Polgári jogi vetületek - Hatályos szabályozás és gyakorlat
publikáció
A képmáshoz való jog védelme a médiával szemben a polgári anyagi jogban
A magántermészetű tények, köztük a fényképek nyilvánosságra hozatala leggyakrabban a sajtó közreműködésével valósul meg, bár az internet egyes felületein akár a sajtó közreműködése nélkül is közzétehetők magántermészetű adatok. A tanulmány a képmáshoz való jog védelmét a polgári jog területén vizsgálja, ismertetve a hatályos jogszabályi rendelkezéseket, azok jogalkalmazásban felmerülő kérdéseit, és a kapcsolódó alkotmánybírósági gyakorlatot is. A téma kifejtését a filozófiai kérdések főbb vonalainak ismertetésével kezdi, kitér az általános személyiségi jog polgári jogi tartalmára, hiszen a képmáshoz való jog is annak keretei között értelmezhető. Utóbb részletezi a képmáshoz való jog tényállási elemeit, külön tárgyalva a magánszemélyek és a közszereplők képmáshoz való...
Online sértett személyiség
Hogyan orvosolhatóak az erkölcsi károk? - Mi a sérelemdíj és a sajtó-helyreigazítás?
hír
Önszabályozó gyakorlati kódex a dezinformáció visszaszorításáért
Az online platformok első éves önértékelő jelentései
hír
Személyiségi jogokat sértett a cseh miniszterelnök
Bocsánatkérésre kötelezte Andrej Babist egy prágai bíróság
A börtönőr képmása
Alkotmánybírósági mustra - Jelentős júliusi döntések, valamint a hónap határozata és bírája
Munkavégzés korlátokkal
A munkavállaló személyiségi jogainak korlátozása - A GDPR miatt módosult a Mt.!
hír
Közzétehető-e a börtönőr bírósági tárgyaláson készült képmása?
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét
hír
Jogsértő tartalmak a neten - A kommentekért való felelősség
Mennyiben tekinthető szerkesztőnek és miért felelős a tartalomszolgáltató?
publikáció
A szolgáltatók kommentekért való felelőssége
A jogsértő tartalom szerzőjének felelősségre vonása az internet világában korántsem egyszerű és könnyű feladat, figyelembe véve, hogy az elkövető a világ bármely pontjáról elkövetheti a jogsértést, és mindezt leggyakrabban a névtelenség homályába burkolózva teszi meg, ami nagymértékben megakadályozza a felelősségre vonását. Felmerül a kérdés: mennyiben tekinthető egy honlap tartalomszolgáltatója szerkesztőnek a kommentek vonatkozásában, illetve milyen esetben tehető felelőssé a felhasználói által írt jogsértő véleményekért? Jelen tanulmány a fent megjelölt probléma megválaszolására törekszik. A Szerző a tárhelyszolgáltatóknak a kommentekért való felelősségét vizsgálja, nem tér ki azonban a kommentelők büntetőjogi és polgári jogi felelősségére. Bemutatja a tárhelyszolgáltatók felelősségének szabályozását és fejlődését európai...
