Címke: szabálysértés

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. és a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvények összevetése

“Magyarország jelenlegi Kormánya számos más jogterület mellett a szabálysértési jogot is meg kívánta reformálni. Ezt a célt szolgálta az Országgyűlésnek a Belügyminiszter által 2011. novemberében benyújtott T/4863 számú törvényjavaslat, melyet az Országgyűlés 2011. december 23-ai ülésnapján elfogadott, és a Magyar Közlöny 2012. évi 2. számában került kihirdetésre. Ennek eredményeként 2012. április 15. napjától az ezen időpontot követően elkövetett szabálysértésekre a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: új Sztv.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A jelen tanulmányban az új Sztv. felépítését követve szeretném megragadni és kifejteni a szabálysértésekre vonatkozó két törvény rendelkezései közötti...

Az elévülés szabályai a szabálysértési törvényben

“Az idő a tapasztalás része. Az ember és a társadalom meghatározója. Így része a társadalmat irányító szabályrendszernek is. A jog sem hagyhatja figyelmen kívül az idő múlását. Az elévülés az idő következtében beálló érdekmúlás, az állam büntető igényének elenyészése. Intézményét a jog minden területe ismeri. A büntető és a szabálysértési jogban az elévülés azt az időtartamot jelenti, mely után nem vonható többé felelősségre a cselekmény elkövetője, illetve a vele szemben kiszabott büntetés nem hajtható végre. Ez a körülmény az érintett személy hivatkozásától függetlenül bekövetkezik, a hatóságok hivatalból kötelesek vizsgálni az elévülés bekövetkezését. Ha a cselekmény elévült, az eljárást meg kell...

Szabálysértések, hajléktalanok

Szabálysértések, hajléktalanok

A tervezett módosítás szerint a közterületen életvitelszerű lakhatás tilalmát fél éven belül ismételten megszegőket elzárással, vagy pénzbírsággal büntetnék.

Az elzárással is sújtható szabálysértések

“A tulajdon elleni szabálysértések elszaporodottsága szükségessé tette a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (Sztv.) módosítását, melyre figyelemmel jelenleg a tulajdon elleni szabálysértés elkövetőjével szemben – akár gyorsított, akár általános szabályok szerint lefolytatott eljárásban – elzárás vagy 150.000,- forintig terjedő pénzbírság is kiszabható. A törvény lehetővé tette továbbá, hogy az elzárással is sújtható szabálysértéseket bírósági titkár bírálja el, így bírósági titkárként a “saját bőrömön” tapasztalom a törvény hiányosságait. Számos hiányossága közül kiemelendő a gyorsított eljárás szabályozatlansága, amely miatt sokszor a “bíróságon csattan az ostor”. Az általam írt cikkben a tárgyalások során szerzett tapasztalataimat, ismereteimet felhasználva írom le a szabályozatlanság következtében...