációAz elektronikus aláírásról szóló törvénytervezet egyes alapvetõ kérdéseinek elméleti vizsgálata
Letöltés
2001.11.03.2001.11.03.
publikációTiszta Amerika, avagy a magyar Net ön- és köz- és magán-szabályozása
Dr. Szinger András fenti cikkel kapcsolatos észrevételeit itt olvashatja. Letöltés
2001.11.03.2001.11.03.
publikációA Signaturgesetz Novellája
Fordította: Dr. Törõcsikné Dr. Görög MártaEgyetemi tanársegéd – SZTE ÁJTKPolgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék Letöltés
2001.11.03.2001.11.03.
publikációMédiakoncentrációk az elméletben és a gyakorlatban
1. A kérdés aktualitása A médiajoggal foglalkozó szakirodalom tetemes hányada vizsgálja az alkotmányos alapjogok, köztük is az emberi jogok érvényesülési lehetõségeit és azok jogszabályi garanciáit a médiában. A tényleges megvalósulásnak azonban akad egy olyan tényezõje, amelyre a vizsgálódások eleddig kevésbé terjedtek ki: a szabad verseny törvényszerûségei, ezek közül is a jelen tanulmány témája, a médiatársaságok koncentrációs tendenciája.A médiafórumok sokfélesége kétségkívül a politikai és kulturális pluralizmus alapja, feltétele az Emberi Jogok Európai Konvenciója 10. Cikkében lefektetett kifejezési és információs szabadság valamint egyéb demokratikus, kulturális, alkotmányos értékek érvényesülésének.A nagy privátvállalkozások fejlesztése valamint a médiatevékenység és médiaverseny nemzetközi kiélezõdése és globalizációja azonban az...
2001.11.03.2001.11.03.
publikációA digitális technológiák hatása az európai médiaversenyre
1. Bevezetés “HBO”, “UPC Direct”, “AM mikro”, “kódolt adások”, “fizetõs csatornák”. Ezek a Magyarországon is ismert fogalmak a kereskedelmi televíziózás új dimenzióját tárták elénk: a szolgáltatók nem a gyakorta és hosszan ismétlõdõ reklámokból szerzik a bevételeiket, hanem a kódolt mûsorok otthoni dekódolásának lehetõségéért fizetett díjakból.A fizetõs csatornáknak az információk befogadásának jogára gyakorolt hatásáról az Európa Tanács gazdag esetjoga tanúskodik. Akad azonban egy másik alapelv is, amelyet az – egyre inkább digitális technológiára alapozott – fizetõs csatornák visszaélései sérthetnek: ez pedig a gazdasági verseny szabadsága. Ennek megértéséhez érdemes kissé elmélyedni az új technológiák adta lehetõségekben és azokban a szabályokban, amelyekkel az...
