Címke: szerzői jog

Dr. Szinger András

Dr. Szinger András, az Artisjus Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület jogásza. (Gyakoribb olvasóink emlékezhetnek, õ volt az, aki a szerzõi jog, és az Artisjus oldaláról válaszolt a korábban a Jogi Fórumon publikált dr. Muraközy Gergely: Tiszta Amerika… címû cikkben felvetett kérdésekre.) Az egyesület munkájáról általában, az Internetes vonatkozásról pedig külön is kérdeztük, a téma -legalábbis hazánkban- újszerû jellege miatt.

Szerzői jogi per az MP3.com ellen

Több mint ötven zenei kiadó, illetve zeneszerző indított újabb pert az MP3.com amerikai internetes zenei vállalkozás ellen a szerzői jogok megsértése miatt.

Másolásvédett sztárok – A szerzői jogok világszerte érvényesíthetők

Az amerikai DNACI az ügyfeleinek azt kínálja, hogy DNS-tesztet hajtanak végre, és az eredményt olyan formába öntik, hogy szabadalmi védettséget lehessen rá kérni. Ezenkívül garantálják a másolásvédelmet, vagyis az érintett személy DNS-mintáját nem lehet nyomtatott, elektronikus, fényképészeti vagy biológia formában lemásolni. Egy másik vállalkozás eközben az örökítőanyag hosszú távú tárolására szakosodott.A San Fransciscóban működő, DNA Copyright Institute (DNACI) nevű cég arról szeretné meggyőzni a szupersztárokat, hogy legfőbb ideje jogilag elejét venni, hogy valaki akaratuk ellenére klónozza őket. Sok kutató ellenzi az emberi lények klónozását, de a DNACI alapítója, Andre Crump a BBC-nek úgy nyilatkozott, szerinte nem volna nehéz találni valakit,...

Jogvédők a DMCA (digitális szerzői jogvédelmi törvény) exportja ellen

Az amerikai digitális szerzői jogvédelmi törvény, a DMCA kapcsán ismét fellángolt a vita, amikor az ún. “amerikai szabadkereskedelmi övezet” (FTAA) országainak az USA azt javasolja, hogy ők is hozzanak a DMCA-hoz hasonló szigorúságú szerzői jogvédelmi törvényt. Az Electronic Frontier Foundation elnevezési polgárjogi szervezet most felszólítja a hasonló szervezeteket, tiltakozzanak a DMCA drákói megszorításainak “exportálása” ellen, mivel ez súlyosan akadályozza a technológiai fejlődést. Az 1998-ban elfogadott törvény kategorikusan tiltja a védelmi intézkedések megkerülését, például a kódfeltörést – erre akkor sem ad lehetőséget, ha erre a titkosítás kutatás, a személyes adatok védelme érdekében, vagy a tisztességes felhasználáshoz való jog érvényesítés miatt kerülne...

Peter Jaszi

“A Napster nevû internetes zenei csereplatform nagyrészt azért válhatott ennyire népszerûvé, mert a lemezipar semmi érdemlegeset nem tudott helyette kínálni” – állítja Peter Jaszi, az Amerikai Egyetem washingtoni jogi karának (American University, Washington College of Law) szerzõi jogi professzora.” Peter Jaszi – egyébként Jászi Oszkár unokája, aki idõnként a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) is tart elõadásokat – a társszerzõje az amerikai joghallgatók tananyagai közé sorolt szerzõi jogi kézikönyvnek. Az egész “copyright”-jogi szakmát, valamint az internetes zenei fájlok szenvedélyes letöltõit egyaránt lázba hozó Napster-üggyel kapcsolatban azonban nem csupán jogi, hanem igen markáns üzleti szempontú véleményét is kifejtette.

Szabadon kereshető az amerikai szerzői adatbázis

Az amerikai szerzőjogi hivatal közzétette teljes adatbázisát az interneten, hogy az internetezők szükség esetén könnyen beazonosíthassák a jogvédett zenéket, könyveket és filmeket.

Problémák a DVD-s szerzői jogok körül

A 2600: The Hacker Quarterly nevű hacker-újság vitatja, hogy az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma jogosan tiltotta meg januárban azoknak az internetes hivatkozásoknak a közzétételét, amelyek a DVD-lemezek kódolását visszafejtő programokat és technikákat ismertető weboldalakra mutatnak. A DeCSS nevű visszafejtő kódot eredetileg azért készítették, hogy a DVD-ket Linux-alapú rendszereken is le lehessen játszani. A nyolc vezető hollywoodi filmforgalmazó cég részvételével megalakult MPAA nevű szövetség szerint a DeCSS komoly fenyegetést jelent a szerzői jogokra, mivel segítségével könnyedén ellophatók a védett anyagok. A mostani vita tárgya az 1998-as DMCA törvény, amely megtiltotta a digitálisan tárolt anyagok kódolásának feltörését. Az MPAA a törvény hibái...

A digitális jogokat is védi az EU új szerzői jogi ajánlása

Az új direktíva az EU által évekkel ezelőtt elfogadott régi szabályozást hivatott leváltani, hogy végre a szerzői jogok tulajdonosai saját érdekeiket az internetes társadalomban is érvényesíthessék. Az ajánlás alapja az az 1996-ban kiadott nemzetközi egyezmény, amelyet az Egyesült Államok már 1998-ban Digital Millennium Copyright Act néven hatályba léptetett. Az Európai Parlament által februárban elfogadott direktívát egy emberként üdvözölték az Európai Bizottság tagjai. Fritz Bolkestein kereskedelmi főbiztos elmondta, nem a mostani döntés volt ugyan a legfontosabb az európai szerzői jog területén, azonban az ajánlás elfogadásával végre az EU szerzőjogi szabályozása is átlépett a digitális korba. Az Európai Bizottság közleménye szerint a...

Szerzői jogok, Napster-ügy az Európai Parlament napirendjén

Brüsszel, 2001. február 13. (MTI) – A szerzői jogok védelmével kapcsolatos európai uniós irányelvről tartandó szavazás előtt számos világhírű szerző, előadóművész és producer azzal a felhívással fordult az Európai Parlamenthez, hogy a kultúra és a művészi kreativitás érdekeit szem előtt tartó döntést hozzon. Az EU közvetlenül választott képviselőtestülete szerdán szavaz az irányelvről, amely arra hivatott, hogy a szerzői jogokra vonatkozó szabályozást hozzáigazítsa az internetes korszak viszonyaihoz. Az alkotók szerint azonban a tervezetnek még mostani formájában is súlyos fogyatékosságai vannak, s ez jogaikat fenyegeti. Sir George Martin, a Beatles egykori producere kedden Strasbourgba utazott, hogy személyesen adjon nyomatékot a művésztársadalom aggodalmainak....