Az Ab elutasította a Transparency International alkotmányjogi panaszát!
Címke: szuverenitás
2024.10.04.2024.10.04.
hírUniós jogot sért a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény?
Az Európai Bizottság keresetet indít Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságán.
2024.02.01.2024.02.01.
hírFebruár 1-el megkezdte a munkát a Szuverenitásvédelmi Hivatal
Az államfő Lánczi Tamás politológust nevezte ki az új állami szerv élére.
2023.12.15.2023.12.15.
hírLétrejön a Szuverenitásvédelmi Hivatal és új tényállással egyészül ki a büntető törvénykönyv
Elfogadta a parlament a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényt. De mit is jelent ez?
2023.12.13.2023.12.13.
hírSzuverenitásvédelem és illegális külső kormányzati befolyásolásokkal szembeni fellépés
Közjogi megoldások négy európai állam és az USA példáján keresztül bemutatva. - Ifj. Lomnici Zoltán tollából.
2023.12.13.2023.12.13.
publikációKözjogi megoldások szuverenitásvédelemre és illegális külső kormányzati befolyásolásokkal szembeni fellépésre – komparatív elemzés
A szuverenitás fogalmi konstrukciója a harmincéves háborút lezáró 1648-as vesztfáliai békéig vezethető vissza, és tulajdonképpen a belső hierarchiát és a külső autonómiát foglalja magába. A 17. század óta a szuverenitás két kiemelkedő felfogása közül az egyik államközpontúként határozható meg, amely a szuverén, mint hatalom meghatározott szintjeit a törvényhozáson (azaz a parlamenten) és a végrehajtáson (a kormányzaton) magán értelmezi. Ezzel szemben a posztszuverenista felfogás többszintű megközelítést alkalmaz, és azzal érvel, hogy a fogalom használata már nem időszerű, a modern globalizáció és a nemzetközi, illetve szupranacionális integrációk korszakának kihívásaiban már nehezen alkalmazható. Az állami szuverenitást időnként a függetlenség szinonimájaként is szokták használni,...
