Több európai kormány a válaszadás jogának intézményét használja eszközként a sajtó cenzúrázására – szögezi le az amerikai sajtószabadsággal foglalkozó bizottság (World Pressfreedom Committee) Európában folytatott kutatásai alapján. A szervezet által összeállított listán azok a kódszavak szerepelnek, amelyekkel a különböző kormányok burkoltan cenzúrázni próbálnak. Ilyen többek közt: a válaszadás joga (ezt mondja ki többek között a kormány támogatásával nemrégiben elfogadott lex Répássy), az állami propaganda sugárzása közszolgálat címen, az egyenlő, kiegyensúlyozott esélyek a kommunikációhoz a különböző oldalak számára, a büntető jellegű kártérítések kirovása a szerkesztőségekre, az etikai kódexek kötelező elkészítése, valamint az internet korlátozása. Répássy Róbert és Szájer József tegnapi sajtótájékoztatójukon...
Címke: sajtó
A sajtó nem köteles közzétenni minden véleményt
A média nem sért személyiségi jogot, ha megtagadja olyan vélemény közzétételét, amely ellentétes az adott lap nézeteivel és felfogásával
EU-információk, sajtótermékek és cyber-együttműködés – egyetlen felületen
A brüsszeli székhelyű BruxInFo gondozásában a napokban kezdte meg működését az EuroAtlanti Szolgáltatás, mely egyszerűbb, gyorsabb tájékozódás biztosít EU-ügyekben. Szerkesztői az alábbiakkal mutatták be terméküket: “Információ az Európai Unióról már ma is számtalan forrásból, jelentős mennyiségben elérhető.Aminek többnyire híján vagyunk, az az idő, hogy a tekintélyes értesülés és adathalmazból gyorsan összerakjuk a számunkra leginkább hasznosakat. Termékünk pont ennek az igénynek megy elébe, midőn nálunk az érdeklődésre számot tartó témák legérdekesebb vetületeit és különböző forrásait egyetlen felületen megtalálhatja, tematikus szelektálás mellett. Amit mi kínálunk, az nem “link-erdő” – bár technikailag ezekre is át lehet lépni -, hanem strukturáltan előválogatott témaszolgáltatás. Készítői...
Változások a Ptk.-ban, sajtóelégtétel, jó hírnév, személyes adatok védelme
A Magyar Nemzet értesülése szerint az Igazságügyi Minisztérium (IM) azt javasolja a kormánynak, hogy a Ptk. módosításának részeként változzanak a jogi személyek névviselési szabályai. A cél az, hogy vállalkozások ne kelthessék a hivatalosság látszatát, és ne élhessenek vissza más módon sem a névviselési joggal. Ezen kívül változások várhatók a véleménynyilvánítás szabadságát, a hátrányos megkülönböztetést, a jó hírnév sérelmének védelmét és a személyes adatok védelmét szabályozó passzusban. Az IM javaslata szerint bevezetnék a sajtóelégtétel fogalmát, és a Ptk.-ban foglalkoznának az internettel és az üzleti titokkal. Sokan visszaéltek a közlöny vagy az intézet elnevezéssel, hiszen ennek tiltásáról nem rendelkezett tételes jogi szabály....
